Útépítési alapfogalmak

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Útépítési alapfogalmak"

Átírás

1 Útépítési alapfogalmak A KÖZLEKEDÉS FOGALMA, ÁGAZATAI A közúti személy- és áruszállítás jelenlegi módjai és eszközei fokozatosan alakultak ki történelem. Mi a közlekedés? Személyek, tárgyak, dolgok helyváltozása, különböző mindig természetes, előre meghatározott pályákon, különböző eszközökkel történik. A közlekedés fogalmába tartozik a gyalogos- és a kerékpáros-helyváltoztatástól kezdve a közúti, vasúti, vízi és csővezetékes szállítás éppúgy, mint a légi közlekedés. Közlekedési pályák lehetnek: - Természetes: levegő, tenger, folyó - Mesterséges: út, vasút, csővezeték, csatorna (pl. TV.) A közlekedés speciális formája a hírközlés. Az információáramlás napjainkban, hatalmas mértékben felgyorsult, és fontos gazdasági tényezővé vált. Legkorszerűbb fajtája a technikailag szinte határtalan lehetőségeket megnyitó számítógépes kommunikáció, az Internet. A közlekedés alapvető emberi szükséglet, valamennyi emberi tevékenységhez, az életfeltételek biztosításához, a gazdálkodáshoz, a kereskedelemhez elengedhetetlenül szükséges. A közlekedéspolitika feladata a közlekedési igények kielégítése, amelyben a közlekedési módok közötti optimális munkamegosztásra éppúgy tekintettel kell lenni, mint a gazdaságossági és nem utolsósorban a környezetvédelmi kérdésekre. A közlekedési szükségletek kielégítése a közlekedési szakágazatok között, differenciáltan történik: A közúti közlekedés elsősorban a kis- és közepes távolságú személy- és áruszállítást, a gyűjtő- és elosztó szállításokat, darabáru-fuvarozást, a kényes és speciális áruk szállítását végzi. A vasúti közlekedés feladata a nagy tömegű áruszállítás és a nagy távolságokra irányuló személyszállítás, beleértve a nemzetközi forgalmat is. A vízi közlekedés a személyfuvarozásban menetrendszerűen az üdülőforgalomban vállal szerepet, valamint a belföldi és nemzetközi áruszállításban, a hajózóurak menti nagy tömegű áruszállítást bonyolítja. A légi közlekedés alapfeladata a közép- és nagy távolságú nemzetközi utasforgalom, valamint speciális, értékes és különleges áruk szállítása. A csővezetékes szállítás szerepe a speciális áruk, a nagy tömegű áruk viszonylag nagy távolságra történő szállítása.

2 A közúti közlekedés (közúti forgalom) tulajdonképpen: - a közlekedő emberek (járművezeték és utasok, gyalogosok), - a közúti járművek (személy- és tehergépkocsik, autóbuszok, motorkerékpárok, segédmotoros kerékpárok és kerékpárok, tömegközlekedési eszközök), - a pálya és környezte (útburkolat teherbíró képessége, felülete, csatlakozó zöldterületek, úttartozékok, forgalomszabályozó és információs rendszerek), - az időjárás és más külső tényezők befolyása alatt álló bonyolult és egymással kölcsönhatásban lévő kapcsolatrendszerek. Egy irányban érvényesülő hatások: az emberre hat a pálya és környezete, az időjárás; a pályára és környezetére, és a járműre hat az időjárás. Két irányban érvényesülő hatások: az ember és a jármű között; a jármű és a pálya között. Az útépítés az utak pályájával foglalkozik. MAGYARORSZÁG KÖZÚTHÁLÓZATA

3 A közutak egy országon belül hálózatot alkotnak. Az országos közutak jelenlegi számozási rendszerét követve a budapesti központból (Lánchíd, 0 km) a fő nemzetközi irányokba, valamint az országrészek bekötésére indulnak főutak, amelyeket az óramutató járásával megegyező irányban, növekvő számozással láttak el. Ez alól kivétel a 8-as főút, ami Székesfehérvárról indul, valamint a leendő M0-ás körgyűrű. Magyarország úthálózata az utak tulajdonviszonya szerint: közutakból és magánutakból tevődik össze. A közutak részben állami, részben önkormányzati tulajdonban vannak, ezeket a használat szerint országos, ill. helyi útként különböztetjük meg. A magánutak elsősorban erdészeti, mezőgazdasági és ipari utak (idetartozik pl. a benzinkutak belső útja is). A magánutak egy része a közforgalom számára is igénybe vehető. A közutak területi elhelyezkedésük szerint lehetnek: külterületi közutak (jele K); belterületi közutak (jele B). A külterületi közutak törzsúthálózatát: a külterületi elsőrendű utak (autópályák, autóutak, elsőrendű főutak); a külterületi másodrendű utak (másodrendű főutak, összekötő utak) alkotják. A főutak által meghatározott szektorokon belül az első- és másodrendű (két vagy három számjegyű) főutak tovább szűkítik a szektorokat. A belterületi közutak főúthálózatát: a belterületi elsőrendű utak (autópályák, autóutak, elsőrendű főutak -forgalmi utak); Az elsőrendű utak a kerületeket kötnek össze. a belterületi másodrendű főutak (forgalmi utak) alkotják. A másodrendű utak, a kerületen belüli forgalom lebonyolítását szolgálják. Kezelője az önkormányzat. Belterületi utaknál az autóutakat és az autópályát csak kényszerűségi okokból lehet átvezetni. Az átvezetés történhet magas vezetésű vonalvezetéssel ami csúnya és zajos, mélyvezetéssel alagutakban, ami drága. A közutak közé tartoznak a kerékpárutak, a gyalogutak, valamint a gyalog- és kerékpárutak. Mellékutaknak nevezzük külterületen a kisforgalmú utakat; belterületen a gyűjtő utakat, valamint a lakó- és kiszolgálóurakat. Mellékutak átmenő forgalomra nem alkalmasak, a célforgalmat szolgálják.

4 A közutak tervezési osztályba sorolását betű és számjegy is jelzi, amely utal: a területi elhelyezkedésre; a hálózati szerepkörre; a forgalmi jelentőségre. A különböző típusokhoz meghatározott keresztmetszeti méretek (forgalmi sáv- és koronaszélességek) tartoznak. A közutak keresztmetszeti méreteit, a tervezéskor alapul veendő műszaki jellemzőket, a környezeti körülmények (A, B, C) domborzati viszonyok figyelembevételével, előírt tervezési sebesség alapján kell meghatározni A"jelű környezet síkvidéki 50 m ig. B" jelű környezet dombvidéki m között C"jelű környezet hegyvidéki 500 m fölött A magasság különbséget 10 km-es körzetben kell vizsgálni. SEBESSÉGFOGALMAK Minden út vízszintes és magassági vonalvezetését szigorú szabályok írják elő. Az előírások alapja a sebesség. A járművek a rájuk ható erők eredőjének megfelelően vagy egyenletes sebességgel haladnak, vagy gyorsítanak, ill. lassítanak. A járművek teljesítőképességük alapján eltérő gyorsító képességűek, és természetesen különböző a maximális sebességük is. Az egyes járművek, ill. járműcsoportok haladását vizsgálva, a következő fontosabb, sebességfogalmak határozhatók meg: Tervezési sebesség: az a legnagyobb egyenletes sebesség, amely normális időjárási és szabad forgalmi viszonyok mellett, az út minden szakaszán biztonságosan kifejthető. A tervezési sebesség alapján a műszaki jellemzők minimumát határozzák meg, így a kedvezőbb műszaki paraméterű szakaszokon ennél magasabb sebességgel is közlekedhetnek a járművek. Legnagyobb aktív menetsebesség: az a sebességérték, amellyel a szóló jármű egy adott útszakaszon közlekedni tud úgy, hogy sebességét csupán az út vonalvezetési jellemzői befolyásolják. Átlagos menetsebesség: az a sebességérték, amely a forgalmi viszonyokat is figyelembe veszi. Az összes jármű menetidejéből számított átlagos menetidőt osztjuk az úthosszal. Megengedett sebesség: jogszabályban (pl. KRESZ) előírt olyan sebességérték, amellyel a közlekedés az adott kategóriájú és környezetű úton, adott közigazgatási körülmények között megengedett. Pillanatnyi sebesség: egy rövid útszakaszon mért sebesség-eloszlási görbe adott, általában 85%-os (esetleg 15%-os) értékéhez tartozó sebességérték. Azt a sebességértéket jelenti, amellyel, vagy amelynél kisebbel a járművek 85%-a közlekedik.

5 A sebesség függvényében írja elő a közúti út szabályzat pl. a következőket: - min. körívsugár - min. átmeneti ív hossz - max. hosszesésm13% - a hossz-szelvények lekerekítő értéke - min. oldalesés - max. túlemelés - min. látótávolság - min. előzési látótávolság AZ ÚTPÁLYÁRA JUTÓ ERŐHATÁSOK A jármű a kerekein keresztül érintkezik az útpályával, és az útpályára különböző irányú erőket ad át. A járműveket úgy tervezik, hogy egy kerékre 5 kn terhelés essen. Az erők lehetnek: az útpályára merőleges erők; az útpálya síkjába eső erők (hosszirányú erők, keresztirányú erők). Az útpályára merőleges erők A közúti jármű tömege következtében a kerékabroncs benyomódik, és ún. felfekvési felületen érintkezik az útburkolattal. A pályára ható függőleges igénybevételből származó feszültség függ: az egy kerékre jutó terheléstől; a gumiabroncs fajtájától; az abroncsban lévő nyomástól függő felfekvési felülettől. Átlagos feszültség: σ á = F / A kn/cm ahol F a jármű tömegéből az egy kerékre jutó terhelés, kn A a kerék felfekvési felülete, cm Az útpálya síkjába eső erők Az útpálya síkjában ható erők hossz- és keresztirányú komponensekből állnak. A gépkocsi egyenes vonalú mozgását a hosszirányú erők (vonóerő ellenállások) eredője határozza meg. Az ívben haladó jármű mozgását a keresztirányú erők (centrifugális erő, keresztirányú súrlódás, a burkolat oldalesése) befolyásolják. Hosszirányú erők: A vonóerő a gépjármű mozgásirányával megegyező irányú. A gépjármű mozgását a különböző áttételi szerkezeteken át a motortól a hajtott keréktengelyekre átadódó forgatónyomaték idézi elő. Vonóerő függ, az alábbiaktól: - sebesség - fordulatszám - hengerűrtartalom - kompresszió

6 A jármű által kifejthető vonóerő értékének határt szab az útpálya felületétől és a gumiabroncstól függő hosszirányú súrlódási f tényező, valamint a hajtott tengelyekre jutó tömeg. Ha a burkolat, csúszós, jeges (az f értéke kicsi), vagy ha a nyomaték túl nagy, a kerék kipörög, a gépjárművel nem lehet elindulni. (Ez a jelenség megfigyelhető az induló gőzmozdonyok kerekeinél is.) Ellenállások. A gépjárművet a motor forgatónyomatékából származó vonóerő hozza mozgásba és tartja mozgásban. A mozgással szemben különböző ellenállások ébrednek. Ha a vonóerő és az ellenállások nagysága megegyezik, a jármű egyenletes, állandó sebességgel halad. Ha a vonóerő nagyobb, mint az ellenállások, akkor a jármű gyorsul. Ha az ellenállás nagyobb, minta vonóerő, a jármű lassul, majd megáll. Az ellenállások fajtái: gördülési ellenállás; légellenállás; emelkedési ellenállás. A gépjármű mozgása közben - a jármű tömege miatt - a kerekek az útburkolat felületével érintkezve alakváltozást szenvednek, a gumiabroncs jobban, a burkolat felülete kisebb mértékben benyomódik. Az E g gördülési ellenállás: E g =µq N, ahol, µ a fajlagos gördülési ellenállás-tényező, N/kN; Q a jármű tömegéből átadódó erő, kn. A fajlagos gördülési ellenállás-tényező azt fejezi ki, hogy 1 kn járműtömegből adódó erőre hány N gördülési ellenállás jut. Értéke függ: a burkolat fajtájától; a burkolat minőségétől és állapotától; a gumiabroncsban lévő nyomástól; a gumiabroncs állapotától; a haladási sebességtől. A µ tájékoztató értékei: beton-, aszfaltbeton burkolatok, N/kN; aszfaltmakadám burkolatok, N/kN vizes makadámburkolatok, N/kN; földút N/kN. Az E l légellenállás a szélcsendben haladó gépkocsi esetén a mozgás irányára merőleges felületre ható légnyomásból, az oldalfelületen ébredő súrlódásból és a jármű mögötti légörvény szívóhatásából tevődik össze.

7 Értéke a következőképpen számítható: E l = cav N, ahol c a légellenállási tényező; A a gépjármű homlokfelülete, m ; v a jármű sebessége, km/h. Az A homlokfelület nagysága a jármű méreteiből számítható: A= 0,9MSz m, ahol M jármű legnagyobb magassága, m; Sz a jármű legnagyobb szélessége, m. A c tájékoztató értékei: személygépkocsinál, 0, ,035; autóbuszoknál, 0,03; versenyautónál, 0,01...0,015; tehergépkocsiknál, 0,05...0,06. Nagyobb szél esetén a gépjármű sebessége helyett egy relatív sebességgel számolunk. Ellenszél esetén (v + v o ), Hátszél esetén (v - v o ) a figyelembe veendő relatív sebesség. A m/s-ban kifejezett szélsebességet át kell váltani (km/h = 3,6 m/s). Az E e emelkedési ellenállás nem más, mint a jármű tömegének a lejtő irányában ható komponense. Az emelkedési ellenállás nagysága: E e = Q. sinα kn. Az emelkedő kis hajlásszögére való tekintettel a következő helyettesítést tehetjük: E e = Q. tgα = Q. % E e = Q. l0e N; = % ahol Q a jármű tömegéből adódó erő, kn; e az emelkedő, ill. lejtő nagysága, %. Az 1000-szeres szorzóra a kn-ról N-ra történő átszámítás miatt van szükség. N

8 A gépjárműre ható ellenállások az egyes ellenállások összegeként adódnak: ΣE = E g +E l +E e ΣE = µq ± Q. l0e% + ca(v±v o ) Fv = ΣE = Q(µ ± l0e%)+ ca(v±v o ) N Az emelkedési ellenállás előjeles érték, lejtőben a jármű mozgását segíti. A + előjelet emelkedőben, a előjelet lejtőben haladó járműre ható ellenállások számításakor kell alkalmazni. Keresztirányú erők: A keresztirányú erők a burkolat oldaleséséből, a centrifugális erő kicsúsztató hatásából és az oldalszél hatásából keletkeznek. A burkolat oldaleséséből és az oldalszél hatásából származó keresztirányú erők elhanyagolhatók. Az R sugarú ívben haladó járműre ható centrifugális erőt azonban a forgalombiztonság szempontjából figyelembe kell venni. Az ívben haladó járműre ható F c centrifugális erő: F c = N vagy kn ahol Q a jármű tömege, N vagy KN; R a körív sugara, m; v a sebesség, km/h. A centrifugális erő minden esetben horizontális (vízszintes). A tömegerő minden esetben vertikális (függőleges). De ezeket az erőket az útpálya síkjában vizsgáljuk.

9 Számpéldák: 1. példa: Számítsa ki az ellenállás érétkét, ha - a jármű tömege 40 kn (Q) - a gördülési ellenállás értéke 30 N/kN (µ) - a jármű 3,5% emelkedőn halad - a jármű alaki tényezője 0,015 (c) - a jármű homlokfelülete 3,5 m (A) - a jármű sebessége 90 km/h (v) - a jármű 8 m/sec ellenszélben halad (v 0 ) = μ±10%+ ± ² E = 40[kN] (30[N/kN] ,5[%]) + 0,015 3,5[m ] (90[km/h] + 8,8[km/h] ) = 3340,95 [N] = 3,34 [kn] - ha a jármű 3,5% lejtőn halad - és hátszélben 8m/sec 8 m/sec = 8 3,6 = 8,8 km/h E = 40 ( ,5) + 0,015 3,5 (90 8,8) = - 3,36 [N]. példa: Milyen burkolaton haladhat a v = 80 km/h sebességgel a gépjármű, 5 m/s hátszél esetén, hogy a keletkező ellenállások ne haladják meg az E = 3,8 kn-t? A gépjármű tömege: Q = 50 kn c = 0,03 A homlokfelület: A = 7,0 m E A gördülési ellenállási tényező értékei: Burkolatfajta e = 3% emelkedő Gördülési ellenállási tényező N/kN Beton és aszfaltburkolat 10 0 Öntöttaszfalt érdesítve 15 0 Kevert és itatott aszfaltmakadám, felületi bevonattal 0 30 Kőburkolat 15-5 Hátszél: v o = 5 3,6 = 18km / h = ( µ + 10 e) Q + c A ( v v ) = ( µ ) ,03 7 (80 18) ,4 µ = = 9,85N / kn 50 A gépjármű a táblázat szerint kevert ill. itatott aszfaltmakadám burkolat, felületi bevonással, minősített burkolaton haladt.

