INTEGRÁLT FOGOLYGAZDÁLKODÁS. Dr. Faragó Sándor
|
|
- Orsolya Mészáros
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 INTEGRÁLT FOGOLYGAZDÁLKODÁS Dr. Faragó Sándor
2 A MAGYARORSZÁGI VADÁSZHATÓ VADFAJOK VÉDELMI PROGRAMJAI PROGRAM A FOGOLY (Perdix perdix) VÉDELMÉRE MAGYARORSZÁGON Prof. Dr. Faragó Sándor
3
4 A fogoly (Perdix perdix ) hosszútávú dinamikája Magyarországon, pld Teríték Becslés
5
6
7
8 A FOGOLYÁLLOMÁNYT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Az élettelen környezet hatásai: Szélsőséges klimatikus viszonyok (csapadék) a fészkelés és a telelés időszakában Árvizek, belvizek, különösen a szaporodási időszakban Az élőhely szerkezetének változása Infrastruktúra és a belterület fokozott területfoglalása. A mezei életterek fokozottabb feltártsága (úthálózat), a zavarás növekedése A kisbirtokok létrejötte, a nyugalom iránti igény csökkenő kielégülése. Erdősítési programok utáni területvesztések. A vetésszerkezet kedvezőtlen alakulása, az őszi gabonák vetés-területének csökkenése. A termésnövelés érdekében a vertikális szerkezet változása, magas záródása.
9 A FOGOLYÁLLOMÁNYT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Az élőhelyek degradációja szántó és gyepterületeken Az extenzív szántó- és gyepgazdálkodás eltűnése vagy visszaszorulása A legeltetés háttérbe szorulása, a takarmánytermesztés dominanciája Az intenzív növénytermesztési technológiák térhódítása jelentős műtrágya felhasználás a növényvédőszerek kedvezőtlen direkt (mérgezés) és indirekt (gyom- és ízeltlábú állományok csökkenése) hatása nagy teljesítményű gépek alkalmazása az ápolások és a betakarítások során az öntözés terjedése, amely hátrányosan hat a termesztett növényspektrumra is Az élőhelyek zavartsága és egyedi károkozás A magánosítás után megnőtt birtokos létszám okozta zavarás-növekedés A megnőtt dúvad- (róka, varjúfélék, kóbor háziállatok) állománysűrűség A helyenként terjedő állattartás (birka, lúd) okozta zavarás (taposási kár, kutyák) Tereplovaglás, terepmotorozás, terepkerékpározás Orvvadászat
10 A VÉDELMI GYAKORLAT KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE Élőhely védelem és területkezelés Eredményként értékelhetjük, hogy az elmúlt mintegy 10 évben a foglyot támogatni szándékozó élőhely-fejlesztések területnagysága növekedett az országban. Negatívumként mutatkozik mindezeknek az esetlegessége, a viszonylagosan jó tervek ellenére azok felszínes kivitelezése, a számonkérések következetlensége, vagy elmaradása, a tartamosság hiánya, a türelmetlenség, valamint az ellenérdekeltség, a gyorsabb tenyésztésen alapuló sikerbe vetett s legtöbbször nem igazolódó feltétlen bizalom. A kibocsátás pedig ugyancsak megköveteli a hatékony élőhely-gazdálkodást.
11 Szabadterületi állományvédelem Amíg az 1960-as évekig fontos volt bár akkor is csak a területek 20%-át érintette a veszélyeztetett fogoly fészekaljak mentése, a mentett tojások keltetése, addig ez a gyakorlat helytelenül értelmezett gazdaságtalansága miatt mára teljesen eltűnt a gyakorlatból. Pedig a ma is érvényes megállapítás szerint a vadgazdálkodásnak nélkülözhetetlen része a szárnyas apróvad így a fogoly félvad tenyésztése, ami pedig elképzelhetetlen a veszélyeztetett fészekaljak mentése nélkül. Ugyancsak nem gyakorlat mára a kaszálások idején egykor elterjedt vadriasztók alkalmazása, pedig használatukkal a fészekpusztulások 85%- a megelőzhető lenne.
12 Tenyésztés Év Zárttéri tenyészállomány Természetes állomány pótlására Vadászatra kihelyezve Teríték ? ? ?
13 Az utónevelés értékelése A kibocsátott fogolycsibék példányszáma erősen megoszlott, értéke pld Utónevelési paraméterek A kibocsátott állomány az esetek döntő többségében nevelőházi kifutós nevelésből származott. A csibék kibocsátásának ideje szeptember-októberre esett. A kibocsátott csibék kora túlnyomórész hét volt. közé esett. A csibéket valamennyi vadgazdálkodó falká(k)ban helyezte ki a területre, vadgazdálkodási egységenként 1-5 helyre. Terület előkészítés, élőhelygazdálkodás A kibocsátóhelyek területnagysága megosztott, a legkisebb 7 ha-os volt, de több területes kibocsátás esetén elérhette az 500 ha-t. A kibocsátóhelyek élőhely-típusára a rét-legelő és a szántó volt a jellemző. Élőhelyfejlesztés terén leginkább a vadföldek kialakítására és búvóhelyek létesítésére fektettek hangsúlyt. A kibocsátás előtti dúvadapasztást főként lőfegyverrel hajtották végre. Csapdázással meglehetősen kevés vadgazdálkodó foglalkozott.
14 Az utónevelés értékelése Vadgondozás A vadgazdálkodóknak mindössze 22%-a gondoskodott az itatásról a kibocsátást követően. Porfürdőző helyek létesítésével egy gazdálkodó sem foglakozott. A középnevelés során alkalmazott takarmánytól jelentősen nem tért el a kibocsátást követően alkalmazott. Legtöbb vadgazdálkodó a szezon végéig etette az állományt. A kibocsátást követően a foglyok számára biztosított takarmány mennyisége folyamatosan csökkent. Gyógyszeres kezelést csak csekély mértékben alkalmaztak az utónevelés során. A hasznosítás módja és mértéke Legtöbb vadgazdálkodó hajtóvadászat során, nyúl és fácán vadászat mellett/közben hasznosította a kibocsátott fogolyállományt. Vadászatonként 0-30 pld foglyot ejtettek el. A vadgazdálkodók többsége 1-5 alkalommal vadászta le területét. A hasznosítási arány mindössze 7-28%-os volt.
15 CSELEKVÉSI TERV A populációsűrűség alapján három kategóriát célszerű elkülönítenünk: A: a fogolyállomány sűrűsége 2 pd/km2 érték feletti, az állománysűrűséget kizárólag élőhely-javítással és dúvadgyérítéssel növelhetjük. B: a fogolyállomány sűrűsége 2 pd/km2 érték alatti, az állománysűrűséget élőhely-fejlesztéssel, dúvadgyérítéssel és mesterséges úton, kibocsátással végezhetjük C: a fogoly teljesen kipusztult a területről, ily módon visszatelepítése mesterséges úton kibocsátással történhet,
16 ÁLLOMÁNYNÖVELÉS VAD POPULÁCIÓKRA ALAPOZVA Ha a fogolyállomány elég erős sűrűsége meghaladja a 2 pd/km 2 értéket a dúvadgyérítés önmagában is eredményhez vezethet, mivel az élőhely jóságát jelzi vissza a magas állománysűrűség. Ezt fokozhatjuk élőhely-fejlesztő munkával. Ebben az esetben nincs szükség kibocsátásra, a rendelkezésre álló anyagi forrásokat célszerűbb élőhely gazdálkodásra fordítani. Megfelelő állománysűrűség mellett ily módon viszonylag gyors eredmények érhetők el. Alacsonyabb (2-5 pd/km 2 ) állománysűrűségnél, vagy egyenetlen előfordulásnál az eredmény lassúbb lesz, ennek ellenére sokféle előny származik abból, hogy majd a jövőben természetes eredetű egyedekből áll állományunk. Sajnálatos módon az ország vadgazdálkodási egységeinek csak kisebb hányadán alkalmazható ez az egyébként igen eredményes módszer.
17 ÉLŐHELYGAZDÁLKODÁS Az élőhely-gazdálkodási stratégia alapjai: A fogolypopulációk agrár környezetbe költözése a kultúrakövetés alapvetően azok kedvezőbb környezeti viszonyaira vezethetők vissza. Különösen vonatkozik ez az állapot a szaporodási időszakra, amikor a fogoly pár otthonterülete (home range) jelentősen leszűkül. Az agrár élőhelyeken eltérő mértékben veszélyeztetettek a fészekaljak, ami különböző mortalitási rátákkal jár együtt. Olyan komplex élettereket kell kialakítani, amelyek természetes és mesterséges élőhelyek mozaik-komplexei legyenek. Egész év során elégítse ki a faj létfeltételeit, különös tekintettel a szaporodási ciklusra és az áttelelésre, s a szaporodási időszakban visszafogott agrártevékenység jellemezze, de ösztönözhető az extenzív termesztés is.
18 Az élőhelygazdálkodás lehetőségei A természetes élőhelyek védelme a vadgazdálkodónak ugyanolyan elemi érdeke, mint a természetvédőnek. Törekedjünk, hogy az adott vadászterületen lehetőleg minél többféle élőhelytípus legyen jelen. A létrehozott élőhelyek egy része tartós, évelő vagy fás vegetációjú legyen. A létrehozott élőhelyek megfelelő fiókanevelés és a telelés során. takarást biztosítsanak a fészkelés, a Az élőhelyek a fészkelés és fiókanevelés idején zavarásmentesek legyenek. Különös figyelmet kell fordítani a határ/szegély vegetációk (ökotonok) kíméletére és kialakítására. Mérsékelni vagy kerülni kell a kemikáliák használatát a gyom- és ízeltlábúdiverzitás biztosítása érdekében. Megfelelő vízellátást és ha szükséges - mesterséges takarmányozást kell biztosítani a vad számára Tartsuk elviselhető (alacsony) szinten a dúvad (predátor) sűrűségét.
19 A meglévő élőhelyek kímélete Nem szüntetjük meg, nem degradáljuk, vagy egyéb módon nem károsítjuk gyepterületeinket Nem szüntetjük meg, nem kaszáljuk le, vagy nem égetjük fel az út-, vasút- és árokpartokat. Nem szüntetjük meg a gyomsávokat, gyomos foltokat, ruderáliákat. Nem művelünk meg bizonyos területeket, hanem parlagon hagyjuk, legfeljebb ugaroltatjuk azokat. Nem égetjük le, kaszáljuk le értelmetlenül a nádszegélyeket és foltokat. Nem vágjuk ki a cserje- és fasorokat, erdősávokat, remízeket, csendereseket, erdőfoltokat. Nem vegyszerezzük a táblák szegélyét Nem kaszáljuk a pillangósok és gyepek szegélyét. Jelentőség: Nagy (8-10) Hatékonyság: Közepes (7) Érintett állománynagyság: 100% Ütemezés: Folyamatos Felelős: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, FVM Megyei Földművelésügyi Hivatalok Vadászati Felügyelet. Együttműködő: Természetvédelmi Hivatal, mezőgazdasági érdekképviseleti szervek, OMVV, OMVK, vadgazdálkodók.
20 Élőhelyfejlesztés Vegyszermentes (gyomos) állományszegélyek kialakítása mintegy 10 m-es szélességben. Kaszálások elhagyása pillangós és gyep állományok 10 m-es szegélyében Tartós állományszegély kialakítása Ugaroltatás (set-aside) kisebb-nagyobb területek művelés alóli időszakos kivonásával. Vadföldek kialakítása táblák, vagy azok egy részének (szegélyének) bérlésével. Kisparcellás (néhány ha-os) gazdálkodás bevezetése Erdősávok, bokorsorok, sövények telepítése Jelentőség: Nagy (8-10) Hatékonyság: Magas (9-10) Érintett állománynagyság: 100% Ütemezés: Folyamatos Felelős: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, FVM Megyei Földművelésügyi Hivatalok Vadászati Felügyelet. Együttműködő: Természetvédelmi Hivatal, mezőgazdasági érdekképviseleti szervek, OMVV, OMVK, gazdálkodók.
21 Dúvad-gazdálkodás A mezei környezetben a fogoly ellenségei közül a róka, kóbor kutya, a dolmányos varjú és a szarka létszámát alacsony szinten kell tartani. Egyéb szőrmés és szárnyas dúvad fajok esetében a mindenkori vadászati, illetve természetvédelmi jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. Azon esetekben, amikor védett faj okoz az elviselhetőnél nagyobb veszteségeket, az illetékes természetvédelmi hatóság, illetve legközelebbi területkezelő szerve segítségét kell kérni az állományszabályozáshoz, illetőleg pl. a specialista egyedek eltávolításához. Ha a kulcspredátorok (róka, kóbor kutya, szarka, dolmányos varjú, stb.) jelentős mértékben tehetők felelőssé a költése sikerek elmaradásáért, akkor az adott területen sürgős és hathatós intézkedéseket kell tenni a predátorok visszaszorítására. Jelentőség: Magas (8-10) Hatékonyság: Közepes (6) Érintett állománynagyság: 100% Ütemezés: Költési és fiókanevelési időszak előtt, évente ismételve Felelős: FVM Megyei Földművelésügyi Hivatalok Vadászati Felügyeletek, Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő Együttműködő: hivatásos és sportvadászok, mezőőrök.
22 POLITIKA ÉS JOGALKOTÁS A fogoly élőhelyének védelmét biztosító mezőgazdasági politika ösztönzése Az európai tendenciákkal összhangban azokon a területeken, ahol a hagyományos földhasználati eljárások léteznek, vagy még restaurálhatók ilyenek Magyarország egyes részei is ott az agrárpolitikának olyan irányt kell képviselnie, amely a másodlagos szteppék és füves puszták fennmaradását szorgalmazza. Jelentőség: Nagy (8-10) Hatékonyság: Közepes (6) Érintett állománynagyság: 100% Ütemezés: Folyamatos Felelős: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, FVM Megyei Földművelésügyi Hivatalok Vadászati Felügyelet. Együttműködő: Természetvédelmi Hivatal, mezőgazdasági érdekképviseleti szervek, OMVV, OMVK
23 Az ÉTT rendszer bevezetésének ösztönzése A fogolyvédelemben meghatározó jelentősége van a területen folytatandó gazdálkodás befolyásolásának. A megvalósítás leghatékonyabb módja az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT-k) létesítése. Az Európai Unió a 2078/92 EGK szabályzatban írja elő tagállamai számára a környezetkímélő gazdálkodási módok támogatását, különösen akkor, ha azok a környezetvédelem célkitűzéseinek megvalósítását szolgálják. További meghatározó joganyag a vidékfejlesztési támogatások agrár szektorra vonatkozó célkitűzéseit és szabályozását tartalmazó 1257/1999 EU számú rendelet, amely integrálja a 2078/92. EGK. számú rendeletet. A vonatkozó EU szabályozás hazánkban történő bevezetését célozta a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programról (NAKP) és a bevezetéshez szükséges intézkedésekről szóló 2253/1999. (X.7.) kormányrendelet, amely lehetővé tette hazánkban az ún. agrárkörnyezetvédelmi terület alapú kifizetéseket. A természetvédelmi szempontból legjelentősebb térségi (zonális) ún. ÉTT célprogram övezeteit a 2/2002. (I. 23.) számú az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló KöM-FVM együttes rendelete határozta meg. Jelentőség: Nagy (8-10) Hatékonyság: Nagy (8-10) Érintett állománynagyság: 100% Ütemezés: Folyamatos Felelős: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Együttműködő: KVVM Természetvédelmi Hivatal, mezőgazdasági érdekképviseleti szervek
24 A FOGOLY EGYEDI VÉDELME Veszélyeztetett fészkek helyszíni (in situ) védelme A fogolyfészkek az élőhelyükön zajló emberi tevékenységek alkalmával kerülnek elő, vagy ott semmisülnek meg. A lehetőségekhez mérten gondoskodni célszerű a mezőgazdasági munkák (vagy egyéb emberi tevékenység) által veszélyeztetett fészekaljak előzetes felderítéséről. A veszélyeztetett fészkek esetében jelölés, vagy védőzóna kialakítása szükséges. fészekfelderítés kutyával fészekfelderítés zsinórhúzással fészekfelderítés hajtókkal Vadmentő berendezések alkalmazása: láncfüggönyös vadriasztó kalászemelős rendszerű vadmentő Jelentőség: Nagy (8) Hatékonyság: Közepes (6) Érintett állománynagyság: 60% Ütemezés: Költési időszak Felelős: OMVV, OMVK, Vadászati Felügyelet Együttműködő: területileg illetékes gazdálkodók, mezőőrök, hivatásos vadászok.
25 Fészekalj mentés A fészkét, tojásait elhagyó tojó fészekaljának mentése, keltetés, nevelés és kibocsátás érdekében. A tevékenységnek kiemelt üzenetértéke is van, azaz a vadgazda/vadász így óvja a rá bízott nemzeti kincset. Jelentőség: Nagy (8) Hatékonyság: Közepes (6) Érintett állománynagyság: 60% Ütemezés: Költési időszak Felelős: OMVV, OMVK, fogoly telepek Együttműködő: területileg illetékes gazdálkodók, mezőőrök, hivatásos vadászok.
26 Téli táplálék biztosítása A fogoly téli táplálékának biztosítása segíti a minél nagyobb arányú téli túlélést, ugyanakkor megelőzi a táplálékhiány miatt meginduló migrációt, amely veszteségeket okozhat. A táplálék hozzáférhetőségének biztosítása. Etetés. Jelentőség: Magas (8) Hatékonyság: Közepes (7) Érintett állománynagyság: 100% Ütemezés: Téli időszak Felelős: OMVV, OMVK, FVM MFmH Vadászati Felügyeletek Együttműködő: területileg illetékes gazdálkodók, hivatásos vadászok.
27 TENYÉSZTÉS Törzstelep: Gemenc Rt., Lenes A törzstelep feladata a regionális telepek szaporítóanyaggal történő folyamatos ellátása, a genetikai sokféleség és az őshonos alfaj tenyésztésének szavatolása. Az állományregenerációt célzó tenyésztés és kibocsátás költségeit központi (vadgazdálkodási és természetvédelmi) forrásokból szükséges finanszírozni. Azon további telepek működését, amelyek vadászati célú fogolytenyésztést végeznek, a tulajdonosok üzleti alapon finanszírozzák. A működés e két érdekeltségi formáját határozottan el kell választani egymástól. Jelentőség: Magas (8-10) Hatékonyság: Közepes (5) Ütemezés: évente ismételve Felelős: FVM Vadgazdálkodási és Halászati Főosztálya, illetékes FVM Megyei Földművelésügyi Hivatalok Vadászati Felügyeletek, Gemenc Rt. Lenes
28
29
30
31
32 ÁLLOMÁNYDÚSÍTÁS REPATRIÁCIÓVAL Azon vadászterületeken, ahol alacsony populációsűrűségben él a fogoly, nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy az elszaporodás egyik alapvető gátja maga a kis állománysűrűség (<2 pld/km2). Ebben az esetben élőhely javítással önmagában nem feltétlenül érhetünk el eredményt, ezért szükséges a populációsűrűség tenyésztett anyagból történő növelése. Ne essünk abba a hibába, hogy a kibocsátott madarakat olyan kedvezőtlen környezetbe helyezzük ki, ahol vad fajtestvéreik sem tudtak megélni és elszaporodni. E munkát azonban minden esetben meg kell, hogy előzze: legalább egyéves intenzív ragadozókontroll (varjúfélék, róka, kóbor kutya és macska) megfelelő, egymással kapcsolatban álló vonalas élőhelyek hálózatának, mint potenciális fészkelő helyeknek a kialakítása. Az állománydúsítást legalább 3 éven keresztül meg kell ismételni a dúvadgyérítés és az élőhelyfejlesztés folytatásával együtt. Valamennyi kibocsátott madarat évenként eltérő színű lábgyűrűvel kell megjelölni, hogy a későbbiekben a túlélés arányát és az elvándorlást követni lehessen.
33 ÁLLOMÁNYDÚSÍTÁS REPATRIÁCIÓVAL Tanácsos, hogy kezdetben a vadgazdálkodási egység területének csak egy kisebb, mintegy ha-os részét érintse a munka. Az élőhelyfejlesztés itt is elég feladatot ró a vadgazdálkodóra. Az intenzívebb dúvadgyérítést viszont a környező, teljes vadászterületen el kell végezni. Hasznosításra csak kiterjedt állományregeneráció után legkorábban a program megindulását követő 4. évben megfelelő fészkelő állomány sűrűség megléte mellett, az őszi állománynagyság ismerete alapján szabad gondolni. Ehhez az engedélyt eseti elbírálással, kérvény alapján a Megyei Vadászati Felügyelet adhatja meg. Jelentőség: Magas (8-10) Hatékonyság: Közepes (7) Ütemezés: évente, 3 évig ismételve Felelős: illetékes FVM Megyei Földművelésügyi Hivatalok Vadászati Felügyeletek, Gemenc Rt. Lenes, Lajta-Hanság Rt. Mosonmagyaróvár, Hubertusz Vt. Abádszalók, OMVV Vadgazdaság Árpádhalom.
34 A FOGOLY VISSZATELEPÍTÉSE Magyarország jelentős területeiről gyakorlatilag kipusztult a fogoly. A terület átvizsgálása, élőhely-elemzése megmutatja, hogy mi volt ennek az elsődleges oka. Csak olyan helyre telepítsünk újra foglyot, ahol az élettér arra alkalmassá vált akár a privatizáció következtében fellépő élőhely-szerkezet változása, akár saját élőhely-fejlesztés révén. Az újratelepítés során még a dúsításnál elmondottaknál is gondosabban kell eljárni, igaz, lényegében azonos módszerrel. Tanácsos, hogy kezdetben a vadgazdálkodási egység területének csak egy kisebb, mintegy ha-os részét érintse a munka. A dúvadgyérítést viszont a környező, teljes vadászterületen el kell végezni. Hasznosításra csak jó eredményű állományregeneráció után legkorábban a program megindulását követő 4. évben megfelelő fészkelő állomány sűrűség megléte mellett, az őszi állománynagyság ismerete alapján szabad gondolni. Ehhez az engedélyt eseti elbírálással, kérvény alapján a Megyei Vadászati Felügyelet adhatja meg. Jelentőség: Magas (8-10) Hatékonyság: Közepes (7) Ütemezés: évente, 3 évig ismételve Felelős: illetékes FVM Megyei Földművelésügyi Hivatalok Vadászati Felügyeletek, Gemenc Rt. Lenes
35 TANÁCSADÁS FÖLDTULAJDONOSOK ÉS VADGAZDÁLKODÓK SZÁMÁRA Rendszeres kapcsolattartás a földhasználókkal és vadgazdákkal. Minden lehetséges módon (információs füzetek, plakát, média, személyes csoportos találkozók és egyéni kapcsolatok) meg kell ismertetni a gazdálkodókkal a fogoly veszélyeztetettségi helyzetét, a védelem lehetséges módjait, az érintettek közös érdeken alapuló részvételi lehetőségét (földhasználat, fészekvédelem, dúvadgyérítés) a védelmi munkában. Tanácsadással és pályázati lehetőségek felkutatásával segíteni kell a fogolyvédelmi területek kialakítását, különös tekintettel az ÉTT keretei között megvalósítható módszerek alkalmazására. Jelentőség: Magas (8-10) Hatékonyság: Közepes (6) Ütemezés: Költési és fiókanevelési időszak előtt, évente ismételve Felelős: FVM Megyei Földművelésügyi Hivatalok Vadászati Felügyeletek Együttműködők: vadgazdálkodók, falugazdászok, Társadalmi Természetvédelmi Szolgálat területi szervezetei
36 OKTATÁS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS A fogolyvédelemre vonatkozó ismeretek oktatása és az ismeretek folyamatos aktualizálása fontos az alap-, közép- és felsőfokú vadgazdálkodási és természetvédelmi szakemberképzésben. Az oktatást végző intézmények tananyagai, tankönyvei és jegyzetei tartalmazzák a fogolyvédelem elméleti és gyakorlati ismeretanyagát. A vadgazdálkodási és természetvédelmi szakemberek rendszeres továbbképzései során ugyancsak ismertetni kell a védelem célkitűzéseit, módszereit és eredményeit. Jelentőség: Magas (8-10) Hatékonyság: Közepes (6) Ütemezés: Folyamatosan Felelős: OMVV, OMVK országos és megyei területi szervezetei, NyME-EK Vadgazdálkodási Intézet Együttműködő: szakirányú képzést folytató alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények
37 NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS A fogolyvédelem nemzetközi együttműködését a BirdLife International Steppe and Grasslands Bird Group, illetőleg Fogoly, Fürj és Frankolin Munkacsoport koordinálja. Kívánatosnak látszik a nemzetközi együttműködés vérkeringésébe a Magyar Fogolyvédelmi Programot és a Magyar Fogoly Kutató Csoportot megtartani, elsősorban Nagy-Britannia, Franciaország és Németország irányában elmélyítve a kapcsolatokat. Közös kutatási programok kidolgozásával, tanulmányutak szervezésével a védelmi gyakorlat eredményesebbé tételét lehetne elérni. Jelentőség: Magas (8-10) Hatékonyság: Közepes (6) Ütemezés: Folyamatosan Felelős: FVM Vadgazdálkodási és Halászati Főosztálya, OMVV, OMVK, NyME-EK Vadgazdálkodási Intézet, Magyar Fogolykutató Csoport Sopron.
38 KUTATÁS ÉS MONITORING ALAPKUTATÁSOK: Az otthonterület nagysága A szétszóródás elsődleges oka A halandóság mértékének és okainak megismerése POPULÁCIÓ ÉS ÉLŐHELY-MONITORING a fogolypopulációk éven belüli (tavaszi és augusztusi) struktúrájának vizsgálata a populáció és struktúrelemeinek többéves dinamikája a mezei élőhelyek szerkezete és változása (élőhely térképezés, gyomosodás mértéke) mikroélőhely-komplexek feltérképezése makro-és mikroklimatikus viszonyok (csapadék, kemény telek hatása) mezőgazdasági technológiák hatása (műtrágyázás, növényvédelem, betakarítás) növényi és állati eredetű táplálékforrás tér-idő mintázata (gyomtársulások, ízeltlábú fauna) predátor vizsgálata (fészektérképezés, csapdázás, gyérítés, stb.) kisemlős zsákmányállatok dinamikája és annak hatása a ragadozók táplálékára (csapdázás) együtt élő fajok, főként a konkurensek vizsgálata (egyéb madár-és emlősfajok) TENYÉSZTÉSI ÉS REPATRIÁCIÓS KUTATÁSOK A VADÁSZATI NYOMÁS VIZSGÁLATA Jelentőség: Magas (8-10) Hatékonyság: Közepes (7) Ütemezés: Folyamatosan Felelős: FVM Vadgazdálkodási és Halászati Főosztálya, Magyar Fogolyvédelmi Program referencia területei, NyME-EK Vadgazdálkodási Intézet.
39 KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYILVÁNOSSÁG Kommunkáció az érintett hatóságokkal A fogolyvédelem hatékonysága érdekében a vadgazdálkodásnak jó kapcsolatokat kell kialakítani valamennyi, a fogoly védelmének sikerességét elősegítő hatósággal: FVM Megyei Földművelésügyi Hivatalok FVM-MFmH Vadászati és Halászati Osztály (=vadászati felügyelet) Nemzeti park igazgatóságok Területileg illetékes rendőrkapitányságok és ügyészségek Állami Erdészeti Szolgálat Vízügyi igazgatóságok Környezetvédelmi felügyelőségek Megyei földhivatalok Jelentőség: Magas (8-10) Hatékonyság: Jó (8) Ütemezés: Folyamatosan Felelős: FVM-MFmH Vadászati és Halászati Osztály (=vadászati felügyelet)
40 Kommunikáció a nagyközönséggel Kellő rendszerességgel tájékoztatni kell a nagyközönséget a fogoly és élőhelye védelmének helyzetéről. Különösen fontos a nagyközönséggel megismertetni az írott és elektronikus médián keresztül a fogoly helyzetét, továbbá az aktuális monitoring és védelmi akciókról tájékoztatást adni. Kiemelt jelentősége van valamennyi kiemelt fogoly élőhely vonzásában élők tájékoztatásának a helyi sajtón, információs anyagokon, plakátokon keresztül. Jelentőség: Magas (8) Hatékonyság: Közepes (6) Ütemezés: Aktualitások figyelembe vételével, évente ismételve Felelős: FVM-MFmH Vadászati és Halászati Osztály (=vadászati felügyelet), OMVV, OMVK, NyME-EK Vadgazdálkodási Intézet
41 FELÜLVIZSGÁLAT A Magyar Fogolyvédelmi Program megvalósítását évente áttekinti az Országos Vadgazdálkodási Tanács, és állásfoglalása alapján értékeli az FVM Vadgazdálkodási és Halászati Főosztálya, amely azután ha a szükség úgy kívánja meghozza a szükséges hatósági intézkedéseket.
42 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
INTEGRÁLT APRÓVADGAZDÁLKODÁS. Prof. Dr. Faragó Sándor
INTEGRÁLT APRÓVADGAZDÁLKODÁS Prof. Dr. Faragó Sándor Fogoly (Perdix perdix) indikátor faj 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 Fogoly állománybecslési és teríték adatok (1960-2004) pld
RészletesebbenMezei és vizes élőhelyek kezelés
Mezei és vizes élőhelyek kezelés A magyarországi fogolyprogram LAJTA-Project -Mosonszolnok A terület jellemzése az 1992-1995 közötti időszakban: kaszálók és takarmánynövények területe csökkent - állattenyésztési
Részletesebben1. A vadgazdálkodási egység alapadatai
1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül
RészletesebbenA Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei
A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
Részletesebbenfenntartási tervének bemutatása
ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenMezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály
Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek Magyarországon 2 Természetvédelmi
RészletesebbenZáróvizsga témakörök Vadgazda mérnök BSc szak június 12. Az ugaroltatás (set-aside), mint a mezei élőhelygazdálkodás eszköze.
Záróvizsga témakörök Vadgazda mérnök BSc szak 2017. június 12. Élőhelyfejlesztés Az ugaroltatás (set-aside), mint a mezei élőhelygazdálkodás eszköze. A passzív és az aktív élőhely-fejlesztés. Tiltott és
RészletesebbenKihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában
Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Az agráriumhoz kötődő környezeti, természeti erőforrásaink helyzete Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület FALUGAZDÁSZOK
RészletesebbenMAGYAR FOGOLYVÉDELMI KUTATÁSI PROGRAM 2006-
MAGYAR FOGOLYVÉDELMI KUTATÁSI PROGRAM 2006- Projectvezető: Prof. Dr. FARAGÓ SÁNDOR intézetigazgató Munkatársak: Mohácsi Sándor intézeti munkatárs, Magyar István intézeti munkatárs Megbízó: Földművelésügyi
RészletesebbenLIFE- utáni védelmi terv
LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely
RészletesebbenMAGYAR FOGOLYVÉDELMI KUTATÁSI PROGRAM 2006-
MAGYAR FOGOLYVÉDELMI KUTATÁSI PROGRAM 2006- Projectvezető: Prof. Dr. FARAGÓ SÁNDOR intézetigazgató Munkatársak: Mohácsi Sándor intézeti munkatárs Magyar István intézeti munkatárs Megbízó: Földművelésügyi
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK
RészletesebbenA Túzokvédelmi LIFE-Nature Program működési területei
Tartalom A LIFE-Nature Program működési területei Szervezeti felépítés Célok, tevékenységek A projekt költségvetése MME Túzokvédelmi Programjának szerepe a LIFE program végrehajtásában A Túzokvédelmi LIFE-Nature
RészletesebbenA Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve
A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti
RészletesebbenMezőgazdálkodás AKG nélkül
Mezőgazdálkodás AKG nélkül Az agrár-környezetgazdálkodási program egy éves kimaradásának hatásai és értékelése Kovács Krasznai Eszter és Kalóczkai Ágnes Kutatási cél Mi történt egy AKG nélküli évben? Kutatási
RészletesebbenAgrotechnológia és természetvédelem Az MME Túzokprogramjának bemutatása
Agrotechnológia és természetvédelem Az MME Túzokprogramjának bemutatása Tóth Péter és Králl Attila Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület AGROMASH, Budapest, 2018. január 25-26. Fotó: Motkó Béla
RészletesebbenNATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK
NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni 208 Kódszám Vadgazdálkodási egység neve VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE Tervkészítő neve és aláírása
RészletesebbenVadgazdálkodási adatok Pest megye
Vadgazdálkodási adatok Pest megye 26-29. A megye vadállományának alakulásáról utoljára 26-ban, vagyis a vadászterületek újbóli kijelölése előtt nyújtottunk áttekintést. Forrásként most is a Vadászati Hatóságnál,
RészletesebbenÉlőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára
Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára Ujhegyi Nikolett, Biró Zsolt, Patkó László, Szemethy László Gödöllő Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet 2014.
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
RészletesebbenTermészetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.
Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.
RészletesebbenINTEGRÁLT FÁCÁN GAZDÁLKODÁS. Prof. Dr. Faragó Sándor
INTEGRÁLT FÁCÁN GAZDÁLKODÁS Prof. Dr. Faragó Sándor 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 Fácán, 1960-2007 pld 1960 1963 1966 1969 1972 1975 1978 1981 1984 1987 1990 1993 1996 1999 2002 2005
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1364/2008. Tervezet a Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület létesítéséről és a természetvédelmi kezelő megnevezéséről szóló 8/1991. (IV.26.)
RészletesebbenTermészetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken
Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Az élőhelyvédelmi irányelv és a LIFE program 20. évfordulója Budapest, 2012. május 17. Balczó Bertalan, VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi
RészletesebbenTermészetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból
Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések
RészletesebbenBevezetés. Apróvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás. Bevezetés. Bevezetés. A kijelölt parcella 130 ha! Bevezetés I.
Apróvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás I. előadás A vadgazdálkodás: tudatos tevékenység, a hosszú távú fenntartás és hasznosítás érdekében A beavatkozások során a vadfajok elterjedését, állománynagyságát
Részletesebben11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról
11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,
RészletesebbenEredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken
Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Se veled, se nélküled az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések értékelése természetvédelmi
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenLIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden
LIFE- utáni védelmi terv A1 A mezőgazdasági támogatási Minden Mostantól amíg meg rendszer és az ahhoz kapcsolódó projekt terület nem valósul 2013- élőhely kezelési gyakorlat ban hatásának vizsgálata kerecsen
RészletesebbenA KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei
Kormorán munkacsoport 2012. március 24. A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei Schmidt András VM Természetmegőrzési Főosztály A kárókatonával kapcsolatos jogszabályi
RészletesebbenA civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre
A madárbarát Magyarországért! A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre Halmos Gergő Erdőfórum Kőszeg 2010 december
RészletesebbenNyúl viszi a... sast. Vadászok a parlagi sasért. Bevezetés. szetvédelmi Egyesület (MME) partnerként vonta be a pályázatba az Országos
Nyúl viszi a... sast Vadászok a parlagi sasért Bevezetés 2012. január 1-jével indult A parlagi sas védelme Magyarországon című LIFE (LIFENAT/HU/019) program, melynek elsődleges célja az illegális mérgezéses
RészletesebbenNatura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.
Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki
RészletesebbenV A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T
V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő telefon: 28-522086, fax: 28-420189, email: css@ns.vvt.gau.hu Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenMagyar joganyagok - 8/2018. (III. 29.) MvM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vid 2. oldal 2. VP Ökológiai gazdálkodásra történő át
Magyar joganyagok - 8/2018. (III. 29.) MvM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vid 1. oldal 8/2018. (III. 29.) MvM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások
RészletesebbenKiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004
Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004 Írta és szerkesztette: prof. Faragó Sándor Munkatársak: Bodnár Mihály, Borbáth Péter, Boros Emil, Fatér Imre, Kapocsi István,
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenTervezet. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/461/2009. Tervezet a Maconkai-rét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A Maconkai-rét természetvédelmi
RészletesebbenRagadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában
Ragadozók Emlős ragadozók Ragadozó gazdálkodás A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje. Latin nevük Carnivore, a Carne (hús) és a Vorare (felfal) szóösszetétel eredménye,
RészletesebbenAgrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata
. számú melléklet grár-környezetgazdálkodási kifizetés előíráscsoportjainak előírástáblázata Tematikus előíráscsoport. Horizontális szántó földhasználati kategória támogatás előírásai támogatás. 2. 3.
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenMezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program
Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási
RészletesebbenTERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
RészletesebbenNemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken
Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből
A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből Szabó Rebeka LMP, Mezőgazdasági bizottság KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK - VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A KAP jelentősége
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdaság és a természetvédelem kapcsolata az ÉTT területeken. 109.lecke
RészletesebbenTermészetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány
Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették
RészletesebbenSzakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenKorlátozások és lehetőségek a gazdálkodásban és a megőrzésben Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése
Korlátozások és lehetőségek a gazdálkodásban és a megőrzésben Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. 2013. május 29. Milyen területekről beszélünk?
RészletesebbenNatura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája
Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs
RészletesebbenAgricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November
Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)
RészletesebbenA túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.
Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió
RészletesebbenAz intenzív mezőgazdálkodás legfontosabb élőhelyi hatásai
Élőhelygazdálkodás mezőgazdaságilag művelt területeken példák a mezei nyúl szükségletei alapján Heltai Miklós egyetemi docens Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Az intenzív mezőgazdálkodás
RészletesebbenBátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.
RészletesebbenA trófeaszállítás feltételei. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető, Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály április 5.
A trófeaszállítás feltételei Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető, Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály 2016. április 5. Feltételrendszer Természetvédelmi Állategészségügyi Vadgazdálkodási előírások Vám-
RészletesebbenVadászati idények 2010
Vadászati idények 2010 7/2010. (II. 2.) FVM rendelete a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet
RészletesebbenA vad tulajdonjoga vadkárért való felelősség
A vad tulajdonjoga vadkárért való felelősség Konferencia 2014. Május 14. Dr. Pecsenye Csaba Vadak tulajdonjogának megszerzése Főszabály A vadak az állam tulajdonában vannak Kivétel Vadászterületen elejtett,
Részletesebben1. melléklet az 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozathoz A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete 6,20 0,00 2,60 1,38 1,66 0,56 0,00
1. melléklet az 1248/20. (V. 18.) Korm. határozathoz A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete neve 1. 2. 3. 4. 5. VP1-1.1.1- VP1-1.2.1- VP1-1.2.2- VP1-1.3.1- VP1-2.1.1-2.1.2- Agrárgazdasági képzések
RészletesebbenAgrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata
. számú melléklet grár-környezetgazdálkodási kifizetés csoportjainak táblázata Tematikus csoport. Horizontális szántó földhasználati kategória támogatás ai támogatás választható ok. 2. Tilos szennyvíz,
RészletesebbenGroszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő
Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő . A vadkárelhárítás gyakorlata A vadkár megelőzés, -elhárítás, vizsgálata a szakértő szemével A vadkár megelőzés, -elhárítás környezete, körülményei. Az egyes módszerek
RészletesebbenÖntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel
Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Szarvas, 2015. július 09. A mezőgazdasági célú vízhasználat
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenAz agrárminiszter 12/2018. (VII. 3.) AM rendelete az Észak-dunántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2018. évi 104. szám 8981 kell biztosítani. Szárnyasvad-kibocsátás esetén biztosítani kell, hogy a tenyésztett madarak ne jelentsenek állategészségügyi kockázatot a vadon élő állomány
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete
A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete azonosító jele neve keretössz ege (Mrd Ft) 1. VP1-1.1.1-17 Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek 6,20 standard Meghirdetve: 2017. 2. VP1-1.2.2-16
RészletesebbenTERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi
Részletesebben2012 év madara - az egerészölyv
2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.
Részletesebbena Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
10/2017. (III. 17.) MvM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások 2017. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról A mezőgazdasági,
RészletesebbenTógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség
Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Kárókatona probléma kezelését megalapozó szakértői munkacsoport létrehozása Vidékfejlesztési
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenA Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása
A Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2014. május 9. Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ A Fenntartható
RészletesebbenMangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László
A minisztérium feladatai a védett őshonos állatfajták megőrzésével és genetikai fenntartásával kapcsolatban Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László Jogi szabályozás -az
RészletesebbenÜldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.
Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)
Részletesebbenhazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály
A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi
RészletesebbenIDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP
Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenIsmertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:
1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/957/2008. Tervezet a Dunaszentgyörgyi-láperdő természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember A Dunaszentgyörgyi-láperdő
RészletesebbenA kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból
A kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból Nagy Dénes Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Biharugra 2009. szeptember 24. Kárókatona; kormoránnak is mondják. Úszik, mint
RészletesebbenFöldművelésügyi Minisztérium. a "Közszolgálati tisztviselőkről szóló" évi CXCIX. törvény 45. (1) bekezdése alapján pályázatot hirdet
Földművelésügyi Minisztérium a "Közszolgálati tisztviselőkről szóló" 2011. évi CXCIX. törvény 45. (1) bekezdése alapján pályázatot hirdet Földművelésügyi Minisztérium Vadgazdálkodási Tájegységi Főosztályán
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván
RészletesebbenTermészetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek
Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Madárfauna Halfogyasztás Madárfauna Sebzés Kárókatona Phalacrocorax carbo (Linnaeus, 1758) Rokon fajok Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)
RészletesebbenUNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009
UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen
RészletesebbenFás szárú energetikai ültetvények
Fás szárú energetikai ültetvények Holl Katalin MGSZH Erdészeti Igazgatósága Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Területhasznosítás Napjainkban
RészletesebbenOrszágos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv
Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv 2014-2020. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens
RészletesebbenA ZÁRTTÉRI VADTARTÁS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI
A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI Zsigmond Richárd földművelésügyi igazgató 2014. március 25. Zárttéri nagyvadtartás 1996. évi LV. törvény (Vtv.) és végrehajtási rendelete szabályozza Vadaskertek
RészletesebbenAz Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Cím port XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 0 i kezelésű előirányzatok Vidékfejlesztési és halászati programok Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (II.
RészletesebbenA Natura 2000 finanszírozása. Útmutató. A Natura 2000 finanszírozása. Útmutató. Bevezetés Szerkezet & tartalom Példák Kitekintés
A Natura 2000 finanszírozása Útmutató A Natura 2000 finanszírozása Útmutató Bevezetés Szerkezet & tartalom Példák Kitekintés 1 A KÉZIKÖNYV BEMUTATÁSA: Háttér I. rész: Miért készült? Kinek készült? Mire
RészletesebbenNatura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
RészletesebbenA NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA SZEREPE A VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN
A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA SZEREPE A VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA SZEREPE A VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN A NAK egységesen szervezett, kötelező tagsághoz kötött köztestület,
Részletesebben150/2004. (X. 12.) FVM rendelet.
150/2004. (X. 12.) FVM rendelet. a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában
Részletesebben