A vadmacska (Felis silvestris) populációt veszélyeztető tényezők és a védelem lehetőségei

Átírás

1 A vadmacska (Felis silvestris) populációt veszélyeztető tényezők és a védelem lehetőségei Dr. Biró Zsolt Dr. Szemethy László Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék Fotó: IUCN Cat Specialist Group honlap

2 Bevezetés A vadmacska Európa egyik legkevésbé ismert és legveszélyeztetettebb ragadozója (Berni Konvenció, FFH Direktíva). A legfőbb problémák: 1. az élőhelyvesztés és -feldarabolódás (természetes erdők irtása, monokultúrás telepítések), ehhez kapcsolódóan a populációk feldarabolódása is 2. a házimacskával történő hibridizáció 3. az illegális vadászat 4. a megnövekedett közlekedés okozta elhullások 5. a házimacskák által közvetített betegségek.

3 agyarországon a vadmacska 1974 óta védett, a Vörös önyvben az aktuálisan veszélyeztetett taxonok közé sorolják onban csak 1987-ben kezdődtek kutatások a taxon elyzetével kapcsolatban a Szent István Egyetem Vadbiológia Vadgazdálkodási Tanszékének elődjén, a Vadbiológiai ktató és Kutató Állomáson Szemethy László irányításával. ajd ugyanez a kutatócsoport kezdett el foglalkozni a admacska és a házimacska terület- és időhasználatával és a ét taxon introgresszív hibridizációjával 1989-ben. A vadmacska esetében az országos változásokat Heltai iklós doktori disszertációjában ismerteti, ami szintén lhívja a figyelmet a vadmacska rosszabbodó helyzetére és a utatások és a védelem hiányosságaira.

4

5

6

7

8

9 Módszerek Vizsgáltuk a vadmacskák és a házimacskák területhasználatát, a mozgáskörzeteik közti átfedés mértékét, valamint az élőhely- preferenciájukat. Megbecsültük, hogy a házimacskák hatása milyen messzire érvényesülhet a lakott területektől és ennek ismeretében mennyi tiszta vadmacska terület marad Magyarországon.

10 Vizsgáltuk a vadmacskák és a házimacskák közti hibridizálódás mértékét. Felmértük a vadmacskák és a házimacskák táplálék-összetételét és a közöttük lévő átfedés mértékét.

11

12

13

14 2. Élőhely-preferencia 1 0,8 0,6 Ivlev index 0,4 0,2 0-0,2-0,4-0,6-0,8-1 fenyő rét bozót mg lakott kert nádas irtás tölgy akác éger Élőhely típus vadmacska házimacska p<0.05 valószínűségi szinten szignifikáns eredményt jelöl.

15 1 0,8 0,6 0,4 Ivlev index 0,2 0-0,2-0,4-0,6-0,8-1 Szegély Belső részek vadmacska házimacska p<0.05 valószínűségi szinten szignifikáns eredményt jelöl.

16 . Potenciálisan tiszta vadmacska-élőhelyek A házimacskák hatóköre alapján az Északi-, és a unántúli-középhegység belső, háborítatlanabb erdőségei, első-somogy területének és a Dráva árterének erdei, alamint a Tisza és a Körösök ártéri erdei.

17 4. Hibridizáció A házimacskák és a hibridek morfológiai és genetikai besorolása nagyfokú egyezést mutatott (közel 100 %), míg a vadmacskák esetében ez csak 43 % volt. A tévesztés abból eredt, hogy több genetikailag tiszta vadmacskát morfológia alapján hibridként azonosítottunk.

18 . Táplálkozás-ökológia. Táplálék-összetétel, niche-szélesség, niche-átfedés Relatív gyakoriság (%) kisemlős nyúlféle madár háziállat házi koszt növény Zsákmány csoport vadmacska hibrid házimacska

19

20 iche-átfedés Renkonen-index (%) vadmacska-hibrid vadmacska-házimacska házimacska-hibrid Taxon párok

21 A zsákmányfajok jellemzői A vadmacskák nagyobb tömegű préda fajokat fogyasztottak. A vadmacskák gyakrabban fogyasztottak madarakat, mint a házimacskák. A vadmacskák NEM fogyasztanak emberhez/településhez kapcsolódó préda fajokat.

22 Következtetések A vadmacskák általában nagyobb területet használnak, mint a házimacskák, de vannak kivételek. Az elvadult házimacskák ugyanakkora és ugyanolyan területeket használhatnak, mint a vadmacskák. Ezek az állatok akár a vadmacskák mozgáskörzetei közé is betelepedhetnek. A nőstények jobban ragaszkodnak a területükhöz, mint a hímek. Ezek közül kerülnek ki az ún. nomádok is. Bár a nőstények is hajlandóak ak kóborolni időnként. A kandúrok a párzási időszakban kóborolnak el a területükről és ilyenkor a vadmacska hímek a házimacska nőstények területeit is meglátogathatják (szaporodás?). A vadmacskák a sűrű, fedett erdőket, bozótosokat kedvelik, amelyek ek közelében nyílt rétek találhatók,, ahol vadászhatnak. Ezeknek a eltérő élőhelyeknek a határzónájában gyakrabban fordulnak elő, mint a belső b részeken. A lakott területeket elkerülik. A házimacskák szintén előnyben részesítik a vadászatra alkalmas nyílt területeket, a nagy táplálékbőségű helyeket és a lakott területeket. Az elvadult házimacskák ugyanazokat az élőhelyeket preferálják, mint t a vadmacskák.

23 A kóbor házimacskák távolsági hatása alapján kevés olyan terület maradt Magyarországon, ahol tiszta genetikai állományú vadmacska-populáció fennmaradhat. Az elvadult egyedek ezt az arányt még tovább rontják. A genetikai vizsgálatok igazolták, hogy Magyarországon a vadmacska és a házimacska hibridizálódik és ez veszélyezteti a tiszta vadmacska acska genetikai állomány fennmaradását. A vadmacskák és a hibridek jobban hasonlítanak egymásra táplálkozásuk alapján, mint a házimacskákra. Ugyanakkor erős niche- átfedés van a három csoport között, ami szűkös források esetén versengéshe she vezethet, ami a ritkábban előforduló vadmacska számára kedvezőtlen. en. A házimacskák inkább opportunisták a táplálkozásukat tekintve, míg m a vadmacskák inkább specialisták, ami újfent a házimacskák előnyét jelenti egy esetleges versengés helyzetben.

24 Javaslatok Vadmacska-rezerv rezervátumok kialakítása azokon a potenciálisan tiszta élőhelyeken, ahol a házimacskh zimacskák k forrásak saként szolgáló emberi települések messze vannak (2 km távolst volsággal számolva), illetve nem jelentettek még m hibrideket. Tovább bbá ezeken belül l is olyan részek r kiemelése, amelyek megfelelnek a vadmacskák élőhely iránti igényeinek (zavartalan sűrűségek, s kis nyílt mezőkkel). Stahl és Artois (1994) szerint egy ilyen terület nem lehet kisebb, mint 100 km 2. Ezeken a rezervátumokon intenzív élvefogó csapdázást st kell folytatni, hogy kifogjuk a házimacskh zimacskákat, kat, illetve megakadályozzuk a behatolásukat a területre Tovább bbá az így megfogott vadmacskák k esetében vérmintv rmintán n alapuló genetikai vizsgálattal meg lehet állapítani, hogy az egyed valóban tiszta genommal rendelkezik-e. e. Az állatokat fülkrotáliával megjelölve lve nyomon követhetk vethető tovább sorsuk (túlélésbecsl( sbecslés). Néhány megfogott vadmacska példp ldánnyal zárttz rttéri ri szaporítást st lehet végezni v a későbbi populáci ció-pótlások érdekében (Nowell( és Jackson 1996, ld. Szegedi vadaspark). MásrM srészt szt spermabankot is létre l lehet hozni a tiszta genetikai állománnyal rendelkező egyedek révén, r amit a későbbiekben k szintén n fel lehet használni szaporításra. sra.

25 Az intenzív v csapdázás s során n megfogott házimacskh zimacskákat kat véglegesen v ki kell vonni a területr letről. l. A környezk rnyező településeken (3-5 5 km-es körzetben) k korlátozni kell a lakóházank zankénti nti macskák k számát, illetve sterilizálni lni kell az ott lévől macskákat. kat. A sterilizálást esetleg jobban elfogadják k az emberek, mint a macskák eltávol volítását t (Ash( és Adams 2003). Ugyanakkor figyelembe kell vennünk, nk, hogy ennek kis hatékonys konysága lehet (Castillo( és Clarke 2003), és s nem gátolja g meg a házimacskák k területfoglal letfoglalását t a természetes területeken, a táplt plálkozási versengést st és s a betegségek gek terjesztését. t. Ezért létfontossl tfontosságú a magyarországi gi vadmacska-popul populáció fennmaradása szempontjából l a rezervátumok szigorú védelme a behatoló házimacskáktól. Természetesen ezek mellett fontos a Stahl és Artois (1994) által javasolt természetszer szetszerű erdőgazd gazdálkodás s fejlesztése se és s az emberi zavarás s (pl. erdőfelt feltárások) csökkent kkentése. Legalább a rezervátumok, védett v területek környékén n az úthálózat olyan módon m való kialakítása, vagy átalakítása szüks kséges, ami megvédi az állatokat az egyre növekvn vekvő forgalomtól l (az utak kerülj ljék k el ezeket a helyeket, vagy alakítsanak ki sok biohidat a területen áthaladó utak felett).

26