Az Egészségügy. 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés

Átírás

1 Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny és hatékonyság az egészségügyben 5. A magyar egészségügy: válságtünetek, dilemmák Az egészségügy szerepe a gazdaságban és a társadalomban Foglalkoztatás: ~ fő (2013, egészségügyi-ellátás - KSH) Államháztartás egyensúlya: az Egészségbiztosítási Alap a konszolidált államháztartás része Az E-Alap egyenlege (GDP %): -1.7 % (2005) ; ~ 0 % (2013) Társadalom egészségi állapota 1

2 A feloldhatatlan dilemma, avagy az egészségpolitika intellektuális kihívása Miképpen enyhíthető a modern medicina egyre gyorsabban fejlődő terápiás lehetőségei és az egészségügy finanszírozására rendelkezésre álló korlátos források közötti ellentét? A RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS SAJÁTOSSÁGAI Az egészségügyi szolgáltatás és finanszírozás sémája PÁCIENS (fogyasztó) Pénz (tb-járulék, adó, biztosítási díj) Pénz (közvetlen) Szolgáltatás EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓK Biztosítás HARMADIK FÉL (finanszírozó) Igénylés Pénz (szolgáltatók finanszírozásának különböző technikái) Az egészségügyi rendszer szereplői: szolgáltatók, finanszírozók, szakember képzés, szakmai szervezetek, az egészségpolitika intézményei és a páciensek 2

3 A teljes és a közösségi egészségügyi kiadások alakulása Forrás: OECD Health Statistics 2014 Teljes egészségügyi kiadások a GDP %-ban Közösségi egészségügyi kiadások a GDP %-ban Egyesült Királyság Franciaország Németország Svédország Cseh Köztársaság Lengyelország Magyarország A közösségi egészségügyi kiadások a teljes egészségügyi kiadás százalékában () A köztulajdon részaránya a szolgáltatók körében: a közösségi tulajdonú kórházak ágyszáma az összes kórházi ágyszám arányában (20) Megjegyzés: Cseh Köztársaság 2009-es adat 3

4 Egészségügyi rendszerek: tipikus szcenáriók A finanszírozás domináns jellege Közfinanszírozás (társadalombiztosítás vagy/és költségvetés) Közfinanszírozás Vegyes finanszírozás (magán- és közfinanszírozás egyaránt jelentős fajsúllyal) A szolgáltatók domináns tulajdonformája Köztulajdon Vegyes (magán- és közösségi szolgáltatók egyaránt jelentős fajsúllyal) Magántulajdon OECD-országpéldák Svédország Egyesült Királyság (?) Németország Franciaország Egyesült Államok Vegyes finanszírozás Köztulajdon Magyarország, (?) Lengyelország (?) Az egészségügy piacának sajátosságai Piaci kudarcok A verseny hiánya Tökéletlen informáltság Aszimmetrikus informáltság Heterogén jószágok Externáliák Az egészségügyi szolgáltatások egy része tiszta közjószág, illetve vegyes jószág A beteg kiszolgáltatottsága A származékos, kínálat vezérelte kereslet Az egészség unikális értéke: specifikus egalitarizmus a gazdasági totálkár értelmezhetetlensége Third-party payment és a moral hazard AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSTEREMTÉS 4

5 A forrásteremtés módozatai Közösségi finanszírozás: Állami költségvetés (Beveridge-i modell) Társadalombiztosítás (bismarcki modell) Magánfinanszírozás: Magánbiztosítás Out-of-pocket payment MSA- medical saving accounts 2. ábra A forrásteremtés módozatai Forrásteremtés az egészségügyben közösségi finanszírozás magánfinanszírozás társadalombiztosítás állami költségvetés magánbiztosítás MSA out-of-pocket payments third-party payment rendszerek A közösségi finanszírozás két típusa Társadalombiztosítás Állami költségvetés Emberi jog Biztosítási jogviszony alapján Járulékalapú Társadalombiztosító(k) Életmentő, sürgősségi ellátás Nem sürgősségi ellátás Finanszírozás (forrásteremtés) A forrásallokációért felelős intézmény Emberi jog Állampolgári jog Adóalapú Nemzeti Egészségügyi Hatóság/Szolgálat 5

6 Az egészségügyi magánbiztosítás Típusai/funkciói: elsődleges magánbiztosítás (primary PHI) kiegészítő magánbiztosítások (complementary PHI) pótlólagos magánbiztosítások (supplementary PHI) duplikációs szerepet betöltő magánbiztosítások (duplicate PHI) Az OECD-országok magán egészségbiztosítási piacai igen heterogén képet mutatnak a piac mérete és a biztosítók által betöltött funkció alapján A magánbiztosítások részesedése az összes egészségügyi kiadásból (PHI/TEH) (%) Egyesült Királyság 2.7 Franciaország 13.3 Németország 9.3 Svédország Cseh Köztársaság 0.2 Lengyelország Magyarország 2.6 Az egészségbiztosítási piac sajátosságai (kudarcai) információs aszimmetria lefölözés/kockázatszelektálás kontra-, avagy káros szelekció A magánbiztosítás vélt előnyei, hátrányai és a nemzetközi tapasztalatok Költségáthárítás (vélt) Hatékonyság (vélt) Az ellátáshoz való hozzáférés javítása és a fogyasztói preferenciák jobb kielégítése (valós) Kontraszelekció és lefölözés (valós) Kétszintű ellátás (valós) 6

7 Out-of-pocket payments Medical Saving Accounts (egészségügyi előtakarékossági számlák rendszere) Horizontális és/vagy vertikális kockázatmegosztás az egészségügyi kiadások finanszírozásában A magán egészségügyi kiadások tételes megoszlása (20) (Forrás: WHO) 0% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% % 0% Finnország Franciaország Hollandia Írország Magyarország Németország Olaszország Spanyolország Out-of-pocket payment Magánbiztosítás Egyéb AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ 7

8 Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve: Költségvetési korlát (fejkvóta, ktg. korlát, kórházi napok díj.) Teljesítményalapú finanszírozás (szolgáltatásfin.) Igen (+) Költséghatékonyság Nem (-) Igen (+) Eü.-i kiadások kontrollja Nem (-) Igen (-) Elégtelen ellátás Nem (+) Nem (+) Indokolatlan beavatkozás Igen (-) Nem (-) Ellátás progresszivitása Igen (+) Zárt kasszák rendszere (ár és volumen összekapcsolása) Az ellátás szintjei és jellemző finanszírozása Fekvőbetegellátás (kórházak) (esetfinanszírozás) Járóbeteg-ellátás (rendelőintézetek) (szolgáltatásfin., esetfin.) Kapuőri szerep Alapellátás (háziorvosok) (fejkvóta, szolgáltatásfin.) VERSENY ÉS HATÉKONYSÁG AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN 8

9 Verseny az egészségügyben Hatékonyság az egészségügyben A közkiadások alakulására ható tényezők: gazdasági tényezők társadalmi tényezők demográfiai tényező egészségügyi rendszer paraméterei ellátórendszer (kapacitások kihasználtsági foka, az egészségügyi dolgozók bérének szintje és növekedési üteme, az ellátás progresszivitása és kórházközpontúsága, az indokolatlan orvosi beavatkozások aránya ) finanszírozási rendszer technológiai fejlődés közkiadások visszafogására az egészségpolitika rendelkezésére álló direkt és indirekt eszközök: a technológiai fejlődés hátrányainak kezelése, a szükségtelen ellátások visszaszorítása az ellátás progresszivitásának fokozása fölös kapacitások visszaszorítása a társadalom elöregedéséből fakadó terhek csökkentése a kórházcentrikus ellátás visszaszorítása finanszírozási mechanizmusának átalakítása társadalombiztosítás vagy az állami egészségügyi hatóság ügynökszerepének fokozása a kiadások részleges áthárítása a magánfinanszírozásra (costshifting), azaz a közfinanszírozás visszavonulása költségvetési korlát A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY 9

10 Fontosabb paraméterek (2014) Szolgáltatók domináns tulajdonformája: állami Finanszírozás formája: vegyes Forrásteremtés: - közösségi finanszírozás hibrid modellje: Költségvetési finanszírozás címkézett adóval (szociális hozzájárulási adó előtt: munkáltatói tb járulék) + társadalombiztosítási járulék (munkavállaló) - out-of-pocket payment Forrásallokáció: 1. korrigált fejkvóta (alapellátás) 2. szolgáltatásfinanszírozás (járóbeteg-ellátás) 3. esetfinanszírozás/hbcs (fekvőbeteg-ellátás) + TVK (Teljesítmény volumen korlát) A magyar egészségügy válságtünetei: keveset költünk az egészségügyre, és azt sem hatékonyan! A szektor alulfinanszírozottsága (folyamatos forráskivonás) Bérfelzárkózás elmaradása szakember hiány orvosok (nővérek) elvándorlása Kórházak folyamatosan újratermelődő adóssága ( mrd. Ft október) Az egészségügyi (ingatlan/technikai) infrastruktúra elmaradottsága Hatékonysági problémák az ágazatban Az orvos-beteg találkozók magas száma Kórházközpontú ellátás Kapacitások rossz kihasználtsága Regionális különbségek az ellátórendszer sűrűségében Forráskivonás a magyar egészségügyből: szemben a világgal! 9.5 Közösségi egészségügyi kiadások (GDP %) Németorsz. Magyarorsz. Lengyelorsz

11 Orvosok száma / 00 fő Magyaroszág Franciaorsz. Németorsz. Svédorsz. Lengyelorsz. Magyarorsz Megjegyzés: Svédország, 2011-es adat Nővérek száma / 00 fő Franciország Németország Svédország Lengyelország Magyarorsz Magyarország Megjegyzés: Svédország, Németország 2011-es adat A technikai infrastruktúra elmaradottsága : Két példa MRI / millió fő () CT / millió fő () Franciaorsz. Németorsz. Lengyelorsz. Magyarosz. Franciaorsz. Németorzs. Lengyelorsz. Magyarorsz. 0 Megjegyzés: 2013-as adat 11

12 Orvos-beteg találkozások száma (per fő) Franciaorsz. Németorsz. Lengyelorsz. Megjegyzés: 20-es adat 2009-es adat Magyarorsz Magyarország Vizitdíj és kórházi napidíj 2007-es bevezetése, majd 2008-as eltörlése Kórházi ágyak száma / 00 fő Franciaország Németország Svédország Lengyelország Magyarország Magyarország Megjegyzés: 20-es adat Forrás: KSH Kapacitások kihasználtsági foka: az aktív fekvőbeteg ágyak foglaltsági aránya Magyarország Franciaorsz. Németorsz. Magyarorsz Megjegyzés:, Franciaország 2011-es adat Egyesült Királyság 20-es adat 12

13 Az Egészségbiztosítási Alap kiadása és egyenlege (GDP %) Forrás: KSH 13