Fogoly. Fogoly. Felismerés. Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás. Fogolygazdálkodás

Átírás

1 Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Fogolygazdálkodás Fogoly Élőhely - fészkelőhely eredetileg erdős puszták, mocsaras területek lakója volt; mezei majd mg-i kultúrát követő fajjá vált, Észak-Amerikában a feltört prériken kipusztult prérityúk helyett telepítették ( Hungarian partridge ); fészkelésnél: már télen is takarást nyújtó nem túl magas vegetáció: mezsgyék, út, árok és csatornapartok, erd őszélek, fasorok, gazos ruderáliák. Mg-i kultúrában is szegélybe fészkel; Mozaikos környezet: Változatos termesztett és gyomnövényzet Kis táblaméretek (nadrágszíjparcellák) Térbeli diverzitás Felismerés Fogoly 30 cm, kerekded testű rövid lekerekített szárnyú Rövid rozsdabarna farkú; homloka, testoldala és torka világos rozsda színű, nyaka és melle szürke; a kakas hasoldalán sötétbarna patkó alakú folt, de ez nem biztos bélyeg! Helyette felső szárnyfedőtollak alapján történhet az ivarok biztos elkülönítése! A használt terület nagysága ha A mozgáskörzet nagysága évközben változik, legkisebb a kotlás és csibenevelés időszakában A csibenevelés időszakában a mozgáskörzet függvénye a hozzáférhető rovartáplálék A mozgáskörzet fedett területen kisebb, mint a nyitotton Fácán Anglia Hill átlag 9 maximum 488 maximum Anglia Hill territórium nélküli 5 territoriális Svédország Göransson et.al ,017 költés alatt 0,056 nevelés alatt Fogoly Lengyelország Dudzinski télen USA Upgren télen USA Schulz ,4 52,5 6 csapatból USA Weigand öreg tojó fiatal tojó Dánia Jenkins 1961 > 400 nyílt terepen Anglia Potts ,8 átlag Vadgazda Németország mérnök Döring ,8-5,8 párba álláskor 1

2 Speciális fészkelési igény Fogoly Növényi táplálékok közül: Pázsitfű, libatop, keserűfű, disznóparéj, kövér porcsin, zöld és fakó muhar, libatop, kakaslábfű, Gyommagvak elsősorban augusztustól szeptemberig Kora tavasszal szórványosan: árvacsalán és tarsókafélék, pásztortáska, tyúkhúr Gabonafélék magjai vetés és aratás idején Adult állatoknál rovartáplálék nyáron gyakori, de mennyisége így jelentősége is kicsi Fészkelőhelyek hiányának/bőségének hatása Fogoly Állati eredetűek közül jelentős: Hangya, hangyabáb csibekorban különösen fontos Levéltetvek csibekorban különösen fontos Ormányosbogarak Lucernaböde Gabonafutrinka Fogoly A fogoly táplálékának alakulása Magyarországon (VERTSE ET AL., 1955) Költés októbertől márciusig csapatokban -télvégén csapatok felbomlása - párválasztás monogám -a tyúk választ másik csapatból, revírfoglalás, dürgés; a fészket a tyúk építi, április közepét ől db erősen hegyesedő, körte formájú tojás; csak a tyúk kotlik nap - a kakas őrködik; a fiókák fészekhagyók, két hét után már repülnek, a kakas és a tyúk együtt nevel, a család a következ ő tavaszig együtt marad; Táplálkozás a csibék az első három hétben elsősorban ízeltlábúakat esznek; A felnőtt madarak is jelentős rovarfogyasztó. Ezenkívül: zöld növényi részek, gyommagvak, termesztett magvak Növényi Állati Hónap n táplálék táplálék Január ,0 - Február ,0 - Március ,0 - Április 22 58,4 41,6 Május 12 36,7 63,3 Június 15 51,1 48,9 Július 5 87,0 13,0 Augusztus ,6 11,4 Szeptember ,1 9,9 Október ,1 3,9 November ,0 - December ,0 Év Vadgazda 1007 mérnök 81,0 19,0 2

3 A gyomnövények magvainak relatív fontossága a fogoly őszi táplálékában (POTTS, 1986) Fogoly -becslés A gyomnövények Azon tanulmányok, amelyekben a foglyok által való Összesen kedveltségük sorrendjében Szulákkeserűfű és a porcsin keserűfű helyet foglalja el Kenderkefű Fehér libatop és laboda Tyúkhúr Csibehúr Mezei gyöngyköles Kék búzavirág Fogoly elterjedési terület Természetes elterjedés kultúra követő Sikeres betelepítés gabona öv Elterjedés, állományhelyzet Fogoly -teríték Európában az Ibériai-félsziget középső és déli részét, Görögországot és Skandináviát kivéve mindenhol költő, nem vonuló faj; Mo.-on: az I.világháboró óta folyamatosan csökkenő 1935: 1.5 millió, 1974: 850 ezer 1985: 100 ezer 1992: 42 ezer pld. Becslés 2010: , kibocsátás 2009: , teríték 2009: 3815 (OVA) 3

4 Az időjárás hatása Az időjárás hatása Az állománycsökkenés okai Az állománycsökkenés következményei A természetes és mesterséges elterjedési területen egyaránt jelentős állománycsökkenés Feltételezhetően hasonló okok Ragadozók Élőhely (mezőgazdasági környezet) Diverzitás csökkenés Kultúrák Táblaméret Gyom- és rovarfajok Tápláléklánc többszörös megszakítása Táplálékrovarok Gyomokon élő rovarok Gyommagvak Gépesítés Kérdéses Vadgazda a direkt mérnök hatás, inkább az elôzôeken keresztül Párválasztáshoz: 2 pld/km2 4

5 Válasz az állománycsökkenésre A rovartáplálék hiánya Passzív védelem Természetes állományok védelme Tenyésztés kibocsátás Eredmény? Kutatási programok, aktív beavatkozások 1992-től A fogolycsibe a kelést követő 1. Héten >80%- ban rovartáplálékot kell, hogy fogyasszon A rovartáplálék hiányának következményei: Lassabb növekedés Lassabb tollazat fejlődés Nem alakul ki a szükséges, önálló hőszabályozás Kihülés és elhullás A rovartáplálék hiánya A vegyszerek hatása Dimethoate: szerves foszfát. Széles spektrumú rovarirtószer (tripszek, levéltetvek is). Madarakra közvetlenül is mérgező Gyors lebomlású A rovartáplálék összetétele A rovartáplálék hiánya Kedvelt rovartáplálékok: Nem a vastag páncélú bogarakat keresi! Kitinbőr vagy vékony kitinpáncélú lárvák és kifejlett rovarok: Levéldarazsak lárvái és lepkék hernyói Leveleken élő rovarok (pl. levélpoloskák) Leveleken élő bogarak (apróbbak) Talajon élő nappali bogarak A rovartáplálék Állati fehérje a testnövekedéshez Kéntartalmú aminosavakban gazdag tollazat növekedéséhez kell! 5

6 A mezőgazdasági élőhely változásának hatása Élőhely -ragadozó Melioráció: A kultúrnövények termesztését szolgáló feltételek javítását célzó tevékenységek összefoglaló kifejezése ( MELIORÁCIÓNAK NEVEZZÜK MINDAZT A TARTÓS HATÁSÚ EMBERI BEAVATKOZÁST, AMELY A LÉGKÖRT. A FÖLDFELSZÍNT (TALAJT) ÉS A VÍZHÁZTARTÁST -KÜLÖN-KÜLÖN VAGY EGYÜTTESEN, ÍGY KÖLCSÖNHATÁSAIKAT IS - KEDVEZŐ IRÁNYBAN BEFOLYÁSOLJA, ILLETVE MÓDOSÍTJA ( Négyzetkilométer enként 9 km fészkelésre alkalmas élőhely Nincs herbicid használat és nincs vadászat Feltételezett induló állomány 1 és 100 A ragadozók hatása A fogoly gazdálkodás alapelvei (Potts 1986) Már a kezdet kezdetén megfelel élőhelyet kell biztosítani. Megfelel mennyiségű, jó minőségű fészkelőhelyet (takarás) kell biztosítani. Csökkenteni kell a csibeelhullást. Csökkenteni kell a fészkek veszteségeit (ragadozók) A ragadozók hatása A fogoly gazdálkodás alapelvei (Potts 1986) A hasznosítás nem haladhatja meg az optimális fenntartható hozam szintjét A kibocsátás vagy a repatriálás nem ajánlott, bár vad madarak betelepítése kedvező hatású lehet, ha a meglévő állomány nagyon kicsi. A téli etetés csak nagyon kedvezőtlen teleken indokolt. A feldúsult állományokban a strongylosis újra jelentkezhet. 6

7 Miért kerüljük a tenyésztést? LAJTA-Project -Mosonszolnok A terület jellemzése az közötti időszakban: kaszálók és takarmánynövények területe csökkent - állattenyésztési dekonjunktúra; őszi gabonák, napraforgó és mézontófű vetésterülete nőtt; ugarterületek 1/3-ra csökkentek; tavaszi vetésű növények túlsúlyban (47-53%); évelő növények területe csökkent; átlagos dúvadgyérítés; 2 fogoly/km2 sűrűség; Hasznosítási modellek LAJTA-Project -Mosonszolnok A beavatkozások jellege: táblaszegély hossz növelés; táblaszegély gazdálkodásának extenzivitása; intenzív ragadozógyérítés; Az eredmény: hatszoros fogolysűrűség növekedés (1995-ben 12.5 pld/km2); a mezei nyúl, a fácán és a fürj is sűrűségnövekedéssel reagált a beavatkozásokra; Magyar Fogolyvédelmi Program Magyar Fogolyvédelmi Program természetszerű, ökológiai szemléletű gazdálkodás elősegítése és támogatása Fogolykutató Csoport (Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron) irányításával területi referensek szaktanácsadói munkájával Vadgazdálkodási Alap támogatásával a programban résztvevő területek anyagi hozzájárulásával 7

8 Magyar Fogolyvédelmi Program A legfontosabb feladatok: Élőhely fejlesztés szegélygazdálkodás a vonalas struktúrák mentén; ragadozó gyérítés intenzív róka, varjúféle és kóbor állat gyérítés kis hatékonyságú élvefogó csapdázás a védett ragadozó madarak nem okoztak károkat. Magyar Fogolyvédelmi Program Új szakasz a fogoly programban: állománydúsítás a fogolypopulációk nagyságának és sűrűségének nyomon követése Sárszentmihály kivételével, mind a fészkelő mind az augusztusi állománynagyság növekedett egyéb vadászható fajok teríték alakulása őzben nem történt lényeges változás a mezei nyúl a szárnyasoknál gyorsabban és határozottabban reagált a fácánállomány változása a fogollyal hasonló mértékű volt A fogoly program 2004-től A lenesi törzstelep 2004-ben kezdi meg működését 4 referencia terület (Derekegyháza, Bácsbokod, Abádszalók, Lajta) indul 2005/2006-ban A kihelyezett madarak évente változó színű gyűrűvel jelölve 2005-ben és 2006-ban ehhez volt állami támogatás, 2007-ben már nem De a madarakat Lenesről ingyen kapják 8

9 A fogoly program 2004-től A fogoly program 2007-től A területre kihelyezett boxokban provokált párosítás 23-as átlagos fészekalj nagyság 18-as átlagos kelésszám Jelentős elhullás az 1-5 napban 9-es átlagos felnevelt utódszám A lenesi törzsteleppel öt évre kell szerződést kötni Vadászatra jogosult pályázhat, de a földtulajdonsok szerződésben vállalt 5 éves támogatása is kell hozzá A foglyokat jelölni kell és a jelölések alapján szigorú nyílvántartást kell vezetni A fogoly program 2007-től A fogoly program 2007-től Az EMVA (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) elfogadta az új támogatási rendszert 80% EU, 20% hazai forrással A pályázat kiírása után 5 éves program keretében lehet támogatást kapni Fogoly visszatelepítés Önfenntartó fogolyállomány létrehozása Tenyész törzstelep létrehozása Kotoréktérképet kell készíteni a területről és környékéről Kaszálás esetén a traktor mozgási iránya a táblán kötött és vadriasztó lánc használata is kötelező Utófinanszírozott pályázat, terüetenként várhatóan 7-12 millió Ft támogatással Zárt finanszírozási alap ( ezer Euró/év) azaz elfogyása várható A fogoly program 2007-től Minimum 500 ha-os egybefüggő terület, ahol az erdősültség 5-15% között van Kötelező élőhelyfejlesztés struktúrált szegély rendszer méter szélességben és minimum 4 km/100-os sűrűségben 8 km/100 ha-os sűrűség felé nem érdemes menni 9

10 10

11 A fogoly tenyészanyag kiválasztása Nem domesztikálódik. Jó tojástermelés + alacsony agresszivitás A 3-4 hetes csibéknél lehet hisztérikus időszak, de nem szabad ezért kiselejtezni, hanem le kell nyugtatni őket! 10 hetesen ivar szerint szétválasztani és külön nevelni a tojatásig % egyed ráhagyással dolgozzunk g közötti tömegűek legyenek. Párba állítás agresszívek + a gyáva kakasok ki! 11

12 A fogoly tenyészanyag kiválasztása Tojatás fele egyéves, fele kétéves Kétéves legalább 40 tojást tojt tyúkok Mivel egyedi nyilvántartás van termelés alapján válogassunk! A többet tojó fogoly tojásai jobban kelnek. Legjobban keltethető g-os tojás A kicsi tojásos tyúkokat kiselejtezni a kis tojás dominánsan öröklődik! Tojatás Francia boxban hátul tojnak és a tojás kigurul a tojásvályúba könnyű összeszedés Nyugalom megszokott időben etetés + tojásösszeszedés Ugyanaz a gondozó és az öltözete se nagyon változzon! Egy gondozó 250 pár A kiszökött kakasokat azonnal be kell fogni megzavarják a többi párt felbomlás A letojatott állomány kihelyezhető. A tojatás után kell kiválogatni a következő évi tenyészállományt. Tojatás Mivel itt egy-és kétéves állatok is vannak, ezért tartósan kell jelölni gyűrű 150*70 cm területű háromrekeszes francia/angol box Etető + itató Provokált párosítás febr. végétől (febr március 10.) Első a tyúk fél óra múlva a kakas A tyúk a domináns figyelni kell a párt ha verni kezdi a kakast ki kell venni egy nap múlva új kakas 5-15 % sikertelen tartalék kakasok Tojatás A megvert kakast pihentetni kell, akár 10 napig is. Ha újra megverik ki kell venni a tenyésztésből Télen a nemeket ált. külön tartjuk min. 100 m távolságra, hogy ne hallják egymást. Ha egyben tartjuk február végén figyelni kell a kialakuló párokra! Kiemeljük box szinte 100 % a siker Tojástermelés április közepétől Naponta kora délután szedjük össze a tojásokat. A tojások grammosak, kotlási idő 24 nap fácán fogoly vadkacsa tenyésztojás optimális tömege g g g tojás index 1,15-1,39 1,23-1,36 1,28-1,41 tojástároló relatív páratartalma % % % kelési eredmény (95) % (88) % % termékenység tíznapos lámpázáskor % % % csibe (kiskacsa) napos kori tömege g g g 12

13 Nevelés Nevelés Hasonló a fogadása, mint a fácánnak, DE érzékenyebb! Előnevelés 12 nap 8. naptól kifutó, de éjszaka még épület 25 csibe/m2, vagy 200 csibe/műanya 8. napig 75 %, utána 70 % rel. páratartalom párologtatás! A műanya alatt a hőmérséklet az 1. héten 28 ºC, majd hetente 2 fokkal csökken utónevelés 40. naptól 50 egyedes csoportok és 10 állat/m2 s űrűség volier bokros, cserjés/féltetők táp búzadara zabdara 5. hetes korban 90% 10% 6. hetes korban 80% 10% 10% hetes korban 70% 15% 15% hetes korban 60% 20% 20% Nevelés indító nevelő tojó Metabolizálható energia MJ 11,5 12,0 11,0 Keményítőérték % 70,0 71,0 67 Nyersfehérje % 30,0 26,0 24,0 Ca % 2,0 1,8 3,2 P % 1,0 1,0 0,8 indító nevelő tojó Gabona 46,5 57,5 56,0 Növényi fehérjetakarmány 35,0 27,0 30,0 Állati fehérjetakarmány 15,0 12,0 6,5 Ásványi kiegészítés 3,0 3,0 7,0 Egységes premix 0,5 0,5 0,5 Kibocsátás Intenzív nevelésből hetes madarakat rakunk ki 14 hetes felnőtt A kibocsátás előtt választjuk ki a jövő évi tenyészanyagot a többit kibocsátjuk (ált %) Egy területre fős csapatokat helyezünk ki. Nevelés Kibocsátás A takarmányozásban fontos, hogy a fiatal állatok nagy növekedési erélyét ki kell használni sok fehérje Kibocsátás előtt át kell térni a szemesre. Technológia fő vonalaiban azonos a fácánnal Eltérések: fogadás dercés + állati kiegészítés 1-3. hét indító táp + állati kiegészítés 4. hét áttérés nevelő tápra 5. héttől táp mellé egyre több gazdasági abrak 10. héttől gyorsan csökkentjük a tápot kibocsátáskor már önállóan keresi táplálékát Tenyészállatok augusztustól fokozatos téli takarmányozás szemes, kukoricadara + 20 % tojótáp + zöld és egyéb takarmány Februártól emeljük a tojótáp arányát, ami a tojatáskor 100 %. Kis battériás kibocsátás méterenként 2*3 m-es battériákban 10 db öreg és fiatal foglyot rakunk A battériában etető, itató Minden nap 2-3 egyed kiengedése a battéria közelében etetünk, itatunk a csapat együtt marad 5 nap múlva battéria el etetés, itatás még marad Ha már nem járnak az etetőhöz abbahagyjuk Másik lehetőség egy öreg tyúk fiatal napi 2-3 fiatal ki és végül az öreg vezeti őket Csapatos kiengedés természetes fogoly csapat megfigyelése megközelítése halló és látótávolságra a nevelt egyedek kiengedése mindig kevesebbet, mint a kinti csapat Adoptált és társított növendékek kibocsátása a családokat helyezzük ki 13

14 Takarmányozás, itatás - szabadterületen 14