Költség. A projekt költségeinek mérése, elszámolása, felosztása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Költség. A projekt költségeinek mérése, elszámolása, felosztása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása"

Ádám Kozma
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék A projekt költségeinek mérése, a, felosztása Költség Költségnek tekintjük a tevékenység érdekében felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értékét. Dr. Musinszki Zoltán Megjelenési forma (költségnemek) szerint anyag jellegű anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások költségei, egyéb szolgáltatások költségei, személyi jellegű bérköltség, bérjárulékok, személyi jellegű egyéb kifizetések, értékcsökkenési leírás. Elszámolhatóság szerint: közvetlen költség, amelyről már a felmerüléskor megállapítható, hogy melyik költségviselőt milyen mértékben terheli, közvetett költség, a felmerülés helye ismert, azonban felmerüléskor nem megállapítható, hogy melyik költségviselőt milyen mértékben terheli. Felmerülési hely, költségviselők szerint: költséghelyenként, a 6. számlaosztályban, költségviselőként, a 7. számlaosztályban. Keletkezésük szerint: termékköltség, amelyet a vállalkozás a termékhez rendel, időköltség, egy adott időszakra vonatkozó költség, amely nem tartozik a termékre elszámolható költségek közé. Összetettségük szerint: egyszerű (elemi) költségek, további részekre, összetevőkre nem bontható költségek, pl. anyagköltség, összetett költség, több elemi költséget tartalmazó költség. (pl. a karbantartási költség tartalmazhat anyagköltséget is, bérköltséget is). A keletkezés szerinti csoportosítás (termékköltség-product cost, időköltség-period costs) elsősorban az angolszász szakirodalmakban elterjedt megközelítés. Volumenhez való viszonyok szerint: változó költség arányosan változó (proporcionális), degresszív, progresszív, állandó (fix) költség mereven állandó, viszonylag állandó. Tevékenység jellege szerint: alaptevékenység költségei, alaptevékenységen kívüli tevékenység költségei. 1

Musinszki Zoltán Megjelenési forma (költségnemek) szerint anyag jellegű anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások költségei, egyéb szolgáltatások költségei, személyi jellegű bérköltség, bérjárulékok,

2 Árképzés szerint: árképzésnél figyelembe vehető költségek, árképzésnél figyelembe nem vehető költségek. Döntés szerint: befolyásolható (releváns) az a költség, amely az adott döntés következtében a jövőben megváltozik, befolyásolhatatlan (irreleváns) az a költség, amely az adott döntés következtében nem változik. Mérés - adatbázisok összegző kimutatás szintetika analitika bizonylat gazdasági Információtól a döntésig adatbázis adatgyűjtés adatfeldolgozás Információtól a döntésig kritikus pontok Lényegesség A jövőbeni döntés szempontjából releváns ek kerülnek be ma az adatbázisba? Az adatbázisból a döntés szempontjából releváns adatokat gyűjtik ki? Mindenki ugyanazt tekinti lényegesnek? beszámoló, jelentés döntéshozó Információtól a döntésig kritikus pontok Módszertan, módszerválasztás Adatbázis kialakítás módszerei Adatgyűjtés módszerei Adatfeldolgozás módszerei Adatértékelés módszerei Mindenki ugyanolyan módszerekkel dolgozik? Következmény: Ugyanabból az adatbázisból (jelentésből) mindenki ugyanarra a következtetésre jut? gazdasági ek A számviteli rendszer szerepe a döntéshozatalban adat adatrögzítés tevékenység információs igények Számvitel adatfeldolgozás döntéshozók kommunikáció beszámoló készítés információ 2

3 A számviteli rendszer részei Költségek a Pénzügy (vevő, szállító, bank, pénztár) Kontrolling Beszámoló Főkönyv Bér Készlet A költség legfontosabb célja és feladata a következő kérdések megválaszolása: mennyi egy adott időszak termelési költsége, milyen a költségstruktúra költséghelyek és költségviselők szerint, milyen a költségstruktúra költségnemek szerint, mennyi az egyes tevékenységek, termékek összes költsége és önköltsége, az előirányzathoz/bázishoz képest hogyan alakultak a költségek, milyen a költségstruktúra állandó és változó költségrészletezés szerint, milyen mértékű költségtöbbletek és megtakarítások keletkeztek az egyes költségfelelősök által irányított részterületeken? Tárgyi eszköz Költségnemenkénti A költségra vonatkozó hazai előírások alapján a vállalkozások kötelesek költségnemek szerint gyűjteni költségeiket. A költségnemek tagolásánál döntő a felhasznált termelési tényezők szerepe. A költségnemeket a számviteli előírások mellett a konkrét költségszerkezet, a vállalkozás információszükséglete és a gazdaságossági szempontok határozzák meg. A költségek kizárólag költségnemenkénti gyűjtése azonban a vezetés számára igen kevés információt nyújt. A költséghelyi kialakításakor indokolt a szervezeti egységek egészét előtérbe hozni, és az általuk vagy miattuk felhasznált erőforrásokat hozzájuk rendelni. A költséghely logikailag elhatárolható egység, egyúttal a felmerülő költségek szerinti felelősségi terület is. A költséghelyek funkcionális tagolása német mintára az alábbiak szerint határozható meg: általános terület, a költségviselőkhöz együttesen szükségesek, de közvetlen hozzárendelésük nem lehetséges, anyagterület, az anyagok beszerzéséért, raktározásáért, elosztásáért felelős terület, gyártási terület főköltséghelyek, közvetlenül a termékek, szolgáltatások előállításával foglalkoznak, mellék- és segédköltséghelyek, közvetve szolgálják a termelést, igazgatási terület, a vállalat igazgatásával, adminisztrációjával foglalkozó költséghelyek, értékesítési terület, a termékek, szolgáltatások értékesítésével foglalkozó terület. A költséghelyi választ ad arra, hogy az egyes költségek hol, milyen mértékben merültek fel, a költségviselőnkénti okból pedig megállapítható a termék, szolgáltatás előállításának költsége, végső soron azok önköltsége. A termék és a szolgáltatás mellet költségviselő lehet például egy termékcsoport, technológiai folyamat, munkaművelet, rendelés is. A költségviselők kijelölésénél figyelemmel kell lenni a vállalkozás szempontjából meghatározó termékekre, tevékenységekre, valamint az ágazati sajátosságokra. 3

tevékenységek, termékek összes költsége és önköltsége, az előirányzathoz/bázishoz képest hogyan alakultak a költségek, milyen a költségstruktúra állandó és változó költségrészletezés szerint, milyen

4 Kalkulációs egység A költségviselőnkénti adatokat szolgáltathat: a készletek értékeléséhez, a tervezéshez, a költségelemzéshez, a költségcsökkentési lehetőségek feltárásához, az árképzéshez, a sokoldalú (ár)ellenőrzéshez, az elszámolóárak kialakításához, a belső teljesítmények méréséhez, a termékhez kapcsolódó döntésekhez, a gazdasági számításokhoz, a hiányosságok, a leggyengébb láncszem megállapításához. A szolgáltatórészlegek költségeit két célból kell felosztani a termelőrészlegek között: a költségellenőrzés és a hatékonyság érdekében, valamint azért, hogy a termelőrészlegek ráfordításait a termékekre oszthassák tovább. (Kaplan-Atkinson, 2003, 82. o.) A költségfelosztás a költségellenőrzést és a hatékonyságot segíti azáltal, hogy: a szolgáltatórészlegek vezetőit nagyobb teljesítményre, illetve a termelőrészleg vezetőit a szolgáltatórészlegek teljesítményeinek körültekintő felhasználására ösztönzi. A költségfelosztás hiányában: a szolgáltatórészlegek szolgáltatásai iránti kereslet meghaladhatja a gazdaságilag racionális mértéket. nem megítélhető a szolgáltatórészleg működésének hatékonysága. nem árazható be a belső szolgáltatás, a külső és belső szolgáltatások összehasonlítása nehézkes, vagy nem megoldható a vállalatvezetés nem ismerheti a szolgáltatások igényelt és biztosított színvonalát. A szolgáltatórészleg vezetése, amelynek költségeit ráterhelték a szolgáltatást igénybe vevő részlegekre, visszajelzést kap a részlege által nyújtott szolgáltatásról. A visszajelzés hatásra a szolgáltatórészleg érzékenyebben reagálhat a felhasználók igényeire, innovációkat, racionálisabb költséggazdálkodást valósíthat meg. Költségfelosztás és költséghozzárendelés Tradicionális költségszámítási rendszerek Közvetlen költség költség hozzárendelés 1. felosztás Általános költségek Közvetett költség Hagyományos költségszámítási módszerek ABC rendszerek 2. felosztás (közvetlen munkaóra vagy gépóra) költségfelosztás 1 2 n közvetlen költség Kalkulációs egység (termék, szolgáltatás, vevő) A közvetlen költségeket hozzárendeljük, míg a közvetett költségeket felosztjuk a kalkulációs egységekre, például a költségviselőkre. Tradicionális költségszámítási rendszerek esetén a költség felosztása kétlépcsős eljárásban történik. Drury (Drury, 2004) értelmezésében mindkét szinthez két-két lépés társul. Elsőként a gyártási általános költségek kerülnek felosztásra a termelő- és szolgáltatórészlegekre, ezt követően történik a szolgáltatórészlegek költségeinek felosztása a termelőrészlegekre. A második szinten történik a termelőrészlegek pótlékkulcsainak meghatározása, majd a költségek felosztása termékekre vagy egyéb kalkulációs egységre. 4

(ár)ellenőrzéshez, az elszámolóárak kialakításához, a belső teljesítmények méréséhez, a termékhez kapcsolódó döntésekhez, a gazdasági számításokhoz, a hiányosságok, a leggyengébb láncszem

5 Köszönöm a figyelmet! 5

Hasonló dokumentumok

Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

1/23 Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) HOZAM RÁFORDÍTÁS EREDMÉNY ÁRBEVÉTEL KÖLTSÉG BR. NYERESÉG BEVÉTEL KIADÁS PÉNZTÁR KÖLTSÉG RÁFORDÍTÁS KIADÁS HOZAM