DÁM BORJAK RÓKA KOTORÉKNÁL NINCS KÉSZ
|
|
|
- Borbála Magyarné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az aranysakál étrendje kutatási tapasztalatok alapján (avagy miért lehet egy vadászható faj univerzális bűnbak?) Lanszki József Kurys Anita és Nagyapáti Nikolett Ragadozóökológiai Kutatócsoport Kaposvári Egyetem A sakál megítélése: ellentmondásos! Végre, újra itt? Elpusztítandó kártevő? Misztikus, hiányosan ismert Egyoldalú megítélés, népszerű vélekedések Fogalmi zűrzavar (pl. predáció, predációs hatás) Kutatói szemmel: nagyon érdekes faj! A sakálkutatás további résztvevői (névsorban): Ács Kornél, Bende Zsolt, Csányi Sándor, Gellai Tibor, Heltai Miklós, Horváth Zoltán, Szabó László, Szűcs Zoltán, N. Sovány Krisztina, Torbó László. Magyar Biológiai Társaság ülése, november 2. Predáció Dög-/zsiger evés (zsákmányolás) (+ szemét, növény) - Egészséges nagyvad - Védekezik (Ø) - Beteg, öreg, legyengült, újszülött - Mérgezett egyed SAKÁLNAK - Sebzett vad (vadászatból) KÖNNYŰ - Sebzett vad (orvvadászatból) TÁPLÁLÉK - Sérült vad (pl. vadelütés után) Lehetséges kapcsolatok nagyvad-fajokkal Újszülöttre/fiatalra irányuló predáció Legtöbbször bizonytalan háttér! Ezek megjelennek az ürülékben és a gyomorban! nem vagy alig megítélhetők a rövid megfigyelésekben! Sakál számára: LÖVÉS = TÁPLÁLÉK (Fotó: Ács Kornél) DÁM BORJAK RÓKA KOTORÉKNÁL Mérgezés NINCS KÉSZ április 5. (forrás: nol.hu) Szörnyű kínok közt pusztulnak el az őzek. Ötven és száz közé tehető a szántóföldre kiszórt pocokméreg hatására elhullott őzek száma Orosháza környékén... 1
2 Nagyvad zsiger fogyasztás Vad - gépjármű ütközés (összesen kb , ebből őz: pld. /év) Csak a regisztrált! (OVA) Sakál predáció orvvadászat következménye Sakál: szelektáló szerep A nagyvad zsiger becsült mennyiségének alakulása ( ) 33 kg/km2 Ann. Zool. Fennici (2015) A sakál terítékének alakulása Hurkolás (orvvadászat) táplálékforrás! Orvvadászat / vadlopás vadlétszám csökkenés Sakál szerepe: Ø 2
3 Sebzett (lőtt) és elpusztult bika - táplálékforrás Villanypásztor / kerítések (sérült, elpusztult vad táplálékforrás) Ann. Zool. Fennici (2015) Háziállat tetemek táplálékforrás Lehalászás után visszamaradt haltetemek Birkadög-evés! (Fotók: Lanszki József) (Fotók: Lanszki J) A szemét, mint potya (és korlátlan) táplálékforrás Sakál: nálunk egyelőre alkalmilag hasznosítja (Fotók: Lanszki József) 3
4 Vaddisznó becslés és hasznosítás Magyarországon (OVA alapján) Aranysakál táplálék-összetétel vizsgálatok fő eredményei az európai elterjedési területén Európa (hazaiak nélkül) Táplálék-összetétel 100% Növény 60% Háziállat 40% Nagyvad 20% Kisemlős 0% Trouwborst et al HR Szerbia Görögország Bulgária Balkán-félsziget: háziállat tetem és nagyvad zsiger/tetem dominancia A vaddisznó predátor is! A róka táplálék-összetétele Eurázsia sakálmentes területen A sakál kedveli (megenni)**.p < : Acta Theriol. (1999) : nem publikált adatok Egyéb 80% Nincs egyértelmű bizonyíték (1 kivétel: Izrael hegyi gazella) a sakál vadállományszabályozó-képességére! (Fotó: tierpark-sababurg.de) Hazai táplálkozásvizsgálatok Az aranysakál táplálék-összetétele néhány dél-dunántúli területen 1996/ Nagyberek Mamm. Biol.. (2002), Can. J. Zool (2006), ISH, Újvidék (2013), Ann. Zool. Fenn. (2015), nem publ. adatok Az aranysakál és a vörös róka táplálkozási szokásai közötti különbségek (Kétújfalu körzete) Ragadozó emlősök táplálékpreferenciája (Kétújfalu körzete) A sakál vaddisznópreferenciája Versenyhátrány (Ei - Ivlev-féle preferencia-index, átlag±se) (Fotó: Can. J. Zool. (2006), Mammalia (2010) (nsakál= 814, nróka= 894) Mammalia (2010) 4
5 Szarvas (adult) 5% A sakál zsigereltávolításra adott táplálkozási válasza (S%, Lábod) Háziállat 0% Ragadozók 7% Kisemlősök 1% Őz (adult) Szarvas, juv. 2% Zsigereltávolítás előtt Vaddisznó (juv.) 0% Növények Vaddisznó (adult) 12% Egyéb (n=62) Zsiger, dög 55% 1% Zsigereltávolítás 8% Háziállat ** 7% * 10% 19% ** (n=138) 29% ** 1% ** Vadmalac 12% *** ÖSSZEGZÉS Terjeszkedő faj (korlátok?) Könnyű táplálékforrások követése (gyors váltások) Zsiger-, tetemeltakarító szerep Zajhatások (pl. vaddisznó) Lobbi érdekek, problémák elsikkadása Kutatás folytatás szükségessége Ragadozógazdálkodás szükségessége A sakálok köszönik szépen a jóltartást! Ann. Zool. Fennici (2015) (előzetes eredmények) Köszönjük a figyelmet! IDE PLUSZ DIÁK A sakálkutatás főbb támogatói: - OTKA ( ) - FVM ( ) - TéT ( ) - SEFAG Zrt. ( ) Szarvashús manipulációval ) (Gyomortartalom súlya: 1,6 kg!, a testtömeg 15%-a) IVARTÓL, KORTÓL NAPSZAKTÓL FÜGGŐ KÜLÖNBSÉGEK röviden csak LŐSZERES szarvashusos GYOMOR Fotó ide 5
6 Gyapottok-bagolylepke hernyók Pockok (Fotó: Csóka György) Egy tápláléklánc modellje (Dél-Kalifornia) Prérifarkas (csúcsragadozó) r=-0,38 Mezopredátor fajok (mosómedve, szkunk, szürke róka, oposszum, házi macska) r=-0,64 r=+0,45 Crooks és Soulé (1999): Nature, 400 (5): ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Táplálkozásvizsgálatok Minta típusa: ürülék, gyomor Bozótosban fészkelő énekesmadarak Gyomor Sakál ürülékek Felmérő pontok ( ) a Kétújfalu és Lakócsa közötti mintaterületünkön Mintagyűjtés: standard útvonal ill. alkalomszerű gyűjtés Mintafeldolgozás: standard technika határozó atlaszok referenciagyűjtemények Táplálékforrás adatok: kisemlősök élvefogó csapdázása vadászható fajok: OVA Számítások: táplálék-összetétel (E%, B%, S%) táplálékpreferencia Szőrmorfológia A terület elhelyezkedése a sakálteríték nagyságát bemutató térképen (OVA ) Emlős csonttani bélyegek Szőrminták előkészítése pont - lefedett terület kb. 60 km2 6
7 A sakálállomány becsült minimális sűrűsége a Dráva-síkon levő mintaterületen Kisemlősök, mint táplálékkészlet nagy jelentősége (Kétújfalu körzete) Kisemlős készlet és kisemlős fogyasztás összefüggése: Jelentős hullámzás (átlagérték: 21 csoport + 7 egyed / 100 km 2 ) Sakál: r P =0,27 (NS) Róka: r P =0,15 (NS) nincs szoros összefüggés! KORLÁTLAN FORRÁS Más ragadozók (róka fogta őzgida) (Fotócsapda: Horváth Zoltán) 7
V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T
V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő telefon: 28-522086, fax: 28-420189, email: css@ns.vvt.gau.hu Szakdolgozatok javasolt
MIT ESZIK A SAKÁL? Misztikus ködben
MIT ESZIK A SAKÁL? Dr. Lanszki József, Kaposvári Egyetem Ökológiai Munkacsoport Szűcs Eleonóra, Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék Heltai Miklós, Szent István Egyetem Vadbiológiai
vulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka
Vörösróka A vörösróka A róka (Vulpes (Vulpes vulpes) vulpes) o az egész Északi féltekén, a mediterrán zónáig - Afrika északi partjaival bezárólag - és Ausztrália nagy részén; o két jégkorszakot is átvészelt
5. Fajok táplálkozási sajátosságai
79 5. Fajok táplálkozási sajátosságai 5.1. Vörös róka a) Táplálékmintázat mezőgazdasági művelés alatt álló területeken Fonó körzete Általános táplálék-összetétel A Fonó körzetében vizsgált vörös róka számára
Az ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
Válasz Dr. Bakonyi Gábor, az Akadémia Doktora opponensi véleményére
1 Válasz Dr. Bakonyi Gábor, az Akadémia Doktora opponensi véleményére Köszönöm Dr. Bakonyi Gábor Professzor Úrnak az értekezésem alapos és részletekre is kiterjedő bírálatát, továbbá köszönöm a támogató
A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI
A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI Zsigmond Richárd földművelésügyi igazgató 2014. március 25. Zárttéri nagyvadtartás 1996. évi LV. törvény (Vtv.) és végrehajtási rendelete szabályozza Vadaskertek
Bevezetés I. Bevezetés II. Anyag és módszer. Felismerés
Az aranysakál Magyarországon: két évtized tudományos tényei és legfontosabb tanulságai Heltai Miklós, Csányi Sándor, Szabó László, Tóth Tamás, Daria Bezgacheva, Ács Kornél, Lanszki József Fénykép: Lanszki
Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:
1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton
Róka, a hasznos dúvad
Róka, a hasznos dúvad Mészáros Orsolya vadgazda mérnöki szak, I.évfolyam Bevezetés a szakmai feladatok készítéséhez Tartalom Bevezetés és célok ismertetése 3 Módszer és felhasznált anyagok 3 Eredmények
Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt
Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában
Ragadozók Emlős ragadozók Ragadozó gazdálkodás A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje. Latin nevük Carnivore, a Carne (hús) és a Vorare (felfal) szóösszetétel eredménye,
Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek
Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Madárfauna Halfogyasztás Madárfauna Sebzés Kárókatona Phalacrocorax carbo (Linnaeus, 1758) Rokon fajok Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni 208 Kódszám Vadgazdálkodási egység neve VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE Tervkészítő neve és aláírása
Magyar joganyagok - 10/2018. (VII. 3.) AM rendelet - a Dél-dunántúli Vadgazdálkodá 2. oldal 4. A 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájeg
Magyar joganyagok - 10/2018. (VII. 3.) AM rendelet - a Dél-dunántúli Vadgazdálkodá 1. oldal 10/2018. (VII. 3.) AM rendelet a Dél-dunántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási
r. Varga Gyula gím dám őz vaddisznó összesen Zselic Kaposvár Szántód Lábod Segesd Iharos Zsitfa Barcs SEFAG Zrt.
z üzemi vadgazdálkodás tervezése, jellemzői Költségek és hozamok a vadgazdálkodásban r. Varga Gyula % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 gím dám őz vaddisznó összesen Zselic Kaposvár Szántód Lábod Segesd
Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november)
Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november) Dr. Bíró Zsolt A mezei nyúl populáció-dinamikája különböző élőhelyeken
1. A vadgazdálkodási egység alapadatai
1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási
Vadászati idények 2010
Vadászati idények 2010 7/2010. (II. 2.) FVM rendelete a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet
6. Fajok összehasonlító táplálkozás-vizsgálata
167 6. Fajok összehasonlító táplálkozás-vizsgálata Ebben a fejezetben a vizsgálatainkat megelőzően Magyarországon nem tanulmányozott ragadozó emlősök közötti táplálkozási kapcsolatokat tekintem át. Először
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül
A létszámbecslés szerepe a hasznosítástervezésben. Létszám - sűrűség
A létszámbecslés szerepe a hasznosítástervezésben Dr. Szemethy László egyetemi docens SzIE, Gödöllő Vadvilág Megőrzési Intézet Létszám - sűrűség Létszám: a vad száma a területen ezt jelentjük, de tudjuk-e,
A nagyvadállom hatása Magyarország llományaira
A nagyvadállom llomány károsk rosításának hatása Magyarország erdőállom llományaira Kiemelten az erdősítési si korú állományokra 2009.10.27. Az erdészeti elsőfok fokú hatóság g informáci ciói i a vadkáros
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
Ragadozógazdálkodási stratégia Különös tekintettel a veszélyeztetett, védett préda fajok állományainak védelmére
Ragadozógazdálkodási stratégia Különös tekintettel a veszélyeztetett, védett préda fajok állományainak védelmére Heltai Miklós és Szemethy László Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék
A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására
Natura Somogyiensis 27 107-114 Ka pos vár, 2015 A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Lanszki
A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK
A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE
Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén
Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Szereplők, érdekcsoportok A problémákat csak
Integrált apróvadgazdálkodás
A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekesértékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége.
Városiasodó állatfajok. Előjáték domesztikációhoz?
Városiasodó állatfajok Előjáték domesztikációhoz? Környezetformáló emberiség Ember = legfontosabb ökológiai mérnök-faj Legalább 10 ezer év óta elkezdi átalakítani a környezetet Már azelőtt is (paleolitikum
Az agrárminiszter 13/2018. (VII. 3.) AM rendelete a Tiszántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről
9004 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2018. évi 104. szám Az agrárminiszter 13/2018. (VII. 3.) AM rendelete a Tiszántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről Az 1 2. tekintetében
Vaddisznó. Európai és hazai elterjedés. Nagyvadállományok hasznosítása
Európai és hazai elterjedés Vaddisznó Nagyvadállományok hasznosítása P Kb. 25 alfaj: fôleg testnagyság és szinezet alapján P 120-150 kg-os nagyság, de 200-300 kg-os is elôfordul P Észak- és Dél-Amerikába
2. Irodalmi áttekintés
5 1. Bevezetés A rejtőzködő életmódjuk miatt nehezen kutatható közepes testméretű ragadozó emlősök és a csúcsragadozók természetvédelmi, valamint gazdasági jelentőségére az utóbbi időben egyre nagyobb
79/2004 (V.4.) FVM rendelet
79/2004 (V.4.) FVM rendelet Nagyvadfajok gímszarvas dámszarvas őz, muflon, vaddisznó [szikaszarvas] LV/1996. (VI.16.) törvény vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról A földművelésügyi miniszter
Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1353 0.2.2 Species name Canis aureus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name aranysakál 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes
Az agrárminiszter 12/2018. (VII. 3.) AM rendelete az Észak-dunántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2018. évi 104. szám 8981 kell biztosítani. Szárnyasvad-kibocsátás esetén biztosítani kell, hogy a tenyésztett madarak ne jelentsenek állategészségügyi kockázatot a vadon élő állomány
Bírálat. Heltai Miklós. című akadémiai doktori értekezéséről. Altbacker Vilmos az MTA doktora
Bírálat Heltai Miklós Ragadozóemlős-fajok monitorozási módszereinek fejlesztése, és a tudatos ragadozógazdálkodás megalapozása az aranysakál, az eurázsiai borz és a vörös róka esetében című akadémiai doktori
Záróvizsga témakörök Vadgazda mérnök BSc szak június 12. Az ugaroltatás (set-aside), mint a mezei élőhelygazdálkodás eszköze.
Záróvizsga témakörök Vadgazda mérnök BSc szak 2017. június 12. Élőhelyfejlesztés Az ugaroltatás (set-aside), mint a mezei élőhelygazdálkodás eszköze. A passzív és az aktív élőhely-fejlesztés. Tiltott és
Az aranysakál jelenség és ami mögötte van: az első nemzetközi sakál-szimpózium tapasztalatai alapján
Acta Agraria Kaposváriensis (2015) Vol 19 No 1, 46-64. Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, Kaposvár Az aranysakál jelenség és ami mögötte van: az első nemzetközi sakál-szimpózium tapasztalatai
Bleier Norbert SZIE - Vadvilág Megőrzési Intézet
Bleier Norbert SZIE - Vadvilág Megőrzési Intézet Alapelv: minden eredményes vadászat után készítsünk terítéket, ravatalozzuk a vadat! Nagyvad egyéni vadászata során: utolsó falat sebtöret vadásztöret Az
AZ ARANYSAKÁL ŐSHONOS RAGADOZÓNK: Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet. Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék
Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék ŐSHONOS RAGADOZÓNK: AZ ARANYSAKÁL Szabó László, Heltai Miklós, Lanszki József Ki Ő??? Változatos elnevezés: -csikasz,
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
Eurázsiai borz (Meles meles)
Eurázsiai borz (Meles meles) Felismerés jegyei: A borz feje és nyaka fehér, két a szem és a fül vonalában húzódó - fekete sávval. A fej vékony és hegyes, a test és a lábak rövidek. A szemek és fülek kicsik,
Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat
Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról
HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN
HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi
Az aranysakál a Kárpát-medencében új 'honfoglaló' nem őshonos
Az aranysakál a Kárpát-medencében új 'honfoglaló' nem őshonos Sugár László és Czabán Dávid Kaposvári Egyetem ÁKK A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései 2016 Budapest, 2016. április
Akadémiai doktori értekezés
Akadémiai doktori értekezés Ragadozóemlős-fajok monitorozási módszereinek fejlesztése, és a tudatos ragadozó-gazdálkodás megalapozása az aranysakál, az eurázsiai borz és a vörös róka esetében Heltai Miklós
Predáció populációdinamikai hatása
Predáció populációdinamikai hatása Def.: olyan szervezet, amely a zsákmányát, annak elfogása után, megöli és elfogyasztja. (Ellentétben: herbivor, parazitoid, ahol késleltetett a hatás, de ezekre is a
Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.
Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek
A közterület, mint élettér
A közterület, mint élettér Városökológiai esettanulmányok és konklúziók Tóth Mária PhD biológus, főmuzeológus Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár Az urbanizálódó fauna (Urban wildlife) Jellegzetességek:
Urbanizálódó ragadozó emlősök lakossági megfigyelése és megítélése két Somogy megyei faluban
Acta Agraria Kaposváriensis (2005) Vol 9 No 1, 51-58 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kaposvár University of Kaposvár, Faculty of Animal Science, Kaposvár Urbanizálódó ragadozó emlősök lakossági
VADÁSZATRA JOGOSULT FELELŐSSÉGE A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT DR. BARTA JUDIT TSZV. EGYETEMI DOCENS
VADÁSZATRA JOGOSULT FELELŐSSÉGE A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT DR. BARTA JUDIT TSZV. EGYETEMI DOCENS A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. tv. (Vtv.)
Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén
Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról
A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2007-ben.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
Az agrárminiszter 11/2018. (VII. 3.) AM rendelete a Duna Tisza közi Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2018. évi 104. szám 8963 13. A vízivad hasznosítása olyan mértékű legyen, amely minimalizálja a védett és fokozottan védett fajok egyedeinek akár szándékos, akár véletlenül történő
IV. Előadás. Kutyaféle ragadozóink
Magyarországi vadak etológiája IV. Előadás Kutyaféle ragadozóink Kutyafélék családja - Canidae Minden ragadozó atyja a kutya (Haltenroth, 1958) A kutyafélék hordozzák legerősebben mindmáig az ősi ragadozó
Munkaviszonyban álló vezető állású munkavállalók
KÖZÉRDEKŰ ADATOK a 2009. CXXII. törvény rendelekzései alapján Pénzbeli juttatások NÉV Munkakör Besorolási bér bruttó Ft/hó Egyéb pénzbeli juttatás bruttó Ft/év KSZ Önk. Nyugd. Pénzt. Tagdíj Ft/fő/hó KSZ
NAGYBEREK VADÁSZATI BT.
Szarvasbika GÍMSZARVAS Trófeasúly EUR ( ) EUR ( ) / 10g 3,99 kg - ig 700.- - 4,00-4,99 kg 900.- - 5,00-5,99 kg 1200.- - 6,00-6,99 kg 1450.- + 7,5.- 7,00-7,99 kg 2150.- + 8,5.- 8,00-8,99 kg 3000.- + 10,5.-
Nyitókonferencia. A Kohorsz 18 témái és felépítése
KOHORSZ 18 - Magyar Születési Kohorszvizsgálat Nyitókonferencia A Kohorsz 18 témái és felépítése 2017. november 13. Veroszta Zsuzsanna KSH Népességtudományi Kutatóintézet Miről lesz szó? A kutatás keretei
Magyar Tudományos Akadémia Akadémiai doktori értekezés
dc_58_ Magyar Tudományos Akadémia Akadémiai doktori értekezés Ragadozóemlős populációk és közösségek ökológiája, különös tekintettel a táplálkozási kapcsolatokra Lanszki József Kaposvár 0 dc_58_ Tartalomjegyzék.
Vadgazda mester képzés csíkszeredai kihelyezett tagozat
Hazai ragadozó emlősök Tananyag I. rész Vadgazda mester képzés csíkszeredai kihelyezett tagozat Heltai Miklós 2017. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 1.1. Az emlős ragadozó fajok lehetséges szerepe és
Vadbiológia és ökológia II.
Vadbiológia és ökológia II. Populációk kölcsönhatásai Dr. Szemethy László Az élőlények nem önmagukban, hanem a legkülönbözőbb módokon együtt élve, életközösséget formálva léteznek. számos esetben kölcsönös
Akadémiai doktori értekezés tézisei
Akadémiai doktori értekezés tézisei Ragadozóemlős-fajok monitorozási módszereinek fejlesztése, és a tudatos ragadozó-gazdálkodás megalapozása az aranysakál, az eurázsiai borz és a vörös róka esetében Heltai
Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken
Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október
É ű ű Í ű ű ű É ű Í Ü É Í Á Ó Á É Á Á Á É Á Á Ó Á Á ű Ő Á É É ű É É É ű ű Á É Á Á Í Á Á Á É Á É É ű ű ű ű Í ű Í Í ű ű ű Í ű É ű É ű Á ű Í ű Á ű ű Á ÉÍ É É ű ű ű ű Í ű Í Í ű Á Í Í ű Í Í É ű É Í Í ű ű ű
Í Ü ű É ü ú Ó Ó É Ü Ó Í Ü Ü ű Á É Á É Ü Ü É É É É Í Á É É Í Ó Ü ü Ő É Ő É É É É É É É É É É É É Á É Ú Á Ú É Á Ú É Ó ü ű É Á É Ü ű É Ü É É É Ü ű Ü ű É Ü Ú É Á Á Á É Ü Ü Ü É Ó Á Ő É Í É É É É Í Í ű ü ü Ó
Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal
Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,
Bevezetés a szakmai feladatok készítéséhez. Bibliográfiai információk gyűjtése és kezelése
Bevezetés a szakmai feladatok készítéséhez Bibliográfiai információk gyűjtése és kezelése Szakmai közösség: eredetiség nem lehet egyedül megalapozni és elkészíteni egy tudományos művet Három ok, amiért
Populációs paraméterek becslése
Populációs paraméterek becslése Vegyük elôször az ökológia törvényeit. A demográfia egyenleteivel írták ôket (E.O. Wilson) Tudományt csinálni annyit tesz, mint a természet mintázatait keresni (R. McArthur).
A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2000-ben.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)
Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért II. MASZ Szakmai Fórum, 2012. március 2. Debrecen Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)
Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP
Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET 2. osztályosoknak Heti: 1 óra Évi: 37 óra KOMP Óraszám Téma Ismeretanyag, 1. Vakáció után Közlekedési eszközök ismerete Város, falu, vízpart, hegyvidék felismerése 2.
Test-elemzés. Ezzel 100%-os lefedettséget ér el. TANITA digitális mérleg. Rendkívül gyors elemzést tesz lehetővé.
Test-elemzés Bioelektromos impedancia mérés 5 különböző pályán kerül mérésre (lábtól-lábig, kéztől-kézig, bal kéztől a jobb lábig, jobb kéztől a bal lábig, bal kéztől a bal lábig). Ezzel 100%-os lefedettséget
A vadegészségügy és vadgazdálkodás oktatása az állatorvos képzésben. Sótonyi Péter
A vadegészségügy és vadgazdálkodás oktatása az állatorvos képzésben Sótonyi Péter Szervezett formában 1973-tól fakultatív tantárgyként Állattani és Parazitológiai Tanszék Janisch Miklós (1922-2002) Főbb
Trófeabírálat. A vadászat szerepe. A trófeák kultusza. Vadászati rendszerek
A vadászat szerepe Trófeabírálat I. előadás A közösség táplálékkal való ellátása A fiatalok harcra való felkészítése Sport A sportban a mérhetőség fontos Mennyiség Minőség Dopping Vadászati rendszerek
élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás 2011. június 9 Fotó: Internet
Gímszarvas táplt plálkozása és károkozása különbk nböző erdei élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens Dr. Szemethy László, Bleier Norbert, Hajdu MárkM SZIE Vadvilág g Megőrz rzési Intézet OEE
A csapdázás. lehetőségei és jogi háttere napjaink vadgazdálkodásában
A csapdázás lehetőségei és jogi háttere napjaink vadgazdálkodásában Napjaink vadgazdálkodási gyakorlatára jellemző, hogy a ragadozókkal szinte kizárólag az apróvadas területeken foglalkoznak. Az esetek
Elso elemzés Example Anorexia
50 KHz R 739 Xc 62 [Víz és BCM zsír nélkül] A mérés 11.07.2005 Ido 15:11 dátuma: Név: Example Anorexia Születési dátum: 05.02.1981 Keresztnév: Kor:: 24 Év Neme: no Magasság: 1,65 m Mérés sz.: 1 Számított
ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007.
ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. Kiss Kornélia kutatási csoportvezető Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. március m 13. A kampányévet megalapozó kutatások A magyar lakosság utazási szokásai, 2000-től évente A KVVM
Elso elemzés Example Athletic
50 KHz R 520 Xc 69 [Víz és BCM zsír nélkül] A mérés 11.07.2005 Ido 15:20 dátuma: Név: Example Athletic Születési dátum: 22.07.1978 Keresztnév: Kor:: 26 Év Neme: férfi Magasság: 1,70 m Mérés sz.: 1 Számított
MAGYAR KÖZLÖNY 104. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 104. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2018. július 3., kedd Tartalomjegyzék 25/2018. (VII. 3.) MNB rendelet Megújított 500 forintos címletű bankjegy kibocsátásáról 8942 26/2018. (VII. 3.)
SZIE VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET GÖDÖLLŐ 2010. ÁPRILIS 9. AZ ŐZ SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐI
SZIE VADVILÁG MEGŐRZÉSI ITÉZET GÖDÖLLŐ 2010. ÁPRILIS 9. AZ ŐZ SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐI DR. MAJZIGER ISTVÁ SZEGEDI TUDOMÁYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ADRÁSSY U. 15. mi@mgk.u-szegd.hu
2012 év madara - az egerészölyv
2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.
ű ő ö ü ö ö ő ö ö ü ű ó ö ü Í ű Ó Ó ö ö ü Í ű ó ű ü ő Ó ó Á Á É ő Ö ú ű ü ú ű ü ű ö ű Ó ü ű ű ö ü É ű Ó ü É ő ő ö ö ő ő ö ú ő ó Í ű ő ö ö ö Ú ő ű Ó Ó ű ő ú ű ő Í ű Í ö ö ő ó ö ö ö ő Í Ü ó Ü ó ű Á Á
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
Populációdinamika és modellezés. A populációk változása populációdinamika. A populáció meghatározása. Modellezés
Populációdinamika és modellezés Vadbiológia és ökológia Prof. Dr. Csányi Sándor A populáció meghatározása g Ökológia: saz egyed feletti (szupraindividuális) szervezôdés strukturális és funkcionális jelenségeinek
ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. Doktori Iskola vezető: Dr. Kovács András DSc. Témavezetők: Dr. Kovács András DSc Dr.
DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSI INTÉZET TERMÉSZETVÉDELMI ÁLLATTANI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI NEM ÖNÁLLÓ TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori
A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai A róka (Vulpes vulpes)
A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekes-értékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége.
A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja
Az európai csülkös vad két változtatási pontja A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak számos esetben fel kellene hagynia az állomány megszámlálására tett próbálkozásokkal. A vadgazdálkodóknak és/vagy
Akadémiai doktori értekezés tézisei. Ragadozóemlős populációk és közösségek ökológiája, különös tekintettel a táplálkozási kapcsolatokra
Akadémiai doktori értekezés tézisei Ragadozóemlős populációk és közösségek ökológiája, különös tekintettel a táplálkozási kapcsolatokra Lanszki József Kaposvár 2013 I. BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS dc_538_12 2
Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe
ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától
Szociális szerveződés
Szociális szerveződés Csoporttípusok (szociális kötődés erőssége alapján) Nincs szociális vonzódás gyülekezet - Alpesi szalamandra téli időszakban sziklák alatt gyűlnek össze a védett hely miatt; szociális
A borz táplálékválasztása mezőgazdasági élőhelyen
A borz táplálékválasztása mezőgazdasági élőhelyen Borzkotorék fotó: bleier norbert Az apróvadas vadgazdálkodási egységek és a kérdőíves felmérések tapasztalatai szerint a borz az elmúlt 20 év során az
Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás
Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Gazdálkodás a mezei nyúllal A mezei nyúl jelentősége Hazánk apróvad-gazdálkodásának legfontosabb faja Nagy a vadászati érdeklődés a mezei nyúl
Vadgazdálkodási adatok Pest megye
Vadgazdálkodási adatok Pest megye 26-29. A megye vadállományának alakulásáról utoljára 26-ban, vagyis a vadászterületek újbóli kijelölése előtt nyújtottunk áttekintést. Forrásként most is a Vadászati Hatóságnál,