Bevezetés I. Bevezetés II. Anyag és módszer. Felismerés
|
|
- Vilmos Gál
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az aranysakál Magyarországon: két évtized tudományos tényei és legfontosabb tanulságai Heltai Miklós, Csányi Sándor, Szabó László, Tóth Tamás, Daria Bezgacheva, Ács Kornél, Lanszki József Fénykép: Lanszki József Bevezetés I. Őshonos ragadozó, korábbi bizonytalan elterjedéssel és alacsony sűrűségű állományokkal. Kipusztulás: Kóborló példányok újbóli megjelenése: a nyolcvanas évek eleje. Szaporodó állományok: kilencvenes évek közepére. Bevezetés II. Elterjedési és táplálkozási vizsgálatok 1997-től az FVM, az OTKA, a TÉT Alap, a MÖB, a Bolyai Ösztöndíj és az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány támogatásával Célok: a visszatelepülő faj megismerése és megismertetése; a történelmi elterjedés meghatározása; állományhelyzet vizsgálata; terjedési útvonalak meghatározása; a várható elterjedési terület becslése; vadgazdálkodási hatások vizsgálata. Anyag és módszer A hozzáférhető és a domináns táplálékforrások tanulmányozása kisemlős csapdázás( ) Táplálék vizsgálatok (róka - sakál) ürülék és gyomor gyűjtés és elemzés ( ) A terjedés irányának és az elterjedési terület meghatározása Az elmúlt 200 év sakál előfordulási adatainak összegyűjtése és értékelése ( ) kérdőíves felmérések ( ) teríték adatok ( ) akusztikus állománybecslés ( ) bizonyító példányok gyűjtése ( ) Post mortem vizsgálatok ( ) testméret adatok (róka - sakál) szaporodásbiológiai adatok parazitológiai vizsgálatok genetikai vizsgálatok Felismerés 1
2 Amit tudunk az elterjedésről Az aranysakál évszázadok óta jelen van a Kárpát-medence területén. A XIX. és a XX. században jelenléte rendszertelennek és ritkának tekinthető. A XX. század végén terjedésnek indul: eljut Észtországig, Olaszországig, Svájcig ; a legtöbb helyen a megjelenés és megtelepedés után jelentős állománynövekedését is tapasztalnak. Az aranysakál elterjedése 1800 és 1920 között - aranysakál - valószínűleg aranysakál - kérdéses adat Debrő (1882) Béllye (1891) Tamás TÓTH, László KRECSÁK, Eleonóra SZŰCS, Miklós HELTAI and György HUSZÁR Records of the golden jackal (Canis aureus Linnaeus, 1758) in Hungary from 1800th until 2007, based on a literature survey. North-Western Journal of Zoology 5(2): Az aranysakál elterjedése 1920 és 1945 között - aranysakál - valószínűleg aranysakál - kérdéses adat Az aranysakál elterjedése 1945 és 1995 között - aranysakál - valószínűleg aranysakál - kérdéses adat Tyukod (1937) Derecse (1942) Tamás TÓTH, László KRECSÁK, Eleonóra SZŰCS, Miklós HELTAI and György HUSZÁR Records of the golden jackal (Canis aureus Linnaeus, 1758) in Hungary from 1800th until 2007, based on a literature survey. North-Western Journal of Zoology 5(2): Tamás TÓTH, László KRECSÁK, Eleonóra SZŰCS, Miklós HELTAI and György HUSZÁR Records of the golden jackal (Canis aureus Linnaeus, 1758) in Hungary from 1800th until 2007, based on a literature survey. North-Western Journal of Zoology 5(2): Az aranysakál terítékének változása (forrás: Csányi S. nem publikált) Az aranysakál terítékének változása (forrás: Csányi S. nem publikált) 2
3 Az aranysakál terítékének változása (forrás: Csányi S. nem publikált) Az aranysakál terítékének változása (forrás: Csányi S. nem publikált) Az aranysakál szerbiai elterjedése Az aranysakál európai elterjedése és a terjedés lehetséges irányai Fotó: Lanszki József 1970-es évek 1990-es évek Napjainkban Janosch Arnold, Anna Humer, Miklós Heltai, Dumitru Murariu, Nikolai Spassov, Klaus Hackländer Current status and distribution of golden jackals (Canis aureus L., 1758) in Europe. Mammal Review 42: (1) pp (2012). Növekvő elterjedési terület és egyre gyakoribb alkalmi előfordulások Eredményeink szerint a Balti országokba is természetes módon jutott el Trouwborst et al., 2015 Robert Rutkowski, Miha Krofel, Giorgos Giannatos, Duško Ćirović, Peep Männil, Anatoliy M Volokh, József Lanszki, Miklós Heltai, László Szabó, Ovidiu C Banea, Eduard Yavruyan, Vahram Hayrapetyan, Natia Kopaliani, Anastasia Miliou, George A Tryfonopoulos, Petros Lymberakis, Aleksandra Penezić, Giedrė Pakeltytė, Ewa Suchecka, Wiesław Bogdanowicz A European Concern? Genetic Structure and Expansion of Golden Jackals (Canis aureus) in Europe and the Caucasus PLOS ONE &:(November 5) 3
4 2016-ban is újabb megfigyelések/elejtések Hollandiában, Svájcban, Baltikumban (forrás: Golden Jackal informal study group in Europe, Amit nem tudunk az elterjedésről Mi az oka az elmúlt 20 évben tapasztalt jelentős állományváltozásnak? Klíma változás? - magas, hosszantartó hótakaró hiánya; Balkáni háborúk? - táplálékforrás-török róka; Új élőhelyekhez való alkalmazkodás? - nádi farkas; Üldözés elmaradása? - mérgezés, csapóvas; Farkas hiánya? versenytárs hiánya; Akusztikus felmérés Stabil állományok de extrém fluktuáció. Folyamatos elterjedés helyett, foltszerű elterjedés. Minden élőhelytípusban, de a nyílt, intenzíven művelt mezőgazdasági területeket kerüli. A folyó völgyek zöldfolyosót jelentenek Fénykép: Lanszki József Szabó, L., Heltai, M. és Lanszki, J River Tiscia as a green corridor in the spread of golden jackal in HungaryVadbiológia, 12: Bizonyítópéldányok a vizsgálati időszakban Bizonyító példányok ( ) No. Év/hó/nap Település UTM kód Módszer Név Borsodivánka DT 78 Fénykép Mezei János Gelej DT 89 Fénykép Mezei János Karcag DT 93 Fénykép Domján Sándor Abádszalók DT 65 Talált tetem Lázár Pál Új szaporodó párok Forrás populáció Zöld folyosó L., Szabó, M. Heltai, and J. Lanszki Factors that influence the Golden jackal s (Canis aureus L. 1758) spreading in Hungary. 92nd Annual Meeting of the German Society of Mammalogy. Mammalian Biology. Special Issue Vol. 73: 41 p. 4
5 Bizonyítópéldányok a felmérés utáni időszakban Sorszám Dátum Legközelebbi település Megjegyzés Túrkeve teríték Hortobágy teríték Battonya teríték, 1 éves, hím Békéscsaba teríték, kifejlett hím, 16 kg Kondoros teríték, subadult hím, 9,7kg Kondoros teríték, subadult hím, 8,1kg Kondoros teríték, subadult nőstény 7,3kg Kondoros teríték, hím, 9kg Dévaványa teríték 1 subadulthím (és további három sakált is megfigyeltek ugyanakkor) Szerep teríték, felnőtt nőstény, 14 kg Szarvas teríték, felnőtt nőstény, 10,2 kg Mezőszemere teríték, vemhes nőstény (5 kölyökkel) Sorszám Település Év Megfigyelés típusa 1. Hortobágy 2007 teríték, kifejlett egyed 2. Kömörő 2009 teríték, kifejlett hím 3. Kömörő 2009 teríték, 1 kifejlett nőstény és 1 subadult egyed 4. Újszentmargita 2009 fénykép, kifejlett egyed 5. Nádudvar 2009 megfigyelés, kifejlett egyed 6. Hortobágy 2009 megfigyelés, kifejlett egyed 7. Karcag 2009 teríték, subadult egyed 8. Karcag 2010 spontán sakál üvöltés 9. Újtikos 2011 spontán sakál üvöltés 10. Karcag 2011 teríték, 2 kifejlett egyed 11. Polgár 2011 teríték, 1 subadult egyed 12. Karcag 2012 teríték, 4 kifejlett egyed 13. Berettyóújfalu 2012 teríték, 2 kifejlett egyed, 3 subadult egyed 14. Hajdúsámson 2012 akusztikus felmérés, 1 családi 15. Hortobágy 2013 megfigyelés, kifejlett egyed 16. Nagyhegyes 2013 teríték, 4 subadult egyed 17. Nagyhegyes 2013 teríték, 2 kifejlett egyed 18. Hortobágy 2013 fellelt tetem, 2 subadult egyed 19. Túrkeve 2013 akusztikus felmérés, 2 családi 20. Csudaballa 2013 akusztikus felmérés, 1 családi 21. Prémtanya 2014 megfigyelés, kifejlett egyed 22. Elep 2015 fellelt tetem, kifejlett nőstény 23. Hajdúsámson 2015 akusztikus felmérés, 1 családi 24. Nagyhegyes 2015 akusztikus felmérés, 2 családi 25. Nagyhegyes 2015 akusztikus felmérés, 2 családi Amit tudunk - a táplálkozásról Magyaro. (Ormánság): 1. Kisemős 2. Vaddisznó 3-4.Növény, háziállat dög Magyaro. (Somogy): 1. Kisemlős 2. Vaddisznó dög Bulgária: 1. Háziállat 2. Nagyvad Görögország: Háziállat maradvány (kecske, kutya), madár, kisemlős, gt, gyümölcs Izrael (Golán-fennsík): 1. Kisemlős 2. Háziállat dög (nyúl, növény, sz.marha) Izrael: Háziállat dög Izrael (Negev sivatag, Holt-tenger melléke): 1. Háziállat dög 2. Kávéházi hulladék (gyümölcs, rovar,tojás, emlős, madár) Kazahsztán: 1. Kisemlős 2. Egyéb emlős Azerbajdzsán: Nyúl, fácán, vízimadár, tojás Üzbegisztán: 1. Kis- és közepes emlős 2. Háziállat 3. Gerinctelen 4. Madár, hal, kétéltű, hüllő Canis anthus Tanzánia (Serengeti): 1. Kis- és közepes emlős 2. Gerictelenek 3. Növények Tanzánia (Ngorongoro): (nagyvad dög, madár) Kisemlős, rovar, gyümölcs, dög, gazella, hiéna pr.maradvány, Banglades: 1. Dög 2. Növény (bogár, rák, hal, béka, emberi m.) India (Rajasthan): 1. Kisemlősök 2. Növények 3. Madarak (gt., dög, hüllő, nyúl) Elterjedés India (Tamil Nadu): Gyümölcsök (V-XI) Szaúd-Arábia: zöldség, gyümölcs, madár, kisemlős, dög Amit nem tudunk a táplálkozásról Az alkalmazkodás, táplálékváltás gyakorisága és gyorsasága de generalista és opportunista. Az egyes főbb táplálékforrások hazai élőhelyektől függő fontossága -kiszámíthatóság. Vadászati stratégiája: magányosan, párban, csoportosan? - nehéz megfigyelhetőség. Hatás a potenciális prédafajokra táplálkozásvizsgálat vs. hatásvizsgálat. Kaszkád hatás? közepes vs. nagyragadozó? Terítékadatok Országos Vadgazdálkodási Adattár Év / Megye Őz Vaddisznó Változás Baranya Baranya ,5% Baranya Baranya Baranya ,3% Baranya Somogy Somogy ,9% Somogy Somogy Somogy ,2% Somogy Az őz terítékének változása az aranysakál központi előfordulási területein Év Baranya Bács-Kiskun Somogy
6 Miért is okoz kárt az állattenyésztésben? (Magyar valóság ) Miért is okoz kárt az állattenyésztésben? (Magyar valóság ) Miért is okoz kárt az állattenyésztésben? (Magyar valóság ) Miért is okoz kárt az állattenyésztésben? (Magyar valóság ) Néhány érdekesebb, még nem publikált eredmény Felnőtt, vemhes szuka, 2012 február (Fotó: Horváth Zoltán) 6
7 A mért testtömeg24,8 kg Sillero-Zubiriet al., 2004 kg Min - Max Kanok átlagos tömege Nőstények átlagos tömege Heltai (ed) 2010 Kanok átlagos tömege ,7-13,8 Nőstények átlagos tömege ,0-12,0 Valószínűleg hibrid Koponya méretek Description Mért adat (mm) Irodalmi adat (Hell és Bleho 1989) (mm) A koponya hossza ,1 A koponya szélessége 95 69, to 82.7 Hosszúság-szélesség index Mt DNS Cytb, KJ789955, C. lupus familiaris 434 bp (n=12) 423 bp - PCR Cytb, AF028138, Canis aureus 332 bp (n=10) 385 bp - PCR A vizsgált egyed 434 bp (n=1) - Szaporodásbiológiai adatok Placenta heg számlálás Róka Sakál x: 4,9 x: 5,4 Nőstények szaporodási aránya 67 % 31 % n = 438 n = 29 Izgalmas, érdekes faj Érdekfeszítő, feladatot adó. Terjeszkedés korlátai? Könnyű táplálékforrások követése. Zsiger-, tetemeltakarító. Folyamatosan változó. Kutatások szükségessége. Szabó, L., Heltai, M.. and Lanszki, J Factors that influence the Golden jackal s (Canis aureus L. 1758) spreading in Hungary. 92nd Annual Meeting of the German Society of Mammalogy. Mammalian Biology. Special Issue Vol. 73: 41 p. Az ellentétek és a problémák lehetséges okai Ismerethiány; Egyedi megfigyelésekből általános következtetések; Érzelmek és hitek dominálnak a tények helyett; Könnyebb érzelmekre alapozva sakál apokalipszist vizionálni, mint dolgozni; És+ A befektetett munka és a tudományosan igazolt eredmények hazai semmibevétele Kutatás programok 1997-óta folyamatosan Dr. Heltai Miklós (SZIE) és Dr. LanszkiJózsef (KE) vezetésével. Publikálási aktivitás (forrás MTMT, keresési feltétel címsorban aranysakál, vagy golden jackal) 63 magyar nyelvű publikáció 86%-a; 48 angol nyelvű publikáció 93,7%-a. 7
8 A befektetett munka és a tudományosan igazolt eredmények hazai semmibevétele 12 éve leírtuk, hogy a terjedés inváziószerű és azt is, hogy mi várható, hogyan kell felkészülni; 10 éve leírtuk, hogy az elsődleges táplálékforrások csökkenése esetén a sakál csülkös vadra vált; 3 éve leírtuk, hogy a szociális struktúrában élő kutyaféle ragadozók erőteljes irtása akár az okozott kár növekedését is okozhatja; 2éve elmondtuk és leírtuk, hogy a kinthagyott, éves szinten ezer tonna számra menő zsiger jelentős táplálékforrás lehet; Mit kellett volna még? Megoldás? Vadbiológia vadgazdálkodás vadászat Mindenki a maga helyén, a másik tudását, ismeretét pontosan megértve, elfogadva és alkalmazva. Köszönjük a figyelmet! 8
AZ ARANYSAKÁL ŐSHONOS RAGADOZÓNK: Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet. Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék
Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék ŐSHONOS RAGADOZÓNK: AZ ARANYSAKÁL Szabó László, Heltai Miklós, Lanszki József Ki Ő??? Változatos elnevezés: -csikasz,
RészletesebbenDÁM BORJAK RÓKA KOTORÉKNÁL NINCS KÉSZ
Az aranysakál étrendje kutatási tapasztalatok alapján (avagy miért lehet egy vadászható faj univerzális bűnbak?) Lanszki József Kurys Anita és Nagyapáti Nikolett Ragadozóökológiai Kutatócsoport Kaposvári
RészletesebbenA TISZA, MINT ZÖLD FOLYOSÓ SZEREPE AZ ARANYSAKÁL MAGYARORSZÁGI TERJEDÉSÉBEN. Szabó László¹, Heltai Miklós¹ és Lanszki József²
A TISZA, MINT ZÖLD FOLYOSÓ SZEREPE AZ ARANYSAKÁL MAGYARORSZÁGI TERJEDÉSÉBEN Szabó László¹, Heltai Miklós¹ és Lanszki József² ¹Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllô,
RészletesebbenAkadémiai doktori értekezés tézisei
Akadémiai doktori értekezés tézisei Ragadozóemlős-fajok monitorozási módszereinek fejlesztése, és a tudatos ragadozó-gazdálkodás megalapozása az aranysakál, az eurázsiai borz és a vörös róka esetében Heltai
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2007-ben.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1353 0.2.2 Species name Canis aureus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name aranysakál 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenIntegrált apróvadgazdálkodás
A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekesértékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége.
RészletesebbenRagadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában
Ragadozók Emlős ragadozók Ragadozó gazdálkodás A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje. Latin nevük Carnivore, a Carne (hús) és a Vorare (felfal) szóösszetétel eredménye,
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
RészletesebbenV A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T
V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő telefon: 28-522086, fax: 28-420189, email: css@ns.vvt.gau.hu Szakdolgozatok javasolt
Részletesebben2012 év madara - az egerészölyv
2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.
RészletesebbenTermészetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme
Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42
RészletesebbenTermészetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek
Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Madárfauna Halfogyasztás Madárfauna Sebzés Kárókatona Phalacrocorax carbo (Linnaeus, 1758) Rokon fajok Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)
Részletesebbenvulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka
Vörösróka A vörösróka A róka (Vulpes (Vulpes vulpes) vulpes) o az egész Északi féltekén, a mediterrán zónáig - Afrika északi partjaival bezárólag - és Ausztrália nagy részén; o két jégkorszakot is átvészelt
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2006-ban.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenAz aranysakál (Canis aureus Linnaeus, 1758) új előfordulásai Magyarországon
Az aranysakál (Canis aureus Linnaeus, 1758) új előfordulásai Magyarországon Heltai Miklós 1, Szűcs Eleonóra 2, Lanszki József 3 és Szabó László 1 1 Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási
RészletesebbenSzakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2000-ben.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenIsmertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:
1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton
RészletesebbenVálasz Dr. Rédei Károly professzor úr, egyetemi tanár, az MTA doktora, opponensi bírálatára
Válasz Dr. Rédei Károly professzor úr, egyetemi tanár, az MTA doktora, opponensi bírálatára Először is szeretném megköszönni Professzor úr munkáját és egyben azt a támogatását is, amit a Magyar Tudományos
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a
RészletesebbenMIT ESZIK A SAKÁL? Misztikus ködben
MIT ESZIK A SAKÁL? Dr. Lanszki József, Kaposvári Egyetem Ökológiai Munkacsoport Szűcs Eleonóra, Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék Heltai Miklós, Szent István Egyetem Vadbiológiai
RészletesebbenOtthon, édes otthon az aranysakál hazai története az elmúlt évtizedekben
A Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézete és a Gödöllői Vadászati Szakkollégium szakmai programja Otthon, édes otthon az aranysakál hazai története az elmúlt évtizedekben KONFERENCIA ÖSSZEFOGLALÓ
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni 208 Kódszám Vadgazdálkodási egység neve VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE Tervkészítő neve és aláírása
RészletesebbenÜldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.
Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2003-ban.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
Részletesebben1. A vadgazdálkodási egység alapadatai
1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási
RészletesebbenFenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken
Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október
RészletesebbenAz aranysakál jelenség és ami mögötte van: az első nemzetközi sakál-szimpózium tapasztalatai alapján
Acta Agraria Kaposváriensis (2015) Vol 19 No 1, 46-64. Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, Kaposvár Az aranysakál jelenség és ami mögötte van: az első nemzetközi sakál-szimpózium tapasztalatai
RészletesebbenVaddisznó. Európai és hazai elterjedés. Nagyvadállományok hasznosítása
Európai és hazai elterjedés Vaddisznó Nagyvadállományok hasznosítása P Kb. 25 alfaj: fôleg testnagyság és szinezet alapján P 120-150 kg-os nagyság, de 200-300 kg-os is elôfordul P Észak- és Dél-Amerikába
RészletesebbenAZ ARANYSAKÁL (CANIS AUREUS LINNAEUS 1758) ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSÁNAK ÉS ÉLŐHELYHASZNÁLATÁNAK VIZSGÁLATA
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR AZ ARANYSAKÁL (CANIS AUREUS LINNAEUS 1758) ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSÁNAK ÉS ÉLŐHELYHASZNÁLATÁNAK VIZSGÁLATA Doktori (PhD) értekezés Tézisei Szabó László
RészletesebbenAz aranysakál (Canis aureus Linnaeus, 1758) új elıfordulásai Magyarországon
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2004) 89(2):43 52. Az aranysakál (Canis aureus Linnaeus, 1758) új elıfordulásai Magyarországon HELTAI MIKLÓS 1, SZŐCS ELEONÓRA 2, LANSZKI JÓZSEF 3 és SZABÓ LÁSZLÓ 1 1 Szent István
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül
RészletesebbenA létszámbecslés szerepe a hasznosítástervezésben. Létszám - sűrűség
A létszámbecslés szerepe a hasznosítástervezésben Dr. Szemethy László egyetemi docens SzIE, Gödöllő Vadvilág Megőrzési Intézet Létszám - sűrűség Létszám: a vad száma a területen ezt jelentjük, de tudjuk-e,
RészletesebbenSzakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november)
Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november) Dr. Bíró Zsolt A mezei nyúl populáció-dinamikája különböző élőhelyeken
RészletesebbenVárosiasodó állatfajok. Előjáték domesztikációhoz?
Városiasodó állatfajok Előjáték domesztikációhoz? Környezetformáló emberiség Ember = legfontosabb ökológiai mérnök-faj Legalább 10 ezer év óta elkezdi átalakítani a környezetet Már azelőtt is (paleolitikum
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2012-ben
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenMezei és vizes élőhelyek kezelés
Mezei és vizes élőhelyek kezelés A magyarországi fogolyprogram LAJTA-Project -Mosonszolnok A terület jellemzése az 1992-1995 közötti időszakban: kaszálók és takarmánynövények területe csökkent - állattenyésztési
RészletesebbenRóka, a hasznos dúvad
Róka, a hasznos dúvad Mészáros Orsolya vadgazda mérnöki szak, I.évfolyam Bevezetés a szakmai feladatok készítéséhez Tartalom Bevezetés és célok ismertetése 3 Módszer és felhasznált anyagok 3 Eredmények
Részletesebben6. Fajok összehasonlító táplálkozás-vizsgálata
167 6. Fajok összehasonlító táplálkozás-vizsgálata Ebben a fejezetben a vizsgálatainkat megelőzően Magyarországon nem tanulmányozott ragadozó emlősök közötti táplálkozási kapcsolatokat tekintem át. Először
RészletesebbenAZ ARANYSAKÁL (CANIS AUREUS LINNAEUS, 1758) ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSÁNAK ÉS ÉLŐHELYHASZNÁLATÁNAK VIZSGÁLATA
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR AZ ARANYSAKÁL (CANIS AUREUS LINNAEUS, 1758) ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSÁNAK ÉS ÉLŐHELYHASZNÁLATÁNAK VIZSGÁLATA Doktori (PhD) értekezés Szabó László Gödöllő
RészletesebbenAz aranysakál a Kárpát-medencében új 'honfoglaló' nem őshonos
Az aranysakál a Kárpát-medencében új 'honfoglaló' nem őshonos Sugár László és Czabán Dávid Kaposvári Egyetem ÁKK A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései 2016 Budapest, 2016. április
RészletesebbenEMLŐS RAGADOZÓK MAGYARORSZÁGON
EMLŐS RAGADOZÓK MAGYARORSZÁGON Szerkesztette: Heltai Miklós Gödöllő 2010. Tartalomjegyzék Bevezetés (Heltai Miklós)... 8 I. Magyarország ragadozói... 10 (szerkesztette: Lanszki József és Heltai Miklós)...
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 2633 0.2.2 Species name Mustela eversmanii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name molnárgörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenEurópai kapcsolat? Az aranysakál genetikai struktúrája és terjeszkedése Európában és a Kaukázusban
Európai kapcsolat? Az aranysakál genetikai struktúrája és terjeszkedése Európában és a Kaukázusban Heltai Miklós és Szabó László Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet Bevezetés Az aranysakál
RészletesebbenKÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ
KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ 2017 Feladatlap Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei - már 14. - Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő
RészletesebbenRagadozógazdálkodási stratégia Különös tekintettel a veszélyeztetett, védett préda fajok állományainak védelmére
Ragadozógazdálkodási stratégia Különös tekintettel a veszélyeztetett, védett préda fajok állományainak védelmére Heltai Miklós és Szemethy László Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék
RészletesebbenSzociális viszonyok és kooperáció
Szociális viszonyok és kooperáció Különböző csoportszerkezetek Szaporodó pár a kölykeikkel Pl. vörös róka: hasonló etogram kutyához, farkashoz, de a hierarchiával kapcsolatos viselkedések hiányoznak (Tembrock,
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2014-ben
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenA kutya evolúciós sikertörténet? A legnépszerűbb társállat
A kutya evolúciós sikertörténet? A legnépszerűbb társállat Domesztikált fajok ősi faj dom. faj idő (i.e.) kapcsolat jellege Vadjuh juh 8000 (K-K) hús Őstulok marha 6000 (K-K, India) szállít, hús 3000-től
RészletesebbenMagyar joganyagok - 10/2018. (VII. 3.) AM rendelet - a Dél-dunántúli Vadgazdálkodá 2. oldal 4. A 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájeg
Magyar joganyagok - 10/2018. (VII. 3.) AM rendelet - a Dél-dunántúli Vadgazdálkodá 1. oldal 10/2018. (VII. 3.) AM rendelet a Dél-dunántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási
RészletesebbenPopulációdinamika és modellezés. A populációk változása populációdinamika. A populáció meghatározása. Modellezés
Populációdinamika és modellezés Vadbiológia és ökológia Prof. Dr. Csányi Sándor A populáció meghatározása g Ökológia: saz egyed feletti (szupraindividuális) szervezôdés strukturális és funkcionális jelenségeinek
RészletesebbenA Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására
Natura Somogyiensis 27 107-114 Ka pos vár, 2015 A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Lanszki
Részletesebben79/2004 (V.4.) FVM rendelet
79/2004 (V.4.) FVM rendelet Nagyvadfajok gímszarvas dámszarvas őz, muflon, vaddisznó [szikaszarvas] LV/1996. (VI.16.) törvény vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról A földművelésügyi miniszter
RészletesebbenKivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil
Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:
RészletesebbenVadászati idények 2010
Vadászati idények 2010 7/2010. (II. 2.) FVM rendelete a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet
RészletesebbenA jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja
Az európai csülkös vad két változtatási pontja A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak számos esetben fel kellene hagynia az állomány megszámlálására tett próbálkozásokkal. A vadgazdálkodóknak és/vagy
RészletesebbenP Európa: ország P Ázsia: 1 ország P Afrika: 2 ország P É-Amerika: < USA (10) < Kanada < Nyugat-Indiák. P D-Amerika < Argentína, Chile, Peru
Dámszarvas Nagyvadállományok hasznosítása A dám jellemzése P Elõ- és Kisázsiából származik < Európai és mezopotámiai v. perzsa dám 100000 éve élt Európában egy hasonló faj K-Macedóniában 4600-1900 évvel
RészletesebbenVadászati állattan & etológia. Róka
Vadászati állattan & etológia Róka Róka (Vulpes vulpes) Az egész Északi féltekén megtalálható a mediterrán zónáig - Afrika északi partjaival bezárólag - és Ausztrália nagy részén. Közép- és Dél-Amerika,
RészletesebbenIntegrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás
Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Gazdálkodás a mezei nyúllal A mezei nyúl jelentősége Hazánk apróvad-gazdálkodásának legfontosabb faja Nagy a vadászati érdeklődés a mezei nyúl
RészletesebbenGördülő Tanösvény témakör-modulok
Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,
RészletesebbenLANSZKI110.qxd :49 Page 373
LANSZKI110.qxd 2007.10.29. 13:49 Page 373 Natura Somogyiensis 10 373-388 Kaposvár, 2007 Az aranysakál állomány-sûrûségének vizsgálata a Dél-Dunántúlon 1LANSZKI JÓZSEF, 2 HELTAI MIKLÓS 2 SZABÓ LÁSZLÓ &
RészletesebbenAz aranysakál (Canis aureus) magyarországi elõfordulása, genetikai térképezésének fontossága és génbankjának felhasználási lehetõségei
VADON ÉLÕ ÁLLAT Az aranysakál (Canis aureus) magyarországi elõfordulása, genetikai térképezésének fontossága és génbankjának felhasználási lehetõségei 135. 149 158. 2013/3 Zs. B. Nagy A. Rzepiel Á. Szabára
RészletesebbenHeltai Miklós, Szabó László és Csenki Friderika Szent István Egyetem, VadVilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő,
A RAGADOZÓ GAZDÁLKODÁS ÉRTÉKELÉSE HÁROM APRÓVADAS VADGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEN Heltai Miklós, Szabó László és Csenki Friderika Szent István Egyetem, VadVilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő, Email: Heltai.Miklos@vvt.gau.hu
Részletesebben2. Irodalmi áttekintés
5 1. Bevezetés A rejtőzködő életmódjuk miatt nehezen kutatható közepes testméretű ragadozó emlősök és a csúcsragadozók természetvédelmi, valamint gazdasági jelentőségére az utóbbi időben egyre nagyobb
Részletesebben5. Fajok táplálkozási sajátosságai
79 5. Fajok táplálkozási sajátosságai 5.1. Vörös róka a) Táplálékmintázat mezőgazdasági művelés alatt álló területeken Fonó körzete Általános táplálék-összetétel A Fonó körzetében vizsgált vörös róka számára
RészletesebbenElektronikus változat: http://www.interkonyv.hu/konyvek/?isbn =978-963-2792-88-0. 32-216 Ft/fejezet K1? V: C) 131-160
Elektronikus változat: http://www.interkonyv.hu/konyvek/?isbn =978-963-2792-88-0 32-216 Ft/fejezet K1? V: C) 131-160 Miklósi, Á: Dog Behaviour, Evolution, and cognition (Oxford University Press, 2014)
RészletesebbenElőzmények. KIOP pályázat 2008-2009: Védett kistestű gerincesek (kétéltű, hüllő, kisemlős) konfliktustérképének elkészítése. vadelutes.elte.
Biotikus és abiotikus tényezők hatása az utak menti hot spotok kialakulásában, a konfliktus csökkentés lehetséges módszerei Pokorni Flóra Környezettudományi Doktori Iskola I. évfolyam Témavezető: dr. Farkas
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ETOLÓGIA. Alkalmazkodás ellenséges környezethez avagy élet a fagyban. Pongrácz Péter
EMELT SZINTŰ ETOLÓGIA Alkalmazkodás ellenséges környezethez avagy élet a fagyban Pongrácz Péter Ellenséges környezet (relatív fogalom) Minden környezet minden időpontban tartalmaz potenciálisan ártalmas
RészletesebbenMagyarországi vadak etológiája. A vadmacska és a hiúz
Magyarországi vadak etológiája A vadmacska és a hiúz Macskaféle ragadozók (Felidae) Csak a korai oligocénben váltak el legközelebbi rokoinaiktól, a cibetmacskaféléktől. Rajtuk kívül még a hiénafélékkel
RészletesebbenVADÁSZATI ÁRJEGYZÉK. Koronás-szarvas Kft. KAB-HEGY 2004. Nonprofit Kft. Érvényes: 2010. március 1-tıl
VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK Koronás-szarvas Kft. KAB-HEGY 2004. Nonprofit Kft. Érvényes: 2010. március 1-tıl SZARVAS VADÁSZAT Vadászati idény: Bika, tehén: szeptember 1-január 31. Ünı, borjú: szeptember 1-február
RészletesebbenCím: Krokodil Forrás: Programcsomag
Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag Szöveg típusa: magyarázó Szöveg olvashatósága: könnyű Kérdések nehézsége: könnyű, közepesen nehéz, nehéz Javasolt felhasználás: 3 4. évfolyam. A folyópartok réme Szerencsére
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenAz aranysakál (Canis aureus L. 1758) állomány nagyságának vizsgálata közvetlen megfigyelések alapján
Tájökológiai Lapok 10 (2): 405 411. (2012) 405 Az aranysakál (Canis aureus L. 1758) állomány nagyságának vizsgálata közvetlen megfigyelések alapján Heltai Miklós 1, Torbó László Tibor 2, Lanszki József
RészletesebbenNAGYBEREK VADÁSZATI BT.
Szarvasbika GÍMSZARVAS Trófeasúly EUR ( ) EUR ( ) / 10g 3,99 kg - ig 700.- - 4,00-4,99 kg 900.- - 5,00-5,99 kg 1200.- - 6,00-6,99 kg 1450.- + 7,5.- 7,00-7,99 kg 2150.- + 8,5.- 8,00-8,99 kg 3000.- + 10,5.-
RészletesebbenA Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
RészletesebbenVárosi vadgazdálkod. lkodás. jellemzői. Az alapadatgyűjt. Az alkalmazott módszerek m. Rádiótelemetria, vagy különböző vizuális jelölők.
Városi vadgazdálkod lkodás III. előadás: Adatgyűjtési, kutatási módszerek városi területeken Az alapadatgyűjt jtés s jellemzői Az adatgyűjtés célja: Előforduló fajok listájának elkészítése Relatív vagy
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenAz agrárminiszter 13/2018. (VII. 3.) AM rendelete a Tiszántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről
9004 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2018. évi 104. szám Az agrárminiszter 13/2018. (VII. 3.) AM rendelete a Tiszántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről Az 1 2. tekintetében
RészletesebbenAkadémiai doktori értekezés tézisei. Ragadozóemlős populációk és közösségek ökológiája, különös tekintettel a táplálkozási kapcsolatokra
Akadémiai doktori értekezés tézisei Ragadozóemlős populációk és közösségek ökológiája, különös tekintettel a táplálkozási kapcsolatokra Lanszki József Kaposvár 2013 I. BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS dc_538_12 2
RészletesebbenKÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE
KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint
RészletesebbenAz agrárminiszter 12/2018. (VII. 3.) AM rendelete az Észak-dunántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2018. évi 104. szám 8981 kell biztosítani. Szárnyasvad-kibocsátás esetén biztosítani kell, hogy a tenyésztett madarak ne jelentsenek állategészségügyi kockázatot a vadon élő állomány
RészletesebbenA közterület, mint élettér
A közterület, mint élettér Városökológiai esettanulmányok és konklúziók Tóth Mária PhD biológus, főmuzeológus Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár Az urbanizálódó fauna (Urban wildlife) Jellegzetességek:
RészletesebbenBleier Norbert SZIE - Vadvilág Megőrzési Intézet
Bleier Norbert SZIE - Vadvilág Megőrzési Intézet Alapelv: minden eredményes vadászat után készítsünk terítéket, ravatalozzuk a vadat! Nagyvad egyéni vadászata során: utolsó falat sebtöret vadásztöret Az
RészletesebbenSzakmai publikációk jegyzéke Heltai Miklós
Szakmai publikációk jegyzéke Heltai Miklós Tudományos közlemények: 1. Szemethy L., Heltai M. és Pusztai P. 1994. A rókagyérítés helyzete Magyarországon, Vadbiológia, 4:146-151. (CIT: 2) 2. Szemethy L.,
RészletesebbenVadgazdálkodási adatok Pest megye
Vadgazdálkodási adatok Pest megye 26-29. A megye vadállományának alakulásáról utoljára 26-ban, vagyis a vadászterületek újbóli kijelölése előtt nyújtottunk áttekintést. Forrásként most is a Vadászati Hatóságnál,
RészletesebbenSZIE VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET GÖDÖLLŐ 2010. ÁPRILIS 9. AZ ŐZ SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐI
SZIE VADVILÁG MEGŐRZÉSI ITÉZET GÖDÖLLŐ 2010. ÁPRILIS 9. AZ ŐZ SZAPORODÁSBIOLÓGIAI JELLEMZŐI DR. MAJZIGER ISTVÁ SZEGEDI TUDOMÁYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ADRÁSSY U. 15. mi@mgk.u-szegd.hu
RészletesebbenPopulációs paraméterek becslése
Populációs paraméterek becslése Vegyük elôször az ökológia törvényeit. A demográfia egyenleteivel írták ôket (E.O. Wilson) Tudományt csinálni annyit tesz, mint a természet mintázatait keresni (R. McArthur).
RészletesebbenMadárinfluenza Dr. Bognár Lajos Helyettes államtitkár, Országos Főállatorvos Budapest, 2017.
Madárinfluenza 2016 2017. Dr. Bognár Lajos Helyettes államtitkár, Országos Főállatorvos Budapest, 2017. Áttekintés A 2016-os járvány kezdete: 2016. november 3. Tótkomlós, Békés megye -10 000-es pulykatelep
RészletesebbenA Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén -
A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén - A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe és védett területei 1. Boronka melléki
Részletesebben1. TÁBLÁZAT: A FELHASZNÁLT ÁLLATOK SZÁMA SZÁRMAZÁSI HELYÜK SZERINT. Származás fajok szerint
XI/810/95rev3 1.1. 1. TÁBLÁZAT: A FELHASZNÁLT ÁLLATOK SZÁMA SZÁRMAZÁSI HELYÜK SZERINT 1.2. 1.3. A jelentést tevő országon belül bejegyzett tenyésztő vagy beszállító létesítményből származó állatok Származás
RészletesebbenBevezetés a szakmai feladatok készítéséhez. Bibliográfiai információk gyűjtése és kezelése
Bevezetés a szakmai feladatok készítéséhez Bibliográfiai információk gyűjtése és kezelése Szakmai közösség: eredetiség nem lehet egyedül megalapozni és elkészíteni egy tudományos művet Három ok, amiért
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2009-ben.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenFajfenntartó viselkedés
Fajfenntartó viselkedés Az állatok viselkedésének egyik alapvető megnyilvánulása a szaporodással kapcsolatos viselkedés. Ez az ivarérettséget elért egyedekre jellemző és a legtöbb fajnál meghatározott
RészletesebbenBelföldi EMS Gyorsposta
Belföldi EMS Gyorsposta Az EU területére megállapított zónadíjak ÁFA-t tartalmaznak. Az EMS küldemények EU-n kívüli szállításának díja csak a belföldi szakaszra vonatkozólag tartalmaz ÁFA-t. A táblázatban
RészletesebbenXXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás. Adatok a kárókatona állományviszonyairól és táplálkozásáról a Hortobágyi Halgazdaság Zrt.
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- és GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁG- ÉLELMISZERTUDOMÁNYI és KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR TERMÉSZETVÉDELMI ÁLLATTANI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK Tanszékvezető: Dr. habil
RészletesebbenMagyarország népesedésföldrajza
Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig
RészletesebbenM E G H Í V Ó A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIÁJÁRA december 3. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY
M E G H Í V Ó A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIÁJÁRA 2014. december 3. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MEZŐGAZDASÁGI KAR Tudományos Diákköri Tanácsa
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
Részletesebben