CENTRUM- PERIFÉRIA, POLARIZÁCIÓS ELMÉLETEK

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CENTRUM- PERIFÉRIA, POLARIZÁCIÓS ELMÉLETEK"

Viktória Barnané
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 CENTRUM- PERIFÉRIA, POLARIZÁCIÓS ELMÉLETEK

2 A CENTRUM-PERIFÉRIA ELMÉLET A fejlődés innovációk szakaszos, kumulatív folyamata, amely alakítja a térszerkezetet, de az is meghatározza a fejlődést. Centrumok: az innovációkat koncentráló régiók Perifériák: a többi terület. Centrum: régión belüli központ, ahol a felszálló jellegű kumulatív folyamatok összpontosulnak. Spread (centrifugális) hatás: a központ expanziója révén megindul a régióban a fejlődés; Backwash (cenripetális) hatás: a centrum elszívja a mobil termelési tényezőket a periférikus térségekből, a központban nő, a periférián leépül a termelési potenciál Periféria: a leszálló jellegű kumulatív folyamatok dominánsak lehetnek, az elmaradottság egy ördögi kört indít el és működtet (elvándorlás, szolgáltatások alacsony színvonala, befektetések hiánya) A perifériák kitörési lehetőségei: gazdasági autarchia, integrálódás valamely centrumréteghez

3 Centrum és periféria a megközelíthetőség alapján Centrum régiók Periférikus régiók Köztes régiók Source : IRPUD - DG REGIO

4 TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK MAGYARORSZÁGON Centrum-periféria kialakulása a dualizmus korában Felzárkózási folyamat megindulása, kohéziós tendenciák erősödése A regionális fejlődés magterületeinek elkülönülése a 19. század végén és a 20. század elején Trianoni békekötés (1920. július 4.) következményei Jelentős terület és népesség vesztés, a szervesen összetartozó és egymásra épülő gazdasági egységek felbomlása A térszerkezet széttöredezése, a határ menti kettős periféria helyzet a határmentiség és a halmozottan hátrányos helyzet együttes, egymást erősítő hatásmechanizmusának kialakulása A határ elválasztó szerepének erősödése Városhiányos területek kialakulása a keleti határok mentén

5 VASÚTHÁLÓZAT MAGYARORSZÁGON TRIANON ELŐTT

6 CENTRUM-PERIFÉRIA TÁRSADALMI TAGOZÓDÁSA 1. helyzeti (földrajzi):centrum az a pont, amely az adott halmaz (térség) többi pontjához összességében a legközelebb van, míg a perifériák a legtávolabbi pontok helyei 2. fejlettségi (gazdasági):a földrajzi térre vetítve e viszonyt a centrumok a fejlett, a perifériák az elmaradott térségekkel azonosíthatók. 3. hatalmi (társadalmi):két pólus között kimutatható függés, hatalmi, érdekérvényesítési egyensúlytalanság adja.

8 BELSŐ PERIFÉRIÁK Legjellemzőbb az Észak-alföldi és az Északmagyarországi régió Tisza menti részein, de szintén kiterjedt térségek vannak Somogy és Bács-Kiskun megyékben. A belső perifériák jellemzői: tartós gazdasági regresszió akut foglalkoztatási válság, igen magas munkanélküliségi ráta rossz infrastrukturális ellátottság centrum településektől való nagy távolság nehéz megközelíthetőség szegénység, elvándorlás

9 KÜLSŐ PERIFÉRIÁK Elsősorban Magyarország keleti államhatárai mentén fordulnak elő, ahol összefüggő térséget alkotnak, amit csak egy-két nagyobb város szakít meg. A külső perifériák jellemzői: periféria perifériái halmozottan hátrányos helyzettel illusztrálhatók gyenge kapcsolat a megyeközpontokkal fejletlen infrastruktúra rossz elérhetőség nagy volumenű munkanélküliség kedvezőtlen természeti adottságok

10 FÉLPERIFÉRIÁK Mind a legtöbb összetett rendszerben, így ebben a modellben is megvannak a nem vagy nehezen besorolható, átmeneti típusok (félperifériák). Sőt további vizsgálatok táptalajául szolgálhatnak a centrumon és a periférián belüli kapcsolatok vizsgálata, hiszen mindkét elem maga is rendkívül tagolt.

