INTEGRÁLT FOGOLYGAZDÁLKODÁS. Dr. Faragó Sándor

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INTEGRÁLT FOGOLYGAZDÁLKODÁS. Dr. Faragó Sándor"

Átírás

1 INTEGRÁLT FOGOLYGAZDÁLKODÁS Dr. Faragó Sándor

2 A MAGYARORSZÁGI VADÁSZHATÓ VADFAJOK VÉDELMI PROGRAMJAI PROGRAM A FOGOLY (Perdix perdix) VÉDELMÉRE MAGYARORSZÁGON Prof. Dr. Faragó Sándor

3

4 A fogoly (Perdix perdix ) hosszútávú dinamikája Magyarországon, pld Teríték Becslés

5

6

7

8 A FOGOLYÁLLOMÁNYT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Az élettelen környezet hatásai: Szélsőséges klimatikus viszonyok (csapadék) a fészkelés és a telelés időszakában Árvizek, belvizek, különösen a szaporodási időszakban Az élőhely szerkezetének változása Infrastruktúra és a belterület fokozott területfoglalása. A mezei életterek fokozottabb feltártsága (úthálózat), a zavarás növekedése A kisbirtokok létrejötte, a nyugalom iránti igény csökkenő kielégülése. Erdősítési programok utáni területvesztések. A vetésszerkezet kedvezőtlen alakulása, az őszi gabonák vetés-területének csökkenése. A termésnövelés érdekében a vertikális szerkezet változása, magas záródása.

9 A FOGOLYÁLLOMÁNYT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Az élőhelyek degradációja szántó és gyepterületeken Az extenzív szántó- és gyepgazdálkodás eltűnése vagy visszaszorulása A legeltetés háttérbe szorulása, a takarmánytermesztés dominanciája Az intenzív növénytermesztési technológiák térhódítása jelentős műtrágya felhasználás a növényvédőszerek kedvezőtlen direkt (mérgezés) és indirekt (gyom- és ízeltlábú állományok csökkenése) hatása nagy teljesítményű gépek alkalmazása az ápolások és a betakarítások során az öntözés terjedése, amely hátrányosan hat a termesztett növényspektrumra is Az élőhelyek zavartsága és egyedi károkozás A magánosítás után megnőtt birtokos létszám okozta zavarás-növekedés A megnőtt dúvad- (róka, varjúfélék, kóbor háziállatok) állománysűrűség A helyenként terjedő állattartás (birka, lúd) okozta zavarás (taposási kár, kutyák) Tereplovaglás, terepmotorozás, terepkerékpározás Orvvadászat

10 A VÉDELMI GYAKORLAT KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE Élőhely védelem és területkezelés Eredményként értékelhetjük, hogy az elmúlt mintegy 10 évben a foglyot támogatni szándékozó élőhely-fejlesztések területnagysága növekedett az országban. Negatívumként mutatkozik mindezeknek az esetlegessége, a viszonylagosan jó tervek ellenére azok felszínes kivitelezése, a számonkérések következetlensége, vagy elmaradása, a tartamosság hiánya, a türelmetlenség, valamint az ellenérdekeltség, a gyorsabb tenyésztésen alapuló sikerbe vetett s legtöbbször nem igazolódó feltétlen bizalom. A kibocsátás pedig ugyancsak megköveteli a hatékony élőhely-gazdálkodást.

11 Szabadterületi állományvédelem Amíg az 1960-as évekig fontos volt bár akkor is csak a területek 20%-át érintette a veszélyeztetett fogoly fészekaljak mentése, a mentett tojások keltetése, addig ez a gyakorlat helytelenül értelmezett gazdaságtalansága miatt mára teljesen eltűnt a gyakorlatból. Pedig a ma is érvényes megállapítás szerint a vadgazdálkodásnak nélkülözhetetlen része a szárnyas apróvad így a fogoly félvad tenyésztése, ami pedig elképzelhetetlen a veszélyeztetett fészekaljak mentése nélkül. Ugyancsak nem gyakorlat mára a kaszálások idején egykor elterjedt vadriasztók alkalmazása, pedig használatukkal a fészekpusztulások 85%- a megelőzhető lenne.

12 Tenyésztés Év Zárttéri tenyészállomány Természetes állomány pótlására Vadászatra kihelyezve Teríték ? ? ?

13 Az utónevelés értékelése A kibocsátott fogolycsibék példányszáma erősen megoszlott, értéke pld Utónevelési paraméterek A kibocsátott állomány az esetek döntő többségében nevelőházi kifutós nevelésből származott. A csibék kibocsátásának ideje szeptember-októberre esett. A kibocsátott csibék kora túlnyomórész hét volt. közé esett. A csibéket valamennyi vadgazdálkodó falká(k)ban helyezte ki a területre, vadgazdálkodási egységenként 1-5 helyre. Terület előkészítés, élőhelygazdálkodás A kibocsátóhelyek területnagysága megosztott, a legkisebb 7 ha-os volt, de több területes kibocsátás esetén elérhette az 500 ha-t. A kibocsátóhelyek élőhely-típusára a rét-legelő és a szántó volt a jellemző. Élőhelyfejlesztés terén leginkább a vadföldek kialakítására és búvóhelyek létesítésére fektettek hangsúlyt. A kibocsátás előtti dúvadapasztást főként lőfegyverrel hajtották végre. Csapdázással meglehetősen kevés vadgazdálkodó foglalkozott.

14 Az utónevelés értékelése Vadgondozás A vadgazdálkodóknak mindössze 22%-a gondoskodott az itatásról a kibocsátást követően. Porfürdőző helyek létesítésével egy gazdálkodó sem foglakozott. A középnevelés során alkalmazott takarmánytól jelentősen nem tért el a kibocsátást követően alkalmazott. Legtöbb vadgazdálkodó a szezon végéig etette az állományt. A kibocsátást követően a foglyok számára biztosított takarmány mennyisége folyamatosan csökkent. Gyógyszeres kezelést csak csekély mértékben alkalmaztak az utónevelés során. A hasznosítás módja és mértéke Legtöbb vadgazdálkodó hajtóvadászat során, nyúl és fácán vadászat mellett/közben hasznosította a kibocsátott fogolyállományt. Vadászatonként 0-30 pld foglyot ejtettek el. A vadgazdálkodók többsége 1-5 alkalommal vadászta le területét. A hasznosítási arány mindössze 7-28%-os volt.

15 CSELEKVÉSI TERV A populációsűrűség alapján három kategóriát célszerű elkülönítenünk: A: a fogolyállomány sűrűsége 2 pd/km2 érték feletti, az állománysűrűséget kizárólag élőhely-javítással és dúvadgyérítéssel növelhetjük. B: a fogolyállomány sűrűsége 2 pd/km2 érték alatti, az állománysűrűséget élőhely-fejlesztéssel, dúvadgyérítéssel és mesterséges úton, kibocsátással végezhetjük C: a fogoly teljesen kipusztult a területről, ily módon visszatelepítése mesterséges úton kibocsátással történhet,

16 ÁLLOMÁNYNÖVELÉS VAD POPULÁCIÓKRA ALAPOZVA Ha a fogolyállomány elég erős sűrűsége meghaladja a 2 pd/km 2 értéket a dúvadgyérítés önmagában is eredményhez vezethet, mivel az élőhely jóságát jelzi vissza a magas állománysűrűség. Ezt fokozhatjuk élőhely-fejlesztő munkával. Ebben az esetben nincs szükség kibocsátásra, a rendelkezésre álló anyagi forrásokat célszerűbb élőhely gazdálkodásra fordítani. Megfelelő állománysűrűség mellett ily módon viszonylag gyors eredmények érhetők el. Alacsonyabb (2-5 pd/km 2 ) állománysűrűségnél, vagy egyenetlen előfordulásnál az eredmény lassúbb lesz, ennek ellenére sokféle előny származik abból, hogy majd a jövőben természetes eredetű egyedekből áll állományunk. Sajnálatos módon az ország vadgazdálkodási egységeinek csak kisebb hányadán alkalmazható ez az egyébként igen eredményes módszer.

17 ÉLŐHELYGAZDÁLKODÁS Az élőhely-gazdálkodási stratégia alapjai: A fogolypopulációk agrár környezetbe költözése a kultúrakövetés alapvetően azok kedvezőbb környezeti viszonyaira vezethetők vissza. Különösen vonatkozik ez az állapot a szaporodási időszakra, amikor a fogoly pár otthonterülete (home range) jelentősen leszűkül. Az agrár élőhelyeken eltérő mértékben veszélyeztetettek a fészekaljak, ami különböző mortalitási rátákkal jár együtt. Olyan komplex élettereket kell kialakítani, amelyek természetes és mesterséges élőhelyek mozaik-komplexei legyenek. Egész év során elégítse ki a faj létfeltételeit, különös tekintettel a szaporodási ciklusra és az áttelelésre, s a szaporodási időszakban visszafogott agrártevékenység jellemezze, de ösztönözhető az extenzív termesztés is.

18 Az élőhelygazdálkodás lehetőségei A természetes élőhelyek védelme a vadgazdálkodónak ugyanolyan elemi érdeke, mint a természetvédőnek. Törekedjünk, hogy az adott vadászterületen lehetőleg minél többféle élőhelytípus legyen jelen. A létrehozott élőhelyek egy része tartós, évelő vagy fás vegetációjú legyen. A létrehozott élőhelyek megfelelő fiókanevelés és a telelés során. takarást biztosítsanak a fészkelés, a Az élőhelyek a fészkelés és fiókanevelés idején zavarásmentesek legyenek. Különös figyelmet kell fordítani a határ/szegély vegetációk (ökotonok) kíméletére és kialakítására. Mérsékelni vagy kerülni kell a kemikáliák használatát a gyom- és ízeltlábúdiverzitás biztosítása érdekében. Megfelelő vízellátást és ha szükséges - mesterséges takarmányozást kell biztosítani a vad számára Tartsuk elviselhető (alacsony) szinten a dúvad (predátor) sűrűségét.

19 A meglévő élőhelyek kímélete Nem szüntetjük meg, nem degradáljuk, vagy egyéb módon nem károsítjuk gyepterületeinket Nem szüntetjük meg, nem kaszáljuk le, vagy nem égetjük fel az út-, vasút- és árokpartokat. Nem szüntetjük meg a gyomsávokat, gyomos foltokat, ruderáliákat. Nem művelünk meg bizonyos területeket, hanem parlagon hagyjuk, legfeljebb ugaroltatjuk azokat. Nem égetjük le, kaszáljuk le értelmetlenül a nádszegélyeket és foltokat. Nem vágjuk ki a cserje- és fasorokat, erdősávokat, remízeket, csendereseket, erdőfoltokat. Nem vegyszerezzük a táblák szegélyét Nem kaszáljuk a pillangósok és gyepek szegélyét. Jelentőség: Nagy (8-10) Hatékonyság: Közepes (7) Érintett állománynagyság: 100% Ütemezés: Folyamatos Felelős: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, FVM Megyei Földművelésügyi Hivatalok Vadászati Felügyelet. Együttműködő: Természetvédelmi Hivatal, mezőgazdasági érdekképviseleti szervek, OMVV, OMVK, vadgazdálkodók.

20 Élőhelyfejlesztés Vegyszermentes (gyomos) állományszegélyek kialakítása mintegy 10 m-es szélességben. Kaszálások elhagyása pillangós és gyep állományok 10 m-es szegélyében Tartós állományszegély kialakítása Ugaroltatás (set-aside) kisebb-nagyobb területek művelés alóli időszakos kivonásával. Vadföldek kialakítása táblák, vagy azok egy részének (szegélyének) bérlésével. Kisparcellás (néhány ha-os) gazdálkodás bevezetése Erdősávok, bokorsorok, sövények telepítése Jelentőség: Nagy (8-10) Hatékonyság: Magas (9-10) Érintett állománynagyság: 100% Ütemezés: Folyamatos Felelős: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, FVM Megyei Földművelésügyi Hivatalok Vadászati Felügyelet. Együttműködő: Természetvédelmi Hivatal, mezőgazdasági érdekképviseleti szervek, OMVV, OMVK, gazdálkodók.

21 Dúvad-gazdálkodás A mezei környezetben a fogoly ellenségei közül a róka, kóbor kutya, a dolmányos varjú és a szarka létszámát alacsony szinten kell tartani. Egyéb szőrmés és szárnyas dúvad fajok esetében a mindenkori vadászati, illetve természetvédelmi jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. Azon esetekben, amikor védett faj okoz az elviselhetőnél nagyobb veszteségeket, az illetékes természetvédelmi hatóság, illetve legközelebbi területkezelő szerve segítségét kell kérni az állományszabályozáshoz, illetőleg pl. a specialista egyedek eltávolításához. Ha a kulcspredátorok (róka, kóbor kutya, szarka, dolmányos varjú, stb.) jelentős mértékben tehetők felelőssé a költése sikerek elmaradásáért, akkor az adott területen sürgős és hathatós intézkedéseket kell tenni a predátorok visszaszorítására. Jelentőség: Magas (8-10) Hatékonyság: Közepes (6) Érintett állománynagyság: 100% Ütemezés: Költési és fiókanevelési időszak előtt, évente ismételve Felelős: FVM Megyei Földművelésügyi Hivatalok Vadászati Felügyeletek, Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő Együttműködő: hivatásos és sportvadászok, mezőőrök.

22 POLITIKA ÉS JOGALKOTÁS A fogoly élőhelyének védelmét biztosító mezőgazdasági politika ösztönzése Az európai tendenciákkal összhangban azokon a területeken, ahol a hagyományos földhasználati eljárások léteznek, vagy még restaurálhatók ilyenek Magyarország egyes részei is ott az agrárpolitikának olyan irányt kell képviselnie, amely a másodlagos szteppék és füves puszták fennmaradását szorgalmazza. Jelentőség: Nagy (8-10) Hatékonyság: Közepes (6) Érintett állománynagyság: 100% Ütemezés: Folyamatos Felelős: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, FVM Megyei Földművelésügyi Hivatalok Vadászati Felügyelet. Együttműködő: Természetvédelmi Hivatal, mezőgazdasági érdekképviseleti szervek, OMVV, OMVK

23 Az ÉTT rendszer bevezetésének ösztönzése A fogolyvédelemben meghatározó jelentősége van a területen folytatandó gazdálkodás befolyásolásának. A megvalósítás leghatékonyabb módja az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT-k) létesítése. Az Európai Unió a 2078/92 EGK szabályzatban írja elő tagállamai számára a környezetkímélő gazdálkodási módok támogatását, különösen akkor, ha azok a környezetvédelem célkitűzéseinek megvalósítását szolgálják. További meghatározó joganyag a vidékfejlesztési támogatások agrár szektorra vonatkozó célkitűzéseit és szabályozását tartalmazó 1257/1999 EU számú rendelet, amely integrálja a 2078/92. EGK. számú rendeletet. A vonatkozó EU szabályozás hazánkban történő bevezetését célozta a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programról (NAKP) és a bevezetéshez szükséges intézkedésekről szóló 2253/1999. (X.7.) kormányrendelet, amely lehetővé tette hazánkban az ún. agrárkörnyezetvédelmi terület alapú kifizetéseket. A természetvédelmi szempontból legjelentősebb térségi (zonális) ún. ÉTT célprogram övezeteit a 2/2002. (I. 23.) számú az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló KöM-FVM együttes rendelete határozta meg. Jelentőség: Nagy (8-10) Hatékonyság: Nagy (8-10) Érintett állománynagyság: 100% Ütemezés: Folyamatos Felelős: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Együttműködő: KVVM Természetvédelmi Hivatal, mezőgazdasági érdekképviseleti szervek

24 A FOGOLY EGYEDI VÉDELME Veszélyeztetett fészkek helyszíni (in situ) védelme A fogolyfészkek az élőhelyükön zajló emberi tevékenységek alkalmával kerülnek elő, vagy ott semmisülnek meg. A lehetőségekhez mérten gondoskodni célszerű a mezőgazdasági munkák (vagy egyéb emberi tevékenység) által veszélyeztetett fészekaljak előzetes felderítéséről. A veszélyeztetett fészkek esetében jelölés, vagy védőzóna kialakítása szükséges. fészekfelderítés kutyával fészekfelderítés zsinórhúzással fészekfelderítés hajtókkal Vadmentő berendezések alkalmazása: láncfüggönyös vadriasztó kalászemelős rendszerű vadmentő Jelentőség: Nagy (8) Hatékonyság: Közepes (6) Érintett állománynagyság: 60% Ütemezés: Költési időszak Felelős: OMVV, OMVK, Vadászati Felügyelet Együttműködő: területileg illetékes gazdálkodók, mezőőrök, hivatásos vadászok.

25 Fészekalj mentés A fészkét, tojásait elhagyó tojó fészekaljának mentése, keltetés, nevelés és kibocsátás érdekében. A tevékenységnek kiemelt üzenetértéke is van, azaz a vadgazda/vadász így óvja a rá bízott nemzeti kincset. Jelentőség: Nagy (8) Hatékonyság: Közepes (6) Érintett állománynagyság: 60% Ütemezés: Költési időszak Felelős: OMVV, OMVK, fogoly telepek Együttműködő: területileg illetékes gazdálkodók, mezőőrök, hivatásos vadászok.

26 Téli táplálék biztosítása A fogoly téli táplálékának biztosítása segíti a minél nagyobb arányú téli túlélést, ugyanakkor megelőzi a táplálékhiány miatt meginduló migrációt, amely veszteségeket okozhat. A táplálék hozzáférhetőségének biztosítása. Etetés. Jelentőség: Magas (8) Hatékonyság: Közepes (7) Érintett állománynagyság: 100% Ütemezés: Téli időszak Felelős: OMVV, OMVK, FVM MFmH Vadászati Felügyeletek Együttműködő: területileg illetékes gazdálkodók, hivatásos vadászok.

27 TENYÉSZTÉS Törzstelep: Gemenc Rt., Lenes A törzstelep feladata a regionális telepek szaporítóanyaggal történő folyamatos ellátása, a genetikai sokféleség és az őshonos alfaj tenyésztésének szavatolása. Az állományregenerációt célzó tenyésztés és kibocsátás költségeit központi (vadgazdálkodási és természetvédelmi) forrásokból szükséges finanszírozni. Azon további telepek működését, amelyek vadászati célú fogolytenyésztést végeznek, a tulajdonosok üzleti alapon finanszírozzák. A működés e két érdekeltségi formáját határozottan el kell választani egymástól. Jelentőség: Magas (8-10) Hatékonyság: Közepes (5) Ütemezés: évente ismételve Felelős: FVM Vadgazdálkodási és Halászati Főosztálya, illetékes FVM Megyei Földművelésügyi Hivatalok Vadászati Felügyeletek, Gemenc Rt. Lenes

28

29

30

31

32 ÁLLOMÁNYDÚSÍTÁS REPATRIÁCIÓVAL Azon vadászterületeken, ahol alacsony populációsűrűségben él a fogoly, nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy az elszaporodás egyik alapvető gátja maga a kis állománysűrűség (<2 pld/km2). Ebben az esetben élőhely javítással önmagában nem feltétlenül érhetünk el eredményt, ezért szükséges a populációsűrűség tenyésztett anyagból történő növelése. Ne essünk abba a hibába, hogy a kibocsátott madarakat olyan kedvezőtlen környezetbe helyezzük ki, ahol vad fajtestvéreik sem tudtak megélni és elszaporodni. E munkát azonban minden esetben meg kell, hogy előzze: legalább egyéves intenzív ragadozókontroll (varjúfélék, róka, kóbor kutya és macska) megfelelő, egymással kapcsolatban álló vonalas élőhelyek hálózatának, mint potenciális fészkelő helyeknek a kialakítása. Az állománydúsítást legalább 3 éven keresztül meg kell ismételni a dúvadgyérítés és az élőhelyfejlesztés folytatásával együtt. Valamennyi kibocsátott madarat évenként eltérő színű lábgyűrűvel kell megjelölni, hogy a későbbiekben a túlélés arányát és az elvándorlást követni lehessen.

33 ÁLLOMÁNYDÚSÍTÁS REPATRIÁCIÓVAL Tanácsos, hogy kezdetben a vadgazdálkodási egység területének csak egy kisebb, mintegy ha-os részét érintse a munka. Az élőhelyfejlesztés itt is elég feladatot ró a vadgazdálkodóra. Az intenzívebb dúvadgyérítést viszont a környező, teljes vadászterületen el kell végezni. Hasznosításra csak kiterjedt állományregeneráció után legkorábban a program megindulását követő 4. évben megfelelő fészkelő állomány sűrűség megléte mellett, az őszi állománynagyság ismerete alapján szabad gondolni. Ehhez az engedélyt eseti elbírálással, kérvény alapján a Megyei Vadászati Felügyelet adhatja meg. Jelentőség: Magas (8-10) Hatékonyság: Közepes (7) Ütemezés: évente, 3 évig ismételve Felelős: illetékes FVM Megyei Földművelésügyi Hivatalok Vadászati Felügyeletek, Gemenc Rt. Lenes, Lajta-Hanság Rt. Mosonmagyaróvár, Hubertusz Vt. Abádszalók, OMVV Vadgazdaság Árpádhalom.

34 A FOGOLY VISSZATELEPÍTÉSE Magyarország jelentős területeiről gyakorlatilag kipusztult a fogoly. A terület átvizsgálása, élőhely-elemzése megmutatja, hogy mi volt ennek az elsődleges oka. Csak olyan helyre telepítsünk újra foglyot, ahol az élettér arra alkalmassá vált akár a privatizáció következtében fellépő élőhely-szerkezet változása, akár saját élőhely-fejlesztés révén. Az újratelepítés során még a dúsításnál elmondottaknál is gondosabban kell eljárni, igaz, lényegében azonos módszerrel. Tanácsos, hogy kezdetben a vadgazdálkodási egység területének csak egy kisebb, mintegy ha-os részét érintse a munka. A dúvadgyérítést viszont a környező, teljes vadászterületen el kell végezni. Hasznosításra csak jó eredményű állományregeneráció után legkorábban a program megindulását követő 4. évben megfelelő fészkelő állomány sűrűség megléte mellett, az őszi állománynagyság ismerete alapján szabad gondolni. Ehhez az engedélyt eseti elbírálással, kérvény alapján a Megyei Vadászati Felügyelet adhatja meg. Jelentőség: Magas (8-10) Hatékonyság: Közepes (7) Ütemezés: évente, 3 évig ismételve Felelős: illetékes FVM Megyei Földművelésügyi Hivatalok Vadászati Felügyeletek, Gemenc Rt. Lenes

