INTEGRÁLT APRÓVADGAZDÁLKODÁS. Prof. Dr. Faragó Sándor

Átírás

1 INTEGRÁLT APRÓVADGAZDÁLKODÁS Prof. Dr. Faragó Sándor

2 Fogoly (Perdix perdix) indikátor faj

3 Fogoly állománybecslési és teríték adatok ( ) pld Becslés Teríték

4 Mezei nyúl Mezei nyúl (Lepus europaeus)

5 Mezei nyúl állománybecslési és hasznosítási adatok ( ) pld Becslés Hasznosítás

6 Fácán (Phasianus colchicus)

7 Fácán állománybecslési, kibocsátási és hasznosítási adatok ( ) pld Becslés Kibocsátás Hasznosítás

8

9 1,6 millió t hatóanyag műtrágyázás 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0, nitrogén kálium foszfor

10 Növényvédőszerek 1000 t formált termék gombaölő gyomirtó rovarölő egyéb

11

12

13

14

15

16

17 A természetszerű apróvad-gazdálkodás jelenlegi korlátjai Magyarországon (1) A BEFOLYÁSOLHATATLAN IDŐJÁRÁSI TÉNYEZŐK, AZAZ A CSAPADÉKOS SZAPORODÁSI IDŐSZAK ÉS A KEMÉNY TELEK. (2) A MAGÁN FÖLDTULAJDON JELENLEGI IMMOBIL JELLEGE, AMI AZ ÉLŐHELY FEJLESZTÉSEK GÁTJA. AZ ÚJ FÖLDTULAJDONOSOK IRRACIONÁLIS RAGASZKODÁSA A FÖLDHÖZ MÉG AKKOR IS, HA NEM MŰVELIK MEG AZT. (3) DÚVAD GYÉRÍTÉS TÖRVÉNY ADTA LEHETŐSÉGEKHEZ KÉPEST -, IGEN ALACSONY HATÉKONYSÁGA, LOKÁLIS JELLEGE, A RÓKAIMMUNIZÁCIÓ NEGATÍV HATÁSAI. ORSZÁGOS RAGADOZÓGAZDÁLKODÁSI TERV ÉS BEVEZETÉSÉNEK HIÁNYA. VÉDETT ÉS VADÁSZHATÓ PREDÁTOR FAJOK VÉDELMI/VADÁSZHATÓ STÁTUSÁNAK RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA.

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32 MEZEI ÉLŐHELYGAZDÁLKODÁS Magyarország fontosabb fátlan, nem vizes természetes növénytársulásai Füves élőhelyek védelme A füves élőhelyeket veszélyeztető tényezők A füves élőhelyek megőrzésének lehetőségei Ugaroltatás, a set-aside A rotációs ugar/set-aside gazdálkodás Rugalmas és tartós ugar/set-aside gazdálkodás A jelen gazdálkodása és a jövő - alkalmazkodó növénytermesztési rendszerek Az integrált növénytermesztés Az alternatív növénytermesztés, biogazdálkodás Extenzív mezőgazdálkodási módok és a mezei vadgazdálkodás A határvegetációk kímélete és fejlesztése Útszélek, vasútpartok, árokpartok, gátoldalak védelme Nem szilárd burkolatú utak védelme Nádfoltok és szegélyek védelme Gyomsávok, gyomfoltok, ruderáliák megőrzése Táblaszegélyek kaszálásának, aratásának elhagyása Vegyszermentes táblaszegély kialakítása Tárcsázott (növénymentes) porfürdőző sávok kialakítása Vadvédelmi táblaszegély. A "Game Conservancy"-mezsgye Bogárteleltető bakhátak kialakítása Vadföldek mezei élőhelyeken Vadföldeken termeszthető növények Vadföldek elhelyezése a vadászterületen, ökológiai vadföldművelés Vadbúvók termesztett növényekből, gyógynövényekből

33 KRITÉRIUMOK AMELYEK AZ ÉLŐHELY-GAZDÁLKODÁS GYAKORLATA SORÁN FIGYELEMBE VEENDŐK: 1. A természetes élőhelyek védelme a vadgazdálkodónak ugyanolyan érdeke, mint a természetvédőnek. 2. Törekedjünk, hogy az adott vadászterületen lehetőleg minél többféle élőhely-típus legyen jelen. 3. A létrehozott élőhelyek egy része tartós, évelő, vagy fás vegetációjú legyen 4. A létrehozott élőhelyek megfelelő takarást biztosítsanak a fészkelés, a fiókanevelés és a telelés során. 5. Az élőhelyek a fészkelés és fiókanevelés idején zavarásmentesek legyenek. 6. Különös figyelmet kell fordítani a határ/szegély vegetációk (ökotonok) kíméletére és kialakítására. 7. Mérsékelni vagy kerülni kell a kemikáliák használatát a gyom- és ízeltlábú-diverzitás biztosítása érdekében. 8. Megfelelő vízellátást és ha szükséges, mesterséges takarmányozást kell biztosítani a vad számára. 9. Tartsuk elviselhető (alacsony) szinten a dúvad (predátor) sűrűségét.

34 AZ ÉLŐHELYJAVÍTÁS EGYIK RENDKÍVÜL EGYSZERŰ MÓDJA AZ, HA NEM TESZÜNK A TERÜLETTEL SEMMI HELYREHOZHATATLANT, azaz nem szüntetjük meg, nem degradáljuk vagy egyéb módon nem károsítjuk gyepterületeinket nem szüntetjük meg, nem kaszáljuk le, vagy nem égetjük fel az út-, vasút- és árokpartokat nem szüntetjük meg a gyomsávokat, gyomos foltokat, ruderáliákat nem művelünk meg bizonyos területeket, hanem parlagon hagyjuk, legfeljebb ugaroltatjuk azokat nem égetjük le, kaszáljuk le értelmetlenül a nádszegélyeket és foltokat nem vágjuk ki a cserje- és fasorokat, erdősávokat, remízeket, csendereseket, erdőfoltokat nem vegyszerezzük a táblák szegélyét nem kaszáljuk a pillangósok és gyepek szegélyét

35 AZ ÉLŐHELYJAVÍTÁS MÁSIK MÓDJA AZ AKTÍV BEAVATKOZÁS, ÚJ ÉLŐHELYEK LÉTREHOZÁSA, úgymint: vadföldek kialakítása vadbúvók létesítése, szántóföldi és erdei növényfajokból csenderesek, erdősávok, cserjesorok kialakítása etető- és itatóhelyek, élvefogó csapdák, azaz vadgazdálkodási berendezések telepítése

36

37 MEZEI ÉLŐHELYGAZDÁLKODÁS Extenzív mezőgazdálkodási módok és a mezei vadgazdálkodás A határvegetációk kímélete és fejlesztése Útszélek, vasútpartok, árokpartok, gátoldalak védelme Nem szilárd burkolatú utak védelme Nádfoltok és szegélyek védelme Gyomsávok, gyomfoltok, ruderáliák megőrzése Táblaszegélyek kaszálásának, aratásának elhagyása Vegyszermentes táblaszegély kialakítása Tárcsázott (növénymentes) porfürdőző sávok kialakítása Vadvédelmi táblaszegély. A "Game Conservancy"-mezsgye Bogárteleltető bakhátak kialakítása Vadföldek mezei élőhelyeken Vadföldeken termeszthető növények Vadföldek elhelyezése a vadászterületen, ökológiai vadföldművelés Vadbúvók termesztett növényekből, gyógynövényekből Fás és cserjés vegetáció kialakítása, kezelése A telepítések során alkalmazható fa- és cserjefajok A telepítés módja, a kívánatos szerkezet A fás vegetáció jelenlétének egyéb előnyei Apróvadas vadászerdő kialakítása

38 EXTENZÍV MEZŐGAZDÁLKODÁSI MÓDOK ÉS A MEZEI VADGAZDÁLKODÁS II. Az extenzív mezőgazdasági rendszerek és területek lehetséges jellemzői : iparszerűség hiánya agrokemikáliák mérsékelt alkalmazása vagy mellőzése vetésváltásos szántóhasznosítás szántóterületek időszakos parlagolása öntözés mellőzése lecsapolatlanság természetes vagy féltermészetes gyepek legelőerdők és fás legelők legeltető állattartás alacsony számosállat-sűrűség természetközeli élőhelyekhez kötődő állatfajták ridegtartás, külterjes, szabadtartásos állattenyésztés természeti környezetben nevelt állatállomány ipari takarmányok mellőzése,gazdaságon belüli önellátás mozaikos földhasználatú tanyarendszerek nagy tértávolságú, idős, régi telepítésű gyümölcsösök gyalogművelésű szőlőültetvények füzesek, nádasok, sásosok, rétek

39 Magyarországon a következő jelentősebb extenzív mezőgazdasági földhasználati módokat tartjuk nyilván : Extenzív gyepgazdálkodási rendszerek Homoki gyepgazdálkodás Szikes legelők és legeltetési rendszerek Rétgazdálkodási rendszerek Legelőerdők és fás legelők Extenzív szántók Extenzív gyümölcsösök Extenzív szőlők

40 EXTENZÍV MEZŐGAZDÁLKODÁSI MÓDOK ÉS A MEZEI VADGAZDÁLKODÁS III. Az extenzív gazdálkodás vadgazdálkodási szempontú értékelése Ha felelevenítjük a magyar apróvadgazdálkodás aranykorát jellemző maximális apróvadállományhoz társuló környezeti feltételeket, akkor a kisbirtokos, kisparcellás termelés túlsúlyát diverz termesztett növényspektrumot magas takarást biztosító növényzet jelenlétét extenzív termesztéstechnológiát (alacsonyfokú gépesítés, műtrágya- és növény-védőszer felhasználás) kell ismételten felidéznünk. Az extenzív termesztés sajátosságai, illetve a kölönböző extenzív növénykultúrák gyakran mozaikos elrendeződése azt mondatja velünk, hogy a természetvédelem támogató, fenntartó hozzállása mellett a vadgazdálkodásnak is mélységes érdekeltsége van az extenzív területek fenntartásában, e területek számításba vételében a vadgazdálkodási célú élőhelyfejlesztések során.

41

42

43 4 17

44

45

46

47

48

49

50 Steril sáv Füves rézsű fészkelősáv Sövény Vadvédelmi táblaszegély Vetés

51

52