ARS ENSIS. Oktatás menetekkel

Átírás

1 ARS ENSIS Oktatás menetekkel Lichtenauer hosszúkard - vívásának kezdők számára dinamikus meneteken keresztül történő oktatásának módszertani ismertetője. Schunder László A menetekkel történő oktatás elméleti és gyakorlati alapjainak rövid ismertetőjét, a módszertan célkitűzéseinek ismertetését és a menetek leírását tartalmazó tanulmány. Készült az Ars Ensis 2013 évi Scholler 3 díjvívás számára.

2 Tartalomjegyzék Bevezető és célkitűzések... 3 A menetek technikai anyaga... 4 A menetekre épülő oktatás elméleti háttere... 4 Mozgástanulás... 4 Döntéshozatal... 5 A menetekre épülő oktatás gyakorlati háttere... 6 Kendo... 6 Box... 6 HEMA... 6 A Lichenaueri menetek... 7 A menetek fő csoportjai... 7 A védekező fél szerepe... 7 A menetrendszer felépítésének alapjai... 7 Alapvető állások és támadások oktatására szolgáló menetek... 8 Nachban történő alapvető törések oktatására szolgáló menetek... 8 Mesterütések alapvető használatának oktatására való menetek... 8 Összefoglalás

3 Bevezető és célkitűzések A Hosszúkard művészetének oktatása összetett és bonyolult folyamat. Számos különböző aspektusa van, és számos, egymástól néhány esetben gyökeresen eltérő cél felé törekedhetünk az oktatás során. Jelen tanulmányhoz szükséges meghatározni, hogy mely célt óhajtjuk elérni az oktatás során. Az én edzői és vívói felfogásomból fakadóan a hatékony vívás elsajátítását tartom a legfontosabb célnak. Hatékonyság alatt azt értem, hogy a vívó minél gyorsabb és egyszerűbb módon tudja ellenfelét legyőzni az adott verseny, párbaj vagy egyéb alkalommal megrendezett párbaj keretein bellül. Ehhez szükséges a technikák és különböző technikai elemek magas szintű ismerete, a vívás elveinek (vor, nach, stb) alkalmazása. Emellett fontosnak tartom, hogy a vívás során letisztult, kifinomult technikákat használjon, és a technikákat kreatívan, a helyzethez igazítva legyen képes alkalmazni. Emiatt alakítottam ki a meneteken keresztüli oktatás elméletét. A menetek csak és kizárólag a lichtenaueri tradíció alapvető elemeinek gyakorlására szolgálnak. Nem váltják ki a többi oktatási módszert, csupán egy új, kissé eltérő szemléletű eszközt jelentenek. Ebből kifolyólag az általam kidolgozott, és a továbbiakban ismertetésre kerülő oktatási metódus az alábbi két alapvető célkitűzésnek felel meg: 1. Neveljen 1v1 párbajokban helytállni képes vívókat. 2. Feleljen meg az Ars Ensis idevontakozó oktatási minőségi elvárásainak. A menetekre épülő oktatás során a vívók kiválasztott technikákat kell, hogy elsajátítsák, és legyenek képesek azokat szabadharcban készségszinten alkalmazni. (lásd: A menetek technikai anyaga című fejezetet.) Az ismeretanyag 1 elsajátítására 2 éves időintervallum áll rendelkezésre, átlagosan heti 1 alkalommal tartott 2 órás edzéssel, a szeptember június közötti időintervallummal. A tanulók kezdőnek tekinthetők a hosszúkard vívás területén, azaz semmiféle (negatív, vagy pozitív) transzfert 2 kiváltó mozgásismerettel nem bírnak. A tanulók átlagos fizikai teljesítménye erősen szóródik 3 így az nem képezheti az oktatás alapját. 1 Az Ars Ensis alaptananyagának Lichtenauerre vontakozó fejezete értendő ezalatt (kezdő középhaladó első év). 2 Edzéselmélet és módszertan, Dr. Szakály Zsolt adjunktus NyME-AK Hosszúkard vívás edzéselméleti háttere, Schunder

4 A menetek technikai anyaga Állások: Jobb Ökör Bal Ökör Jobb Eke Bal Eke Jobb Tető Bolond A Bal Tető állást saját tapasztalataim alapján nem tartom szükségesnek mélyen begyakorolni jobb kezes vívók esetében. Támadások Jobb Felső Bal Felső Jobb Alsó Bal Alsó Dühütés Keresztütés Sanda Skalp Kampó Szúrások (beleértve a nevesítetteket is) Csavarások (külső és belső) Törések Jobb alsó Bal alsó Jobb felső Bal felső A menetekre épülő oktatás elméleti háttere Mozgástanulás A vívás elsajátítása a mozgástanulásnak nevezett folyamaton keresztül történik. Ez a természetes folyamat jól ismert és megfelelően tanulmányozott módon működik, amely alól természetesen a hosszúkard vívás sem képez kivételt. Azonban azt szükséges megvizsgálni, hogy melyik az a legoptimálisabb mód, amely a HEMA oktatásának megfelelő. 4

5 A mozgástanulás definíciója 4 : Mozgástanulásnak nevezzük azt a folyamatot, amely során a sportoló elsajátít egy, a sportági mozgásanyaghoz tartozó mozdulatot, vagy mozdulati rendszert. A mozgástanulás során a vívók a menetekre alapuló oktatás során a technikákat nem önmagukban, hanem egyből egy folyamat, egy komplex rendszer a vívás közegébe ültetve sajátítják el. Így egyből rögzül a mozgás célja, és a különböző változók (ellenfél, terep stb) esetében az eltérő körülményekhez történő adaptáció is alapmotívumként jelenik meg. A menetek egymásra épülése miatt számíthatunk arra, hogy a korábban tanultak segítik az új mozgások elsajátítását, így fellép a transzfer jelensége. Döntéshozatal A vívás során számtalan ingert kell figyelembe venni a döntéshozatalhoz. A döntéshozatal működéséhez meg kell ismernünk az ingerek és a válaszok működésének módozatát. Mivel az idegi ingerületátvitel sebessége genetikusan determinált, ezért az edzéssel, tanulással nem fejleszthető. A válaszreakció kiválasztásának folyamata azonban jelentősen javítható a különböző válaszmotívumok begyakorlásával. Az agykéreg elsődleges mozgatóközpontjaiból induló mozgató pálya a piramis pálya, mely a nagy odafigyelést igénylő precíz mozdulatok, illetve az új ismeretlen mozgások végrehajtója. Kéreg alatti dúcokból (90%) és másodlagos kérgi területekről (10%) kiinduló pálya az extrapiramidális pálya, mely a durva, jól begyakorlott és a velünk született mozgásokat, mozgáskombinációkat irányítja. Az érzelmekhez kötött mozdulatok szintén extrapiramidális pályákon keresztül bonyolódnak. A két pályarendszer átfedésben, együttműködésben dolgozik, így szétválasztásuk inkább elvi természetű. 5 Ha a vívó a különböző technikákat külön külön egységként sajátította el, abban az esetben minden egyes tempo során önálló, az adott helyzet azonnali kiértékelésén nyugvó folyamat végigfuttatása után kiválasztott mozgást hajt végre. A menetek beidegződése kész válaszkészletet nyújt a leggyakoribb szituációkra, így jelentősen lecsökkenti a folyamat során fellépő döntési helyzetek számát. Ez jelentős sebességnövekedéssel jár. Emellett megfelelő számú menet azaz minta alapján a vívó nagyobb hatékonysággal lesz képes önálló döntések meghozatalára, a vívásának az adott körülmények közé adaptálására. 4 A hosszúkardvívás edzéselméleti háttere, Schunder, Sportegészségügyi ismeretek, Dr. Osváth Péter

6 A menetekre épülő oktatás gyakorlati háttere A különböző sportágak természetesen régen felismerték ezeket a törvényszerűségeket. Ezek tanulmányozása adta az egyik alapot jelen tanulmány elkészítéséhez. Kendo Talán a legismertebb példa a menetekkel való oktatásra a távolkeleti harcművészetek kata gyakorlatai. Ezek esetében egyéb jelentőségeket is társítanak a fix mozgások gyakorlásához, de ezt a filozófiai tartalmat jelen tanulmány során nem vesszük figyelembe. A kendo 10 formagyakorlatot ismer, és alkalmaz. A sportág történetéből fakadóan ezek a formagyakorlatok számos olyan elemet tartalmaznak, amelyek ma már nem részei a kendo vívásának. A kata-gyakorlás során javult a testtartás, élesedett a látás, a rossz szokások elmaradtak, nőtt a sebesség, a vágások és a szúrások biztosak és erőteljesek lettek, a vívók megtanulták a maai-t, a shio ai-t, a tachisuji-t, csiszolódott a lélek, tökéletesedett a technika stb. 6 Box A boxban a versenyzők kettő három és négyütéses kombinációkat gyakorolnak. Ezek a kombinációk gyakorlatilag olyan mélyen beépülnek a boxolókba, hogy egyfajta dinamikus sztereotípiaként működnek, vagyis adott ingerekre a feltételes reflexeknek mindig azonos sorozata mobilizálódik, dinamikus egészet alkotva. A boxoló egyetlen akaratlagos parancsal döntéssel elindítja az adott kombináció végrehajtását. Az onnantól egyfajta beégetett filmként pörög végig, a boxoló pedig nem tudja leállítani a cselekvéssort, mert az gyorsabban hajtódik végre, mint ahogy az agy az ellentétes parancsokat kiadná, és azokat az izmok végrehajtanák. HEMA A középkori forrásokban is találhatunk utalásokat menetekre. Ilyenek például a Meyer féle vívókönyvben 7 található hosszúkardos illetve tőrös menetek, amelyek tipikus harci szituációkat írnak le, illetve az azokra adandó optimális válaszokat jelenítik meg. Számos menetet ír le, különböző fegyverekkel és támadásokkal, illetve egyes menetek végén több, szabad befejezést javasol. Inkább a boxban használt taktikai eszközökhöz hasonlítható, mint a szigorú sorrendiséget követeő távol keleti kata gyakorlatokhoz, annál is inkább, mert jelenlegi tudásunk alapján az előzőhöz hasonló funkciót töltöttek be. Ez részben a HEMA vívás spirituális mozgásművészetté válásának hiányából fakadó jellegzetesség. 6 Noma Hisashi: Kendo tokuhon ford: Vachter Á. 7 Meyer, Joachim: A szabad lovagi vívás alapos leírása Fordította: Waldmann Szabolcs 6

7 A Lichenaueri menetek A menetek fő csoportjai Az általam kialakított menetek három fő csoportba tartoznak. Az első csoport az Állások és az alapvető támadási formák, vagyis a különböző oldali szúrások, illetve alsó és felső ütések végrehajtására koncentrál. A menetek célja az alapvető technikai elemek oktatása, illetve a vívás és támadás folyamatosságának kifejlesztése. A vívó szokja meg az alapállás támadás kivonulás koncepcióját, és képes legyen ez alapján küzdeni. A második csoport a vívás során jellemzően előforduló helyzetre, a nachban történő törésre és vor visszaszerzésére készíti fel a vívót. Ezen technikák célja, hogy a vívó megvédje magát az ellenfél támadásától, és visszavegye az előnyt, de legalábbis megszüntesse az ellenfele előnyét. Emellett azt kell megszoknia, hogy azonnal visszatámad, nem adva ezzel lehetőséget az ellenfelének, hogy folyamatos nyomás alatt tartsa a vívót. A harmadik csoport a mesterütések gyakorlására szolgál. Segíti a mesterütések elsajátítását, és azoknak a vívás koncepciójába való beültetését. A mesterütésekben rejlő előnyök teljeskörű megismerése és kihasználása nem célja ezeknek a meneteknek. Ennek oka az a az Ars Ensis tananyagában is megnyilvánuló törvényszerűség, hogy a mesterütések tudatos és magasfokú alkalmazásához több év intenzív vívása szükséges. A védekező fél szerepe A Lichtenauer-i alapelvek szerint a jó vívó nem védekezik, hanem megtöri a támadásokat. Mivel jelen esetben a valóság absztrakciója teszi lehetővé a célkitűzések teljesítését, ezért a védekező fél szerepe a gyakorló fél segítése, és a gyakorlás lehetővé tétele. Ezért csupán fogadja a támadásokat, alap hárítással. Az alap hárítás a kövektezőképpen végrehajtandó: A védekező kardjával az oldala mellett megfogja a támadást. A távolságot hátralépéssel tartja és/vagy korrigálja. Ügyel arra, hogy ne hátráljon ki a vívótávolságból. Ha a mozgásanyag tanulásában az ismeretek szintjét elérte, vagy meghaladta a gyakorló, akkor a védekező vél a kivonulás során lead egy egyszerű ütést, olymódon, hogy azt a gyakorló félnek a helyes kivonulással kelljen hárítania. Ennek az ütésnek pontosnak, és erősnek kell lennie, és valós támadási szándékkal kell megütni. A menetrendszer felépítésének alapjai A menetek sorrendjét úgy állapítottam meg, hogy azok minél inkább elősegítsék a pozitív transzfer jelenségének felbukkanását. A legegyszerűbb, az ösztönös mozgásformához leginkább közel álló állásból indított alapvető támadással kezdődik a menetsor, és innen koherens egészet alkot. Emiatt nem javaslom a sorrend megváltoztatását. 7

8 A menetek száma a technikai szükségeszerűségeken kívül az Ars Ensisre jellemző oktatási terminus figyelembe vételével is készült. A menetek leírása végén közlök egy táblázatot, ami szerint a menetek oktatását bele lehet illeszteni az éves oktatás időkeretébe. Alapvető állások és támadások oktatására szolgáló menetek Menet száma Kiinduló állás Támadás#1 Támadás#2 Kivonulás A1 Jobb Tető Jobb Felső n.a. Bal Ökör A2 Jobb Tető Jobb Felső Jobb Alsó Bal Ökör A3 Jobb Tető Jobb Felső Jobb Felső Bal Eke A4 Bal Eke Jobb Felső Jobb Alsó Bal Ökör A5 Bal Ökör Bal Felső Jobb Felső Bal Eke A6 Bal Eke Szúrás Jobb Alsó Bal Ökör A7 Bal Ökör Szúrás Jobb Alsó Bal Ökör A8 Bal Ökör Jobb Felső Bal Felső Jobb Eke A9 Jobb Tető Jobb Felső Bal Felső Jobb Ökör A10 Jobb Tető Bal Felső Bal Alsó Jobb Ökör A11 Bolond szúrás Jobb Alsó Bal Ökör Nachban történő alapvető törések oktatására szolgáló menetek Menet száma Akasztás Technika Kivonulás N1 Alsó (erős) Belső felső csavarás Bal Ökör N2 Alsó (gyenge) Külső felső csavarás Jobb Ökör N3 Alsó (gyenge) Levétel Jobb Eke N4 Felső (erős) Belső alsó csavarás Bal Ökör N5 Felső (gyenge) Átkapás Jobb Eke A vívóknak eddigre tisztába kell lennie az erős és a gyenge fogalmával. Ettől függetlenül ezek a menetek alkalmasak ezen fogalmak tisztázására és definiálására. Ezek a menetek a törésen kívül alkalmasak a kardérzék fejlesztésére is. Mesterütések alapvető használatának oktatására való menetek Menet száma Kiinduló állás Mesterütés Követő technika Kivonulás M1 Jobb Tető Dühütés Dühös hegy Bal Ökör M2 Jobb Eke Dühütés Dühös hegy Bal Ökör M3 Jobb Tető Kereszt (jobb) Jobb Alsó Bal Ökör M4 Bal Ökör Kereszt (jobb) Kereszt (bal) Jobb Ökör M5 Jobb Tető Kampó Sanda Bal Ökör M6 Jobb Tető Sanda Bal Alsó Jobb Ökör M7 Jobb Tető Skalp Jobb Alsó Bal Ökör M8 Jobb Tető Kereszt (jobb) Skalp Bal Ökör 8

9 Összefoglalás A meneteken alapuló oktatás véleményem szerint nagyon jól illeszkedik abba az elvi-elméleti koncepcióba, hogy a technikákat ne mereven, gépiesen oktassuk, hanem egy dinamikus rendszer részeiként azaz in motus A menetekkel való oktatás nem helyettesíti a többi eszközt, azaz az egyes ütések és technikák egyenkénti begyakorlását, az irányított menetekkel való vívást és a többi bevett oktatási módozatot. A kezdő vívóknak azonban olyan gyakorlati eszközöket ad a kezébe a módszer, amit azonmód tud alkalmazni a szabadvívások során, ezáltal növelve a hatékonyságát és a sikerélményét. A tapasztalataim alapján teljesen kezdő vívók esetében jól működik a rendszer, és sikeres, agilis harcosokká fejlődnek ezzel a módszerrel. Schunder László 9