35 TANÁCSADÁS FÖLDTULAJDONOSOK ÉS VADGAZDÁLKODÓK SZÁMÁRA Rendszeres kapcsolattartás a földhasználókkal és vadgazdákkal. Minden lehetséges módon (információs füzetek, plakát, média, személyes csoportos találkozók és egyéni kapcsolatok) meg kell ismertetni a gazdálkodókkal a fogoly veszélyeztetettségi helyzetét, a védelem lehetséges módjait, az érintettek közös érdeken alapuló részvételi lehetőségét (földhasználat, fészekvédelem, dúvadgyérítés) a védelmi munkában. Tanácsadással és pályázati lehetőségek felkutatásával segíteni kell a fogolyvédelmi területek kialakítását, különös tekintettel az ÉTT keretei között megvalósítható módszerek alkalmazására. Jelentőség: Magas (8-10) Hatékonyság: Közepes (6) Ütemezés: Költési és fiókanevelési időszak előtt, évente ismételve Felelős: FVM Megyei Földművelésügyi Hivatalok Vadászati Felügyeletek Együttműködők: vadgazdálkodók, falugazdászok, Társadalmi Természetvédelmi Szolgálat területi szervezetei

36 OKTATÁS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS A fogolyvédelemre vonatkozó ismeretek oktatása és az ismeretek folyamatos aktualizálása fontos az alap-, közép- és felsőfokú vadgazdálkodási és természetvédelmi szakemberképzésben. Az oktatást végző intézmények tananyagai, tankönyvei és jegyzetei tartalmazzák a fogolyvédelem elméleti és gyakorlati ismeretanyagát. A vadgazdálkodási és természetvédelmi szakemberek rendszeres továbbképzései során ugyancsak ismertetni kell a védelem célkitűzéseit, módszereit és eredményeit. Jelentőség: Magas (8-10) Hatékonyság: Közepes (6) Ütemezés: Folyamatosan Felelős: OMVV, OMVK országos és megyei területi szervezetei, NyME-EK Vadgazdálkodási Intézet Együttműködő: szakirányú képzést folytató alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények

37 NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS A fogolyvédelem nemzetközi együttműködését a BirdLife International Steppe and Grasslands Bird Group, illetőleg Fogoly, Fürj és Frankolin Munkacsoport koordinálja. Kívánatosnak látszik a nemzetközi együttműködés vérkeringésébe a Magyar Fogolyvédelmi Programot és a Magyar Fogoly Kutató Csoportot megtartani, elsősorban Nagy-Britannia, Franciaország és Németország irányában elmélyítve a kapcsolatokat. Közös kutatási programok kidolgozásával, tanulmányutak szervezésével a védelmi gyakorlat eredményesebbé tételét lehetne elérni. Jelentőség: Magas (8-10) Hatékonyság: Közepes (6) Ütemezés: Folyamatosan Felelős: FVM Vadgazdálkodási és Halászati Főosztálya, OMVV, OMVK, NyME-EK Vadgazdálkodási Intézet, Magyar Fogolykutató Csoport Sopron.

38 KUTATÁS ÉS MONITORING ALAPKUTATÁSOK: Az otthonterület nagysága A szétszóródás elsődleges oka A halandóság mértékének és okainak megismerése POPULÁCIÓ ÉS ÉLŐHELY-MONITORING a fogolypopulációk éven belüli (tavaszi és augusztusi) struktúrájának vizsgálata a populáció és struktúrelemeinek többéves dinamikája a mezei élőhelyek szerkezete és változása (élőhely térképezés, gyomosodás mértéke) mikroélőhely-komplexek feltérképezése makro-és mikroklimatikus viszonyok (csapadék, kemény telek hatása) mezőgazdasági technológiák hatása (műtrágyázás, növényvédelem, betakarítás) növényi és állati eredetű táplálékforrás tér-idő mintázata (gyomtársulások, ízeltlábú fauna) predátor vizsgálata (fészektérképezés, csapdázás, gyérítés, stb.) kisemlős zsákmányállatok dinamikája és annak hatása a ragadozók táplálékára (csapdázás) együtt élő fajok, főként a konkurensek vizsgálata (egyéb madár-és emlősfajok) TENYÉSZTÉSI ÉS REPATRIÁCIÓS KUTATÁSOK A VADÁSZATI NYOMÁS VIZSGÁLATA Jelentőség: Magas (8-10) Hatékonyság: Közepes (7) Ütemezés: Folyamatosan Felelős: FVM Vadgazdálkodási és Halászati Főosztálya, Magyar Fogolyvédelmi Program referencia területei, NyME-EK Vadgazdálkodási Intézet.

39 KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYILVÁNOSSÁG Kommunkáció az érintett hatóságokkal A fogolyvédelem hatékonysága érdekében a vadgazdálkodásnak jó kapcsolatokat kell kialakítani valamennyi, a fogoly védelmének sikerességét elősegítő hatósággal: FVM Megyei Földművelésügyi Hivatalok FVM-MFmH Vadászati és Halászati Osztály (=vadászati felügyelet) Nemzeti park igazgatóságok Területileg illetékes rendőrkapitányságok és ügyészségek Állami Erdészeti Szolgálat Vízügyi igazgatóságok Környezetvédelmi felügyelőségek Megyei földhivatalok Jelentőség: Magas (8-10) Hatékonyság: Jó (8) Ütemezés: Folyamatosan Felelős: FVM-MFmH Vadászati és Halászati Osztály (=vadászati felügyelet)

40 Kommunikáció a nagyközönséggel Kellő rendszerességgel tájékoztatni kell a nagyközönséget a fogoly és élőhelye védelmének helyzetéről. Különösen fontos a nagyközönséggel megismertetni az írott és elektronikus médián keresztül a fogoly helyzetét, továbbá az aktuális monitoring és védelmi akciókról tájékoztatást adni. Kiemelt jelentősége van valamennyi kiemelt fogoly élőhely vonzásában élők tájékoztatásának a helyi sajtón, információs anyagokon, plakátokon keresztül. Jelentőség: Magas (8) Hatékonyság: Közepes (6) Ütemezés: Aktualitások figyelembe vételével, évente ismételve Felelős: FVM-MFmH Vadászati és Halászati Osztály (=vadászati felügyelet), OMVV, OMVK, NyME-EK Vadgazdálkodási Intézet

41 FELÜLVIZSGÁLAT A Magyar Fogolyvédelmi Program megvalósítását évente áttekinti az Országos Vadgazdálkodási Tanács, és állásfoglalása alapján értékeli az FVM Vadgazdálkodási és Halászati Főosztálya, amely azután ha a szükség úgy kívánja meghozza a szükséges hatósági intézkedéseket.

42 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv

LIFE- utáni védelmi terv LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

A Túzokvédelmi LIFE-Nature Program működési területei

A Túzokvédelmi LIFE-Nature Program működési területei Tartalom A LIFE-Nature Program működési területei Szervezeti felépítés Célok, tevékenységek A projekt költségvetése MME Túzokvédelmi Programjának szerepe a LIFE program végrehajtásában A Túzokvédelmi LIFE-Nature

Részletesebben

Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára

Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára Ujhegyi Nikolett, Biró Zsolt, Patkó László, Szemethy László Gödöllő Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet 2014.

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT FÁCÁN GAZDÁLKODÁS. Prof. Dr. Faragó Sándor

INTEGRÁLT FÁCÁN GAZDÁLKODÁS. Prof. Dr. Faragó Sándor INTEGRÁLT FÁCÁN GAZDÁLKODÁS Prof. Dr. Faragó Sándor 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 Fácán, 1960-2007 pld 1960 1963 1966 1969 1972 1975 1978 1981 1984 1987 1990 1993 1996 1999 2002 2005

Részletesebben

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Az élőhelyvédelmi irányelv és a LIFE program 20. évfordulója Budapest, 2012. május 17. Balczó Bertalan, VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004

Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004 Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004 Írta és szerkesztette: prof. Faragó Sándor Munkatársak: Bodnár Mihály, Borbáth Péter, Boros Emil, Fatér Imre, Kapocsi István,

Részletesebben

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26. Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden LIFE- utáni védelmi terv A1 A mezőgazdasági támogatási Minden Mostantól amíg meg rendszer és az ahhoz kapcsolódó projekt terület nem valósul 2013- élőhely kezelési gyakorlat ban hatásának vizsgálata kerecsen

Részletesebben

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában Ragadozók Emlős ragadozók Ragadozó gazdálkodás A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje. Latin nevük Carnivore, a Carne (hús) és a Vorare (felfal) szóösszetétel eredménye,

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti

Részletesebben

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata . számú melléklet grár-környezetgazdálkodási kifizetés előíráscsoportjainak előírástáblázata Tematikus előíráscsoport. Horizontális szántó földhasználati kategória támogatás előírásai támogatás. 2. 3.

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő

Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő . A vadkárelhárítás gyakorlata A vadkár megelőzés, -elhárítás, vizsgálata a szakértő szemével A vadkár megelőzés, -elhárítás környezete, körülményei. Az egyes módszerek

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdaság és a természetvédelem kapcsolata az ÉTT területeken. 109.lecke

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata . számú melléklet grár-környezetgazdálkodási kifizetés csoportjainak táblázata Tematikus csoport. Horizontális szántó földhasználati kategória támogatás ai támogatás választható ok. 2. Tilos szennyvíz,

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)

Részletesebben

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata: 1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton

Részletesebben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László

Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László A minisztérium feladatai a védett őshonos állatfajták megőrzésével és genetikai fenntartásával kapcsolatban Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László Jogi szabályozás -az

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

Lehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.

Lehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau. Lehoczki Róbert Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.hu +Spatial analyst $/. $/ 0$= É 6$, 7%(5#hD/ (7( %. 2UV]iJRV9DGJD]GiONRGiVL$GDWWiU

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Országos Vadgazdálkodási Adattár ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ. Szerkesztette: dr.

Országos Vadgazdálkodási Adattár ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ. Szerkesztette: dr. ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ Szerkesztette: dr. Csányi Sándor Gödöllõ 1997-1999 ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ BEVEZETÉS Az utóbbi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET

Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Felhívás azonosító tervezett ideje VP4-10.1.1-15 Agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetés 158.6 egyszerűsített október VP4-11.1.1-11.2.1-15

Részletesebben

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz

Részletesebben

Nemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/

Nemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/ Nemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/ Készítette: Nagy István Mottó: Magyarország legyen Európa Vadaskertje! 1. Célja 2. A vad helye a természeti környezetben 2.1 A vadgazdálkodás kapcsolata az

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék?

Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék? agora_szorolap.qxd 25-Jun-07 7:46 AM Page 1 Vidékfejlesztés: Túlélô vagy fenntartható vidék? A vidékfejlesztésre nagyon sokan úgy tekintenek, mint egy eszközre, amely csodaszerként meg fogja oldani a falusi

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

UNIREGIO Zárókonferencia. Mosonmagyaróvár szerepe a regionális és nemzetközi oktatási együttműködésekben

UNIREGIO Zárókonferencia. Mosonmagyaróvár szerepe a regionális és nemzetközi oktatási együttműködésekben MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet UNIREGIO Zárókonferencia Mosonmagyaróvár szerepe a regionális és nemzetközi oktatási együttműködésekben Reisinger Adrienn tudományos segédmunkatárs, PhD

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány Kezdetek A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII.26.) kormányrendelet meghatározta a mezőgazdasági

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott. an17 Vadgazdálkodási ismeretek című képzéshez

KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott. an17 Vadgazdálkodási ismeretek című képzéshez KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott an17 Vadgazdálkodási ismeretek című képzéshez A képzési program kódszáma: an17 A képzési program megnevezése: Vadgazdálkodási ismeretek

Részletesebben

Jogszabály-változások a szaktanácsadásban

Jogszabály-változások a szaktanácsadásban NEMZETI AGÁRGAZDASÁGI KAMARA Jogszabály-változások a szaktanácsadásban SZÉKELY ERIKA Székesfehérvár, 2014. november 27. Tájékoztatás, tanácsadás, szaktanácsadás Agrár-tanácsadás Térítésmentes tanácsadás

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS 12. előadás Agrárkörnyezetgazdálkodási és vidékfejlesztési programok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Az agrár-környezetgazdálkodás céljai A mezőgazdasági termelésnek,

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott.

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. JANUÁR 1-31. I. tengely 111.

Részletesebben

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS. Pál Gábor

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS. Pál Gábor KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS Pál Gábor A kölcsönös megfeleltetés alapelvei, célja A KAP reform a közvetlen támogatások területén feloldotta a termelési kötelezettséget, ugyanakkor bevezetett egy új feltételrendszert,

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

Tájvédelem. A táj fogalma

Tájvédelem. A táj fogalma Tájvédelem A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

APRÓVAD POPULÁCIÓK FENNTARTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A LAJTA PROJECT AGRÁRKÖRNYEZETÉBEN

APRÓVAD POPULÁCIÓK FENNTARTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A LAJTA PROJECT AGRÁRKÖRNYEZETÉBEN APRÓVAD POPULÁCIÓK FENNTARTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A LAJTA PROJECT AGRÁRKÖRNYEZETÉBEN Projectvezető: Prof. Dr. FARAGÓ SÁNDOR intézetigazgató Munkatársak: Dittrich Gábor intézeti munkatárs Megbízó: Földművelésügyi

Részletesebben

Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikke értelmében. Magyarország 2005

Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikke értelmében. Magyarország 2005 Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikke értelmében Magyarország 2005 Derogáció No.: B/1/2005 Elejtett egyedek száma: nem ismert Riasztás gázágyúval, illetve

Részletesebben

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19.

Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19. Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19. Agrár-környezetgazdálkodás célja: az agrár-környezetgazdálkodási célok elérések érdekében többlet tevékenységek önkéntes alapon való elvégzése kedvezményezett:

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az egyes célprogramok előírásaihoz tartozó meg nem felelések, azok ellenőrzési szempontjai, illetve szankciói és azok értelmezése

Az egyes célprogramok előírásaihoz tartozó meg nem felelések, azok ellenőrzési szempontjai, illetve szankciói és azok értelmezése 16. számú melléklet a /2009. ( )FVM rendelethez Az egyes célprogramok előírásaihoz tartozó meg nem felelések, azok ellenőrzési szempontjai, illetve szankciói és azok értelmezése Az egyes szankciótípusok

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben