Bevezetés a szakmai feladatok készítéséhez. Bibliográfiai információk gyűjtése és kezelése

Átírás

1 Bevezetés a szakmai feladatok készítéséhez Bibliográfiai információk gyűjtése és kezelése

2 Szakmai közösség: eredetiség nem lehet egyedül megalapozni és elkészíteni egy tudományos művet

3 Három ok, amiért hivatkozni kell gondolati előzmények bizonyítékok eredeti források ismertetése

4 Miért utalunk másokra? tiszteletadás rokon témájú művek eredményeinek ismertetése módszerek, technikák megbecsülése szakirodalmi megalapozás mások és saját magunk korábbi gondolatainak helyesbítése meghaladott eredmények kritikája figyelemfelhívás folyamatban lévő vagy tervezett munkára kevésbé ismert eredmények bemutatása adatok, tények bemutatása, megerősítése prioritási igény igazolása

5 Mikor idézzünk és ne csak hivatkozzunk? állításunk alátámasztásakor vitatkozunk vele nélkülözhetetlen a témánk kifejtéséhez szellemes és eredeti megfogalmazás esetén értelmezésre szorul, és ez az értelmezés fontos a munkánkhoz

6 A tudományos munka komolyságát nagymértékben meghatározza! (Fontos szerkezeti elem!) Utaljunk másokra, ha ezzel előrevisszük a mondanivalónk kifejtését! Sohase idézzünk öncélúan!

7 Elfogadhatatlan hivatkozási motívumok szellemi tulajdon eltulajdonításának elfedése a témában való jártasságunk fitogtatása saját nagyszerűségünk bemutatása kötelékek erősítése céljából logikai okfejtés vagy bizonyítás helyettesítése hivatkozással bizonytalanságunk ellensúlyozása

8 Parafrázis tartalmi és nem szó szerinti idézés

9 Mikor hivatkozhatunk bibliográfiai adatok nélkül? Közvetett hivatkozások

10 Hivatkozások források ellenőrzése hivatkozások elhelyezése hivatkozások megválogatása referáló folyóirat szemléző cikkek

11 Az idézés és hivatkozás mikéntje szöveg közben előforduló hivatkozások félreérthetetlen hivatkozás maximum 5-6 soros idézetek hivatkozások, felhasznált irodalom, bibliográfia

12 Gyakorlati példák A 2000-es évektől egyre nagyobb jelentőséget kapott a visszatelepült aranysakál, mely évről évre terjeszkedik, állománya folyamatosan nő (Heltai et al. 2004, Szabó et al. 2009). Kormos (1912) kutatásai alapján már a jégkorszak idején jelen volt a mai Magyarország területén, ezt az akkori korból származó maradványok bizonyítják. Az első sakál észlelések a Vadásztársaság jelenlegi területén az es évekre tehetőek (Kovácsevics és Balaskovics szóbeli közlés). Ez összevethető egy másik ormánsági vizsgálattal (Lanszki et al. 2007), ahol a sakálsűrűség ehhez közeli, 8 egyed/1000 ha volt, akusztikus állományfelmérés alapján. Forrás: Heltai M., Torbó L., Lanszki J., Szabó L. (2012): Az aranysakál állománynagyságának vizsgálata közvetlen megfigyelések alapján. Tájökológiai Lapok 10(2):

13 Hivatkozásjegyzék: a szövegben tételesen is szereplő hivatkozások Felhasznált irodalom (Irodalomjegyzék): minden olyan munka, amelyet a téma kidolgozásánál felhasználtak, akkor is, ha nem volt rá konkrét utalás Bibliográfia: szakmai háttér bemutatása

14 A szöveg közben előforduló hivatkozások név- és évszámrendszer vs. számozási rendszer

15 A munka végén szereplő hivatkozások rendje: 1. szerző(k) 2. kiadási év 3. cím - alcím 4. kiadás 5. kötet 6. kiadási hely 7. kiadó vagy folyóirat, periodika 8. oldalszám, terjedelem 9. megjegyzés

16 Gyakorlati példák Folyóirat esetében: Birkás M. (1995): A talajok állapota, a gépválaszték és az aszály. Mezőgazdasági Technika 36 (9): Könyvek esetében: Antal J. (1987): Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 507 p. Könyvrészletek esetében: Ángyán J. (1985): A kukoricatermesztés területi elhelyezése. In: Menyhért Z.(szerk.) (1985): A kukoricatermesztés kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 559 p., p. Internetes hivatkozás esetén: Az irodalomjegyzék végén kell megadni a szerző nevének, a mű címének (ABC sorrendben), majd a teljes URL elérhetőség (és az elérés dátumának: év, hó) feltüntetésével.

17

18

19

20