A finanszírozási technikák alkalmazásának tapasztalatai és ösztönzô hatásai a hazai egészségügyi szolgáltatások közfinanszírozásában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A finanszírozási technikák alkalmazásának tapasztalatai és ösztönzô hatásai a hazai egészségügyi szolgáltatások közfinanszírozásában"

Átírás

1 A finanszírozási technikák alkalmazásának tapasztalatai és ösztönzô hatásai a hazai egészségügyi szolgáltatások közfinanszírozásában Dózsa Csaba, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Az egészségügy finanszírozásában a minôség, a hatékonyság, az esélyegyenlôség alapcél. A szolgáltatások finanszírozásában ezért olyan technikákat, módszereket kell alkalmaznunk, amelyek ezen célok elérését elômozdítják a bennük rejlô ösztönzô mechanizmusok révén. A fenti három alapvetô cél elérésében, valamint az egészségügyi kiadások féken tartásában további fontos körülményként jelenik meg az, hogy a szolgáltatásvásárlói és szolgáltatás nyújtói szerepek markánsan elkülönüljenek egymástól (purchaser-provider split). Ezzel egyidejûleg, a vásárló és szolgáltató kapcsolata jól definiált szerzôdésekre alapozódjon, melyekben a teljesítmény és a minôség jelentôs szerepet kap. Magyarországon a rendszerváltást követô években 3-4 év alatt alakult ki egy nemzetközileg igen korszerûnek tekinthetô irányítási és finanszírozási struktúra, a szolgáltatást nyújtók és a szolgáltatásvásárló elkülönítése, a társadalombiztosítás, majd ezen belül az egészségbiztosítás elkülönült alap-szerû mûködtetése, a vásárló szervezetének (OEP) a megalapítása, valamint az intézményi tulajdon túlnyomó többségének önkormányzati tulajdonba kerülése jelentette a következô lépést. Az így kialakult helyzettel ugyanakkor számos probléma még nem oldódott meg, sôt tíz év elteltével sem sikerült még számos olyan kérdésre választ adni, amelyek már a kádárizmus korszakában, a as években is komoly problémaként jelentkeztek, mint pl. a hálapénz, vagy a túlméretezett és területileg aránytalan és sok szempontból korszerûtlen felépítésû kórházi kapacitás. lentétes logikán alapuló esetátalány-elszámolás, a Homogén Betegségcsoportokon (HBCs) alapuló finanszírozási rendszer ban került bevezetésre a házi szakápolás, amely régi adóssága volt a hazai rendszernek. Ez csak az elsô lépésnek tekinthetô a beteg otthonában igénybe vehetô szolgáltatások palettájának fejlesztésénél) április 1-tôl megvalósult a részleges teljesítményfinanszírozás bevezetése a gondozóintézeti gondozás rendszerében. (Ezzel, a betegforgalom követhetôvé és elemezhetôvé tételével egy újabb feketedoboz került feltörésre.) január 1-én került elkülönítésre a járóbeteg szakellátáson belüli laborkassza, reagálva a laborteljesítmények és kiadások járóbeteg szakellátáson belüli szabályozatlan és kontroll nélküli rohamos növekedésére októberében az alapbérhez viszonyítva átlagosan 50%-os központi béremelés utalása elôször fix elemként történt, majd fokozatosan beépítésre került az Egészségbiztosítási alap (E. alap) finanszírozási rendszerének megfelelô elemeibe áprilisa: teljesítmény volumen kereten alapuló finanszírozás bevezetése az aktív fekvôbeteg szakellátás, valamint a járóbeteg szakellátás területén a 2003-as év, mint bázis alapján. Mindezen változtatások ellenére azonban a vizsgált tízéves idôszak során a kiadások, illetve az ellátórendszer szerkezetében sem történt lényeges elmozdulás a járóbeteg szakellátás vagy az alapellátás irányába, ahogy azt az 1. sz. ábra is mutatja, jóllehet, a mindenkori egészségpolitika legitim módon célul tûzte ki ezt (1. ábra). AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK A A RENDSZERVÁLTÁST KÖVETÔEN A kilencvenes évek elején kialakított markánsan elkülönülô szolgáltatásnyújtói és szolgáltatás-vásárlói szerepekben egyre nagyobb hangsúly helyezôdött a finanszírozási technikákra és a finanszírozási díjakra. Az alábbiakban a fôbb változásokat mutatjuk be kronológiai sorrendben, részletesebb értékelés nélkül. Az alapellátásban, a korábbi körzeti orvosi rendszert július elsejétôl felváltotta a szabad orvosválasztáson és a nagyrészt a begyûjtött kártyaszámot követô fejkvóta alapon finanszírozott háziorvosi (vagy családorvosi) rendszer. Az OEP megalakulásának évében, július 1-tôl pedig a járóbeteg szakellátás területén bevezetésre került az ún. német ponton alapuló tételes ( fee-for-service ) technika, az aktív fekvôbeteg szakellátásban pedig az ezzel el- 1. ábra Az OEP gyógyító-megelôzô ellátási kiadásainak megoszlása az egyes kasszák között ( ) [Adatforrás: OEP] 18 IME IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM MÁJUS

2 A továbbiakban a finanszírozási rendszer ösztönzô mechanizmusait tekintem át, a finanszírozó és szolgáltató közötti, a költségek viselésére vonatkozó kockázatmegosztásra fókuszálva, mivel a megfelelôen kialakított kockázatmegosztást kulcsfontosságúnak tekintem az optimális forrásallokáció kialakítása szempontjából az egészségügyben. I TECHNIKÁK HATÁSA Az alábbi fejezetben a rendszerváltást követô évtizedben kialakult finanszírozási rendszer ösztönzô mechanizmusait, valamint a finanszírozó és szolgáltató közötti, a költségek viselésére vonatkozó kockázatmegosztást tekintjük át. A hazai finanszírozási rendszer vitathatatlan elônye a kínálat orientáltság, azaz a több és több szolgáltatás nyújtásában való érdekeltség, ami lehetôvé tette, hogy ne alakuljanak ki várólisták (pontosabban: ha a gyakorlatban léteznek is várólisták, azon nem transzparens módon mûködnek). A rendszerrel kapcsolatos fôbb kifogásoak: Minôség, pazarlás, az equity nem érvényesülése: az ellátórendszerben problémát jelent, hogy a nyújtott szolgáltatások minôsége jelentôs különbségeket mutat, a megfelelô szintû szolgáltatásokhoz való hozzáférésben nagy az esetlegesség és az egyenetlenség, miközben számos esetben fölösleges vagy párhuzamosan elvégzett vizsgálatokra, beavatkozásokra kerül sor (mely esetekben az elvégzett egészségügyi szolgáltatásnak, kezelésnek, beavatkozásnak nincsen terápiás hozadéka). Gyenge kapuôr funkció az alapellátásban, a kórházcentrikusságot elôsegítô finanszírozási technika és intézményrendszer a járó szakellátásban. A jelenlegi finanszírozási és érdekeltségi rendszerben a háziorvost az alkalmazott finanszírozási technikák nem ösztönzik a kapuôri szerep betöltésére. A fejkvóta alapú finanszírozás mellett nincs teljesítmény alapú eleme, ráadásul a minôségi ellátás elemei is alapvetôen hiányoznak. Az 1992-es évben bevezetett háziorvosi rendszerrel együtt elképzelt kapuôri szerep ellátása nem megy zökkenômentesen, mivel mind a járóbeteg szakellátás, mind a fekvôbeteg ellátás irányában megnövekedett a betegek továbbküldési aránya. Ennek tudható be, hogy nem csökkent a hazai egészségügy kórházcentrikussága. A járóbeteg szakrendelés egy meghatározó hányadának szabad felkereshetôsége ugyanakkor lehetetlenné teszi a kapuôri szerep betöltését, másrészt a járóbeteg ellátás a finanszírozási technikáknak és a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz támogatási rendszernek köszönhetôen elszívja a beteget az alapellátásból, s a krónikus betegek gondozása nem egy esetben áttevôdik a járóbeteg szakellátásba. A háziorvosnak nincs rendszerszerûen biztosított információja a praxisához tartozó lakosság ellátásáról. A szinte száz százalékban teljesítmény alapú szakellátási finanszírozás, ezen belül is az inkább kifizetôdô aktív fekvôbeteg szakellátás a magasabb szintû és drágább ellátás felé húzza a betegutakat. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi aktív kórházi esetek OEP becslés szerint is jelentôs, legalább 20-25%-át lehetne a kórházakon kívüli járóbeteg-ellátási formában, vagy egyéb nappali ellátási formában definitív módon kezelni ugyanazzal a terápiás hozadékkal. A kórházak mellett mûködô szakrendelések, szakambulanciák sokszor nem a szûrôjét, hanem a kapuját jelentik a fekvôbeteg szakellátásnak. Mint már sokan rámutattak, a három ellátási szint pazarló módon kapcsolódik össze, egy fejre állt piramis formájában: 2. ábra Az egészségügy jelenlegi finanszírozási rendszere: a feje tetejére állított piramis A felturbósított kórházi és rendelôi munka ugyanakkor a változó költségek és sok esetben a helyenként túlzott mértékû gép, és mûszerállomány növekedése miatt jelentôs forrásokat visz el az egészségügyi rendszerbôl, amelyek csökkentik a bérekre, illetve az épületek és a hagyományos gép- és mûszerpark szinten tartására fordítható összegeket. Magyarországon a torz érdekeltséget a hálapénz, vagy más szóval a paraszolvencia intézményrendszere tovább erôsíti, hiszen leegyszerûsítve a helyzetet, mind az orvosok, mind az intézményvezetés a többletszolgáltatás nyújtásában érdekelt (több mûtét, több HBCs, több paraszolvencia). Fentiek összességeként elmondhatjuk, hogy az ellátás progresszivitást jellemzô piramisa a feje tetejére állt (2. ábra). A fordított piramis azt jelzi, hogy a kívánatos ösztönzési irány fordított és a magasabb ellátási szint felé tolódik el a betegellátás. A fenti érdekeltség azonban sok esetben nem esik egybe az ápolási idô csökkentése, illetve egyes rentábilisabb ellátási formák terjesztése esetén (pl. krónikus ellátás az aktív fekvôbeteg hosszú ápolási esete helyett, egynapos sebészet végzése többnapos ellátás helyett). A rendszer további problémája, hogy az egyes eljárások, tevékenységek fizetôképessége jelentôs eltérést mutat. Számos beavatkozás kórházi esetként való elvégzése és elszámolása jóval magasabb díjon kerül elszámolásra, mintha ugyanazt a beavatkozást a járóbeteg szakellátásban végezték volna el. A díjak értékében meglévô további aránytalanságokat legjobban azok a tendenciák mutatják, hogy a kilencvenes évek második felétôl egyes, fôként új eljárások, diagnosztikus eszközök magánbefektetések formájában gombamód szaporodtak a hazai ellátórendszerben, fôbb példák a CT, MRI eszközpark, a csontsûrûségmérés eszközei, mammográfok, az IVF (mesterséges megtermékenyítési) eljárás, mûvese-kezelôhelyek, automata laborkészülékek. Eközben IME IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM MÁJUS 19

3 egyes hagyományos, de költség-hatékonynak minôsíthetô terápiák háttérbe szorultak az ellátórendszerben, jelentôs minôségi és esélyegyenlôségbeli különbségeket okozva. Miközben a hagyományos gép-mûszerpark általában leértékelôdött, és elavult (pl. röntgen géppark, altatógépek), amelyek felújítására központi programokat kellett meghirdetni. KOCKÁZATMEGOSZTÁSI LEHETÔSÉGEK A VÁSÁRLÓ ÉS A SZOLGÁLTATÓ KÖZÖTT A finanszírozás rendszerében nagy jelentôsége van annak, hogy az ellátási költségek térben és idôben jelentôs részben tervezhetetlenül, kiszámíthatatlanul való felmerülésében ki és milyen mértékben viseli a kockázatot. A két szélsô érték között, amikor a teljes kockázatot a vásárló, finanszírozó, a másik esetben a szolgáltatók, ellátók viselik, számos köztes állapot ismert, amelyet a különbözô finanszírozási technikák képviselnek (3. ábra). A kockázatmegosztás, illetve a kockázatviselés az aktív fekvôbeteg szakellátás esetében HBCs alapú elôre kihirdetett alapdíj és érvényes HBCs esetén, eltekintve most a zárt kassza feltételétôl vázlatosan az alábbiakban jellemezhetô. A vásárló/finanszírozó kockázata egyrészt a betegszám, a kórházi esetek számának növekedésében (mely jelenthet indokolatlan kórházi eseteket is), illetve a betegösszetételben (case-mix), a kórházi esetek súlyosságában jelentkezik, amely sok esetben valós ellátás nélküli kódolási manipulációkkal is emelhetô. A szolgáltató pénzügyi kockázata a rendkívülien drága (un. extrafinanszírozású, vagy cost outlier) esetek, illetve az egyes homogén betegségcsoportokon belül rendre a magasabb ellátási költségû esetek elôfordulásában nyilvánul meg. (Az átlagköltség-finanszírozáson alapuló DRG-HBCs rendszerben így rendre veszteséges eseteket termel az intézet, fôként a megyei kórházaknál és az egyetemi klinikáknál.) A kockázatok elkerülésének, illetve kezelésének lehetôsége a fenti esetben a finanszírozó részérôl egyrészt a szerzôdött kapacitások (pl. ágyszám, mûtôblokkok száma, gép- mûszerkapacitás) és az éves volumenkorlátok szerzôdésekben történô rögzítése, másrészt a folyamatba épített, valamint az utóellenôrzések szintjének, intenzitásának erôsítése lehet. A kórházak funkcionális módon a technikai hatékonyság javításával, a fajlagos költségek csökkentésével, valamint dinamikus, az igényekhez és a lehetôségekhez lehetô legjobban alkalmazkodó kórházi struktúrával válaszolhatnak a kihívásokra. Makrogazdasági szempontból diszfunkcionális módon (ami üzemszinten természetesen nagyon is racionális lehet) az indokolatlan esetek számának növelésével, a drága esetek más intézetekbe (pl. egyetemi klinikák) irányításával, vagy egyszerûen a kódolási trükkök magas szintre helyezésével érhetnek el jobb jövedelmezôséget ugyanazon a rendszeren belül csökkentve a pénzügyi kockázatokat. A finanszírozó a kockázatok egy részét magára vállalhatja a magas kockázatú esetek egyedi igények alapján történô költségelszámolással, amelynek 1999-ben a jogi alapja is megteremtôdött. Ez alapján az OEP évente esetet számol el tételes költségek alapján a kórházak és klinikák felé (extrafinanszírozás). Látni kell azt is, hogy Magyarországon néhány év ritka kivételével az éves zárt kassza betartásával a finanszírozó voltaképpen a teljes kockázatot az intézményekre hárítja oly módon, hogy alkalmazza a havonta lebegtetett alapdíjak rendszerét, vagy idôrôl idôre a visszanormálás eszközéhez nyúl, a HBCs súlyszámok visszaosztásával úgy, hogy az országos CMI egy legyen, vagy egy alá kerüljön. Az elôre kihirdetett alapdíjak és súlyszámértékek prospektív finanszírozást jelentenek, míg az országos teljesítmények és országos kassza alapján történô díjérték-lebegtetés a retrospektív elemeket erôsítik. A pénzügyi kockázat aránytalan eltolása a szolgáltatói oldal felé ugyanakkor erôsíti a rendszer káros kockázati 3. ábra Kockázat megosztás (risk-sharing) az egyes finanszírozási formák esetén a finanszírozó és az egészségügyi szolgáltatók között [9] 20 IME IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM MÁJUS

4 szelekciós mechanizmusait, veszélyezteti az ellátás minôségét, a túlélés érdekében csalásra ösztönzi a szolgáltatókat, és nem utolsó sorban politikai kockázatot jelent a kórházak és egyéb szolgáltatói csoportok (pl. háziorvosok) erôs érdekérvényesítô képessége miatt mind a helyi, mind az országos politika színterein. Kornai János ugyanakkor azt a véleményét fejti ki új könyvében (8), hogy a szelekciós hatásokat sokkal jobban kéne hagyni érvényesülni, mivel a kórházak végeredményben puha költségvetési korláttal mûködnek, ez pedig semlegesíti a HBCs-technika szabályozó hatásait. KOCKÁZATMEGOSZTÁSI TECHNIKÁK A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY ÁBAN A hazai gyakorlatban a fentiekben felsorolt akciók, ellenakciók mindegyikére akad bôven példa, illetve megvan a jogszabályi keret az alkalmazásukra. Végezetül tekintsük át, hogy a magyarországi közfinanszírozásban alkalmazott módszerek a kockázatmegosztás és a kockázat mértéke szempontjából milyen viszonyban állnak egymással. A finanszírozási rendszer korrekcióival a kockázat megosztási tengelyen jobbra-balra tudunk mozogni, aszerint, hogy az egészségpolitika a prioritásait hogyan fogalmazza meg, és a szolgáltatói érdekeltséget milyen irányba akarjuk módosítani. Ha az éves költségvetési keretek mindenáron való betartása a cél, akkor a vízszintes tengelyen jobb felé kell mozogni az intézményekre hárítva a nagyobb kockázatot. Ha a szolgáltatók stabil pénzügyi helyzetét akarjuk erôsíteni és ösztönözni ôket a többlet szolgáltatások nyújtására, akkor a kockázatok jelentôs részét át kell vállalnia a finanszírozónak balra mozogva a tengelyen, fôként retrospektív és teljesítmény alapú finanszírozási technikákat alkalmazva, mint a HBCs rendszer. A durva átlagfinanszírozás kényelmesebb a finanszírozónak, de nagyobb, sokszor kezelhetetlen kilengéseket okoz a szolgáltatói oldalon, vagy a betegek felvételénél és ellátásánál káros szelekcióra ösztönöz. Az átlagköltségen alapuló csoportos, de nem tételes finanszírozási technikákkal általában a vízszintes tengely középtájára toljuk el a kockázatot arányosan megosztva a rizikót a két szerzôdô fél között. A kockázat mértékét az egydimenziós ábrázolás nem kezeli, ugyanakkor egyértelmû, hogy teljesen más szintû pénzügyi kockázattal dolgoznak a kórházak, mint a háziorvosok vagy a szakrendelôk. A kockázat becslése, vagy tapasztalati értékek alapján történô mérése, valamint ez alapján kvantifikálható modell felállítása tudományos igényességû kutatómunkát igényel. ÖSSZEFOGLALÁS A rendszerváltást követôen az egészségügyi közfinanszírozás rendszerében a lehetséges technikáknak, módszereknek széles tárháza került bevezetésre, alkalmazásra. A finanszírozás alapelve a normativitás lett, az országosan egységes elvek, szabályok és összegek alapján történô finanszírozás. Az elmúlt idôben fôként a pénz kövesse a beteget elv került kihangsúlyozásra a teljesítményekhez kötôdô technikák alkalmazásával. (Az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy a betegek hova áramlanak (milyenek az ellátási utak), mennyire hatásos ellátásokat vesznek igénybe és milyen minôségben.) A másik jellemzô az ellátás-típusonkénti erôs szegmentáltság lett, mely alapvetôen nem teszi érdekeltté a szolgáltatókat abban, hogy a betegek költség-hatékonyan biztosítható komplex ellátására koncentráljanak. A diszfunkciókat és a kialakult rendszer általános negatív ösztönzô hatásait csak egy több éven keresztül tartó átgondolt intézkedéssorozattal lehet kiküszöbölni, úgy, hogy a rendszer stabilitása megmaradjon, és az ösztönzô rendszer fordított piramisa a talpára álljon. A finanszírozási technikák, más megfogalmazásban finanszírozási ösztönzôk átalakításával együttesen más intézkedésekkel, fejlesztési programokkal szükségszerûen el kell érnie, hogy az intézményi ellátórendszer jelentôs struktúraátalakításon menjen keresztül. Ez az aktív kórházi kapacitások jelentôs koncentrálódását és csökkentését kell hogy eredményezze, miközben az ezt kiváltó járóbeteg ellátási és invazív rövid idejû (24 óránál rövidebb) ellátások infrastruktúrája jelentôs fejlôdésen megy majd keresztül. A morbiditási viszonyoknak megfelelôen a rehabilitációra, a geriátriára, az ápolásra, hospice ellátásra, stb. szakosodott intézmények, és otthonápolási szolgáltatók kapacitásainak jelentôs bôvülésére van szükség, amely eredményeként kialakulhatnak ezek országos hálózatai, csökkentve a területi ellátási egyenlôtlenségeket a hozzáférésben. Az egészségbiztosítás irányítási struktúrájában biztosítani kellene a nagyobb stabilitást, és az operatív tárcaszintû irányítást a stratégiai vezetést megvalósító fôként szakmai és nem politikai alapokon nyugvó igazgatótanácsi és felügyelôbizottsági vezetésnek kellene átvennie. A Egészségbiztosító mûködésében erôsíteni kellene az üzleti szellemet, a hatékonyság- és minôségorientáltságot. Az E. Alap gazdálkodásában a több évre szóló tervezhetôséget, az évek közötti költség átcsoportosíthatóságot, a kasszák közötti dinamikus átjárhatóságot, kiszámíthatóságot, és gazdálkodási szemléletet. Az egészségügyi szabályozási és irányítási rendszerben el kell végezni a hatáskörök és felelôsségek pontosabb meghatározását és lehatárolását. A finanszírozási rendszer továbbfejlesztése során két alapvetô célt javasolt kitûzni: az egészségügyi szolgáltatások minôségének fejlesztését és az allokációs hatékonyság javítását. A minôség fejlesztésének a fôbb területei a klinikai audit, a szakfelügyeleti rendszer megerôsítése, a minôségi indikátorok képzése és elemzése, amelyek összességében elvezethetnek minket az intézményi akkreditáció rendszeréhez. Folytatás a következô oldalon. IME IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM MÁJUS 21

5 IRODALOMJEGYZÉK [1] Jegers M., Kesteloot K., De Graeve D., Gilles W.: A typology for provider payment systems in health care. Health Policy 2002; 60; [2] Mihályi P.: Magyar Egészségügy: diagnózis és terápia, Springer Orvosi Kiadó Kft., [3] Forsberg E, Axelsson R, Arnetz B.: Financial incentives in health care. The impact of performance-based reimbursement. Health Policy 2001; 58; [4] Olson M.: A kollektív cselekvés logikája. Osiris, Budapest 1997 [5] Dózsa Cs.: Agresszív HBCS politika Magyarországon: kérdések és válaszok a HBCS rendszer mûködésével és jövôjével kapcsolatban. Informatika és Menedzsment az Egészségügyben (IME), (4): [6] Boncz I., Nagy J., Sebestyén A., Kôrösi L.: Financing of health care services in Hungary. Eur J Health Econ, 2004, 5(3): [7] Kiss Zs., Molnár A., Dublinszky P.: A teljesítményvolumen-korláton alapuló finanszírozás tapasztalatai. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2005, 43(1): [8] Kornai J., Eggleston K.: Egyéni választás és szolidaritás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, [9] Boncz I., Dózsa Cs.: Az egészségbiztosítási és egészségfinanszírozási rendszer változásai MOTESZ Magazin, 2002, (6): [10] Nagy B., Dózsa Cs.: Az irányított betegellátási program tapasztalatai és a továbbfejlesztés lehetôségei. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2002, 40(4): [11] Orosz É.: Félúton vagy tévúton? Egészségünk félmúltja és az egészségpolitika alternatívái. Budapest, Egészséges Magyarországért Egyesület, [12] Guillem Lopez C.: Incentives in Health Systems (ed.) - Springer Verlag, Berlin, [13] Dózsa Cs., Borcsek B., Boncz I.: Az Egészségbiztosítási Alap bevételi és kiadási oldalának elemzése Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2003, 41(5): [14] Boncz I., Nagy J.: A Homogén Betegségcsoportok (HBCS) rendszerének 10 éves tapasztalatai finanszírozói oldalról. Egészségügyi Menedzsment, 2003, 5(2): [15] Boncz I.: The Hungarian Health Insurance System. Hospital, 2003, 5(5): [16] Chikán A.: Globalizáció-egészségügy. Recept, 2001, 12(5):4-5. [17] Csedô Z., Nagy B., Dobák M., Dózsa Cs., Gulácsi L.: Új modellek a modellben: felsô vezetôi kihívások az irányított betegellátási modell tükrében. Orvosi Hetilap, 2003, 144(23): [18] Boncz I.: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 10 éves mûködésérôl ( ). Egészségügyi Menedzsment, 2004, 6(1): [19] Bodnár V.: Mit is ért(s)ünk kontrolling alatt? Informatika és Menedzsment az Egészségügyben, 2004, 3(1): [20] Boncz I., Sebestyén A.: Az egyetemek szerepe a progresszív betegellátás rendszerében. Orvosi Hetilap, 2003, 144(11): [21] Szummer Cs.: Degresszív egészségpolitika Magyarországon? Informatika és Menedzsment az Egészségügyben, 2004, 3(2): Dózsa Csaba május 27-én született Vácott. Középiskolai tanulmányait a Sztáron Sándor (ma Madách Imre) Gimnáziumban folytatta, 1987-ben érettségizett ben szerzett közgazdasági oklevelet a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Társadalomtudományi Karán (Társadalompolitikai Elemzô-tervezô és Szociológia Szakirány). Egyetemi tanulmányai alatt a Széchenyi István Szakkollégium tagja volt között világbanki ösztöndíjjal Spanyolországban folytatott posztgraduális tanulmányokat (Universidad de Barcelona y Pompeu Fabra, Barcelona) az egészség-gazdaságtan területén és szerzett egészség-gazdaságtani master diplomát (Máster en Economía de la Salud) tôl az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál dolgozik, jelenleg fôigazgató-helyettesként. Több alkalommal vett részt külföldi tanulmányúton egészségügyi finanszírozás és egészségpolitika témakörökben (Winston-Salem, Philadelhpia, Washington, USA; Utrecht, Groningen, Hollandia; East-London University, University of London, Birmingham, U.K.). Az egészségügyi szolgáltatók finanszírozási típusai, ösztönzô rendszerek, az egészségügyi technológia-elemzések módszertana és alkalmazásának területei az egészségügyi rendszerben, az irányított betegellátás mûködése, ezen belül a fejkvótás finanszírozás kockázat-alapú finomításának lehetséges útjai (risk-adjustment), a közszolgálati intézmények stratégiai menedzsmentje témakörökben rendszeresen tart elôadást hazai és külföldi tudományos és szakmai konferenciákon, folyóiratokban számos publikációja jelent meg. 22 IME IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM MÁJUS

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2014.

Részletesebben

Struktúraváltás Zirci Erzsébet Kórházban (2007-2014) avagy, van élet az aktív ellátások megszűnése után is''

Struktúraváltás Zirci Erzsébet Kórházban (2007-2014) avagy, van élet az aktív ellátások megszűnése után is'' Struktúraváltás Zirci Erzsébet Kórházban (2007-2014) avagy, van élet az aktív ellátások megszűnése után is'' Veszprém Megyei Orvos- Gyógyszerész Napok Sümeg, 2014. november 22. Zirci Erzsébet Kórház- Rendelőintézet

Részletesebben

Az egészségügyi rendszer

Az egészségügyi rendszer Az egészségügyi rendszer Egészséggazdaságtan és biztosítás, 2. elıadás Tantárgyi tematika- emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzési szak

Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzési szak Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzési szak Tagozat: nappali, esti Képzési idő: 4 félév Választható szakirányok: Egészségpolitika tervezés és elemzés Egészség-gazdaságtan Összes kredit:

Részletesebben

Járó- és Fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi és körmendi telephelyén

Járó- és Fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi és körmendi telephelyén Járó- és Fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi és körmendi telephelyén Járó- és fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 7. elıadás Az állami szabályozás eszközei Forrásallokációs mechanizmusok Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2015.

Részletesebben

Az ambuláns HBCS kialakításának lehetôségei

Az ambuláns HBCS kialakításának lehetôségei Az ambuláns HBCS kialakításának lehetôségei Dr. Kövi Rita, Dr. Nagy Júlia, Dózsa Csaba, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Az egészségügyi szolgáltatók megfelelô költséghatékony mûködésében döntô szerepe

Részletesebben

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása dr. Helmle László 2012. szeptember 20. A Semmelweis Terv tézisei Az ellátórendszer összhangjának ismételt megteremtése (térségi szervezés, progresszív ellátás)

Részletesebben

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. dr. Baráth Lajos SZTE mesteroktató Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház MEN Debrecen

Részletesebben

Egészségügyi javak előállítása: termékek, anyagi szolgáltatások Nem anyagi szolgáltatások mellérendelt intézmények. szakfeladatok

Egészségügyi javak előállítása: termékek, anyagi szolgáltatások Nem anyagi szolgáltatások mellérendelt intézmények. szakfeladatok Egészségügyi ellátás -állami költségvetésre alapoz -állampolgárok hozzájárulása -területi elv fontos, de nem kizárólagos -különböző ellátási szintek és szolgáltatások Egészségügyi javak előállítása: termékek,

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A tevékenység felelős szakmai irányítójának szakképesítése szerinti. Az ELLÁTÁSI FORMÁT a következők szerint kell feltüntetni: ( B lap 6.

A tevékenység felelős szakmai irányítójának szakképesítése szerinti. Az ELLÁTÁSI FORMÁT a következők szerint kell feltüntetni: ( B lap 6. A tevékenység felelős szakmai irányítójának szakképesítése szerinti SZOLGÁLTATÁSI TÍPUSTOK: ( B lap 5. pont) (ha a működési engedély az alábbi feladatokra irányul): 1 = orvosi 2 = fogorvosi 3 = gyógyszerészi

Részletesebben

A járóbeteg szakellátás szempontjai HR policy kialakításához

A járóbeteg szakellátás szempontjai HR policy kialakításához A járóbeteg szakellátás szempontjai HR policy kialakításához Dr Pásztélyi Zsolt M.Sc. elnök 1 315 független összesen intézmény, (db) TVK (német pont/hó) 50 100 ezer alatt 106 100 ezer- 1 millió között

Részletesebben

Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában

Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában Népszabadság 2. egészségbiztosítási konferencia 2008. március 11. Skultéty László ügyvezető igazgató A magánfinanszírozás

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program X. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és V. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia, 2008. szeptember 18-20., Balatonfüred Egészségpolitika I. Szekció, 2008. szeptember 19. Az apró munka és

Részletesebben

Az egészségügyi struktúra átalakításának indikátorai, avagy hogyan monitorozzuk a struktúraváltást?

Az egészségügyi struktúra átalakításának indikátorai, avagy hogyan monitorozzuk a struktúraváltást? Az egészségügyi struktúra átalakításának indikátorai, avagy hogyan monitorozzuk a struktúraváltást? Dózsa Csaba Miskolci Egyetem DEMIN XI 2011. Június 3. 2 Az előadás felépítése A struktúraváltás: - definíciója

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 8. elıadás Szolgáltatások értékelése az egészségügyben Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Gondozni vagy nem gondozni?

Gondozni vagy nem gondozni? Gondozni vagy nem gondozni? Kalapos Miklós Péter Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat Addiktológiai Osztály Balatonfüred, 2014. szeptember 12. A Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok (MEES) általános

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások Banai Péter Benő Makrogazdasági, költségvetési keretek 1. Magas növekedés és/vagy olcsó adósság-finanszírozás bővülő költségvetési mozgástér 2.

Részletesebben

A sürgősségi ellátás. Med-Econ Kft.

A sürgősségi ellátás. Med-Econ Kft. MSOTKE Konferencia 2010. november 5. A sürgősségi ellátás költségei Dózsa Csaba Med-Econ Kft. Az előadás vázlata A. A sürgősségi ellátás és mentés makroszintű költségei B. A sürgősségi ellátás intézményi

Részletesebben

A háziorvosi szolgálatok indikátor alapú teljesítményértékelési rendszerének változásai, eredményei

A háziorvosi szolgálatok indikátor alapú teljesítményértékelési rendszerének változásai, eredményei A háziorvosi szolgálatok indikátor alapú teljesítményértékelési rendszerének változásai, eredményei Dr. Kőrösi László (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) 1. Bevezetés, célok A háziorvosi és házi gyermekorvosi

Részletesebben

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: hálapénz és egyéb egészségügyi célú kiadások dr. Lukács Marianna, Patika-csoport 211. február 7. Egészséggazdasági Monitor Konferencia Budapest, Aranytíz Művelődési

Részletesebben

A sürgősségi ellátórendszer fejlesztése a Semmelweis Terv struktúraváltás és az EU-s fejlesztések tükrében

A sürgősségi ellátórendszer fejlesztése a Semmelweis Terv struktúraváltás és az EU-s fejlesztések tükrében MSOTKE Székesfehérvár 2012. XI. 09. A sürgősségi ellátórendszer fejlesztése a Semmelweis Terv struktúraváltás és az EU-s fejlesztések tükrében Dózsa Csaba, PhD egyetemi docens, Miskolci Egyetem 1/54 Az

Részletesebben

Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV PONTBA N. dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke

Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV PONTBA N. dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV 18 PONTBA N dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke 1. E-alap : Egységes, egy nemzeti kockázat közösségen

Részletesebben

18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság

18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság 18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosának előterjesztése

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

A háziorvosi ellátás és a szakellátás kapcsolata a MESZK felmérése

A háziorvosi ellátás és a szakellátás kapcsolata a MESZK felmérése A háziorvosi ellátás és a szakellátás kapcsolata a MESZK felmérése Szabóné Juhász Julianna Szánti Istvánné V. Országos Járóbetegellátási Szakdolgozói Konferencia, Balatonfüred 2008. szeptember 18-19. Témaválasztás

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben. Holló Imre

Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben. Holló Imre 1 Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben Holló Imre hollo@eib.org VIII. Egészség-gazdaságtani gazdaságtani szimpózium Budapest, november 18. 2

Részletesebben

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny

Részletesebben

Kórházfejlesztés. Az 5. reformtörvény

Kórházfejlesztés. Az 5. reformtörvény Kórházfejlesztés Az 5. reformtörvény A reform folytatódik A kormány elfogadta az ötödik egészségügyi reformtörvény tervezetét, amit ma nyújtottunk be a parlamentnek. A Kórházfejlesztési törvény az európai

Részletesebben

LXXII. Egészségbiztosítási Alap

LXXII. Egészségbiztosítási Alap LXXII. Egészségbiztosítási Alap I. Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetését megalapozó főbb tényezők Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetésének előirányzott bevételi főösszege

Részletesebben

MEGHÍVÓ. Érték alapú szolgáltatás és biztosítás vásárlás az egészségügyben. Corvinus Egészségpolitikai Konferenciák 2012/1.

MEGHÍVÓ. Érték alapú szolgáltatás és biztosítás vásárlás az egészségügyben. Corvinus Egészségpolitikai Konferenciák 2012/1. Corvinus Egészségpolitikai Konferenciák 2012/1 Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Biztosítási Oktató és Kutató Csoport Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpont

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás. 3. elıadás: Az egészségügyi piac sajátos vonások, piaci kudarcok, kockázatok

Egészséggazdaságtan és - biztosítás. 3. elıadás: Az egészségügyi piac sajátos vonások, piaci kudarcok, kockázatok Egészséggazdaságtan és - biztosítás 3. elıadás: Az egészségügyi piac sajátos vonások, piaci kudarcok, kockázatok Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája,

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai

Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai Az otthoni szakápolás jogszabályváltozásai a társadalombiztosítási finanszírozás tükrében 2010. és 2015. között Dr. Kőrösi László Országos Egészségbiztosítási Pénztár Általános Finanszírozási Főosztály

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Holding megalakulásáról sikerek és buktatók A fekvőbeteg ellátás progresszivitásának kialakítása DR.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Holding megalakulásáról sikerek és buktatók A fekvőbeteg ellátás progresszivitásának kialakítása DR. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Holding megalakulásáról sikerek és buktatók A fekvőbeteg ellátás progresszivitásának kialakítása DR. TÓTH LAJOS BARNA szakmai főigazgató A KÖRÜLMÉNYEK, MELYEK

Részletesebben

Módszertani megjegyzések, fogalmak, definíciók

Módszertani megjegyzések, fogalmak, definíciók Módszertani megjegyzések, fogalmak, definíciók Az egészségügyi szolgáltatások körét a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tv. (továbbiakban Ebtv.) és a végrehajtásáról rendelkező

Részletesebben

A HBCS rendszer mûködési zavarai és azok megszüntetési lehetôségei

A HBCS rendszer mûködési zavarai és azok megszüntetési lehetôségei A HBCS rendszer mûködési zavarai és azok megszüntetési lehetôségei Dr. Szummer Csaba, HBCS Audit Kft. Az aktív kórházi ellátás HBCS rendszerû finanszírozási technikájáról elismeréssel nyilatkoznak a szektort

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban

IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban Előadó: Rabatin József Üzleti stratégia igények Cél? IT és IT biztonsági stratégia Mit? Felmérés, Feladatok, Felelősség Minőségbiztosítás Mennyiért? Hogyan?

Részletesebben

Egy kórházigazgató küzdelmei Hogyan szerezzünk jó orvosokat?

Egy kórházigazgató küzdelmei Hogyan szerezzünk jó orvosokat? Egy kórházigazgató küzdelmei Hogyan szerezzünk jó orvosokat? főigazgató főorvos Sok fecske Heti Válasz konferencia 2014. június 19. Kapacitás A kórház jelenlegi ágyszáma: 1 483 Az aktív ágyak száma: 1081

Részletesebben

Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001

Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Dr. Belicza Éva szakmai vezető / GYEMSZI egyetemi docens / SE EMK DEMIN, 2013. május 31. Miért? Mit? Ki? Hogyan? Mikor? Miből?

Részletesebben

Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása

Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása Szolgáltatások forrásigénye termelékenység -adott forrás-tömeggel elérhető különböző célok hatékonyság -adott célhoz viszonyított eltérő forrás-tömegek költség

Részletesebben

Budapesti Gyermek Intézmények Gyermek Dietetikai Ellátása

Budapesti Gyermek Intézmények Gyermek Dietetikai Ellátása 2014 12 03 Budapesti Gyermek Intézmények Gyermek Dietetikai Ellátása 2014. szeptember hónapra, 1039 ágyra vonatkoztatva, az alábbi intézmények adataival: S.E. I.sz. Gyermekklinika, Szent János Kórház és

Részletesebben

AZ INKONTINENCIA ESZKÖZEI ÉS A HÁZIORVOS. Dr. Füredi Gyula Országos Alapellátási Intézet

AZ INKONTINENCIA ESZKÖZEI ÉS A HÁZIORVOS. Dr. Füredi Gyula Országos Alapellátási Intézet AZ INKONTINENCIA ESZKÖZEI ÉS A HÁZIORVOS Dr. Füredi Gyula Országos Alapellátási Intézet A HÁZIORVOS FELADATAI 1992: Paradigma Váltás Háziorvosi kompetencia lista (az első!) Cél: definitív ellátás a lakóhely

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Kórházszövetség szerepe az egészségügy átalakításában. Svébis Mihály

Kórházszövetség szerepe az egészségügy átalakításában. Svébis Mihály Kórházszövetség szerepe az egészségügy átalakításában. Svébis Mihály Magyar Kórház Szövetség 1931. június 5-én alapították a Magyarország Klinikáinak és Kórházainak Szövetségét 1970. június 15-én újból

Részletesebben

Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport

Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport Prof. Dr. MIHÁLYI Péter: Az egészségügyi reform fő irányai és az egészségpénztárak kapcsolata 2006. november 9. 1 Mi a baj a magyar egészségügyben?

Részletesebben

Hozzáférés a pszichiátriai ellátáshoz az OPNI bezárása után Dr. Németh Attila

Hozzáférés a pszichiátriai ellátáshoz az OPNI bezárása után Dr. Németh Attila Hozzáférés a pszichiátriai ellátáshoz az OPNI bezárása után Dr. Németh Attila Főigazgató főorvos Nyírő Gyula Kórház Források Bondár Éva: Az OPNI megszüntetése a számok tükrében. 2010, május Állami Számvevőszék

Részletesebben

Források Hozzáférés a pszichiátriai ellátáshoz az OPNI bezárása után

Források Hozzáférés a pszichiátriai ellátáshoz az OPNI bezárása után Források Hozzáférés a pszichiátriai ellátáshoz az OPNI bezárása után Bondár Éva: Az OPNI megszüntetése a számok tükrében. 2010, május Állami Számvevőszék jelentése 2012, július Dr. Németh Attila Főigazgató

Részletesebben

Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt

Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés Katonai Zsolt A szabvány alapú MIR logikája mérhető célok meghatározása folyamatok azonosítása kölcsönhatások elemzése a kívánt eredmény elérése és kockázatok

Részletesebben

A kórházi ellátások finanszírozása, belső regionális forráselosztás Észak-Norvégiában

A kórházi ellátások finanszírozása, belső regionális forráselosztás Észak-Norvégiában A kórházi ellátások finanszírozása, belső regionális forráselosztás Észak-Norvégiában Tótth Árpád, Jann-Georg Falch, Helse Nord RHF Magyar Kórházszövetség XXVI. Kongresszusa 2014. április 2. - Siófok Norvégia

Részletesebben

Az egészségügyi ellátások finanszírozása

Az egészségügyi ellátások finanszírozása Az egészségügyi ellátások finanszírozása dr Szécsényi-Nagy Balázs 2013 november 29 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Kifizetett összegek Finanszírozási technikák Műhelymunka: átalakítás reform a feladatarányos

Részletesebben

Jirkovszkyné Szép Mária főosztályvezető Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály

Jirkovszkyné Szép Mária főosztályvezető Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ:746.272/2006. Javaslat a Semmelweis Kórház- Rendelőintézet és Egyetemi Oktató Kórház valamint a Diósgyőri Kórház - Rendelőintézet struktúrájának átalakítására,

Részletesebben

Egynapos sebészeti ellátás: kinek is jó? Csináljunk kasszát

Egynapos sebészeti ellátás: kinek is jó? Csináljunk kasszát Egynapos sebészeti ellátás: kinek is jó? Csináljunk kasszát Dr. Tóth Gábor Siófok 2014 április 2. Definíció Az egynapos sebészeti ellátás olyan speciális, a kórházi kezelést kiváltó ellátás, amely speciális

Részletesebben

EGÉSZSÉGSZERVEZÉS FEJLESZTÉSEI A GYAKORLATI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT PROJEKT

EGÉSZSÉGSZERVEZÉS FEJLESZTÉSEI A GYAKORLATI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT PROJEKT EGÉSZSÉGSZERVEZÉS FEJLESZTÉSEI A GYAKORLATI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT PROJEKT 2015.11.27. TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001 Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi

Részletesebben

Az egészségügyi intézmények speciális létesítménygazdálkodási szempontjai, a szolgáltatások kiszervezhetősége az. Dr.

Az egészségügyi intézmények speciális létesítménygazdálkodási szempontjai, a szolgáltatások kiszervezhetősége az. Dr. Az egészségügyi intézmények speciális létesítménygazdálkodási szempontjai, a szolgáltatások kiszervezhetősége az egészségügyben Dr. Szentes Tamás főigazgató-helyettes 2015.06.03. Egészségügyi intézmények

Részletesebben

Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János

Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János 2013. szeptember 14. Bevezetés A Szent Kristóf Szakrendelő kontrolling és minőségbiztosítási csoportja 2009 óta végez részletes szakmai és gazdasági

Részletesebben

Egészségügyi ellátások finanszírozása. 2014. május 23.

Egészségügyi ellátások finanszírozása. 2014. május 23. Egészségügyi ellátások finanszírozása 2014 május 23 Tartalomjegyzék Egészségügyi rendszerek alaptípusai és jellemzői Egészségbiztosítási Alap Egészségügyi ellátórendszer Egészségügyi ellátórendszer finanszírozása

Részletesebben

A KÓRHÁZAK PÉNZÜGYI HELYZETE

A KÓRHÁZAK PÉNZÜGYI HELYZETE A KÓRHÁZAK PÉNZÜGYI HELYZETE Az MKSZ tagkórházai körében az EGVE támogatásával felmérést készített a finanszírozás változásainak kezelhetősége tárgyában. - 87 kórház az intézmények 70 %-a szolgáltatott

Részletesebben

MEGHÍVÓ. Költség-hatékonysági vizsgálatok a német megközelítés és az európai módszertan áttekintése. Prof. J.-Matthias Graf von der Schulenburg

MEGHÍVÓ. Költség-hatékonysági vizsgálatok a német megközelítés és az európai módszertan áttekintése. Prof. J.-Matthias Graf von der Schulenburg Corvinus Egészségpolitikai és Egészség-gazdaságtani Konferenciák 2011/6 Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpont Magyar

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. JANUÁR 28-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. JANUÁR 28-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. JANUÁR 28-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 136/2010. MELLÉKLETEK: -0 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat támogató nyilatkozata Mohács Város Önkormányzata

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz?

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz? Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz? Vezetői kompetenciafejlesztés lehetőségei az egészségügyben A KONETT Team komplex vezetőfejlesztési modelljének bemutatása Előadó: Salamon Hugó, KONETT Team vezető

Részletesebben

MIT TEHET EGY ÁPOLÁSI IGAZGATÓ AZ ÖNÁLLÓ JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÓ GAZDASÁGOS MŰKÖDTETÉSÉÉRT..

MIT TEHET EGY ÁPOLÁSI IGAZGATÓ AZ ÖNÁLLÓ JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÓ GAZDASÁGOS MŰKÖDTETÉSÉÉRT.. MIT TEHET EGY ÁPOLÁSI IGAZGATÓ AZ ÖNÁLLÓ JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÓ GAZDASÁGOS MŰKÖDTETÉSÉÉRT.. SZEMÁN ÉVA SZAKDOLGOZÓI IGAZGATÓ XV. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYE EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI

Részletesebben

Átláthatósági jelentés

Átláthatósági jelentés Átláthatósági jelentés a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 55. (1) bekezdése alapján Tartalomjegyzék

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

Egészségügyi kockázatok integrált kezelésének számítógéppel támogatott gyakorlata

Egészségügyi kockázatok integrált kezelésének számítógéppel támogatott gyakorlata Egészségügyi kockázatok integrált kezelésének számítógéppel támogatott gyakorlata Balatonalmádi, 2015. 09. 17. Dr. Horváth Zsolt, egyetemi adjunktus Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar AZ

Részletesebben

Dr. Dózsa Csaba 1,2, Dr Kövi Rita 3 1. Miskolci Egyetem, 2 Med-Econ Kft., 3 ELTE MEDICINA2000 ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA

Dr. Dózsa Csaba 1,2, Dr Kövi Rita 3 1. Miskolci Egyetem, 2 Med-Econ Kft., 3 ELTE MEDICINA2000 ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA Hogyan hatott a járóbetegszakellátásra az aktív fekvőbeteg szakellátás kapacitás csökkentése? (7 szakma adatainak elemzése) Adatvagyon hasznosítás: OEP finanszírozási adatok elemzése Dr. Dózsa Csaba 1,2,

Részletesebben

I. nap 9.00-10.00 REGISZTRÁLÁS 10.00 MEGNYITÓ: Prof Paragh György, a DE OEC elnöke

I. nap 9.00-10.00 REGISZTRÁLÁS 10.00 MEGNYITÓ: Prof Paragh György, a DE OEC elnöke , DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2010. SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN KONFERENCIA ÉS TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM 1 JAVASLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGFEJLESZTÉS STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

Dénes Rita (BME) - Dr.Topár József (BME)

Dénes Rita (BME) - Dr.Topár József (BME) Dénes Rita (BME) - Dr.Topár József (BME) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem XV. DEMIN 2015. május 27. Egy kis visszatekintés Boján, Réthelyi, Szócska, Belicza, Zombor Könyvek (Gulácsi L., Gődény

Részletesebben

JAVASLAT. alapító okiratok módosítására

JAVASLAT. alapító okiratok módosítására VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-155 FAX: (06-32) 460-918 Szám: 1-189 /2010. JAVASLAT alapító okiratok módosítására Készült: a Képviselő-testület 2010. decemberi

Részletesebben

Újabb nehézségek az egynapos sebészetben. Előadó: Kovács Péter Vemed Kft.

Újabb nehézségek az egynapos sebészetben. Előadó: Kovács Péter Vemed Kft. Újabb nehézségek az egynapos sebészetben Előadó: Kovács Péter Vemed Kft. Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 16/2002. (XII. 12.) ESZCSM rendelete az egynapos sebészeti és a kúraszerűen végezhető

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

54/2006. (XII. 29.) EüM rendelet a szakellátási kapacitások felosztásának szempontjairól és a szakellátási elérési szabályokról

54/2006. (XII. 29.) EüM rendelet a szakellátási kapacitások felosztásának szempontjairól és a szakellátási elérési szabályokról 54/2006. (XII. 29.) EüM rendelet a szakellátási kapacitások felosztásának szempontjairól és a szakellátási elérési szabályokról Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény

Részletesebben

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE XIII. század ispotályok, kórházak: bányászok gyógyítása (1224: Selmec) 1496 az elsõ bányatársláda Thurzó János bányájában alakult 1840: két törvény is rendelkezik

Részletesebben

A rendelet egyes rendelkezéseit kivéve a kihirdetését követő napon 2013. december 11-én lép hatályba. rendeletek. rendelet.

A rendelet egyes rendelkezéseit kivéve a kihirdetését követő napon 2013. december 11-én lép hatályba. rendeletek. rendelet. december 1 Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú miniszteri ek módosításáról szóló 76/ (XII. 10.) EMMI 2 Az Európa Tanács egészségügyi termékek hamisításáról és hasonló, közegészségügyi veszélyt

Részletesebben

FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei

FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei Dr. Simon Attila Állami Szívk vkórház, Balatonfüred c. egyetemi docens, PTE 2001 Az ICF célja Tudományos adatbázis létrehozása

Részletesebben

JAK -Járó Kontrolling

JAK -Járó Kontrolling JAK -Járó Kontrolling Kontrolling, finanszírozási benchmark minden járóbeteg ellátónak BSoft Informatikai Kft. Bakallár Sándor ügyvezető igazgató 1.JAK BSoft bemutatkozás Szoftver fejlesztés az egészségügyben

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Az egészségügyi rendszerek jellemzői. Az egészségügy finanszírozása. Ragány Károly SE-EMK 2014. január

Az egészségügyi rendszerek jellemzői. Az egészségügy finanszírozása. Ragány Károly SE-EMK 2014. január Az egészségügyi rendszerek jellemzői Az egészségügy finanszírozása Ragány Károly SE-EMK 2014. január Egészségbiztosítási / -finanszírozási rendszerek alapmodelljei Bismarck-féle eredet: Németország, 1883,

Részletesebben

INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK

INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS 8. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil

Részletesebben

Érték alapú szolgáltatás és biztosításvásárlás az egészségügyben; hasznos vagy káros szolgáltatásokat vegyünk?

Érték alapú szolgáltatás és biztosításvásárlás az egészségügyben; hasznos vagy káros szolgáltatásokat vegyünk? Érték alapú szolgáltatás és biztosításvásárlás az egészségügyben; hasznos vagy káros szolgáltatásokat vegyünk? Prof. Gulácsi László, Baji Petra, Balogh Orsolya, Vártokné Hevér Noémi Budapesti Corvinus

Részletesebben

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Kis Gábor Magyar Nemzeti Bank Statisztika Monetáris Statisztika vezetője

Részletesebben

J A VA S L A T. Előterjesztő: Almási Balogh Pál Kórház Egészségügyi és Szolgáltató Nonprofit Kft. cégvezető, főigazgató főorvosa

J A VA S L A T. Előterjesztő: Almási Balogh Pál Kórház Egészségügyi és Szolgáltató Nonprofit Kft. cégvezető, főigazgató főorvosa J A VA S L A T az Almási Balogh Pál Kórház Egészségügyi és Szolgáltató Nonprofit Kft. konzorciumi tagként való részvételére az ÉMOP-4.1.2/A-11. számú Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése című pályázatban

Részletesebben

Az egészségügyi rendszerek jellemzői. Az egészségügy finanszírozása

Az egészségügyi rendszerek jellemzői. Az egészségügy finanszírozása Az egészségügyi rendszerek jellemzői Az egészségügy finanszírozása Merész Gergő SE-EMK 2016. január Egyáltalán mi az egészségügyi rendszer? Az egészségügyi rendszer a társadalom által egy bizonyos populáció

Részletesebben

Az OEP és az. kapcsolata.

Az OEP és az. kapcsolata. Az OEP és az Önkéntes Egészségpénztárak kapcsolata. VII. Pénztárkonferencia 2004. November 4-5. dr. Kameniczky István Az OEP szemlélete WHO definíciója: Az egészség a teljes fizikai, szellemi szociális

Részletesebben

A teljesítmény-volumen korlát (TVK) hatása az aktív fekvôbeteg-szakellátás teljesítménymutatóira, különös tekintettel az egyetemi klinikák helyzetére

A teljesítmény-volumen korlát (TVK) hatása az aktív fekvôbeteg-szakellátás teljesítménymutatóira, különös tekintettel az egyetemi klinikák helyzetére A teljesítmény-volumen korlát (TVK) hatása az aktív fekvôbeteg-szakellátás teljesítménymutatóira, különös tekintettel az egyetemi klinikák helyzetére Dr. Boncz Imre, PTE Orvostudományi és Egészségtudományi

Részletesebben

Egészségügyi intézmények vezetése. Dr. Girasek Edmond

Egészségügyi intézmények vezetése. Dr. Girasek Edmond Egészségügyi intézmények vezetése Dr. Girasek Edmond Az egészségügyi rendszer folyamatosan változik Kihívások: Elöregedő társadalom Egészségügyi szakemberhiány A költségek növekednek, a finanszírozás nem

Részletesebben

Vállalati információs rendszerek

Vállalati információs rendszerek Vállalati információs rendszerek 2. előadás: Egy konkrét vállalatirányítási rendszer Elekes Edit, 2015. elekes.edit@eng.unideb.hu Miért épp a kórház? Mindenkinek van róla személyes tapasztalata, volt bent

Részletesebben