IV. Előadás. Kutyaféle ragadozóink

Átírás

1 Magyarországi vadak etológiája IV. Előadás Kutyaféle ragadozóink

2 Kutyafélék családja - Canidae Minden ragadozó atyja a kutya (Haltenroth, 1958) A kutyafélék hordozzák legerősebben mindmáig az ősi ragadozó emlősök (Miacidák) vonásait. Mára 6 nemük maradt fenn, 29 fajjal Két legelterjedtebb nemük a Canis és a Vulpes

3 A kutyafélékhez tartozik Canis (kutya) világszerte Vulpes (róka) világszerte Nyctereutes (nyestkutya) Eurázsia Speothos (bozótkutya) Dél-Amerika Chrysocyon (sörényes farkas) Dél-Amerika Otocyon (lapátfülű kutya) Afrika Lyacon (hiénakutya) Afrika Cuon (dhole) Délkelet-Ázsia

4 Magyarország (őshonos) kutyaféléi Aranysakál Farkas Vörösróka A világ legsikeresebb ragadozói E három faj alkotja hazánk eredeti kutyaféle ragadozó állományát is egyben Még sokáig ezek lesznek a csúcsragadozók Magyarországon

5 Kutyaféléink és az ember Pozitív gazdasági jelentőségük tulajdonképpen nincs (szőrme ) Főleg a farkas és a róka ellen szinte szakadatlan irtóhadjárat folyt és folyik A farkas és a sakál kiirtása egyszer már sikerült, visszatérésük főleg a vadászati szokások függvénye A róka sikeressége opportunizmusában és az emberi környezet kihasználásában rejlik Legfőképpen a farkas közmegítélése történelmi távlatban is nagyon rossz Ökológiai hasznuk vitathatatlan, ám kártételük (vadkár, háziállatok, veszettség) sem lebecsülendő feltétlenül

6 Az aranysakál A jellegzetes talppárnák Látásra nehéz elkülöníteni a rókától és farkastól (kutyától) Színezete változatos Termete alig nagyobb a rókáénál (hossz azonos, kissé magasabb, tömege 7-12 kg) Farka rövidebb a rókáénál (!) Fő ellensége az ember, vetélytársa a róka Vadászidény ma (júni.1.-feb. 28.) előtt állandóan Sakál és rókakoponya Róka és sakál a terítéken

7 Az aranysakál elterjedése A sakál elsősorban a melegebb éghajlatot kedveli, Afrikában és Ázsiában rendkívül nagy területen él Európából a XX. század elejére csaknem kiszorult Rohamos térhódítása a nyolcvanas évek végén kezdődött, és egyre fokozódik

8 Az aranysakál visszatérése Magyarországra (Heltai, M.) A XVIII-XIX. században fokozatosan gyérült, majd 1942-ben ejtették el az utolsót Reneszánszát a tömeges gyérítésre való eszközök (méreg, csapóvas) betiltása okozta Újbóli (hiteles) felbukkanása: 1997 Elsősorban Horvátország felől erőteljes beáramlás, mely észak-északkelet felé expanzióvá erősödött Elterjedésének jelenleg csak a megfelelő élőhely hiánya syabhat határt Sakál-elejtések Egy pont = egy sakál

9 Az aranysakál életmódja Kerüli a zárt erdőségeket és a nyílt terepet Rendkívül kedveli a sűrű bozótosokat, nádasokat, nálunk a síkvidéki feketefenyveseket és akácosokat Közel jön a településekhez, de félénk Táplálkozását tekintve inkábba róka konkurrense, főképpen kisemlősöket, rovarokat, gyümölcsöt és dögöt fogyaszt Családi territóriumot tart

10 Az aranysakál táplálkozása Hazánkban meghökkentő mértékű átfedés a rókáéval. Sem értékes vadat, sem háziállatokat nem fogyaszt (Lánszki és Heltai, 2002) Törökországban gondot okoz a tengeri teknős fészkek feldúlásával (akár 75% is) (Brown és McDonald, 1995) Izraelben túl sok a sakál (mert túl sok a szeméttelep). Borjak megölése ( %), sokszor már ellés közben, főleg bikaborjakat (lassabb ellés). Az illegális mérgezés veszélyezteti a madárállományt (Tom-Tov, 1995).

11 Az aranysakál szociális élete Vitatott, hogy inkább magányos, vagy csoportos A párok sokszor élethosszig együtt maradnak Párbaállás: jan.-feb., ellés ápr.-máj. Sokszor rókavárakba költözik, ahol csak egy bejáratot használ. Esetenként a bozótosban, nádasban fészkel Falkaképzéskor a nőstény utódok maradnak, a hímek elkóborolnak (vándorolnak) Rendkívül fejlett vokális kommunikáció (vadászatkor, párbaálláskor) sakálvokál állománybecsléshez is jó

12 Az aranysakál utódgondozása Különbség az európai, illetve az afrikaiázsiai állomány között: utóbbiaknál az előző évi kölykök sokszor ott maradnak segíteni a szülőknek, míg nálunk hamarabb odébbállnak, főleg a hímek Mindkét szülő gondozza az utódokat, melyek egy évig maradnak velük A kicsik 2 hónapig maradnak a kotorékban A szukák 9 hónaposan, a kanok 2 évesen válnak ivaréretté

13 Az aranysakál mint vad I. Sokáig a vadászok azt sem tudták, mi ez az állat nádi farkas, sakálfarkas Ennek oka az, hogy valószínűleg történelmi távlatban déli jövevény Európában (X. század körül bukkan fel Görögországban) Terjedése mindig a háborúk alatt kap lendületet Elejtését sokszor titkolták, amikor a farkas már védetté vált

14 Az aranysakál mint vad II. Megítélése a legszélsőségesebb határok között mozog: Ártalmatlan hulla(dék) eltakarító, illetve Ahol csak megtelepszik, hamarosan FELSZÁMOLJA az őzállományt, és kárt tesz az egyéb nagyvadban is; (a háziállatokról már ne is beszéljünk ) Aggodalmat kelt, hogy a betelepedés az értékes vadban leggazdagabb területekre történt először

15 A legnagyobb kutyaféle Világszerte elterjedt az északi féltekén, ilyen léptékben változatos megjelenésű Intelligens, alkalmazkodóképes, erősen szociális ragadozó Állománya a kora-középkorban tetőzhetett, majd stagnált, végül főként Európában összeomlott Egyetlen ellensége az ember A farkas

16 A farkas elterjedése A XX. századig gyakorlatilag egész Európában jelen volt Kiváló alkalmazkodóképességű, történelmi léptékben sikeres ragadozó A folyamatos üldözés és a tájrombolás miatt szinte teljesen eltűnt Csak néhány évtizede észlelik a terjedését Megmaradása elsősorban a természetvédelemtől függ

17 A XX. század elejére egyrészt Trianon, másrészt a vadászat és erdőirtás miatt eltűnt Szórványos megfigyelések végig megmaradtak ( sohasem pusztult ki ) A 80-as évektől kezdődően két irányból bukkan fel gyakrabban, az Északi-khg-ben stabil populáció 1993 óta teljesen védett (vö. Szlovákia) A farkas Magyarországon Farkas-észlelések 2000 óta

18 A farkas táplálkozása Szlovákiai adatok szerint a farkasok főleg nagyvadakat ejtenek el 70% őz és szarvas 22% vaddisznó A háziállatok és kisebb emlősök minimális részesedést mutatnak A legtöbb préda fiatal, illetve csontjatörött, deformált egyed volt Sertéspestis vaddisznók közötti megállítása és a farkasok közti kapcsolat

19 A farkasok szociális rendszere A falkaméret és a táplálék ellátottság közötti összefüggés Az alfa-pár elmélet Hasonlít-e a domináns és alárendelt állatok stressz-élettana más szociális ragadozókéhoz (mongúz, hiénakutya)? (Sands és Creel, 2004) A tartósan magas glukokortikoid (GC) szint káros Farkasoknál a magas GC szint nem jár megmelkedett agonisztikus gyakorisággal A domináns farkasoknál folyamatosan magasabb a GC-szint, ez nagy meglepetés a más fajoknál mértek ismeretében

20 A farkasok utódgondozása Üzekedésük december-március között zajlik A falka együtt gondoskodik az utódokról Többnyire csak az alfa-nőstény ellik, ha nem, ellophatja a másik szuka kölykeit A pár, illetve a falka sokszor a kölykök önállósulása után sem bomlik fel

21 A farkas megítélése I. A kőkorban a farkas jelentősége viszonylag csekély, illetve az emberek inkább tisztelik Az állattartás (különösen a juh) kialakulásával a farkast egyre inkább ellenségnek tartják A kereszténység elterjedésével ideológiai téren is beindul a harc (a farkas a sötétség és a barbárok jellegzetes állata) Gyakorlatilag jelentős pozitív megerősítés híján is fennmarad mind a mai napig a farkas emberre való eszélyességének hiedelme (de vö. veszett farkasok) Vadászati szempontból a trófeás vad a védendő, és a farkast ebből a szempontból (tévesen) nagyon károsnak ítélték

22 A farkas megítélése II. Szlovákia 44% baj, vagy súlyos baj a farkas 32% nem baj, vagy jó 63% veszélyes 34% nem veszélyes 38% fél az erdőbe menni 62% nem fél 38% vérengző 17% inkább békés 36% kártékony 28% inkább hasznos Magyarország 43% szerint nincs is farkas nálunk; 41% szerint van 60% szerint mindenféle ragadozó, de főleg a farkas és a medve veszélyes az emberre és állataira 54% ellenzi a farkas megtelepedését, 20% körül van a támogatók aránya Vidéken nagyobb az elutasítás

23 A farkas megítélése III. (Ericsson és Heberlein, 2003; Skonhoft, 2005) Svédországban csak nemrég telepítették vissza a farkasokat Előtte az emberek általában visszakívánták őket, legfőképpen a vadászok Most, hogy a farkasok ott vannak, legjobban a vadászok utálják őket, különösen azok, akik találkoznak is velük (kevesebb vad, főleg jávorszarvas) A visszatelepítés nem oda történt, ahová korábban az emberek gondolták, hogy jó lenne A visszatelepítés haszna: kevesebb autókarambol szarvasokkal (!)

24 Farkas-bárány konfliktus A nyájak védelmének elhanyagolása a farkasok kiirtása óta A kártérítés és a bejelentés összefüggése Sportból ölés, szupernormális inger, vagy tartalék későbbre? A nyájőrző kutyák problémája

25 A leghíresebb visszatelepítés: Yellowstone park, USA (White és Garrott, 2005) A farkasok a számítottnál (5-30%) sokkal inkább csökkentették a szarvasállományt (50%) A többi patást eddig nem érintették (bölény, jávorszarvas, szarvasantilop) A farkasok szerepet játszhatnak jelentős ökológiai átalakulásokban (növényevő-vegetáció szabályozás) Hollók asszociációja vadászó farkasokkal a korábbi mérgezéses irtás hosszútávú hatása a viselkedésre (Vucetich et al., 2004)

26 A vörösróka Legkisebb kutyafélénk Hosszú távon talán a legsikeresebb faj (különösen a sakál és a farkas távollétében) Leginkább opportunista Legveszélyesebb ellenfele (ma) a veszettség és az ember

27 A vörösróka elterjedése Az egész északi féltekén elterjedt, csak a szélsőséges hideg és a sivatag képes útját állni Európában csak Izlandról, Máltáról, Krétáról és néhány más szigetről hiányzik Ausztráliába az ember hurcolta be

28 A vörösróka Magyarországon Egész hazánkban gyakorinak számít Folyamatosan vadászható A kiterjedt veszettség elleni vakcinázás óta robbanásszerűen elszaporodott Városokban is felfelbukkan

29 A vörösróka és az ember A róka iránt nem élt akkora gyűlölet, mint a farkas ellen Vadászata fontos szociális eseménnyé vált, és mind a mai napig fennmaradt Falkavadászat az előkelők sportja Kotorékozás a szegényebbek (és puskátlanok) sportja Nagy hatással volt a kutyatenyésztésre Kártétele (melyet eltúloznak) azóta jelentősebb, mióta kiirtottuk a farkast és a sakált Sokkal aggasztóbb fogékonysága a veszettségre, mely a rókánál gyakorisággal és az emberi települések közelében éléssel párosul

30 A vörösróka életmódja Szinte bármilyen tájon megél, ahol képes kotorékot ásni, és van valamilyen takarás Előnyben részesíti a sűrű bozótosokat, az elegyes erdőket, bokrokkal benőtt árkokat, nyáron a gabonaföldeket. A szálerdőket inkább kerüli, ahol a kotorék nincs kellően elrejtve Zavarás híján nappal is aktív A pár közös territóriumon él, néha az előző évi kölykökkel közösen

31 A vörösróka szociális berendezkedése Habár az alapegységet a pár képezi, előfordul a hárem is, ahol a szukák között szigorú rangsor uralkodik Akárhány egyed is él a territóriumon, a róka magányos vadász Január-februárban párosodnak Mindkét szülő gondozza a kölyköket A kölykök 7 hónapos korban válnak önállóvá, ekkor a szülőpár is felbomlik

32 Egy érdekesség: szociális rókák? (Baker et al. 1998) Bristol külvárosában vígan megtelepedtek a rókák Feltűnt, hogy némelyik egyed nem hagyja ott szülei territóriumát, hanem falkát képezve ottmarad A falkában hierarchia alakul ki A domináns egyedek sokáig megőrzik rangjukat, az alárendeltekből csak nagyon ritkán válik domináns Az elvándorlók mortalitása nagy (de a rezidens szubordináltaké is) Ezek segítnek a kölyöknevelésben ettől nincs több kölyök, de a dominánsok kevesebbet dolgoznak Gyakran az alárendelt szukáknak is van kölykük, ezeket is közösen gondozzák (ki az apa? A domináns hím?)

33 A vörösróka táplálkozása (Sidorovich et al. 2005) A legjellegzetesebb különbség a havas és a nem havas évszakok között van Nyáron túlsúlyban vannak a kisrágcsálók Télen számottevővé válik a nagyobb patások előfordulása dögevés Amikor jelentős mennyiségben található, a gyümölcs is fontos táplálék

34 Kompetitív kapcsolatok A vörösróka alulmarad az aranysakállal szemben Táplálék konkurrencia Direkt predáció A vörösróka kiszorítja a sarkirókát Direkt kompetíció (kotorékért) Táplálék kompetíció

35 A vörösróka túlélése a jégkorszakban (Sommer és Benecke, 2004) Míg a leletek tanúsága szerint az eljegesedés nem ártott a farkasnak, a vörösróka és a sarki róka elterjedése jelentősen változott az utolsó 100 ezer év során Európában Mintegy 75 ezer évvel ezelőtt refúgiumokba szorult a róka (Ibéria, Itália, Balkán, Krím) A ezer évvel ezelőtti felmelegedéskor a róka kirajzott és elérte Dél-Angliát, illetve a Kárpát-medencét A sarki róka is megtalálható volt e vidékeken, majd a jegesedés elmúltával fokozatosan visszaszorult északra

36 Evolúciós potenciál? A szelíd rókák kérdése Szelekció kizárólag szelídségre Előbb utóbb megjelennek az érdekes tulajdonságok fura színek kunkori farok ugatás tömpe orr kétszeri tüzelés évente

37 Vadászat vagy kegyetlenkedés? Egy jó kotorékozó kutya kiképzése kb. egy évig tart Hergelés Fogás Ölés Patkány, majd kóbor macska, végül róka az edzőpartner Ugrasztás és lefojtás

38 Vadászat vagy kegyetlenkedés? A falkavadászatot pár éve BETILTOTTÁK az őshazában, Angliában