Tisztelt Miniszter Úr!

Átírás

1 Varga Mihály úr miniszter Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest József nádor tér Tárgy: EKAER szabályozással kapcsolatos javaslatok Előadó: Vizsy József elnökségi tag Tisztelt Miniszter Úr! A december 22-én, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerrel kapcsolatosan megfogalmazott javaslatainkat, az azóta eltelt idő, illetve a próbaüzem során szerzett tapasztalatok alapján szeretnénk ezúton kiegészíteni. Mindenek előtt szeretnénk tájékoztatni Miniszter Urat, hogy az elmúlt két hónapban Szövetségünk, a NAV munkatársainak, valamint több száz vállalat képviselőjének részvételével, több olyan rendezvényt szervezett, amelynek célja az volt, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel elősegítsük a magyar gazdálkodók minél szélesebb körű felkészülését az EKAER rendszer üzemeltetésére. Ezek a találkozók sokat segítettek abban, hogy a gazdasági szereplők és a hatósági oldal képviselői kölcsönösen megértsék egymás álláspontját, a közös gondolkodás eredményeként pedig olyan további javaslatok születtek, amelyek bevezetése csökkentheti a gazdálkodói oldara háruló tetemes adminisztrációs terhet, ugyanakkor hatékonyabban szolgálná az ellenőrzést végző hatóság tevékenységét is. A szakmai konzultációk során a jelenlegi szabályozás több olyan hiányosságára is fény derült, amelyek visszaélésre adhatnak lehetőséget. Ezeknek a kiskapuknak a bezárását szükségszerűnek tartjuk a jogalkotó szándék teljesülése és a tisztességes magyar gazdasági szereplők érdekérvényesítése szempontjából. Szövetségünk továbbra is arra kéri Miniszter Urat, hogy tegye lehetővé egy olyan munkacsoport felállítását, amelyben helyt kapnak azok a civil szakmai és érdekképviseleti szervezetek, amelyek széleskörűen képviselik az EKAER jelentési kötelezettség által érintett gazdasági szereplőket. Meggyőződésünk, hogy egy átfogó szakmai egyeztetés eredményeként néhány hónapon belül ki lehet alakítani egy olyan, hosszútávon is működőképes rendszert, amely elviselhető adminisztrációs terhet ró a tisztességesen működni akaró vállalatokra, ugyanakkor a jelenlegi szabályozásnál még hatékonyabban lesz képes kiszűrni az adóelkerülőket.

2 Javasoljuk a próbaüzem, június 30-ig történő kiterjesztését, elegendő időt biztosítva ezzel a szükséges jogszabály módosítások megfontolt körültekintő kidolgozására, valamint a jogszabályi rendelkezésekhez igazodó IT fejlesztések elkészítéséhez, illetve összehangolásához mind a hatósági mind pedig a gazdálkodói oldalon. Az egyeztető munkához ismételten felajánljuk a Magyar Vámügyi Szövetség közreműködését, szakmai tapasztalatát. Jelen levelünkhöz mellékeljük azokat a javaslatainkat, probléma felvetéseinket, amelyek elfogadását, illetve tisztázását létfontosságúnak tartjuk az EKAER, valamint a Szövetségünk által képviselt több száz vállalat ellátási láncának zavartalan működése érdekében. Budapest, február 11. Tisztelettel, dr. Nagy István alelnök Pék Istvánné főtitkár Ellenjegyezte: Tann Vince Szakmai és Nemzetközi Bizottság elnöke Tájékoztatásul kapja: Glattfelder Béla NGM gazdaságszabályozásért felelős államtitkár Pankucsi Zoltán NGM adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár Vida Ildikó Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnök dr. Varga Árpád Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökhelyettes

3 A Magyar Vámügyi Szövetség javaslata az Adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény, EKAER rendszert érintő szabályozásának módosítására 1. Postai és expressz postai szolgáltatások 1.1. A 22/E. (6) bekezdését az alábbi f) ponttal javasoljuk kiegészíteni: (6) Mentes az (1)-(5) bekezdés szerinti kötelezettség alól f) a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti postai küldemény szállítása, illetve az ott meghatározott súlyhatárt meghaladó, de a postai küldemény egyéb követelményeinek megfelelő és az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatás szerint kezelt küldemény postai szolgáltató által történő szállítása. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján beigazolódott, hogy az EKAER szabályozás kiterjesztése a postai és expressz postai szolgáltatásokat nyújtó fuvarozási módokra, a jogszabály életrehívását megalapozó és azt indokoló célokkal nem esik egybe. - az egyetemes szolgáltatást nem helyettesítő szolgáltatás keretében feladott expressz postai küldemények mindegyike egyedi küldeményazonosítóval azonosított módon kerül fuvarozásra, a küldemény feladójától történő felvétel időpontjától annak címzettig való átadásáig. Az egyedi küldeményazonostó lehetővé teszi a küldemény valós idejű -és archivált- nyomonkövetést, akár publikus felületeken keresztül is, - a postai küldeményekre és szolgáltatókra speciális, a Posta Tv.-ben meghatározott feltételek és kötelezettségek vonatkoznak, amelyek felügyeletét az NMHH látja el, - postai piacon csak az NMHH nyilvántartásában szereplő vállakozás nyújthat szolgáltatást. Érintett fogalmak: - Postai küldemény (Postatv ): az a legfeljebb 40 kg tömegű küldemény, mely a küldeményen, annak csomagolásán vagy az ahhoz tartozó listán legalább címmel el van látva, vagy az a küldemény, amelyet jogszabály postai küldeménynek minősít... - Postai szolgáltató (Postatv ): postai szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet - Postai szolgáltatás (Postatv. 3. (1) bek.): A postai szolgáltatás a postai küldemény felvételét, szükség szerint gyűjtését, feldolgozását, szállítását és kézbesítését együttesen vagy részben magában foglaló, gazdasági tevékenység keretében végzett szolgáltatás. Postai szolgáltatást kizárólag az a gazdálkodó szervezet nyújthat, amely szerepel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) postai szolgáltatókról vezetett nyilvántartásában. - Egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő postai szolgáltatás (Postatv hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások): futárposta-szolgáltatás,

4 expressz postai szolgáltatás, nemzetközi EMS-szolgáltatás, a (3) bekezdésben meghatározott, jelentős hozzáadott értéket képviselő speciális többletszolgáltatások közül legalább egyet magában foglaló postai szolgáltatás. Az egyetemes postai szolgáltatást nem helyettesítő szolgáltatás esetében a postai küldemények kizárólag egyedileg azonosított, könyvelt küldeményként adhatók fel, és kizárólag személyes átadással vagy az átvevő által az átvétellel egyidejűleg megadott azonosító kóddal igazolt módon kézbesíthetőek Az előzőekben szereplő javaslatunk mellett, amennyiben azt a jogalkotói szándék nem támogatja, az EKAER szabályozás alábbiak szerinti módosítására teszünk javaslatot: Amennyiben az egyedi EKAER regisztrációs kötelezettség alá eső termék fuvarozása a Posta Tv.-ben meghatározott, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság postai szolgáltatókról vezetett nyilvántartásában szereplő olyan szolgáltató által történik, amely a küldeményeit egyedi küldeményazonosítóval regisztrált módon, annak mindenkori nyomonkövethetőségét biztosítva fuvarozza, úgy (az EKAER rendszerben) a szállítás nyomonkövetésére ne a gépjármű rendszáma, hanem a szolgáltató által nyilvántartott egyedi küldemény azonosító szolgáljon. Az egyedi küldemény azonosító az EKAER tételt a feladótól a címzettig végig nyomonkövethetővé teszi. Amennyiben az EKAER ellenőrzés során a termék fizikai vizsgálata válik indokoltá, úgy azt az érintett szolgáltató a telephelyén tudja azt az ellenőrzést végző Hatóság részére bemutatni, olyan körülmények között, amely az EKAER szabályozásban meghatározott adatok vizsgálatát hatékonyan biztosítja. (A küldemény fizikai vizsgálata mellett annak feladójára és címzettjére vonatkozó információk is maradéktalanul rendelkezésre állnak, az ellenőrzés nem érinti negatívan az esetleges gyűjtőfuvarozás kapcsán az EKAER kötelezettséggel nem érintett termékek fuvarozását.) Az egyedi küldeményazonosító szerepeltetése sokkal hatékonyabb ellenőrzési mechanizmust tesz lehetővé oly módon, hogy az EKAER azonosító képzésére kötelezett gazdálkodókat mentesíti a - szolgáltatásból egyébként törvényszerűen fakadó, és többszörös - szállító gépjármű rendszámváltozásának adminisztrációs terhe alól. Az érintett szolgáltatást nyújtó fuvarozás során többször oly módon és időpontokban történik fuvareszköz váltás (és ebből fakadóan gépjármű rendszám változás) amelyről az egyedi EKAER regisztrációra kötelezett gazdálkodó nem is szerezne tudomást, vagy a vonatkozó információ olyan időpontban keletkezik (gyűjtőfuvarozó járatok jellemzően éjszakai feldolgozása) amely nem teszi lehetővé, hogy a gazdálkodó teljesítse a rendszám módosítására előírt kötelezettségeit. Meggyőződésünk, hogy a fentiekben megfogalmazott javaslataink egyike sem csorbítja az érintett jogi szabályozás életrehívását indokoló ellenőrzési célok megvalósulását, ugyanakkor jelentős adminisztrációs terhet vesz le mind a gazdálkodói, mind a hatósági oldal válláról.

5 Általános érvényű javaslatok 2. Javasoljuk a 11. sz melléklet I fejezet 4. bekezdés módosítását az alábbiak szerint: A bejelentésre kötelezett a termék szállító gépjárműre történő felrakodását követően a termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig a módosítás indokának megadásával módosíthatja az EKAER elektronikus felületen a 22/E. (8) bekezdés h) pont hc) alpontja h) pontja és j) és k) pontja szerinti adatokat. A jogszabály idézett szövege szerint kizárólag az érték, a tömeg és a rendszámot módosíthatja utólag a címzett. A jogszabály ebben a formában nem teszi lehetővé, hogy az adózó az átvétel során észlelt olyan terméket bejelentsen, amely az eredeti EKAER jelentésben nem szerepelt. Olyan szállítmányok esetén, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak különböző cikkszám alá tartozó termékeket előfordulhat, hogy a rakodás során tévedésből felcserél egy dobozt, vagy egy adott esetben olyan doboz is belekerül a szállítmányba, amely a számlán nem szerepel. Az emberi tényező, a hibázás lehetősége nem zárható ki teljes egészében még a legmagasabb szinvonalú logisztikai rendszerekből sem. Így ezek a hibák, a címzett által történő tételes átvételkor kerülhetnek megállapításra. A jelenlegi jogszabály azonban nem teszi lehetővé a címzett számára, hogy a rajta kívülálló okból bekövetkezett hibát korrigálja, azaz az EKAER bejelentés módosítása során új tétel vigyen fel. A javasolt szövegtervezet lehetővé teszi a szabályosan eljárni kívánó adózó számára a valós helyzet bejelentését. 3. Javasoljuk a 11. sz melléklet II fejezet 1-3. bekezdéseinek módosítását az alábbiak szerint 1. Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, Közösségen belüli értékesítés céljából történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. (8) bekezdés b)-e) és h)-j) pontjában meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a feladó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának fuvarozásának megkezdéséig. A 22/E. (8) bekezdés k) pontja szerinti adatot az EKAER elektronikus felületén, az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának fuvarozásának megkezdéséig a feladónak kell bejelentenie. A 22/E. (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a feladó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának fuvarozásának megkezdésekor. Ha a termék felrakodását nem a feladó végzi, a 22/E. (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a terméket felrakodó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának fuvarozásának megkezdésekor. 2. Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, Közösségen belüli értékesítéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. (8) bekezdés b)-e) és h)-j) pontjában meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a terméket felrakodó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának fuvarozásának megkezdéséig. A 22/E. (8) bekezdés k) pontja szerinti adatot az EKAER elektronikus felületén, az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának fuvarozásának megkezdéséig a felrakodónak kell bejelentenie. A 22/E. (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a felrakodó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának fuvarozásának megkezdésekor.

6 3. Az 1. és 2. pont szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék gépjárműre történő felrakodásának fuvarozásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja. Ugyancsak javasoljuk a 11. melléklet III. fejezet 1-2. bekezdés módosítását: 1. Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó, első belföldi adóköteles - nem közvetlenül végfelhasználó részére történő - termékértékesítés esetén, a 22/E. (8) bekezdés b)-j) pontjában meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a feladó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának fuvarozásának megkezdéséig. A 22/E. (8) bekezdés k)pontja szerinti adatot az EKAER elektronikus felületén, az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának fuvarozásának megkezdéséig a feladónak kell bejelentenie. A 22/E. (8) bekezdés l) pontja szerinti adatot a címzett (átvevő) vagy a feladó jelenti be a szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő munkanapon. 2. Az 1. pont szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék gépjárműre történő felrakodásának fuvarozásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja. A jogszabály a jelenlegi formájában nem életszerű, a rakodás megkezdése előtt olyan adatok jelentését követeli meg az adózótól, amely a rakodás megkezdésekor még nem áll rendelkezésre. A vállalatok többségénél a szállítmányt csak a rakodás befejezését követően véglegesítik. Ez több szempontból is indokolt lehet: - így elkerülhető, hogy a tervezett mennyiség adott esetben ne férjen fel a gépjárműre, illetve az is, hogy kihasználatlanul maradjon a gépjármű szállítási kapacitása, - rakodás során sérülhet az áru és azt már az eredeti gépjárművel nem szállítják el, - esetenként csak a berakást követően (a gépjármű mérlegélésével) állapítható meg a szállítmány össztömege, így annak értéke is, - a termelő vállalatok, disztribúciós központok sok esetben úgy alakították ki logisztikai folyamataikat, hogy csak a berakást követően, a véglegesített szállítmány adatok alapján készítik el azokat a számlákat, illetve az egyébb bizonylatokat, amelyek alapján az EKAER jelentés elkészíthető. Mindezek alapján belátható, hogy a rakodás megkezdése előtti EKAER bejelentés megkövetelése lehetetlen helyzetbe hozza a gazdálkodók többségét, önhibájukon kívül pontatlan adatszolgáltatásra kényszeríti őket, ugyanakkor az eddigi konzultációk során az is kiderült, hogy a hatósági ellenőrzés oldaláról ez semmilyen gyakorlati előnnyel nem jár. Az EKAER bejelentés a termék fuvarozásának megkezdésének időpontjáig történő megtételének előírása a gazdálkodók számára lényeges könnyítést jelent anélkül, hogy az eredeti jogalkotói szándék sérülne.

7 4. Javasoljuk a 22/E he)pontjának törlését he) a termék könnyebb beazonosítása érdekében az adott termék adózónál használt cikkszáma, amennyiben ez az adat rendelkezésre áll A cikkszám szintű bejelentési kötelezettség jelentősen megnöveli azoknak a gazdálkodóknak az adminisztrációs terhét, amelyek több száz, de akár több ezer különböző cikkszámú terméket szállítanak ugyanazon gépjárművel. A hatóság részéről pedig szinte lehetetlen feladat, hogy ezekben az esetekben a közúti fuvarozás során tételes, cikkszám szintű ellenőrzést tartsanak. Az eddigi konzultációk során körvonalazódott, hogy ez a rendelkezés olyan felesleges adatforgalmat okoz mind a gazdálkodóknak, mind pedig a hatósági oldalnak, amely egyáltalán nem segíti az ellenőrzések hatékony végrehajtását. Amennyiben, valamely okból egy hatósági utóellenőrzés során mégis szükségessé válna a cikkszám szintű ellenőrzés, ezek az adatok kinyerhetők a vállalatirányítási rendszerekből, illetve a számlák segítségével is egyszerűen ellenőrizhetők. A cikkszám szintű jelentési kötelezettség eltörlése csökkentheti az üzleti titokkal, illetve az adatbiztonsággal kapcsolatosan felmerült aggályokat is. 5. A háromszög ügylet egyik speciális esete, amikor egy magyar adózó az Európai Unió másik tagállamából szállít árut Magyarországra, majd ezt továbbértékesíti egy második belföldi adóalanynak anélkül, hogy az áru a telephelyét elhagyná, majd a második szereplő tovább értékesíti egy harmadik magyar adóalanynak, amely esetben közúti fuvarozás történik. A példában szereplő esetben - a jelenlegi szabályozás szerint - az EU-ból történt behozatalt követően, a belfödlön végzett tranzakciók már nem esnek jelentési kötelezettség alá, mert második tranzakcióhoz nem tartozik közúti fuvarozás, a harmadik tranzakció esetében pedig már második belföldi adóköteles termékértékesítésről van szó. Így egy belföldi adóalany közbeiktatásával a jelentési kötelezettség viszonylag egyszerűen kijátszható. Javasoljuk, hogy a jogalkotó zárja ki ezt a visszaélési lehetőséget oly módon, hogy a jelentési kötelezettséget az első olyan belföldi közúti fuvarozáshoz írja elő, amely adóköteles termékértékesítéssel jár.

8 6. Javasoljuk, hogy a gyűjtőszállítmányozásra vonatkozóan, az EKAER jogszabályon belül, külön szabályozás kerüljön kidolgozásra a gyűjtőszállítmányozók és a jelentésre kötelezett gazdálkodói kör képviselőinek bevonásával. A konferenciák során, a gyakorlati problémákkal kapcsolatban kapott visszajelzések alapján egyértelműen kiderült, hogy az általános EKAER szabályok a gyűjtőszállítmányozás esetében nem alkalmazhatók, ezért erre a területre vonatkozóan külön szabályokat kell kidolgozni, amely figyelembe veszi ennek a fuvarozási módnak a sajátosságait. A gyűjtőszállítás során történő EKAER bejelentés az egyik legkomplexebb problémát jelenti mind a gazdálkodók, mind a szolgáltatók részéről. A darabáruként feladott küldemények esetében, hasonlóan a postai küldeményekhez, a gyűjtőpontokon történő többszöri átrakás, és a gyűjtőáru szállítás sajátosságai miatt a küldemények adózó által történő nyomonkövetése, a rendszámváltozás jelentése megoldhatatlan feladat elé állítja a magyar vállalatokat. Az adózónak folyamatosan (éjjel-nappal, hétvégén és munkaszüneti napokon is) biztosítania kell, hogy az EKAER rendszerben mindig az aktuális gépjármű rendszáma szerepeljen az ellenőrzés időpontjában. Ez tetemes többletköltséget okoz a vállalatnak, a munkaszüneti napokon történő munkavégzés pedig munkajogi kérdéseket is felvet. A vállalatok többsége részéről az ésszerű megoldás, hogy csak munkanapokon végzik el az EKAER rendszerben a rendszám módosítást. Ebben az esetben viszont a gyűjtő szállítmányozót kell korlátoznia az áruszállításban, nemzetközi fuvarjogi kérdéseket vet fel. Ez különösen akkor jelent problémát, ha a gyűjtő szállítmányozót a külföldi feladó bízta meg a fuvarozással, mivel ebben az esetben gyűjtő szállítmányozó és a címzett között semmilyen jogi viszony nincs a szállítmány megérkezéséig, így a címzett közvetlenül nem rendelkezhet a gyűjtőszállítmányozó felé a küldeményre vonatkozóan. Az esetek többségében így az sem jelent megoldást, hogy az adózó a jogszabály alapján, felhatalmazást adhat a fuvarozó számára a rendszám módosítására. A gyűjtőszállítmányozás esetén nem ritka, hogy a fuvarozási határidő meghaladja a 15 napot, amely azt jelentené, hogy a szabályosan, a feladást megelőzően bejelenteet küldeményre kapott EKAER szám lejár, mielőtt a küldemény megérkezne a rendeltetési helyére. 7. Javasoljuk az 50/2014. (XII. 31.) NGM rendelet 3. -ának kiegészítését az alábbiakkal: Ha az áru értékét eredetileg nem forintban határozták meg, a bejelentésre kötelezett azt az elektronikus felületen forintban adja meg, a forintra történő átszámítás a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon történik. Olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani.

9 A miniszteri rendelet 5. (6) bekezdése tartalmaz rendelkezést a biztosíték meghatározásának kiszámítására abban az esetben, ha az áru értékét eredetileg nem forintban határozták meg. Ugyanakkor a rendeletben nem szerepel hasonló rendelkezés a évi XCII. törvény 22/E pont (6) bekezdés j) pontja szerinti bejelentési kötelezettséghez, amennyiben a termék értékét eredetileg nem forintban határozták meg. 8. Javasoljuk megvizsgálni azokat az eseteket is, amikor a magyar adózó, önhibáján kívül, az általa végzett logisztikai szolgáltatás sajátosságából adódóan nem tud eleget tenni a jelenlegi jogszabályban foglaltaknak és ez a szolgáltatási megbízás azonnali elvesztéséhez és munkahelyek megszűnéséhez vezethet. Ezért javasoljuk, hogy egyedi kérelmek alapján, a megbízhatóság megfelelő igazolását követően (pl. AEO minősítés), a gazdasági indokoltság szempontjait mérlegelve lehessen mentességet alkalmazni, amely kérelmek elbírálását a NAV hatáskörébe lenne célszerű utalni. Szövetségünk több hasonló problémával szembesülő gazdálkodóról tud, amelyek közül az egyik konkrét példát szeretnénk az alábbiakban bemutatni. A vállalat Hegyeshalom településen végez logisztikai szolgáltatást egy németországi csomagküldő cég részére, amely Magyarországon semmilyen kereskedelmi tevékenységet nem folytat. A logisztikai szolgáltatás abból áll, hogy a csomagküldő vállalat vevői által egy ausztriai gyűjtőraktárba visszáruzott napi több ezer küldeményt, a magyar logisztikai vállalathoz továbbítják a vissza küldött áruk beazonosítása, nyilvántartásba vétele, átcsomagolása és Németországba történő továbbítása érdekében. Az Ausztriából történő beszállítás esetén ebben az esetben lehetetlen eleget tenni az EKAER jelentési kötelezettségnek, hiszen a beszállításnak pontosan az a célja, hogy a magyra logisztikai szolgáltató rendszerezze, illetve vegye nyilvántartásba az egyedi vevők által visszaküldött küldeményeket. Amennyiben a vállalat nem kap felmetést a jelentési kötlezetteség alól, akkor arra kényszerül, hogy ezt a szolgáltatást felmondja, amely mintegy 70 alkalmazott munkájának megszűnését eredményezné. A német csomagküldő cég viszonylag egyszerűen át tudja szervezni ezt a vállalkozó viszonylag egyszerűen át tudja Ahogy a korábbiakban említettük, ez a példa nem egyedi jelenség, ezért félő, hogy az EKAER rendszer jelenlegi formájában történő bevezetése bizonyos szolgáltatási ágak (pl. a visszutas logisztika) magyar piacról történő teljes eltűnésével kell számolni, amely számos tisztességes gazdálkodó üzleti tevékenységének ellehetetlenülését és sok száz nehezen megteremtett munkahely megszűnését eredményezheti.