valójában azonban nem arányosak a termelési mennyiséggel. Ha kis köbtartalmú termékeket gyártunk, akkor ezek ugyanolyan ossznál ugyanannyi gépidőt asz

Átírás

1 űrészipari termékek gyártási költségeinek elemzése ariska Miály, Gerencsér inga, Hargitai László fűrészipari termékek gyártási költségeinek elemzése a fűrészcsarnokban különleges figyelmet igényel. Ha a csarnokban felfűrészelt változó méretű rönkök ugyanazon termelési soron maradnak, a termékek gyártási költségeinek számítása bonyolulttá válik. költségek számításáoz a fűrészüzemek többségében pótlékoló kalkulációt alkalmaznak. pótlékolás üzemenként változó. Általában a termelési költségeket köbméter arányosan osztják el a termékekre. gyártási költségek valójában azonban nem arányosak a termelési volumennel. költségek megatározásáoz elyesebb a fűrészelt felületet asználni, mert ez a felasznált erőforrásokkal jobban arányban áll. szerzők javasolják, ogy a cikkben bemutatottak alapján egységesen végezzék ezeket a számításokat. ulcsszavak: űrészipar, űrészáru, ermelési költségek, özvetlen költségek nalysis of te production costs of sawn timber in te wetmill e determination of production costs of sawn timber in te wetmill needs special attention, specifically, if products of various dimensions will be manufactured from logs wit varying diameters on te same production line. Normally, processing costs of a single product can be estimated on basis of direct costs and a fitting amount of overeads. Customarily, te pertaining fraction of overeads will be approximated by a distribution key wic takes te product volume into account. In reality, owever, costs depend on te time te product spends on te macines and on tool wear wic are more closely related to te product surface area tan to te product volume. Having establised tese links, te autors propose a new costing metod, and explain it by examples. ey words: Sawn timber, Production costs, Direct costs, Overeads, Distribution key evezetés apasztalataink alapján a fűrészüzemek számviteli rendszere általában a termelés és forgalom, valamint a ozamok és ráfordítások részletes nyomon követésére alkalmas. Szükséges lenne azonban ennek az adattömegnek a különböző vezetési szintekre való aggregált megjelenítése, amely a döntéselőkészítésben már ténylegesen asznosítató. globális mutatók mellett a részterületek irányítóinak viszont napi, eti értékeket kell figyelniük aoz, ogy termelésirányítási döntéseikben ne késlekedjenek (ariska 1995). fűrészüzemek többségében pótlékoló kalkulációt alkalmaznak, vagyis a közvetlen költségeket a költségviselőre terelik felmerüléskor, a közvetett költségeket költségelyenként gyűjtik, majd költségviselőre pótlékolják. pótlékolás üzemenként változó. Célszerű volna egy egységes elv alapján végezni ezeket a számításokat (Sikera 1996). következőkben szeretnénk bemutatni az önköltségszámítás C (ctivity ased Costing, azaz tevékenység alapú költségmegatározás) módszerét, amelyet mint modellt javaslunk alkalmazni a azai fűrészüzemeknél. fűrészipari termékek gyártási költségeinek elemzése a fűrészcsarnokban különleges figyelmet igényel. Ha ugyanis a csarnokba bevitt változó méretű rönkök ugyanazon termelési soron maradnak, a termékek gyártási költségeinek számítása gyorsan áttekintetetlenné válat. Egy termelési periódus folyamán ugyanis a különböző méretű rönköket különböző vágásképek alkalmazásával különböző termékekké fűrészelik. gyakorlatban a termelési költségek nagy változékonyságát egy kulccsal igyekszünk kifejezni, amely az egyes termékek köbtartalmáoz igazodik. Eszerint a nagyobb köbtartalmú termékek volumenüknek megfelelően többe kerülnek, és fordítva. gyártási költségek Dr. Dr.. c. ariska Miály DSc., professzor, EH (Szövetségi ecnológiai Intézet), Züric, Svájc, Dr. Gerencsér inga CSc., egyetemi docens, Dr. Hargitai László CSc., ny. egyetemi tanár, NyME a- és önnyűipari ecnológiák Intézet

2 valójában azonban nem arányosak a termelési mennyiséggel. Ha kis köbtartalmú termékeket gyártunk, akkor ezek ugyanolyan ossznál ugyanannyi gépidőt asználnak, mint a nagy köbtartalmú termékek. Ugyanazon óradíjak érvényesek a kis és nagy volumenű termékekre. változó költségek megatározásáoz teát elyesebb a fűrészelt felületet asználni, mert ez a felasznált erőforrásokkal és gépkopásokkal jobban arányban áll. Ezt a következő példával szeretnénk szemléltetni (ariska és tsai. 004) Példák z alábbi két példa két azonos osszúságú, de különböző köbtartalmú termék m -enkénti előállítási költségére vonatkozik, amelyeket azonos termelési soron fűrészeltek fel egyforma fűrészáruvá 1. Ismert jellemzők: özös és fix költségek (+): 66,4 / Változó költségek (V): / Összköltség: 78,0 / Előtolás: 1440 m/ z első példában a felfűrészelés az 1. ábrán bemutatott 1. vágáskép szerint történik. ermékfelület 1m-es rönkosszonként: ( 0, ,08) 0,854 m m ( 0,1+ 4 0,04) 0,96 m m erméktérfogat 1m-es rönkosszonként: V 0,178 0,08 1 0,0848 m ( ) m ( 0,1 0,04 1) 0,00480m V Egy órára eső teljesítmény felületre vetítve: 0,854m m 1440m 19,8m 0,96 m m 1440m/ 570,4m Egy órára eső teljesítmény térfogatra vetítve: 0,0848 m m 1440 m 41,04 m 0,0048 m Egy m termék felülete: m 1440 m 6,91 m 19,8m / 41,01m / 70,4m / 6,91m / 9,99m 5 8,50m / 10 ermékköltségek: ábra 1. vágáskép: az és főterméket 4 illetve 15 cm átmérőjű rönkből termelik ( + ) + V 66,4 41,04+ 9, 99 19,8 1,619+ 1,675 15,94 ( + ) + V 66,4 6,91+ 8, ,4 9, ,10 106,71 fenti példa azt mutatja meg, ogy 1m rönkből termelt kis térfogatú főterméknek 6-szor több az előállítási költsége, mint a nagyobb térfogatú -nak. második példában és főtermékeket egyidejűleg ugyanabból a 4 cm csúcsátmérőjű rönkből fűrészelik ki, a. ábra szerint. Ebben az esetben az 1 m-re eső termékfelületek a következőképpen számítatók: ( 0,178 0,1) + 4 0,08 0,754 m m 0,1+ 4 0,04 0,96 m + 1,150 m m m 1 Egyforma fűrészáru azt jelenti, ogy azonos vágáskép szerint vágott fűrészáru

3 ábra. vágáskép: mindkét főterméket ugyanabból a 4 cm átmérőjű rönkből termelik z egy órára eső teljesítmény a termékfelületre vonatkoztatva: 0,754 m 0,96m + m 1440m 1085,8m m 1440m 570,4 m 1656,0 m térfogatra vonatkoztatott teljesítmény mindkét termék esetében megegyezik az előző példában számított értékekkel ( 41,01m ; 6,91m ; + 47,9m / ). Egy m termék felülete: 1085,8m / 41,01m / 70,4m / 6,91m / 6,48m 5 8,50m ermékköltségek: ( + ) + V 66,4 47,9+ 6, ,8 1,86+ 10,746 1,1 ( + ) + V 66,4 47,9+ 8, ,8 1,86+,491 4,877 fenti két példa eredményeit összeasonlítva megállapítató, ogy: zonos rönkosszból kis térfogatú termék gyártása sokkal drágább, mint a nagy térfogatú terméké (1 m 106,7 -ba, míg 1 m 15, -ba kerül). vágáskép cseréjével a termelési költség jelentősen megváltozik (az termék m - enkénti előállítási költsége 1,1 -ra, a terméké 4,9 -ra mérséklődik.) termékkombináció egy termék előállítási költségeit drasztikusan csökkentette. Ha a számítási rendszert kidolgoztuk, akkor az a továbbiakban mindaddig érvényes, míg az üzemen belül költségbefolyásoló változások (pl. gépcsere, stb.) nem történnek. Megjegyzés: termék eladási árát nem tudjuk szabadon változtatni a vágáskép függvényében. Ez állandó. példa alapján kiszámolt üzemi költségek azonban a tiszta eredmény jobb megatározása érdekében a valóságoz közelebb állnak. költségelemzés elkészítésének ideje szerint leet: Előkalkuláció: az előirányzott költségeket tartalmazza Utókalkuláció: a tényleges költségeket tartalmazza, a gyártás befejezése után bizonylatok alapján készítik Előkalkuláció Első lépésben minden termelési fázis, vagy ely értékének fontosságát atározzuk meg. z utolsó teljes év, valamint a vizsgálati időszak év töredék közös költségeit, állandó és változó költségeit megatározzuk és a kiszámolt részesedésnek megfelelően minden egyes állomásra vagy elyre leosztjuk súlyozott tényezők szerint.. ábra ilyen előzetes elemzés eredményét mutatja. 0,4 0,5 0, 0,5 0, 0,15 0,1 0,05 0 0,005 z egyes termelési szakaszok relatív értéke 0,17 0,4 0,5 1 0,15 0,04 0,015 Erdei tárolás Szállítás Rönktérkezelés űrészcsarnok ermékeladás árolás Menedzsment. ábra fűrészüzem legfontosabb termelési fázisainak számított részesedése a közös költségekből

4 z üzemi nyilvántartás adatai leetőséget adnak arra, ogy ábrázoljuk a költségeket. 4. ábra egy közép-európai üzemben végzett vizsgálat eredményeit mutatja be. Ezekből a következőket leet megállapítani: Ott, aol az egyenes lapos lefutást mutat, az időtényezőnek megatározó szerepe van. termelési fázisokat meg kellene rövidíteni, ogy a költségek alacsonyabbak legyenek. Ott, aol az egyenes meredek, sok erőforrással, drága gépekkel és intenzív munkafelasználással dolgoznak. Itt a költségek csökkentését a tecnika javításával leet megoldani. Utókalkuláció z utólagos elemzés a termékek piaci sikerével foglalkozik, valamint azzal a kérdéssel, ogy az értékesítési eredménynek milyen atása van a termelési stratégiára. Eez együttesen kell vizsgálni az előállított termékmennyiségeket, ezek termelési költségeit, az eladási árakat és a piaci igényeket (ommen és Sacs 000). Ezen információk alapján leet meggondolni a következőket: zt termelje-e az üzem, amit a piacon jól leet értékesíteni? Ez egy megalkuvó stratégia. Megszilárdítja a gyártó-ügyfél öltségek [EUR^] uvar kts. vételár űrészelési kts árolási kts. öltségelyek ermék kezelési kts Napok száma érdekcsoportot, ami leet, ogy időközben mérvadó szerepre tett szert, de nem feltétlenül vezet jobb bevételez. piaci elyzet és a saját teljesítmény paraméterek ismeretében az üzem azt termelje-e, ami az üzemóránkénti legnagyobb tiszta nyereséget ozza? Ez rövidtávon megfelelő nyereséget biztosítat, de megingatná a jó gyártó-ügyfél viszonyt. Mindkét kérdést fel kell tenni, és meg kell azokat válaszolni. Mindkét kérdésre vonatkozóan ki kell számítani a pénzügyi következményeket, ogy a döntést tényekkel alá tudjuk támasztani. z 1. táblázatban bemutatott P x termék értékesítése ozta a legnagyobb óránkénti nyereséget. P w termék a második elyre került, de ennek a kereslete igen korlátozott volt, mert ez egy speciális termék. P z termék szerepelt a legrosszabbul, de volt egy rendelés egy fontos ügyféltől, amit teljesíteni kellett. z eez asonló peremfeltételek napirenden vannak, és ezek korlátozzák a menedzsment döntési szabadságát. Egy ilyen kényszerelyzetben a matematikai optimalizáció asznos segédeszköznek bizonyul. Erre a célra a legjobban megfeleltek a oszlop (mennyiség) és a H oszlop (az óránként kigazdálkodott profit) adatai. teljesítés megítéléséez és az értékesítési stratégia összeállításáoz még jól asználatók a D/E és /G oszlopok is. fedezeti összeg számítása is Szervíz az 1. táblázatban szereplő információn alapszik. Értékesítési kts. 4. ábra űrészipari termékek költségképződési elyei az idő függvényében fedezeti ozzájárulás (H) megatározása oz, ogy egyáltalán beszélni leessen jövedelmezőségről, a bevételnek nagyobbnak kell lennie, mint a ráfordításnak, minden költséget fedeznie kell, és egy megkívánt nyereséget is kell oznia. Ha az üzem

5 1. táblázat ermelési mennyiségek és a költségráfordítások összefüggései C D E G H I ermék Nyereség eljesítési Menny. Hányad Gyártási költségek evétel megn. /óra sorrend (kód) (m ) (%) ( ) (%) ( ) (%) ( /óra) P x 500 1, P y 00 1, P z , P w 90 5, az x, y,z és w termékek teljesítésének analízise 146 napos megfigyelési időszak alatt (Magyarázat: és C jegyzőkönyvből ; D és számlakönyvekből ;E és G a megfigyelési időszakra kiszámítva; H(-D)*/C; I a H alapján Megjegyzés: az adatok az anonimitás megőrzése miatt kissé módosítva. táblázat z általános költségek felosztása a költségelyekre öltségelyek Általános ix Változó Előállítási költség öltségely költség költség költségek részösszege (E) súlya Erdő Á e e V e E e % e Szállítás Á sz sz V sz E sz % sz Rönktér Á r r V r E r % r ürészcsarnok Á fcs fcs V fcs E fcs % fcs ermék kezelés Á tk tk V tk E tk % tk Raktár + Értékesítés Á r+é r+é V r+é E r+é % r+é enntartás + menedzsment Á f+m f+m V f+m E f+m % f+m Üzem Á ü ü V ü E ü 100% egyetlen terméket állítana elő, úgy egyszerű lenne egy olyan eladási ár kiszámítása, amelyik a jövedelmezőséget biztosítja. Egy fűrészüzemben azonban általában tíz, vagy még több terméket gyártanak egy időben, ami megköveteli a költségek megfelelő felosztását. z új felosztási eljárásnak leetővé kell tennie egy adott termékösszetétel ozzájárulásának becslését az általános költségekez és a fixköltségekez. Ezt a ozzájárulást általánosságban fedezeti ozzájárulásnak (H) nevezzük. H-számítást csak egy megfigyelési időszak végén például év végén leet elvégezni, amikor már az egyes termékek számára a nettó bevételek rendelkezésre állnak. Ezt tovább bonyolítja, ogy egy fűrészüzemben a fedezeti ozzájárulás egy választékon belül is változat a vágáskép megválasztásának megfelelően. Ezért általában arra törekszünk, ogy minden termék esetében folyamatosan számítsuk a fedezeti ozzájárulást, amivel év végén egy kiegyenlített átlagot kapunk erre. z értékesítési árakat azután a H segítségével a termékekre utókalkuláljuk és a következő évre költségeljük. z alábbiakban bemutatjuk, ogyan számítjuk ki a fedezeti ozzájárulást a. táblázat adatai segítségével. z általános költségek költségelyekre történő felosztásáoz a következő számítási lépések szükségesek: z általános költségeket először vagyonérték szerint súlyozzuk; fix költségeket és változó költségeket az önköltségszámítás segítségével minden költségely számára megatározzuk; öltségelyenként részösszegeket képzünk; iszámítjuk a gyártási összköltséget a részösszegekből, ezt tekintjük 100% -nak; z egyes költségelyek százalékos részarányait a részösszegek segítségével megatározzuk;

6 z Á általános költségeket a részösszegek százalékának megfelelően újból felosztjuk, és az előállítási költségek új részösszegeit kiszámítjuk; z utolsó két számítási lépést iteratív módon megismételjük, amíg a költségelyek általános költségei konstansok maradnak (ami általában árom iteráció után már bekövetkezik). Összefoglalás fűrészüzemek számviteli politikájukban célul atározták meg, ogy a számviteli törvény keretein belül a termelési folyamatok (termékcsoportok) ozamai és ráfordításai pontosan körülatároltak, megállapítatók legyenek. z önköltségszámítási szabályzattal és az eredmény-kimutatással törekszenek arra, ogy többtermékes termelésnél a termékek vagy termékcsoportok előállítási költségeit pontosan ismerjék és tereljék az egyes termékekre. Ebben a munkában jelentet segítséget a bemutatott eljárás, melynek alkalmazásával pontosabb költségkalkuláció valósítató meg. Irodalomjegyzék 1. ariska, M Mill Performance nalysis-mp. Report, Univ. Stellenbosc, 6.p.. ariska M., Gerencsér., Hargitai L fűrészüzemi tevékenység atékonyságának elemzése. NyME M Sopron 4-7. és old.. Sikera Verkaufsgebietseinteilung zur Maximierung des Deckungsbeitrags. Verlag. Gabler, Wiesbaden, 54 pp. 4. Streiff, H Jaresberict 000. Holzindustrie Scweiz, 110 pp. 5. ommen, J., Sacs S Wirtscaft, Unternemung, Management. Versus Verlag G, Züric, 0 pp.