INTEGRÁLT MEZEI NYÚL-GAZDÁLKODÁS. Dr. Faragó Sándor

Átírás

1 INTEGRÁLT MEZEI NYÚL-GAZDÁLKODÁS Dr. Faragó Sándor

2 A mezei nyúl állomány Magyarországon csökken az elmúlt 30 évben és az előrevetített számítások további erőteljes csökkenést jósolnak. A folyamatos csökkenést a mezei nyúl populáció-nagyságának ciklikus változásai elfedik, ezért a vadgazdálkodók sokszor úgy gondolják, hogy csak ideiglenes volt a csökkenés. Többszörös élőhelyvesztést figyelhetünk meg: az intenzív mezőgazdasági művelés, a nagykiterjedésű erdősítések, a nagyvadfajok terjeszkedése (apróvadas területek csökkenése áttérés nagyvadgazdálkodásra a korábbi apróvadas területeken,

3 A ragadozók, az elsősorban lényeges róka létszáma folyamatosan nő, de növekszik a borz, az aranysakál létszáma is Tavaszi állománybecslése alapján történő állományhasznosítás még akkor sem tervezhető nagy biztonsággal, ha az elfogadott és jónak ítélt sávos reflektoros becsléssel végzi el precízen a vadgazdálkodó / sokszor a pénzt és az időt sajnálják, holott a költsége 3 értékesített mezei nyúl árából fedezhető/ A vadgazdálkodási és az államigazgatási gyakorlat is sokszor merev, elavult, ökológiailag nem alátámasztott szemléletű (állandó hasznosítási ráta, alkalmazkodó hasznosítás helyett, februári tervezés, szeptemberi helyett).

4 A gazdálkodók tudják az élőhelyfejlesztés, a takarmányozás, ragadozó gyérítés szükségességét, de hanyagságból nemtörődömségből vagy rosszul értelmezett takarékosságból nem veszik tudomásul ezeket az alapvető ökológiai tényezőket, melyet a mezei nyúl mint indikátor az egy éven belüli növekedési rátájával jelez. Az előzőek figyelembe nem vétele sokszor túlhasznosítást vagy jobb esetben alulhasznosítást eredményez. Gazdasági szempontból mindkettő egyformán káros tényezőnek minősíthető.

5 Relatív túlhasznosítás. Az élve történő befogással történő hasznosítás több kockázati tényezőt foglal magában. Januárban már tulajdonképpen a már áttelelt, szaporodási ciklus előtti törzsállományt hasznosítjuk. Komoly kockázati tényező, ha januári befogásokon derül ki a tularémia fertőzöttség magas aránya. Rossz gyakorlat a befogáskori előszűrés, a fertőzött egyedek visszaeresztése a vadászterületre. A hasznosításban benne foglaltatik a bérvadászatokon sokszor 10-20%-ot meghaladó magas sebzési arány, melyet figyelmen kívül hagynak. Egy vadászterületrészt többször is levadásznak stb.

6 Ugyanakkor: A mezei nyúl r stratégista, tehát gyorsan reagál az élőhelyfejlesztésre (ld. Moson projekt, Magyar Fogolyvédelmi Program); kis beavatkozással nagy hasznot hajt, hisz kismértékű élőhelyfejlesztéssel és tudatos ragadozó gazdálkodással hatalmas állománynövekedést lehet elérni; csekély vadkárt okoz; nagy vadászati érdeklődés van a faj iránt, mind külföldről, mind Magyarországról, hisz az egyik olyan vadfajunk, amit minden magyar vadász meglőhet; természetvédelmi jelentősége is fontos, hisz egyrészt zsákmányfaj sok ragadozó számára, másrészt szabályozó szerepet tölthet be egyes növénytársulásokban (ld. Bugac); sok kutatási eredmény, tapasztalat és gazdálkodási javaslat halmozódott már fel a fajjal kapcsolatban. Stück Benutzung von jagdbare Wildarten im MOSON-Projekt, Jahren Feldhase Fasan Reh

7 A mezei nyúl országos helyzete folyamatosan romlik az 1970-es évektől kezdve

8 A jelenlegi trend mellett 2030-ra az országos állomány eléri a 4 egyed/100 ha-os küszöbértéket. Ezen érték alatt nem lehet mezei nyúlra vadászni. A Dunántúlon a jelenlegi állományhasznosítása alig éri el az elmúlt évtized elején történő hasznosításnak a felét, az országos hasznosításnak pedig az 5 %-át

9

10 Az adatokból kiragadva el lehet mondani, hogy Tolna és Győr- Moson-Sopron megye mezei nyúl állománya illetve hasznosítása adja jelenleg a tájegység 80 %-át. A leglátványosabb visszaesés pedig Fejér megyében tapasztalható (1990-ben hasznosított 3205 pld ben hasznosított 563 pld.). A hasznosítás csaknem teljesen a kilövésre korlátozódik, az élve történő értékesítés minimális, szükségessége megkérdőjelezhető

11 A 3. táblázat adatsorai összesítve már egy elfogadhatóbb szintű hasznosítási százalékot mutatnak a Dunától keletre eső régióban. Ugyanakkor láttuk, hogy ez az állandó 30 %-os hasznosítási arány nem alkalmazkodik az állomány változásához. A grafikon jól szemlélteti a sok illetve kevés meghatározást mivel a hasznosítás csak bizonyos fáziskéséssel követi a becsült létszám alakulását (ld. 1998). Az ország mezei nyúl hasznosításának 95%-a erre a régióra esik.

12

13

14 A nagytáblák nem használhatók a mezei nyúl szempontjából. Igazából nem jelentenek valós élőhelyet számukra Ezek közül is elsősorban a kukorica és a napraforgó táblák csökkentik a mezei nyúl élőhelyének nagyságát, ahogy azt élőhely-preferencia és táblaszegélyhasználat vizsgálatok kimutatták

15 A táplálkozás vizsgálatok is azt mutatták, hogy a mezei nyúl számára a kukorica és a napraforgó nem jelent táplálékot

16 A mezei nyúl szempontjából fontos ragadozó emlősök populációsűrűsége az utóbbi évtizedben folyamatosan nőtt. Mind a róka, mind a borz, mind az aranysakál elterjedése és populációnagysága meredeken nőtt A ragadozó madarak állománya is nő a védelemnek köszönhetően. E fajok hasonló arányban fogyaszthatnak mezei nyulat, mint a róka Bár a mezei nyúl aránya nem nagy a ragadozók táplálékában, de ez csak azt jelenti, hogy ezeknek a ragadozóknak a mezei nyúl nem jelentős táplálék-összetevő. Azonban a mezei nyúl számára ezek a ragadozók jelentős hatásúak lehetnek.

17 Az állandó hasznosítási arány problémát jelent egy r stratégista faj esetében, ahol az állomány létszáma évről-évre nagymértékben változhat. A populáció nagyságát követő hasznosítási modell alkalmasabb lenne mind a bevételek miatt, mind az állomány szempontjából, így ugyanis biztosan nem lesz túlhasznosítás és az alulhasznosítás is kisebb mértékű lehet. A hasznosítás során problémát jelent jelenleg a kései vadászat (december), mivel ekkor már a fiatalok nem különíthetők el biztonságosan az öregektől a Stohjegy alapján. Továbbá a fiatalok egy része már elhullhatott természetes okok miatt.

18 Szintén problémát jelenthet például a Kovács-Heltay modell alkalmazása szempontjából a próbavadászat válogató jellege (csak nagy nyulakat lőnek), vagy az, hogy alacsony a mintaszám (kevés nyulat lőnek egyegy vadászaton). Emiatt torzul a fiatal-öreg arány becslése, ami akár negatív hasznosítható mennyiséget is eredményezhet. A téli élőnyúlbefogás pedig mindenképpen káros, ugyanis ez már a törzsállományt veszélyezteti (relatív túlhasznosítás).

19 VI. Állategészségügy A tularémia mint a mezei nyúl exportot befolyásoló legfontosabb betegség elterjedésének és mértékének vizsgálata alapvető fontosságú. A tularémia fertőzöttséget nem kendőzni, hanem kutatni kell. A felmérésekkel kapcsolatos adatokat hozzáférhetővé kell tenni. A Bárány (2003) által közölt adatok teljes mértékben megkérdőjelezik az élőbefogással történő hasznosítás létjogosultságát. Humán veszélyessége sem elhanyagolható: A bejelentési kötelezettség alá nem tartozó zoonózisokról az állami állategészségügyi szolgálatnak bizonytalan, mondhatni hiányos információi vannak (salmonellosis, campylobacteriosis, yersiniosis, Q-láz, chlamydiosis, tularémia, leptospirosis

20

21

22 A 6. táblázatból kitűnik, hogy az exportra történő elejtés díjtétele már elérte az élő befogási ár 84 %-át, a tularémia veszélyt és a relatív túlhasznosítást is figyelembe véve el kell gondolkodnunk azon, hogy érdemes-e élő befogást végezni. Az os vadászati idényben az elejtési ár csaknem elérte az élőnyúl felvásárlási árát, ha belegondolunk, hogy a 90-es évek elején még 20%-os export bizományosi jutalékot is vontak le egyes felvásárló cégek mindjárt látható az élő befogás megkérdőjelezhetősége. Viszont azon is el kell gondolkodni, hogy a vadászattal történő értékesítés piaca a továbbiakban növelhető-e?

23

24 Dávid (2001) ismerteti az idő előrehaladtával a hasznosítható mennyiség csökkenését. Eszerint egy október eleji vadászat során négyszer annyi mezei nyulat ejthetnek el a vadászok, mint amennyit élve befoghatnának január elején. Ha a 6. táblázat 2002/2003-as adataival számolunk, akkor egy januárban befogott nyúlért Ft-ot kaphat a Vadgazdálkodó, s ezt a pénzt majd csak az állatok értékesítése után kapja meg, s már az inflációs rátával csökkent az értéke. Az október elején ehelyett lelőtt 4 db nyúlért 4*8018= Ft-ot kap azonnal kézhez a gazdálkodó s még azévi értéken. Ha ennyiért nem tud elegendő (akár magyar) vadászt találni októberben, akkor csökkenthető a lelőtt nyúl ára akár 4000 Ft-ra darabonként. Még ekkor is Ft-ot kap kézhez a gazdálkodó azonnal októberben, ami még mindig több mint az élő nyúlért kapott januári vagy februári összeg.

25 Hatósági eszközök A januári élő befogást törölni kell. Amennyiben a vadgazdálkodási egység teljes területére vonatkoztatott mezei nyúl sűrűség nem éri el tavaszi becslésnél a 0,2 egyed/ha, az őszi becslésnél pedig a 0,4 egyed/ha sűrűséget, akkor a decemberi vadászatot is engedélyhez kell kötni, vagy meg kell tiltani, hogy ne csökkenjen a törzsállomány.

26 Meg kell követelni az egységes becslési módszerek szerinti adatszolgáltatást. Mezei nyúl hasznosítás mennyiségének engedélyezését csak az őszi állománybecslési adatok közlése után lehessen véglegesíteni. A vadásztársaságoknál a vadászmesteri beosztásban foglalkoztatottak számára kötelező továbbképzéseket kell tartani, amelyek tananyagából vizsgázni kell.

27 A mezei nyúl esetében nem lehet meghatározni februárban, hogy mennyit lehet hasznosítani októberben, ezért szükség van a végrehajtási rendelet módosítására úgy, hogy a hasznosítható mennyiséget a szeptember végi létszámbecslések alapján határozzák meg a gazdálkodók. Ha negatív eredmény jön ki a hasznosítható mennyiségre, akkor egyáltalán nem lehet hasznosítani abban az évben a populációt.

28 Mivel a hasznosítható mennyiség meredeken csökken októbertől decemberig, szükséges lenne a januári befogások betiltása, és a decemberi befogásokat is engedélyhez kellene kötni. Ezen felül havi bontásban kellene megadniuk a gazdálkodóknak a hasznosítandó mennyiséget, amiből a legnagyobb résznek októberre kell esnie, amikor még sok nyulat lehet kivenni az állományból és nincs relatív túlhasznosítás.

29 Fontos a tudatos ragadozó gazdálkodás bevezetése Becsülni kell és jelenteni a róka állomány-sűrűségét (kotorék térkép készítése a területről minden évben), és ez alapján meghatározott számú egyedet kell terítékre hozniuk a vadásztársaságoknak. A gazdálkodók által végzett tularémia előszűrést meg kell szüntetni, hanem a vadászati hatóság szorgalmazza, hogy a nagyterítékű első vadászaton vizsgálják meg a nyulak fertőzöttségét

30 Mezei nyúl becslési, hasznosítási modell alkalmazása: Pontosan, jól elvégzett tavaszi-őszi létszámbecslések a sávos, vagy vonal transzekt módszerekkel. Nagyterítékű próbavadászat október elején, ahol koreloszlás-, szaporulatbecslést kell végezni az ismertetett módszerekkel. Ezután hasznosítás tervezés valamely modell segítségével. Lehetőség szerint inkább az új modellt alkalmazzák, mivel ezzel elkerülhetik a korbecslés hibáit, becsülhetik a túlélési rátákat és információt kapnak az állomány helyzetéről még a vadászatok megkezdése előtt.

31 Hasznosítás koncentrálása októberre, novemberre, esetleg engedéllyel decemberben is. Elhullás becslés, majd a meghatározott legrosszabb időszakra koncentrálni a kiegészítő takarmányozással, ideiglenes és rendes vadföld-gazdálkodással. Ehhez természetesen szükséges a februárban megállapított kilövési számok aktuális megváltoztatása, illetve ennek engedélyezése.

32 Vadászattal történő hasznosítás során ügyelni kell : egy területrészt a hasznosítás eredményétől függetlenül csak évi egyszer vadásszunk meg; a vadászatok során 3,5 mm es / 8- as/ sörétet használjunk a sebzési arány csökkentése céljából; októberben, illetve november elején lehetőleg kevésbé fedett területeken rendezzük a vadászatokat (alacsonyabb sebzési arány).

33 Az élőbefogás több kockázatot is magában foglal: magas tularémia fertőzöttség lehetősége fennáll kobzás; januárban már a törzsállomány hasznosítása történik és egy kedvezőtlen tél után ez túlhasznosításhoz vezethet; egyre kisebb az árkülönbözet az export vadászat és az élőnyúl felvásárlási ára között; bizonytalan piaci környezet; az élőnyúl befogás arányának csökkentése, inkább kora októberi nagyterítékű és kevés számú vadászat

34 Élőhely-fejlesztés, - megőrzés, takarmányozás: szoros és jó kapcsolat a földtulajdonossal; hasonló irányelveket kell követni, mint az érzékeny természeti területek esetében; nyári táplálékhiányos időszakban is szükséges lédús takarmánnyal takarmányozni.

35 Ragadozó gazdálkodás: Tervszerű ragadozó gyérítés tavasszal (fialáskor) a megbecsült kotoréksűrűség alapján. Sűrűségfüggő gyérítési módszerek alkalmazása (csapdázás), illetve kotorékozás (kiásás, kotorék ebek alkalmazása).

36 Mezőgazdasági táblaszerkezet / táblanagyság,vetésszerkezet /agrotechnika hatásainak vizsgálata. A mezőgazdaság átalakulásával járó, sok helyen újra kialakuló kisparcellás termelés nem hozta meg azt az eredményt, hogy az apróvadállomány, köztük a mezei nyúl ennek hatására látványosan növekszik. Az alkalmazott agrotechnika változatlan maradt, a táblaszegélyek még inkább eltüntek hiszen a gazdálkodó minden talpalatnyi földet meg kíván művelni. A szelektív gyomirtókat széles körben használják, ezzel összefüggésben, illetve a táblaszegélyek eltüntetésével a táplálékbázis minősége és mennyisége leszűkült.

37 Az élőhelyek vízellátásának kérdése : A mezei nyúl gazdálkodás szempontjából egyaránt fontos az aszályos és a belvizes időszakoknak és az ezzel érintett terület nagyságoknak az ismerete. A talajtípusok vízmegőrző képessége komoly hatással van a fenntartható törzsállomány nagyságára, illetve az éves szaporulat megmaradására. a végrehajtott meliorizációk, a meliorizációs csatornákból a víz gyors elvezetése egyes területrészek mezei nyúl állományának teljes összeomlását okozzák.

38 Állategészségügy: Lehetővé kell tenni a terítéken történő vizsgálatokat. Országos állategészségügyi monitoring a betegség előfordulásával kapcsolatban, megelőzés védekezés módszereinek kidolgozása. Meg kell vizsgálni, hogy az általánosan alkalmazott teszt reagense csak a beteg-fertőző egyedeknél mutat pozitivitást, vagy az ellenanyagot hordozó gyógyult nem fertőző egyedeknél is. A vadgazdálkodókat - vadászokat tájékoztatni kell a betegség humánvonatkozásairól

39 Mezei nyúl- tenyésztés Franciaországban kísérletezték ki Bekerített telepeken, ketrecekben ketrecek lábakon állnak, aljukon sodrony tető védjen az eső ellen homlokzatuk K-re nézzen

40

41 A megszülető nyúlfiaknak külön búvóhely-rész kell törzsanyag lehetőleg zárttéri tenyészetből származzon esetleg alkalmazható 1 éves befogott szaporodási ciklus kezdete december vége első ellés január végén, általában éjszaka magas elhullás: az első hónapban 50 %!

42 Elválasztás a napon történik A törzsanyagot szaporítóketrecekben kell elhelyezni, 1:1 ivararányban 1 kan és több anyanyúl nem vált be elválasztás után továbbneveljük: félvad csoportos párokban vagy elengedjük a nyúlfiakat

43

44 Takarmányozás: zöldtakarmány g (vagy alma) granulátum (14-16 % fehérje) 100 g/nap búzaocsú 25 g/nap széna 150 g/nap 1 liter víz/nap/pár, illetve a duplája, ha kisnyúl is van

45 Állategészségügy: kezelni kokcidiózis ellen hasmenésnél sürgősen beavatkozni enterotoxémia ellen preventív kezelés, jó takarmány bélférgesség elleni kezelés félvad tartás esetén elhullott állatokat boncolni kell állat-egészségügyi napló!

46 Félvad tenyésztés - leporáriumok: 20 nyúlra 1000 m 2 számítandó Abszolút félvad: nagy, összefüggő terület 2 m magas, földbe süllyesztett drótfonat Szakaszos félvad: időszakonként új helyre visszük át Kiegészítő félvad: elválasztott nyúlfiak tartására 6 hónapos korig együtt, majd ivaronként szétválogatva