10 3. példa Számítsa ki mekkora keresztirányú súrlódási tényezőnél nem következik be a gépjármű kicsúszása, ha a gépjármű tömegéből átadódó erő 85 kn, a jármű sebessége 95 km/h, a körív sugara 70 m? Valamint bekövetkezik-e a gépjármű kicsúszása q = 4,8%-os túlemelt szakaszon, ha a súrlódási tényező f 1 = 0, A centrifugális erő értéke: Qv F c = = = =, 37kN 17R Kicsúszás vizsgálata vízszintes pályán: f Q = 0, 85 17kN 1 = F c > f 1 Q,37 kn > 17 kn tehát kicsúszik a jármű! Kicsúszás vizsgálata túlemelt pályán: tgα = q/100 = 4,8 / 100 = 0,048 F c cosα = f 1 Q cosα + Q sinα mindkét oldal osztva cosα-val F c = f1 Q + Qtgα = 0, ,048 = 1,08,37 kn > 1,08 kn tehát kicsúszik a jármű! Miután a túlemelés esetén is kicsúszik a jármű, a biztonságos közlekedés feltétele, hogy a sebességet csökkenteni kell! 4. példa: Mekkora ellenszélben tud haladni a gépkocsi v = 80 km/h sebességgel, ha F v = 6,0 kn µ = 0 N/kN e = 3% emelkedő Q = 70 kn c = 0,05 A = 7,0 m F ( 10 e) Q A c ( v v v = µ ± + ± ) = (0 ± 10 3) ,05 (80 ± v km v = 4, 0 5 h ) 0

11 LÁTÓTÁVOLSÁGOK A biztonságos járművezetés alapvető feltétele, hogy a járművezető az útpályát, ill. az útpályán lévő meghatározott méretű akadályt kellő távolságból észlelje, az útpályát kellő hosszon át tudja tekinteni. Az áttekinthetőség teszi lehetővé, hogy a járművezető a szemmagasságból (általában 1, m) a mindenkori pálya-, forgalmi és környezeti viszonyokat át tudja tekinteni, és szükség esetén az akadály előtt biztonsággal meg tudjon állni. Megállási látótávolság: A megállási látótávolság az a távolság, amelyről a járművezető 1, m szemmagasságból látja a burkolat felületét, és egy ott elhelyezkedő akadály előtt biztonságosan meg tud állni. Így a megállási látótávolság megegyezik a biztonsággal növelt fékúttal. Fékút: A fékút két részből tevődik össze: U = U 1 + U m, U 1 = a cselekvési idő alatt (általában 0,5...,0 s) egyenletes sebességgel megtett út hossza, m; U = a műszaki fékút, az az úthossz, amely alatt a fékezőerő felemészti a jármű mozgási energiáját, m. U l = 1 (s) s (m/s) = 1, (km/h) = 0,78 v m. s = sebesség m/s f Q f U =! " U = 0,00394 #! $± % &'' A + előjel emelkedőnél, a - pedig lejtőnél érvényes. Vízszintes pályán az e/ 100 tagot elhagyjuk. A fékút képlete: U = 0,78 v + 0,00394 (± m Feltételezzük, hogy a jármű kerekei csúsznak. A megállási látótávolságot a vonalvezetés minden elemén biztosítani kell. Ez biztosítja a pálya keresztmetszetében a megfelelő látószélességet is.

12 Előzési látótávolság: Két forgalmi sávos utakon, kétirányú forgalom esetén a gyorsabb jármű az előtte haladó járművet csak az ellenirányú forgalomra szolgáló útpálya ideiglenes igénybevételével tudja megelőzni. Az előzési látótávolság az az úthossz, amelyet a járművezetőnek át kell tekintenie ahhoz, hogy az előzési műveletet biztonságosan végrehajtsa. Az előzési látótávolság az előzést végrehajtó járműnek az előzési idő alatt megtett útjából, a szemben haladó járműnek ugyanezen idő alatt megtett úthosszából és a biztonsági távolságból áll. Az előzési látótávolság szükséges mértékének meghatározása jelentős mértékben függ a jármű gyorsító képességétől, az út vonalvezetési viszonyaitól. A számítások egyszerűsítése érdekében, az előzési idő 10 s-ban történő felvételével és 1 s biztonsági idő figyelembevételével az előzési látótávolság: L e = 6 v m Az előzési folyamatnak van egy olyan közbülső helyzete is, amikor az előzni szándékozó jármű már áttért az ellenirányú forgalom sávjára, de látja, hogy az előzést nem tudja biztonságosan végrehajtani, ezért visszatér a saját forgalmi sávjára. Az ehhez a művelethez tartozó látótávolságot redukált előzési távolságnak nevezzük: L e,red = 4 v m Számpélda: 1. példa Számítsa ki a fékút hosszát, ha - a jármű sebessége 75 km/h (v) - a hosszirányú súrlódási tényező 0,5 (f) - emelkedő mértéke 5% U 0 = 0,78v + 0,00394 v e% f U 0 = 0, ,00394 )*! $+, &'' = 61,145 m

13 Vízszintes pályán: U 0 = 0, ,00394 )*!,* = 65,15 m Ha az út felülete jeges, az f értéke 0,1 U 0 = 0, ,00394 U 0 = 0, ,00394 )*!,-+, &'' )*!,-., &'' = 168,6 m a fékút: emelkedő esetén = 464,1 m a fékút: lejtő esetén U 0 = 0, ,00394 )*!,- = 4 m a fékút: vízszintes pálya esetén. feladat Számítsa ki a gépjármű sebességét, ha fékútjának hossza e = 4%-os emelkedőben U 0 =85m! Mekkora a gépjármű fékútjának hossza vízszintes szakaszon és e= 5%-os lejtőn, ha f = 0,6? a) A gépjármű sebessége U 0 = 0,78v + 0,00394 f v e% v 85 = 0,78v + 0, ,6 + 4% = 0,00394v + 0,1779v 54,4 v 1, 0,1779 ± = v = 97,07 97 km h 0,1779 0, ,00394 ( 54,4) b) Fékúthossza vízszintes szakaszon v U 0 = 0,78v + 0, f U 0 = 0, , ,6 U = 6, ,79 88, 76m 0 =

14 c) Fékúthossza 5%-os lejtőben U 0 = 0,78v + 0,00394 f v e% 100 U 0 97 = 0, , % 0,6 100 U = 6, ,40 94, 37m 0 =

15 Az úthálózat szerkezeti elemei A közúti közlekedés számára épített pályaszerkezet nem helyezhető egyszerűen a terepre. A különböző természetes, ill. mesterséges akadályokat ki kell egyenlíteni, mégpedig úgy, hogy azok az út használójának leginkább megfeleljenek. A folyamatos és egyenletes vonalvezetést több tényező befolyásolja, ill. akadályozza, pl. a domborzati viszonyok, a beépítettség stb. Az utak szerkezeti elemei két, jól elkülöníthető részre oszthatók: az alépítményre, a felépítményre. A terep egyenetlenségeinek kiküszöbölésére, valamint a pályaszerkezet alátámasztására szolgál az alépítmény, más szóval a földmű. Az alépítmény fontos feladata az is, hogy a pályaszerkezet tömegét, valamint a közúti járművek tömegéből átadódó terhelést elosztva továbbítja az altalajnak. A földmű ezt az összetett feladatot csak akkor képes ellátni, ha kellően állékony, vagyis terhelés hatására az alakját nem változtatja, és a változó időjárási körülmények mellett is kellően tömör és megfelelő teherbírású. A földmunka mennyiségét a tervezéskor alkalmazott műszaki jellemzők, a domborzati viszonyok, a beépítettség és az egyéb akadályozó körülmények befolyásolják. A megfelelően elkészült alépítményre kerülhet a közvetlen terhelésnek kitett felépítmény, más szóval pályaszerkezet. Az útpálya a gépjárművek gumiabroncsain átadódó terhelést a burkolaton veszi át, a burkolat továbbjuttatja a burkolatalapra, ez pedig a talapra. A burkolat és a burkolatalap együttesen a pályaszerkezet. A közvetlen erőhatásokat a pályaszerkezet az alépítményre egyenletesen elosztva továbbítja, olyan mértékben, hogy abban káros alakváltozások ne jöhessenek létre. Az utak szerkezeti elrendezése. Az alépítmény Az alépítmény, attól függően, hogy az eredeti terepszint és a leendő pályaszint hogyan helyezkednek el egymáshoz viszonyítva, háromféle lehet: töltés; bevágás; vegyes szelvény.

16 Ahol a pályaszint a teljes útkorona szélességében a meglévő terepszint felett vezet, ott töltést kell építeni. A töltés meghatározott, megfelelő minőségű talajból épített földmű. Ahol a pályaszint a teljes útkorona szélességében a terepszint alatt vezet, ott bevágásban vezetjük az utat. A bevágás természetes, termett talajon kialakított földmű.

17 Ahol pedig a meredek terepesésből adódóan a pályaszint és a terepszint metszik egymást, ott vegyes szelvényt kell kialakítani. Ebben a különleges esetben egy keresztszelvényen belül mind töltést, mind pedig bevágást is ki kell alakítani. Rézsűhajtás, terephajlás. A földművek határoló élei nem függőlegesek, hanem a vízszintessel bizonyos szöget zárnak be. Ezeket a határoló síkokat rézsűknek nevezzük. A megfelelő dőlésszögű rézsűk alkalmazását a következő szempontok befolyásolják: talajmechanikai okok; forgalombiztonsági okok; vízelvezetési lehetőségek; esztétikai követelmények; hófúvás elleni védekezés. Talajmechanikai szempontból a rézsű hajlását elsősorban a talaj jellemzői határozzák meg: a talajfajta és a talajrétegződés; a talaj fizikai jellemzői, szerkezete; a talaj víztartalma. Állékonyság szempontjából a rézsűket az alkalmazott talajfajtának megfelelő természetes hajlással kell megépíteni. Forgalombiztonsági szempontból a rézsűvel szemben támasztott követelmény az, hogy az útkoronáról bármilyen okból letérő gépjárműben a legkisebb kár keletkezzen. Ez a követelmény a lapos rézsűk alkalmazását indokolja. Vízelvezetés szempontjából a cél az, hogy a csapadékvíz, ill. az útkoronáról a rézsűre lefolyó víz minél hamarabb hagyja el a rézsűt, de közben ne okozzon kárt azzal, hogy kimossa a rézsű anyagát. Ez ellen a rézsű füvesítésével védekezhetünk.

18 Kis mélységű bevágások esetében, ha a rézsűhajlás lapos, kisebb a hó lerakódás veszélye a téli hónapokban. A lapos rézsűkön kisebb a munkagépek felborulási veszélye. A lapos rézsűk alkalmazásának egyik hátránya, hogy a földmunka mennyisége nő, ami jelentősen növeli az építés költségét, a másik probléma a földmű nagy területigénye. f 4 3 v 6/4 4/ A rézsű hajlásának mértékét a ferde sík vetületeinek hányadosával fejezhetjük ki. Az egyik módszer szerint a rézsű vízszintessel bezárt α szögének ctg-értékével határozhatjuk meg a rézsű dőlésszögét: ctg α = v / f. ahol, v a vízszintes, f a függőleges méret Ajánlatos értékek: 4/4, 6/4, 8/4, 10/4. A másik lehetőség ugyanezen a szög tg-értékének használata: tg α = f / v. A leggyakoribb rézsűhajlások: 1:1, 1:1,5, 1:, 1:,5. Az alkalmazható rézsűhajlásokat szabvány írja elő. Ettől eltérni a következő esetekben szabad: ha a földmű állékonysága nem megfelelő (laposabb rézsű alkalmazása); sziklatalaj esetén (meredekebb rézsű alkalmazása); ha hófúvás veszélye fenyeget; földanyag-kitermelés és -deponálás esetén (gazdaságosság); meglévő utak korszerűsítése esetén (a régi rézsűhöz csatlakozva); támfalak, bélésfalak alkalmazása esetén (gazdaságosság, egyéb kötöttség). A terephajlás a keresztszelvény függőleges síkjának és a terep hajlásának metsződésénél mérhető. A terephajlás jele: λ, és a vízszintessel bezárt szög tangensével fejezhető ki: tg β= f / v. λ β f v Nagyságát %-os értékkel jelöljük: tg β = 1/10 = 0,1 = 10%.

19 A felépítmény A közlekedésből származó terhelést közvetlenül a burkolat viseli, majd továbbítja az alaprétegekre, ahonnan a terhelés az alépítményen keresztül a talajra jut. A felépítmény vagy más néven pályaszerkezet két fő részből áll: burkolat; burkolatalap. A burkolat legfőbb feladata, hogy a forgalom igényeinek megfeleljen. Legfontosabb, hogy felületi érdessége minden igényt kielégítsen (súrlódási tényezők), valamint felületi egyenetlenségei ne okozzanak utazáskényelmi szempontból kellemetlenséget (kátyúk, hullámok). Ezeken kívül a pályaszerkezet kellően állékony legyen, vagyis a pályaszerkezeti rétegek az alépítménnyel és az altalajjal együtt teherbírók és időállók legyenek. (CBR= teherbírás meghatározás: betömörített talajmintába 50 mm átmérőjű tűt nyomnak fokozott terhelés mellett, a,5 és 5 mm benyomódáshoz tartozó terhelő értéket viszonyítják a 100%-os teherbírású tömör zúzottkő réteghez) A terhelések hatására a pályaszerkezet alakváltozást szenved és ezen alakváltozás hatására feszültségek keletkeznek benne. Mind a burkolat, mind pedig a burkolatalap több rétegből állhat. A pályaszerkezetet attól függően, hogy milyen rétegekből épül fel, hajlékony, merev, ill. félmerev pályaszerkezetnek nevezzük.

20 A hajlékony és merev útpályaszerkezet A két legjellegzetesebb pályaszerkezet (hajlékony, merev) a terhelések hatására különbözőképpen reagál. Az aszfaltburkolat, amely a hajlékony pályaszerkezetek csoportjába tartozik, nagy alakváltozást képes elviselni anélkül, hogy megrepedne, nagyobb terhelést ad át a földműnek. A merev, betonburkolatú pályaszerkezetek kisebb alakváltozást szenvednek, de a terheket egyenletesebben elosztva adják át az alépítménynek. A pályaszerkezet a kedvezőbb teherelosztás miatt több rétegből áll, ez teszi lehetővé, hogy az alsóbb rétegeket kevésbé jó minőségű anyagokból építsük, mivel ezekre kevesebb terhelés jut. A gazdaságosság megkívánja, hogy minden rétegbe csak olyan teherbírású anyagot építsünk, amilyent a rá jutó terhelés megkíván. Az alaprétegek után a teher a földműre jut. Amennyiben az alépítmény gyengébb teherbírású vagy fagyveszélyes, úgy a földmű felső rétegét védőrétegként alakítjuk ki. A szabvány szerint a védőréteg teherbírása nem a pályaszerkezet rétegrendjébe számítandó be, hanem a földmű teherbírását javítja. Az úthálózat forgalomtechnikai elemei A keresztszelvény az út tengelyére merőleges, függőleges metszet, amelynek részei meghatározó elemei az út teljesítőképességének, szolgáltatási színvonalának. Az egyes elemek mérete, minősége jelentősen befolyásolja az útépítési költségeket, majd később a fenntartás, valamint az üzemeltetés kiadásait. Egy útvonal konkrét keresztszelvényei a szabvány előírásainak alkalmazásával a mintakeresztszelvényekből kerülnek levezetésre. A mintakeresztszelvényt az útvonal osztályától függően forgalmi méretezéssel határozzák meg. Használják még a jellemző keresztszelvény fogalmat, amely a tervezés során az egy-egy rövidebb útszakaszra érvényes, tervezett keresztszelvényt jelenti. A mintakeresztszelvény kialakítására a szabványban példák találhatók. Az útkorona szélessége nem szabványosított. Az útkorona minden elemének funkciója van, ezek fontossága a következő tényezőktől függően változhat: az út osztályba sorolása; a környezeti körülmények; a tervezési sebesség; a forgalom nagysága és minősége. A szabvány különbséget tesz belterületi, valamint külterületi közutak között a keresztszelvény elemeinek csoportosítása és paraméterei terén.

21 Belterületi közutak keresztszelvényelemei A külterületi közutak keresztszelvényelemei két csoportra bonthatók. Az egyikbe tartoznak azok az elemek, amelyek gyakorlatilag egy-egy szakaszon belül változatlanok, ezek az útkoronán belül helyezkednek el. A másik csoportba azok, amelyek az útkoronán kívül helyezkednek el, és változó jellegűek. Az útkoronán belüli keresztszelvényelemek közvetlenül bonyolítják le a közúti közlekedést (forgalmi és különleges forgalmi sávokon), míg az útkoronán kívüli rész elemei átmenetet képeznek az útkorona éle és a terep között, továbbá egyes esetekben segítenek a vízelvezetés és a környezetvédelem problémáinak megoldásában. Külterületi közutak keresztszelvényelemei

22 A keresztszelvény útkoronán belüli elemei Forgalmi sávok belső forgalmi sáv; középső forgalmi sáv; külső forgalmi sáv; autóbuszsáv; kerékpársáv Többlet (különleges) forgalmi sávok, öblök: Folyópályán kapaszkodósáv; autóbuszmegálló-öböl; leálló- (várakozási) öböl. Csomópontoknál irányrendeződési sáv; gyorsítósáv; lassítósáv; kanyarodósáv Szélső sávok: leállósáv; várakozási sáv; biztonsági sáv; padka. Elválasztó sávok: középső elválasztó sáv; szélső elválasztó sáv Egyéb forgalmi építmények az útkoronán: közúti vasút (villamos) építményei (belterületen); csomópontok építményei (szigetek stb.); forgalomtechnikai és biztonsági építmények (KRESZ-táblák, korlát stb.); környezetvédelmi építmények; útdíj szedő építmények. A keresztszelvény útkoronán kívüli elemei (a leggyakrabban előfordulók): rézsűk; támfalak és bélésfalak; vízelvezető létesítmények; járdák;. lépcsők; gyalogutak; kerékpárutak; a közvilágítás létesítményei; pihenőhelyek.

Mozgás köríves útpályán

Mozgás köríves útpályán Mozgás köríves útpályán Az úttervezés számára alapvető fontosságú annak ismerete, hogy egy R sugarú körívben v sebességgel haladó gépkocsi biztonsága hogyan alakul, ezt milyen mértékben befolyásolja a

Részletesebben

A mai korszerű rendszerben, figyelembe véve a kerékpár közlekedést: Parkolósáv előtt vezetett kerékpársáv

A mai korszerű rendszerben, figyelembe véve a kerékpár közlekedést: Parkolósáv előtt vezetett kerékpársáv 19/B tétel Munkáltatója egy város belső útjainak felújítására és építésére kapott megbízatást. Ismertesse a városi utak kialakításának elveit és szokásos burkolati rendszerüket! - Parkolósáv kialakítások,

Részletesebben

8. Külön szintű csomópontok

8. Külön szintű csomópontok SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI TANSZÉK KÖZÚTI FORGALOMTECHNIKA 1. Tantárgykód: NGB_ET009_1 8. Külön szintű csomópontok Dr. Kálmán László egyetemi adjunktus Győr, 2014.

Részletesebben

www.rt-plan.com Tiszaújváros, Bethlen Gábor utca járdafelújítás kiviteli terve RTP-1/2015

www.rt-plan.com Tiszaújváros, Bethlen Gábor utca járdafelújítás kiviteli terve RTP-1/2015 Tiszaújváros, Bethlen Gábor utca járdafelújítás kiviteli terve Tervezte: RT-PLAN Kft. 3519 Miskolc Iglói u. 3. 1/1. Tel: (46)450-527 (70) 317-2112 Email:reko@rt-plan.com Tervszám: RTP-1/2015 www.rt-plan.com

Részletesebben

13. Utasítást adó jelzőtáblák

13. Utasítást adó jelzőtáblák 13. Utasítást adó jelzőtáblák (1) 47 Az utasítást adó jelzőtáblák: a) 48 Kötelező haladási irány (17 19. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben a táblán lévő nyíl (nyilak) által jelzett irányban

Részletesebben

K Ö L T S É G V E T É S I K I Í R Á S

K Ö L T S É G V E T É S I K I Í R Á S GÁT-JA BT. Nyíregyháza, Ószőlő u. 116. K Ö L T S É G V E T É S I K I Í R Á S Készült: Csengersima Község Önkormányzat Csengersima, Kossuth u. 60., a Csengersima külterületén a Hrsz: 0138/88 alatt meglévő

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

LEGFONTOSABB KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák

LEGFONTOSABB KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák LEGFONTOSABB KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák Autópálya Autópálya Autópálya. kilométerre...km...km...km Autóút Autóút. Kilométerre Autóút Autóút. Kilométerre Elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák

Részletesebben

11. A KÖZÚTI FORGALOM OKOZTA ZAJ (az MSz 07 3720-1990 alapján)

11. A KÖZÚTI FORGALOM OKOZTA ZAJ (az MSz 07 3720-1990 alapján) 11. A KÖZÚTI FORGALOM OKOZTA ZAJ (az MSz 07 3720-1990 alapján) A számítás elve A számítás a közút forgalomból származó, a terhelés pontban várható, az előírásokkal összevethető mértékadó hangnyomásszntet

Részletesebben

T-01/2015. Tel: 30/677-6080. Kelt:

T-01/2015. Tel: 30/677-6080. Kelt: Terv megnevezése: Celica 2004 Mérnöki Szolgáltató Kft. Tervszám: T-01/2015 Kiskőrös-Kalocsa 153 sz. vasútvonal 98+13 vkm, 5309 sz. út 0+893 km terelőút kiépítésének engedélyezési terve és a vasúti átjáró

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 14. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 14. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák

17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák 17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák (1) A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők: a) 113 Kijelölt gyalogos-átkelőhely (103. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttestet a táblánál útburkolati jellel kijelölt

Részletesebben

Infrastruktúra tervezési gyakorlat

Infrastruktúra tervezési gyakorlat Infrastruktúra tervezési gyakorlat Közúti munkarész 2. rész 1 Alapadatok BELTERÜLETI I. RENDŰ FŐÚT TERVEZÉSI OSZTÁLY: B.III. HÁLÓZATI FUNKCIÓ: b KÖRNYEZETI KÖRÜLMÉNY: B TERVEZÉSI SEBESSÉG: 60 KM/H TERVEZÉSI

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK Közlekedési alapismeretek középszint 0521 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Az értékelésnél

Részletesebben

13. Gyalogos közlekedés

13. Gyalogos közlekedés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI TANSZÉK KÖZÚTI FORGALOMTECHNIKA 1. Tantárgykód: NGB_ET009_1 13. Gyalogos közlekedés Dr. Kálmán László egyetemi adjunktus Győr, 2014. január

Részletesebben

GEOplaner Építőipari Tervező KFT

GEOplaner Építőipari Tervező KFT P É T F Ü R D Ő LISZT FERENC UTCA 3. SZ. ELŐTTI LÉPCSŐ TERVSZÁM: 719/15 MEGRENDELŐ: PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8105 PÉTFÜRDŐ, BERHIDAI ÚT 6. KÉSZÍTETTE: GEOplaner Építőipari Tervező KFT 8200 VESZPRÉM,

Részletesebben

M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR. M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza

M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR. M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza Beruházó: Tervező: Mérnök: Kivitelező: Magyarország közúthálózata Az M0 gyűrű környezete Az M0 gyűrű áttekintő térképe

Részletesebben

MECHANIKA I. /Statika/ 1. előadás SZIE-YMM 1. Bevezetés épületek, építmények fizikai hatások, köztük erőhatások részleges vagy teljes tönkremenetel használhatatlanná válás anyagi kár, emberáldozat 1 Cél:

Részletesebben

Közúti jelzőtáblák Az útvonal típusát jelző táblák

Közúti jelzőtáblák Az útvonal típusát jelző táblák Közúti jelzőtáblák Az útvonal típusát jelző táblák Autópálya Autópálya Autóút Autóút Főútvonal Főútvonal Elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák Elsőbbségadás kötelező Állj! Elsőbbségadás kötelező A szembejövő

Részletesebben

KÖZÚTI VISSZATARTÓ RENDSZEREK UTAKON ÉS HIDAKON. SOPRON 2011. MÁJUS 3-4. Dr. Csorja Zsuzsa Kolozsi Gyula

KÖZÚTI VISSZATARTÓ RENDSZEREK UTAKON ÉS HIDAKON. SOPRON 2011. MÁJUS 3-4. Dr. Csorja Zsuzsa Kolozsi Gyula KÖZÚTI VISSZATARTÓ RENDSZEREK UTAKON ÉS HIDAKON SOPRON 2011. MÁJUS 3-4. Dr. Csorja Zsuzsa Kolozsi Gyula KORLÁT FELADATA VÉDI A JÁRMŰVET ÉS A JÁRMŰBEN ÜLŐKET A PÁLYÁRÓL LETÉRÉSTŐL, ÜTKÖZÉSTŐL, ILLETVE AZ

Részletesebben

Utak és környezetük tervezése

Utak és környezetük tervezése Dr. Fi István Utak és környezetük tervezése Autópályák szolgáltató létesítményei 1 Autópályák szolgáltató létesítményei Az európai gyakorlattal összhangban a magyar autópályák és autóutak mellé telepítendő

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1. KIINDULÁSI ADATOK 3. 1.1 Geometria 3. 1.2 Anyagminőségek 6. 2. ALKALMAZOTT SZABVÁNYOK 6.

TARTALOMJEGYZÉK. 1. KIINDULÁSI ADATOK 3. 1.1 Geometria 3. 1.2 Anyagminőségek 6. 2. ALKALMAZOTT SZABVÁNYOK 6. statikai számítás Tsz.: 51.89/506 TARTALOMJEGYZÉK 1. KIINDULÁSI ADATOK 3. 1.1 Geometria 3. 1. Anyagminőségek 6.. ALKALMAZOTT SZABVÁNYOK 6. 3. A VASBETON LEMEZ VIZSGÁLATA 7. 3.1 Terhek 7. 3. Igénybevételek

Részletesebben

Áruszállítási módok részaránya az Európai Unión belül (1990): Közúti szállítás 75%, Vasúti szállítás 17%, Vízi szállítás 8%.

Áruszállítási módok részaránya az Európai Unión belül (1990): Közúti szállítás 75%, Vasúti szállítás 17%, Vízi szállítás 8%. 5. ELŐADÁS ÁRUSZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN Áruszállítási módok: Közúti áruszállítás, Vasúti áruszállítás, Vízi áruszállítás, Légi áruszállítás, Csővezetékes áruszállítás, Kombinált áruszállítás.

Részletesebben

FÜVES PÁLYÁK TERVEZÉSE. Juhász Zsoltné, Nagy Éva FŐMTERV ZRT. 2013. április Szeged

FÜVES PÁLYÁK TERVEZÉSE. Juhász Zsoltné, Nagy Éva FŐMTERV ZRT. 2013. április Szeged FÜVES PÁLYÁK TERVEZÉSE Juhász Zsoltné, Nagy Éva FŐMTERV ZRT. 2013. április Szeged TÁRSASÁGUNK A FŐMTERV ZRT. A közlekedés minden szakterületében részt veszünk Kötöttpályás tervezési tevékenységeink Közúti

Részletesebben

A.12_Mennyiség 1/41 Főpálya_0+000-0+350

A.12_Mennyiség 1/41 Főpálya_0+000-0+350 Tétel-szám Megnevezés Mennyiség Útépítés 1 * Mértékegység E.ár [Ft] Költség [ E Ft] Főpálya építés 0+000-0+350km sz. között (M3 ap. csp-hoz tartozó főpálya szakasz) 1 * 200 000 ELŐKÉSZÍTŐ- ÉS FÖLDMUNKÁK

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

18. Útburkolati jelek

18. Útburkolati jelek 18. Útburkolati jelek (1) Az útburkolati jelek: a) úttest szélét jelző vonal: hosszirányú folytonos az útkereszteződésnél szaggatott vonal; b) 146 terelővonal: hosszirányú egy vagy [olyan útszakaszon,

Részletesebben

Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor

Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor 1 Előzmények A lehetőség: KRESZ (2010.01.01) A módosítás előtt: (3) Ha az Egyirányú forgalmú út jelzőtáblák (104. és 105.

Részletesebben

A SZÉLL KÁLMÁN TÉR, MINT AZ ÉLHETŐ KÖZLEKEDÉSI TÉR ÉS AZ ÉPÍTÉSZET KAPCSOLATA A KÖZELJÖVŐBEN ÉS A TÁVLATBAN

A SZÉLL KÁLMÁN TÉR, MINT AZ ÉLHETŐ KÖZLEKEDÉSI TÉR ÉS AZ ÉPÍTÉSZET KAPCSOLATA A KÖZELJÖVŐBEN ÉS A TÁVLATBAN A SZÉLL KÁLMÁN TÉR, MINT AZ ÉLHETŐ KÖZLEKEDÉSI TÉR ÉS AZ ÉPÍTÉSZET KAPCSOLATA A KÖZELJÖVŐBEN ÉS A TÁVLATBAN ÚTÉPÍTÉS Tóth Kinga 2013. november 28. Miről lesz szó? a tér jelenlegi közlekedése és az infrastruktúra

Részletesebben

KRESZ Táblák 1. E táblával jelölt úton haladva elsõbbséget fogsz kapni a betorkolló útról érkezõ jármûvek vezetõitõl.

KRESZ Táblák 1. E táblával jelölt úton haladva elsõbbséget fogsz kapni a betorkolló útról érkezõ jármûvek vezetõitõl. Útvonaltípust jelzõ táblák KRESZ Táblák 1. Elsõbbséged van a betorkolló útról, illetve autóúton a keresztezõ útról érkezõkkel szemben. A táblával jelzett helyen nem kell számítanod sem kerékpárosokra,

Részletesebben

A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei

A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei A kutatás a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kerékpáros Magyarország program 2007 keretében készül dr. Makó Emese Széchenyi István Egyetem

Részletesebben

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes

Részletesebben

Hajdú-Via Kft. 4033 Debrecen, Sámsoni út 141/a sz. Tervszám: 040/11 TARTALOMJEGYZÉK

Hajdú-Via Kft. 4033 Debrecen, Sámsoni út 141/a sz. Tervszám: 040/11 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK az "Önkormányzati tulajdonú utak fejlesztése" tárgyú pályázat keretében a 4080 Hajdúnánás, Széchenyi u., Ady Endre krt., Bethlen G. krt. gyűjtőút engedélyes tervdokumentációjához. 1.1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A-Veszélyt jelző táblák

A-Veszélyt jelző táblák A-Veszélyt jelző táblák A-001 Veszélyes útkanyarulat balra A-002 Veszélyes útkanyarulat jobbra A-003 Egymás utáni veszélyes útkanyarulatok, az első útkanyarulat balra A-004 Egymás utáni veszélyes útkanyarulatok,

Részletesebben

Autópályák, autóutak. Autópálya és autóutak tervezése

Autópályák, autóutak. Autópálya és autóutak tervezése Autópályák, autóutak Az autópályák és autóutak jelentősége A magyarországi közúthálózatra vonatkozó hosszadatok európai tekintetben megfelelőek, viszont gyorsforgalmi hálózatunk sűrűsége messze alatta

Részletesebben

Csomópontok és üzemi létesítmények

Csomópontok és üzemi létesítmények Csomópontok és üzemi létesítmények Az utak egyes szakaszain lévő útbecsatlakozásokat, útkereszteződéseket és útelágazásokat csomópontoknak nevezzük. A csomópontok feladata a csatlakozó, keresztező és elágazó

Részletesebben

34/2005. (VI. 11.) GKM rendelet

34/2005. (VI. 11.) GKM rendelet 34/2005. (VI. 11.) GKM rendelet a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet és az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.)

Részletesebben

Gépjárművek vonóereje

Gépjárművek vonóereje Gépjárművek vonóereje A gépjármű vonóerejének meghatározásához ismerni kell: a meghajtó motor jelleggörbéit, valamint a gépjármű erőátviteli szerkezetének jellemző adatait. 1 Gépjárművek vonóereje Az N

Részletesebben

A klímaváltozás és az útügyi műszaki szabályozás

A klímaváltozás és az útügyi műszaki szabályozás Útügyi Szabályozási Napok Sopron, 2011. május 3-4. A klímaváltozás és az útügyi műszaki szabályozás Dr. Gáspár László kutató professzor, KTI egyetemi tanár, SZE Tartalom 1. Az éghajlatváltozás 2. Lehetséges

Részletesebben

A Horváth Mérnökiroda, A Budapesti Műszaki Egyetem Gépjárművek Tanszéke. A Schwarzmüller Járműgyártó és Kereskedelmi Kft

A Horváth Mérnökiroda, A Budapesti Műszaki Egyetem Gépjárművek Tanszéke. A Schwarzmüller Járműgyártó és Kereskedelmi Kft A járóképes alvázakra épített különböző felépítményekkel kialakítható tehergépkocsik forgalombahelyezésének hatósági eljárásához A Horváth Mérnökiroda, A Budapesti Műszaki Egyetem Gépjárművek Tanszéke

Részletesebben

A sok jelzőtábla zavaró. Dr. Debreczeni Gábor előadása

A sok jelzőtábla zavaró. Dr. Debreczeni Gábor előadása A sok jelzőtábla zavaró A jelzőtáblák mérete 4/2001. (I.31.) KöVim rendelet A jellemző méret 450 mm 600 mm 750 mm 900 mm 1000 mm A közlekedő személy segítése A pálya legyen egyszerű, egységes, akadálymentes,

Részletesebben

KRESZ és közútkezelés

KRESZ és közútkezelés KRESZ és közútkezelés Forgalmász napok Sopron 2013. június 12-13. Nagy Zoltán osztályvezető Magyar Közút NZRT. telefon: 819-9133 e-mail:nagy.zoltan@kozut.hu A józan paraszti ész hiánya minden területen

Részletesebben

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Jászalsószentgyörgy országos főútról megközelíthető, közlekedési kapcsolatokkal relatíve jól ellátott település. A környező nagyobb városokkal (Jászberény, Újszász) a 32. sz.

Részletesebben

Gyakorló feladatok Egyenletes mozgások

Gyakorló feladatok Egyenletes mozgások Gyakorló feladatok Egyenletes mozgások 1. Egy hajó 18 km-t halad északra 36 km/h állandó sebességgel, majd 24 km-t nyugatra 54 km/h állandó sebességgel. Mekkora az elmozdulás, a megtett út, és az egész

Részletesebben

Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra

Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra Kovács Gergely - Vincze Tibor TRENECON COWI Kft. 2 Kerékpárút Elválasztott megelőzi a nagy sebesség-különbségből, rossz látási

Részletesebben

2+1-1+2 sávos problémakör a hazai gyorsforgalmi utakon és autópályákon

2+1-1+2 sávos problémakör a hazai gyorsforgalmi utakon és autópályákon Közlekedési Tagozat 2+1-1+2 sávos problémakör a hazai gyorsforgalmi utakon és autópályákon 1 5. Közlekedési magatartás a 2+1 sávos utakon Siska Tamás és társai: Tóthné Temesi Kinga, dr. Csorja Zsuzsanna,

Részletesebben

Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek

Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek 2013. 11.19. Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek csoportosítása szögeik szerint (hegyes-,

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

16. Veszélyt jelző táblák

16. Veszélyt jelző táblák 16. Veszélyt jelző táblák (1) A veszélyt jelző táblák: a) Veszélyes útkanyarulat balra (64. ábra), Veszélyes útkanyarulat jobbra (65. ábra); 64. ábra 65. ábra b) Egymás utáni veszélyes útkanyarulatok ;

Részletesebben

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1 Gyır MJV Kerékpáros Hálózatfejlesztési Koncepciója és Tanulmányterve 2010.11.22. 1 Tervezı konzorcium bemutatása: K o n z o r c i u m v e z e t õ : J E L - K Ö Z M é r n ö k i Ir o d a K ft. U N IV E R

Részletesebben

A városi úthálózat (belterületi közutak) a város jellegével és szerkezetével szoros összefüggésben alakul ki, annak alakítója és formálója.

A városi úthálózat (belterületi közutak) a város jellegével és szerkezetével szoros összefüggésben alakul ki, annak alakítója és formálója. 18. tétel Városi utak kialakítása, építése Mutassa be a forgalomtechnika követelményeit és a keresztszelvény elemeit! Ismertesse a víztelenítés és a közművek elhelyezésének megoldásait! Beszéljen a gyalogosok

Részletesebben

Betonutak méretezése és tervezése Németországban

Betonutak méretezése és tervezése Németországban Betonutak méretezése és tervezése Németországban Dr.-Ing. Pfeifer, Lissi Dipl.-Ing. Villaret, Stephan Budapest, 2005. február 24. 1 Betonutak méretezése és tervezése Németországban 1. Útpályaszerkezetek

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Közlekedési alapismeretek középszint

Részletesebben

Kerékpárforgalmi létesítmények

Kerékpárforgalmi létesítmények Mobile 2020 Kerékpárosbarát közlekedés és infrastruktúra 2013.05.09. REC Szentendre Kerékpárforgalmi létesítmények Sztaniszláv Tamás nyugalmazott építőmérnök A kerékpáros közlekedés előnye a települések

Részletesebben

A behajlási teknő geometriája

A behajlási teknő geometriája A behajlási teknő geometriája Geometry of Deflection Bowl Forrás: http://www.ctre.iastate.edu/research/ PRIMUSZ Péter Erdőmérnök, (NYME) TÓTH Csaba Építőmérnök, (H-TPA) 1. Teherbírás vagy Merevség? A teherbírást

Részletesebben

Járműmechanikamechanika Dr Emőd István

Járműmechanikamechanika Dr Emőd István Járműmechanikamechanika Dr Emőd István 3/1 Hosszdinamika Teljesítmény- és energiaigény a legyőzendő menetellenállások határozzák meg. Ezek: állandósult állapotban: a gördülési ellenállás a légellenállás

Részletesebben

Melléklet a 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelethez

Melléklet a 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelethez 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

Veszprém megye területrendezési terve a község esetében egy közlekedésfejlesztési

Veszprém megye területrendezési terve a község esetében egy közlekedésfejlesztési KÖZLEKEDÉSI MUNKARÉSZ 1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Magyargencs a 8412. jelű Várkesző- Vönöck összekötő út mellett található. A település a térség kistérségi központjától Pápától 19 kilométerre északnyugatra,

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

S z á l l í t ó s z a l a g o k

S z á l l í t ó s z a l a g o k S z á l l í t ó s z a l a g o k Folyamatos működésű anyagmozgató berendezés, amely adott vonalvezetésű pálya mentén darabáruk és ömlesztett anyagok szállítására, bizonyos esetekben rakodására (átadására)

Részletesebben

Az M0 útgyűrű keleti szektor M5 autópálya új 4. sz. főút közötti szakaszának tervezése beton burkolattal

Az M0 útgyűrű keleti szektor M5 autópálya új 4. sz. főút közötti szakaszának tervezése beton burkolattal Az M0 útgyűrű keleti szektor M5 autópálya új 4. sz. főút közötti szakaszának tervezése beton burkolattal Előadás az Útépítési akadémia 5. sz. szimpóziumára 2006. május 16. Az előadást készítette: Fekete

Részletesebben

12. Kerékpáros közlekedés

12. Kerékpáros közlekedés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI TANSZÉK KÖZÚTI FORGALOMTECHNIKA 1. Tantárgykód: NGB_ET009_1 12. Kerékpáros közlekedés Dr. Kálmán László egyetemi adjunktus Győr, 2014. január

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az erózió elleni védekezés műszaki lehetőségei I. 82.lecke A vízerózió elleni műszaki

Részletesebben

A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja.

A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott szakmai követelménymodulok témaköreit tartalmazzák. A tételhez

Részletesebben

19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet. a közutak igazgatásáról

19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet. a közutak igazgatásáról 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet a közutak igazgatásáról A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 27. -ában, valamint

Részletesebben

A gumiabroncsok szerepe a közlekedésbiztonságban

A gumiabroncsok szerepe a közlekedésbiztonságban A gumiabroncsok szerepe a közlekedésbiztonságban A MICHELIN Csoport A kezdetek 1889: Michelin cég alapítása 1891: leszerelhető kerékpár abroncs 1895: először szerel a Michelin levegővel fújt gumiabroncsot

Részletesebben

Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése

Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése Forgalmász napok Sopron, 2013. június 12-13. Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése Vincze Tibor vin@trenecon.hu 1 2013.06.24. Tartalom 1. Miként látjuk a kerékpárost? 2. Kívánatos

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK A KÖZÚTI FORGALOMBAN - GÖDÖLLŐ

MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK A KÖZÚTI FORGALOMBAN - GÖDÖLLŐ - GÖDÖLLŐ 2011. MÁRCIUS 24. Fontosabb jogszabályok FONTOSABB JOGSZABÁLYOK 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól 5/1990.(IV.12.) KöHÉM (ER) rendelet a közúti járművek

Részletesebben

GEOplaner KFT Veszprém, 2015.04. 8200 Veszprém, József Attila u. 40.

GEOplaner KFT Veszprém, 2015.04. 8200 Veszprém, József Attila u. 40. TERVJEGYZÉK PÉTFÜRDŐ, ÁLLOMÁS UTCA FELÚJÍTÁS ÚTÉPÍTÉSI TERVE Tsz: 717/15 Tervjegyzék Tervezői nyilatkozat Műszaki leírás Közműnyilatkozatok Tervlapok U-1 Átnézeti helyszínrajz U-2. Részletes helyszínrajz

Részletesebben

GÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése

GÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése MISKOLCI EGYETEM GÉPELEMEK TANSZÉKE OKTATÁSI SEGÉDLET a GÉPELEMEK II. c. tantárgyhoz GÖRGŐS LÁNCHAJTÁS tervezése Összeállította: Dr. Szente József egyetemi docens Miskolc, 008. A lánchajtás tervezése során

Részletesebben

Közlekedési ismeretek tantárgy oktatása a középiskolák Rendészeti ágazati képzésében. MRSZKI SZISZ Közlekedési Munkacsoport

Közlekedési ismeretek tantárgy oktatása a középiskolák Rendészeti ágazati képzésében. MRSZKI SZISZ Közlekedési Munkacsoport Közlekedési ismeretek tantárgy oktatása a középiskolák Rendészeti ágazati képzésében. MRSZKI SZISZ Közlekedési Munkacsoport Kivonat a Rendészeti ágazati képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt kerettantervéből:

Részletesebben

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés

Részletesebben

Gyakorlat 04 Keresztmetszetek III.

Gyakorlat 04 Keresztmetszetek III. Gyakorlat 04 Keresztmetszetek III. 1. Feladat Hajlítás és nyírás Végezzük el az alábbi gerenda keresztmetszeti vizsgálatait (tiszta esetek és lehetséges kölcsönhatások) kétféle anyaggal: S235; S355! (1)

Részletesebben

MOZGÓLÉPCSİK ÉS MOZGÓJÁRDÁK KIVÁLASZTÁSÁNAK, MÉRETEZÉSÉNEK EGYES KÉRDÉSEI. Makovsky Máriusz. Siófok 0.0

MOZGÓLÉPCSİK ÉS MOZGÓJÁRDÁK KIVÁLASZTÁSÁNAK, MÉRETEZÉSÉNEK EGYES KÉRDÉSEI. Makovsky Máriusz. Siófok 0.0 MOZGÓLÉPCSİK ÉS MOZGÓJÁRDÁK KIVÁLASZTÁSÁNAK, MÉRETEZÉSÉNEK EGYES KÉRDÉSEI Makovsky Máriusz Siófok 0.0 MOZGÓLÉPCSİNEK nevezzük a vízszinteshez képest 27-35 d ılésszögő, lépcsıfok felületi kiképzéső, min.

Részletesebben

Forgalomtechnikai beruházások 1. Korlátok 2. Körforgalmak

Forgalomtechnikai beruházások 1. Korlátok 2. Körforgalmak Forgalomtechnikai beruházások 1. Korlátok 2. Körforgalmak Dr. Lányi Péter Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2009. október 16. 1 www.maut.hu 2 www.maut.hu 3 www.maut.hu 4 www.maut.hu 5 www.maut.hu 6

Részletesebben

Mezőgazdasági infrastruktúra alapjai 4.

Mezőgazdasági infrastruktúra alapjai 4. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr Kosztka Miklós Mezőgazdasági infrastruktúra alapjai 4. MGIN4 modul A mezőgazdasági utak keresztmetszete SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket

Részletesebben

BEÉPÍTÉSI SEGÉDLET VIACON HELCOR HULLÁMACÉL CSŐÁTERESZEK

BEÉPÍTÉSI SEGÉDLET VIACON HELCOR HULLÁMACÉL CSŐÁTERESZEK BEÉPÍTÉSI SEGÉDLET VIACON HELCOR HULLÁMACÉL CSŐÁTERESZEK 2040 Budaörs, 1 www.viaconhungary.hu 1. BEÉPÍTÉSSEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK: A beépítés betartandó fő fázisai: - kitűzés - ágyazat- készítés -

Részletesebben

19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet a közutak igazgatásáról

19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet a közutak igazgatásáról Opten Törvénytár Opten Kft. I. 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet a közutak igazgatásáról A 2009.10.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék 1. számú melléklet a 19/1994. (V.

Részletesebben

B.1. A kitérők és átszelések kialakulása, történeti fejlődése

B.1. A kitérők és átszelések kialakulása, történeti fejlődése B. KITÉRŐK B.1. A kitérők és átszelések kialakulása, történeti fejlődése 1.1. A kitérők kialakulása Az erdélyi brádi bányavasút kocsija és kitérője Benjamin John Curr szögvas keresztmetszetű öntöttvas

Részletesebben

Hol és hogyan közlekedhetünk kerékpárral és segédmotoros kerékpárral:

Hol és hogyan közlekedhetünk kerékpárral és segédmotoros kerékpárral: Hol és hogyan közlekedhetünk kerékpárral és segédmotoros kerékpárral: (a hatályos KRESZ KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól 54. ) (1) Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy

Részletesebben

Szerkezetek szállítása

Szerkezetek szállítása Szerkezetek szállítása Eloregyártott szerkezetekbol történo építés esetén a gyártás és a szerelés térben és idoben elkülönül egymástól. A két muveletet a szállítási folyamat köti össze. A szállítási feladatot

Részletesebben

Fizika példák a döntőben

Fizika példák a döntőben Fizika példák a döntőben F. 1. Legyen két villamosmegálló közötti távolság 500 m, a villamos gyorsulása pedig 0,5 m/s! A villamos 0 s időtartamig gyorsuljon, majd állandó sebességgel megy, végül szintén

Részletesebben

Rakományrögzítés. Ezek lehetnek: A súrlódási tényező növelése, Kitámasztás, Kikötés, lekötés. 1. A súrlódási tényező növelése

Rakományrögzítés. Ezek lehetnek: A súrlódási tényező növelése, Kitámasztás, Kikötés, lekötés. 1. A súrlódási tényező növelése Rakományrögzítés A szállító járműre felrakott áruk, termékek a szállítás során fellépő hatások (rázkódás, gyorsulás, fékezés, kanyarodás, stb.) miatt elmozdulhatnak, elcsúszhatnak, felborulhatnak. Ennek

Részletesebben

Kerékpárosok sebességének műszeres mérése. Kerékpáros. Közlekedésbiztonsági Nap 2011.02.23. 2011.02.23 Biztonságkutató Mérnöki Iroda

Kerékpárosok sebességének műszeres mérése. Kerékpáros. Közlekedésbiztonsági Nap 2011.02.23. 2011.02.23 Biztonságkutató Mérnöki Iroda Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap 2011.02.23 1 Kerékpárosok sebességére vonatkozó KRESZ előírások Kerékpárosok megengedett legnagyobb sebessége (km/óra) KRESZ Közlekedés helye 50 26. lakott területen

Részletesebben

Módosult a KRESZ: nagyobb védelem a gyermekeknek! (ORFK)

Módosult a KRESZ: nagyobb védelem a gyermekeknek! (ORFK) Módosult a KRESZ: nagyobb védelem a gyermekeknek! (ORFK) 2013. május 1-jei hatállyal módosult a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, azaz a KRESZ. A változásokat

Részletesebben

Módosítások a segédmotoros kerékpárral közlekedőkre vonatkozó közlekedési szabályokban 2006 2011.

Módosítások a segédmotoros kerékpárral közlekedőkre vonatkozó közlekedési szabályokban 2006 2011. Módosítások a segédmotoros kerékpárral közlekedőkre vonatkozó közlekedési szabályokban 2006 2011. 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól II. RÉSZ Közúti jelzések A rendőr

Részletesebben

Cél. ] állékonyság növelése

Cél. ] állékonyság növelése Szivárgók Cél Síkvidék: magas talajvízszint esetén - TV szintcsökkentés, - teherbírás növelés, - fagyveszély csökkentés Bevágás: megszakított TV áramlás kezelése Töltés: ráhullott csapadék kivezetése Támszerkezetek:

Részletesebben

www.biztonsagautosiskola.hu A GUMIABRONCS

www.biztonsagautosiskola.hu A GUMIABRONCS A GUMIABRONCS A gumiabroncs felépítése futófelület mintaárok mintaelem övbetétek védıbetét peremvédı légzáró réteg peremhuzal-karika A gumiabroncs szerkezete és használata GUMIABRONCS RADIÁL (R) DIAGONÁL

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM. Alf Martiensen

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM. Alf Martiensen A tehergépkocsi balesetek in-depth elemzésének jelentősége Az európai áruforgalom mintegy 70 %-a a tehergépjárműveken keresztül bonyolódik. A tehergépkocsik a vasúti mennyiség mintegy 10-szeresét szállítják.

Részletesebben

Betonburkolatok alkalmazása az útfenntartásban, -felújításban

Betonburkolatok alkalmazása az útfenntartásban, -felújításban ÉPKO 2011 Csíksomlyó 2011. június 4. Betonburkolatok alkalmazása az útfenntartásban, -felújításban dr. Karsainé Lukács Katalin KTI Nonprofit Kft. Út- és Hídügyi Tagozat TARTALOM Betonburkolat előnyei a

Részletesebben

A KRESZ mozgáskorlátozottakra vonatkozó rendelkezései

A KRESZ mozgáskorlátozottakra vonatkozó rendelkezései A KRESZ mozgáskorlátozottakra vonatkozó rendelkezései A mozgáskorlátozottak külön engedélye és jelzése 51/A. A 13. (1) bekezdésének g/1. és i/1. pontjában, a 14. (13) bekezdésében, a 17. (1) bekezdésének

Részletesebben

(a 6/2009. (V. 8.), 10/2009. (VIII. 27.) és 6/2011. (V. 13.) önkormányzati rendeletekkel egységes szerkezetben)

(a 6/2009. (V. 8.), 10/2009. (VIII. 27.) és 6/2011. (V. 13.) önkormányzati rendeletekkel egységes szerkezetben) Magyarlak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (XII. 22.) Ök. rendelete Magyarlak község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról (a 6/2009. (V. 8.), 10/2009.

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

4. feladat Géprajz-Gépelemek (GEGET224B) c. tárgyból a Műszaki Anyagtudományi Kar, nappali tagozatos hallgatói számára

4. feladat Géprajz-Gépelemek (GEGET224B) c. tárgyból a Műszaki Anyagtudományi Kar, nappali tagozatos hallgatói számára 4. feladat Géprajz-Gépelemek (GEGET4B) c. tárgyból a űszaki Anyagtudományi Kar, nappali tagozatos hallgatói számára TOKOS TENGELYKAPCSOLÓ méretezése és szerkesztése útmutató segítségével 1. Villamos motorról

Részletesebben

VILLAMOS VASÚTI PÁLYÁK. Juhász Zsoltné tervező FŐMTERV ZRT. 2011. április 20. MISKOLC

VILLAMOS VASÚTI PÁLYÁK. Juhász Zsoltné tervező FŐMTERV ZRT. 2011. április 20. MISKOLC VILLAMOS VASÚTI PÁLYÁK TERVEZÉSÉNEK TAPASZTALATAI Juhász Zsoltné tervező FŐMTERV ZRT. 2011. április 20. MISKOLC TÁRSASÁGUNK A FŐMTERV ZRT. Az ország egyik legnagyobb infrastruktúra tervezője 60 éve aktív

Részletesebben