A faunaidegen inváziós fajok Nyestkutya és mosómedve problémái Faunaidegen inváziós vendégeink

Átírás

1 Nyestkutya és mosómedve Faunaidegen inváziós vendégeink Dr. Heltai Miklós Egyetemi docens Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Új fajok a társulások fajstruktúrájában A hatások nehezen kiszámíthatók A táplálékhálózatok bármely szintjén okozhatnak változásokat Tömeges elterjedésre képesek A tömeges elterjedés növeli a hatást az adott fajjal egy hálózati szinten, illetve a közvetlen kapcsolódó szinteken Rossz tapasztalatok: Amerikai nyérc Európában Üregi nyúl Ausztráliában (ugyanit a róka és a dingó is haosnló probléma) Patkány, hermelin Új Zélandon Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides Gray) A természetvédelem, a vadgazdálkodás, az erdő- és mezőgazdálkodás egyaránt érintett Általános cél a fajok megtelepedésének megakadályozása Ehhez szükséges: A potenciális szóba jöhető fajok ismerete Állományaik monitorozása Szaporodó állományok kialakulásának megakadályozása A nyestkutya eredeti és európai elterjedési területe A nyestkutya elterjedése Európában (Mitchell-Jones et al. 1999) Elterjedési terület: Eredeti: Távol-Kelet, Kína, Korea, DK Oroszország, Indokína, Japán : 10 ezer pd. orosz területeken. Terjedés: 1935 Svédo., 1974 Finno., 1955 Lengyelo., 1962Ausztria, 1961 Mo. Szaporodó állományok, ill. alkalmanként megjelenő egyedek: Baltikumban, Németországban, Bulgáriában, Romániában, Moldovában, Szerbiában, Franciaországban, Hollandiában, Dániában, Norvégiában, Ausztriában, Svájcban, Boszniában és Szlovéniában. 1

2 A nyestkutya gyakorisága egyes európai országokban Elterjedése Észak-Európában Teríték változása Csehországban A nyestkutya terjedése Lengyelországban (Kauhala és Kowalczyk 2011) A nyestkutya becsült létszáma a lengyel kárpátok egyes területein 2

3 A nyestkutya elterjedése a lengyel kárpátokban Nyestkutya Magyarországi elterjedés 3

4 Megye/év Összesen Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Leírása alapszín szürkésbarna, pofarészen fekete sáv húzódik, hosszú szőrzet testtömeg 8-12 kg, törzshossz cm, farokhossz 20 cm. Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár- Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen Élőhely a legtöbb élőhelyhez kiválóan alkalmazkodik kedveli: a lombos erdővel szegélyezett tó- és folyópartokat, a sűrű vegetációjú, vizes élőhelyeket, a mocsarakat, nádasokat, megfigyelhetők mezőgazdasági területeken is A gabonatáblákat nyáron különösen gyakran keresi fel Kotoréklakó ha teheti róka / borz kotorékba is beköltözik Arra is van példa, hogy kotorékát a borzzal együtt használja Elvackolódhat szalmakazalban, odvas fában, farakásban is Lakott területek közelébe is bemerészkedhet, ilyenkor a szemetet is keresi Az élőhelyi alkalmazkodás példája bárhol lehet kotorék (Kowalczyk és Zalewski 2011) Minél melegebb annál kevésbé használ kotorékot 4

5 Táplálkozás Táplálkozás omnivora ragadozó, tápláléka széles skálán mozog (élőhely, évszak), a talajszinten élő kisebb állatok bármelyikét ügyesen zsákmányul ejti (rágcsáló, kétéltű) és a halat is. táplálkozási szokásai nagyban hasonlítanak a borzéhoz, a varangyokat erős bőrmérgük ellenére is képes elfogyasztani (bőséges nyálelválasztásának köszönhetően, ami felhígítja az irritáló váladékot), madárfészkelő helyeken elfogyasztja a madarakat és fészekaljukat is fogyaszt: gyümölcsöket, bogyókat, magokat, rovarokat, csigákat, szemétben keresgél, dögevő. tengerpart közelében: a nyílt tengerparton rákokat és dagály által kivetett dögöket keresnek erdei környezetben (Lengyelország): télen: főleg dögevők (nagyobb ragadozók prédamaradványait, a gyomortartalommal együtt) melegebb időszakokban: dögök mellett, békák, madarak és gerinctelenek (főként földigiliszta), gyakran fogyaszt cickányokat (kellemetlen szaganyaguk sem zavarja) fogazatuk: -viszonylag apró fogak, -csontrágásra szolgáló tépőfogaik redukálódtak (a nagy testű zsákmányok hiányában), -kifejezett zápfogak (nagy mennyiségű növényi táplálék fogyasztására utalnak). Szaporodás monogám, a kölyöknevelésben mindkét szülő részt vesz (ezért a kölykök felnevelése a rókáénál sikeresebb lehet) párzási időszak: február-április, vemhességi ideje: (?) nap, átlagosan 61 nap, a szuka többnyire maga ásta, vagy más ragadozó által elhagyott kotorékban kölykezik, alomlétszám: 6-10 utód, g, csupasz és vak, szem kinyílás 9-10 napos korban, 4 hónapos korukig maradnak a kotorék közelében, majd fokozatosan önállósulnak, a család ősszel bomlik fel (ilyenkor indulnak el a fiatalok, hogy szabad területeket keressenek maguknak), a nyestkutya átlagos szaporulata lényegesen meghaladja a rókáét. Oka lehet: -a téli inaktív állapot miatt kevésbé kimerülten lép a szaporodási periódusba, mint az egész télen aktív róka. Életmód éves ritmusa (a borzhoz hasonló): -a téli hónapokban (a különösen hideg időszakokban) rövid nyugalmi periódusokat iktat be, -nem valódi téli álom, -egy hétig (vagy tovább) a kotorékban maradhat, -ez idő alatt letargikus állapotba kerül, -az ősszel felhalmozott vastag zsírrétegből fedezi energiaszükségletét, - a zsírdepó a testsúly negyedét, harmadát is kiteheti, lehűlés ellen: vastag bőr alatti zsírréteg és tömött bunda, téli nyugalmi állapot: elősegíti térhódítását, terjedését -a ragadozó fajok közötti versengés elsősorban a téli, táplálékban szűkös időszakokban jelentős, -a nyugalmi periódussal a nyestkutya ezt elkerüli. 5

6 Életmód éjszakai állat, napközben rendkívül ritkán lehet látni. napnyugtakor elindul vadászútjára párban, vagy magányosan egy éjszaka alatt akár 20 km-t is megtehet (pihenő éjféltájt), mozgáskörzete télen 0,5-4 km 2. mozgáskörzeten belül latrinák (ürítőhelyek), -rendszeresen felkeresik -feltűnőek és a territoriális viselkedés részei - -jelenlétet jelez: összefüggés lehet: bár kutyaféle, nem tud ugatni. (nyüszít, morog, vihog: nem messzire hangzók, párzáskor). Ellenségek A nyestkutya terjedésének gátja lehet elméletben számos veszély: baglyok, sasok, nagytestű ragadozók, pl. farkas, elvadult kutyák, a legtöbb hazai élőhelyen ellensége nincs, a közepes testű ragadozóknál pedig, vagy erősebb, vagy jobban alkalmazkodik, ebből a szempontból nincs korlátja elterjedésének. Gázolások Üldözés Kormányzati hozzáállás Betegségek rühösség és veszettség Másodlagos és direkt mérgezések (Észak-amerikai) mosómedve (Procyon lotor L.) A mosómedve elterjedése Európában (Mitchell-Jones et al. 1999) Elterjedési terület észak-amerikában őshonos (Kanada déli részétől Mexikóig előfordul) 1934-ben tenyésztési céllal Európába (SZU és más országokba) első példányok Németországból szabadultak el 6

7 A mosómedve Észak-Európai elterjedése Mosómedve Magyarországi elterjedése Eredeti élőhelyein sűrűsége 4-12 egyed/km2 is lehet Csongrád Fejér Hajdú-Bihar Heves Nógrád Pest Somogy Megye/év Összesen Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj Zemplén Győr-Moson- Sopron Jász-Nagykun- Szolnok Komárom- Esztergom Szabolcs-Szatmár- Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

8 Leírása A nyestkutya és a mosómedve fenotípusos bélyegei bundája szürkésbarna, fekete álarc, gyűrűs farok, hosszú ujjak, testtömeg 5-15 kg, törzshossz cm, farokhossz cm. Élőhely Táplálkozás alkalmazkodóképes preferálja: - az öregebb, dús aljnövényzetű erdőket, -a vizes, mocsaras élőhelyeket, behúzódhat településekre is. Észak-Amerikában közismerten városlakóvá vált. nagyobb parkokban, tavak és folyók mentén telepszik meg. mindenevő lusta vadász (ha teheti, nem tölti az időt áldozata becserkészésével), elsődlegesen a talajszinten útjába kerülő, ill. fészkelő kisebb gerinceseket, valamint rovarokat, férgeket fogyasztja el, a vízből ügyesen fog ki rákokat, kagylókat, csigákat, halakat, a döghúst is elfogyasztja, növényi táplálékában főként tápláló termések. Szaporodás párzási időszak: január-március, fészek: odvas fában, sziklarepedésben, vagy más állat elhagyott kotorékában, vemhesség kb. 60 nap, alomlétszám: 1-6 kölyök, a kölyköket csak a nőstény neveli, kb. 4-5 hónaposan önellátó de az anya legalább a következő év tavaszáig együtt maradhat kölykeivel. ivarérettség többnyire egy éves korban Életmód neve: ösztönös viselkedés-elemről (akár víz hiányában is megpróbálja időnként megmosni, előlágyítani egyes eleségét), tanulékony, játékos, kíváncsi, idősebb: egyre mogorvábbá, kiszámíthatatlanabbá válik, (állatkerti megfigyelések, állattartók tapasztalata is), évszaktól, nemtől függően testsúlyuk 2-15 kg, nem alszik téli álmot (alapos zsírtartalék), tartós hideg esetén: napokig-hetekig nem mozdul ki vackából, többnyire éjszaka, szürkületkor aktív, főleg a talajszinten mozog (táplálékának többsége itt), könnyedén mászik fára is, mozgáskörzete ha (búvóhely és vadászkörzet), emberi zavarástól mentes területen ha, mezőgazdasági területen 800 ha (nőstény), vagy 2500 ha (hím), a hímek poligámok akár ha, a territóriumért ritkán harcolnak (elkerülik), társas állat (kisebb csapatok, különösen a meleg pihenőhelyeken), magányos vadász, élettartama 5 év, ill. fogságban akár év lehet. 8

9 niche-átfedések interspecifikus kapcsolatok niche-szegregáció Egy újonnan betelepülő faj átrajzolhatja az addig kialakult kapcsolatrendszert és komoly zavarokat okozhat a nyestkutya versenytársai más, közepes méretű ragadozók a vörös róka (Vulpes vulpes) a borz (Meles meles), környezettel szembeni igényük nagyon hasonló Kotorékot használnak és táplálék-összetételük nagyban átfed A borz, a nyestkutyához hasonlóan a zord téli időszakban nyugalmi periódust is beiktat a nyestkutya számára a téli nyugalmi periódus beiktatásának köszönhetően a táplálék nem jelent limitáló tényezőt Az aktív időszakában korlátlan mennyiségben áll zsákmány a rendelkezésére, télen pedig visszavonul kotorékába. Ezzel elkerüli, vagy jelentősen csökkenti a táplálékért fajok között és fajon belül folyó versengést a rókáknak télen sem csökken az aktivitásuk, így sokkal nehezebb helyzetben vannak egyes területeken már előfordul az is, hogy a nyestkutya sűrűsége a versengés következtében már nagyobb, mint az őshonos rókáé, a nyestkutya gyors terjedéséért a vele kompetícióban él ő fajok, téli ínséges hónapokban kialakuló jelentős hátrányát teszik felelőssé. Svédország déli és középső részén, az 1970-es években szintén szöktek meg nyestkutyák a prémtelepekről gyors terjedésére számítottak, de ez nem következett be. Ennek egyik okaként a magas fokú versengést, azaz a nagy borz sűrűséget jelölik meg itt sem a borzok, sem a nyestkutyák nem alszanak téli álmot (nincsenek olyan kemény telek) kiélezettebb a kompetíció közöttük a téli, amúgy is sz űkös táplálékforrásokért A kotorékokért is versenyben állhatnak egymással. A nyestkutya gyakran használ borz vagy rókakotorékot Annak ellenére tehát, hogy Finnországban a borz és a nyestkutya potenciálisan kompetícióban áll egymással, képesek ugyanazon a területen élni, néhol úgy, hogy mindkettőnek nő az elterjedési területe. Ebben az esetben a kompetíció elkerülésében segíthet, hogy téli álmot alszanak a nyestkutya Finnországban inkább a növényi eredetű táplálékokra és a kisemlősökre specializálódik, míg a borz inkább a gerinctelenekre A versengésben jelentős szerepe van a szaporodási rátának, amely a nyestkutya esetében, versenytársaihoz képest magasnak mondható. A nagy alomméretnek több oka is lehet. a hím aktív közreműködése az alomőrzésben a magas fiatalkori mortalitásban keresendő. 9

10 Veszélyeztetett fajok és élőhelyek A kezelés alapjai faunaidegen fajok, melyek a hazai élőhelyekre nem valóak A nyestkutya/mosómedve megjelenése minden hazai élőhelyen veszélyt hordoz magában. a ragadozó fajok közötti versengéssel korlátozhatják őshonos védett, vagy vadászható ragadozó fajaink állományait és elterjedési területét Legnagyobb veszélynek az egyre rosszabb állományhelyzetet mutató és a versengést nagyon rosszul tűrő vadmacska van kitéve táplálékszűk azaz kisrágcsáló gradáció összeomlása utáni időszakokban bármely őshonos ragadozó fajunkra negatívan hathat jelenléte; táplálkozásukkal elsősorban azoknak a lehetséges prédafajoknak az állományára hathat fokozottan, amelyek egyéb, elsősorban élőhelyi okok miatt amúgy is rossz helyzetben vannak. A nyestkutya és a mosómedve állományhelyzetét nyomon követő monitorozás: a kérdőíves felmérések, az OVA terítékadatai és ezek ellenőrzésének együttes alkalmazása ad megfelelő eredményt. A szaporodó állományok feltérképezése: azokban a térségekben, ahol rövid időszakon egy éven belül több elejtés, vagy igazolható megfigyelés történik meg kell próbálni a valószínűsíthető szaporodó párok feltérképezését. A szaporodó állományok felszámolása: Alkalmazható eszközök? A kezelés alapjai Köszönöm a figyelmet! Az esetleg még meglévő nyestkutya/mosómedve tartó/szaporító telepek felkutatása a tartástechnológia és az állatok egyedi nyilvántartásának fokozott ellen őrzése. E fajok tartásának szigorú szabályozása: tartásukat engedélyhez kell kötni Csak ellenőrzött, megfelelően zárt a szökés lehetőségét minimalizáló körülmények között egyedileg jelölt, ivartalanított egyedek tarthatók a szaporítást tiltani kell. Nyestkutya vagy mosómedve megfigyelése / elejtése esetén kérem keressen! heltai.miklos@gmail.com 10