Összefoglaló tanulmány a mezei nyúl gazdálkodás aktuális helyzetéről és a szükséges fejlesztésről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Összefoglaló tanulmány a mezei nyúl gazdálkodás aktuális helyzetéről és a szükséges fejlesztésről"

Átírás

1 Összefoglaló tanulmány a mezei nyúl gazdálkodás aktuális helyzetéről és a szükséges fejlesztésről Készítette: Szemethy László, Biró Zsolt, Kelemen József Gödöllő 2004

2 I. Bevezetés Hazánk apróvad-gazdálkodásának talán a legfontosabb tényezője a mezei nyúl. Az elmúlt évtizedben több kutatás és tanulmány foglalkozott gazdálkodásának ökológiai illetve ökonómiai problémáival anélkül, hogy egyes vadgazdálkodási egységtől eltekintve komolyabb foganatja lenne a kidolgozott jó és hatékony módszerek gyakorlati bevezetésének. A különböző tájegységeken megrendezett konferenciák szakmai tájékoztatók nem hozták meg a várható eredményeket és jelen pillanatban nyugodtan kijelenthető, hogy ezen vadfajjal teljes mértékben vakon gazdálkodunk. Legalapvetőbb problémák: A mezei nyúl állomány Magyarországon csökken az elmúlt 30 évben és az előrevetített számítások további erőteljes csökkenést jósolnak. A folyamatos csökkenést a mezei nyúl populáció-nagyságának ciklikus változásai elfedik, ezért a vadgazdálkodók sokszor úgy gondolják, hogy csak ideiglenes volt a csökkenés. Többszörös élőhelyvesztést figyelhetünk meg: az intenzív mezőgazdasági művelés, a nagykiterjedésű erdősítések, a nagyvadfajok terjeszkedése (apróvadas területek csökkenése áttérés nagyvadgazdálkodásra a korábbi apróvadas területeken, Csányi 1999b). A ragadozók, az elsősorban lényeges róka létszáma folymatosan nő, de növekszik a borz, az aranysakál létszáma is (Heltai 2004b). A tenyésztés és kibocsátás nem megoldott és nem járható út. Természetes állományokkal kell gazdálkodni. Tavaszi állománybecslése alapján történő állományhasznosítás még akkor sem tervezhető nagy biztonsággal, ha az elfogadott és jónak ítélt sávos reflektoros becsléssel végzi el precízen a vadgazdálkodó / sokszor a pénzt és az időt sajnálják, holott a költsége 3 értékesített mezei nyúl árából fedezhető / A vadgazdálkodási és az államigazgatási gyakorlat is sokszor merev, elavult, ökológiailag nem alátámasztott szemléletű (állandó hasznosítási ráta, alkalmazkodó hasznosítás helyett, februári tervezés, szeptemberi helyett). 2

3 A gazdálkodók tudják az élőhelyfejlesztés, a takarmányozás, ragadozó gyérítés szükségességét, de hanyagságból nemtörődömségből vagy rosszul értelmezett takarékosságból nem veszik tudomásul ezeket az alapvető ökológiai tényezőket, melyet a mezei nyúl mint indikátor az egy éven belüli növekedési rátájával jelez. Az előzőek figyelembe nem vétele sokszor túlhasznosítást vagy jobb esetben alulhasznosítást eredményez. Gazdasági szempontból mindkettő egyformán káros tényezőnek minősíthető. Relatív túlhasznosítás. Az élve történő befogással történő hasznosítás több kockázati tényezőt foglal magában. Januárban már tulajdonképpen a már áttelelt, szaporodási ciklus előtti törzsállományt hasznosítjuk. Komoly kockázati tényező, ha januári befogásokon derül ki a tularémia fertőzöttség magas aránya. Rossz gyakorlat a befogáskori előszűrés, a fertőzött egyedek visszaeresztése a vadászterületre. A hasznosításban benne foglaltatik a bérvadászatokon sokszor 10-20%-ot meghaladó magas sebzési arány, melyet figyelmen kívül hagynak. Egy vadászterületrészt többször is levadásznak stb. Ugyanakkor: A mezei nyúl r stratégista, tehát gyorsan reagál az élőhely-fejlesztésre (ld. Moson projekt, Magyar Fogolyvédelmi Program); kis beavatkozással nagy hasznot hajt, hisz kismértékű élőhely-fejlesztéssel és tudatos ragadozó gazdálkodással hatalmas állománynövekedést lehet elérni; csekély vadkárt okoz; nagy vadászati érdeklődés van a faj iránt, mind külföldről, mind Magyarországról, hisz az egyik olyan vadfajunk, amit minden magyar vadász meglőhet; természetvédelmi jelentősége is fontos, hisz egyrészt zsákmányfaj sok ragadozó számára, másrészt szabályozó szerepet tölthet be egyes növénytársulásokban (ld. Bugac); sok kutatási eredmény, tapasztalat és gazdálkodási javaslat halmozódott már fel a fajjal kapcsolatban. 3

4 A felsorolt problémák az adott gazdálkodási feltételek mellett állandónak tekinthetők, de a vadászatra jogosultak hajlamosak mindig az élőhelyi környezetben keresni a problémák okait, holott a megoldás kulcsa nagy részben a kezükben van. II. Az állomány helyzete A mezei nyúl országos helyzete folyamatosan romlik az 1970-es évektől kezdve (1. ábra, Csányi 1996, 1999a, 2000, 2001, 2002, 2003). darab y = x x x R 2 = y = 1E+06e x R 2 = Év Becslés Teríték becslés trend teríték trend 1. ábra: A mezei nyúl országos állományának és terítékének alakulása között. A jelenlegi trend mellett 2030-ra az országos állomány eléri a 4 egyed/100 ha-os küszöbértéket. Ezen érték alatt nem lehet mezei nyúlra vadászni. A Dunántúlon a jelenlegi állományhasznosítása alig éri el az elmúlt évtized elején történő hasznosításnak a felét, az országos hasznosításnak, pedig az 5 %-át (1. táblázat). A hasznosítás csaknem teljesen a kilövésre korlátozódik, az élve történő értékesítés minimális, szükségessége megkérdőjelezhető. Az állomány fenntartása és bölcs hasznosítása azonban szükséges akkor is, ha a gazdálkodók alapvetően a nagyvaddal foglalkoznak. Az 1. táblázat számoszlopait áttekintve megállapítható, hogy a Dunántúl összességének mezei nyúl állománya összeomlott. 4

5 Az alacsony hasznosítási % mellett is csökkent a törzsállománynagyság és ennek megfelelően a teríték is. Lehetséges okok: - a nagyvadállomány / elsősorban a vaddisznó / rohamos terjeszkedésével jelentősen megnőtt az éves mezei nyúl szaporulat mortalitása; - róka, borz és más ragadozók állománynövekedése, mely szintén elsősorban az éves szaporulat mortalitását növeli; - a vadgazdálkodók többsége elsősorban a nagyvaddal gazdálkodik és a mezei nyúl fokozatosan, mint gazdasági tényező indifferensé vált; - rossz állománybecslési módszerek, vagy csak hasraütés alapján történő tavaszi állománybecslés, mely túlhasznosítást eredményezett. 1. táblázat: A Dunántúl mezei nyúl gazdálkodása között. (forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár) Becslés /db Hasznosítás összesen /db %-os arány Év

6 Az adatokból kiragadva el lehet mondani, hogy Tolna és Győr- Moson-Sopron megye mezei nyúl állománya illetve hasznosítása adja jelenleg a tájegység 80 %-át. A leglátványosabb visszaesés, pedig Fejér megyében tapasztalható (1990-ben hasznosított 3205 pld ben hasznosított 563 pld.). A hasznosítás csaknem teljesen a kilövésre korlátozódik, az élve történő értékesítés minimális, szükségessége megkérdőjelezhető (2. táblázat). 2. táblázat: Dunántúl mezei nyúl hasznosításának megoszlása között. (forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár) Elejtés Befogás %-os arány Év , A 3. táblázat adatsorai összesítve már egy elfogadhatóbb szintű hasznosítási százalékot mutatnak a Dunától keletre eső régióban. Ugyanakkor láttuk, hogy ez az állandó 30 %-os hasznosítási arány nem alkalmazkodik az állomány változásához. A grafikon jól szemlélteti a sok illetve kevés meghatározást mivel a hasznosítás csak bizonyos fáziskéséssel követi a becsült létszám alakulását (ld. 1998). Az ország mezei nyúl hasznosításának 95%-a erre a régióra esik. 6

7 3. táblázat: A Dunától keletre eső országrész mezei nyúl gazdálkodása között. (forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár) Év Becslés /db Hasznosítás összesen / db %-os arány III. Élőhely A többszörös élőhelyvesztés egyik tényezője az erdősítések. Az elkövetkező évtizedek erdősítéseit a mellékletben közölt 3-4. térkép részletezi. Az új erdőállomány nagy része az apróvadas területeken jelenik majd meg, ami másfajta mezei nyúl gazdálkodást kíván meg, mint a korábbi mezőgazdasági területen folytatott gyakorlat. Továbbá várható a nagyvad térhódítása ezeken a területeken és a gazdálkodók áttérhetnek a nagyvadgazdálkodásra (Csányi 1999b), amivel elhanyagolhatják a mezei nyúl állományukat (ld. Dunántúl). A másik tényező az intenzív mezőgazdaság. A vegyszerek használata, a gépesítés, a nagytáblák mind negatívan hatnak a mezei nyulak túlélésére (Edwards és mtsai. 2000, Panek és Kamieniarz 1999, Farkas 1980, Istvánffy 2002, Magyar 1981, Fodor 1976, Jakabházy 1976, Barkóczi és Hagymási 1982, Saly 1976, Farkas 1977, Nikodémusz 1978). Emellett a gyors aratás miatt a tápláléknövények szinte egyszerre tűnnek el nyáron a területről, ami elsősorban a kisnyulak elhullási arányát növeli (Heltay 1980). 7

8 A nagytáblák nem használhatók a mezei nyúl szempontjából. Igazából nem jelentenek valós élőhelyet számukra (Farkas 1978a, Waliczky 1981, Barkóczi és Hagymási 1982, Lehoczki 1999). Ezek közül is elsősorban a kukorica és a napraforgó táblák csökkentik a mezei nyúl élőhelyének nagyságát, ahogy azt élőhely-preferencia és táblaszegély-használat vizsgálatok kimutatták (2. ábra, Buka 2003, Szrnka 2003, Pap 2003, Farkas 2002). Átlagos ürülék bogyószám (db) Távolság a táblaszegélytől (m) Búzatarló Gyep Lucerna Kukorica Napraforgó Olajtök 2. ábra: A mezei nyúl ürülékek eloszlása különböző növénykultúrákban a tábla szegélyétől a tábla belseje felé haladva a geszti Toldi Miklós Vt területén. A táplálkozás vizsgálatok is azt mutatták, hogy a mezei nyúl számára a kukorica és a napraforgó nem jelent táplálékot (3. ábra, Demeter és Mátrai 1988, Brüll 1976, Steineck 1978, Kammerer 1981, Frylestam 1986). 8

9 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Táplálékalkotó aránya (db) Kompolt Kompolt Kompolt Csongrád Csongrád Csongrád Apaj Apaj Abádszalók Tőserdő Tarackbúza Repce Rozsnok Pásztortáska Sás Kakaslábfű Zörgõfű Csillagpázsit Egyéb egyszikű Keskenylevelű ezüstfa Csenkesz Gledicsia Egyéb kétszikű Egyéb mag Lucerna Fásodó részek Fenyő Kökény Szeder Bodza Vadrozs Búza Búzamag 3. ábra: A mezei nyúl őszi-téli táplálékösszetétele öt különböző vizsgálati területen között. Mindezeket figyelembe véve, ha az abádszalóki Hubertus Vadásztársaság haos nettó vadászterületén, ahol jó mezei nyúl állomány talalható kiszámítjuk, hogy mekkora a napraforgó és a kukorica vetésterülete (4166 ha, Farkas 2002), akkor a maradék, mezei nyulak számára használható area csak ha lesz. IV. Ragadozók A mezei nyúl szempontjából fontos ragadozó emlősök populáció-sűrűsége az utóbbi évtizedben folyamatosan nőtt. Mind a róka, mind a borz, mind az aranysakál elterjedése és populációnagysága meredeken nőtt (Heltai 2004a, b). A ragadozó madarak állománya is nő a védelemnek köszönhetően. E fajok hasonló arányban fogyaszthatnak mezei nyulat, mint a róka (Tóth 2003). Bár a mezei nyúl aránya nem nagy a ragadozók táplálékában, de ez csak azt jelenti, hogy ezeknek a ragadozóknak a mezei nyúl nem jelentős táplálék-összetevő. Azonban a mezei nyúl számára ezek a ragadozók jelentős hatásúak lehetnek. 9

10 V. Hasznosítás Az állandó hasznosítási arány problémát jelent egy r stratégista faj esetében, ahol az állomány létszáma évről-évre nagymértékben változhat. A populáció nagyságát követő hasznosítási modell alkalmasabb lenne mind a bevételek miatt, mind az állomány szempontjából, így ugyanis biztosan nem lesz túlhasznosítás és az alulhasznosítás is kisebb mértékű lehet. A hasznosítás során problémát jelent jelenleg a kései vadászat (december), mivel ekkor már a fiatalok nem különíthetők el biztonságosan az öregektől a Stoh-jegy alapján. Továbbá a fiatalok egy része már elhullhatott természetes okok miatt. Szintén problémát jelenthet például a Kovács-Heltay modell alkalmazása szempontjából a próbavadászat válogató jellege (csak nagy nyulakat lőnek), vagy az, hogy alacsony a mintaszám (kevés nyulat lőnek egy-egy vadászaton). Emiatt torzul a fiatal-öreg arány becslése, ami akár negatív hasznosítható mennyiséget is eredményezhet. A téli élőnyúlbefogás pedig mindenképpen káros, ugyanis ez már a törzsállományt veszélyezteti (relatív túlhasznosítás). VI. Állategészségügy A tularémia mint a mezei nyúl exportot befolyásoló legfontosabb betegség elterjedésének és mértékének vizsgálata alapvető fontosságú. A tularémia fertőzöttséget nem kendőzni, hanem kutatni kell. A felmérésekkel kapcsolatos adatokat hozzáférhetővé kell tenni. A Bárány (2003) által közölt adatok teljes mértékben megkérdőjelezik az élőbefogással történő hasznosítás létjogosultságát. Humán veszélyessége sem elhanyagolható: A hazai aktuális zoonózis járványügyi helyzet jellemzésére, a kötelező bejelentés alá eső betegségek vonatkozásában az Országos Közegészségügyi Intézet adatai állnak rendelkezésünkre. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az állami állategészségügyi szolgálat, illetve az állategészségügyi intézetek és laboratóriumok nem készítenek külön statisztikát a zoonózis betegségekről, kivéve a veszettség és a szarvasmarha gümőkór előfordulásának nyilvántartását. A bejelentési kötelezettség alá nem tartozó zoonózisokról az állami állategészségügyi szolgálatnak bizonytalan, mondhatni hiányos információi vannak (salmonellosis, campylobacteriosis, yersiniosis, Q-láz, chlamydiosis, tularémia, leptospirosis 10

11 és Lyme-kór), pedig ezek közül számos betegség közegészségügyi jelentősége meghaladja egyes bejelentendő betegségek súlyát. (Forrás: Dr. Nagy Attila és Dr. Mikola István Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Fővárosi Intézete: A környezet szerepe a zoonózisok megelőzésében az Európai Unióhoz történő csatlakozás időszakában.) Hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozása után várható, hogy a tularémia szerepelni fog a bejelentési kötelezettség alá tartozó zoonózisok között. VII. Gazdasági értékelés Az elejtési árakat a vadászatközvetítő irodák vadászati évre vonatkozó árjegyzékük útján közlik a bérvadászokkal illetve a vadászatra jogosultakkal. A kezdeti időszakban a német márkában majd mivel az apróvadvadászatok nagy részét olasz vendégvadászok vásárolták meg itáliai lírában közölték az értékesítési árakat től az Európai Unió hivatalos pénzneme az Euro. Forrásként a Pegazus Rt. adatai vannak megjelölve, de más irodák által alkalmazott árak sem térnek el jelentősen pozitív vagy negatív irányban az általuk alkalmazott ártól. Lényeges szempont, hogy külön van választva az elejtési ár, illetve az elejtett állatok elvitele (4. táblázat). A forintra kiszámított összeg alapját az illető valuta éves közép árfolyama adja. 11

12 4. táblázat: A lelőtt mezei nyúl értékesítési árának alakulása között. (Forrás Pegazus Rt.). Vadászati év. Mezei nyúl elejtési árak Elejtés/db Elvitel/db összesen valutanem Forint /db összesen 1989/ DM / DM / DM / DM / DM / DM / DM / ITL / ITL / ITL / ITL / ITL / ITL / EUR / EUR 8250 Természetesen egységes valuta és a forint inflációs rátájának hányában az értékesítési árak nehezen értelmezhetők. Az 5. táblázatból kitűnik, hogy az értékesítési ár euro / ecu értékre átszámítva az elmúlt évtizedben alig-alig változott és kijelenthetjük, hogy napjainkban sokkal kevesebb forintot kapunk értékben egy elejtett és exportált mezei nyúlért, mint 10 évvel ezelőtt. Az inflációs ráta alapját az 1994-es év képezi, mint 100 %-os érték től minden év januárjának a maginflációs értéke került a táblázatba (az infláció mértéke már januárjában 3 %). Azért a januári inflációs mérték a mérvadó mivel a mezei nyúl vadászatok zömmel november és december hónapban kerülnek megrendezésre és az elszámolások után legkorábban január hónapban jutnak pénzükhöz a gazdálkodók. 12

13 5. táblázat: A lőtt mezei nyúl inflációval korrigált export értékének alakulása között. (Forrás Pegazus Rt. MNB., KSH). Vadászati Elejtés + Eredeti Értékkövetés Év Elvitel/db Euro/ECU Forint /db maginfláció 1989/90 70 DM /91 70 DM /92 70 DM /93 70 DM /94 70 DM /95 70 DM /96 70 DM , / ITL , / ITL , / ITL , / ITL , / ITL , / ITL , /03 33 EUR , /04 33 EUR A gazdálkodó minden évben döntés előtt áll, hogy állományát bérvadászattal vagy élő befogással hasznosítsa. A 6. táblázatból kitűnik, hogy az exportra történő elejtés díjtétele már elérte az élő befogási ár 84 %-át, a tularémia veszélyt és a relatív túlhasznosítást is figyelembe véve el kell gondolkodnunk azon, hogy érdemes-e élő befogást végezni. Az os vadászati idényben az elejtési ár csaknem elérte az élőnyúl felvásárlási árát, ha belegondolunk, hogy a 90-es évek elején még 20%-os export bizományosi jutalékot is vontak le egyes felvásárló cégek mindjárt látható az élő befogás megkérdőjelezhetősége. Viszont azon is el kell gondolkodni, hogy a vadászattal történő értékesítés piaca a továbbiakban növelhető-e? Dávid (2001) ismerteti az idő előrehaladtával a hasznosítható mennyiség csökkenését. Eszerint egy október eleji vadászat során négyszer annyi mezei nyulat ejthetnek el a vadászok, mint amennyit élve befoghatnának január elején. Ha a 6. táblázat 2002/2003-as adataival számolunk, akkor egy januárban befogott nyúlért Ft-ot kaphat a 13

14 vadgazdálkodó s ezt a pénzt majd csak az állatok értékesítése után kapja meg, s már az inflációs rátával csökkent az értéke. Az október elején ehelyett lelőtt 4 db nyúlért 4*8018= Ft-ot kap azonnal kézhez a gazdálkodó s még azévi értéken. Ha ennyiért nem tud elegendő (akár magyar) vadászt találni októberben, akkor csökkenthető a lelőtt nyúl ára akár 4000 Ft-ra darabonként. Még ekkor is Ft-ot kap kézhez a gazdálkodó azonnal októberben, ami még mindig több mint az élő nyúlért kapott januári vagy februári összeg. 14

15 6. táblázat: A lőtt és az élő mezei nyúl értékesítési árának alakulása között. (élőnyúl felvásárlási árak forrás: MEDO KFT. ) Vadászati év Hónap Ft/ élő egyed /Nettó ár/ Ft/ elejtett egyed Elejtési ár% 1989/90 December Január /91 December Január ,5 1991/92 December Január /93 December Január /94 December Január /95 December Január /96 December Január /97 December Január /98 December Január /99 December Január /00 December Január /01 December Január /02 December Január /03 December Január /04 December Január 8250 VIII. Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program Mivel a Nemzeti Agrár-környezetvédemi Program valószínűleg éppen azokat az élőhelyeket érinti a legerősebben, ahol az apróvadas vadgazdálkodási egységek találhatók, ezért mindenképpen érdemes megvizsgálni a lehetséges hatásokat. 15

16 Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program: / kivonat / Magyarországon a mezőgazdaság mindig is több volt, mint egyszerű árutermelő ágazat. az élelmiszerek és nyersanyagok előállításán túl egyéb feladatokat is ellátott, tájat, élővilágot, talajt, vizet, környezetet is termelt, és munkát, megélhetést, életcélokat és feladatokat adott a vidék embere és közösségei számára. Ez ma sincs másképpen. Néhány évtizedes agráriparosítási, termésmaximalizálási kitérő után ismét rá kellett jönnünk: a mezőgazdaságnak a termelési feladatok mellett környezeti és társadalmi feladatokat is magára kell vállalnia. Ez utóbbiak olyan - az egész társadalom és a helyi közösségek számára egyaránt fontos - ökoszociális szolgáltatások, amelyek helyben keletkeznek, nem importálhatók, és amelyekért a mezőgazdaságot, a gazdálkodót fizetség illeti meg. Fizetség illeti meg tehát, ha olyan gazdálkodási rendszert alkalmaz, amely segít fenntartani természeti, környezeti értékeinket, az ember és környezete kapcsolatait, és biztosítja a tevékeny élet és a biztos megélhetés feltételeit a mezőgazdaságban dolgozók, az abból élők számára. / forrás : Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program. / A program szövegéből lényeges kiragadni azokat az alapelveket és célokat, melyek alátámasztják, hogy a vadgazdálkodás, mint gazdálkodási cél egyáltalán nem lehet idegen a megfogalmazott irányelvek szerint. A programnak vannak olyan elemei melyek az apróvad-gazdálkodás számára elfogadhatatlan elemeket tartalmaznak, ilyen például a talajvédő gazdálkodás vagy az integrált növénytermesztési célprogramban megfogalmazott Gondoskodik a terület, valamint a táblához tartozó szegély, árok és csatorna gyommentes, hulladékmentes és rendezett állapotban való tartásáról holott itt is alap célként van megjelölve a biodiverzitás megőrzése. Az NAKP célprogramjai közül a természeti környezet fenntartása szempontjából az egyik legfontosabb az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszerének kiépítése. Ezek olyan mezőgazdasági művelés alatt álló területek, amelyeken különleges, illetve sérülékeny természeti, környezeti értékek vannak jelen, és ezek megőrzése speciális gazdálkodási rendszer alkalmazását, rendszabályok, technológiai előírások betartását kívánja meg a gazdálkodótól. Ha vállalja ezen előírások betartását, akkor ezért normatív, földalapú, vissza nem térítendő támogatásban, gazdálkodása kedvező környezeti teljesítményeiért nyújtott 16

17 kifizetésben részesül. A kifizetés nagysága arányos az előíráscsomag várható környezeti hatásával, összetettségével, valamint a termelés gazdasági eredményét befolyásoló hatásával. / forrás : Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program. / Az ÉTT. rendszerének kialakítása illetve a hozzá rendelt anyagi támogatás apróvadgazdálkodásunk szempontjából rendkívül kedvező elemeket tartalmaz, de csak az ország kis hányadán alkalmazható jelen előírások szerint. Az apróvad-gazdálkodást ezen fejezeten belül külön programként lenne szükséges a jövőben megjelölni. A mellékletben közölt térképek (forrás: Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program) jól tükrözik a tervezett művelési ág változtatásokat, melyek új távlatokat nyithatnak meg a mezei nyúl gazdálkodás területén. Szántó művelés ág során a következő feltételek betartása kötelező: / forrás : Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program. / altalajjavítás, talajjavítás, melioráció és drénezés nem végezhető; tarló és szalma égetése nem megengedett; csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási és az aratási módszerek és technológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni); betakarítás során vadriasztó lánc használata szükséges; a támogatás időtartama alatt a meglévő fasorok, erdősávok, idős fák megőrzése (telepítés esetén őshonos fa és cserjefajok használata); a területhasználó köteles az általa használt területen az esetlegesen ott található szemetet saját költségén eltávolítani; a növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depónia (trágyaszarvas, bálakazal, szalmakazal, stb.) csak a művelt területen hozható létre; ideiglenes és állandó létesítmények felállítása a Nemzeti Park Igazgatóságával történő konzultáció alapján lehetséges; telephelyek, kazlak tényleges tűzveszélyeztetése esetén az alábbi módon kell eljárni: a körbeszántás távolsága a fentiektől maximálisan 50 m-re lehet, a szántás szélessége maximálisan 5m, 17

18 a tűzveszély elmúlása után legkésőbb 24 órán belül (felázott talaj esetében száradás után) a durva szántást fel kell tárcsázni, majd simítózni; a területhatár megjelölése csak természetes anyagokkal (faoszlopok) történhet, a vonatkozó előírások alapján a területre természetvédelmi célú agrárkörnyezetvédelmi üzemi gazdálkodási terv készítése, amelyet a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság hagy jóvá. Gyep művelés ág során a következő feltételek betartása kötelező: a gazdálkodó vállalja a gyep rendeltetésszerű használatát; altalajjavítás, talajjavítás, melioráció és drénezés nem végezhető; növényvédő szer használata nem megengedett; szárnyas és sertés legeltetése nem megengedett; a lekaszált és bebálázott szénát a területről 1 hónapon belül le kell hordani; minden gépi munka csak a talajfelszín károsítása nélkül végezhető; égetés nem megengedett; csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási és az aratási módszerek és technológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni); betakarítás során vadriasztó lánc használata szükséges; a támogatás alatt a meglévő fasorok, erdősávok, idős fák megőrzés, pótlás csak őshonos fajokkal; a területen található szemét eltávolítása; a gyeptermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depónia (trágyaszarvas, bálakazal, szalmakazal, stb.) csak a művelt területen hozható létre ideiglenes és állandó létesítmények felállítása a Nemzeti Park Igazgatóságával történő konzultáció alapján lehetséges; A mellékletben közöljük az ÉTT. támogatási rendszeréből a túzok védelme esetében alkalmazott támogatási rendszert és feltételeit. Aláhúzással kiemeltük azokat az előírásokat, melyek az apróvad-gazdálkodás szempontjából pozitív jelentőségűek. 18

19 IX. Ajánlások a mezenyúl gazdálkodás hatékonyabbá tételére a./ Kormányzati eszközök. Alternatív földhasznosítás: Hazánk Európai Uniós csatlakozása után várható, hogy a rossz adottságú mezőgazdaságilag művelt területek jelentős részét ki kell vonni a klasszikus értelemben vett mezőgazdasági művelés alól. Ezek a földterületek apróvad-gazdálkodás céljaira rendkívül jól hasznosíthatók. Ezeknek a létrehozásához ki kell dolgozni a megfelelő támogatási rendszert, mely a földtulajdonosokra ösztönzőként hat. Sajnos az eddig ismertetett programok között a vadgazdálkodás csupán csak széljegyzetként szerepel, holott a gazdasági súlya alapján komolyabb figyelmet érdemelne. Magyarország területének 57,7 %-a apróvadas jellegű, melyeknél az egyik legjelentősebb bevételi forrást a mezei nyúl gazdálkodás adja. Elgondolkodtató, hogy a mezőgazdaságnak egy olyan ágazata, mely az ország területén több tízezer ember megélhetését adja, illetve adhatja milyen mostohán van kezelve támogatva. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás ezen ágazatnak új lendületet adhat, de a fejlesztéseket csak komoly tőke bevonással lehet megvalósítani és ez első lépésként csak úgy lehetséges, hogy előkelő helyen szerepeltetjük az alternatív földhasznosítási lehetőségek között. Élőhely-fejlesztési támogatások: A vadgazdálkodási alap élőhely-fejlesztési támogatásainak keretein belül hosszú távra célirányosan legyenek meghatározva a tervezett élőhely-fejlesztési beruházások, és előírás legyen, hogy hatékonyságuk mérése érdekében a korszerű létszámbecslés és az ezekből származtatott hasznosítás-tervezést alkalmazzák. Föld alapú agrártámogatások: 19

20 Ebben a támogatási formában jelen viszonyok között a vadgazdálkodás még széljegyzetként sem szerepel. Az NAKP keretében bekövetkező művelési ág változtatások viszont, különösen az alacsony termőképességű szántók esetében felvetik a lehetőségét annak, hogy erre a célfeladatra kidolgozott előírások szerint a gazdálkodó vadgazdálkodási célból művelje meg a földjét és haszonvétele a vadászati hasznosításból származzék. b./ Hatósági eszközök A januári élő befogást törölni kell. Amennyiben a vadgazdálkodási egység teljes területére vonatkoztatott mezei nyúl sűrűség nem éri el tavaszi becslésnél a 0,2 egyed/ha, az őszi becslésnél pedig a 0,4 egyed/ha sűrűséget, akkor a decemberi vadászatot is engedélyhez kell kötni, vagy meg kell tiltani, hogy ne csökkenjen a törzsállomány. Meg kell követelni az egységes becslési módszerek szerinti adatszolgáltatást. Mezei nyúl hasznosítás mennyiségének engedélyezését csak az őszi állománybecslési adatok közlése után lehessen véglegesíteni. A vadásztársaságoknál a vadászmesteri beosztásban foglalkoztatottak számára kötelező továbbképzéseket kell tartani, amelyek tananyagából vizsgázni kell. A jelenleg folytatott állandó hasznosítási rátájú gyakorlattal szemben az állomány létszámváltozásait követő hasznosításra van szükség. A mezei nyúl esetében nem lehet meghatározni februárban, hogy mennyit lehet hasznosítani októberben, ezért szükség van a végrehajtási rendelet módosítására úgy, hogy a hasznosítható mennyiséget a szeptember végi létszámbecslések alapján határozzák meg a gazdálkodók. Ha negatív eredmény jön ki a hasznosítható mennyiségre, akkor egyáltalán nem lehet hasznosítani abban az évben a populációt. A mezei nyúl populáció létszámának nyomonkövetése fontos az Országos Vadgazdálkodási Adattárban is. Lényeges lenne az Adattár elemző munkájának erősítése, és ha kell, akkor beleszólhasson a gazdálkodók éves vadgazdálkodási tervébe, a hasznosításba. Mivel a hasznosítható mennyiség meredeken csökken októbertől decemberig, szükséges lenne a januári befogások betiltása, és a decemberi befogásokat is engedélyhez kellene kötni. Ezen felül havi bontásban kellene megadniuk a gazdálkodóknak a hasznosítandó mennyiséget, amiből a legnagyobb résznek októberre kell esnie, amikor még sok nyulat lehet kivenni az állományból és nincs relatív túlhasznosítás. 20

21 Fontos a tudatos ragadozó gazdálkodás bevezetése (Szemethy és Heltai 2000). Becsülni kell és jelenteni a róka állomány-sűrűségét (kotorék térkép készítése a területről minden évben), és ez alapján meghatározott számú egyedet kell terítékre hozniuk a vadásztársaságoknak. A gazdálkodók által végzett tularémia előszűrést meg kell szüntetni, hanem a vadászati hatóság szorgalmazza, hogy a nagyterítékű első vadászaton vizsgálják meg a nyulak fertőzöttségét és vegyen is részt a hatóság ellenőrzésképpen a terítéken történő tularémia vizsgálatokon. Ezzel meg lehet állapítani, hogy a vadászterületen belül is, hol kell számolni a tularémiával, mekkora mértékű fertőzöttség van az egyes helyeken. A vadászokat lehet figyelmeztetni, hogy itt ekkora fertőzöttségi aránnyal számoljanak a vadászatokon. Mindenképpen szükséges a vadászok tájékoztatása a tularémiáról, mint betegségről és a megelőzés lehetőségeiről (gumikesztyű használata a nyúlbontásnál). Bejelentési kötelezettség alá eső zoonózissá kell nyilvánítani, valószínűleg az Európai Unióhoz való csatlakozás után ez be is fog következni. c./ Érdekképviseleti eszközök Pályázati lehetőségek kidolgozása ajánlásként a kormányzat felé. Részvétel a pályázati kiírások kidolgozásában. Fórumok, továbbképzések szervezése a hivatásos vadászok és a vadászmesterek részére. Kiadványok készítése, melyek közérthetően ismertetik a mezei nyúl gazdálkodás módszereit és eredményeit. Felvilágosító kiadvány a tularemiáról. d./ A vadgazdálkodó eszközei Mezei nyúl becslési, hasznosítási modell alkalmazása: Pontosan, jól elvégzett tavaszi-őszi létszámbecslések a leírt sávos, vagy vonal transzekt módszerekkel. Nagyterítékű próbavadászat október elején, ahol koreloszlás-, szaporulatbecslést kell végezni az ismertetett módszerekkel. Ezután hasznosítás tervezés valamely modell segítségével. Lehetőség szerint inkább az új modellt alkalmazzák, mivel ezzel elkerülhetik a korbecslés hibáit, becsülhetik a túlélési rátákat és információt kapnak az állomány helyzetéről még a vadászatok megkezdése előtt. Hasznosítás koncentrálása októberre, novemberre, esetleg engedéllyel decemberben is. Elhullás becslés, majd a 21

22 meghatározott legrosszabb időszakra koncentrálni a kiegészítő takarmányozással, ideiglenes és rendes vadföld-gazdálkodással. Ehhez természetesen szükséges a februárban megállapított kilövési számok aktuális megváltoztatása, illetve ennek engedélyezése. Hasznosítási forma: Vadászattal történő hasznosítás során ügyelni kell : egy területrészt a hasznosítás eredményétől függetlenül csak évi egyszer vadásszunk meg; a vadászatok során 3,5 mm es / 8-as/ sörétet használjunk a sebzési arány csökkentése céljából; októberben, illetve november elején lehetőleg kevésbé fedett területeken rendezzük a vadászatokat (alacsonyabb sebzési arány). Az élőbefogás több kockázatot is magában foglal: magas tularémia fertőzöttség lehetősége fennáll kobzás; januárban már a törzsállomány hasznosítása történik és egy kedvezőtlen tél után ez túlhasznosításhoz vezethet; egyre kisebb az árkülönbözet az export vadászat és az élőnyúl felvásárlási ára között; bizonytalan piaci környezet; az élőnyúl befogás arányának csökkentése, inkább kora októberi nagyterítékű és kevés vadászat. Élőhely-fejlesztés, -megőrzés, takarmányozás: szoros és jó kapcsolat a földtulajdonossal; hasonló irányelveket kell követni, mint a már említett érzékeny természeti területek esetében; nyári táplálékhiányos időszakban is szükséges lédús takarmánnyal takarmányozni. 22

23 Ragadozó gazdálkodás: Tervszerű ragadozó gyérítés tavasszal (fialáskor) a megbecsült kotorék-sűrűség alapján. Sűrűségfüggő gyérítési módszerek alkalmazása (csapdázás), illetve kotorékozás (kiásás, kotorék ebek alkalmazása). e./ Kutatás Kutatási támogatások: Az elmúlt évtizedben több mezei nyúl kutatással kapcsolatos projekt is megvalósult. Ezeknek köszönhetően alakult ki egy jól használható és elfogadott becslési hasznosítási módszer. Ezek a kutatások viszont új és újabb összefüggések vizsgálatának indokoltságát vetették fel: 1. Mezőgazdasági táblaszerkezet / táblanagyság,vetésszerkezet /agrotechnika hatásainak vizsgálata. A mezőgazdaság átalakulásával járó, sok helyen újra kialakuló kisparcellás termelés nem hozta meg azt az eredményt, hogy az apróvadállomány, köztük a mezei nyúl ennek hatására látványosan növekszik. Az alkalmazott agrotechnika változatlan maradt, a táblaszegélyek még inkább eltüntek hiszen a gazdálkodó minden talpalatnyi földet meg kíván művelni. A szelektív gyomirtókat széles körben használják, ezzel összefüggésben, illetve a táblaszegélyek eltüntetésével a táplálékbázis minősége és mennyisége leszűkült. 2. Az élőhelyek vízellátásának kérdése : A mezei nyúl gazdálkodás szempontjából egyaránt fontos az aszályos és a belvizes időszakoknak és az ezzel érintett terület nagyságoknak az ismerete. Eddigi kutatásaink során egyértelműen kiderül, hogy a területek vízellátottságának a talajtípusok vízmegőrző képessége komoly hatással van a fenntartható törzsállomány nagyságára, illetve az éves 23

24 szaporulat megmaradására. Tulajdonképpen ezek a dolgok vizsgálatok nélkül is egyértelműnek tűnnek, de a végrehajtott meliorizációk, a meliorizációs csatornákból a víz gyors elvezetése egyes területrészek mezei nyúl állományának teljes összeomlását okozzák. 3. Állategészségügy: Lehetővé kell tenni a terítéken történő vizsgálatokat. Országos állategészségügyi monitoring a betegség előfordulásával kapcsolatban, megelőzés védekezés módszereinek kidolgozása. Meg kell vizsgálni, hogy az általánosan alkalmazott teszt reagense csak a betegfertőző egyedeknél mutat pozitivitást, vagy az ellenanyagot hordozó gyógyult nem fertőző egyedeknél is. A vadgazdálkodókat - vadászokat tájékoztatni kell a betegség humán vonatkozásairól. Záró megjegyzés Tisztában vagyunk azzal, hogy javaslataink kemények és mind az állami igazgatásra, mind az érdekvédelemre, mind a vadgazdálkodókra, mind a kutatókra komoly feladatokat rónak. Véleményünk szerint azonban a mezei nyúl állomány az elmúlt évtizedekben folyamatosan romló helyzete indokolja a javaslataink megtételét, elfogadását és a gyakorlatban való alkalmazásának támogatását, kikényszerítését. 24

25 Irodalomjegyzék Barkóczi, I. és Hagymási, L. (1982): Nyúlremények. Nimród, 102(2): Barta, Z., Karsai, I. és Székely, T. (1995): Alapvető kutatástervezési, statisztikai és projectértékelési módszerek a szupraindividuális biológiában. Egyetemi jegyzet, KLTE, Debrecen. Bárány, P. (2003): A mezei nyúl tularémiája és az Alföld vadászterületeinek fertőzöttsége. Szakdolgozat, Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő. Begala, A., Lanszky, J., Heltai, M. és Szemethy, L. (2000): Adatok néhány fontosabb hazai ragadozó táplálkozásáról. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: Begon, M., Harper, J. L. és Townsend, C. R. (1990): Ecology: Individuals, Populations and Communities. Blackwell Scientific Publications, Cambridge, USA. Bertóti, I. (1975): A zárt rendszerű kukoricatermesztés hatása a mezei nyúl állományra. A Vadgazdálkodás fejlesztése, 15: Brüll, U. (1976): Nahrungsbiologische Studien am Feldhasen in Schlesswig-Holstein. Ein Beitrag zur Äsungsverbässerung. Pp , Z. Pielowski and Z. Pucek (Eds.): Ecology and Management of European Hare Populations. Polish Hunting Association, Warsaw. Buka, Sz. (2003): A mezei nyúl gazdálkodás vizsgálata a geszti Toldi Miklós Vt. területén. Szakdolgozat, SZIE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék. Byers, C. R., Steinhorst, R. K. and Krausman, P. R. (1984): Clarification of a technique for analysis of utilization-availability data. Journal of Wildlife Management, 48: Csányi, S. (Szerk.) (1996): Vadgazdálkodási Adattár Szt. István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő. Csányi, S. (Szerk.) (1999a): Vadgazdálkodási Adattár Szt. István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő. Csányi, S. (1999b): Vadgazdálkodási tájak és körzetek kijelölése. Vadbiológia, 6: Csányi, S. (Szerk.) (2000): Az 1999/2000. vadászati év vadgazdálkodási eredményei és a tavaszi vadállomány becslési adatok. Szt. István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő. Csányi, S. (Szerk.) (2001): Vadgazdálkodási Adattár. 2000/2001. vadászati év. Szt. István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő. 25

26 Csányi, S. (Szerk.) (2002): Vadgazdálkodási Adattár. 2001/2002. vadászati év. Szt. István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő. Csányi, S. (Szerk.) (2003): Vadgazdálkodási Adattár. 2002/2003. vadászati év. Szt. István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő. Dávid, J. (2001): A Kovács-Heltay féle állomány hasznosítási modell vizsgálata a biharkeresztesi Petőfi Vadásztársaság területén. Szakdolgozat, SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék. Demeter, E. és Mátrai, K. (1988): A mezei nyúl tápláléka intenzíven művelt alföldi területen, novemberben. Vadbiológia, 2: Edwards, P. J., Fletcher, M. R. és Berny, P. (2000): Review of the factors affecting the decline of the European brown hare, Lepus europaeus (Pallas, 1778) and the use of wildlife incident data to evaluate the significance of paraquat. Agriculture Ecosystems & Environment, 79(2-3): Erdei, M. (1977): A róka. Nimród, 2: Erdei, P. (2000): Az abádszalóki Hubertus Vadásztársaság rókagazdálkodásának bemutatása. Szakdolgozat, SZIE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék. Faragó, S. (1997): Élőhelyfejlesztés az apróvad-gazdálkodásban. A fenntartható apróvadgazdálkodás környezeti alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Farkas, D. (1977): A lucernabetakarítás hatása a mezei nyúlra és a fácánra. Nimród Fórum, 7: 1-4. Farkas, D. (1978a): Az iparszerű kukoricatermesztés hatása az apróvadállományra. Nimród Fórum, 4: Farkas, D. (1978b): Tarlóégetés vadkímélő módon. Nimród, 7: Farkas, D. (1980): Tovább csökken a mezenyúl száma? Nimród, 100(10): Farkas, D. (1983): A róka és az apróvad. Nimród, 103(5): Farkas, S. (2002): A korszerű mezei nyúl-gazdálkodás alapjai. Diplomadolgozat, SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék. Fodor, T. (1976): A növénytermelési rendszerek iránya és a vadgazdálodás. Nimród Fórum, 6: Frylestam, B. (1979): Structure, size and dynamics of three European hare populations in Southern Sweden. Acta Theriologica, 24(33): Frylestam, B. (1981): Estimating by spotlight the population density of the european hare. Acta Theriologica, 26:

27 Frylestam, B. (1986): Agricultural land use effects on the winter diet of Brown Hares (Lepus europeus Pallas) in southern Sweden. Mammal Review, 16(3/4): Goszczynski, J., Rakowski, L. és Truszkowski J. (1976): The role of the european hare in the diet of predators in cultivated field systems. Pp , Z. Pielowski and Z. Pucek (Eds.): Ecology and Management of European Hare Populations. Polish Hunting Association, Warsaw. Harder, J. D. és Kirkpatrick, R. L. (1994): Physiological methods in wildlife research. Pp , T. A. Bookhout (Ed.): Research and management techniques for wildlife and habitats. Fifth ed. The Wildlife Society, Bethesda, Md. Hecsei, J. és Szappanos, I. (1978): Az időszerű mezőgazdasági munkák és a vadvédelem kérdései. Nimród, 5: Heltai, M., Lanszky, J. és Szemethy, L. (2000): Adalékok a vörösróka táplálkozásához. Vadbiológia, 7: Heltai, M. (Szerk.) (2004a): A vadgazdálkodás, vadászat szempontjából fontos emlős ragadozók és ragadozó madarak hosszútávú, országos, kérdőíves adatgyűjtésen alapuló monitoringja. FVM jelentés, SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék. Heltai, M. (Szerk.) (2004b): Az aranysakál visszatelepedésének és vadgazdálkodási hatásainak vizsgálata. FVM jelentés, SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék. Heltay, I. (1980): A mezei nyúl helyzete Magyarországon. Nimród Fórum, 9: Istvánffy, A. (2002): A mezei nyúl állományának vizsgálata és élőhelyének fejlesztése. Nimród, 90(3): Ivlev, V. S. (1961): Experimental Ecology of the Feeding of Fishes. Yale University Press, New Haven. Jakabházy, M. (1976): A nagyüzemi batakarítás hatása mezei nyúl-állományunkra Komárom megyében. Nimród Fórum, 6: Kammerer, E. (1981): Bestimmung der Quantität und Qualität der Aufgenommenen Äsung und Rückschluss auf die Grösse des Tages aktivitätsraumes des Feldhasen Lepus europeus Pallas im Waldviertel (Raum Schrems). Ph. D. Dissertation, Veterinärmedizinische Universität, Wien. Katona, K. és Altbäcker, V. (2002): Diet estimation by faeces analysis: sampling optimisation for the European hare. Folia Zoologica, 51: Kovács, Gy. (1981): A mezei nyúl populációdinamikája és az állományhasznosítás tervezése. Szakdolgozat, GATE. 27

28 Kovács, Gy. és Heltay, I. (1985): Mezei nyúl. Ökológia, gazdálkodás, vadászat. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Lehoczki, R. (1999): Földrajzi információs rendszerek alkalmazása az élőhelyfejlesztésben. Szakdolgozat, SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék. Magurran, A. E. (1988): Ecological Diversity and its Measurement. Princeton Univ. Press, Princeton. Magyar, B. (1981): A vad által hasznosítható táplálékforrás helyzete a nagyüzemileg művelt mezőgazdasági területeken. Nimród Fórum, 9: Mátrai, K. és Kabai, P. (1989): Winter plant selection by red and roe deer in a forest habitat in Hungary. Acta Theriologica, 34: Möller, D. (1971): Beitrag zur Reproduktion des Feldhasen (Lepus europaeus Pallas) in der Deutschen Demokratischen Republik. Beitr. Zur Jagd- und Wildforschung VII. tag.- Ber. Akad. Landwirtsch. - Wiss., Berlin, Nr. 113: Nikodémusz, E. (1978): Növényvédőszerek vadtoxikológiai vizsgálata. Nimród Fórum, 4: 7-8. Panek, P. and Kamieniarz, R. (1999): Relationships between density of brown hare Lepus europaeus and landscape structure in Poland in the years Acta Theriologica, 44(1): Pap, I. T. (2003): Mezei nyúl gazdálkodási modellek értékelése a csanádapácai Kittenberger Vt. területén. Diplomadolgozat, SZIE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék. Pielowski, Z. (1976a): Number of young born and dynamics of the European hare population. in Ecology and Management of European hare population, eds. Pielowski and Pucek, Warszawa, Pielowski, Z. (1976b): The role of foxes in the reduction of the European hare population. Pp , Z. Pielowski és Z. Pucek (Eds.): Ecology and Management of European Hare Populations. Polish Hunting Association, Warsaw. Pielowski, Z. (1981): Yearly balance of European hare population. Pp , K. Myers és C. D. MacInnes (Eds): Proceedings of the World Lagomorph Conference, Guelph, Ontario. Pielowski, Z. és Raczynski, J. (1976): Ecological conditions and rational management of hare populations. in Z. Pielowski és Z. Pucek (Eds.): Ecology and management of European hare populations. Polish Hunting Association, Warsaw. 28

29 Raczynski, J. (1974): Die Testalltung der Bestandgrösse der Hasenpopulation nach einem mehrjährigen Zyklus. XIth Int. Congress Game Biologists, Stockholm. Saly, G. (1976): Növényvédelem-vadvédelem. Nimród, 7: Steineck, T. (1978): Die Botanische Zusammensetzung des Magen inhaltes bei Feldhasen (Lepus europeus P.). Ph. D. Dissertation, Veterinärmedizinische Universität, Wien. Szabari, Sz. (1999): A mezei nyúl hasznosítási modell tapasztalatai. Diplomadolgozat, GATE. Szemethy, L. és Heltai, M. (2000): Ragadozó-gazdálkodás: az elmélet összekapcsolása a gyakorlattal. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: Szemethy, L., Heltai, M., Biró, Zs., Klenk, B., Márton, Sz. és Szűcs, D. (2003): Emlős ragadozók monitoringja. SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, FM részjelentés. Szrnka, P. (2003): A hódmezővásárhelyi Szakszervezeti Vt. mezei nyúl gazdálkodásának elemzése. Diplomadolgozat, SZIE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék. Tóth, L. (2003): A vadgazdálkodás, vadászat szempontjából fontos ragadozó madarak és zsákmányállataik hosszútávú, terepi felvételezéseken alapuló monitorozása. SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, FM részjelentés. Vaughan, N., Lucas, E. A., Harris, S. és White, P. C. L. (2003): Habitat associations of European hares Lepus europaeus in England and Wales: implications for farmland management. Journal of Applied Ecology, 40(1): Waliczky, L. (1981): Nyúlgondjaink. Nimród, 101(11): Zaják, Á. (1978): A vadkímélő növényvédelem. Nimród Fórum, 4:

30 Melléklet Bács Kiskun megye tularémia fertőzöttsége Vadászati év Beszállító vt. Beszállított Átlag szórás Minimum Maximum mezei nyúl/db % % % 1995/ ,86 3,4 0 11, / ,22 2,76 0 5, / ,14 2,47 0 6, / ,73 2,34 0 5, / ,01 10, , / ,56 2,3 0 5, / ,76 1,67 0 3,33 / Forrás : Bárány Péter szakmérnöki diploma dolgozat 2003 / Békés megye tularémia fertőzöttsége Vadászati év Beszállító vt. Beszállított Átlag szórás Minimum Maximum mezei nyúl/db % % % 1995/ ,1 2, , / ,16 2,02 0 5, / ,11 8, , / ,36 4, , / ,83 5, , / ,56 3, , / ,95 3, ,14 / Forrás : Bárány Péter szakmérnöki diploma dolgozat 2003 / 30

31 Hajdú-Bihar megye tularémia fertőzöttsége Vadászati év Beszállító vt. Beszállított Átlag szórás Minimum Maximum mezei nyúl/db % % % 1995/ ,66 1,15 0 4,0 1996/ ,23 1,32 0 3, / ,5 11, , / ,14 3, , / ,9 15, , / ,62 2,38 0 6, / ,57 5,4 0 14,66 / Forrás : Bárány Péter szakmérnöki diploma dolgozat 2003 / Jász-Nagykun-Szolnok megye tularémia fertőzöttsége Vadászati év Beszállító vt. Beszállított Átlag szórás Minimum Maximum mezei nyúl/db % % % 1995/ ,99 8, , / ,27 2, , / ,79 11, , / ,0 3, , / ,15 12, , / ,81 4, , / ,88 4, ,68 / Forrás : Bárány Péter szakmérnöki diploma dolgozat 2003 / 31

32 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tularémia fertőzöttsége Vadászati év Beszállító vt. Beszállított Átlag szórás Minimum Maximum mezei nyúl/db % % % 1995/ ,38 0,91 0 2, / ,73 1,16 0 2, / ,00 0, / ,24 0,76 0 2, / ,33 1,15 0 4, / ,00 0,00 0 0, / ,00 0,00 0 0,00 / Forrás : Bárány Péter szakmérnöki diploma dolgozat 2003 / 32

33 . 1. térkép (forrás : Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program.) 2. térkép (forrás : Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program.) 33

34 3. térkép (forrás : Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program.) 4. térkép (forrás : Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program.) 34

35 5. térkép (forrás : Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program.) 6. térkép (forrás : Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program.) 35

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdaság és a természetvédelem kapcsolata az ÉTT területeken. 109.lecke

Részletesebben

Az apróvad állomány és a ragadozógazdálkodás helyzete Magyarországon

Az apróvad állomány és a ragadozógazdálkodás helyzete Magyarországon SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 522 989 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Az apróvad állomány

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában Ragadozók Emlős ragadozók Ragadozó gazdálkodás A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje. Latin nevük Carnivore, a Carne (hús) és a Vorare (felfal) szóösszetétel eredménye,

Részletesebben

A vadtakarmányozás értékelése

A vadtakarmányozás értékelése A vadtakarmányozás értékelése Dr. Szemethy László Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Fogalmak Vadföld alatt a vadgazdálkodó egység kezelője által gondozott olyan területeket értünk, amelyeken

Részletesebben

Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára

Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára Ujhegyi Nikolett, Biró Zsolt, Patkó László, Szemethy László Gödöllő Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet 2014.

Részletesebben

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2000-ben.

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2000-ben. SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2006-ban.

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2006-ban. SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Az élőhelyvédelmi irányelv és a LIFE program 20. évfordulója Budapest, 2012. május 17. Balczó Bertalan, VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései

A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései Náhlik András Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Bevezetés Európa nagyon kevés országában van

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

Nemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/

Nemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/ Nemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/ Készítette: Nagy István Mottó: Magyarország legyen Európa Vadaskertje! 1. Célja 2. A vad helye a természeti környezetben 2.1 A vadgazdálkodás kapcsolata az

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

Országos Vadgazdálkodási Adattár ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ. Szerkesztette: dr.

Országos Vadgazdálkodási Adattár ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ. Szerkesztette: dr. ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ Szerkesztette: dr. Csányi Sándor Gödöllõ 1997-1999 ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ BEVEZETÉS Az utóbbi

Részletesebben

Házi szabályzat. A vadászható terület nagysága: 3841ha. Vadvédelmi terület.

Házi szabályzat. A vadászható terület nagysága: 3841ha. Vadvédelmi terület. Házi szabályzat A vadásztársaság területének határai: A 3. számú f közlekedési úti Sajó hídtól a Sajó folyó Ónodig, majd nyugatra az ónodi vár el tt a közútig. Innen Ónod- Nyékládháza közút, Nyékládháza

Részletesebben

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás 2011. június 9 Fotó: Internet

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás 2011. június 9 Fotó: Internet Gímszarvas táplt plálkozása és károkozása különbk nböző erdei élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens Dr. Szemethy László, Bleier Norbert, Hajdu MárkM SZIE Vadvilág g Megőrz rzési Intézet OEE

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

Tényleg csak létszám kérdése a vadkár?!

Tényleg csak létszám kérdése a vadkár?! Tényleg csak létszám kérdése a vadkár?! 1994 óta a vadgazdálkodást terhelő mezőgazdasági vadkár (továbbiakban: vadkár) mértéke folyamatosan nő. Míg 1994-ben 389114 eft, addig 2002-ben már 1618354 eft volt,

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Róka, a hasznos dúvad

Róka, a hasznos dúvad Róka, a hasznos dúvad Mészáros Orsolya vadgazda mérnöki szak, I.évfolyam Bevezetés a szakmai feladatok készítéséhez Tartalom Bevezetés és célok ismertetése 3 Módszer és felhasznált anyagok 3 Eredmények

Részletesebben

TARNAMÉRAI TARNAMENTE VADÁSZTÁRSASÁG HÁZI SZABÁLYZATA

TARNAMÉRAI TARNAMENTE VADÁSZTÁRSASÁG HÁZI SZABÁLYZATA TARNAMÉRAI TARNAMENTE VADÁSZTÁRSASÁG HÁZI SZABÁLYZATA BEVEZETŐ RÉSZ A Vadásztársaság 1980. december 29.-én vált le a Hevesi Nimród Vadásztársaságtól és alakult meg Tarnamérán TARNAMENTE Vadásztársaságként.

Részletesebben

A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA

A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA Agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételéhez II. (a évi, második körben meghirdetésre kerülő területalapú támogatásai)

Részletesebben

APRÓVAD ÉLŐHELYEK FENNTARTÁSÁNAK TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI

APRÓVAD ÉLŐHELYEK FENNTARTÁSÁNAK TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI A Fekete István Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpont XI. TERMÉSZETVÉDELMI SZEMINÁRIUMA APRÓVAD ÉLŐHELYEK FENNTARTÁSÁNAK TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI (Vadgazdálkodók és természetvédők együttműködési

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ A VADGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS RENDSZERE

ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ A VADGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS RENDSZERE ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ A VADGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS RENDSZERE A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló LV/1996. törvény alapján a vadállomány

Részletesebben

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI SZAKMAI NAP Székesfehérvár, 2014. november.27. Vélemények, javaslatok az erdőről, az erdő

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

INTEGRÁLT FÁCÁN GAZDÁLKODÁS. Prof. Dr. Faragó Sándor

INTEGRÁLT FÁCÁN GAZDÁLKODÁS. Prof. Dr. Faragó Sándor INTEGRÁLT FÁCÁN GAZDÁLKODÁS Prof. Dr. Faragó Sándor 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 Fácán, 1960-2007 pld 1960 1963 1966 1969 1972 1975 1978 1981 1984 1987 1990 1993 1996 1999 2002 2005

Részletesebben

Vadászati Árjegyzék 2011/2012. Pilisi Parkerdő Zrt. Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél!

Vadászati Árjegyzék 2011/2012. Pilisi Parkerdő Zrt. Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél! Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél! Vadászati Árjegyzék 2011/2012 Pilisi Parkerdő Zrt Mielőtt nekilátnának áraink áttanulmányozásához, kérjük, hogy olvassák el az általános tudnivalókat.

Részletesebben

ÁROP-2216-2012-2012-0002 12. számú tananyag

ÁROP-2216-2012-2012-0002 12. számú tananyag ÁROP-2216-2012-2012-0002 12. számú tananyag A vidékfejlesztési miniszter 34/2012. (IV. 6.) VM rendelete valamint a 24/2013. (IV. 11.) VM rendelete a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005.

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT 3. számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy) mint védjegyjogosult Duna Ipoly nemzeti

Részletesebben

Készült: 28.11.2011, Sáripuszta

Készült: 28.11.2011, Sáripuszta Készült: 28.11.2011, Sáripuszta Szervezeti ábra Nagyberek: Hotel, szántók, legelők, kaszálók Pusztaberény: fácántelep, ménes, szántók, legelők Sáripuszta: Központ, szántók, állattartó telep, magtárak,

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1358 0.2.2 Species name Mustela putorius 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name házigörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 2007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE

BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 2007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS AUDIT TEVÉKENYSÉG 007. ÉVI ÖSSZESÍTŐ JELENTÉSE MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL KÖZPONT AUDIT ÖNÁLLÓ OSZTÁLY BUDAPEST, 008. JANUÁR BEVEZETÉS A 006. év folyamán kormányzati kezdeményezésre

Részletesebben

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Bevezető...2 A szántó árának és forgalmi értékének alakulása...2 További művelési ágak áralakulása...3 Országos

Részletesebben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Szalay István Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete

Részletesebben

TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK

TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN SZABÓ LEVENTE TÉRINFORMATIKAI VEZETŐ MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL, NÖVÉNY- TALAJ- ÉS AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÓSÁG (MGSZH NTAI)

Részletesebben

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM ÉS NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM ÉS NYILATKOZAT 2. sz. melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM ÉS NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 7624 Pécs, Tettye tér 9.) mint védjegyjogosult Duna-Dráva Nemzeti Parki

Részletesebben

Kölcsönös megfeleltetés 2009. évi tapasztalatai, különös tekintettel a szarvasmarha tenyésztésre

Kölcsönös megfeleltetés 2009. évi tapasztalatai, különös tekintettel a szarvasmarha tenyésztésre MTTE Regionális résztaggyűlések 2010. március 2 12. Kölcsönös megfeleltetés 2009. évi tapasztalatai, különös tekintettel a szarvasmarha tenyésztésre Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid igazgató MgSzH Központ HOFI

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT 3. számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 4024 Debrecen, Sumen u. 2) mint védjegyjogosult Hortobágyi Nemzeti Parki

Részletesebben

A vadgazdálkodás jellemzői, 2008 2012

A vadgazdálkodás jellemzői, 2008 2012 2013/79 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 79. szám 2013. november 15 A vadgazdálkodás jellemzői, 2008 2012 A tartalomból Bevezetés 1 1. A vadgazdálkodás jogi szabályozása,

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

Zöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27.

Zöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27. Zöldítés 2015-2020 Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály Budapest, 2015. február 27. Degresszivitás A közvetlen támogatások új rendszere Magyarországon Kötelező elemek Alaptámogatás

Részletesebben

Vadászat - hasznosítás Állománynövekedési egyenletek. A hasznosítható mennyiség

Vadászat - hasznosítás Állománynövekedési egyenletek. A hasznosítható mennyiség Vadkár Vadkármegelőzés és vadkárbecslés 2. előadás A céltudatos emberi tevékenységgel létrehozott javakban a vadnak tulajdoníthatóan keletkezett mennyiségi hiány vagy minőségi értékromlás. Vadászat - hasznosítás

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS. Pál Gábor

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS. Pál Gábor KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS Pál Gábor A kölcsönös megfeleltetés alapelvei, célja A KAP reform a közvetlen támogatások területén feloldotta a termelési kötelezettséget, ugyanakkor bevezetett egy új feltételrendszert,

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

VADGAZDALKODASI. ADATTAR 2013/2014. vadászati év

VADGAZDALKODASI. ADATTAR 2013/2014. vadászati év ,, VADGAZDALKODASI r ADATTAR 2013/2014. vadászati év Hungarian Game Management Database 2013/2014 hunting year Gödöll 2014 Az ORSZÁGOS VAD GAZDÁLKODÁSI ADATTÁR kiadványa. A kiadványt szerkesztette: Prof.

Részletesebben

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről Petőfiszállás, 2014. október 29. A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

Ragadozógazdálkodási stratégia Különös tekintettel a veszélyeztetett, védett préda fajok állományainak védelmére

Ragadozógazdálkodási stratégia Különös tekintettel a veszélyeztetett, védett préda fajok állományainak védelmére Ragadozógazdálkodási stratégia Különös tekintettel a veszélyeztetett, védett préda fajok állományainak védelmére Heltai Miklós és Szemethy László Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék

Részletesebben

J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására

J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság Elnöke Előkészítő: PH. Településfejl.

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT 3. számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy) mint védjegyjogosult Duna Ipoly Nemzeti

Részletesebben

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2012-ben

A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2012-ben SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 130/2014. (IX. 5.) MVH közleménye

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 130/2014. (IX. 5.) MVH közleménye A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 130/2014. (IX. 5.) MVH közleménye az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó ideiglenes rendkívüli támogatás igénybevételéről I. Jogszabályi alap

Részletesebben

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság.

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

A vadászoktatás új generációja

A vadászoktatás új generációja ILLAK VADÁSZTÁRSASÁG Az Illak Vadásztársaság megalakulását és vadászterület kialakítását az 1996. évi LV. törvény (vadászati törvény) tette lehetıvé. Mőködését 1997. márciusában kezdte meg 16 fı alapító

Részletesebben

Célegyenesben. Az erdei szalonka monitoring értékelése. Mit értünk el?

Célegyenesben. Az erdei szalonka monitoring értékelése. Mit értünk el? Célegyenesben. Az erdei szalonka monitoring értékelése. Mit értünk el? Szemethy László, Schally Gergely, Bleier Norbert Immár hatodik éve folyik országos erdei szalonka monitoring. A 2014-es év lesz az

Részletesebben

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága 1 Hermann Tamás, 1 Speiser Ferenc, 2 Tóth Gergely, 1 Makó András 1 Pannon Egyetem 2 Európai Bizottság Közös Kutatóközpont Termékenységbecslés alapja

Részletesebben

Szerkesztette: Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Közreműködtek: Tóth László Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Szerkesztette: Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Közreműködtek: Tóth László Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Megalapozó javaslat az apróvadfajok számára kedvező élőhelyek létrehozását és fenntartását célzó agrár-környezetgazdálkodási intézkedések bevezetéséhez Szerkesztette: Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi

Részletesebben

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26. Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Nagy Károly és Görögh Zoltán Felső-Tisza Alapítvány Nyíregyháza, 2014.03.05. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

A parlagfű Magyarországon

A parlagfű Magyarországon Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása

Részletesebben

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/

A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/ A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/ Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet 1924-1949 1922 1924 Országos Kender- és Lentermesztési Kísérleti Állomás Növénytermesztési

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Agrárkörnyezetgazdálkodási. tartalom. A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Agrárkörnyezetgazdálkodási. tartalom. A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja III. évfolyam második szám A projektet támogatja az Európai Unió Phare Programja A Fiatal Gazda jelen tematikus számában a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) agrár-környezetgazdálkodási intézkedésével,

Részletesebben

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú ATHOS TM.

Részletesebben

(2) Az R. 3. (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(2) Az R. 3. (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: 1444 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám A vidékfejlesztési miniszter 2/2013. (II. 1.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program

Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Csóka Annamária projektvezető Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Szárazgyepek helyreállítása

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben

Mező- és apróvadgazdálkodási gyakorlat

Mező- és apróvadgazdálkodási gyakorlat Mező- és apróvadgazdálkodási gyakorlat Baló Attila Károly Vadgazda mérnök hallgató IV. évfolyam Tartalomjegyzék 1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 3 2. Ökológiai adottságok 4 2.1 Domborzati viszonyok:

Részletesebben

Magyarországi farm színtű környezeti gazdasági vizsgálatokra alkalmas modell. A modell általános jellemzői

Magyarországi farm színtű környezeti gazdasági vizsgálatokra alkalmas modell. A modell általános jellemzői Magyarországi farm színtű környezeti gazdasági vizsgálatokra alkalmas modell Vörös Mihály - Rajkai Kálmán Keszthelyi Szilárd A modell általános jellemzői A modell jelenlegi változata négy mezőgazdasági

Részletesebben

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési

Részletesebben

A magyarországi ivóvizek ólom tartalmának felmérése

A magyarországi ivóvizek ólom tartalmának felmérése Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízbiztonsági Osztály A magyarországi ivóvizek ólom tartalmának felmérése Sebestyén Ágnes, Borsányi Mátyás A KÖRNYEZETVÉDELMI MÉRÉS ÉS MINTAVÉTEL AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Részletesebben

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Á N T S Z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Dr. Ócsai Lajos Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben