Útépítési alapfogalmak

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Útépítési alapfogalmak"

Átírás

1 Útépítési alapfogalmak A KÖZLEKEDÉS FOGALMA, ÁGAZATAI A közúti személy- és áruszállítás jelenlegi módjai és eszközei fokozatosan alakultak ki történelem. Mi a közlekedés? Személyek, tárgyak, dolgok helyváltozása, különböző mindig természetes, előre meghatározott pályákon, különböző eszközökkel történik. A közlekedés fogalmába tartozik a gyalogos- és a kerékpáros-helyváltoztatástól kezdve a közúti, vasúti, vízi és csővezetékes szállítás éppúgy, mint a légi közlekedés. Közlekedési pályák lehetnek: - Természetes: levegő, tenger, folyó - Mesterséges: út, vasút, csővezeték, csatorna (pl. TV.) A közlekedés speciális formája a hírközlés. Az információáramlás napjainkban, hatalmas mértékben felgyorsult, és fontos gazdasági tényezővé vált. Legkorszerűbb fajtája a technikailag szinte határtalan lehetőségeket megnyitó számítógépes kommunikáció, az Internet. A közlekedés alapvető emberi szükséglet, valamennyi emberi tevékenységhez, az életfeltételek biztosításához, a gazdálkodáshoz, a kereskedelemhez elengedhetetlenül szükséges. A közlekedéspolitika feladata a közlekedési igények kielégítése, amelyben a közlekedési módok közötti optimális munkamegosztásra éppúgy tekintettel kell lenni, mint a gazdaságossági és nem utolsósorban a környezetvédelmi kérdésekre. A közlekedési szükségletek kielégítése a közlekedési szakágazatok között, differenciáltan történik: A közúti közlekedés elsősorban a kis- és közepes távolságú személy- és áruszállítást, a gyűjtő- és elosztó szállításokat, darabáru-fuvarozást, a kényes és speciális áruk szállítását végzi. A vasúti közlekedés feladata a nagy tömegű áruszállítás és a nagy távolságokra irányuló személyszállítás, beleértve a nemzetközi forgalmat is. A vízi közlekedés a személyfuvarozásban menetrendszerűen az üdülőforgalomban vállal szerepet, valamint a belföldi és nemzetközi áruszállításban, a hajózóurak menti nagy tömegű áruszállítást bonyolítja. A légi közlekedés alapfeladata a közép- és nagy távolságú nemzetközi utasforgalom, valamint speciális, értékes és különleges áruk szállítása. A csővezetékes szállítás szerepe a speciális áruk, a nagy tömegű áruk viszonylag nagy távolságra történő szállítása.

2 A közúti közlekedés (közúti forgalom) tulajdonképpen: - a közlekedő emberek (járművezeték és utasok, gyalogosok), - a közúti járművek (személy- és tehergépkocsik, autóbuszok, motorkerékpárok, segédmotoros kerékpárok és kerékpárok, tömegközlekedési eszközök), - a pálya és környezte (útburkolat teherbíró képessége, felülete, csatlakozó zöldterületek, úttartozékok, forgalomszabályozó és információs rendszerek), - az időjárás és más külső tényezők befolyása alatt álló bonyolult és egymással kölcsönhatásban lévő kapcsolatrendszerek. Egy irányban érvényesülő hatások: az emberre hat a pálya és környezete, az időjárás; a pályára és környezetére, és a járműre hat az időjárás. Két irányban érvényesülő hatások: az ember és a jármű között; a jármű és a pálya között. Az útépítés az utak pályájával foglalkozik. MAGYARORSZÁG KÖZÚTHÁLÓZATA

3 A közutak egy országon belül hálózatot alkotnak. Az országos közutak jelenlegi számozási rendszerét követve a budapesti központból (Lánchíd, 0 km) a fő nemzetközi irányokba, valamint az országrészek bekötésére indulnak főutak, amelyeket az óramutató járásával megegyező irányban, növekvő számozással láttak el. Ez alól kivétel a 8-as főút, ami Székesfehérvárról indul, valamint a leendő M0-ás körgyűrű. Magyarország úthálózata az utak tulajdonviszonya szerint: közutakból és magánutakból tevődik össze. A közutak részben állami, részben önkormányzati tulajdonban vannak, ezeket a használat szerint országos, ill. helyi útként különböztetjük meg. A magánutak elsősorban erdészeti, mezőgazdasági és ipari utak (idetartozik pl. a benzinkutak belső útja is). A magánutak egy része a közforgalom számára is igénybe vehető. A közutak területi elhelyezkedésük szerint lehetnek: külterületi közutak (jele K); belterületi közutak (jele B). A külterületi közutak törzsúthálózatát: a külterületi elsőrendű utak (autópályák, autóutak, elsőrendű főutak); a külterületi másodrendű utak (másodrendű főutak, összekötő utak) alkotják. A főutak által meghatározott szektorokon belül az első- és másodrendű (két vagy három számjegyű) főutak tovább szűkítik a szektorokat. A belterületi közutak főúthálózatát: a belterületi elsőrendű utak (autópályák, autóutak, elsőrendű főutak -forgalmi utak); Az elsőrendű utak a kerületeket kötnek össze. a belterületi másodrendű főutak (forgalmi utak) alkotják. A másodrendű utak, a kerületen belüli forgalom lebonyolítását szolgálják. Kezelője az önkormányzat. Belterületi utaknál az autóutakat és az autópályát csak kényszerűségi okokból lehet átvezetni. Az átvezetés történhet magas vezetésű vonalvezetéssel ami csúnya és zajos, mélyvezetéssel alagutakban, ami drága. A közutak közé tartoznak a kerékpárutak, a gyalogutak, valamint a gyalog- és kerékpárutak. Mellékutaknak nevezzük külterületen a kisforgalmú utakat; belterületen a gyűjtő utakat, valamint a lakó- és kiszolgálóurakat. Mellékutak átmenő forgalomra nem alkalmasak, a célforgalmat szolgálják.

4 A közutak tervezési osztályba sorolását betű és számjegy is jelzi, amely utal: a területi elhelyezkedésre; a hálózati szerepkörre; a forgalmi jelentőségre. A különböző típusokhoz meghatározott keresztmetszeti méretek (forgalmi sáv- és koronaszélességek) tartoznak. A közutak keresztmetszeti méreteit, a tervezéskor alapul veendő műszaki jellemzőket, a környezeti körülmények (A, B, C) domborzati viszonyok figyelembevételével, előírt tervezési sebesség alapján kell meghatározni A"jelű környezet síkvidéki 50 m ig. B" jelű környezet dombvidéki m között C"jelű környezet hegyvidéki 500 m fölött A magasság különbséget 10 km-es körzetben kell vizsgálni. SEBESSÉGFOGALMAK Minden út vízszintes és magassági vonalvezetését szigorú szabályok írják elő. Az előírások alapja a sebesség. A járművek a rájuk ható erők eredőjének megfelelően vagy egyenletes sebességgel haladnak, vagy gyorsítanak, ill. lassítanak. A járművek teljesítőképességük alapján eltérő gyorsító képességűek, és természetesen különböző a maximális sebességük is. Az egyes járművek, ill. járműcsoportok haladását vizsgálva, a következő fontosabb, sebességfogalmak határozhatók meg: Tervezési sebesség: az a legnagyobb egyenletes sebesség, amely normális időjárási és szabad forgalmi viszonyok mellett, az út minden szakaszán biztonságosan kifejthető. A tervezési sebesség alapján a műszaki jellemzők minimumát határozzák meg, így a kedvezőbb műszaki paraméterű szakaszokon ennél magasabb sebességgel is közlekedhetnek a járművek. Legnagyobb aktív menetsebesség: az a sebességérték, amellyel a szóló jármű egy adott útszakaszon közlekedni tud úgy, hogy sebességét csupán az út vonalvezetési jellemzői befolyásolják. Átlagos menetsebesség: az a sebességérték, amely a forgalmi viszonyokat is figyelembe veszi. Az összes jármű menetidejéből számított átlagos menetidőt osztjuk az úthosszal. Megengedett sebesség: jogszabályban (pl. KRESZ) előírt olyan sebességérték, amellyel a közlekedés az adott kategóriájú és környezetű úton, adott közigazgatási körülmények között megengedett. Pillanatnyi sebesség: egy rövid útszakaszon mért sebesség-eloszlási görbe adott, általában 85%-os (esetleg 15%-os) értékéhez tartozó sebességérték. Azt a sebességértéket jelenti, amellyel, vagy amelynél kisebbel a járművek 85%-a közlekedik.

5 A sebesség függvényében írja elő a közúti út szabályzat pl. a következőket: - min. körívsugár - min. átmeneti ív hossz - max. hosszesésm13% - a hossz-szelvények lekerekítő értéke - min. oldalesés - max. túlemelés - min. látótávolság - min. előzési látótávolság AZ ÚTPÁLYÁRA JUTÓ ERŐHATÁSOK A jármű a kerekein keresztül érintkezik az útpályával, és az útpályára különböző irányú erőket ad át. A járműveket úgy tervezik, hogy egy kerékre 5 kn terhelés essen. Az erők lehetnek: az útpályára merőleges erők; az útpálya síkjába eső erők (hosszirányú erők, keresztirányú erők). Az útpályára merőleges erők A közúti jármű tömege következtében a kerékabroncs benyomódik, és ún. felfekvési felületen érintkezik az útburkolattal. A pályára ható függőleges igénybevételből származó feszültség függ: az egy kerékre jutó terheléstől; a gumiabroncs fajtájától; az abroncsban lévő nyomástól függő felfekvési felülettől. Átlagos feszültség: σ á = F / A kn/cm ahol F a jármű tömegéből az egy kerékre jutó terhelés, kn A a kerék felfekvési felülete, cm Az útpálya síkjába eső erők Az útpálya síkjában ható erők hossz- és keresztirányú komponensekből állnak. A gépkocsi egyenes vonalú mozgását a hosszirányú erők (vonóerő ellenállások) eredője határozza meg. Az ívben haladó jármű mozgását a keresztirányú erők (centrifugális erő, keresztirányú súrlódás, a burkolat oldalesése) befolyásolják. Hosszirányú erők: A vonóerő a gépjármű mozgásirányával megegyező irányú. A gépjármű mozgását a különböző áttételi szerkezeteken át a motortól a hajtott keréktengelyekre átadódó forgatónyomaték idézi elő. Vonóerő függ, az alábbiaktól: - sebesség - fordulatszám - hengerűrtartalom - kompresszió

6 A jármű által kifejthető vonóerő értékének határt szab az útpálya felületétől és a gumiabroncstól függő hosszirányú súrlódási f tényező, valamint a hajtott tengelyekre jutó tömeg. Ha a burkolat, csúszós, jeges (az f értéke kicsi), vagy ha a nyomaték túl nagy, a kerék kipörög, a gépjárművel nem lehet elindulni. (Ez a jelenség megfigyelhető az induló gőzmozdonyok kerekeinél is.) Ellenállások. A gépjárművet a motor forgatónyomatékából származó vonóerő hozza mozgásba és tartja mozgásban. A mozgással szemben különböző ellenállások ébrednek. Ha a vonóerő és az ellenállások nagysága megegyezik, a jármű egyenletes, állandó sebességgel halad. Ha a vonóerő nagyobb, mint az ellenállások, akkor a jármű gyorsul. Ha az ellenállás nagyobb, minta vonóerő, a jármű lassul, majd megáll. Az ellenállások fajtái: gördülési ellenállás; légellenállás; emelkedési ellenállás. A gépjármű mozgása közben - a jármű tömege miatt - a kerekek az útburkolat felületével érintkezve alakváltozást szenvednek, a gumiabroncs jobban, a burkolat felülete kisebb mértékben benyomódik. Az E g gördülési ellenállás: E g =µq N, ahol, µ a fajlagos gördülési ellenállás-tényező, N/kN; Q a jármű tömegéből átadódó erő, kn. A fajlagos gördülési ellenállás-tényező azt fejezi ki, hogy 1 kn járműtömegből adódó erőre hány N gördülési ellenállás jut. Értéke függ: a burkolat fajtájától; a burkolat minőségétől és állapotától; a gumiabroncsban lévő nyomástól; a gumiabroncs állapotától; a haladási sebességtől. A µ tájékoztató értékei: beton-, aszfaltbeton burkolatok, N/kN; aszfaltmakadám burkolatok, N/kN vizes makadámburkolatok, N/kN; földút N/kN. Az E l légellenállás a szélcsendben haladó gépkocsi esetén a mozgás irányára merőleges felületre ható légnyomásból, az oldalfelületen ébredő súrlódásból és a jármű mögötti légörvény szívóhatásából tevődik össze.

7 Értéke a következőképpen számítható: E l = cav N, ahol c a légellenállási tényező; A a gépjármű homlokfelülete, m ; v a jármű sebessége, km/h. Az A homlokfelület nagysága a jármű méreteiből számítható: A= 0,9MSz m, ahol M jármű legnagyobb magassága, m; Sz a jármű legnagyobb szélessége, m. A c tájékoztató értékei: személygépkocsinál, 0, ,035; autóbuszoknál, 0,03; versenyautónál, 0,01...0,015; tehergépkocsiknál, 0,05...0,06. Nagyobb szél esetén a gépjármű sebessége helyett egy relatív sebességgel számolunk. Ellenszél esetén (v + v o ), Hátszél esetén (v - v o ) a figyelembe veendő relatív sebesség. A m/s-ban kifejezett szélsebességet át kell váltani (km/h = 3,6 m/s). Az E e emelkedési ellenállás nem más, mint a jármű tömegének a lejtő irányában ható komponense. Az emelkedési ellenállás nagysága: E e = Q. sinα kn. Az emelkedő kis hajlásszögére való tekintettel a következő helyettesítést tehetjük: E e = Q. tgα = Q. % E e = Q. l0e N; = % ahol Q a jármű tömegéből adódó erő, kn; e az emelkedő, ill. lejtő nagysága, %. Az 1000-szeres szorzóra a kn-ról N-ra történő átszámítás miatt van szükség. N

8 A gépjárműre ható ellenállások az egyes ellenállások összegeként adódnak: ΣE = E g +E l +E e ΣE = µq ± Q. l0e% + ca(v±v o ) Fv = ΣE = Q(µ ± l0e%)+ ca(v±v o ) N Az emelkedési ellenállás előjeles érték, lejtőben a jármű mozgását segíti. A + előjelet emelkedőben, a előjelet lejtőben haladó járműre ható ellenállások számításakor kell alkalmazni. Keresztirányú erők: A keresztirányú erők a burkolat oldaleséséből, a centrifugális erő kicsúsztató hatásából és az oldalszél hatásából keletkeznek. A burkolat oldaleséséből és az oldalszél hatásából származó keresztirányú erők elhanyagolhatók. Az R sugarú ívben haladó járműre ható centrifugális erőt azonban a forgalombiztonság szempontjából figyelembe kell venni. Az ívben haladó járműre ható F c centrifugális erő: F c = N vagy kn ahol Q a jármű tömege, N vagy KN; R a körív sugara, m; v a sebesség, km/h. A centrifugális erő minden esetben horizontális (vízszintes). A tömegerő minden esetben vertikális (függőleges). De ezeket az erőket az útpálya síkjában vizsgáljuk.

9 Számpéldák: 1. példa: Számítsa ki az ellenállás érétkét, ha - a jármű tömege 40 kn (Q) - a gördülési ellenállás értéke 30 N/kN (µ) - a jármű 3,5% emelkedőn halad - a jármű alaki tényezője 0,015 (c) - a jármű homlokfelülete 3,5 m (A) - a jármű sebessége 90 km/h (v) - a jármű 8 m/sec ellenszélben halad (v 0 ) = μ±10%+ ± ² E = 40[kN] (30[N/kN] ,5[%]) + 0,015 3,5[m ] (90[km/h] + 8,8[km/h] ) = 3340,95 [N] = 3,34 [kn] - ha a jármű 3,5% lejtőn halad - és hátszélben 8m/sec 8 m/sec = 8 3,6 = 8,8 km/h E = 40 ( ,5) + 0,015 3,5 (90 8,8) = - 3,36 [N]. példa: Milyen burkolaton haladhat a v = 80 km/h sebességgel a gépjármű, 5 m/s hátszél esetén, hogy a keletkező ellenállások ne haladják meg az E = 3,8 kn-t? A gépjármű tömege: Q = 50 kn c = 0,03 A homlokfelület: A = 7,0 m E A gördülési ellenállási tényező értékei: Burkolatfajta e = 3% emelkedő Gördülési ellenállási tényező N/kN Beton és aszfaltburkolat 10 0 Öntöttaszfalt érdesítve 15 0 Kevert és itatott aszfaltmakadám, felületi bevonattal 0 30 Kőburkolat 15-5 Hátszél: v o = 5 3,6 = 18km / h = ( µ + 10 e) Q + c A ( v v ) = ( µ ) ,03 7 (80 18) ,4 µ = = 9,85N / kn 50 A gépjármű a táblázat szerint kevert ill. itatott aszfaltmakadám burkolat, felületi bevonással, minősített burkolaton haladt.

10 3. példa Számítsa ki mekkora keresztirányú súrlódási tényezőnél nem következik be a gépjármű kicsúszása, ha a gépjármű tömegéből átadódó erő 85 kn, a jármű sebessége 95 km/h, a körív sugara 70 m? Valamint bekövetkezik-e a gépjármű kicsúszása q = 4,8%-os túlemelt szakaszon, ha a súrlódási tényező f 1 = 0, A centrifugális erő értéke: Qv F c = = = =, 37kN 17R Kicsúszás vizsgálata vízszintes pályán: f Q = 0, 85 17kN 1 = F c > f 1 Q,37 kn > 17 kn tehát kicsúszik a jármű! Kicsúszás vizsgálata túlemelt pályán: tgα = q/100 = 4,8 / 100 = 0,048 F c cosα = f 1 Q cosα + Q sinα mindkét oldal osztva cosα-val F c = f1 Q + Qtgα = 0, ,048 = 1,08,37 kn > 1,08 kn tehát kicsúszik a jármű! Miután a túlemelés esetén is kicsúszik a jármű, a biztonságos közlekedés feltétele, hogy a sebességet csökkenteni kell! 4. példa: Mekkora ellenszélben tud haladni a gépkocsi v = 80 km/h sebességgel, ha F v = 6,0 kn µ = 0 N/kN e = 3% emelkedő Q = 70 kn c = 0,05 A = 7,0 m F ( 10 e) Q A c ( v v v = µ ± + ± ) = (0 ± 10 3) ,05 (80 ± v km v = 4, 0 5 h ) 0

11 LÁTÓTÁVOLSÁGOK A biztonságos járművezetés alapvető feltétele, hogy a járművezető az útpályát, ill. az útpályán lévő meghatározott méretű akadályt kellő távolságból észlelje, az útpályát kellő hosszon át tudja tekinteni. Az áttekinthetőség teszi lehetővé, hogy a járművezető a szemmagasságból (általában 1, m) a mindenkori pálya-, forgalmi és környezeti viszonyokat át tudja tekinteni, és szükség esetén az akadály előtt biztonsággal meg tudjon állni. Megállási látótávolság: A megállási látótávolság az a távolság, amelyről a járművezető 1, m szemmagasságból látja a burkolat felületét, és egy ott elhelyezkedő akadály előtt biztonságosan meg tud állni. Így a megállási látótávolság megegyezik a biztonsággal növelt fékúttal. Fékút: A fékút két részből tevődik össze: U = U 1 + U m, U 1 = a cselekvési idő alatt (általában 0,5...,0 s) egyenletes sebességgel megtett út hossza, m; U = a műszaki fékút, az az úthossz, amely alatt a fékezőerő felemészti a jármű mozgási energiáját, m. U l = 1 (s) s (m/s) = 1, (km/h) = 0,78 v m. s = sebesség m/s f Q f U =! " U = 0,00394 #! $± % &'' A + előjel emelkedőnél, a - pedig lejtőnél érvényes. Vízszintes pályán az e/ 100 tagot elhagyjuk. A fékút képlete: U = 0,78 v + 0,00394 (± m Feltételezzük, hogy a jármű kerekei csúsznak. A megállási látótávolságot a vonalvezetés minden elemén biztosítani kell. Ez biztosítja a pálya keresztmetszetében a megfelelő látószélességet is.

12 Előzési látótávolság: Két forgalmi sávos utakon, kétirányú forgalom esetén a gyorsabb jármű az előtte haladó járművet csak az ellenirányú forgalomra szolgáló útpálya ideiglenes igénybevételével tudja megelőzni. Az előzési látótávolság az az úthossz, amelyet a járművezetőnek át kell tekintenie ahhoz, hogy az előzési műveletet biztonságosan végrehajtsa. Az előzési látótávolság az előzést végrehajtó járműnek az előzési idő alatt megtett útjából, a szemben haladó járműnek ugyanezen idő alatt megtett úthosszából és a biztonsági távolságból áll. Az előzési látótávolság szükséges mértékének meghatározása jelentős mértékben függ a jármű gyorsító képességétől, az út vonalvezetési viszonyaitól. A számítások egyszerűsítése érdekében, az előzési idő 10 s-ban történő felvételével és 1 s biztonsági idő figyelembevételével az előzési látótávolság: L e = 6 v m Az előzési folyamatnak van egy olyan közbülső helyzete is, amikor az előzni szándékozó jármű már áttért az ellenirányú forgalom sávjára, de látja, hogy az előzést nem tudja biztonságosan végrehajtani, ezért visszatér a saját forgalmi sávjára. Az ehhez a művelethez tartozó látótávolságot redukált előzési távolságnak nevezzük: L e,red = 4 v m Számpélda: 1. példa Számítsa ki a fékút hosszát, ha - a jármű sebessége 75 km/h (v) - a hosszirányú súrlódási tényező 0,5 (f) - emelkedő mértéke 5% U 0 = 0,78v + 0,00394 v e% f U 0 = 0, ,00394 )*! $+, &'' = 61,145 m

13 Vízszintes pályán: U 0 = 0, ,00394 )*!,* = 65,15 m Ha az út felülete jeges, az f értéke 0,1 U 0 = 0, ,00394 U 0 = 0, ,00394 )*!,-+, &'' )*!,-., &'' = 168,6 m a fékút: emelkedő esetén = 464,1 m a fékút: lejtő esetén U 0 = 0, ,00394 )*!,- = 4 m a fékút: vízszintes pálya esetén. feladat Számítsa ki a gépjármű sebességét, ha fékútjának hossza e = 4%-os emelkedőben U 0 =85m! Mekkora a gépjármű fékútjának hossza vízszintes szakaszon és e= 5%-os lejtőn, ha f = 0,6? a) A gépjármű sebessége U 0 = 0,78v + 0,00394 f v e% v 85 = 0,78v + 0, ,6 + 4% = 0,00394v + 0,1779v 54,4 v 1, 0,1779 ± = v = 97,07 97 km h 0,1779 0, ,00394 ( 54,4) b) Fékúthossza vízszintes szakaszon v U 0 = 0,78v + 0, f U 0 = 0, , ,6 U = 6, ,79 88, 76m 0 =

14 c) Fékúthossza 5%-os lejtőben U 0 = 0,78v + 0,00394 f v e% 100 U 0 97 = 0, , % 0,6 100 U = 6, ,40 94, 37m 0 =

15 Az úthálózat szerkezeti elemei A közúti közlekedés számára épített pályaszerkezet nem helyezhető egyszerűen a terepre. A különböző természetes, ill. mesterséges akadályokat ki kell egyenlíteni, mégpedig úgy, hogy azok az út használójának leginkább megfeleljenek. A folyamatos és egyenletes vonalvezetést több tényező befolyásolja, ill. akadályozza, pl. a domborzati viszonyok, a beépítettség stb. Az utak szerkezeti elemei két, jól elkülöníthető részre oszthatók: az alépítményre, a felépítményre. A terep egyenetlenségeinek kiküszöbölésére, valamint a pályaszerkezet alátámasztására szolgál az alépítmény, más szóval a földmű. Az alépítmény fontos feladata az is, hogy a pályaszerkezet tömegét, valamint a közúti járművek tömegéből átadódó terhelést elosztva továbbítja az altalajnak. A földmű ezt az összetett feladatot csak akkor képes ellátni, ha kellően állékony, vagyis terhelés hatására az alakját nem változtatja, és a változó időjárási körülmények mellett is kellően tömör és megfelelő teherbírású. A földmunka mennyiségét a tervezéskor alkalmazott műszaki jellemzők, a domborzati viszonyok, a beépítettség és az egyéb akadályozó körülmények befolyásolják. A megfelelően elkészült alépítményre kerülhet a közvetlen terhelésnek kitett felépítmény, más szóval pályaszerkezet. Az útpálya a gépjárművek gumiabroncsain átadódó terhelést a burkolaton veszi át, a burkolat továbbjuttatja a burkolatalapra, ez pedig a talapra. A burkolat és a burkolatalap együttesen a pályaszerkezet. A közvetlen erőhatásokat a pályaszerkezet az alépítményre egyenletesen elosztva továbbítja, olyan mértékben, hogy abban káros alakváltozások ne jöhessenek létre. Az utak szerkezeti elrendezése. Az alépítmény Az alépítmény, attól függően, hogy az eredeti terepszint és a leendő pályaszint hogyan helyezkednek el egymáshoz viszonyítva, háromféle lehet: töltés; bevágás; vegyes szelvény.

16 Ahol a pályaszint a teljes útkorona szélességében a meglévő terepszint felett vezet, ott töltést kell építeni. A töltés meghatározott, megfelelő minőségű talajból épített földmű. Ahol a pályaszint a teljes útkorona szélességében a terepszint alatt vezet, ott bevágásban vezetjük az utat. A bevágás természetes, termett talajon kialakított földmű.

17 Ahol pedig a meredek terepesésből adódóan a pályaszint és a terepszint metszik egymást, ott vegyes szelvényt kell kialakítani. Ebben a különleges esetben egy keresztszelvényen belül mind töltést, mind pedig bevágást is ki kell alakítani. Rézsűhajtás, terephajlás. A földművek határoló élei nem függőlegesek, hanem a vízszintessel bizonyos szöget zárnak be. Ezeket a határoló síkokat rézsűknek nevezzük. A megfelelő dőlésszögű rézsűk alkalmazását a következő szempontok befolyásolják: talajmechanikai okok; forgalombiztonsági okok; vízelvezetési lehetőségek; esztétikai követelmények; hófúvás elleni védekezés. Talajmechanikai szempontból a rézsű hajlását elsősorban a talaj jellemzői határozzák meg: a talajfajta és a talajrétegződés; a talaj fizikai jellemzői, szerkezete; a talaj víztartalma. Állékonyság szempontjából a rézsűket az alkalmazott talajfajtának megfelelő természetes hajlással kell megépíteni. Forgalombiztonsági szempontból a rézsűvel szemben támasztott követelmény az, hogy az útkoronáról bármilyen okból letérő gépjárműben a legkisebb kár keletkezzen. Ez a követelmény a lapos rézsűk alkalmazását indokolja. Vízelvezetés szempontjából a cél az, hogy a csapadékvíz, ill. az útkoronáról a rézsűre lefolyó víz minél hamarabb hagyja el a rézsűt, de közben ne okozzon kárt azzal, hogy kimossa a rézsű anyagát. Ez ellen a rézsű füvesítésével védekezhetünk.

18 Kis mélységű bevágások esetében, ha a rézsűhajlás lapos, kisebb a hó lerakódás veszélye a téli hónapokban. A lapos rézsűkön kisebb a munkagépek felborulási veszélye. A lapos rézsűk alkalmazásának egyik hátránya, hogy a földmunka mennyisége nő, ami jelentősen növeli az építés költségét, a másik probléma a földmű nagy területigénye. f 4 3 v 6/4 4/ A rézsű hajlásának mértékét a ferde sík vetületeinek hányadosával fejezhetjük ki. Az egyik módszer szerint a rézsű vízszintessel bezárt α szögének ctg-értékével határozhatjuk meg a rézsű dőlésszögét: ctg α = v / f. ahol, v a vízszintes, f a függőleges méret Ajánlatos értékek: 4/4, 6/4, 8/4, 10/4. A másik lehetőség ugyanezen a szög tg-értékének használata: tg α = f / v. A leggyakoribb rézsűhajlások: 1:1, 1:1,5, 1:, 1:,5. Az alkalmazható rézsűhajlásokat szabvány írja elő. Ettől eltérni a következő esetekben szabad: ha a földmű állékonysága nem megfelelő (laposabb rézsű alkalmazása); sziklatalaj esetén (meredekebb rézsű alkalmazása); ha hófúvás veszélye fenyeget; földanyag-kitermelés és -deponálás esetén (gazdaságosság); meglévő utak korszerűsítése esetén (a régi rézsűhöz csatlakozva); támfalak, bélésfalak alkalmazása esetén (gazdaságosság, egyéb kötöttség). A terephajlás a keresztszelvény függőleges síkjának és a terep hajlásának metsződésénél mérhető. A terephajlás jele: λ, és a vízszintessel bezárt szög tangensével fejezhető ki: tg β= f / v. λ β f v Nagyságát %-os értékkel jelöljük: tg β = 1/10 = 0,1 = 10%.

19 A felépítmény A közlekedésből származó terhelést közvetlenül a burkolat viseli, majd továbbítja az alaprétegekre, ahonnan a terhelés az alépítményen keresztül a talajra jut. A felépítmény vagy más néven pályaszerkezet két fő részből áll: burkolat; burkolatalap. A burkolat legfőbb feladata, hogy a forgalom igényeinek megfeleljen. Legfontosabb, hogy felületi érdessége minden igényt kielégítsen (súrlódási tényezők), valamint felületi egyenetlenségei ne okozzanak utazáskényelmi szempontból kellemetlenséget (kátyúk, hullámok). Ezeken kívül a pályaszerkezet kellően állékony legyen, vagyis a pályaszerkezeti rétegek az alépítménnyel és az altalajjal együtt teherbírók és időállók legyenek. (CBR= teherbírás meghatározás: betömörített talajmintába 50 mm átmérőjű tűt nyomnak fokozott terhelés mellett, a,5 és 5 mm benyomódáshoz tartozó terhelő értéket viszonyítják a 100%-os teherbírású tömör zúzottkő réteghez) A terhelések hatására a pályaszerkezet alakváltozást szenved és ezen alakváltozás hatására feszültségek keletkeznek benne. Mind a burkolat, mind pedig a burkolatalap több rétegből állhat. A pályaszerkezetet attól függően, hogy milyen rétegekből épül fel, hajlékony, merev, ill. félmerev pályaszerkezetnek nevezzük.

20 A hajlékony és merev útpályaszerkezet A két legjellegzetesebb pályaszerkezet (hajlékony, merev) a terhelések hatására különbözőképpen reagál. Az aszfaltburkolat, amely a hajlékony pályaszerkezetek csoportjába tartozik, nagy alakváltozást képes elviselni anélkül, hogy megrepedne, nagyobb terhelést ad át a földműnek. A merev, betonburkolatú pályaszerkezetek kisebb alakváltozást szenvednek, de a terheket egyenletesebben elosztva adják át az alépítménynek. A pályaszerkezet a kedvezőbb teherelosztás miatt több rétegből áll, ez teszi lehetővé, hogy az alsóbb rétegeket kevésbé jó minőségű anyagokból építsük, mivel ezekre kevesebb terhelés jut. A gazdaságosság megkívánja, hogy minden rétegbe csak olyan teherbírású anyagot építsünk, amilyent a rá jutó terhelés megkíván. Az alaprétegek után a teher a földműre jut. Amennyiben az alépítmény gyengébb teherbírású vagy fagyveszélyes, úgy a földmű felső rétegét védőrétegként alakítjuk ki. A szabvány szerint a védőréteg teherbírása nem a pályaszerkezet rétegrendjébe számítandó be, hanem a földmű teherbírását javítja. Az úthálózat forgalomtechnikai elemei A keresztszelvény az út tengelyére merőleges, függőleges metszet, amelynek részei meghatározó elemei az út teljesítőképességének, szolgáltatási színvonalának. Az egyes elemek mérete, minősége jelentősen befolyásolja az útépítési költségeket, majd később a fenntartás, valamint az üzemeltetés kiadásait. Egy útvonal konkrét keresztszelvényei a szabvány előírásainak alkalmazásával a mintakeresztszelvényekből kerülnek levezetésre. A mintakeresztszelvényt az útvonal osztályától függően forgalmi méretezéssel határozzák meg. Használják még a jellemző keresztszelvény fogalmat, amely a tervezés során az egy-egy rövidebb útszakaszra érvényes, tervezett keresztszelvényt jelenti. A mintakeresztszelvény kialakítására a szabványban példák találhatók. Az útkorona szélessége nem szabványosított. Az útkorona minden elemének funkciója van, ezek fontossága a következő tényezőktől függően változhat: az út osztályba sorolása; a környezeti körülmények; a tervezési sebesség; a forgalom nagysága és minősége. A szabvány különbséget tesz belterületi, valamint külterületi közutak között a keresztszelvény elemeinek csoportosítása és paraméterei terén.

21 Belterületi közutak keresztszelvényelemei A külterületi közutak keresztszelvényelemei két csoportra bonthatók. Az egyikbe tartoznak azok az elemek, amelyek gyakorlatilag egy-egy szakaszon belül változatlanok, ezek az útkoronán belül helyezkednek el. A másik csoportba azok, amelyek az útkoronán kívül helyezkednek el, és változó jellegűek. Az útkoronán belüli keresztszelvényelemek közvetlenül bonyolítják le a közúti közlekedést (forgalmi és különleges forgalmi sávokon), míg az útkoronán kívüli rész elemei átmenetet képeznek az útkorona éle és a terep között, továbbá egyes esetekben segítenek a vízelvezetés és a környezetvédelem problémáinak megoldásában. Külterületi közutak keresztszelvényelemei

22 A keresztszelvény útkoronán belüli elemei Forgalmi sávok belső forgalmi sáv; középső forgalmi sáv; külső forgalmi sáv; autóbuszsáv; kerékpársáv Többlet (különleges) forgalmi sávok, öblök: Folyópályán kapaszkodósáv; autóbuszmegálló-öböl; leálló- (várakozási) öböl. Csomópontoknál irányrendeződési sáv; gyorsítósáv; lassítósáv; kanyarodósáv Szélső sávok: leállósáv; várakozási sáv; biztonsági sáv; padka. Elválasztó sávok: középső elválasztó sáv; szélső elválasztó sáv Egyéb forgalmi építmények az útkoronán: közúti vasút (villamos) építményei (belterületen); csomópontok építményei (szigetek stb.); forgalomtechnikai és biztonsági építmények (KRESZ-táblák, korlát stb.); környezetvédelmi építmények; útdíj szedő építmények. A keresztszelvény útkoronán kívüli elemei (a leggyakrabban előfordulók): rézsűk; támfalak és bélésfalak; vízelvezető létesítmények; járdák;. lépcsők; gyalogutak; kerékpárutak; a közvilágítás létesítményei; pihenőhelyek.

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ SMERETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍRÁSBEL VZSGA JAVÍTÁS-ÉRTÉKELÉS ÚTMUTATÓ A MNTAFELADATOKHOZ Rövid választ igénylő feladatok 1. feladat 2 pont Az alábbi igaz vagy hamis állítások közül válassza ki a

Részletesebben

Hossz-szelvény tervezés

Hossz-szelvény tervezés Hossz-szelvény tervezés Hossz-szelvény terepvonala Keresztszelvények terepvonala Magassági vonalvezetés tervezése Keresztszelvények megtekintése Földtömegeloszlás Vonalvezetés ellenőrzése 1 Hossz-szelvény

Részletesebben

A forgalomsűrűség és a követési távolság kapcsolata

A forgalomsűrűség és a követési távolság kapcsolata 1 A forgalomsűrűség és a követési távolság kapcsolata 6 Az áramlatsűrűség (forgalomsűrűség) a követési távolsággal ad egyértelmű összefüggést: a sűrűség reciprok értéke a(z) (átlagos) követési távolság.

Részletesebben

SZÁMÍTÁSI FELADATOK I.

SZÁMÍTÁSI FELADATOK I. SZÁMÍTÁSI FELADATOK I. A feladatokat figyelmesen olvassa el! A válaszokat a feladatban előírt módon adja meg! A számítást igénylő feladatoknál minden esetben először írja fel a megfelelő összefüggést (képletet),

Részletesebben

Mozgás köríves útpályán

Mozgás köríves útpályán Mozgás köríves útpályán Az úttervezés számára alapvető fontosságú annak ismerete, hogy egy R sugarú körívben v sebességgel haladó gépkocsi biztonsága hogyan alakul, ezt milyen mértékben befolyásolja a

Részletesebben

Utak tervezése, építése és fenntartása

Utak tervezése, építése és fenntartása BSc. - KÖZLEKEDÉSTERVEZÉS I. Utak tervezése, építése és fenntartása Dr. Timár András professor emeritus Pécsi Tudományegyetem - Műszaki és Informatikai Kar Építőmérnök Tanszék Pécs, 2016 9. Előadás HAJLÉKONY

Részletesebben

A mai korszerű rendszerben, figyelembe véve a kerékpár közlekedést: Parkolósáv előtt vezetett kerékpársáv

A mai korszerű rendszerben, figyelembe véve a kerékpár közlekedést: Parkolósáv előtt vezetett kerékpársáv 19/B tétel Munkáltatója egy város belső útjainak felújítására és építésére kapott megbízatást. Ismertesse a városi utak kialakításának elveit és szokásos burkolati rendszerüket! - Parkolósáv kialakítások,

Részletesebben

8. Külön szintű csomópontok

8. Külön szintű csomópontok SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI TANSZÉK KÖZÚTI FORGALOMTECHNIKA 1. Tantárgykód: NGB_ET009_1 8. Külön szintű csomópontok Dr. Kálmán László egyetemi adjunktus Győr, 2014.

Részletesebben

Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése

Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése ÚT 2-1.203:2006 Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése 13. Útépítési Akadémia 2007-12-06 Kerékpárforgalmi létesítmények: Kerékpárút Gyalog és, Kerékpársáv (közösségi közlekedéssel közös sávok is) Kisforgalmi

Részletesebben

www.rt-plan.com Tiszaújváros, Bethlen Gábor utca járdafelújítás kiviteli terve RTP-1/2015

www.rt-plan.com Tiszaújváros, Bethlen Gábor utca járdafelújítás kiviteli terve RTP-1/2015 Tiszaújváros, Bethlen Gábor utca járdafelújítás kiviteli terve Tervezte: RT-PLAN Kft. 3519 Miskolc Iglói u. 3. 1/1. Tel: (46)450-527 (70) 317-2112 Email:reko@rt-plan.com Tervszám: RTP-1/2015 www.rt-plan.com

Részletesebben

13. Utasítást adó jelzőtáblák

13. Utasítást adó jelzőtáblák 13. Utasítást adó jelzőtáblák (1) 47 Az utasítást adó jelzőtáblák: a) 48 Kötelező haladási irány (17 19. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben a táblán lévő nyíl (nyilak) által jelzett irányban

Részletesebben

K Ö L T S É G V E T É S I K I Í R Á S

K Ö L T S É G V E T É S I K I Í R Á S GÁT-JA BT. Nyíregyháza, Ószőlő u. 116. K Ö L T S É G V E T É S I K I Í R Á S Készült: Csengersima Község Önkormányzat Csengersima, Kossuth u. 60., a Csengersima külterületén a Hrsz: 0138/88 alatt meglévő

Részletesebben

11. A KÖZÚTI FORGALOM OKOZTA ZAJ (az MSz 07 3720-1990 alapján)

11. A KÖZÚTI FORGALOM OKOZTA ZAJ (az MSz 07 3720-1990 alapján) 11. A KÖZÚTI FORGALOM OKOZTA ZAJ (az MSz 07 3720-1990 alapján) A számítás elve A számítás a közút forgalomból származó, a terhelés pontban várható, az előírásokkal összevethető mértékadó hangnyomásszntet

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

LEGFONTOSABB KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák

LEGFONTOSABB KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák LEGFONTOSABB KÖZÚTI JELZÉSEK Útvonaltípus jelző táblák Autópálya Autópálya Autópálya. kilométerre...km...km...km Autóút Autóút. Kilométerre Autóút Autóút. Kilométerre Elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák

Részletesebben

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV 2. DOMASZÉK KÖZSÉG MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV - 2 - TARTALOMJEGYZÉK KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Közlekedési Felügyelet levele 2002. 03.

Részletesebben

T-01/2015. Tel: 30/677-6080. Kelt:

T-01/2015. Tel: 30/677-6080. Kelt: Terv megnevezése: Celica 2004 Mérnöki Szolgáltató Kft. Tervszám: T-01/2015 Kiskőrös-Kalocsa 153 sz. vasútvonal 98+13 vkm, 5309 sz. út 0+893 km terelőút kiépítésének engedélyezési terve és a vasúti átjáró

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1. KIINDULÁSI ADATOK 3. 1.1 Geometria 3. 1.2 Anyagminőségek 6. 2. ALKALMAZOTT SZABVÁNYOK 6.

TARTALOMJEGYZÉK. 1. KIINDULÁSI ADATOK 3. 1.1 Geometria 3. 1.2 Anyagminőségek 6. 2. ALKALMAZOTT SZABVÁNYOK 6. statikai számítás Tsz.: 51.89/506 TARTALOMJEGYZÉK 1. KIINDULÁSI ADATOK 3. 1.1 Geometria 3. 1. Anyagminőségek 6.. ALKALMAZOTT SZABVÁNYOK 6. 3. A VASBETON LEMEZ VIZSGÁLATA 7. 3.1 Terhek 7. 3. Igénybevételek

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

GEOplaner Építőipari Tervező KFT

GEOplaner Építőipari Tervező KFT P É T F Ü R D Ő LISZT FERENC UTCA 3. SZ. ELŐTTI LÉPCSŐ TERVSZÁM: 719/15 MEGRENDELŐ: PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8105 PÉTFÜRDŐ, BERHIDAI ÚT 6. KÉSZÍTETTE: GEOplaner Építőipari Tervező KFT 8200 VESZPRÉM,

Részletesebben

Infrastruktúra tervezési gyakorlat

Infrastruktúra tervezési gyakorlat Infrastruktúra tervezési gyakorlat Közúti munkarész 2. rész 1 Alapadatok BELTERÜLETI I. RENDŰ FŐÚT TERVEZÉSI OSZTÁLY: B.III. HÁLÓZATI FUNKCIÓ: b KÖRNYEZETI KÖRÜLMÉNY: B TERVEZÉSI SEBESSÉG: 60 KM/H TERVEZÉSI

Részletesebben

MECHANIKA I. /Statika/ 1. előadás SZIE-YMM 1. Bevezetés épületek, építmények fizikai hatások, köztük erőhatások részleges vagy teljes tönkremenetel használhatatlanná válás anyagi kár, emberáldozat 1 Cél:

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 14. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 14. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR. M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza

M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR. M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza M0 GYŰRŰ DÉLI SZEKTOR M1-M6 autópályák (2+840-9+400 km sz.) közötti 2x3 sávos szakasza Beruházó: Tervező: Mérnök: Kivitelező: Magyarország közúthálózata Az M0 gyűrű környezete Az M0 gyűrű áttekintő térképe

Részletesebben

Többet ésszel, mint erővel!

Többet ésszel, mint erővel! Többet ésszel, mint erővel! Tóth Gergő Gradex Mérnöki és Szolgáltató Kft. 1034 Budapest, Bécsi út 120. Telefon: +36-1/436-0990 www.gradex.hu Stabilizáció Mechanikai módszerek (tömörítés, víztelenítés,

Részletesebben

13. Gyalogos közlekedés

13. Gyalogos közlekedés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI TANSZÉK KÖZÚTI FORGALOMTECHNIKA 1. Tantárgykód: NGB_ET009_1 13. Gyalogos közlekedés Dr. Kálmán László egyetemi adjunktus Győr, 2014. január

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK Közlekedési alapismeretek középszint 0521 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Az értékelésnél

Részletesebben

17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák

17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák 17. Tájékoztatást adó jelzőtáblák (1) A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők: a) 113 Kijelölt gyalogos-átkelőhely (103. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttestet a táblánál útburkolati jellel kijelölt

Részletesebben

A betonburkolatok méretezésére és építésére vonatkozó Útügyi Műszaki Előírások átdolgozása

A betonburkolatok méretezésére és építésére vonatkozó Útügyi Műszaki Előírások átdolgozása A betonburkolatok méretezésére és építésére vonatkozó Útügyi Műszaki Előírások átdolgozása MAÚT Építési Bizottság Dr Ambrus Kálmán Betonburkolat munkacsoport Vörös Zoltán 2016. Jelenleg érvényben lévő

Részletesebben

Közúti jelzőtáblák Az útvonal típusát jelző táblák

Közúti jelzőtáblák Az útvonal típusát jelző táblák Közúti jelzőtáblák Az útvonal típusát jelző táblák Autópálya Autópálya Autóút Autóút Főútvonal Főútvonal Elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák Elsőbbségadás kötelező Állj! Elsőbbségadás kötelező A szembejövő

Részletesebben

A.12_Mennyiség 1/41 Főpálya_0+000-0+350

A.12_Mennyiség 1/41 Főpálya_0+000-0+350 Tétel-szám Megnevezés Mennyiség Útépítés 1 * Mértékegység E.ár [Ft] Költség [ E Ft] Főpálya építés 0+000-0+350km sz. között (M3 ap. csp-hoz tartozó főpálya szakasz) 1 * 200 000 ELŐKÉSZÍTŐ- ÉS FÖLDMUNKÁK

Részletesebben

KÖZÚTI VISSZATARTÓ RENDSZEREK UTAKON ÉS HIDAKON. SOPRON 2011. MÁJUS 3-4. Dr. Csorja Zsuzsa Kolozsi Gyula

KÖZÚTI VISSZATARTÓ RENDSZEREK UTAKON ÉS HIDAKON. SOPRON 2011. MÁJUS 3-4. Dr. Csorja Zsuzsa Kolozsi Gyula KÖZÚTI VISSZATARTÓ RENDSZEREK UTAKON ÉS HIDAKON SOPRON 2011. MÁJUS 3-4. Dr. Csorja Zsuzsa Kolozsi Gyula KORLÁT FELADATA VÉDI A JÁRMŰVET ÉS A JÁRMŰBEN ÜLŐKET A PÁLYÁRÓL LETÉRÉSTŐL, ÜTKÖZÉSTŐL, ILLETVE AZ

Részletesebben

Utak és környezetük tervezése

Utak és környezetük tervezése Dr. Fi István Utak és környezetük tervezése Autópályák szolgáltató létesítményei 1 Autópályák szolgáltató létesítményei Az európai gyakorlattal összhangban a magyar autópályák és autóutak mellé telepítendő

Részletesebben

Csomópontok és üzemi létesítmények

Csomópontok és üzemi létesítmények Csomópontok és üzemi létesítmények Az utak egyes szakaszain lévő útbecsatlakozásokat, útkereszteződéseket és útelágazásokat csomópontoknak nevezzük. A csomópontok feladata a csatlakozó, keresztező és elágazó

Részletesebben

Áruszállítási módok részaránya az Európai Unión belül (1990): Közúti szállítás 75%, Vasúti szállítás 17%, Vízi szállítás 8%.

Áruszállítási módok részaránya az Európai Unión belül (1990): Közúti szállítás 75%, Vasúti szállítás 17%, Vízi szállítás 8%. 5. ELŐADÁS ÁRUSZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN Áruszállítási módok: Közúti áruszállítás, Vasúti áruszállítás, Vízi áruszállítás, Légi áruszállítás, Csővezetékes áruszállítás, Kombinált áruszállítás.

Részletesebben

Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor

Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor 1 Előzmények A lehetőség: KRESZ (2010.01.01) A módosítás előtt: (3) Ha az Egyirányú forgalmú út jelzőtáblák (104. és 105.

Részletesebben

34/2005. (VI. 11.) GKM rendelet

34/2005. (VI. 11.) GKM rendelet 34/2005. (VI. 11.) GKM rendelet a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet és az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.)

Részletesebben

FÜVES PÁLYÁK TERVEZÉSE. Juhász Zsoltné, Nagy Éva FŐMTERV ZRT. 2013. április Szeged

FÜVES PÁLYÁK TERVEZÉSE. Juhász Zsoltné, Nagy Éva FŐMTERV ZRT. 2013. április Szeged FÜVES PÁLYÁK TERVEZÉSE Juhász Zsoltné, Nagy Éva FŐMTERV ZRT. 2013. április Szeged TÁRSASÁGUNK A FŐMTERV ZRT. A közlekedés minden szakterületében részt veszünk Kötöttpályás tervezési tevékenységeink Közúti

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 1011 Budapest, Fő u. 44-50. Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei

A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei A kutatás a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kerékpáros Magyarország program 2007 keretében készül dr. Makó Emese Széchenyi István Egyetem

Részletesebben

Rendkívüli terhek és hatáskombinációk az Eurocode-ban

Rendkívüli terhek és hatáskombinációk az Eurocode-ban Rendkívüli terhek és hatáskombinációk az Eurocode-ban dr. Visnovitz György BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék Rekonstrukciós szakmérnöki tanfolyam Terhek és hatások - 2014. 03. 20. 1 Rekonstrukciós

Részletesebben

KRESZ Táblák 1. E táblával jelölt úton haladva elsõbbséget fogsz kapni a betorkolló útról érkezõ jármûvek vezetõitõl.

KRESZ Táblák 1. E táblával jelölt úton haladva elsõbbséget fogsz kapni a betorkolló útról érkezõ jármûvek vezetõitõl. Útvonaltípust jelzõ táblák KRESZ Táblák 1. Elsõbbséged van a betorkolló útról, illetve autóúton a keresztezõ útról érkezõkkel szemben. A táblával jelzett helyen nem kell számítanod sem kerékpárosokra,

Részletesebben

A SZÉLL KÁLMÁN TÉR, MINT AZ ÉLHETŐ KÖZLEKEDÉSI TÉR ÉS AZ ÉPÍTÉSZET KAPCSOLATA A KÖZELJÖVŐBEN ÉS A TÁVLATBAN

A SZÉLL KÁLMÁN TÉR, MINT AZ ÉLHETŐ KÖZLEKEDÉSI TÉR ÉS AZ ÉPÍTÉSZET KAPCSOLATA A KÖZELJÖVŐBEN ÉS A TÁVLATBAN A SZÉLL KÁLMÁN TÉR, MINT AZ ÉLHETŐ KÖZLEKEDÉSI TÉR ÉS AZ ÉPÍTÉSZET KAPCSOLATA A KÖZELJÖVŐBEN ÉS A TÁVLATBAN ÚTÉPÍTÉS Tóth Kinga 2013. november 28. Miről lesz szó? a tér jelenlegi közlekedése és az infrastruktúra

Részletesebben

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 2. gyakorlat 1. Feladatok a kinematika tárgyköréből Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 1.1. Feladat: Mekkora az átlagsebessége annak pontnak, amely mozgásának első szakaszában v 1 sebességgel

Részletesebben

A Horváth Mérnökiroda, A Budapesti Műszaki Egyetem Gépjárművek Tanszéke. A Schwarzmüller Járműgyártó és Kereskedelmi Kft

A Horváth Mérnökiroda, A Budapesti Műszaki Egyetem Gépjárművek Tanszéke. A Schwarzmüller Járműgyártó és Kereskedelmi Kft A járóképes alvázakra épített különböző felépítményekkel kialakítható tehergépkocsik forgalombahelyezésének hatósági eljárásához A Horváth Mérnökiroda, A Budapesti Műszaki Egyetem Gépjárművek Tanszéke

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés Terhek és hatások 4. előadás Rendkívüli terhek és hatáskombinációk az Eurocode-ban dr. Visnovitz György Rekonstrukciós szakmérnöki tanfolyam Terhek és hatások - 2016. 04. 08. 1 Rekonstrukciós szakmérnöki

Részletesebben

Körforgalmak élettartama a tervezés és kivitelezés függvényében

Körforgalmak élettartama a tervezés és kivitelezés függvényében 41. Útügyi Napok Balatonfüred 2016. szeptember 21-22. Körforgalmak élettartama a tervezés és kivitelezés függvényében Bencze Zsolt Tudományos munkatárs A körforgalom elmélete 1. A főirány sebességcsökkentése

Részletesebben

Gépjárművek vonóereje

Gépjárművek vonóereje Gépjárművek vonóereje A gépjármű vonóerejének meghatározásához ismerni kell: a meghajtó motor jelleggörbéit, valamint a gépjármű erőátviteli szerkezetének jellemző adatait. 1 Gépjárművek vonóereje Az N

Részletesebben

Nagyvárosi forgalomszervezés és KRESZ, figyelemmel a kerékpáros és közösségi közlekedésre

Nagyvárosi forgalomszervezés és KRESZ, figyelemmel a kerékpáros és közösségi közlekedésre Nagyvárosi forgalomszervezés és KRESZ, figyelemmel a kerékpáros és közösségi közlekedésre KRESZ-módosítási javaslatok a városi közútkezelő szempontjából Lendvai Gábor Forgalomtechnikai munkatárs Budapesti

Részletesebben

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes

Részletesebben

Hajdú-Via Kft. 4033 Debrecen, Sámsoni út 141/a sz. Tervszám: 040/11 TARTALOMJEGYZÉK

Hajdú-Via Kft. 4033 Debrecen, Sámsoni út 141/a sz. Tervszám: 040/11 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK az "Önkormányzati tulajdonú utak fejlesztése" tárgyú pályázat keretében a 4080 Hajdúnánás, Széchenyi u., Ady Endre krt., Bethlen G. krt. gyűjtőút engedélyes tervdokumentációjához. 1.1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

18. Útburkolati jelek

18. Útburkolati jelek 18. Útburkolati jelek (1) Az útburkolati jelek: a) úttest szélét jelző vonal: hosszirányú folytonos az útkereszteződésnél szaggatott vonal; b) 146 terelővonal: hosszirányú egy vagy [olyan útszakaszon,

Részletesebben

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás ZÉHENYI ITVÁN EGYETE GÉPZERKEZETTN É EHNIK TNZÉK 6. EHNIK-TTIK GYKORLT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya ulmann-szerkesztés Ritter-számítás 6.. Példa Egy létrát egy verembe letámasztunk

Részletesebben

A-Veszélyt jelző táblák

A-Veszélyt jelző táblák A-Veszélyt jelző táblák A-001 Veszélyes útkanyarulat balra A-002 Veszélyes útkanyarulat jobbra A-003 Egymás utáni veszélyes útkanyarulatok, az első útkanyarulat balra A-004 Egymás utáni veszélyes útkanyarulatok,

Részletesebben

A klímaváltozás és az útügyi műszaki szabályozás

A klímaváltozás és az útügyi műszaki szabályozás Útügyi Szabályozási Napok Sopron, 2011. május 3-4. A klímaváltozás és az útügyi műszaki szabályozás Dr. Gáspár László kutató professzor, KTI egyetemi tanár, SZE Tartalom 1. Az éghajlatváltozás 2. Lehetséges

Részletesebben

GEOplaner Építőipari Tervező KFT

GEOplaner Építőipari Tervező KFT P É T F Ü R D Ő PÉTFÜRDŐ, BERHIDAI ÚT ISKOLA UTCA CSATLAKOZÁSÁBAN ÁTERESZ MEGHOSSZABBÍTÁS TERVE TERVSZÁM: 718/15 MEGRENDELŐ: PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8105 PÉTFÜRDŐ, BERHIDAI ÚT 6. KÉSZÍTETTE:

Részletesebben

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Jászalsószentgyörgy országos főútról megközelíthető, közlekedési kapcsolatokkal relatíve jól ellátott település. A környező nagyobb városokkal (Jászberény, Újszász) a 32. sz.

Részletesebben

Mérnöki alapok 2. előadás

Mérnöki alapok 2. előadás Mérnöki alapok. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:

Részletesebben

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár) SZÉHNYI ISTVÁN GYT LKLZOTT HNIK TNSZÉK 6. HNIK-STTIK GYKORLT (kidolgozta: Triesz Péter egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár) Négy erő egyensúlya ulmann-szerkesztés Ritter-számítás 6.. Példa gy létrát egy

Részletesebben

Iktatószám: 01/ /2013.

Iktatószám: 01/ /2013. Előterjesztő megnevezése: Dr. Botka László Iktatószám: 01/58782-2/2013. Tárgy: Melléklet: Rókusi krt., Vértói út, Nyitra utca és Csáky József utca által körbehatárolt, valamint a Kapisztrán úti szervízút,

Részletesebben

Autópályák, autóutak. Autópálya és autóutak tervezése

Autópályák, autóutak. Autópálya és autóutak tervezése Autópályák, autóutak Az autópályák és autóutak jelentősége A magyarországi közúthálózatra vonatkozó hosszadatok európai tekintetben megfelelőek, viszont gyorsforgalmi hálózatunk sűrűsége messze alatta

Részletesebben

Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek

Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek 2013. 11.19. Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek csoportosítása szögeik szerint (hegyes-,

Részletesebben

Hereg, F6 lit feliijitas terve. Helyi kozutak keresztmetszeti forgalmanak. meghatarozasa

Hereg, F6 lit feliijitas terve. Helyi kozutak keresztmetszeti forgalmanak. meghatarozasa BAZALT" Ut-, Hid- es Parkepito KFT Tata, Faller J. u. 6. Tervezo: Ban Gabor Hereg, F6 lit feliijitas terve 0+358-0+900 km. szelvenyek kozott Helyi kozutak keresztmetszeti forgalmanak meghatarozasa A forgalomszamlalas

Részletesebben

Az útpályaszerkezet felépítése, teherbírása

Az útpályaszerkezet felépítése, teherbírása Az útpályaszerkezet felépítése, teherbírása Az útpálya a gépjárművek gumiabroncsain átadódó terhelést a burkolaton veszi át, a burkolat továbbítja a burkolatalapra, ez pedig a talapra. A burkolat és a

Részletesebben

A sok jelzőtábla zavaró. Dr. Debreczeni Gábor előadása

A sok jelzőtábla zavaró. Dr. Debreczeni Gábor előadása A sok jelzőtábla zavaró A jelzőtáblák mérete 4/2001. (I.31.) KöVim rendelet A jellemző méret 450 mm 600 mm 750 mm 900 mm 1000 mm A közlekedő személy segítése A pálya legyen egyszerű, egységes, akadálymentes,

Részletesebben

KERESZTMETSZETI JELLEMZŐK

KERESZTMETSZETI JELLEMZŐK web-lap : www.hild.gor.hu DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár e-mail : deme.ferenc1@gmail.com STATIKA 50. KERESZTMETSZETI JELLEMZŐK A TARTÓK MÉRETEZÉSE SORÁN SZÁMOS ESETBEN SZÜKSÉGÜNK VAN OLYAN ADATOKRA,

Részletesebben

KRESZ és közútkezelés

KRESZ és közútkezelés KRESZ és közútkezelés Forgalmász napok Sopron 2013. június 12-13. Nagy Zoltán osztályvezető Magyar Közút NZRT. telefon: 819-9133 e-mail:nagy.zoltan@kozut.hu A józan paraszti ész hiánya minden területen

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

2+1-1+2 sávos problémakör a hazai gyorsforgalmi utakon és autópályákon

2+1-1+2 sávos problémakör a hazai gyorsforgalmi utakon és autópályákon Közlekedési Tagozat 2+1-1+2 sávos problémakör a hazai gyorsforgalmi utakon és autópályákon 1 5. Közlekedési magatartás a 2+1 sávos utakon Siska Tamás és társai: Tóthné Temesi Kinga, dr. Csorja Zsuzsanna,

Részletesebben

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉSTECHNIKA)

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉSTECHNIKA) Közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika) emelt szint 111 ÉETTSÉGI VIZSGA 014. május 0. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMEETEK (KÖZLEKEDÉSTECHNIKA) EMELT SZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

BEMUTATÓ FELADATOK (2) ÁLTALÁNOS GÉPTAN tárgyból

BEMUTATÓ FELADATOK (2) ÁLTALÁNOS GÉPTAN tárgyból BEMUTATÓ FELADATOK () 1/() Egy mozdony vízszintes 600 m-es pályaszakaszon 150 kn állandó húzóer t fejt ki. A vonat sebessége 36 km/h-ról 54 km/h-ra növekszik. A vonat tömege 1000 Mg. a.) Mekkora a mozgási

Részletesebben

Veszprém megye területrendezési terve a község esetében egy közlekedésfejlesztési

Veszprém megye területrendezési terve a község esetében egy közlekedésfejlesztési KÖZLEKEDÉSI MUNKARÉSZ 1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Magyargencs a 8412. jelű Várkesző- Vönöck összekötő út mellett található. A település a térség kistérségi központjától Pápától 19 kilométerre északnyugatra,

Részletesebben

Járműmechanikamechanika Dr Emőd István

Járműmechanikamechanika Dr Emőd István Járműmechanikamechanika Dr Emőd István 3/1 Hosszdinamika Teljesítmény- és energiaigény a legyőzendő menetellenállások határozzák meg. Ezek: állandósult állapotban: a gördülési ellenállás a légellenállás

Részletesebben

Betonutak méretezése és tervezése Németországban

Betonutak méretezése és tervezése Németországban Betonutak méretezése és tervezése Németországban Dr.-Ing. Pfeifer, Lissi Dipl.-Ing. Villaret, Stephan Budapest, 2005. február 24. 1 Betonutak méretezése és tervezése Németországban 1. Útpályaszerkezetek

Részletesebben

ISM S É M T É LŐ TL Ő KÉ K R É D R É D S É E S K

ISM S É M T É LŐ TL Ő KÉ K R É D R É D S É E S K ISMÉTLŐ KÉRDÉSEK Fényjelző készülékek 1 lencsés? 2 lencsés? 3 lencsés? Gyalogos fényjelző készülék? Mi a különbség a nyíl alakú zöld és a tele zöld fény között? Rendőri jelzések Fő jelzés? Kiegészítő karjelzés?

Részletesebben

FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA

FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA 5 V. AZ ALAPTESTEk ÁLLÉkONYSÁgÁNAk A vizsgálata 1. TALAJTÖRÉSSEL, felúszással, ELCSÚSZÁSSAL, felbillenéssel SZEMbENI biztonság Az épületek, létesítmények állékonyságának

Részletesebben

Önmagukat magyarázó utak tervezési szempontjai

Önmagukat magyarázó utak tervezési szempontjai Önmagukat magyarázó utak tervezési szempontjai Dr. Koren Csaba Önmagát magyarázó az az út, amelyen az út kialakításából egyértelmű a járművezető számára, hogy hogyan kell viselkednie (pl. melyik sávon,

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

A behajlási teknő geometriája

A behajlási teknő geometriája A behajlási teknő geometriája Geometry of Deflection Bowl Forrás: http://www.ctre.iastate.edu/research/ PRIMUSZ Péter Erdőmérnök, (NYME) TÓTH Csaba Építőmérnök, (H-TPA) 1. Teherbírás vagy Merevség? A teherbírást

Részletesebben

A városi úthálózat (belterületi közutak) a város jellegével és szerkezetével szoros összefüggésben alakul ki, annak alakítója és formálója.

A városi úthálózat (belterületi közutak) a város jellegével és szerkezetével szoros összefüggésben alakul ki, annak alakítója és formálója. 18. tétel Városi utak kialakítása, építése Mutassa be a forgalomtechnika követelményeit és a keresztszelvény elemeit! Ismertesse a víztelenítés és a közművek elhelyezésének megoldásait! Beszéljen a gyalogosok

Részletesebben

5. Egy 21 méter magas épület emelkedési szögben látszik. A teodolit magassága 1,6 m. Milyen messze van tőlünk az épület?

5. Egy 21 méter magas épület emelkedési szögben látszik. A teodolit magassága 1,6 m. Milyen messze van tőlünk az épület? Gyakorlás 1. Az út emelkedésének nevezzük annak a szögnek a tangensét, amelyet az út a vízszintessel bezár. Ezt általában %-ban adják meg. (100 %-os emelkedésű a vízszintessel 1 tangensű szöget bezáró

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR EUROCODE SEGÉDLETEK A MÉRETEZÉS ALAPJAI C. TÁRGYHOZ

SZENT ISTVÁN EGYETEM YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR EUROCODE SEGÉDLETEK A MÉRETEZÉS ALAPJAI C. TÁRGYHOZ SZENT ISTVÁN EGYETEM YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR EUROCODE SEGÉDLETEK A MÉRETEZÉS ALAPJAI C. TÁRGYHOZ A segédlet nem helyettesíti az építmények teherhordó szerkezeteinek erőtani tervezésére vonatkozó

Részletesebben

Gyakorló feladatok Egyenletes mozgások

Gyakorló feladatok Egyenletes mozgások Gyakorló feladatok Egyenletes mozgások 1. Egy hajó 18 km-t halad északra 36 km/h állandó sebességgel, majd 24 km-t nyugatra 54 km/h állandó sebességgel. Mekkora az elmozdulás, a megtett út, és az egész

Részletesebben

12. Kerékpáros közlekedés

12. Kerékpáros közlekedés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI TANSZÉK KÖZÚTI FORGALOMTECHNIKA 1. Tantárgykód: NGB_ET009_1 12. Kerékpáros közlekedés Dr. Kálmán László egyetemi adjunktus Győr, 2014. január

Részletesebben

Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra

Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra Kovács Gergely - Vincze Tibor TRENECON COWI Kft. 2 Kerékpárút Elválasztott megelőzi a nagy sebesség-különbségből, rossz látási

Részletesebben

Az M0 útgyűrű keleti szektor M5 autópálya új 4. sz. főút közötti szakaszának tervezése beton burkolattal

Az M0 útgyűrű keleti szektor M5 autópálya új 4. sz. főút közötti szakaszának tervezése beton burkolattal Az M0 útgyűrű keleti szektor M5 autópálya új 4. sz. főút közötti szakaszának tervezése beton burkolattal Előadás az Útépítési akadémia 5. sz. szimpóziumára 2006. május 16. Az előadást készítette: Fekete

Részletesebben

S z á l l í t ó s z a l a g o k

S z á l l í t ó s z a l a g o k S z á l l í t ó s z a l a g o k Folyamatos működésű anyagmozgató berendezés, amely adott vonalvezetésű pálya mentén darabáruk és ömlesztett anyagok szállítására, bizonyos esetekben rakodására (átadására)

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az erózió elleni védekezés műszaki lehetőségei I. 82.lecke A vízerózió elleni műszaki

Részletesebben

19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet. a közutak igazgatásáról

19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet. a közutak igazgatásáról 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet a közutak igazgatásáról A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 27. -ában, valamint

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Közlekedési alapismeretek középszint

Részletesebben

Jegyzet A vasútmodellezés és a nagyvasút szakkifejezéseinek megismeréséhez és megértéséhez. 2. rész.

Jegyzet A vasútmodellezés és a nagyvasút szakkifejezéseinek megismeréséhez és megértéséhez. 2. rész. 1 Jegyzet A vasútmodellezés és a nagyvasút szakkifejezéseinek megismeréséhez és megértéséhez. 2. rész. Milyen vasutak vannak? Miért, többfajta van? Igen. A mintául szolgáló nagyvasutak nagyon sokfélék

Részletesebben

Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése

Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése Forgalmász napok Sopron, 2013. június 12-13. Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése Vincze Tibor vin@trenecon.hu 1 2013.06.24. Tartalom 1. Miként látjuk a kerékpárost? 2. Kívánatos

Részletesebben

A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja.

A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott szakmai követelménymodulok témaköreit tartalmazzák. A tételhez

Részletesebben

16. Veszélyt jelző táblák

16. Veszélyt jelző táblák 16. Veszélyt jelző táblák (1) A veszélyt jelző táblák: a) Veszélyes útkanyarulat balra (64. ábra), Veszélyes útkanyarulat jobbra (65. ábra); 64. ábra 65. ábra b) Egymás utáni veszélyes útkanyarulatok ;

Részletesebben