Summary of a questionnaire survey on the Hungarian social economy

Átírás

1 Leonardo da Vinci Transfer of Innovation FR1 FR1-LEO05 LEO Budapest Business School (BBS) ARIADNE, the managerial guidance in Social Economy based on intrinsic skills, Summary of a questionnaire survey on the Hungarian social economy In the framework of the ARIADNE project we used the questionnaire for collecting as much information as possible. Firstly we organized the focus group meetings for selected representatives of the Hungarian social economy sector and secondly we disseminated the questionnaire among 500 social economy organizations. Among these organizations there were civil associations, foundations, social enterprises, cooperatives and others. A reasonable part of the addressed entities replied to the questionnaire and shared their views on the present state of the Hungarian social economy. On the basis of the responses we could get more detailed information on the size of the sector, on the organizational forms and on the main challenges they are facing today. 1 It was very impressing to realize, that the main conclusions reflected in the answers were in line with the principal outcomes of the focus group meetings, which are summarized below. On the basis of the two kinds of surveys we can select representatives of social economy sector for the pilot training. Summary and the main outcomes of focus group meetings A. The characteristics of social economy and social enterprises On the focus group meetings the most relevant organizational forms of social economy in Hungary were represented. Taking into consideration the opinions of the participants and the results of research works on this field the social economy could be characterized by the following features: 1 The detailed results of the survey are available in Hungarian on the ARIADNE intranet as well. 1

2 i. In Hungary there are a great variety of legal and organizational forms operating in social economy area. The most important forms are: associations. foundations, different forms of co-operatives and non-profit enterprises ii. The main focus of the activities in social economy is connected to tasks, where the market is not efficient, or the state fails to be efficient iii. One of the main characteristics of social economy in Hungary is that institutions and activities are strongly embedded into the local socio-economic environment. The local needs and local organisations play very important role iv. In majority of local areas the most important activities are connected to employment shortages, job creation or to specific public service needs v. The sustainability of a social enterprise shows a strong correlation with the availability of state subsidy B. The biggest challenges of managers i. How to start up a new enterprise, how to influence the attitude of local players to participate in social economy works, to find a good compromise between voluntarism and non-profit undertaking ii. Revenue-raising possibilities, government support or other forms of state subsidies iii. Understanding of legal regulations, deregulation C. The seven main competences i. The participants considered each of the seven main competences as important and relevant in their work ii. The highest priority was given to the following items: development of strategic skills, business skills, project management, networking, development of interpersonal skills in cooperation with local players, conflict management D. The ways to learn competencies and training methods supporting to acquire skills i. The participants agreed with reason for the existence of both the school training and the method of learning by doing ii. The Hungarian experiences argue, that a practice-oriented training can be the most efficient form to develop the skills mentioned in the questionnaire iii. In the training courses high priority should be given to case studies, best practices iv. A combination of different training methods is also advised 2

3 ARIADNE RÉSZLETES KÉRDŐÍVES KUTATÁS Budapesti Gazdasági Főiskola - Magyarország 1. A fókuszcsoportokon résztvevők jellemzői Szervezeti nagyság A magyarországi eloszlásnak megfelelően az általunk végzett kutatás során a kicsi szervezetek voltak túlsúlyban. A válaszadók több mint fele legfeljebb 5 főt foglalkoztat, ha egyáltalán van foglalkoztatottja. Mindössze 1 szervezetnek volt 50-nél több munkavállalója. (1. diagram) Szervezeti/Jogi forma Az általunk megkérdezettek között jogi forma tekintetében a szociális szövetkezeti forma dominált (az egyéb szövetkezetekkel együtt a kitöltött kérdőívek fele szövetkezetektől érkezett vissza), ezt követte az egyesületi és az alapítványi forma, és kaptunk válaszokat nonprofit gazdasági társaságtól is. (2. diagram) Állami támogatás Alapvetően megoszlottak a válaszok az állami támogatás tekintetében: nagyjából 2/5-öd 3/5-öd arányban voltak, akik kaptak, és akik nem kaptak állami támogatást. A továbbiakban azt is vizsgáltuk, hogy mennyiben játszott, játszik szerepet az állami támogatásokhoz, pályázati forrásokhoz való hozzájutás a szociális gazdaság szervezeteinek létrejöttében. Lásd 5. pont további magyar sajátosságok. (3. diagram) Működési terület Ebben a kérdésben nehéz különbséget tenni a kategóriák között, a válaszok megoszlanak a 3 lehetséges válasz tekintetében. Annyit lehet mondani, hogy a válaszadók körében a legjellemzőbb működési terület valószínűleg a (kis)város és vonzáskörzete, azaz mind a városi, mind a vidék terület. (4. diagram) A visszaküldök szervezeten belüli pozíciója Alapvetően a felső vezetők, vagy legfelsőbb vezető ( a vezető ) volt a kérdőív kitöltője, visszaküldője a kutatásunknál, kisebb részben a középvezetők foglalkoztak ezzel. (5. diagram) 2. A szociális gazdaságban g tevékenykedő menedzser munkája során felmerülő legnagyobb kihívások A kérdőív visszaküldőitől kapott szöveges válaszok megtalálhatók a Függelék 2. mellékletének 1. táblázatában. 3

4 3. A szociális gazdaságban szükséges kompetenciák A szociális gazdaságban való menedzseri szerephez szükséges készségek értékelése kapcsán a visszaküldők az ötfokozatú skálán nehezen tudtak különbséget tenni a kompetenciák fontossága között. Annyi megállapítható, hogy az üzleti készségek szükségességét tartották a legfontosabbnak, ezt az interperszonális és a stratégiai készségek követték. A legkevésbé fontosnak, de alapvetően szintén a fontos kategóriában helyezték el az interdiszciplináris és a kognitív készségeket is. (6. diagram) A legnagyobb kihívások kezelésében, a szöveges választ igénylő kérdésnél vázolt fő problémák megoldásában szintén az üzleti és a stratégiai készségeket tartották a legfontosabbaknak, ezek kapták a legnagyobb hangsúlyt a válaszadóktól. Az előző kérdésben megfogalmazottakkal ellentétben az interperszonális és az interdiszciplináris készségek kisebb hangsúlyt kaptak, a kognitív készségek valamivel nagyobbat. (7. diagram) A szociális szövetkezeteket mint a kérdőívet legnagyobb számban visszaküldőket külön vizsgálva, szintén az üzleti, a stratégiai és az interperszonális készségeket jelölték meg legfontosabbnak a problémák kezelésében, számottevő eltérés nem látható a teljes mintához képest. (8. diagram) A jelenleg is pályázati támogatást felhasználókat szintén külön is vizsgáltuk a szükséges kompetenciákat tekintve. Esetükben hangsúlyosabban látható az üzleti és a stratégiai készségek szükségessége, ők az interperszonális készségeket, a kognitívhoz és az interdiszciplinárishoz hasonlóan kevéssé tartják szükségesnek a korábban jelzett problémáik megoldásában. (9. diagram) 4. A kompetenciák elsajátításának módja Az alapkompetenciák megszerzésében alapvetően az iskolarendszerű képzés kapja, kapta a legnagyobb szerepet, a továbbfejlesztésben viszont már a munka közbeni tanulásé a főszerep, ezeket csak kiegészíti a mentor segítségével történő tanulás, vagy egyéb más módok. Alapvetően a valamennyi készség elsajátításának legjobb módját tekintve a munka közbeni tanulás kapta kiemelkedően a legnagyobb hangsúlyt a válaszokban. (10. diagram) A szociális szövetkezeteket külön vizsgálva nem tapasztalható lényeges eltérés a teljes mintától, ezeknél a szervezeteknél is a munka közbeni tanulást preferálják. Ezekből a válaszokból mindenképpen azt a következtetést kell levonnunk, hogy gyakorlatorientált, példákkal, jó gyakorlatokkal, a hagyományos oktatási formákat többségében mellőző tréningtípust kell preferálnunk, helyt adva a gyakorló szakemberek és az ő példáik nyomán az ismeretek köztük a nemzetközi tapasztalatok átadásának. Viszont az osztálytermi, iskolarendszerű forma alkalmazását is fontosnak tartják a válaszadók, elsősorban a stratégiai és az üzleti készségek megszerzése során. (11. diagram) 4

5 5. További magyar sajátosságok vizsgálata Pályázati támogatás alapításhoz, illetve működéshez A válaszadók szervezeteinek alapítását mintegy 60%-ban valamilyen pályázati támogatás ösztönözte (legnagyobb számban a TÁMOP B-2-10/1 és a TÁMOP B-2-10/2 pályázatok). A jelenlegi működésük során a szervezetek felének van futó pályázata, állami/európai Uniós támogatása (vagy vesz részt folyamatban lévő pályázatban). ( diagram) A szociális szövetkezeteket külön vizsgálva lényeges eltérés tapasztalható. Az alapítás során központi tényező volt a pályázati támogatás, a szervezetek alapításának közel 90%- át valamilyen pályázati támogatás ihlette. Ehhez képest jelenleg csak mintegy 45%-uknak van megvalósítás alatt álló, a működéssel kapcsolatos állami/eu-s támogatása. (15. diagram) Szükséges kapacitások a hiányzó kompetenciák megszerzéséhez Kérdéseink között szerepelt, hogy milyen kapacitás szükséges ahhoz, hogy a szervezetek foglalkoztatottjai megszerezzék a hiányzó kompetenciákat szervezetük eredményesebb működéséhez. A legnagyobb hangsúlyt a pénzügyi források szükségessége kapta, de fontos tényező, hogy több idő, illetve a szervezeten belüli hatékonyabb munkamegosztás is szükséges lenne ahhoz, hogy a munkavállalók képzése megoldható legyen. (16. diagram) A szociális gazdaságban tevékenykedő szervezetek tevékenységét befolyásoló külső és belső körülmények Az ötfokozatú skálán ennél a kérdésnél is nehezen tudtak különbséget tenni a tényezők között a válaszadók. A legfontosabb befolyásoló tényezőként a vezetők hozzáértését, a támogatások rendszerét és a munkatársak hozzáértését jelölték meg a kérdőívet visszaküldők. A többihez képest közepesen fontos körülménynek tartják a jogi, jogszabályi környezetet, a piacot, illetve a helyi társadalom elfogadását, míg legkevésbé fontosnak a munkakörülményeket gondolják. (17. diagram) A szociális gazdaság szereplőinek összefogása A válaszok alapján a tapasztalatok megosztása és az érdekérvényesítés területén lenne a legfontosabb a szociális gazdaság szereplőinek összefogására, de a lobby tevékenység és a piacszerzés kapcsán is lényeges lehetne. Viszont a válaszadók úgy érzik, hogy leginkább csak a tapasztalatok megosztása kapcsán tudnának ehhez hozzájárulni, az érdekérvényesítéshez kevésbé, és a lobby és a piacszerzés kapcsán pedig még kisebb mértékben. ( diagram) A szervezetek jelenlegi helyzete Alapvetően két kategória különíthető el a válaszadók között a jelenlegi helyzetüket vizsgálva. Örömteli, hogy a szervezetek egyik részére a stabil és kiszámítható fejlődés 5

6 jellemző, nincsen munkaerőgondjuk a működés során. Viszont a szervezetek másik nagyobb csoportja átmeneti helyzetben van, mivel egy-két fő probléma, kihívás behatárolja a szervezet működését. Az ő esetükben nem mindig és nem teljesen elegendő a munkaerő vagy a támogatók segítsége a tevékenységünk folytatásához, több munkaerőre lenne szükség, de elegendő forrásaik, tartalékaik nincsenek erre (vagy korlátozottak). Sajnos vannak alvó állapotban lévő szervetek is, nagyon közel van a működésképtelen állapothoz, ahol további, támogatás és/vagy munkaerő bevonása nélkül fennáll a szervezet megszűnése is. ( diagram) A kapcsolódó diagramok megtalálhatók a függelék első mellékletében. 6

7 FÜGGELÉK - DIAGRAMOK 1. számú melléklet 1. diagram: Az Ön szervezetének mérete? 2. diagram: Milyen szervezeti formában működik? 7

8 3. diagram: Kapott-e az Ön szervezete állami támogatást? 4. diagram: Hol gyakorolja az Ön szervezete a tevékenységét? 8

9 5. diagram: Milyen szintű vezető Ön? *1 fő erre a kérdésre nem adott választ 6. diagram: A szociális gazdaságban szükséges kompetenciák osztályozása 9

10 7. diagram: A legfontosabb kompetenciák a jelzett problémák kezelésében 8. diagram: A legfontosabb kompetenciák a jelzett problémák kezelésében SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK 9. diagram: A legfontosabb kompetenciák a jelzett problémák kezelésében JELENLEG IS TÁMOGATOTTAK 10

11 10. diagram: A kompetenciák elsajátításának módja 11. diagram: A kompetenciák elsajátításának módja kezelésében SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK 11

12 12. diagram: A szervezet megalapítását ösztönözte-e állami/eu-s támogatás? 13. diagram: Ha igen, akkor milyen pályázati konstrukció? 12

13 14. diagram: Az Ön szervezete jelenleg részt vesz-e valamilyen támogatott pályázati projekt lebonyolításában? 15. diagram: Állami/EU-s támogatás alapításhoz, illetve a jelenlegi tevékenység kapcsán - szociális szövetkezetek 13

14 16. diagram: Milyen kapacitás szükséges ahhoz, hogy munkatársai megszerezzék a szükséges kompetenciákat szervezetük eredményesebb működéséhez? 17. diagram: A szociális gazdaságban tevékenykedő szervezetek tevékenységét befolyásoló külső és belső körülmények 14

15 18. diagram: Milyen területen lenne szükség a szociális gazdaság szereplőinek összefogására? 19. diagram: Melyikhez tudna az Ön szervezete hozzájárulni? 15

16 20. diagram: Mennyiben jellemzők a következők az Ön szervezetére, melyik a legjellemzőbb? 16

17 21. diagram: Melyik a legjellemzőbb leírás szervezetére? 17

18 2. számú melléklet 1. táblázat: A szociális gazdaságban tevékenykedő menedzser munkája során felmerülő legnagyobb kihívások (szöveges válaszok) A szektor sokszor negatív megítélése, a forrásteremtő képesség gyengesége, ill. az elérhető források hiánya A szociális gazdaság vezetése során felmerülő legnagyobb kihívás annak a piacnak a megtalálása, és oda való bejutás, ahol az előállított termékeinket értékesíteni tudjuk Profitorientáltan működtetni egy nonprofit szervezetet Az elszegényedés! 1) működési költségek megszerzése, 2) a pályázatok korrupciómentes elbírálása, 3) az állandó jogszabályváltozás Forrásszerzés, emberek irányítása A legnagyobb kihívás a munkanélküliség kérdése, továbbá a munkanélküliek mobilitásának hiánya; olyan foglalkozási formák bővítése, ahol a nők, szellemi- és testi fogyatékosok is többen el tudnak helyezkedni A megtermelt áru, szolgáltatás folyamatos értékesítése a fenntarthatóság érdekében A tagok és alkalmazottak motiválása, közösségteremtés Folyamatos kapcsolattartás a megrendelőkkel, és új piacok keresése Jogszabályi környezet bizonytalansága A tevékenység alacsony jövedelmezősége Támogatásokhoz való hozzáférés nehézsége Anyagi erőforrások biztosítása, megfelelő humán erőforrás biztosítása, a szövetkezet stabil helyének kialakítása a gazdasági környezetben. Kevés az önállóan dolgozni, gondolkodni képes munkavállaló. Nem termelékenyebb, mint bármely más vállalkozás, viszont nehézkesebb a döntéshozatali mechanizmusa. Likviditási szempontból gond, hogy ismeretlen a cégforma. Humán erőforrás: a munkavégzés és képesítés szempontjából megfelelő munkaerő kiválasztása, képzése és motiválása. El kell tudni adni a SE-et (üzleti). Tárgyaláskor stratégiát kell előzőleg felállítani interperszonális és kognitív készségek gyakorlása által. Jogszabályok ismerete, amelyek speciálisan a szociális szövetkezetre, illetve általában, mint munkáltatóra vonatkoznak; a humán erőforrás motiválása, konfliktus-menedzsment a szervezeten belül; valamint a folyamatos forrásteremtés, amely kiegészíti a bevételeinket. A vállalkozást és az ott tevékenykedő embereket beilleszteni a környező for-profit környezetbe. Megértetni a célokat, elkötelezetté tenni a résztvevőket és a partnereket a szociális szövetkezet céljai iránt. A jelenlegi és várható gazdasági helyzetben az egymás segítése, összetartozás kialakítása. 18

19 Az eltervezett projektre forrást előteremteni. A helyes elmélet átültetése a gyakorlatba, melynek gátja a fogadók alulképzettsége; térségünkben a polgármesterek 21%-a nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel A társadalomban jelentkezőgazdasági problémák megegyeznek a szociális szférában jelentkező problémákkal A fizetőképes kereslet megtalálása A működési költségekre fedezetet találni Pályázati kritériumoknak való megfelelés Működtetés megszervezése Működési költségek előteremtése Társadalmi elfogadtatás Szociális gazdaság alatt a non-profit szektort értem; itt fő kihívás a forráshiány; pályázatok írása és szponzorok keresése komoly feladat Munkahelyek megtartása, fejlesztése A munkavállalók megélhetésének biztosítása Pénz - pályázatok - új munkahelyek A szövetkezet személyi állományának a szociális szövetkezet céljával való azonosulása. Küldetésünk, valamint céljaink megértetése és elfogadtatása a külső környezettel. A fenntartható fejlődés biztosítása, folyamatos munkalehetőség megteremtése, pénzintézeti háttér hiánya, a szociális szövetkezet, mint gazdasági forma elfogadtatása Szabályzók állandó figyelése és adminisztratív teendők (pályázattal kapcsolatos kérdések) ellátása Emberi erőforrások megteremtése Pénzügyi háttér megteremtése Szervezet fejlődési lehetőségének megteremtése Szociális Szövetkezetünk projektje én indul, a projektbe bevont munkavállalók felvétele is akkor lesz, ezért gyakorlati tapasztalattal még nem rendelkezünk Az intézmény fenntarthatósága érdekében a maximális férőhely betöltése és az intézmény működtetéséhez szükséges anyagi javak, ill. gazdaságos beszerzések megteremtése A megfelelő partner felkutatása, üzleti szempontból az anyagi eszközök beszerzése megfelelő szakmai partnertől, a vállalkozásokkal kapcsolatfelvétel és további szakmai együttműködés Kapcsolati tőkéhez hozzáférés, ápolás, kapcsolattartás Munkafolyamatok delegálása, utómunkálatok Döntésképesség, környezeti kihívások elé menni, vagy reagálás Mivel hazánkban rendkívül alacsony a szociális gazdaság presztízse (politikai-társadalmi és gazdasági elfogadottsága) a stratégiai készségek általam kiemelt cselekvését tartom kiemelt fontosságúnak. A helyi közpolitika (önkormányzatok) a törvény szerinti feladat- 19

20 ellátásukat csakis intézményes formában kezelik, nem bízzák szociális gazdaságokra (ennek szemléleti és esetenként a finanszírozási szabályozásbeli, jogszabályi korlátai is vannak). A for-profit szektor is többnyire bizalmatlansággal kezeli a szociális vállalkozást, nem kíván partneri együttműködést kialakítani.. Mindezek az együtthatók próbára teszik a vállalkozásban résztvevők kitartását. Mindezen feltételek és körülmények között a stratégiai készségek mellett a jelen társadalmi körülmények között elengedhetetlen az interperszonális készség (nevezhetném diplomáciai készségnek is) A társadalom hiányos ismerete A jogi szabályozás fejletlensége A nem elégséges állami támogatás (pl. adókedvezmények) A kapcsolatok kiépítése, megtartása; a pénzforrások előteremtése; támogatók felkutatása Általában a szociális gazdaságban dolgozó menedzserek új ötleteket valósítanak meg, ezért nagyon nehéz beilleszteni az adott ország jogszabályi környezetébe Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért. Ce projet a été financé avec le soutien de la Commission européenne. Cette publication (communication) n engage que son auteur et la Commission n est pas responsable de l usage qui pourrait être fait des informations qui y sont contenues. This project has been funded with support from the European Commission. This publication [communication] reflects the views only of the author, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein. 20