11 KISTÉRSÉGEK FEJLETTSÉGE

12 A CENTRUM-PERIFÉRIA VISZONYRENDSZER SAJÁTOS RÉGIÓTÍPUSAI Fejlettségi centrum periféria Helyzeti centrum központi mag belső periféria periféria dinamikus perem külső periféria

13 Nagytérségek, zónák Városkörzetek Gazdasági centrumok a földrajzi centrumban (központi mag) Központi térség Budapest, Budaörs, Érd, Szigetszentmiklós, Székesfehérvár, Veszprém, Tapolca, Keszthely, Hévíz, Fonyód, Kecskemét, Hódmezővásárhely Gazdasági periféria a földrajzi centrumban (belső perifériák) K- és É-Magyarország belső térségei Enying, Sümeg, Lengyeltóti, Nagyatád, Hajdúhadháztéglás, Újfehértó, Hajdúdorog, Nyíradony, Jászapáti, Tiszalök, Tiszaföldvár, Szeghalom, Polgár, Karcag, Mezőberény, Jászberény, Sajószentpéter, Füzesabony, Szikszó Gazdasági centrum a földrajzi periférián (dinamikus perem) Osztrák-szlovén és a ny-szlovák határmente Győr, Sopron Gazdasági periféria a földrajzi periférián (külső periféria) K-szlovák, ukrán és román határmente Putnok, Kazincbarcika, Edelény, Encs, Kisvárda, Biharkeresztes, Berettyóújfalu, Sarkad, Csurgó, Barcs, Szigetvár

14 TÉRSÉGEK Esztergom-típusú fejlődésűek nevezhetők azok a térségek, ahol egy-egy kiemelkedően nagy külföldi tulajdonú vállalat települt le vagy alakult ki a privatizáció nyomán, de ennek jelenléte a lokális térségre tömeges dinamikát illetve érzékletes stabilitást, elsősorban a csekély munkaerőigény miatt ezidáig még nem hozott (lásd a névadó Esztergom, valamint, Sárbogárd, Szentgotthárd, Siklós, Tokaj vagy Nagykáta városkörzetét, ahol egy-egy nagy tőkét koncentráló vállalat jelenléte térségi szinten kritikus munkavállalói pozícióval párosul); Százhalombatta-típusú fejlődésűnek nevezhetők a stratégia okokból fenntartott ipari nagyüzemek térségei, amelyeket - a vizsgálat időpontjáig - elkerült a külföldi tőke s a vállalkozási aktivitás is mélyen az országos átlag alatt van (a névadó Százhalombatta, valamint Záhony, Paks, Dunaújváros városkörzetei)

15 CENTRUM-PERIFÉRIA SZÍVÓHATÁS A szívóhatásnak hierarchia-fokozatai vannak, azaz a magasabb szintű központok szívóhatása nagyobb területre terjed ki, a kisebbeké kisebb területre. Budapest szívóhatása az ország egész területére kiterjed. centrum periféria centrum periféria

16 OKTATÁS Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld 0 Óvodás gyermek Általános iskolai tanuló Gimáziumi tanuló Szakközépiskolai tanuló Szakiskolai tanuló Egyetem, főiskolai hallgató Dél-Alföld

17 NÉPESSÉG Közép- Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

18 ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK SZÁMA GAZDASÁGI ÁG SZERINT Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdaság ipar Ebből feldolgozó ipar Építőipar Kereskedelem Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Közép- Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

19 ezer fő KORÚAK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA Foglalkoztatott Munkanélküli Gazdaságilag aktív Gazdaságilag nem aktív Közép- Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

20 CENTRUM ÉS PERIFÉRIA MODELLEK

21 CENTRUM ÉS PERIFÉRIA MODELLEK

22 TÉRSÉGTÍPUSOK

23 A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS FOGALMA

25 AZ EXPORTBÁZIS ELMÉLET Douglass North; USA; 1950-es évek A gazdaság két részre osztható: Export ágazatok (bázis szektor) meghatározóak a régióra nézve Helyi ágazatok (nem-bázis szektor) Öt szakaszból álló elmélet kidolgozása: 1. stagnálási periódus önfenntartó gazdaság 2. alapvető árucikkek (nyersanyag, élelmiszer) exportja a centrum felé 3. külkapcsolatok fejlődése bővülő export, infrastruktúra kiépítése 4. helyi ipar kifejlődése eleinte helyi igények kielégítésére 5. a helyi ipar belép az exportba, diverzifikálja azt North feltételezése szerint hosszú távon területi kiegyenlítődés következik be a régiók között.

26 AZ EXPORTBÁZIS ELMÉLET Egy régió gazdasági növekedése döntően az exportra termelő ágazatok fejlődésétől függ, a fejlesztés meghatározó forrása a régió gazdasága iránt jelentkező interregionális kereslet. A multiplikátor számszerűsítése: Yr = Ye + Y1 regionális jövedelem = exportágazatokból származó jövedelem + a lokális-regionális piacra előállított ágazatok jövedelme

27 AZ EXPORTBÁZIS ELMÉLET

28 AZ EXPORTBÁZIS ELMÉLET

29 AZ ENDOGÉN FEJLŐDÉS ELMÉLETE

30 AZ ENDOGÉN FEJLŐDÉS ELMÉLETE

31 A POLARIZÁCIÓS ELMÉLETEK

32 A POLARIZÁCIÓS ELMÉLETEK

33 NÖVEKEDÉSI PÓLUSOK ELMÉLETE (PERIFÉRIA TERÜLETEK FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉGEI) Perroux: Az új iparágak, az innovációk a gazdasági fejlődés motorjai. A csúcsiparágak, az új növekedési központok magukkal húzzák a gazdaság többi részét is. A gazdaságban növekszik az új iparágak részesedése, súlya az átlagot meghaladó növekedési ütemük miatt. Boudeville: Az ágazati növekedési pólusok elméletének összekötése Franciaország regionális problémáinak megoldásával. Párizs túlsúlyát csak vidéki növekedési pólusok vagy ellenpólusok fejlesztésével lehetett mérsékelni. Az új iparágak fejlesztése a technopoliszokban jelentett garanciát arra, hogy a regionális fejlesztések nem csak átmeneti előnyökre épülnek.

34 MAGYARORSZÁG TÁVLATI VERSENYKÉPESSÉGI PÓLUSAI

35 ÖSSZEGZÉS (1) Tehát a centrum és periféria fogalma nem statikus, megvan az átjárhatóság lehetősége minden térség számára. Erre a legjobb példát a félperiférikus helyzetet elfoglaló területek adják, amelyek között vannak akik lefelé a perifériába, s vannak akik felfelé a centrumba haladnak.

36 ÖSSZEGZÉS (2) Magyarország fejlődésére igen jelentős hatással bírnak a globális és európai folyamatok. A gazdaság telepítő tényezői között egyre inkább az emberi erőforrásoknak van meghatározó szerepe. A fejlett nagyvárosi agglomerációkban koncentrálódnak a legmodernebb gazdasági ágak, többek között azért mert ezekben van jelen nagyszámú magasan képzett munkaerő. A periféria területek folyamatosan vesztik a felzárkózáshoz szükséges képzett munkaerőt. A fejlett és kevésbé fejlett térségek nem válnak el élesen egymástól, a fejlett központi területek hálózatokba szerveződnek.

37 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Hasonló dokumentumok

Növekedési elméletek. Neoklasszikus elmélet. Két fő irányzat:

Növekedési elméletek. Neoklasszikus elmélet. Két fő irányzat: Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Regionális gazdasági növekedési elméletek, Centrum-periféria viszonyrendszer Előadó: Dr. Péli