Összefoglaló tanulmány a mezei nyúl gazdálkodás aktuális helyzetéről és a szükséges fejlesztésről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Összefoglaló tanulmány a mezei nyúl gazdálkodás aktuális helyzetéről és a szükséges fejlesztésről"

Átírás

1 Összefoglaló tanulmány a mezei nyúl gazdálkodás aktuális helyzetéről és a szükséges fejlesztésről Készítette: Szemethy László, Biró Zsolt, Kelemen József Gödöllő 2004

2 I. Bevezetés Hazánk apróvad-gazdálkodásának talán a legfontosabb tényezője a mezei nyúl. Az elmúlt évtizedben több kutatás és tanulmány foglalkozott gazdálkodásának ökológiai illetve ökonómiai problémáival anélkül, hogy egyes vadgazdálkodási egységtől eltekintve komolyabb foganatja lenne a kidolgozott jó és hatékony módszerek gyakorlati bevezetésének. A különböző tájegységeken megrendezett konferenciák szakmai tájékoztatók nem hozták meg a várható eredményeket és jelen pillanatban nyugodtan kijelenthető, hogy ezen vadfajjal teljes mértékben vakon gazdálkodunk. Legalapvetőbb problémák: A mezei nyúl állomány Magyarországon csökken az elmúlt 30 évben és az előrevetített számítások további erőteljes csökkenést jósolnak. A folyamatos csökkenést a mezei nyúl populáció-nagyságának ciklikus változásai elfedik, ezért a vadgazdálkodók sokszor úgy gondolják, hogy csak ideiglenes volt a csökkenés. Többszörös élőhelyvesztést figyelhetünk meg: az intenzív mezőgazdasági művelés, a nagykiterjedésű erdősítések, a nagyvadfajok terjeszkedése (apróvadas területek csökkenése áttérés nagyvadgazdálkodásra a korábbi apróvadas területeken, Csányi 1999b). A ragadozók, az elsősorban lényeges róka létszáma folymatosan nő, de növekszik a borz, az aranysakál létszáma is (Heltai 2004b). A tenyésztés és kibocsátás nem megoldott és nem járható út. Természetes állományokkal kell gazdálkodni. Tavaszi állománybecslése alapján történő állományhasznosítás még akkor sem tervezhető nagy biztonsággal, ha az elfogadott és jónak ítélt sávos reflektoros becsléssel végzi el precízen a vadgazdálkodó / sokszor a pénzt és az időt sajnálják, holott a költsége 3 értékesített mezei nyúl árából fedezhető / A vadgazdálkodási és az államigazgatási gyakorlat is sokszor merev, elavult, ökológiailag nem alátámasztott szemléletű (állandó hasznosítási ráta, alkalmazkodó hasznosítás helyett, februári tervezés, szeptemberi helyett). 2

3 A gazdálkodók tudják az élőhelyfejlesztés, a takarmányozás, ragadozó gyérítés szükségességét, de hanyagságból nemtörődömségből vagy rosszul értelmezett takarékosságból nem veszik tudomásul ezeket az alapvető ökológiai tényezőket, melyet a mezei nyúl mint indikátor az egy éven belüli növekedési rátájával jelez. Az előzőek figyelembe nem vétele sokszor túlhasznosítást vagy jobb esetben alulhasznosítást eredményez. Gazdasági szempontból mindkettő egyformán káros tényezőnek minősíthető. Relatív túlhasznosítás. Az élve történő befogással történő hasznosítás több kockázati tényezőt foglal magában. Januárban már tulajdonképpen a már áttelelt, szaporodási ciklus előtti törzsállományt hasznosítjuk. Komoly kockázati tényező, ha januári befogásokon derül ki a tularémia fertőzöttség magas aránya. Rossz gyakorlat a befogáskori előszűrés, a fertőzött egyedek visszaeresztése a vadászterületre. A hasznosításban benne foglaltatik a bérvadászatokon sokszor 10-20%-ot meghaladó magas sebzési arány, melyet figyelmen kívül hagynak. Egy vadászterületrészt többször is levadásznak stb. Ugyanakkor: A mezei nyúl r stratégista, tehát gyorsan reagál az élőhely-fejlesztésre (ld. Moson projekt, Magyar Fogolyvédelmi Program); kis beavatkozással nagy hasznot hajt, hisz kismértékű élőhely-fejlesztéssel és tudatos ragadozó gazdálkodással hatalmas állománynövekedést lehet elérni; csekély vadkárt okoz; nagy vadászati érdeklődés van a faj iránt, mind külföldről, mind Magyarországról, hisz az egyik olyan vadfajunk, amit minden magyar vadász meglőhet; természetvédelmi jelentősége is fontos, hisz egyrészt zsákmányfaj sok ragadozó számára, másrészt szabályozó szerepet tölthet be egyes növénytársulásokban (ld. Bugac); sok kutatási eredmény, tapasztalat és gazdálkodási javaslat halmozódott már fel a fajjal kapcsolatban. 3

4 A felsorolt problémák az adott gazdálkodási feltételek mellett állandónak tekinthetők, de a vadászatra jogosultak hajlamosak mindig az élőhelyi környezetben keresni a problémák okait, holott a megoldás kulcsa nagy részben a kezükben van. II. Az állomány helyzete A mezei nyúl országos helyzete folyamatosan romlik az 1970-es évektől kezdve (1. ábra, Csányi 1996, 1999a, 2000, 2001, 2002, 2003). darab y = x x x R 2 = y = 1E+06e x R 2 = Év Becslés Teríték becslés trend teríték trend 1. ábra: A mezei nyúl országos állományának és terítékének alakulása között. A jelenlegi trend mellett 2030-ra az országos állomány eléri a 4 egyed/100 ha-os küszöbértéket. Ezen érték alatt nem lehet mezei nyúlra vadászni. A Dunántúlon a jelenlegi állományhasznosítása alig éri el az elmúlt évtized elején történő hasznosításnak a felét, az országos hasznosításnak, pedig az 5 %-át (1. táblázat). A hasznosítás csaknem teljesen a kilövésre korlátozódik, az élve történő értékesítés minimális, szükségessége megkérdőjelezhető. Az állomány fenntartása és bölcs hasznosítása azonban szükséges akkor is, ha a gazdálkodók alapvetően a nagyvaddal foglalkoznak. Az 1. táblázat számoszlopait áttekintve megállapítható, hogy a Dunántúl összességének mezei nyúl állománya összeomlott. 4

5 Az alacsony hasznosítási % mellett is csökkent a törzsállománynagyság és ennek megfelelően a teríték is. Lehetséges okok: - a nagyvadállomány / elsősorban a vaddisznó / rohamos terjeszkedésével jelentősen megnőtt az éves mezei nyúl szaporulat mortalitása; - róka, borz és más ragadozók állománynövekedése, mely szintén elsősorban az éves szaporulat mortalitását növeli; - a vadgazdálkodók többsége elsősorban a nagyvaddal gazdálkodik és a mezei nyúl fokozatosan, mint gazdasági tényező indifferensé vált; - rossz állománybecslési módszerek, vagy csak hasraütés alapján történő tavaszi állománybecslés, mely túlhasznosítást eredményezett. 1. táblázat: A Dunántúl mezei nyúl gazdálkodása között. (forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár) Becslés /db Hasznosítás összesen /db %-os arány Év

6 Az adatokból kiragadva el lehet mondani, hogy Tolna és Győr- Moson-Sopron megye mezei nyúl állománya illetve hasznosítása adja jelenleg a tájegység 80 %-át. A leglátványosabb visszaesés, pedig Fejér megyében tapasztalható (1990-ben hasznosított 3205 pld ben hasznosított 563 pld.). A hasznosítás csaknem teljesen a kilövésre korlátozódik, az élve történő értékesítés minimális, szükségessége megkérdőjelezhető (2. táblázat). 2. táblázat: Dunántúl mezei nyúl hasznosításának megoszlása között. (forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár) Elejtés Befogás %-os arány Év , A 3. táblázat adatsorai összesítve már egy elfogadhatóbb szintű hasznosítási százalékot mutatnak a Dunától keletre eső régióban. Ugyanakkor láttuk, hogy ez az állandó 30 %-os hasznosítási arány nem alkalmazkodik az állomány változásához. A grafikon jól szemlélteti a sok illetve kevés meghatározást mivel a hasznosítás csak bizonyos fáziskéséssel követi a becsült létszám alakulását (ld. 1998). Az ország mezei nyúl hasznosításának 95%-a erre a régióra esik. 6

