Mezei és vizes élőhelyek kezelés

Átírás

1 Mezei és vizes élőhelyek kezelés A magyarországi fogolyprogram LAJTA-Project -Mosonszolnok A terület jellemzése az közötti időszakban: kaszálók és takarmánynövények területe csökkent - állattenyésztési dekonjunktúra; őszi gabonák, napraforgó és mézontófű vetésterülete nőtt; ugarterületek 1/3-ra csökkentek; tavaszi vetésű növények túlsúlyban (47-53%); évelő növények területe csökkent; átlagos dúvadgyérítés; 2 fogoly/km2 sűrűség; LAJTA-Project -Mosonszolnok A beavatkozások jellege: táblaszegély hossz növelés; táblaszegély gazdálkodásának extenzivitása; intenzív ragadozógyérítés; Az eredmény: hatszoros fogolysűrűség növekedés (1995-ben 12.5 pld/km2); a mezei nyúl, a fácán és a fürj is sűrűségnövekedéssel reagált a beavatkozásokra; 1

2 Magyar Fogolyvédelmi Program természetszerű, ökológiai szemléletű gazdálkodás elősegítése és támogatása Fogolykutató Csoport (Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron) irányításával területi referensek szaktanácsadói munkájával Vadgazdálkodási Alap támogatásával a programban résztvevő területek anyagi hozzájárulásával Magyar Fogolyvédelmi Program A legfontosabb feladatok: Élőhely fejlesztés szegélygazdálkodás a vonalas struktúrák mentén; ragadozó gyérítés intenzív róka, varjúféle és kóbor állat gyérítés kis hatékonyságú élvefogó csapdázás a védett ragadozó madarak nem okoztak károkat. Magyar Fogolyvédelmi Program a fogolypopulációk nagyságának és sűrűségének nyomon követése Sárszentmihály kivételével, mind a fészkelő mind az augusztusi állománynagyság növekedett egyéb vadászható fajok teríték alakulása őzben nem történt lényeges változás a mezei nyúl a szárnyasoknál gyorsabban és határozottabban reagált a fácánállomány változása a fogollyal hasonló mérték ű volt 2

3 Állomány Élőhelygazdálkodás bevezetése után ugrásszerű növekedés 1995 után drasztikus csökkenés: Kárpótlás során kisgazdáknak terület 38,4%-a Tulajdonosváltás 2010: szaporodás alatti extrém csapadék Ivararány 1:1 Ivararány Magas sűrűségnél kakasok 53-54%-ig felmennek Ok: tojók magasabb mortalitása Mortalitás Reprodukció: kis állománynál 100% sikeres Nagyobbnál 77%, majd 73% 1995-ös csapadékos évben 25% 2008 után emelkedett újra 60% fölé Összesen 62,7%-os csibepusztulás Felnevelés fordítva: 77,4% és 15,8% közt, átlag 44,3% Felnőtt: 9,3% és 51,2% közt, átlagosan 27,7% Tél: 29,7% és 80,5% közt, átlag 66,1% Legnagyobb szerepe a fészek-és csibeveszteségnek (0,55), valamint a téli elhullásnak (0,24), a nyári elhullás 0,21 Kapcsolatok Szap. Időszak középhője és felnevelt csibeszám közt pozitív (b=0.432) közepes korreláció (r=0,31) Szap, időszak csapadékösszeg és felnevelt csibeszám közt nincs összefüggés Ok: nem a csapadék összege, hanem az egyszeri csapadék mennyiség okoz problémát Kapcsolatok Tavaszi állomány ++ élőhely diverzitással és kóbor kutya terítékkel (0,394 és 0,432) Csibemortalitás?+ róka kotorékszámmal és nyári hőmérséklet növekedéssel (+0,394 és -0,336) Augusztusi állomány ++ élőhely diverzitással (0,405) Augusztusi állomány -- lakott róka kotoréksűrűséggel (-0,549) Felnőtt madarak nyári halandósága + barna rétihéja számmal (+0,537) Téli halandóság kóbor kutya-macska terítékkel (- 0,544 és -0,435) 3

4 Mit lehet tenni a téli állományveszteség ellen? Új szakasz a fogoly programban: állománydúsítás A fogoly program 2004-től A lenesi törzstelep 2004-ben kezdi meg működését 4 referencia terület (Derekegyháza, Bácsbokod, Abádszalók, Lajta) indul 2005/2006-ban A kihelyezett madarak évente változó színű gyűrűvel jelölve 2005-ben és 2006-ban ehhez volt állami támogatás, 2007-ben már nem De a madarakat Lenesről ingyen kapják A fogoly program 2004-től A területre kihelyezett boxokban provokált párosítás 23-as átlagos fészekalj nagyság 18-as átlagos kelésszám Jelentős elhullás az 1-5 napban 9-es átlagos felnevelt utódszám A fogoly program 2007-től Az EMVA (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) elfogadta az új támogatási rendszert 80% EU, 20% hazai forrással A pályázat kiírása után 5 éves program keretében lehet támogatást kapni Fogoly visszatelepítés Önfenntartó fogolyállomány létrehozása Tenyész törzstelep létrehozása 4

5 A fogoly program 2007-től Minimum 500 ha-os egybefüggő terület, ahol az erdősültség 5-15% között van Kötelező élőhelyfejlesztés struktúrált szegély rendszer méter szélességben és minimum 4 km/100-os sűrűségben 8 km/100 ha-os sűrűség felé nem érdemes menni A fogoly program 2007-től A lenesi törzsteleppel öt évre kell szerződést kötni Vadászatra jogosult pályázhat, de a földtulajdonsok szerződésben vállalt 5 éves támogatása is kell hozzá A foglyokat jelölni kell és a jelölések alapján szigorú nyílvántartást kell vezetni A fogoly program 2007-től Kotoréktérképet kell készíteni a területről és környékéről Kaszálás esetén a traktor mozgási iránya a táblán kötött és vadriasztó lánc használata is kötelező Utófinanszírozott pályázat, terüetenként várhatóan 7-12 millió Ft támogatással Zárt finanszírozási alap ( ezer Euró/év) azaz elfogyása várható 5

6 6

7 A fogolyállomány változása a Lajta projectben LAJTA Project LAJTA Project 1992-ben indult 3065 hektár vizsgálati terület (Jánossomorja, Mosonszolnok, Várbalog) Intenzív nagyüzemi mezőgazdaság (szántó túlsúlyban hektár) 13 élőhely-típussal rendelkezik (ezekből a szántók, gyepek, ugaroltatott területek a relevánsak) Anyag és módszer Teljes állományfelmérés térképező eljárással (?) napi vizsgálat Élőhelytípus, ivari viszonyok, csibék kora Felnőtt madaraknál a tartósan pár nélküli, valamint a 3. egyedek kakasok Tavaszi, kora őszi számlálás kiemelten Fészekaljnagyságot nem mértek, átlagot szakirodalom alapján 14,6-nak vették Anyag és módszer 3 féle veszteség: Fészek-és csibe Ugyanekkor kifejlett téli Ezt regresszióval illesztették a teljes veszteséghez Összesen példány Területhasználat Kínálat minden hó 15-én felmérés 7

8 Fogoly Vizsgálatát térképező eljárással végzik Meghatározott útvonalterv (fontos a helyismeret) Adatlapon és térképen rögzítik az adatokat (200x200 méteres raszteres háló) Tavaszi (március-április) és kora őszi (augusztus-szeptember) megfigyelések Nemzetközileg elfogadott átlagos fészekalj nagyság: 14,6 tojás 1989 és 1991 közötti időszakról is van adat, mely szerint a tavaszi populációnagyság pdvolt, ez 2 pd/km 2. Ezt követően folyamatosan emelkedett az egyedszám Állomány Élőhelygazdálkodás bevezetése után ugrásszerű növekedés 1995 után drasztikus csökkenés: Kárpótlás során kisgazdáknak terület 38,4%-a Tulajdonosváltás 2010: szaporodás alatti extrém csapadék Ivararány 1:1 Ivararány Magas sűrűségnél kakasok 53-54%-ig felmennek Ok: tojók magasabb mortalitása 8

9 Mortalitás Reprodukció: kis állománynál 100% sikeres Nagyobbnál 77%, majd 73% 1995-ös csapadékos évben 25% 2008 után emelkedett újra 60% fölé Összesen 62,7%-os csibepusztulás Felnevelés fordítva: 77,4% és 15,8% közt, átlag 44,3% Felnőtt: 9,3% és 51,2% közt, átlagosan 27,7% Tél: 29,7% és 80,5% közt, átlag 66,1% Legnagyobb szerepe a fészek-és csibeveszteségnek (0,55), valamint a téli elhullásnak (0,24), a nyári elhullás 0,21 Kapcsolatok Szap. Időszak középhője és felnevelt csibeszám közt pozitív (b=0.432) közepes korreláció (r=0,31) Szap, időszak csapadékösszeg és felnevelt csibeszám közt nincs összefüggés Ok: nem a csapadék összege, hanem az egyszeri csapadék mennyiség okoz problémát Kapcsolatok Tavaszi állomány ++ élőhely diverzitással és kóbor kutya terítékkel (0,394 és 0,432) Csibemortalitás?+ róka kotorékszámmal és nyári hőmérséklet növekedéssel (+0,394 és -0,336) Augusztusi állomány ++ élőhely diverzitással (0,405) Augusztusi állomány -- lakott róka kotoréksűrűséggel (-0,549) Felnőtt madarak nyári halandósága + barna rétihéja számmal (+0,537) Téli halandóság kóbor kutya-macska terítékkel (- 0,544 és -0,435) Terepi felmérés módszere Fürj - Cseh, francia, lengyel módszer magyarosítása - Éneklő kakasok számának becslése akusztikus felmérés segítségével állománybecslés - Május első hetétől június végéig tart - Heti rendszerességgel, óra között, 3 km-es útvonal bejárásával akusztikusan detektálják a kakasokat méterenként max10 perces várakozással, tojó hangját játszákle 30 másodpercig, max5 ismétléssel. - A válaszadásra 6 percet számolnak, majd 300 méter megtétele után a késői válaszokat feljegyzik. Eredmények Nemzetközi viszonylatban is nehézséget okoz az állománybecslés, a különböző nemzeti módszerek ellentmondó adatokat közölnek. Az éneklő kakasok számából fészkelő párra számítják át a kapott értéket. Ennek megfelelően 2 éneklő kakas 1 párnak felel meg (1:2) 2013-ban 127 éneklő kakas 2014-ben 105 éneklő kakas 9

10 A két év eredménye: 1,31 kakas/100 hektár a 2013-as adatra, valamint 1,14 kakas/100 hektár a 2014-es adatra vetítve es adat alapján 0,49 kakas/100 hektár Ez alapján 50%-os állománynövekedés jelentkezett A fürjek elsősorban a pillangósokat, ugaroltatott területeket, gabonaféléket, nyár végi tarlót preferálják A fürj kakasok aggregációs (3-5 kakas) eloszlása havi bontásban A hónap eltérését az időjárás kedvező megváltozása okozta. Korai felmelegedéslucerna berobbanásanagyobb élettérkorábbi betakarításfürjek eltűnése A fürj kultúrakövető magatartással bír, ugyanakkor a szegélyt nem hasznosítja Felhasznált irodalom Faragó S., 2012: A Lajta project. Nyugatmagyarországi Egyetem Kiadó, Sopron pp 10