Második évi (2012) részbeszámoló

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Második évi (2012) részbeszámoló"

Átírás

1 Második évi (2012) részbeszámoló A veszélyeztetett biodiverzitás megőrzése a Pannon ökorégióban: az ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitás értékelése szentély jellegű és emberi tájhasználatnak kitett élőhelykomplexekben. (Conserving threatened biodiversity in the Pannon Ecoregion: evaluation of ecological, morphological and genetic diversity hotspots and human influenced landscape) című projektben végzett tudományos kutatómunkáról A project azonosítója: OTKA_A_ (CNK80140) január 13. Bíró Péter akadémikus Vezető kutató

2 Tartalom évi kutatómunka eredményeinek áttekintése évi kutatómunka áttekintése eredményeinek áttekintése - 1. sz. melléklet

3 A project azonosítója: OTKA_A_ (CNK80140) A project címe: A veszélyeztetett biodiverzitás megőrzése a Pannon ökorégióban: az ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitás értékelése szentély jellegű és emberi tájhasználatnak kitett élőhelykomplexekben. (Conserving threatened biodiversity in the Pannon Ecoregion: evaluation of ecological, morphological and genetic diversity hotspots and human influenced landscape) A támogatás összege 3 évre ,- Ft. A project futamideje (egy év halasztással): évi eredmények: A fitoplankton diverzitásának vizsgálatát Szigetközi és a Duna alsó szakaszának holtmedreiben és a Balatonban végeztük (vízkémiai elemzések mellett), a taxonómiai elkülönítést követően azok klaszter-analízissel elkülönített funkcionális csoportjain (UPGMA, Gower-index, Shannon-index (H) és egyenletesség (J)). A nyolc funkcionális csoport relatív biomasszájának szezonális változása jellegzetes mintázatot mutat. Szikes tavak pikoalgaflórájának vizsgálatát 13 izolált Choricystis törzsön végezték (öt törzs a Fertőből, nyolc pedig Duna-Tisza közi szikes tavakból (Böddi-, Zab-, Szabadszállási Büdösszékből) származott. A Duna-Tisza közi szikes tavakból izolált törzsek részleges 18SrDNS szekvenciájuk (614 nt) alapján megegyeztek. A Fertőből izolált Choricystis törzsek rbcl szekvenciájuk alapján európai, ázsiai és é-amerikai törzsek közé tartoznak, viszont a Duna- Tisza közi tavakból származók két elkülönült csoportot alkotnak. A hínarak biodiverzitásának vizsgálatához emberi hatásnak erőteljesen (Tolnai Holt-Duna, Püspökerdei Holt-Duna), csekély mértékben (Balaton Keszthelyi-medence, Fadd-Dombori Holt Duna, Balaton Siófoki-medence, Lipóti Morotva-tó) kitett sekély vízi területeket választottunk ki. A Keszthelyi-öböl hínárjai kb. 32 %-kal nagyobbak a Siófoki-öbölbeliekhez képest (7 faj). A Siófoki-medencében a morfológiai variabilitásuk kb. kétszerese a Keszthelyiöbölbeliekhez képest. A Duna holt-medreiben előforduló 17 hínárfaj kémiai összetétele jelentősen eltért egymástól (fajszám, biomassza). A víz klorofill tartalmának növekedésével a morfológiai plaszticitás előbb nő, majd egy adott értéknél a folyamat megfordul és a morfológiai paraméterek fenotipikus plaszticitása visszaesik. A diverzitási indexek (dominancia, Shannon, Simpson, Margalef, Berger-Parker) az élettani adatokból számolt plaszticitáshoz hasonlóan viselkedtek: alacsony klorofill koncentráció magas diverzitást eredményez. A terresztris növények biodiverzitását a MÉTA országos élőhelytérképezés adatállománya szerint választottuk ki (2x2 km 2 ) a természetközeli és féltermészetes élőhelytípusok közül ben 4-4 homoki és hegylábi erdősztyepp, valamint egy dolomitvegetáció mintaterületet mértünk fel, összesen 175 felvételt készítettünk el. A növényfajok kiválasztása morfológiai és genetikai diverzitás vizsgálatához (EcoTILLING: Astragalus varius; RAPD: Astragalus varius, Centaurea arenaria, Alyssum tortuosum) megtörtént, begyüjtésük és vizsgálatuk megkezdődött. A genomi DNS mintákat RAPD reakcióban teszteltük. Az eredmények szerint, a szárított levélminták alkalmasak a DNSvizsgálatokhoz. A zooplankton fajok sokrétűségét a Balatonban, annak hossztengelye mentés, Dunai holtágakban (Püspökerdei holtág, Lipóti morotvató) és szikes tavakban (Sósér, Büdös-, Böddi-, Zab-, Kelemen-szék) zavart és szentély jellegű vizekben végeztük. A Balatonban 60 minta feldolgozása történt a zooplankton (Cladocera, Copepoda, Rotatoria, Dreissena spp. veligera lárvák) teljes dinamikáira és biometriai mutatóira terjedően. A fajgazdagság a Lipóti morotva-tó nyiltvízi területén volt a legnagyobb, a Copepoda-k viszont

4 a Püspökerdei Holt Dunában jelentkeztek több fajjal. A Lipóti vízterületen szinte hiányzott a zooplankton, csupán két kerekesféreg és Copepoda-naupliusz fordult elő. Az öt szikes tó közül a Kelemen-szék szentély jellegű, és a Sós-ér áll ettől legtávolabb, s ezeket tipikus szíkes-vízi zooplankton népesíti be, döntő mértékben Arctodiaptomus spinosus és Moina brachiata, míg 15 Rotatória fajt azonosítottunk. Először vizsgáltuk az A. spinosus genetikai sajátságait, beállítottuk a módszereket (DNS-izolálási technika, PCR reakciók), melyek a faj kis mérete miatt kritikusak. A DNS-izolálást két módszerrel végeztük, a PCR reakciók körülményeinek beállításakor kétféle Taq polimeráz enzimet teszteltünk négy annelációs hőmérsékleten. Kipróbáltuk a citokróm oxidáz I-es régió szekvenálását is (kapilláris génelektroforézis). 502 bázispárnyi szekvenciát kaptunk, s két haplotípust sikerült kimutatnunk. A makrogerinctelenek körében 7 vízfolyásból (Balaton vízgyűjtője és a Cserhát területe) származó Hydropsyche saxonica (Trichoptera) tegzes-lárva morfológiai diverzitását értékeltük 28 testméret alapján. Robusztusabb testalkat gyorsabb vízfolyással függ össze. Közösségi szintű diverzitás vizsgálatát az árvaszúnyogokon (Chironomidae) végeztük el a Balaton 3 medencéjében, s biomasszájuk a Szemesi-medencében volt a legnagyobb októberében részletes vízkémiai és biológiai vizsgálatokat végeztünk a vörösiszap- és lúgszennyezésnek kitett Torna-patak, Marcal, Rába és Mosoni-Duna vízfolyásokon. Folyamatában követjük a havária után az élőlények visszatelepülését. A kovaalga (Cyclotella ocellata), kagyló (Unio crassus és Pseudoanodonta complanata), kétéltü (Triturus dobrogicus) és hüllő (Zootoca vivipara) genetikai mintáit zavart és kevésbé zavart élőhelyekről begyűjtöttük, feldolgozásuk később történik meg. A Balaton két szélső medencéjében az eukarióta- és bakteriális diverzitás júliusban érte el a legmagasabb értékeket. A Keszthelyi-öbölben diverzebb eukarióta közösség él, a Siófoki-medencében ez a baktériumokra érvényes. A lápi póc (Umbra krameri) genetikai vizsgálatához 2010-ben az ország különböző területén 12 mintavételi helyéről 190 példány uszonymintáját gyűjtöttük be Fenékjáró küllő-mintákat (Gobio obtusirostris G. carpathicus) 25 mintavételi helyről 322 egyedről gyűjtöttük (ez később kiegészült 49 gyüjtőhelyre és 700 szövetmintára). A mintákon mikroszatellit-elemzések történtek, s azonosíthatóak monomorf és polimorf lokuszok évi eredmények: 2012-ben vizsgáltuk a Balaton, a Zala és szikes vizek klorofill-a tartalmát, N- és P-forgalmát (1. sz. melléklet). Felmértük 7 Duna-Tisza közi szikes víz algaegyütteseinek tömegprodukcióját, fotoszintézisének intenzitását, az eukarióta pikoalgák genetikai származását (2. sz. melléklet). Különböző vízterekben tisztáztuk a fontosabb kovaalga-fajok elterjedését, DNS-szekvenciájukat, filogenetikai helyzetüket. A kijelölt helyekről gyűjtött mintákból mikromanipulátorral Cyclotella ocellata sejteket izoláltunk, és azokból DNS-t vontunk ki. Megkezdtük ennek a fajnak az esetében is a primerek tervezését az egyes vizsgálni kívánt génszakaszokra, valamint az image analysis-eket. Skeletonema potamos sejteket izoláltunk ugyancsak mikromanipulátorral dunai és tiszai mintákból. A genetikai vizsgálatokhoz primereket terveztünk, majd segítségükkel polimeráz láncreakcióban a négy szakaszt (18S és 28S rdns, rbcl, psbc) felszaporítottunk, és szekvencia-analízisnek vetettük alá. Megállapítottuk, hogy a Skeletonema nemzetség monofiletikus, az édesvízi S. potamos legközelebbi rokona a brackvízi Skeletonema subsalsum, mellyel együtt a nemzetségen belül alapi leágazást képviselnek. Egy balatoni kovaalga faj esetében morfometriai diverzitás vizsgálatokat is végeztünk image analysis módszerrel, melynek során konvencionális és geometriai morfometriai bélyegeket vettünk fel az egyedekről. Megállapítottuk, hogy a faj szintén széles morfometriai variabilitással bír. Emellett alga diverzitás és zooplankton vizsgálatokat végeztünk az egyes kijelölt élőhely komplexekben. Elvégeztük az AFLP molekuláris ujjlenyomat technika reakciókörülményeinek beállítását és reprodukálhatóságának tesztelését. Leírtuk a malakoközösségek összetételét és diverzitását

5 kagyló- és csiga-fajokban, különböző mértékű, zavarásnak kitett élőhelyeken. védett és veszélyeztetett kétéltü és hüllő-vizsgálataink során a dunai gőte (Triturus dobrogicus) és az elevenszülő gyík (Zootoca vivipara) populációk elterjedését, genetikai készletét és eltéréseiket (mitokondriális trns Thr és trns Pro gének közötti IGS régió, nagyfokú hosszpolimorfizmussal). A különböző populációk közti genetikai differenciálódást viszonylag magasnak találtuk. Két magyarországi dunai gőte (Triturus dobrogicus) populáció (Mórahalom és Hont) 5 illetve 7 egyedében faj-specifikus primerek segítségével vizsgáltuk az IGS és az azt megelőző teljes citokróm-b gént. Az IGS régió a környező kódoló szakaszokhoz hasonló, alacsony szintű intraspecifikus variabilitást mutatott. Az 1601 bp adat alapján a két populáció közti genetikai differenciálódás szintje viszonylag magas (F ST =0,65, p=0,003), és a mórahalmi populáció (π=3,42) nagyobb genetikai diverzitást mutat, mint a honti (π=0,86). Az elevenszülő gyík (Zootoca vivipara) 58 egyedéből gyűjtött kisméretű szövetmintákból teljes genetikai anyagot vontunk ki, majd a nem fehérjekódoló 16s rrns gén egy kb. 500 bp és a fehérjekódoló cytochrome b gén egy kb. 300 bp hosszú szakaszát szekvenáltuk. Az ML analízis átfogó topológiára mutat rá, amit hét fő csoport jellemez a 16s rrns génszakasz, és öt fő csoport a cyt b génszakasz esetében. A magyarországi elevenszülő gyík állomány nagyfokú genetikai változatossága mind ökológiai, mind természetvédelmi szempontból lényeges. A fajt időközben a védett kategóriából a fokozottan védett kategóriába sorolták (3. sz. melléklet). Magyarországon. Makrofiton vizsgálatokat emberi hatásnak erőteljesen (Tolnai Holt-Duna, Püspökerdei Holt-Duna), mérsékelten (Balaton Keszthelyi Medence, Fadd- Dombori Holt-Duna) és csekély mértékben (Balaton Siófoki medence, Lipóti Morotva-Tó) kitett sekély vízi területeken végeztünk. A hínár biomassza növekedéséhez alapvetően az üledék tápanyagtartalmának az emelkedése szükséges (4. sz. melléklet). A Pannon biogeográfiai régióra jellemző hat élőhelykomplex (homoki erdőssztyepp, hegylábi lösz erdőssztyepp, dolomit erdőssztyepp, hegyvidéki erdők, alföldi mocsarak és szikesek) szentély jellegű és közepesen degradált területein jelöltünk ki típusonként 2 pár, összesen 24 tájablakot. 3 dolomit, 4 középhegységi erdő, 4 szikes és 4 alföldi mocsár mintaterületen összesen 414 felvétel készült. A mintavételezés során felvételeinkbe összesen 1157 döntő többségében őshonos faj fordult elő, ami a hazai edényes flóra (2500 faj) mintegy 45%-a. Az arány jóval magasabb (64%), ha azt vesszük alapul, hogy az őshonos és nem antropogén élőhelyekhez kötődő hazai fajok száma mintegy 1800 (5. sz. melléklet). A nagyobb kiterjedésben, változatosabb élőhelyösszetétellel fennmaradt buckásokban az Alyssum tortuosumnak nem csak nagyobb, de morfológiailag változatosabb populációja maradhatott fenn. Elvégeztük az Astragalus varius, Alyssum tortuosum és Myriophyllum spp. RAPD és PCO (principal Coordinate analysis-eit, a populációk elkülönülésének leírására a genetikai távolságon alapuló UPGMA klaszteranalíziseket (6. sz. melléklet). Részletes vizsgálatok folytak a Balaton zooplanktonján, és bevonatlakó gerinctelen fajegyüttesein. Feldolgoztuk a szikes vizek jellegzetes planktonrákjának, az Arctodiaptomus spinosus-nak az elterjedését, fajon belüli genetikai diverzitását, haplotípusait. A morfometriai elemzéssel kimutatott különbségeket a fenotípusos plaszticitás eredményezi (7. sz. melléklet). Felmértük a Balaton üledéklakó és Tisza-menti holtmedrek növényzet közt élő árvaszúnyog együtteseit. A Hydropsyche saxonica tegzesfaj különböző földrajzi helyekről származó populációinak genetikai (RAPD) vizsgálata elkezdődött (8-9. sz. melléklet). A védett és veszélyeztetett halfajok között egy csoportot részletesen elemeztünk (Gobio gobio fajkomplex), megkezdődtek a RAPD vizsgálatok. A Dunától keletre és nyugatra a faj éles genetikai elkülönülést mutat. Elkezdődött az előző évben optimalizált mikroszatellit primerekkel az Umbra krameri genetikai változatosságának elemzése is (10. sz. melléklet). Az eredmények hamarosan megjelennek az átdolgotott honlapunkon.

6 1. sz. melléklet Tápanyagforgalmi vizsgálatok a Balatonban és szíkes vizekben Közlemények és előadások Horváth Hajnalka, Kovács W. Attila, Présing Mátyás (2012): Fikocianin meghatározási módszerek és alkalmazásuk különböző trofitású víztereken. Hidrológiai Közlöny 93. évf. (közlésre elfogadva) p. 4. Horváth Hajnalka, Zsigmond Eszter, Kovács Attila, Présing Mátyás (2012): Fikocianin meghatározási módszerek és alkalmazása a Balaton és a Kis-Balaton felszíni vizeiben. 13. Kolozsvári Biológus Napok, március Poszter Zsigmond Eszter, Horváth Hajnalka, Présing Mátyás: A Balaton és Kis-Balaton vízminőségének jellemzése a tápelemek és a fotoszintetikus pigmentek (a-klorofill és fikocianin) koncentrációja alapján. 13. Kolozsvári Biológus Napok, március Poszter Hajnalka Horváth, Kálmán Mátyás, György Süle and Mátyás Présing (2012): Contribution of N2-fixation to the nitrogen balance of water quality control reservoir (Kis-Balaton Water Protection System, Hungary). International Conference-Water Resources and Wetland, Tulcea Romania, szeptember Poszter Horváth Hajnalka (2012): Extrakciós módszerek összehasonlítása a fikocianin meghatározására és alkalmazásuk magyarországi víztereken. Pannon Tudományos Nap, Nagykanizsa, október 18.

7 Tápanyagforgalmi munkacsoport Hidrobotanikai osztály MTA OK BLI Beszámoló a KTIA OTKA CNK támogatásával 2012-ben végzett munkáról 2012-ben az előző évek munkáit folytatva, a hidrobotanikai kutatások biogeokémiai környezetének megismeréséhez, különböző vizek fizikai és kémia paramétereit (hőmérséklet, átlátszóság lebegőanyag, klorofill-a) de kiemelten a nitrogén és foszfor formák koncentrációit határoztuk meg. 2. A Balaton medencéi A tó két leginkább eltérő trofitású medencéjéből (Siófoki és Keszthely- medencék) és a Zala torkolatából vett vízmintákat tavasztól őszig kéthetente, télen havonta vizsgáltuk. A további 2 medencében (Zánkai- és Szigligeti-medence) és a Siófoki medence keleti felében, kora tavasztól késő őszig, havonta végeztünk méréseket. A klorofill-a koncentrációk alapján, a tó minden medencéjében nagyon alacsony biomassza értékek voltak jellemzők (1., 2. és 5. ábra). A Siófoki-medencében 5-10 µg/l a Keszthelyi-medencében pedig µg/l között változott a klorofill-a koncentrációja, amely a hosszú, tartós nyári felmelegedés alatt sem érte el a 30 µg/l értéket. A tó minden medencéjében szokatlanul alacsony, az előző évekénél is kevesebb összes oldott N koncentrációkat (40-60 µg/l) állapítottunk meg télen, ami tavasszal tovább csökkent, és egész évben µg/l között változott (1., 2. és 6. ábra). Ez csak akkor emelkedett az egyes medencékben 2-3 alkalommal, hirtelen és jelentősen ezen értékek fölé (50-60 µg/l), ha a víz felkavarodott. Az ortofoszfát és az összes oldott P koncentrációja egész évben, minden medencében, néhány µg/l volt csupán. Az összes oldott P ennél természetesen magasabb (20-30 µg/l) volt. A nitrogénhez hasonlóan azonban, az egyes medencékben 2-3 alkalommal, hirtelen és jelentősen megnőtt, akár µg/l értékre. A formált foszfor koncentráció hirtelen emelkedését nem az alga biomassza növekedése (lásd klorofill-a koncentrációk nagysága és változása), hanem a víz felkavarodása okozhatta (4. és 7. ábra). A Zalával befolyó, az algák számára közvetlenül hasznosítható, oldott nitrogénformák koncentrációja az előző évekhez hasonlóan viszonylag alacsony volt (3. ábra). Télen tavasszal volt a legmagasabb (300 µg/l-ig), nyár közepén rövid ideig haladta meg a µg/l-t. A többi időszakban 50 és 100 µg/l között változott. Az oldott foszforformák koncentrációja hasonló határok között ( µg/l) mozgott egész évben, de a nyári nitrogén csúcsok idején azoknál magasabb foszfor koncentrációkat ( µg/l) mértünk. A befolyó víz oldott N/P aránya egész évben, de különösen nyáron volt alacsony, ami a nitrogénkötő kékalgáknak kedvezhet. 2. Szikes tavak Méréseink az alföldi szikes tavakon aktuális végzett hidrobotanikai kutatások környezetkémiai háttereként szolgálnak. Tél végén a Zabszéki szikes vízben 7 gyűjtési helyről vett vízminták részletes tápanyag vizsgálatát végeztük el. Minden gyűjtési helyen bő nitrogén ellátást tapasztaltunk (1. táblázat). Még a téli lassú felmelegedéskor is mértünk ammónium nitrogént (10-30 µg/l) és ennek többszörösét nitrát és nagyságrenddel többet karbamid nitrogén formában. Az összes oldott nitrogénformák koncentrációja minden gyűjtési ponton meghaladta a 200 µg/l értéket. Tavasszal, a téli nitrogén koncentrációk mintegy felét mértük,

8 ami elsősorban a karbamid jelentős csökkenésének volt köszönhető. Egyetlen kivétel a Kelemenszéken mért szokatlanul magas nitrát koncentráció (2 mg/l körül) volt. Őszre az oldott nitrogénformák koncentrációja ismét emelkedett, és elérte ill. néhány vízben meghaladta a téli értékeket. Ebben az időszakban is a Kelemenszék és mellette a Sósér tűnt ki magas nitrát koncentrációival. A késő ősszel mért foszfor koncentrációk mind a 6 tóban rendkívül magasnak mondhatók. A nitrogénformákhoz hasonlóan, foszforból is Kelemenszéken találtunk a legtöbbet, amit most a Büdösszéken mért értékek követtek. A bőséges tápanyagellátás semmilyen, elsődleges termelést befolyásoló hatása nem tételezhető fel. Az oldott tápanyagok koncentrációit kismértékben az algák és magasabb rendű vízi növények, a vízállás, de főleg a madarak és különösen is a vonuló madarak hatalmas tömege befolyásolta és ennek ismeretében lehet és kell azokat értékelni.

9 μg/l, C 30 Vízhőmérséklet Klorofill-a jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec μg N/l 80 nitrát-n karbamid-n ammónia-n jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec μg P/l 80 TP TOP ORP jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 1. ábra A hőmérséklet, klorofill-a és a különböző nitrogén és foszforformák koncentrációi a Balaton Siófoki-medencéjében 2012-ben (TP - összes foszfor, TOP - összes oldott foszfor, ORP - oldott reaktív foszfor)

10 μg/l, C 30 Vízhőmérséklet Klorofill-a jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec μg N/l nitrát-n karbamid-n ammónia-n jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec μg P/l 80 TP TOP ORP jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 2. ábra A hőmérséklet, klorofill-a és a különböző nitrogén és foszforformák koncentrációi a Balaton Keszthelyi-medencéjében 2012-ben (TP - összes foszfor, TOP - összes oldott foszfor, ORP - oldott reaktív foszfor)

11 μg/l, C 30 Vízhőmérséklet Klorofill-a jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec μg N/l 300 nitrát-n karbamid-n ammónia-n μg P/l jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 300 TP TOP ORP jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 3. ábra A hőmérséklet, klorofill-a és a különböző nitrogén és foszforformák koncentrációi a Zala torkolatánál 2012-ben (TP - összes foszfor, TOP - összes oldott foszfor, ORP - oldott reaktív foszfor)

12 μg P,N/l Siófok mg lebegőanyag/l TP ON l.a Keszthely Zala jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 0 4. ábra Az összes foszfor (TP), az oldott nitrogén (ON = ammónia + nitrát + karbamid) és a lebegőanyag (l.a) koncentrációi a Balaton Siófoki- és Keszthelyi-medencéjében és a Zala torkolatánál 2012-ben

13 μg/l, C 30 Klorofill-a Fűzfő Zánka Szigliget Vízhőmérséklet Fűzfő Zánka Szigliget jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 5. ábra A hőmérséklet és a klorofill-a koncentrációi a Balaton különböző medencéiben ben.

14 μg N/l 80 nitrát-n karbamid-n ammónia-n Fűzfő Zánka Szigliget Fűzfő Zánka Szigliget Fűzfő Zánka Szigliget Fűzfő Zánka Szigliget Fűzfő Zánka Szigliget Fűzfő Zánka Szigliget Fűzfő Zánka Szigliget Fűzfő Zánka Szigliget Fűzfő Zánka Szigliget márc ápr máj jún júl aug szept okt nov μg P/l 80 PP OP ORP Fűzfő Zánka Szigliget Fűzfő Zánka Szigliget Fűzfő Zánka Szigliget Fűzfő Zánka Szigliget Fűzfő Zánka Szigliget Fűzfő Zánka Szigliget Fűzfő Zánka Szigliget Fűzfő Zánka Szigliget Fűzfő Zánka Szigliget márc ápr máj jún júl aug szept okt nov 6. ábra A különböző nitrogén és foszforformák (PP - partikulált foszfor, OP - oldott nem reaktív foszfor, ORP - oldott reaktív foszfor) koncentrációi a Balaton medencéiben 2012-ben

15 μg P,N/l mg lebegőanyag/l 80 Fűzfő TP ON l.a Zánka Szigliget jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 0 7. ábra Az összes foszfor (TP), az oldott nitrogén (ON = ammónia + nitrát + karbamid) és a lebegőanyag (l.a) koncentrációi a Balaton medencéiben 2012-ben

16 Szikes tavaink még feltáratlan diverzitása 2.sz. melléklet

17 Szikes tavaink még feltáratlan diverzitása A Duna-Tisza közi szikes tavak esetében a Zab-széken 2012 telén alga tömegprodukciót figyeltünk meg, annak ellenére, hogy a tavon 6 cm vastag jégtakaró alakult ki, melyet 11 cm hó borított. A jég- és hótakaró a fotoszintetikusan aktív sugárzás (PAR) kevesebb, mint 20%- át engedte a vízoszlopba. Az algák mennyisége (a-klorofill koncentráció) elérte, sőt egy mintavételi ponton kissé meg is haladta az 1000 µg L -1 értéket (1. táblázat). 1. táblázat: A Zab-székben 2012 februárjában kialakult alga tömegprodukció során mért fizikai és kémiai paraméterek és az algák mennyisége (a-klorofill koncentráció). Mv.hely Koordináták T ( C) Vezetőképesség (µs cm -1 ) ph a-klorofill (µg L -1 ) Zab 1. N E ,73 991,54 Zab 2. N E ,64 742,78 Zab 3. N E , ,58 977,07 Zab 4. N E , , ,23 Zab 5. N E , ,61 776,97 Zab 6. N E , ,57 821,15 Zab 7. N E , ,73 979,48 A Zab-székben észlelt tömegprodukció során meghatároztuk a fitoplankton fotoszintézisének fényintenzitás függését 14 C módszerrel (1. ábra). Az Eilers & Peeters modell segítségével illesztett fotoszintézis-fényintenzitás görbék alapján a fitoplankton egységnyi térfogatra vonatkoztatott elsődleges termelése 1460 µg C L -1 h -1, egységnyi a-klorofillra vonatkoztatott elsődleges termelése pedig 1,4 µg C µg a-klorofill -1 h -1 volt. A fénytelítési paraméter (I k ) értéke 37 µmol m -2 sec -1, az optimális fényintenzitás (I opt ) értéke pedig 124 µmol m -2 sec -1 volt. A kapott eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a Zab-székben a fitoplankton a téli alacsony hőmérsékleti- és fényviszonyok ellenére is produktív és nagymértékben alkalmazkodott a téli fénylimitált körülményekhez. A korábbi szikes tavi fotoszintézis adatainkkal (Somogyi és Vörös, 2006) összevetve a fénytelítési paraméter és az optimális fényintenzitás értéke a téli időszakban szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a nyári időszakban (I k : µmol m -2 sec -1, I opt : µmol m -2 sec -1 ).

18 1.a 1.b P (µg C l -1 h -1 ) Fényintenzitás (µmol m -2 sec -1 ) P (µg C µg a-klorofill -1 h -1 ) Fényintenzitás (µmol m -2 sec -1 ) 1. ábra: A fitoplankton egységnyi térfogatra (1.a) és egységnyi a-klorofillra (1.b) vonatkoztatott fotoszintézis-fényintenzitás görbéje a Zab-székben (4. mintavételi hely) februárjában. A görbe illesztése az Eilers és Peeters (1988) modell segítségével történt. A Zab-székben a téli tömegprodukció során a fitoplanktont kizárólag pikoeukarióta algák uralták, melyek mennyisége (abundancia) meghaladta a 60 millió sejtet milliliterenként. A pikoalgák pontos rendszertani meghatározása kicsiny méretük és szegényes morfológiai karaktereik miatt hagyományos mikroszkópos módszerekkel nem kivitelezhető (Callieri, 2008), ezért közösségi molekuláris (DNS alapú) biológiai módszerekkel vizsgáltuk a pikoeukarióta közösség diverzitását februárjában a 4. sz. mintavételi helyről vett vízmintából közösségi DNS-t izoláltunk, majd a 18S riboszómális RNS gén klónozását végeztük el zöldalga-specifikus primerek segítségével. A kapott eredmények alapján a vízmintában kilenc különböző zöldalga taxon volt jelen (2. ábra). Ezen taxonok egy része (AV-6, AV-26 és AV-62) a korábban a Böddi-székből leírt Chloroparva pannonica fajjal mutatott közeli rokonságot, ugyanakkor a taxonok másik része egy különálló leszármazási vonalat alkotott (97-98%-os hasonlósági értékekkel), amely valószínűleg több, még le nem írt fajt is magába foglal (2. ábra). Egy új algafaj leírásához azonban annak tiszta tenyészetbe vonására van szükség, azért elkezdtük a pikoeukarióta algatörzsek izolálását a Zab-szék téli fitoplanktonjából. A törzsek izolálása módosított szélesztéses módszerrel (szűrt, szikes tóvizet tartalmazó) BWM táptalajon, 8 és 21ºC-on, 40 μmol foton m -2 sec -1 fényintenzitáson 10:14 órás sötét:világos ciklusban történik.

19 2. ábra. A Zab-székből származó klónok és a kontinentális vizekben előforduló eukarióta pikoalgák leszármazási viszonyai a 18S rdns alapján (mintegy 650 nukleotid pozíció, a méretvonal bázispáronként 0,01 nukletotid-szubsztitúciónak felel meg). Irodalom: Callieri, C. (2008): Picophytoplankton in freshwater ecosystems: the importance of smallsized phototrophs. Freshw. Rev., 1: Eilers, P.H.C. & Peeters, J.C.H. (1988): A model for the relationship between light intensity and the rate of photosynthesis in phytoplankton. Ecol. Mod., 42: Somogyi, B. & Vörös, L. (2006): A pikoplankton fotoszintézisének karakterisztikái sekély tavakban. Hidrológiai Közlöny 86:

20 3. sz. melléklet Az MTA ÖK Duna-kutató Intézet eredményei (algológiai, malakológiai, kétéltű és hüllővizsgálatok

21 A kijelölt helyekről gyűjtött mintákból mikromanipulátorral Cyclotella ocellata sejteket izoláltunk, és azokból DNS-t vontunk ki. Megkezdtük ennek a fajnak az esetében is a primerek tervezését az egyes vizsgálni kívánt génszakaszokra, valamint az image analysiseket. Skeletonema potamos sejteket izoláltunk ugyancsak mikromanipulátorral dunai és tiszai mintákból. A genetikai vizsgálatokhoz primerek terveztünk, majd segítségükkel polimeráz láncreakcióban a négy szakaszt (18S és 28S rdns, rbcl, psbc) felszaporítottunk, és szekvencia-analízisnek vetettük alá. A kapott szekvenciákból és az NCBI GenBank adatbázis szekvenciáiból törzsfát szerkesztettünk. Megállapítottuk, hogy a Skeletonema nemzetség monofiletikus, az édesvízi S. potamos legközelebbi rokona a brackvízi Skeletonema subsalsum, mellyel együtt a nemzetségen belül alapi leágazást képviselnek. Összehasonlítva a faj két folyóban élő populációit, a S. potamos a vizsgált génekben nem mutat polimorfizmust, ami összhangban áll morfológiájának kis variabilitásával. Emellett egy balatoni kovaalga faj esetében morfometriai diverzitás vizsgálatokat is végeztünk image analysis módszerrel, melynek során konvencionális és geometriai morfometriai bélyegeket vettünk fel az egyedekről a faj taxonómiai helyzetének a tisztázása végett. Megállapítottuk, hogy a faj szintén széles morfometriai variabilitással bír, tenyészetbe vonása azonban sajnos ezidáig nem sikerült, hogy a genetikai elemzéseket is elvégezhessük, a mikromanipulátoros izolálása viszont bizonytalan, mivel a fajt csak elektronmikroszkóppal lehet egyértelműen elkülöníteni a közel rokon fajától. Emellett alga diverzitás és zooplankton vizsgálatokat végeztünk az egyes kijelölt élőhely komplexekben (a zooplankton esetében a DKI-ban csak a 8. komplexben). A malakológiai gyűjtéseket megismételtük 2012-ben az Ipoly, Rába, Bodrog és Tisza 3-3 mintavételi helyén. A vizsgált mintavételi helyek a különböző folyószakaszok szerint zavarásmentes vagy emberi tájhasználatnak kitett jellegűek. A gátak szerepe különösen fontos a két veszélyeztetett kagylófaj szempontjából, mivel az Unionidae családba tartozó kagylók parazita glochidium lárvái számára egyes halfajok gazdaszervezetként szolgálnak. Amennyiben a gátak jelenléte miatt a halak mozgástere korlátozott, a kagylók populációi elszigetelődhetnek egymástól. Az összes helyszínen 25 cm-es élhosszúságú szabvány vízihálóval vettünk mintát 2 m- es transzekt mentén (0.5 m 2 ) 3 ismétléssel, és mértük a gyűjtött egyedek morfológiai tulajdonságait (hosszúság, magasság, szélesség), valamint digitális fotók készültek a morfológiai elemzésekhez. A nagytestű kagylófajok denzitásának becsléséhez 0.25 m 2 -es kvadrátot használtunk 15 ismétléssel. Mindkét kagylófaj az Ipolyban érte el a legmagasabb denzitás értéket (U. crassus: 17.9 egyed/m 2, P. complanata: 1.6 egyed/m 2 ). A 2011-ben gyűjtött haemolympha mintákból kinyert DNS nem volt megfelelő minőségű a költséghatékony AFLP módszer alkalmazásához, ezért 2012-ben helyenként 10 db U. crassus egyedből vettünk láb- és köpenyszövet mintát. Jelenleg a szövetmintákon zajlik az AFLP reakciókörülményeinek beállítása és reprodukálhatóságának tesztelése. A malakoközösségek összetételének és diverzitásának összehasonlítása a 2011-ben gyűjtött kagyló- és csigafajok segítségével elkezdődött. A malakofauna összetétele alapján a Duna és a Tisza vízrendszerének mintavételi helyei elkülönülnek egymástól, a zavarástól mentes és a zavarásnak kitett mintavételi helyek esetén viszont nem figyelhető meg egyértelmű tendencia a malakofauna összetétele, és a közösségi diverzitás alapján. Ugyanez látszik beigazolódni az algavizsgálatok alapján is. Két magyarországi dunai gőte (Triturus dobrogicus) populáció (Mórahalom és Hont) 5 illetve 7 egyedében faj-specifikus primerek segítségével vizsgáltuk az IGS és az azt megelőző teljes citokróm-b gént. Az IGS régió a környező kódoló szakaszokhoz hasonló, alacsony szintű intraspecifikus variabilitást mutatott. Az 1601 bp adat alapján a két populáció közti genetikai

A hínarak biodiverzitásának vizsgálata

A hínarak biodiverzitásának vizsgálata A hínarak biodiverzitásának vizsgálata 1. ábra. A makrofitonok vizsgálatához kijelölt területek. A vizsgálatunk célja, hogy a meghatározzuk az emberi tevékenység vizekre és a vizekben található hínarak

Részletesebben

Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben

Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Duleba Mónika Környezettudományi Doktori Iskola I.

Részletesebben

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A projekt célkitűzéseinek megfelelően Intézetünk algológiai kutatócsoportja a fitoplankton biodiverzitását, illetve különböző vízkémiai és fizikai paraméterek diverzitásra

Részletesebben

A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI

A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI A BALATON PLANKTONIKUS ÉS ÜLEDÉKLAKÓ ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐI Vörös Lajos, Somogyi Boglárka, V.-Balogh Katalin és Németh Balázs MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás.

Részletesebben

Készítette: Dr. Ács Éva Kutatóhelyi témavezető

Készítette: Dr. Ács Éva Kutatóhelyi témavezető Dunakutató Intézet részjelentése a A veszélyeztetett biodiverzitás megőrzése a Pannon ökorégióban: az ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitás értékelése szentély jellegű és emberi tájhasználatnak

Részletesebben

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében LIFE + Action D5. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében (előzetes eredmények) [LIFE07NAT/H/000324)] 2009-2013 Boros Emil

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Szakmai beszámoló (OTKA-A07, OTKA-A08, OTKA-H07)

Szakmai beszámoló (OTKA-A07, OTKA-A08, OTKA-H07) Szerződés száma: OTKA_A_08-1-2009-0051 Pályázat azonosító: OTKA_A_08-1-2009-0051 (CNK80140) OTKA nyilvántartási szám: 80140 Típus: Részbeszámoló Szakmai beszámoló (OTKA-A07, OTKA-A08, OTKA-H07) Kedvezményezett(ek):

Részletesebben

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés

Részletesebben

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét A diverzitás fajtái és mérőszámai Nagy őslénytani adatbázisok: Sepkoski The Fossil Record Paleobiology Database A diverzitás fogalma Diverzitás sokféleség az

Részletesebben

A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében

A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében Készítette: Meller Nóra Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Felföldi Tamás Tanársegéd Bevezetés, a vizsgálat tárgya

Részletesebben

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén 6.1 háttéranyag Függelék: Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén A VKI előírásainak megfelelően a mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében "Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás

Részletesebben

Táji és regionális léptékű növényi biodiverzitás változások a Kiskunság homoki Erdőssztyepp növényzetében. Rédei Tamás MTA-ÖK-ÖBI

Táji és regionális léptékű növényi biodiverzitás változások a Kiskunság homoki Erdőssztyepp növényzetében. Rédei Tamás MTA-ÖK-ÖBI Táji és regionális léptékű növényi biodiverzitás változások a Kiskunság homoki Erdőssztyepp növényzetében Rédei Tamás MTA-ÖK-ÖBI Tájhasználat hatása a biodiverzitásra Természetes vs. antropogén mintázatok.

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója Térinformatikai elemzések A Klimatológusok csoport beszámolója A klimatológusok: Fatér Gábor Péntek Tamás Szűcs Eszter Ultmann Zita Júlia Zumkó Tamás Sávos ütemterv tevékenység hét 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Részletesebben

A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE

A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE A FITOPLANKTON NAPI GYAKORISÁGÚ MONITOROZÁSA A BALATON KESZTHELYI- MEDENCÉJÉBEN ÉS A FITOPLANKTON DINAMIKA MODELLEZÉSE Istvánovics Vera és Honti Márk MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport BME Víziközmű és

Részletesebben

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu zonalitás - a klímazónák kialakításáért felelős éghajlat meghatározó tényezői (hőellátottság,

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Magyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér

Magyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér Magyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet Bevezetés A sugaras szimmetriájú algák fontos

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

Jelentés a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében végzett genetikai vizsgálatok eredményeiről

Jelentés a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében végzett genetikai vizsgálatok eredményeiről Jelentés a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében végzett genetikai vizsgálatok eredményeiről Készítette: az MTA BLKI Hal és Bentosz munkacsoportja Témafelelős: Takács Péter

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina. A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18.

Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina. A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18. Hazai és s osztrák k kis szikes vízterek v kovaalga összetételetele Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18.

Részletesebben

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Bakteriális identifikáció 16S rrns gén szekvencia alapján

Bakteriális identifikáció 16S rrns gén szekvencia alapján Bakteriális identifikáció 16S rrns gén szekvencia alapján MOHR ANITA SIPOS RITA, SZÁNTÓ-EGÉSZ RÉKA, MICSINAI ADRIENN 2100 Gödöllő, Szent-Györgyi Albert út 4. info@biomi.hu, www.biomi.hu TÖRZS AZONOSÍTÁS

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A BHTWaQe modell vízminv

A BHTWaQe modell vízminv A BHTWaQe modell vízminv zminőségi moduljának alkalmazási lehetőségei Vízminőség g modellezés Dr. Kutics Károly K Balatoni Integráci ciós s Kht. felkért szakért rtője K+F Consulting Kft. Siófok 2006. június

Részletesebben

A CYLINDROSPERMOPSIS RACIBORSKII NITROGÉNKÖTŐ KÉKALGA SZAPORODÁSA KÜLÖNBÖZŐ NITROGÉNFORRÁSOKON

A CYLINDROSPERMOPSIS RACIBORSKII NITROGÉNKÖTŐ KÉKALGA SZAPORODÁSA KÜLÖNBÖZŐ NITROGÉNFORRÁSOKON A CYLINDROSPERMOPSIS RACIBORSKII NITROGÉNKÖTŐ KÉKALGA SZAPORODÁSA KÜLÖNBÖZŐ NITROGÉNFORRÁSOKON Présing Mátyás 1, Kenesi Gyöngyi 1, Hesham M. Shafik 1,2, Kovács W. Attila 1 és Herodek Sándor 1 1 MTA Balatoni

Részletesebben

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,

Részletesebben

A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN

A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN A BALATON ALGAEGYÜTTESEINEK SZEREPE A TÓ VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN Vörös Lajos 1, Somogyi Boglárka 1, Bányász Dorottya 2 és Németh Balázs 1 1 MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany 2 Babes-Bolyai

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban

Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban Horváth Zsófia 1 Vad Csaba Ferenc 1,2 - Vörös Lajos 3 Boros Emil 4 1

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel

A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel Magyar Norbert Környezettudomány M. Sc. Témavezető: Kovács József Általános és Alkalmazott

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Felsőtárkány, 2011.02.10. A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Juhász Péter, Kiss Béla, Müller Zoltán,

Részletesebben

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Specziár András MTA

Részletesebben

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

1-2 háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia

1-2 háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia 1-2 háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia Vízfolyások típusba sorolása A tipológiáról, referencia-feltételekről és minősítési rendszer kidolgozásáról szóló útmutató 1 szerint a tipológia fő célja

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

A gazdasági válság földrajza 2011/1

A gazdasági válság földrajza 2011/1 Lőcsei Hajnalka A gazdasági válság földrajza 20/1 Budapest, 20. április Az MKIK Gazdaság- es Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola (Dr. Erdei Anna) Kísérletes Növénybiológia Doktori Program (Dr.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola (Dr. Erdei Anna) Kísérletes Növénybiológia Doktori Program (Dr. Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola (Dr. Erdei Anna) Kísérletes Növénybiológia Doktori Program (Dr. Szigeti Zoltán) Doktori (PhD) értekezés tézisei Pikoeukarióta algák jelentősége sekély

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15)

1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15) 1-2. melléklet Állóvíz típusok referencia jellemzői - 1 - 1-2. melléklet: Állóvíz típusok

Részletesebben

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

Paks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok

Paks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok Paks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok Csányi Béla MTA ÖK Duna-kutató Intézet Energia Klub, Budapest, 2014. október 8. Hőszennyezésselkapcsolatos alapfogalmak Energiatermelés hűtés hűtővíz Egyszeri átfolyásos

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.

Részletesebben

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter

Részletesebben

TÉLI PIKOPLANKTON TÖMEGPRODUKCIÓK SZIKES TAVAINKBAN

TÉLI PIKOPLANKTON TÖMEGPRODUKCIÓK SZIKES TAVAINKBAN TÉLI PIKOPLANKTON TÖMEGPRODUKCIÓK SZIKES TAVAINKBAN SOMOGYI BOGLÁRKA 1 FELFÖLDI TAMÁS 2 SOLYMOSI KATALIN 2 BÖDDI BÉLA 2 MÁRIALIGETI KÁROLY 2 VÖRÖS LAJOS 1 1 - MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 2

Részletesebben

A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN

A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Sipkay Csaba Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus

Részletesebben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1031/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. Minőségellenőrző és minőségbiztosítási osztály

Részletesebben

Mezőgazdasági termelői árak, március

Mezőgazdasági termelői árak, március Közzététel: 2011. május 12. Sorszám: 74. Következik: 2011. május 13. Bruttó hazai termék (GDP) Mezőgazdasági termelői árak, 2011. március Az agrár termelőiár-szintje 2011 márciusában 48,2%-kal magasabb

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

2. Fotometriás mérések II.

2. Fotometriás mérések II. 2. Fotometriás mérések II. 2008 október 31. 1. Ammónia-nitrogén mérése alacsony mérési tartományban és szabad ammónia becslése 1.1. Háttér A módszer alkalmas kis ammónia-nitrogén koncentrációk meghatározására;

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton

Részletesebben

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.

Részletesebben

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Felszín alatti vizeink kémiai állapota Szőcs T. Zöldi I. Deák J. Tóth Gy. Cserny T. Magyar Állami Földtani Intézet, Vízügyi Tudományos Kutatóközpont,

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei 1. a. Egy- vagy kétváltozós eset b. Többváltozós eset 2. a. Becslési problémák, hipotézis vizsgálat b. Mintázatelemzés 3. Szint: a. Egyedi b. Populáció

Részletesebben

Témáink: Bemutatkozik az MTA ÖK hírlevele

Témáink: Bemutatkozik az MTA ÖK hírlevele Témáink: Bemutatkozik az MTA ÖK hírlevele 2 Kutatóközpont létesült A kutatóközponti átalakulásról 2 Bemutatkozik a főigazgató 3 Bemutatkozik a gazdasági igazgató 4 Megalakult az új Gazdasági Osztály 4

Részletesebben

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról 2. sz. melléklet 2009. szeptember 17. Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról Réti csík (Misgurnus fossilis) telepítés az 1. sz. Illés-tó halmegtartó képességének tesztelésére (a jobb

Részletesebben

ALLOCHTON ÉS AUTOCHTON SZERVESANYAGOK SZEREPE A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN

ALLOCHTON ÉS AUTOCHTON SZERVESANYAGOK SZEREPE A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN ALLOCHTON ÉS AUTOCHTON SZERVESANYAGOK SZEREPE A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN V.-Balogh Katalin és Vörös Lajos MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás. 26-ban munkánk célja az

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben