MEGHÍVÓ. Érték alapú szolgáltatás és biztosítás vásárlás az egészségügyben. Corvinus Egészségpolitikai Konferenciák 2012/1.

Átírás

1 Corvinus Egészségpolitikai Konferenciák 2012/1 Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Biztosítási Oktató és Kutató Csoport Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpont Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar Marketing és Média Intézet Egészségügyi Marketing Kutatóközpont Magyar Aktuárius Társaság Magyar Közgazdasági Társaság Egészség- és Egészségügygazdaságtani Szakosztálya TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Érték alapú szolgáltatás és biztosítás vásárlás az egészségügyben Helyszín Dátum MEGHÍVÓ 1 A konferencia a TÁMOP (4.2.1./B-09/1/KMR sz.) támogatásával, a Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért című kutatási alprojekt keretében kerül megrendezésre.

2 Corvinus Egészségpolitikai Konferenciák 2012/1 Biztosítási Oktató és Kutató Csoport, Közgazdaságtudományi Kar, Budapesti Corvinus Egyetem Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpont, Közgazdaságtudományi Kar, Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézet Egészségügyi Marketing Kutatóközpont, Gazdálkodástudományi Kar, Budapesti Corvinus Egyetem, Magyar Aktuárius Társaság Magyar Közgazdasági Társaság Egészség- és Egészségügy-gazdaságtani Szakosztálya Érték alapú szolgáltatás- és biztosítás-vásárlás az egészségügyben Budapesti Corvinus Egyetem 2012 április 24. Könyvtári oktatóterem, Budapest, Közraktár u. 4-6., 1. emelet 2 Meghívott előadók: Dr. Fekete Márta AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. Oláh Attila ING Biztosító Zrt. Schaub Erika Generali Biztosító Zrt. Mezei József Medicover Zrt. Márkus Péter - Dr. Rose Magánkórház Prof. Dr. Boncz Imre - Pécsi Tudományegyetem, Egészségbiztosítási Intézet Előzetes: Az egészségügyi és a szociális piac valamennyi szereplője, a szolgáltató és a finanszírozó egyaránt, hosszútávon érdekelt a szükségleteknek megfelelő, biztonságos, elvárható és garantált minőségű és árú/költségű szolgáltatások biztosításában és vásárlásában. A fejlett országokban a szolgáltatások vásárlója elsősorban a nagyon különböző felépítésű és működésű biztosító. A szolgáltatásvásárlással kapcsolatban olyan kérdések merülnek fel, mint például, hogy hogyan történhet a szükségletek felmérése, mit tartalmazzon a biztosítási csomag, a biztosító milyen minőségű szolgáltatást, milyen áron és milyen garanciák mellett vásároljon és melyik szolgáltatótól. Hogyan történik a nyújtott szolgáltatások elszámolása, finanszírozása, a kockázatviselés megosztása a biztosító és a szolgáltató között. Hogyan határozható meg és mérhető meg az érték (egészség-nyereség) és a költség, hogyan mérhető, fejleszthető és garantálható és hasonlítható össze a szolgáltatások és a biztosítási csomagok minősége. 2 Térkép: 6&sll= ,19.061&sspn= , &ie=UTF8&hq=&hnear=1093+Budapest,+IX.+ker%C3%B Clet,+K%C3%B6zrakt%C3%A1r+utca+6,+Magyarorsz%C3%A1g&ll= , &spn= , &z=16&iwloc=A

3 Program Köszöntő Prof. Dr. Kovács Erzsébet - Biztosítási Oktató és Kutató Csoport, Operációkutatás és Aktuáriustudományok Tanszék, Közgazdaságtudományi Kar, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest Értékalapú szolgáltatás- és biztosítás-vásárlás - Felvezető előadás Prof. Dr. Gulácsi László Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpont, Közszolgálati Tanszék, Közgazdaságtudományi Kar, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest I. Blokk: A biztosítók szemével. Prof. Dr. Kovács Erzsébet - Biztosítási Oktató és Kutató Csoport, Operációkutatás és Aktuáriustudományok Tanszék, Közgazdaságtudományi Kar, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest Felkért előadók: Dr. Fekete Márta társasági vezető kockázatelbírálási orvosszakértő, AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. Oláh Attila termékfejlesztés és menedzsment ügyvezető igazgató, ING Biztosító Zrt. Schaub Erika személybiztosítási üzletágvezető, Generali Biztosító Zrt II. Blokk: Szolgáltatás-vásárlás - Mit mondanak a szolgáltatók? Prof. Dr. Simon Judit, intézetigazgató, Marketing és Média Intézet, Gazdálkodástudományi Kar, Budapesti Corvinus Egyetem Felkért előadók: Mezei József termékfejlesztési vezető, Medicover Zrt. Márkus Péter üzletfejlesztés manager, Dr. Rose Magánkórház Összegző gondolatok Prof. Dr. Boncz Imre intézet vezető, Egészségbiztosítási Intézet, Pécsi Tudományegyetem Megbeszélés, vita Zárás 3

4 Felvezető előadás: Értékalapú szolgáltatás- és biztosítás-vásárlás Prof. Gulácsi László Budapesti Corvinus Egyetem Az Érték alapú szolgáltatás- és biztosítás-vásárlás az egészségügyben nemzetközi szakirodalma igen gazdaggá vált az elmúlt 2 évtizedben. Angol neve ennek a területnek: pay for performance P4P, vagy value based purchasing. Az OECD is foglalkozik a témával, ezzel kapcsolatos legutóbbi kiadványa 2010-ben került publikálásra, a következő pedig 2012 őszére várható. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy az országok egyre nagyobb részében az egészségügyi ellátások minőségét, a költség-standardokat és az alap ellátási csomagot (kinek mi jár milyen minőségben nem tévesztendő össze az alapellátással) az állam szabályozza (állami és magánszolgáltató és biztosító területén egyaránt), méri és ellenőrzi. Hazánkban ennek szükségessége már szintén felmerült. (bővebben lásd: Az elmúlt időszakban többen is megfogalmazták, hogy az Az egészségbiztosítások piacán óriási a potenciál, a hazai biztosítási piac egyik kitörési pontja lehet, illetve hogy ez a folyamat a kórházi várólisták megjelenésétől gyorsult fel. Előadásomban azokkal a kérdésekkel, módszertannal foglalkozom, amelyeket szerte a világban használnak annak érdekében, hogy ebből az óriási potenciálból mindenki számára kielégítő mennyiség realizálódjon. Eddig kevesebb szó esett arról, hogy az óriási potenciál realizálásához milyen erőfeszítéseket kell tenni, azaz hogy néz ki a befektetési oldal, és milyen az időtáv (mind a befektetés mind a haszon realizálása esetén). Kitérek arra, hogy a jelenleg rendelkezésre álló számokból mit lehet kiolvasni. - Kutatásaink azt mutatják, hogy az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatosan hazánkban a lakosság fizetne a minőségi szolgáltatásért. - Hogyan írható le a szolgáltatás az egészségügyben, hogyan mérhető a minőség és a költség? Mit jelent hazánkban a várólista, mit is jelent egy várólista. Betegelégedettség jelent-e valamit, és mire jó és mire nem ennek mérése? hazai és nemzetközi gyakorlat. - Szolgáltatást (pl. ellátás baleset után, szűrés, vizsgálat, sérv-műtét, kórházi kezelés) vagy eredményt (gyógyulás szabott időn belül és meghatározott minőségben, más egészségnyereség, túlélés, jó életminőség) akar venni a lakosság és finanszírozni a biztosító? - Szolgáltatás vásárlás honnan tudható hogy megfelelően (jól vagy rosszul) gyógyítják a betegeket, és mi a megfelelő? A rizikó és annak elkerülési stratégiái és az eredmények. - Mi alapján dönthető el, hogy kinek, mikor milyen egészségügyi szolgáltatást célszerű biztosítani, és hogy mérjük az egészség-nyereséget? Van-e egyáltalán egészség-nyereség? - Hogyan lehet eldönteni azt hogy mi (és kinek) a fontos, melyik szolgáltatást célszerű fizetni melyiket nem? - Mennyit adunk/adhatunk (hány forintot, eurot) egy életévért; nemzetközi kitekintés 4

5 I. Blokk: A biztosítók szemével Prof. Dr. Kovács Erzsébet - Biztosítási Oktató és Kutató Csoport, Operációkutatás és Aktuáriustudományok Tanszék, Közgazdaságtudományi Kar, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest Új szabályozás: 2012-től a munkáltató által kötött betegségbiztosítások díja adó- és járulékmentessé válik. Mindez komoly változásokat jelenthet a magán-egészségügyi szolgáltatások igénybevételére szóló biztosítások piacán is, hiszen a vállalatok számára lehetőség nyílik a béren kívüli juttatások körének újragondolására, és a cafeteria-rendszeren belül vagy egyéb, béren kívüli juttatásként biztosíthatják munkavállalóik számára a magán egészségügyi szolgáltatások igénybevételét. Forrás: Biztosítási Szemle Kérdések: 1) Az új jogszabály: nagy lehetőség vagy egy bizonytalan ígéret a biztosító számára? Érdemes-e befektetni és hová? Melyik út járhatóbb: az állami ellátó rendszerre ráépülni vagy magán szolgáltató partnert keresni? Inkább óvatosan kivárni? Milyen feltételek szükségesek az elinduláshoz? Mit vár a biztosító az államtól? Van-e piac, ahol szolgáltatásokat lehet vásárolni? Mi a garancia a szolgáltató teljesítésére? Mik a minőségi követelmények? 2) Mi kell ahhoz, hogy az összegbiztosítás felől elmozduljon a piac a szolgáltatás típusú egészségbiztosítás felé? Mekkora kockázatot vállal ezzel a biztosító? Fel van készülve a nagyobb létszámú szerződő egészségügyi kockázatának elbírálására a biztosító? Van-e lehetőség a kockázatalapú díj megállapítására? 3) Milyen szolgáltatások/ellátások esetében képzelhető el a magán egészségbiztosítás térnyerése, és várható-e az állami szerepvállalás csökkenése? Az alábbiak közül mi lehet a magán egészségbiztosítás fő célja: - kiegészítő biztosítás amit nem fedez az OEP: fogászat, magánklinikák, szemműtét, hotelszolgáltatások - várólisták kikerülése - egyes területek átvétele az államtól: alapellátásban is II. Blokk: Szolgáltatás-vásárlás - Mit mondanak a szolgáltatók? Prof. Dr. Simon Judit, Marketing és Média Intézet, Gazdálkodástudományi Kar, Budapesti Corvinus Egyetem Az egészségügy szolgáltatás-szemléletű és páciensközpontú megítélése segítheti a biztosítók piaci belépését. Az egészségügy finanszírozásában megjelenő magán finanszírozás jelenlegi formái átalakíthatók magán biztosítási formákká, amely a páciensek számára is kiszámíthatóságot és biztonságot is jelenthet. A biztosítási szolgáltatások bevezetésében fontos szerepet kaphat mindazon tartalom és előny megjelenítése, amelyet a szolgáltató a biztosítottnak, a páciensnek nyújt. Az előnyöket az értékközpontú szolgáltatás-megközelítés alapján érdemes megjeleníteni. 5

6 Kérdések 1) Szerződés a biztosítókkal? Megvannak-e a feltételek, a kapacitások? 2) Milyen szolgáltatásokat tud kínálni a biztosítóknak egy magánszolgáltató és mit nem? TBmagán ellátás: kiegészítő vagy helyettesítő jellegű? 3) Minőség, garancia, felelősségbiztosítás állami szabályozás van-e, várható-e? 4) A biztosítás és a co-payment viszonya a magánfinanszírozásban hogyan képzelhető el: helyettesítő vagy kiegészítő jelleggel? 6