7 3. táblázat: A Dunától keletre eső országrész mezei nyúl gazdálkodása között. (forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár) Év Becslés /db Hasznosítás összesen / db %-os arány III. Élőhely A többszörös élőhelyvesztés egyik tényezője az erdősítések. Az elkövetkező évtizedek erdősítéseit a mellékletben közölt 3-4. térkép részletezi. Az új erdőállomány nagy része az apróvadas területeken jelenik majd meg, ami másfajta mezei nyúl gazdálkodást kíván meg, mint a korábbi mezőgazdasági területen folytatott gyakorlat. Továbbá várható a nagyvad térhódítása ezeken a területeken és a gazdálkodók áttérhetnek a nagyvadgazdálkodásra (Csányi 1999b), amivel elhanyagolhatják a mezei nyúl állományukat (ld. Dunántúl). A másik tényező az intenzív mezőgazdaság. A vegyszerek használata, a gépesítés, a nagytáblák mind negatívan hatnak a mezei nyulak túlélésére (Edwards és mtsai. 2000, Panek és Kamieniarz 1999, Farkas 1980, Istvánffy 2002, Magyar 1981, Fodor 1976, Jakabházy 1976, Barkóczi és Hagymási 1982, Saly 1976, Farkas 1977, Nikodémusz 1978). Emellett a gyors aratás miatt a tápláléknövények szinte egyszerre tűnnek el nyáron a területről, ami elsősorban a kisnyulak elhullási arányát növeli (Heltay 1980). 7

8 A nagytáblák nem használhatók a mezei nyúl szempontjából. Igazából nem jelentenek valós élőhelyet számukra (Farkas 1978a, Waliczky 1981, Barkóczi és Hagymási 1982, Lehoczki 1999). Ezek közül is elsősorban a kukorica és a napraforgó táblák csökkentik a mezei nyúl élőhelyének nagyságát, ahogy azt élőhely-preferencia és táblaszegély-használat vizsgálatok kimutatták (2. ábra, Buka 2003, Szrnka 2003, Pap 2003, Farkas 2002). Átlagos ürülék bogyószám (db) Távolság a táblaszegélytől (m) Búzatarló Gyep Lucerna Kukorica Napraforgó Olajtök 2. ábra: A mezei nyúl ürülékek eloszlása különböző növénykultúrákban a tábla szegélyétől a tábla belseje felé haladva a geszti Toldi Miklós Vt területén. A táplálkozás vizsgálatok is azt mutatták, hogy a mezei nyúl számára a kukorica és a napraforgó nem jelent táplálékot (3. ábra, Demeter és Mátrai 1988, Brüll 1976, Steineck 1978, Kammerer 1981, Frylestam 1986). 8

9 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Táplálékalkotó aránya (db) Kompolt Kompolt Kompolt Csongrád Csongrád Csongrád Apaj Apaj Abádszalók Tőserdő Tarackbúza Repce Rozsnok Pásztortáska Sás Kakaslábfű Zörgõfű Csillagpázsit Egyéb egyszikű Keskenylevelű ezüstfa Csenkesz Gledicsia Egyéb kétszikű Egyéb mag Lucerna Fásodó részek Fenyő Kökény Szeder Bodza Vadrozs Búza Búzamag 3. ábra: A mezei nyúl őszi-téli táplálékösszetétele öt különböző vizsgálati területen között. Mindezeket figyelembe véve, ha az abádszalóki Hubertus Vadásztársaság haos nettó vadászterületén, ahol jó mezei nyúl állomány talalható kiszámítjuk, hogy mekkora a napraforgó és a kukorica vetésterülete (4166 ha, Farkas 2002), akkor a maradék, mezei nyulak számára használható area csak ha lesz. IV. Ragadozók A mezei nyúl szempontjából fontos ragadozó emlősök populáció-sűrűsége az utóbbi évtizedben folyamatosan nőtt. Mind a róka, mind a borz, mind az aranysakál elterjedése és populációnagysága meredeken nőtt (Heltai 2004a, b). A ragadozó madarak állománya is nő a védelemnek köszönhetően. E fajok hasonló arányban fogyaszthatnak mezei nyulat, mint a róka (Tóth 2003). Bár a mezei nyúl aránya nem nagy a ragadozók táplálékában, de ez csak azt jelenti, hogy ezeknek a ragadozóknak a mezei nyúl nem jelentős táplálék-összetevő. Azonban a mezei nyúl számára ezek a ragadozók jelentős hatásúak lehetnek. 9

10 V. Hasznosítás Az állandó hasznosítási arány problémát jelent egy r stratégista faj esetében, ahol az állomány létszáma évről-évre nagymértékben változhat. A populáció nagyságát követő hasznosítási modell alkalmasabb lenne mind a bevételek miatt, mind az állomány szempontjából, így ugyanis biztosan nem lesz túlhasznosítás és az alulhasznosítás is kisebb mértékű lehet. A hasznosítás során problémát jelent jelenleg a kései vadászat (december), mivel ekkor már a fiatalok nem különíthetők el biztonságosan az öregektől a Stoh-jegy alapján. Továbbá a fiatalok egy része már elhullhatott természetes okok miatt. Szintén problémát jelenthet például a Kovács-Heltay modell alkalmazása szempontjából a próbavadászat válogató jellege (csak nagy nyulakat lőnek), vagy az, hogy alacsony a mintaszám (kevés nyulat lőnek egy-egy vadászaton). Emiatt torzul a fiatal-öreg arány becslése, ami akár negatív hasznosítható mennyiséget is eredményezhet. A téli élőnyúlbefogás pedig mindenképpen káros, ugyanis ez már a törzsállományt veszélyezteti (relatív túlhasznosítás). VI. Állategészségügy A tularémia mint a mezei nyúl exportot befolyásoló legfontosabb betegség elterjedésének és mértékének vizsgálata alapvető fontosságú. A tularémia fertőzöttséget nem kendőzni, hanem kutatni kell. A felmérésekkel kapcsolatos adatokat hozzáférhetővé kell tenni. A Bárány (2003) által közölt adatok teljes mértékben megkérdőjelezik az élőbefogással történő hasznosítás létjogosultságát. Humán veszélyessége sem elhanyagolható: A hazai aktuális zoonózis járványügyi helyzet jellemzésére, a kötelező bejelentés alá eső betegségek vonatkozásában az Országos Közegészségügyi Intézet adatai állnak rendelkezésünkre. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az állami állategészségügyi szolgálat, illetve az állategészségügyi intézetek és laboratóriumok nem készítenek külön statisztikát a zoonózis betegségekről, kivéve a veszettség és a szarvasmarha gümőkór előfordulásának nyilvántartását. A bejelentési kötelezettség alá nem tartozó zoonózisokról az állami állategészségügyi szolgálatnak bizonytalan, mondhatni hiányos információi vannak (salmonellosis, campylobacteriosis, yersiniosis, Q-láz, chlamydiosis, tularémia, leptospirosis 10

11 és Lyme-kór), pedig ezek közül számos betegség közegészségügyi jelentősége meghaladja egyes bejelentendő betegségek súlyát. (Forrás: Dr. Nagy Attila és Dr. Mikola István Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Fővárosi Intézete: A környezet szerepe a zoonózisok megelőzésében az Európai Unióhoz történő csatlakozás időszakában.) Hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozása után várható, hogy a tularémia szerepelni fog a bejelentési kötelezettség alá tartozó zoonózisok között. VII. Gazdasági értékelés Az elejtési árakat a vadászatközvetítő irodák vadászati évre vonatkozó árjegyzékük útján közlik a bérvadászokkal illetve a vadászatra jogosultakkal. A kezdeti időszakban a német márkában majd mivel az apróvadvadászatok nagy részét olasz vendégvadászok vásárolták meg itáliai lírában közölték az értékesítési árakat től az Európai Unió hivatalos pénzneme az Euro. Forrásként a Pegazus Rt. adatai vannak megjelölve, de más irodák által alkalmazott árak sem térnek el jelentősen pozitív vagy negatív irányban az általuk alkalmazott ártól. Lényeges szempont, hogy külön van választva az elejtési ár, illetve az elejtett állatok elvitele (4. táblázat). A forintra kiszámított összeg alapját az illető valuta éves közép árfolyama adja. 11

12 4. táblázat: A lelőtt mezei nyúl értékesítési árának alakulása között. (Forrás Pegazus Rt.). Vadászati év. Mezei nyúl elejtési árak Elejtés/db Elvitel/db összesen valutanem Forint /db összesen 1989/ DM / DM / DM / DM / DM / DM / DM / ITL / ITL / ITL / ITL / ITL / ITL / EUR / EUR 8250 Természetesen egységes valuta és a forint inflációs rátájának hányában az értékesítési árak nehezen értelmezhetők. Az 5. táblázatból kitűnik, hogy az értékesítési ár euro / ecu értékre átszámítva az elmúlt évtizedben alig-alig változott és kijelenthetjük, hogy napjainkban sokkal kevesebb forintot kapunk értékben egy elejtett és exportált mezei nyúlért, mint 10 évvel ezelőtt. Az inflációs ráta alapját az 1994-es év képezi, mint 100 %-os érték től minden év januárjának a maginflációs értéke került a táblázatba (az infláció mértéke már januárjában 3 %). Azért a januári inflációs mérték a mérvadó mivel a mezei nyúl vadászatok zömmel november és december hónapban kerülnek megrendezésre és az elszámolások után legkorábban január hónapban jutnak pénzükhöz a gazdálkodók. 12

13 5. táblázat: A lőtt mezei nyúl inflációval korrigált export értékének alakulása között. (Forrás Pegazus Rt. MNB., KSH). Vadászati Elejtés + Eredeti Értékkövetés Év Elvitel/db Euro/ECU Forint /db maginfláció 1989/90 70 DM /91 70 DM /92 70 DM /93 70 DM /94 70 DM /95 70 DM /96 70 DM , / ITL , / ITL , / ITL , / ITL , / ITL , / ITL , /03 33 EUR , /04 33 EUR A gazdálkodó minden évben döntés előtt áll, hogy állományát bérvadászattal vagy élő befogással hasznosítsa. A 6. táblázatból kitűnik, hogy az exportra történő elejtés díjtétele már elérte az élő befogási ár 84 %-át, a tularémia veszélyt és a relatív túlhasznosítást is figyelembe véve el kell gondolkodnunk azon, hogy érdemes-e élő befogást végezni. Az os vadászati idényben az elejtési ár csaknem elérte az élőnyúl felvásárlási árát, ha belegondolunk, hogy a 90-es évek elején még 20%-os export bizományosi jutalékot is vontak le egyes felvásárló cégek mindjárt látható az élő befogás megkérdőjelezhetősége. Viszont azon is el kell gondolkodni, hogy a vadászattal történő értékesítés piaca a továbbiakban növelhető-e? Dávid (2001) ismerteti az idő előrehaladtával a hasznosítható mennyiség csökkenését. Eszerint egy október eleji vadászat során négyszer annyi mezei nyulat ejthetnek el a vadászok, mint amennyit élve befoghatnának január elején. Ha a 6. táblázat 2002/2003-as adataival számolunk, akkor egy januárban befogott nyúlért Ft-ot kaphat a 13

14 vadgazdálkodó s ezt a pénzt majd csak az állatok értékesítése után kapja meg, s már az inflációs rátával csökkent az értéke. Az október elején ehelyett lelőtt 4 db nyúlért 4*8018= Ft-ot kap azonnal kézhez a gazdálkodó s még azévi értéken. Ha ennyiért nem tud elegendő (akár magyar) vadászt találni októberben, akkor csökkenthető a lelőtt nyúl ára akár 4000 Ft-ra darabonként. Még ekkor is Ft-ot kap kézhez a gazdálkodó azonnal októberben, ami még mindig több mint az élő nyúlért kapott januári vagy februári összeg. 14

15 6. táblázat: A lőtt és az élő mezei nyúl értékesítési árának alakulása között. (élőnyúl felvásárlási árak forrás: MEDO KFT. ) Vadászati év Hónap Ft/ élő egyed /Nettó ár/ Ft/ elejtett egyed Elejtési ár% 1989/90 December Január /91 December Január ,5 1991/92 December Január /93 December Január /94 December Január /95 December Január /96 December Január /97 December Január /98 December Január /99 December Január /00 December Január /01 December Január /02 December Január /03 December Január /04 December Január 8250 VIII. Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program Mivel a Nemzeti Agrár-környezetvédemi Program valószínűleg éppen azokat az élőhelyeket érinti a legerősebben, ahol az apróvadas vadgazdálkodási egységek találhatók, ezért mindenképpen érdemes megvizsgálni a lehetséges hatásokat. 15

16 Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program: / kivonat / Magyarországon a mezőgazdaság mindig is több volt, mint egyszerű árutermelő ágazat. az élelmiszerek és nyersanyagok előállításán túl egyéb feladatokat is ellátott, tájat, élővilágot, talajt, vizet, környezetet is termelt, és munkát, megélhetést, életcélokat és feladatokat adott a vidék embere és közösségei számára. Ez ma sincs másképpen. Néhány évtizedes agráriparosítási, termésmaximalizálási kitérő után ismét rá kellett jönnünk: a mezőgazdaságnak a termelési feladatok mellett környezeti és társadalmi feladatokat is magára kell vállalnia. Ez utóbbiak olyan - az egész társadalom és a helyi közösségek számára egyaránt fontos - ökoszociális szolgáltatások, amelyek helyben keletkeznek, nem importálhatók, és amelyekért a mezőgazdaságot, a gazdálkodót fizetség illeti meg. Fizetség illeti meg tehát, ha olyan gazdálkodási rendszert alkalmaz, amely segít fenntartani természeti, környezeti értékeinket, az ember és környezete kapcsolatait, és biztosítja a tevékeny élet és a biztos megélhetés feltételeit a mezőgazdaságban dolgozók, az abból élők számára. / forrás : Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program. / A program szövegéből lényeges kiragadni azokat az alapelveket és célokat, melyek alátámasztják, hogy a vadgazdálkodás, mint gazdálkodási cél egyáltalán nem lehet idegen a megfogalmazott irányelvek szerint. A programnak vannak olyan elemei melyek az apróvad-gazdálkodás számára elfogadhatatlan elemeket tartalmaznak, ilyen például a talajvédő gazdálkodás vagy az integrált növénytermesztési célprogramban megfogalmazott Gondoskodik a terület, valamint a táblához tartozó szegély, árok és csatorna gyommentes, hulladékmentes és rendezett állapotban való tartásáról holott itt is alap célként van megjelölve a biodiverzitás megőrzése. Az NAKP célprogramjai közül a természeti környezet fenntartása szempontjából az egyik legfontosabb az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszerének kiépítése. Ezek olyan mezőgazdasági művelés alatt álló területek, amelyeken különleges, illetve sérülékeny természeti, környezeti értékek vannak jelen, és ezek megőrzése speciális gazdálkodási rendszer alkalmazását, rendszabályok, technológiai előírások betartását kívánja meg a gazdálkodótól. Ha vállalja ezen előírások betartását, akkor ezért normatív, földalapú, vissza nem térítendő támogatásban, gazdálkodása kedvező környezeti teljesítményeiért nyújtott 16

17 kifizetésben részesül. A kifizetés nagysága arányos az előíráscsomag várható környezeti hatásával, összetettségével, valamint a termelés gazdasági eredményét befolyásoló hatásával. / forrás : Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program. / Az ÉTT. rendszerének kialakítása illetve a hozzá rendelt anyagi támogatás apróvadgazdálkodásunk szempontjából rendkívül kedvező elemeket tartalmaz, de csak az ország kis hányadán alkalmazható jelen előírások szerint. Az apróvad-gazdálkodást ezen fejezeten belül külön programként lenne szükséges a jövőben megjelölni. A mellékletben közölt térképek (forrás: Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program) jól tükrözik a tervezett művelési ág változtatásokat, melyek új távlatokat nyithatnak meg a mezei nyúl gazdálkodás területén. Szántó művelés ág során a következő feltételek betartása kötelező: / forrás : Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program. / altalajjavítás, talajjavítás, melioráció és drénezés nem végezhető; tarló és szalma égetése nem megengedett; csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási és az aratási módszerek és technológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni); betakarítás során vadriasztó lánc használata szükséges; a támogatás időtartama alatt a meglévő fasorok, erdősávok, idős fák megőrzése (telepítés esetén őshonos fa és cserjefajok használata); a területhasználó köteles az általa használt területen az esetlegesen ott található szemetet saját költségén eltávolítani; a növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depónia (trágyaszarvas, bálakazal, szalmakazal, stb.) csak a művelt területen hozható létre; ideiglenes és állandó létesítmények felállítása a Nemzeti Park Igazgatóságával történő konzultáció alapján lehetséges; telephelyek, kazlak tényleges tűzveszélyeztetése esetén az alábbi módon kell eljárni: a körbeszántás távolsága a fentiektől maximálisan 50 m-re lehet, a szántás szélessége maximálisan 5m, 17

18 a tűzveszély elmúlása után legkésőbb 24 órán belül (felázott talaj esetében száradás után) a durva szántást fel kell tárcsázni, majd simítózni; a területhatár megjelölése csak természetes anyagokkal (faoszlopok) történhet, a vonatkozó előírások alapján a területre természetvédelmi célú agrárkörnyezetvédelmi üzemi gazdálkodási terv készítése, amelyet a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság hagy jóvá. Gyep művelés ág során a következő feltételek betartása kötelező: a gazdálkodó vállalja a gyep rendeltetésszerű használatát; altalajjavítás, talajjavítás, melioráció és drénezés nem végezhető; növényvédő szer használata nem megengedett; szárnyas és sertés legeltetése nem megengedett; a lekaszált és bebálázott szénát a területről 1 hónapon belül le kell hordani; minden gépi munka csak a talajfelszín károsítása nélkül végezhető; égetés nem megengedett; csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási és az aratási módszerek és technológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni); betakarítás során vadriasztó lánc használata szükséges; a támogatás alatt a meglévő fasorok, erdősávok, idős fák megőrzés, pótlás csak őshonos fajokkal; a területen található szemét eltávolítása; a gyeptermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depónia (trágyaszarvas, bálakazal, szalmakazal, stb.) csak a művelt területen hozható létre ideiglenes és állandó létesítmények felállítása a Nemzeti Park Igazgatóságával történő konzultáció alapján lehetséges; A mellékletben közöljük az ÉTT. támogatási rendszeréből a túzok védelme esetében alkalmazott támogatási rendszert és feltételeit. Aláhúzással kiemeltük azokat az előírásokat, melyek az apróvad-gazdálkodás szempontjából pozitív jelentőségűek. 18

19 IX. Ajánlások a mezenyúl gazdálkodás hatékonyabbá tételére a./ Kormányzati eszközök. Alternatív földhasznosítás: Hazánk Európai Uniós csatlakozása után várható, hogy a rossz adottságú mezőgazdaságilag művelt területek jelentős részét ki kell vonni a klasszikus értelemben vett mezőgazdasági művelés alól. Ezek a földterületek apróvad-gazdálkodás céljaira rendkívül jól hasznosíthatók. Ezeknek a létrehozásához ki kell dolgozni a megfelelő támogatási rendszert, mely a földtulajdonosokra ösztönzőként hat. Sajnos az eddig ismertetett programok között a vadgazdálkodás csupán csak széljegyzetként szerepel, holott a gazdasági súlya alapján komolyabb figyelmet érdemelne. Magyarország területének 57,7 %-a apróvadas jellegű, melyeknél az egyik legjelentősebb bevételi forrást a mezei nyúl gazdálkodás adja. Elgondolkodtató, hogy a mezőgazdaságnak egy olyan ágazata, mely az ország területén több tízezer ember megélhetését adja, illetve adhatja milyen mostohán van kezelve támogatva. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás ezen ágazatnak új lendületet adhat, de a fejlesztéseket csak komoly tőke bevonással lehet megvalósítani és ez első lépésként csak úgy lehetséges, hogy előkelő helyen szerepeltetjük az alternatív földhasznosítási lehetőségek között. Élőhely-fejlesztési támogatások: A vadgazdálkodási alap élőhely-fejlesztési támogatásainak keretein belül hosszú távra célirányosan legyenek meghatározva a tervezett élőhely-fejlesztési beruházások, és előírás legyen, hogy hatékonyságuk mérése érdekében a korszerű létszámbecslés és az ezekből származtatott hasznosítás-tervezést alkalmazzák. Föld alapú agrártámogatások: 19

20 Ebben a támogatási formában jelen viszonyok között a vadgazdálkodás még széljegyzetként sem szerepel. Az NAKP keretében bekövetkező művelési ág változtatások viszont, különösen az alacsony termőképességű szántók esetében felvetik a lehetőségét annak, hogy erre a célfeladatra kidolgozott előírások szerint a gazdálkodó vadgazdálkodási célból művelje meg a földjét és haszonvétele a vadászati hasznosításból származzék. b./ Hatósági eszközök A januári élő befogást törölni kell. Amennyiben a vadgazdálkodási egység teljes területére vonatkoztatott mezei nyúl sűrűség nem éri el tavaszi becslésnél a 0,2 egyed/ha, az őszi becslésnél pedig a 0,4 egyed/ha sűrűséget, akkor a decemberi vadászatot is engedélyhez kell kötni, vagy meg kell tiltani, hogy ne csökkenjen a törzsállomány. Meg kell követelni az egységes becslési módszerek szerinti adatszolgáltatást. Mezei nyúl hasznosítás mennyiségének engedélyezését csak az őszi állománybecslési adatok közlése után lehessen véglegesíteni. A vadásztársaságoknál a vadászmesteri beosztásban foglalkoztatottak számára kötelező továbbképzéseket kell tartani, amelyek tananyagából vizsgázni kell. A jelenleg folytatott állandó hasznosítási rátájú gyakorlattal szemben az állomány létszámváltozásait követő hasznosításra van szükség. A mezei nyúl esetében nem lehet meghatározni februárban, hogy mennyit lehet hasznosítani októberben, ezért szükség van a végrehajtási rendelet módosítására úgy, hogy a hasznosítható mennyiséget a szeptember végi létszámbecslések alapján határozzák meg a gazdálkodók. Ha negatív eredmény jön ki a hasznosítható mennyiségre, akkor egyáltalán nem lehet hasznosítani abban az évben a populációt. A mezei nyúl populáció létszámának nyomonkövetése fontos az Országos Vadgazdálkodási Adattárban is. Lényeges lenne az Adattár elemző munkájának erősítése, és ha kell, akkor beleszólhasson a gazdálkodók éves vadgazdálkodási tervébe, a hasznosításba. Mivel a hasznosítható mennyiség meredeken csökken októbertől decemberig, szükséges lenne a januári befogások betiltása, és a decemberi befogásokat is engedélyhez kellene kötni. Ezen felül havi bontásban kellene megadniuk a gazdálkodóknak a hasznosítandó mennyiséget, amiből a legnagyobb résznek októberre kell esnie, amikor még sok nyulat lehet kivenni az állományból és nincs relatív túlhasznosítás. 20

21 Fontos a tudatos ragadozó gazdálkodás bevezetése (Szemethy és Heltai 2000). Becsülni kell és jelenteni a róka állomány-sűrűségét (kotorék térkép készítése a területről minden évben), és ez alapján meghatározott számú egyedet kell terítékre hozniuk a vadásztársaságoknak. A gazdálkodók által végzett tularémia előszűrést meg kell szüntetni, hanem a vadászati hatóság szorgalmazza, hogy a nagyterítékű első vadászaton vizsgálják meg a nyulak fertőzöttségét és vegyen is részt a hatóság ellenőrzésképpen a terítéken történő tularémia vizsgálatokon. Ezzel meg lehet állapítani, hogy a vadászterületen belül is, hol kell számolni a tularémiával, mekkora mértékű fertőzöttség van az egyes helyeken. A vadászokat lehet figyelmeztetni, hogy itt ekkora fertőzöttségi aránnyal számoljanak a vadászatokon. Mindenképpen szükséges a vadászok tájékoztatása a tularémiáról, mint betegségről és a megelőzés lehetőségeiről (gumikesztyű használata a nyúlbontásnál). Bejelentési kötelezettség alá eső zoonózissá kell nyilvánítani, valószínűleg az Európai Unióhoz való csatlakozás után ez be is fog következni. c./ Érdekképviseleti eszközök Pályázati lehetőségek kidolgozása ajánlásként a kormányzat felé. Részvétel a pályázati kiírások kidolgozásában. Fórumok, továbbképzések szervezése a hivatásos vadászok és a vadászmesterek részére. Kiadványok készítése, melyek közérthetően ismertetik a mezei nyúl gazdálkodás módszereit és eredményeit. Felvilágosító kiadvány a tularemiáról. d./ A vadgazdálkodó eszközei Mezei nyúl becslési, hasznosítási modell alkalmazása: Pontosan, jól elvégzett tavaszi-őszi létszámbecslések a leírt sávos, vagy vonal transzekt módszerekkel. Nagyterítékű próbavadászat október elején, ahol koreloszlás-, szaporulatbecslést kell végezni az ismertetett módszerekkel. Ezután hasznosítás tervezés valamely modell segítségével. Lehetőség szerint inkább az új modellt alkalmazzák, mivel ezzel elkerülhetik a korbecslés hibáit, becsülhetik a túlélési rátákat és információt kapnak az állomány helyzetéről még a vadászatok megkezdése előtt. Hasznosítás koncentrálása októberre, novemberre, esetleg engedéllyel decemberben is. Elhullás becslés, majd a 21

22 meghatározott legrosszabb időszakra koncentrálni a kiegészítő takarmányozással, ideiglenes és rendes vadföld-gazdálkodással. Ehhez természetesen szükséges a februárban megállapított kilövési számok aktuális megváltoztatása, illetve ennek engedélyezése. Hasznosítási forma: Vadászattal történő hasznosítás során ügyelni kell : egy területrészt a hasznosítás eredményétől függetlenül csak évi egyszer vadásszunk meg; a vadászatok során 3,5 mm es / 8-as/ sörétet használjunk a sebzési arány csökkentése céljából; októberben, illetve november elején lehetőleg kevésbé fedett területeken rendezzük a vadászatokat (alacsonyabb sebzési arány). Az élőbefogás több kockázatot is magában foglal: magas tularémia fertőzöttség lehetősége fennáll kobzás; januárban már a törzsállomány hasznosítása történik és egy kedvezőtlen tél után ez túlhasznosításhoz vezethet; egyre kisebb az árkülönbözet az export vadászat és az élőnyúl felvásárlási ára között; bizonytalan piaci környezet; az élőnyúl befogás arányának csökkentése, inkább kora októberi nagyterítékű és kevés vadászat. Élőhely-fejlesztés, -megőrzés, takarmányozás: szoros és jó kapcsolat a földtulajdonossal; hasonló irányelveket kell követni, mint a már említett érzékeny természeti területek esetében; nyári táplálékhiányos időszakban is szükséges lédús takarmánnyal takarmányozni. 22

23 Ragadozó gazdálkodás: Tervszerű ragadozó gyérítés tavasszal (fialáskor) a megbecsült kotorék-sűrűség alapján. Sűrűségfüggő gyérítési módszerek alkalmazása (csapdázás), illetve kotorékozás (kiásás, kotorék ebek alkalmazása). e./ Kutatás Kutatási támogatások: Az elmúlt évtizedben több mezei nyúl kutatással kapcsolatos projekt is megvalósult. Ezeknek köszönhetően alakult ki egy jól használható és elfogadott becslési hasznosítási módszer. Ezek a kutatások viszont új és újabb összefüggések vizsgálatának indokoltságát vetették fel: 1. Mezőgazdasági táblaszerkezet / táblanagyság,vetésszerkezet /agrotechnika hatásainak vizsgálata. A mezőgazdaság átalakulásával járó, sok helyen újra kialakuló kisparcellás termelés nem hozta meg azt az eredményt, hogy az apróvadállomány, köztük a mezei nyúl ennek hatására látványosan növekszik. Az alkalmazott agrotechnika változatlan maradt, a táblaszegélyek még inkább eltüntek hiszen a gazdálkodó minden talpalatnyi földet meg kíván művelni. A szelektív gyomirtókat széles körben használják, ezzel összefüggésben, illetve a táblaszegélyek eltüntetésével a táplálékbázis minősége és mennyisége leszűkült. 2. Az élőhelyek vízellátásának kérdése : A mezei nyúl gazdálkodás szempontjából egyaránt fontos az aszályos és a belvizes időszakoknak és az ezzel érintett terület nagyságoknak az ismerete. Eddigi kutatásaink során egyértelműen kiderül, hogy a területek vízellátottságának a talajtípusok vízmegőrző képessége komoly hatással van a fenntartható törzsállomány nagyságára, illetve az éves 23

24 szaporulat megmaradására. Tulajdonképpen ezek a dolgok vizsgálatok nélkül is egyértelműnek tűnnek, de a végrehajtott meliorizációk, a meliorizációs csatornákból a víz gyors elvezetése egyes területrészek mezei nyúl állományának teljes összeomlását okozzák. 3. Állategészségügy: Lehetővé kell tenni a terítéken történő vizsgálatokat. Országos állategészségügyi monitoring a betegség előfordulásával kapcsolatban, megelőzés védekezés módszereinek kidolgozása. Meg kell vizsgálni, hogy az általánosan alkalmazott teszt reagense csak a betegfertőző egyedeknél mutat pozitivitást, vagy az ellenanyagot hordozó gyógyult nem fertőző egyedeknél is. A vadgazdálkodókat - vadászokat tájékoztatni kell a betegség humán vonatkozásairól. Záró megjegyzés Tisztában vagyunk azzal, hogy javaslataink kemények és mind az állami igazgatásra, mind az érdekvédelemre, mind a vadgazdálkodókra, mind a kutatókra komoly feladatokat rónak. Véleményünk szerint azonban a mezei nyúl állomány az elmúlt évtizedekben folyamatosan romló helyzete indokolja a javaslataink megtételét, elfogadását és a gyakorlatban való alkalmazásának támogatását, kikényszerítését. 24

25 Irodalomjegyzék Barkóczi, I. és Hagymási, L. (1982): Nyúlremények. Nimród, 102(2): Barta, Z., Karsai, I. és Székely, T. (1995): Alapvető kutatástervezési, statisztikai és projectértékelési módszerek a szupraindividuális biológiában. Egyetemi jegyzet, KLTE, Debrecen. Bárány, P. (2003): A mezei nyúl tularémiája és az Alföld vadászterületeinek fertőzöttsége. Szakdolgozat, Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő. Begala, A., Lanszky, J., Heltai, M. és Szemethy, L. (2000): Adatok néhány fontosabb hazai ragadozó táplálkozásáról. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: Begon, M., Harper, J. L. és Townsend, C. R. (1990): Ecology: Individuals, Populations and Communities. Blackwell Scientific Publications, Cambridge, USA. Bertóti, I. (1975): A zárt rendszerű kukoricatermesztés hatása a mezei nyúl állományra. A Vadgazdálkodás fejlesztése, 15: Brüll, U. (1976): Nahrungsbiologische Studien am Feldhasen in Schlesswig-Holstein. Ein Beitrag zur Äsungsverbässerung. Pp , Z. Pielowski and Z. Pucek (Eds.): Ecology and Management of European Hare Populations. Polish Hunting Association, Warsaw. Buka, Sz. (2003): A mezei nyúl gazdálkodás vizsgálata a geszti Toldi Miklós Vt. területén. Szakdolgozat, SZIE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék. Byers, C. R., Steinhorst, R. K. and Krausman, P. R. (1984): Clarification of a technique for analysis of utilization-availability data. Journal of Wildlife Management, 48: Csányi, S. (Szerk.) (1996): Vadgazdálkodási Adattár Szt. István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő. Csányi, S. (Szerk.) (1999a): Vadgazdálkodási Adattár Szt. István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő. Csányi, S. (1999b): Vadgazdálkodási tájak és körzetek kijelölése. Vadbiológia, 6: Csányi, S. (Szerk.) (2000): Az 1999/2000. vadászati év vadgazdálkodási eredményei és a tavaszi vadállomány becslési adatok. Szt. István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő. Csányi, S. (Szerk.) (2001): Vadgazdálkodási Adattár. 2000/2001. vadászati év. Szt. István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő. 25

26 Csányi, S. (Szerk.) (2002): Vadgazdálkodási Adattár. 2001/2002. vadászati év. Szt. István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő. Csányi, S. (Szerk.) (2003): Vadgazdálkodási Adattár. 2002/2003. vadászati év. Szt. István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő. Dávid, J. (2001): A Kovács-Heltay féle állomány hasznosítási modell vizsgálata a biharkeresztesi Petőfi Vadásztársaság területén. Szakdolgozat, SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék. Demeter, E. és Mátrai, K. (1988): A mezei nyúl tápláléka intenzíven művelt alföldi területen, novemberben. Vadbiológia, 2: Edwards, P. J., Fletcher, M. R. és Berny, P. (2000): Review of the factors affecting the decline of the European brown hare, Lepus europaeus (Pallas, 1778) and the use of wildlife incident data to evaluate the significance of paraquat. Agriculture Ecosystems & Environment, 79(2-3): Erdei, M. (1977): A róka. Nimród, 2: Erdei, P. (2000): Az abádszalóki Hubertus Vadásztársaság rókagazdálkodásának bemutatása. Szakdolgozat, SZIE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék. Faragó, S. (1997): Élőhelyfejlesztés az apróvad-gazdálkodásban. A fenntartható apróvadgazdálkodás környezeti alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Farkas, D. (1977): A lucernabetakarítás hatása a mezei nyúlra és a fácánra. Nimród Fórum, 7: 1-4. Farkas, D. (1978a): Az iparszerű kukoricatermesztés hatása az apróvadállományra. Nimród Fórum, 4: Farkas, D. (1978b): Tarlóégetés vadkímélő módon. Nimród, 7: Farkas, D. (1980): Tovább csökken a mezenyúl száma? Nimród, 100(10): Farkas, D. (1983): A róka és az apróvad. Nimród, 103(5): Farkas, S. (2002): A korszerű mezei nyúl-gazdálkodás alapjai. Diplomadolgozat, SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék. Fodor, T. (1976): A növénytermelési rendszerek iránya és a vadgazdálodás. Nimród Fórum, 6: Frylestam, B. (1979): Structure, size and dynamics of three European hare populations in Southern Sweden. Acta Theriologica, 24(33): Frylestam, B. (1981): Estimating by spotlight the population density of the european hare. Acta Theriologica, 26:

27 Frylestam, B. (1986): Agricultural land use effects on the winter diet of Brown Hares (Lepus europeus Pallas) in southern Sweden. Mammal Review, 16(3/4): Goszczynski, J., Rakowski, L. és Truszkowski J. (1976): The role of the european hare in the diet of predators in cultivated field systems. Pp , Z. Pielowski and Z. Pucek (Eds.): Ecology and Management of European Hare Populations. Polish Hunting Association, Warsaw. Harder, J. D. és Kirkpatrick, R. L. (1994): Physiological methods in wildlife research. Pp , T. A. Bookhout (Ed.): Research and management techniques for wildlife and habitats. Fifth ed. The Wildlife Society, Bethesda, Md. Hecsei, J. és Szappanos, I. (1978): Az időszerű mezőgazdasági munkák és a vadvédelem kérdései. Nimród, 5: Heltai, M., Lanszky, J. és Szemethy, L. (2000): Adalékok a vörösróka táplálkozásához. Vadbiológia, 7: Heltai, M. (Szerk.) (2004a): A vadgazdálkodás, vadászat szempontjából fontos emlős ragadozók és ragadozó madarak hosszútávú, országos, kérdőíves adatgyűjtésen alapuló monitoringja. FVM jelentés, SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék. Heltai, M. (Szerk.) (2004b): Az aranysakál visszatelepedésének és vadgazdálkodási hatásainak vizsgálata. FVM jelentés, SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék. Heltay, I. (1980): A mezei nyúl helyzete Magyarországon. Nimród Fórum, 9: Istvánffy, A. (2002): A mezei nyúl állományának vizsgálata és élőhelyének fejlesztése. Nimród, 90(3): Ivlev, V. S. (1961): Experimental Ecology of the Feeding of Fishes. Yale University Press, New Haven. Jakabházy, M. (1976): A nagyüzemi batakarítás hatása mezei nyúl-állományunkra Komárom megyében. Nimród Fórum, 6: Kammerer, E. (1981): Bestimmung der Quantität und Qualität der Aufgenommenen Äsung und Rückschluss auf die Grösse des Tages aktivitätsraumes des Feldhasen Lepus europeus Pallas im Waldviertel (Raum Schrems). Ph. D. Dissertation, Veterinärmedizinische Universität, Wien. Katona, K. és Altbäcker, V. (2002): Diet estimation by faeces analysis: sampling optimisation for the European hare. Folia Zoologica, 51: Kovács, Gy. (1981): A mezei nyúl populációdinamikája és az állományhasznosítás tervezése. Szakdolgozat, GATE. 27

28 Kovács, Gy. és Heltay, I. (1985): Mezei nyúl. Ökológia, gazdálkodás, vadászat. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Lehoczki, R. (1999): Földrajzi információs rendszerek alkalmazása az élőhelyfejlesztésben. Szakdolgozat, SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék. Magurran, A. E. (1988): Ecological Diversity and its Measurement. Princeton Univ. Press, Princeton. Magyar, B. (1981): A vad által hasznosítható táplálékforrás helyzete a nagyüzemileg művelt mezőgazdasági területeken. Nimród Fórum, 9: Mátrai, K. és Kabai, P. (1989): Winter plant selection by red and roe deer in a forest habitat in Hungary. Acta Theriologica, 34: Möller, D. (1971): Beitrag zur Reproduktion des Feldhasen (Lepus europaeus Pallas) in der Deutschen Demokratischen Republik. Beitr. Zur Jagd- und Wildforschung VII. tag.- Ber. Akad. Landwirtsch. - Wiss., Berlin, Nr. 113: Nikodémusz, E. (1978): Növényvédőszerek vadtoxikológiai vizsgálata. Nimród Fórum, 4: 7-8. Panek, P. and Kamieniarz, R. (1999): Relationships between density of brown hare Lepus europaeus and landscape structure in Poland in the years Acta Theriologica, 44(1): Pap, I. T. (2003): Mezei nyúl gazdálkodási modellek értékelése a csanádapácai Kittenberger Vt. területén. Diplomadolgozat, SZIE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék. Pielowski, Z. (1976a): Number of young born and dynamics of the European hare population. in Ecology and Management of European hare population, eds. Pielowski and Pucek, Warszawa, Pielowski, Z. (1976b): The role of foxes in the reduction of the European hare population. Pp , Z. Pielowski és Z. Pucek (Eds.): Ecology and Management of European Hare Populations. Polish Hunting Association, Warsaw. Pielowski, Z. (1981): Yearly balance of European hare population. Pp , K. Myers és C. D. MacInnes (Eds): Proceedings of the World Lagomorph Conference, Guelph, Ontario. Pielowski, Z. és Raczynski, J. (1976): Ecological conditions and rational management of hare populations. in Z. Pielowski és Z. Pucek (Eds.): Ecology and management of European hare populations. Polish Hunting Association, Warsaw. 28

29 Raczynski, J. (1974): Die Testalltung der Bestandgrösse der Hasenpopulation nach einem mehrjährigen Zyklus. XIth Int. Congress Game Biologists, Stockholm. Saly, G. (1976): Növényvédelem-vadvédelem. Nimród, 7: Steineck, T. (1978): Die Botanische Zusammensetzung des Magen inhaltes bei Feldhasen (Lepus europeus P.). Ph. D. Dissertation, Veterinärmedizinische Universität, Wien. Szabari, Sz. (1999): A mezei nyúl hasznosítási modell tapasztalatai. Diplomadolgozat, GATE. Szemethy, L. és Heltai, M. (2000): Ragadozó-gazdálkodás: az elmélet összekapcsolása a gyakorlattal. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: Szemethy, L., Heltai, M., Biró, Zs., Klenk, B., Márton, Sz. és Szűcs, D. (2003): Emlős ragadozók monitoringja. SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, FM részjelentés. Szrnka, P. (2003): A hódmezővásárhelyi Szakszervezeti Vt. mezei nyúl gazdálkodásának elemzése. Diplomadolgozat, SZIE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék. Tóth, L. (2003): A vadgazdálkodás, vadászat szempontjából fontos ragadozó madarak és zsákmányállataik hosszútávú, terepi felvételezéseken alapuló monitorozása. SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, FM részjelentés. Vaughan, N., Lucas, E. A., Harris, S. és White, P. C. L. (2003): Habitat associations of European hares Lepus europaeus in England and Wales: implications for farmland management. Journal of Applied Ecology, 40(1): Waliczky, L. (1981): Nyúlgondjaink. Nimród, 101(11): Zaják, Á. (1978): A vadkímélő növényvédelem. Nimród Fórum, 4:

30 Melléklet Bács Kiskun megye tularémia fertőzöttsége Vadászati év Beszállító vt. Beszállított Átlag szórás Minimum Maximum mezei nyúl/db % % % 1995/ ,86 3,4 0 11, / ,22 2,76 0 5, / ,14 2,47 0 6, / ,73 2,34 0 5, / ,01 10, , / ,56 2,3 0 5, / ,76 1,67 0 3,33 / Forrás : Bárány Péter szakmérnöki diploma dolgozat 2003 / Békés megye tularémia fertőzöttsége Vadászati év Beszállító vt. Beszállított Átlag szórás Minimum Maximum mezei nyúl/db % % % 1995/ ,1 2, , / ,16 2,02 0 5, / ,11 8, , / ,36 4, , / ,83 5, , / ,56 3, , / ,95 3, ,14 / Forrás : Bárány Péter szakmérnöki diploma dolgozat 2003 / 30

31 Hajdú-Bihar megye tularémia fertőzöttsége Vadászati év Beszállító vt. Beszállított Átlag szórás Minimum Maximum mezei nyúl/db % % % 1995/ ,66 1,15 0 4,0 1996/ ,23 1,32 0 3, / ,5 11, , / ,14 3, , / ,9 15, , / ,62 2,38 0 6, / ,57 5,4 0 14,66 / Forrás : Bárány Péter szakmérnöki diploma dolgozat 2003 / Jász-Nagykun-Szolnok megye tularémia fertőzöttsége Vadászati év Beszállító vt. Beszállított Átlag szórás Minimum Maximum mezei nyúl/db % % % 1995/ ,99 8, , / ,27 2, , / ,79 11, , / ,0 3, , / ,15 12, , / ,81 4, , / ,88 4, ,68 / Forrás : Bárány Péter szakmérnöki diploma dolgozat 2003 / 31

32 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tularémia fertőzöttsége Vadászati év Beszállító vt. Beszállított Átlag szórás Minimum Maximum mezei nyúl/db % % % 1995/ ,38 0,91 0 2, / ,73 1,16 0 2, / ,00 0, / ,24 0,76 0 2, / ,33 1,15 0 4, / ,00 0,00 0 0, / ,00 0,00 0 0,00 / Forrás : Bárány Péter szakmérnöki diploma dolgozat 2003 / 32

33 . 1. térkép (forrás : Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program.) 2. térkép (forrás : Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program.) 33

34 3. térkép (forrás : Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program.) 4. térkép (forrás : Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program.) 34

35 5. térkép (forrás : Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program.) 6. térkép (forrás : Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program.) 35

INTEGRÁLT MEZEI NYÚL-GAZDÁLKODÁS. Dr. Faragó Sándor

INTEGRÁLT MEZEI NYÚL-GAZDÁLKODÁS. Dr. Faragó Sándor INTEGRÁLT MEZEI NYÚL-GAZDÁLKODÁS Dr. Faragó Sándor A mezei nyúl állomány Magyarországon csökken az elmúlt 30 évben és az előrevetített számítások további erőteljes csökkenést jósolnak. A folyamatos csökkenést

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdaság és a természetvédelem kapcsolata az ÉTT területeken. 109.lecke

Részletesebben

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Gazdálkodás a mezei nyúllal A mezei nyúl jelentősége Hazánk apróvad-gazdálkodásának legfontosabb faja Nagy a vadászati érdeklődés a mezei nyúl

Részletesebben

A MEZEINYÚL TÁPLÁLKOZÁSI JELLEGZETESSÉGEI KÜLÖNBÖZÔ MAGYARORSZÁGI ÉLÔHELYEKEN. Biró Zsolt, Katona Krisztián és Szemethy László

A MEZEINYÚL TÁPLÁLKOZÁSI JELLEGZETESSÉGEI KÜLÖNBÖZÔ MAGYARORSZÁGI ÉLÔHELYEKEN. Biró Zsolt, Katona Krisztián és Szemethy László A MEZEINYÚL TÁPLÁLKOZÁSI JELLEGZETESSÉGEI KÜLÖNBÖZÔ MAGYARORSZÁGI ÉLÔHELYEKEN Biró Zsolt, Katona Krisztián és Szemethy László Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103, Gödöllô,

Részletesebben

Az intenzív mezőgazdálkodás legfontosabb élőhelyi hatásai

Az intenzív mezőgazdálkodás legfontosabb élőhelyi hatásai Élőhelygazdálkodás mezőgazdaságilag művelt területeken példák a mezei nyúl szükségletei alapján Heltai Miklós egyetemi docens Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Az intenzív mezőgazdálkodás

Részletesebben

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási

Részletesebben

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr. SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt

Részletesebben

V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T

V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő telefon: 28-522086, fax: 28-420189, email: css@ns.vvt.gau.hu Szakdolgozatok javasolt

Részletesebben

Az apróvad állomány és a ragadozógazdálkodás helyzete Magyarországon

Az apróvad állomány és a ragadozógazdálkodás helyzete Magyarországon SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 522 989 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Az apróvad állomány

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

Mezőgazdálkodás AKG nélkül

Mezőgazdálkodás AKG nélkül Mezőgazdálkodás AKG nélkül Az agrár-környezetgazdálkodási program egy éves kimaradásának hatásai és értékelése Kovács Krasznai Eszter és Kalóczkai Ágnes Kutatási cél Mi történt egy AKG nélküli évben? Kutatási

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában Ragadozók Emlős ragadozók Ragadozó gazdálkodás A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje. Latin nevük Carnivore, a Carne (hús) és a Vorare (felfal) szóösszetétel eredménye,

Részletesebben

Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára

Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára Ujhegyi Nikolett, Biró Zsolt, Patkó László, Szemethy László Gödöllő Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet 2014.

Részletesebben

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november)

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november) Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november) Dr. Bíró Zsolt A mezei nyúl populáció-dinamikája különböző élőhelyeken

Részletesebben

Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő

Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő . A vadkárelhárítás gyakorlata A vadkár megelőzés, -elhárítás, vizsgálata a szakértő szemével A vadkár megelőzés, -elhárítás környezete, körülményei. Az egyes módszerek

Részletesebben

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2000-ben.

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2000-ben. SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési

Részletesebben

A vadtakarmányozás értékelése

A vadtakarmányozás értékelése A vadtakarmányozás értékelése Dr. Szemethy László Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Fogalmak Vadföld alatt a vadgazdálkodó egység kezelője által gondozott olyan területeket értünk, amelyeken

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága A kalászos gabonák 2005. évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon Veszprém 2005. október Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság,

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Az agráriumhoz kötődő környezeti, természeti erőforrásaink helyzete Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület FALUGAZDÁSZOK

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi

Részletesebben

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek Magyarországon 2 Természetvédelmi

Részletesebben

Integrált apróvadgazdálkodás

Integrált apróvadgazdálkodás A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekesértékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége.

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Vadászati idények 2010

Vadászati idények 2010 Vadászati idények 2010 7/2010. (II. 2.) FVM rendelete a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet

Részletesebben

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok

Részletesebben

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2006-ban.

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2006-ban. SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési

Részletesebben

A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései

A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései Náhlik András Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Bevezetés Európa nagyon kevés országában van

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente

Részletesebben

Az élőhelyvesztés szerepe a mezei nyúl (Lepus europaeus Pallas 1778) állomány csökkenésében Magyarországon

Az élőhelyvesztés szerepe a mezei nyúl (Lepus europaeus Pallas 1778) állomány csökkenésében Magyarországon Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 35-45, 2009 Az élőhelyvesztés szerepe a mezei nyúl (Lepus europaeus Pallas 1778) állomány csökkenésében Magyarországon Biró Zsolt, Roszik Ákos és Rízmajer Pál Szent

Részletesebben

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a

Részletesebben

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti

Részletesebben

Nyúl viszi a... sast. Vadászok a parlagi sasért. Bevezetés. szetvédelmi Egyesület (MME) partnerként vonta be a pályázatba az Országos

Nyúl viszi a... sast. Vadászok a parlagi sasért. Bevezetés. szetvédelmi Egyesület (MME) partnerként vonta be a pályázatba az Országos Nyúl viszi a... sast Vadászok a parlagi sasért Bevezetés 2012. január 1-jével indult A parlagi sas védelme Magyarországon című LIFE (LIFENAT/HU/019) program, melynek elsődleges célja az illegális mérgezéses

Részletesebben

Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken

Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Se veled, se nélküled az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések értékelése természetvédelmi

Részletesebben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly

Részletesebben

Heltai Miklós, Szabó László és Csenki Friderika Szent István Egyetem, VadVilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő,

Heltai Miklós, Szabó László és Csenki Friderika Szent István Egyetem, VadVilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő, A RAGADOZÓ GAZDÁLKODÁS ÉRTÉKELÉSE HÁROM APRÓVADAS VADGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEN Heltai Miklós, Szabó László és Csenki Friderika Szent István Egyetem, VadVilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő, Email: Heltai.Miklos@vvt.gau.hu

Részletesebben

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról

Részletesebben

VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése szeptember

VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése szeptember VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése 2007. szeptember Tagság alapadatai A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak jelenleg 811 tagja van. A tagság megyék szerinti megoszlása

Részletesebben

PRESENT CIRCUMSTANCES OF BROWN HARE MANAGEMENT AND REQUIRED IMPROVEMENTS. By: KELEMEN, JÓZSEF SZEMETHY, LÁSZLÓ BÍRÓ, ZSOLT

PRESENT CIRCUMSTANCES OF BROWN HARE MANAGEMENT AND REQUIRED IMPROVEMENTS. By: KELEMEN, JÓZSEF SZEMETHY, LÁSZLÓ BÍRÓ, ZSOLT PRESENT CIRCUMSTANCES OF BROWN HARE MANAGEMENT AND REQUIRED IMPROVEMENTS By: KELEMEN, JÓZSEF SZEMETHY, LÁSZLÓ BÍRÓ, ZSOLT Following Hungary s accession to the EU, probably a significant proportion of agricultural

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL XIX. évfolyam, 7. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. november 24-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról

Részletesebben

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és

Részletesebben

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Az élőhelyvédelmi irányelv és a LIFE program 20. évfordulója Budapest, 2012. május 17. Balczó Bertalan, VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi

Részletesebben

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt

Részletesebben

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata: 1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton

Részletesebben

A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja

A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja Az európai csülkös vad két változtatási pontja A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak számos esetben fel kellene hagynia az állomány megszámlálására tett próbálkozásokkal. A vadgazdálkodóknak és/vagy

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

STATISZTIKAI JELENTÉSEK

STATISZTIKAI JELENTÉSEK XXI. évfolyam 1. szám 2016 STATISZTIKAI JELENTÉSEK TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2016. április 18-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról

Részletesebben

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2003-ban.

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2003-ban. SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési

Részletesebben

r. Varga Gyula gím dám őz vaddisznó összesen Zselic Kaposvár Szántód Lábod Segesd Iharos Zsitfa Barcs SEFAG Zrt.

r. Varga Gyula gím dám őz vaddisznó összesen Zselic Kaposvár Szántód Lábod Segesd Iharos Zsitfa Barcs SEFAG Zrt. z üzemi vadgazdálkodás tervezése, jellemzői Költségek és hozamok a vadgazdálkodásban r. Varga Gyula % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 gím dám őz vaddisznó összesen Zselic Kaposvár Szántód Lábod Segesd

Részletesebben

Nemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/

Nemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/ Nemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/ Készítette: Nagy István Mottó: Magyarország legyen Európa Vadaskertje! 1. Célja 2. A vad helye a természeti környezetben 2.1 A vadgazdálkodás kapcsolata az

Részletesebben

H Á Z I S Z A B Á L Y Z A T

H Á Z I S Z A B Á L Y Z A T H Á Z I S Z A B Á L Y Z A T Készült: 2010. október 16. 2 1.. /1/ A Nagycserkeszi Új Erő Vadásztársaság, (továbbiakban VT.) 2010. október 16-án tartott közgyűlése által módosított Házi Szabályzat. /2/ Jelen

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:

Részletesebben

VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése szeptember

VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése szeptember VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése 28. szeptember Tagság alapadatai A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak jelenleg 819 tagja van. A tagság megyék szerinti megoszlása

Részletesebben

TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása

TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 176. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása E L Ő T E R J E S Z T É S

Részletesebben

A vadföld- és legelőgazdálkodás országos elemzése az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján

A vadföld- és legelőgazdálkodás országos elemzése az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján A vadföld- és legelőgazdálkodás országos elemzése az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján Sonkoly Krisztina Lehoczki Róbert Csányi Sándor Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási

Részletesebben

INTEGRÁLT APRÓVADGAZDÁLKODÁS. Prof. Dr. Faragó Sándor

INTEGRÁLT APRÓVADGAZDÁLKODÁS. Prof. Dr. Faragó Sándor INTEGRÁLT APRÓVADGAZDÁLKODÁS Prof. Dr. Faragó Sándor Fogoly (Perdix perdix) indikátor faj 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 Fogoly állománybecslési és teríték adatok (1960-2004) pld

Részletesebben

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett

Részletesebben

Lehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.

Lehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau. Lehoczki Róbert Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.hu +Spatial analyst $/. $/ 0$= É 6$, 7%(5#hD/ (7( %. 2UV]iJRV9DGJD]GiONRGiVL$GDWWiU

Részletesebben

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november

Részletesebben

79/2004 (V.4.) FVM rendelet

79/2004 (V.4.) FVM rendelet 79/2004 (V.4.) FVM rendelet Nagyvadfajok gímszarvas dámszarvas őz, muflon, vaddisznó [szikaszarvas] LV/1996. (VI.16.) törvény vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról A földművelésügyi miniszter

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

VI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év

VI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év VI. évfolyam, 2. szám 215 Statisztikai Jelentések FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA 214. év Főbb termények és termékek alakulása Főbb termények és termékek alakulása VI. évfolyam, 2. szám 215

Részletesebben

A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005 2300/9/2005. GYŐR 2005. november Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata . számú melléklet grár-környezetgazdálkodási kifizetés előíráscsoportjainak előírástáblázata Tematikus előíráscsoport. Horizontális szántó földhasználati kategória támogatás előírásai támogatás. 2. 3.

Részletesebben

Vaddisznó. Európai és hazai elterjedés. Nagyvadállományok hasznosítása

Vaddisznó. Európai és hazai elterjedés. Nagyvadállományok hasznosítása Európai és hazai elterjedés Vaddisznó Nagyvadállományok hasznosítása P Kb. 25 alfaj: fôleg testnagyság és szinezet alapján P 120-150 kg-os nagyság, de 200-300 kg-os is elôfordul P Észak- és Dél-Amerikába

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

Részletesebben

A nagyvadegység (NE) mint gazdasági mutató, az eltérő adottságú élőhelyek nagyvadgazdálkodásának összehasonlítására

A nagyvadegység (NE) mint gazdasági mutató, az eltérő adottságú élőhelyek nagyvadgazdálkodásának összehasonlítására A nagyvadegység (NE) mint gazdasági mutató, az eltérő adottságú élőhelyek nagyvadgazdálkodásának összehasonlítására Barna Róbert Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Informatika Tanszék, Kaposvár ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések

Részletesebben

A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon. Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI

A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon. Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI Gümőkór (tuberculosis, TBC) kórokozói különböző emlős állatfajok és az ember gümőkórja M. tuberculosis complexbe tartozó fajok

Részletesebben

lkodási A hazai vadgazdálkod Az Okokról néhány szót Bleier Norbert -SZIE MKK VMI- Miért szükséges a gazdálkodás értékelése

lkodási A hazai vadgazdálkod Az Okokról néhány szót Bleier Norbert -SZIE MKK VMI- Miért szükséges a gazdálkodás értékelése lkodás i miai lkodás i Az Okokról néhány szót lkodás i Miért szükséges a gazdálkodás i? Milyen kérdéseket kell feltennünk? Milyen adataink, információink vannak? Milyen módszerek állnak a rendelkezésünkre

Részletesebben

A vadegészségügy és vadgazdálkodás oktatása az állatorvos képzésben. Sótonyi Péter

A vadegészségügy és vadgazdálkodás oktatása az állatorvos képzésben. Sótonyi Péter A vadegészségügy és vadgazdálkodás oktatása az állatorvos képzésben Sótonyi Péter Szervezett formában 1973-tól fakultatív tantárgyként Állattani és Parazitológiai Tanszék Janisch Miklós (1922-2002) Főbb

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3. Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A 2015. októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján 2016. február 3. 1 / 8 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,

Részletesebben

/Kivonat a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendeletből/

/Kivonat a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendeletből/ A természetvédelmi hatósági eljárások során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak /Kivonat a 33/200 (XII. 27.) KvVM rendeletből/ Sorszám 3 37. Az igazgatási szolgáltatási díjköteles természetvédelmi,

Részletesebben

36% more maize was produced (Preliminary production data of main crops, 2014)

36% more maize was produced (Preliminary production data of main crops, 2014) Release date: 22 January 2015 Next release: 26 January 2015. Vital events, January November 2014 Number 13 36% more maize was produced (Preliminary data of main crops, 2014) In 2014 the of all major crops

Részletesebben

Vadászati Árjegyzék 2011/2012. Pilisi Parkerdő Zrt. Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél!

Vadászati Árjegyzék 2011/2012. Pilisi Parkerdő Zrt. Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél! Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél! Vadászati Árjegyzék 2011/2012 Pilisi Parkerdő Zrt Mielőtt nekilátnának áraink áttanulmányozásához, kérjük, hogy olvassák el az általános tudnivalókat.

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata . számú melléklet grár-környezetgazdálkodási kifizetés csoportjainak táblázata Tematikus csoport. Horizontális szántó földhasználati kategória támogatás ai támogatás választható ok. 2. Tilos szennyvíz,

Részletesebben

H SZONÁLLAT ADATBÁZIS

H SZONÁLLAT ADATBÁZIS TARTALOM H SZONÁLLAT ADATBÁZIS I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2006. MÁRCIUS ÁLLATOT TARTÓK SZÁMA MEGYÉNKÉNT SZARVASMARHALÉTSZÁM MEGYÉNKÉNT SERTÉSLÉTSZÁM MEGYÉNKÉNT MADÁRINFLUENZA: EMBERI FERTŐZÉSEK Tisztelt Partnerünk!

Részletesebben

Az egyes célprogramok előírásaihoz tartozó meg nem felelések, azok ellenőrzési szempontjai, illetve szankciói és azok értelmezése

Az egyes célprogramok előírásaihoz tartozó meg nem felelések, azok ellenőrzési szempontjai, illetve szankciói és azok értelmezése 16. számú melléklet a /2009. ( )FVM rendelethez Az egyes célprogramok előírásaihoz tartozó meg nem felelések, azok ellenőrzési szempontjai, illetve szankciói és azok értelmezése Az egyes szankciótípusok

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben