Tari Tamás doktorandusz. Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet

Átírás

1 Egyedszám- és s sűrűség s g becslés Tari Tamás doktorandusz Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet

2 Állománynagyság és s populáci ció sűrűség Miért van szükség állománybecslésre? A vadfajokkal történő gazdálkodás elképzelhetetlen az állománynagyság ismerete nélkül. Sem a lelövési, sem a takarmányozási tervek elkészítése nem nélkülözheti az egyedszámok ismeretét. A vadászatok tervezésénél szintén pontos információval kell rendelkeznünk az állomány térbeli eloszlásáról. Állománynagyság: Az állománynagyság azaz egyedszám ökológiai értelemben csak izolátumok, vagy meghatározott, s igy lehatárolt gazdasági egység esetén van értelme (mennyiségi szabályozás) használatuknak. Meghatározása során darabszámot kapunk. Populáció sűrűség: Amikor nem egy izolátumról beszélünk, a populáció sűrűséget kell alkalmazni, mivel biológiailag értelmezhető adatot csak ez ad (pl. különböző populációk összehasonlításakor). Meghatározása során területegységre vonatkoztatott számot kapunk.

3 Relatív és s abszolút t mutatók Relatív módszerek: Alapfeltételezése, hogy az adott faj jelzéseinek (hang, nyom, hullaték) száma összefüggésben van a populáció sűrűséggel. Ez estben lineáris kapcsolatot feltételeznek. Abszolút módszerek: Mellőzi az állatok jelzéseinek felmérését mivel azok nem minden esetben mutatnak lineáris kapcsolatot. A faj egyedeinek megszámlálása a cél külünböző eljárások alkalmazásával Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása

4 Becslési si eljárások kivitelezésének szabályai korrekt, alapos tervezés és előkészítés megbízható, gyakorlott szakemberek alkalmazása a lehető legkisebb zavarással történő munkavégzés Hibás kivitelezés következményei Túlbecslés esetén: túlhasznosítás történhet, a következő évek gazdálkodására súlyos hatással lehet Alulbecslés esetén: alulhasznosítás eredményez, ami többletkiadásokhoz vezet

5 Becslési si eljárások Relatív v módszerekm Abszolút t módszerekm vizuális megfigyelés hangmeghatározás nyomszámlálás hullatékszámlálás vélekedés teljes állományfelmérés - fészek és kotorékfelmérés -térképező módszer - vizivad szinkronszámlálás indirekt sűrűségérték meghatározási módszerek - szelektív elvonás - jelölés - visszafogás módszere - fogás - egységnyi ráfordítás módszere állományfelmérés mintaterületen - Pielowski-féle sávos becslés - reflektoros sávos állománybecslés - repülőgépes sávos vizivad számlálás - hajóról történő sávos felmérés - hajóról történő sávos felmérés fényképtechnikával - vizivad felméréshajóról folyón

6 Relatív v módszerekm

7 Vizuális megfigyelés Kettő helyhez kötött módszer egy pedig mozgással kombinált etetőhelyeken és vadföldeken les vadászatok alkalmával területbejárás során gyalogosan vagy gépjárművel Bibby, C. J. (1992): Bird census techniques

8 Hangmeghatároz rozás Területbejárás során az egyes állatfajok által hallatott hangok száma alapján történik relatív sűrűségindex meghatározás, melyet pl. fácán esetében időegységre is vonatkoztathatunk. Nimród (2009/9)

9 Hangmeghatároz rozás Akusztikus eszközök és hangfelvételek alkalmazásával is történhet relatív-sűrűségindex meghatározás. l/cikk/211/ /2.jpg Szabó, L. és Heltayi M (2005): Élet és tudomány 31.

10 Nyomszáml mlálás A téli időszakban jól használható módszer szárnyas- és szőrmés vadfajok esetében egyaránt. Célszerű friss hóban végezni, így megbízhatóbb eredményt ad, a teríték ismeretében abszolút értéke meghatározására is alkalmas. Mezeinyúl állománybecslés Möller (1980) módszerével I 1 : nyomszámlálás eredménye vadászat előtt I 2 : nyomszámlálás eredménye vadászat után n : terítékre került nyulak száma N 1 : becsült nyúlsűrűség vadászat előtt N 2 : becsült nyúlsűrűség vadászat után Náhlik, A. (1990): Nyomkalauz

11 Hullaték száml mlálás vonal mentén, egyenlő távolságonként feljegyzésre kerül a hullatékok száma az eredményeket db/km vagy db/m 2 értékben adjuk meg amennyiben az élőhelyi adatok is feljelzésre kerülnek, élőhelyhasználat vizsgálatára is alkalmas figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a táplálkozás és az ürítés helye nem mindig azonos, illetve a fedettség mértéke befolyásolhatja a hullatékok észlelhetőségét

12 Abszolút t módszerekm

13 Vélekedés

14 Teljes állományfelmérés Hátránya, hogy rendkívül idő és költségigényes, valamint hibákkal terhelt. Mégis bizonyos esetekben használata indokolt és kivitelezhető. Alkalmazásának indokai: viszonylag kis területen végzünk becslést belátható nyílt terepen becslünk, itt a vad eloszlása egyenlőtlen, hajlamos aggregációra, mintát venni tehát nehéz erősen fedett terepen becslünk ahol a vad észlelése nehéz Alkalmazásának módjai: állományfelmérés zárt kertben fészek és kotorékfelmérés térképező módszer vizivad szinkronszámlálás

15 Teljes állományfelmérés Állományfelmérés s zárt z kertben nagy létszámú számláló csoport, a területen négyzethálóban leállítva hajtók, kutyával mozgatják a területet oda-vissza minden megfigyelő feljegyzi a látott vad faját, számát, az észlelés időpontját az eredményeket összevetik a számlálást követően, majd megállapítják a pontos létszámot

16 Teljes állományfelmérés Fészek- és s kotorékfelm kfelmérés apróvadas területeken elengedhetetlen a szőrmés- és szárnyas ragadozók állományainak ismerete varjúfélék és ragadozó madarak fészkei, valamint a róka és a borz kotorékok a területen viszonylag könnyen felmérhetők a fészekfelméréssel az adott évi fészkelő állomány nagysága és annak diszperziója könnyen meghatározható célszerű ún. fészek-kataszter -t vezetni, melyben feljegyzésre kerül minden fészek helye. A listát évről évre frissíteni szükséges Fotó: Dremmel László

17 Teljes állományfelmérés Fészek- és s kotorékfelm kfelmérés a fészekkataszterhez hasonlóan a területen található kotorékokról vezetett kotorék kataszter segít a szőrmés ragadozókkal történő gazdálkodásban minden kotorék helye térképen bejelölésre kerül, sorszámot és kartont kapnak a kartonokra fel kell jegyezni a fajt, esetlegesen a szaporulatot, valamint a gyérítés módját és hatékonyságát. feljegyezendő továbbá a szaporodásbiológiai és fenológiai sajátosságok is Az éves felmérés az állomány nagyságát, a szaporodásbiológiai feljegyzések pedig a gyérítés nélküli állománydinamikáról szolgálnak információval Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása

18 Teljes állományfelmérés Térképező módszer madártani vizsgálatokban rendszeresen használt módszer, amely a vadgazdálkodásban is alkalmazható leginkább kutatássi céllal a módszer alkalmazásakor a szaporodási időszakban min. 10 alkalommal, ugyanazon helyen állva meghatározzuk az éneklő hímek helyét, majd térképen ábrázoljuk. Későbbiekben a pontokat körülhatárolva meghatározhatóak az egyes egyedek territóriumai fogoly esetében 200x200 hálóban jegyezzük fel a megfigyeléseket. A territóriumokon kívül, a megfigyelések magas száma miatt meghatározható a párok száma is, továbbá feljegyezhetőek a fészkelések adatai is. Az évente kapott adatok jól demonstrálják az állomány-dinamikáját. Mintavétel helye Bibby, C. J. (1992): Bird census techniques

19 Teljes állományfelmérés Térképező módszer Bibby, C. J. (1992): Bird census techniques Bibby, C. J. (1992): Bird census techniques

20 Teljes állományfelmérés Vizivad szinkronszáml mlálás vizimadarak sajátosságai, hogy gyakran csak éjszakázni állnak meg egy-egy vízfelületen, ezért becslésük időbeli szinkronizálása elengedhetetlen kisebb területek felmérése egyszerű feladat, kora reggel vagy délelőtt leshelyről akár darabra pontosan is meghatározható az ott található madarak állománya nagyobb vízfelületek (pl. tenger-öblök, nagyobb tavak) felmérésére repülőgépes teljes felmérést is alkalmazhatunk abban az esetben ha egy országrész, vagy egy egész ország állományát kívánjuk felmérni a szinkronitás elengedhetetlen európai szinten évtizedek óta végeznek szinkronszámlálásokat a hónap 15. napjához közelebb eső vasárnapján. S ezeket a Nemzeti Vizivadszámláló Iroda összesíti.

21 Teljes állományfelmérés Vizivad szinkronszáml mlálás vadludak számlálásáról külön kell beszélni mivel napi aktivitásuk eltérő, korán reggel húznak ki a táplálkozó területekre, ahonnan naponta akár többször is visszatérhetnek, az esti visszatérésük pedig sötétedésig húzódhat. a számlálás során tehát a reggeli kihúzó, illetve a tartósan vízen maradó egyedek összegéből határozhatjuk meg az egyedszámot Magyarországon 54 területen, 48 faj monitoringja zajlik, melyben a vadludak is szerepelnek Faragó, S.: Magyar Vizivad Monitoring

22 Állományfelmérés s mintaterületen A mintaterületeken történő becslés segítségével sűrűségértéket kapunk, amelyből az egyedszámot a vizsgált körzet területének ismeretében számíthatjuk ki. Alkalmazásának előnyei: kevesebb munkát kívánnak csökken a kettős számlálás, vagy elmaradás valószínűsége nem kell feltétlenül rövid idő alatt elvégezni a számlálás kevésbé zavarja a populációt Sikerességet befolyásoló tényezők: mintavételezés gyakorisága faj egyedeinek nagysága és viselkedése tájkép és vegetáció egyedszám időráfordítás megfigyelő képzetsége és technikai felszereltsége

23 Állományfelmérés s mintaterületen Pielowski féle sávos s becslés Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása Vizsgálati területen egyenes vonalban 100m széles, adott hosszúságú sávot jelölünk ki, melynek végpontjait jól meghatározható tereptárgyakhoz kötünk. A megfigyelők egymástól 20 méterre állva haladnak előre és jegyzik a nyulakat.

24 Állományfelmérés s mintaterületen Pielowski féle sávos s becslés A számlálás végén minden összesítésre kerül minden számláló adata, így szakaszonként átlagértéket határoznak meg. Ezek alapján a sáv területére vonatkoztathatóan megadható a fajlagos sűrűsség, amit pd/100ha az az pd/km 2 -ben adunk meg. A pontosabb eredményekhez 3 szori ismétlés ajánlott. megfigyelt nyulak száma Populáció sűrűség (pd/100ha)= x 100 sávok teljes területe A becslés azonban túl jó, közel 20% túlbecslés történik mivel az előrefutó nyulak kétszeri számlálása nem küszöbölhető ki teljes biztonsággal. Ezért a végső állománynagyságot 20%- kal csökkenteni szükséges. Sávok elhelyezésének kritériumai: Elhelyezésük a területen véletlenszerű legyen Terepen és térképen azonosíthatóak legyenek, reprezentálják a területet Nagyságuk az össz. terület 10%-át haladja meg

25 Állományfelmérés s mintaterületen Reflektoros sávos s becslés Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása A Pielowski-módszer eredményeinek kontrolálására szolgál km/óra sebességgel haladó gépjárműről reflektor alkalmazásával számoljuk táplálkozási időszakukban (éjszaka) a nyulakat. Előnye a sebességből adódó hatékonyság és minimális ráfordítás. Számítási módja megegyezik a Pielowski-módszernél ismertetettekkel.

26 Állományfelmérés s mintaterületen Repülőgépes pes sávos s vizivadszáml mlálás Parton található illetve a szétszóródott vagy elszórtan található fajok számlálására alkalmas Repüléseket délről északfelé végezzük, a napsütés zavaró hatása miatt Partmentén gyülekező vagy ott nagyobb csapatokba verődött madarak becslésére a cikk-cakk vonal alkalmasabb Az elszórt fajok esetében a párhuzamos fogazatú módszer ajánlott sűrűség (pd/km2) = egyedszám/(sáv hossz * sáv szélesség) Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása

27 Állományfelmérés s mintaterületen Hajóról l törtt rténő sávos becslés Hajóról l törtt rténő sávos becslés s fénykf nyképezőgéppelppel A becslés során optikai távolságmérővel v. radarral kijelölt 300 m-es szakaszba eső egyedek kerülnek megszámlálásra Fényképtechnika alkalmazása nélkül csak a vízen lévő madarakat számoljuk, fényképtechnika alkalmazásakor a levegőben lévő egyedeket is A javasolt fényképek száma 10 percenként 20 darab, azaz félpercenként egy felvétel, így elkerülhető a kétszeres számlálás Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása

28 Állományfelmérés s mintaterületen Vizivad felmérés s hajóról l folyón Módszer használata során km/óra sebességgel haladó hajóról távcsővel számoljuk a madarak számát, meghatározzuk ivarukat, korukat, mindezt folyam kilométerenként. Mind a vízen mind a levegőben lévő madarakat számoljuk, a kétszeri számlálást elkerülendő az előre röpülő madarakat nem jegyezzük föl Legfőbb hibaforrás a meteorológiai viszonyokban rejlik, emellett jelenik meg a madarak egyedszáma amely egy gyakorlatlan megfigyelőt megzavarhat Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása

29 Indirekt sűrűségérts rték k meghatároz rozás Arányv nyváltozások módszerei m - Szelektív v elvonás A vadpopulációk elkülöníthető csoportokra tagolódnak pl. ivar vagy kor szerint, de mi magunk is létrehozhatunk ilyen csoportokat, a populáció egyedeinek szisztematikus megjelölésével. A módszer lényege hogy a egymáshoz viszonyított arányváltozásával következtetni lehet a populáció nagyságára. Meghatározzuk a hímek (X) és nőstények (Y) arányát vadászat előtt A vadászat során a hímek egy részét meglőjük (szelektív elvonás), a teryzéket feljegyezzük Vadászat után újra megtörténik az arányok meghatározása, majd arányváltozás módszerével jutunk becsléshez Fotó: Sándor Gyula

30 Indirekt sűrűségérts rték k meghatároz rozás Arányv nyváltozások módszerei m - Szelektív v elvonás Vadászat előtti populáció: Kakasok aránya vadászat előtt és után: N 1 = X 1 + Y 1 P 1 = X 1 / N 1 P 2 =X 2 /N 2 Vadászat során lelőt kakasok: Az arányok nem ismertek viszont R x = X 1 X 2 ismert hogy a lőtt kategória: Vadászat során lelőt tyúkok: R y = Y 1 Y 2 = 0 R= R x + R y azaz R= R x Ami nem más mint a vadászat előtti és utáni egyedszám különbsége N1-re rendezve

31 Indirekt sűrűségérts rték k meghatároz rozás Arányv nyváltozások módszerei m - Szelektív v elvonás Használatának feltételei: a két kategória (ivar) a vadászat előtt és után azonos megfigyelhetőséggel van jelen a területen A populáció zárt, azaz nincs be- és elvándorlás (vagy az kompenzálja egymást), nincs természetes mortalitás ezen idő alatt Minden hasznosított egyed ismert

32 Indirekt sűrűségérts rték k meghatároz rozás Arányv nyváltozások módszerei m Jelölés - visszafogás Elsősorban kutatásokban használható, gyakorlatban nehezen kivitelezhető. Vad telepítéseknél alkalmazható, az eredményeket azonban elferdítheti a telepített egyedek magasabb mortalitási és az elvándorlási értékei. A módszer lényege, hogy az állomány (N) egy adott részét (M) megjelöljük A jelölés után hasznosítjuk az állományt (n) majd megszámláljuk a jelölt egyedek számát (m) Az adatok ismeretében aránypárt állapíthatunk meg: M/N=m/n, ebből kiszámítható az állomány nagysága: N= (M*n)/m Használatának feltételei populáció zárt befogási valószínűség nem változik a második mintavétel véletlenszerű a jelek nem vesznek el, azok észlelhetősége nem változik a jelölt egyedek mortalitása megegyezik a jelöletlenekével jelölt egyedek diszperziója egyenletes Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása

33 Indirekt sűrűségérts rték k meghatároz rozás Arányv nyváltozás s módszere m Fogás-egys egységnyi gnyi ráfordr fordítás A módszer feltételezi hogy a minta nagysága azonos a mintavétel ráfordításával Tehát ha ismert mértékben változó ráfordítással egymás után egyedet távolítunk el a populációból, mód van az abszolút egyedszám meghatározására Mezei nyúl esetében alkalmazható módszer (nem szelektív elvonás) a regressziós Lehatárolt területen egymás után többszöri nyúlbefogás történik. A befogás adatait koordináta rendszerben párba állítva ábrázoljuk. A pontokra regressziós egyenest fektetünk amely X tengelyi metszéspontja adja meg az állomány nagyságát. Módszer csak ott alkalmazható, ahol jelentős élőnyúl befogás zajlik, nagyvad esetében nehezen kivitelezhető Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása

34 Indirekt sűrűségérts rték k meghatároz rozás Terítékb kből l törtt rténő becslés Feltétele a több évre visszamenőleg rendelkezésre álló terítékadatok megléte, a szaporodási és mortalitási ráta ismerete, valamint a gazdálkodási cél (egyedszám csökkentés vagy növelés) A pontos alapadatok hiányában csak populációdinamikai trendeket határozhatunk meg, melyek nem nyújtanak megfelelő alapot a tervezéshez.

35 Indirekt sűrűségérts rték k meghatároz rozás Kohorsz - elemzés Kohorsz: valamely populációban azonos évben született egyedek összessége A módszer egy becsült populáció egyedszámának meghatározására szolgál aktuális A kiinduló adatokat a természetes úton elhullott és elejtett állatok korosztályi megoszlása adja. Ezekből az adatokból rekonstruálják az eredeti állományt A módszer során fogkopás vizsgálatot illetve cementréteg számlálást végeznek a kor meghatározására Nagy hiányossága a módszernek a természetes elhullások felmérése, pontos meghatározása