G. 5. ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. G. 5. ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: március 9. Érvényes: január 1. Változat: 1. Oldalak száma: 13.

2 Tartalomjegyzék 1. Elrendelés Cél Érvényesség Kapcsolódó szabályozások Bevezetés Önköltség önköltségszámítás kalkuláció Önköltségszámítás alapfogalmai Önköltségszámitás módszerei, szabályai Kalkulációs egység A tevékenységek kalkulációs egységei Üzletágak szervezete kalkulációs egységei Kalkulációs séma tételsorai Kalkulációs séma tételsorainak meghatározása Költségek átvezetése Költségelszámolások és az önköltségszámítás bizonylatai Költségek utalványozásának, elszámolásának és felosztásának bizonylati rendje Önköltségszámításhoz szükséges adatok szolgáltatásáért és ellenőrzéséért való felelősség Az önköltségszámítás készítésének időpontjai Eredmény kimutatás Végrehajtás felelőssége Változat:

3 1. Elrendelés Hatálybalépés ideje: január 01. Készítette: Gazdasági Bizottság.. Dr. Bán Antal GB elnök Ellenőrizte:a könyvelésért felelős vezető:... Bodri Irén BODRICONT Kft. Ellenjegyezte:az ügyvezető igazgató: Lernyei Péter ügyvezető igazgató Hatályba léptette: az Egyesületi Elnökség: Orlay Imre főtitkár 2. Cél Az önköltségszámítás célja A közhasznú illetve a vállalkozói üzletág közvetlen önköltségeinek meghatározása A két üzletághoz valamint területiszervezet, társaság, szakosztályokhoz kapcsolódó tevékenységek közvetlen önköltségeinek, jövedelmezőségének értékelése Az árképzéshez adatok szolgáltatása Az önköltségszámítás feladata, hogy adatokat szolgáltasson: A tervezéshez és gazdaságossági számításokhoz, az önköltségcsökkentési lehetőségek feltárásához, a költséggazdálkodás javításához Gazdasági döntéseket megalapozó és ellenőrző számításokhoz Az árak képzéséhez Változat:

4 Az önköltség-alakulás megfigyeléséhez, valamint az önköltség és az áralakulás ellenőrzéséhez beszámoló készítéshez Az egyesületen belüli önálló tevékenységek értékeléséhez, gazdálkodásuk folyamatos ellenőrzéséhez (pl.: lapkiadás) A szabályzat hatálya kiterjed: 3. Érvényesség - A re (továbbiakban: MEE), mint jogi személyre, ezen belül: a MEE Központra Önálló jogi személyként működő szervezetekre Nem önálló jogi személyként működő önálló bankszámlával rendelkező szervezeti egységekre - A MEE Központra és a - Nem önálló jogi személyként működő szervezeti egységekre. Jelen utasítást ismernie kell azon munkakörök betöltőinek, akik - A MEE által kibocsátott, valamint a MEE-hez beérkező számlák kezelési (kiállítási, igazolási, kifizetési, könyvelési) folyamatában részt vesznek. Jelen szabályzat január 01. napjától visszavonásig érvényes. 4. Kapcsolódó szabályozások A Számvitelről szóló évi C. törvény (Sztv.) Az általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. Törvény (ÁFA tv.) Adózás rendjéről szóló évi XCI. Törvény (Art) A személyi jövedelemadóról szóló, évi CXVII tv. (SzJA.tv) A társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről (VII.23.) Korm. rendelet. A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól (XII.19.) Korm. Rendelet. Belő szabályozások: Gazdálkodás rendje Számviteli politika Számlarend és számlatükör 5. Bevezetés A MEE önköltség számítási szabályzata továbbiakban szabályzat a 2000.C. törvény alapján került összeállításra. A hivatkozott törvény, kötelezően nem előírja elő, hogy a MEE-nek a számviteli politika részeként önköltség számítási szabályzatot kell készítenie. Azonban a gazdálkodási fegyelem növelése, az Egyesület működésének gazdasági megalapozottsága erősítésének érdekében alkalmazzuk az önköltség számítási szabályzatot. Az önköltség számítási szabályzat tartalmazza: A kalkuláció tárgyát (kalkulációs egységek kijelölését) Változat:

5 A költségtényezők tagolását és tartalmát Az Egyesületen belüli szervezeti egységek, a költségviselők csoportosítását, a költség viselő helyeken felmerült költségek elszámolásának menetét és a felosztás módszerét A költségek utalványozásának, elszámolásának és felosztásának bizonylati rendjét A tevékenységek elvégzéséhez szükséges anyagok, munkaidő, gépidő stb.természetes mérték egységbeni számbavételének rendjét A kalkuláció készítésének időpontját A kalkuláció és a könyvviteli adatok egyeztetésének módját Az önköltség számítási adatok szolgáltatásáért, valamint az ellenőrzésért felelős személyek munkakörének megjelölését. 6. Önköltség önköltségszámítás kalkuláció 6.1. Önköltségszámítás alapfogalmai Az önköltségszámítás a MEE főkönyvi számláinak költség gyűjtésére épül. Költségnem A költségnem a költségeknek költség fajtánkénti csoportosítása, az Egységes Számlakeret 7-es számlaosztály Tevékenységek költségei és a 6-os számlaosztály Általános költségek számlacsoportjaiban kijelölt és meghatározott címenként, (anyag jellegű, ráfordítás, személyi jellegű ráfordítás, értékcsökkenési leírás) valamint a 8-as számlaosztály Értékesítés önköltsége elszámolására szolgál. Az 5-ös számlaosztályban másodlagosan könyvelünk az eredmény kimutatás érdekében. A számlarendet, az egységes számlakeretet az 1.számú melléklet tartalmazza. A kalkuláció szempontjából releváns költség nemek: (az Egységes Számlakeret számlaosztálya) Csoportosításuk: Termelési költség nemek. Közvetlenül a közhasznú vállalkozói tevékenységekhez kapcsolódó költségek Általános költség nemek Közvetlenül a közhasznú vállalkozói tevékenységekhez nem kapcsolható költségek Neutrális költség nemek: A vállalkozás gazdasági társaságként való működése kapcsán keletkező ráfordítások és az azoknak megfelelő bevételek Önköltség: Az önköltség az üzletágak tevékenységek stb előállítására fordított élő- és holtmunka pénzértékben kifejezett összege. Költségtényező: A tevékenységek költségeinek kalkulációs tételek szerinti elkülönítése. Elszámolási módjukat tekintve megkülönböztetünk közvetlenül és közvetve elszámolható költségeket. Változat:

6 Közvetlenül elszámolható költségek: Azok a költségek, amelyekről már felmerüléskor megállapítható, hogy melyik kalkulációs egységre vonatkoznak. Közvetve elszámolható költségek: Azok a költségek, amelyek több kalkulációs egység előállításával is kapcsolatosak, melyeket elsődlegesen vagy átmenetileg költséghelyen kell elszámolni, és később lehet az egyes költségviselők között felosztani. Közvetlen önköltség: Minden olyan tevékenységmegbízás teljesítése, előállítása, megvalósítása érdekében felmerült, megközelítően arányosan változó költség, amely a kalkulációs egységre közvetlenül, illetve a kalkulációs egységre jutó értéke megfelelő mutatók segítségével megállapítható és elszámolható. A közvetlen költségként elszámolandó költségek nem tartalmazhatnak olyan költségelemeket, amelyeket ezen szabályzat kötelezően az Általános költségek közé sorol. Kalkuláció tárgya: Az egyesület tevékenységeinek végzése során az adott tevékenység vagy termék, szolgáltatás, amelyre az önköltség meghatározása irányul. Bruttó fedezet: A termék, szolgáltatás önköltségre vetített %-ban kifejezett összeg, amely magában foglalja: a központi irányítás, és működés költségeit, az összes támogatói általános költséget a hasznot Fedezeti összeg: Az értékesítés nettó árbevételének és elszámolt önköltségének különbözete. Fedezeti hányad: A fedezeti összegnek a nettó árbevételhez viszonyított aránya (%) Saját árbevétel: Az árbevételnek a továbbszámlázott idegen teljesítményekkel és az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett értéke. 6.2.Önköltségszámitás módszerei, szabályai Önköltségszámítás Az önköltségszámítás olyan gazdasági tevékenység, mellyel a szolgáltatás megkezdése előtt, azok folyamata alatt, vagy azok befejezése után megállapítható a szolgáltatás várható (tervezett), illetve tényleges önköltsége. Tehát az önköltségszámítás a szolgáltatás tervezett és tényleges közvetlen önköltségének meghatározása. Az önköltségszámítás kalkuláció formái: az előkalkuláció (előzetes önköltség) az utókalkuláció (utólagos önköltség) Az előkalkuláció Változat:

7 Az a gazdasági tevékenység, amellyel a szolgáltatás megkezdése előtt meghatározzák valamely szolgáltatás, előállítása során felhasználható élő- és holtmunka mennyiségét. Ebből az érvényben lévő árak és díjtételek alkalmazásával kiszámítják az előállítandó szolgáltatások, terv szerinti önöltségét. Előkalkulációt lehet készíteni nemcsak szolgáltatásra, termékre, hanem minden olyan tevékenységre, amelynek költségkihatása van. (pl. fix áras vevői rendelés) Az Egyesület tevékenységeinek végzése során e módszert alkalmazza. Az utókalkuláció Az a gazdasági tevékenység, melynek segítségével a szolgáltatás befejezését követően határozható meg annak önköltsége. A számviteli törvény az egyedi értékelést követeli meg. Ezért az utókalkuláción keresztül előállítható információk nem naptári időszakhoz kötődően, hanem a szolgáltatás, befejezésekor kell rendelkezésre állni. (pl. tényköltség alapú számlázás) Az önköltségszámítás tárgya: (kalkulációs egység) üzletágak szervezeti egységek tevékenységek Az önköltségszámítás, költségek felosztásának módszerei: Az önköltségszámítás módszere alatt a közvetlen költségek elszámolásának, illetve a közvetlenül nem elszámolható költségek felosztásának módját, eljárását értjük. A költségek felosztásának alkalmazott módszere a pótlékoló kalkuláció. A pótlékoló kalkuláció azt jelenti, hogy a szolgáltatást terhelő közvetlen költségeket már a felhasználás pillanatában elszámoljuk a konkrét kalkulációs egységre a közvetett költségeket először a felmerülés helyén gyűjtjük össze, majd valamilyen vetítési alap segítségével pótlékkulccsal osztjuk szét azon egységek között, amelyek az adott szervezeti egység költséghely szolgáltatásait igénybe vették Kalkulációs egység Az alaptevékenységek kijelölése fajtánként A tevékenységek kalkulációs egységei A tevékenységek kalkulációs alapja a tevékenység típusok végzése során felmerült költségek főkönyveken történő gyűjtése. A költségek elkülönítése üzletágakszervezeti egységtevékenység vonatkozásában is főkönyveken történik. Példa: 7112o6o4 első karakter főkönyv típusa 7-es termelés második karakter jelzi közhasznú- 1-vállalkozói- 4- Ha bármilyen tevékenységet jogi tagvállalatnak végez Egyesületünk az közhasznú tevékenységnek minősül. Változat:

8 harmadik, negyedik karakter jelzi központ-11-terület-12- egységről van e szó (szakosztályok elkülönítése is itt történik a számkör kiosztással) ötödik, hatodik karakter jelzi az adott területi szervezetet-o6- Békéscsaba hetedik, nyolcadik karakter jelzi az adott tevékenység típusát-o4- tanfolyam Tanfolyamok A tevékenységek kalkulációs alapja a tanfolyam típusok megtartása során felmerült költségek főkönyveken történő gyűjtése. Rendezvények A tevékenység kalkulációs alapja a rendezvény típusok megtartása során felmerült költségek főkönyveken történő gyűjtése. Lap, kiadvány A tevékenység kalkulációs alapja a kiadványok elkészítése során felmerült költségek főkönyveken történő gyűjtése. Vállalkozói munkák A tevékenység kalkulációs alapja a tevékenységek végzése során felmerült költségek főkönyveken történő gyűjtése Üzletágak szervezete kalkulációs egységei A tevékenységek költséggyűjtését az alábbi szinteken végezzük: Területi szervezetek Szakosztályoktársaságok Központ 6.4. Kalkulációs séma tételsorai Kalkulációs séma tételsorainak meghatározása Anyag Igénybe vett anyag és nem anyag jellegű szolgáltatások (alvállalkozó, beszállító) Értékcsökkenés Igénybe vett humán teljesítmények költsége Igénybe vett jármű teljesítmények Igénybe vett egyéb teljesítmények Szűkített önköltség Általános költségek felosztása (közvetlen költség arányában) Teljes önköltség Közvetlen költségként kell elszámolni a felmerüléskor a tevékenységre ténylegesen meghatározható, elszámolható költségeket, vagyis azokat, amelyekről egyértelműen megállapítható, hogy melyik szolgáltatásfajta (tevékenység) érdekében merültek fel. Tehát önköltségszámításunk alapja a ténylegesen elismert költség, amely nem más, mint a felmerüléskor elsődlegesen az adott tevékenységre, létesítményre és az ezeket működtető szervezetekre elszámolt önköltség. Változat:

9 A közvetett költségek között azokat a költségeket kell figyelembe venni (elszámolni), amelyek közvetlenül egyik szolgáltatásfajtára (tevékenységre) sem számolhatók el. Közvetlen anyagköltség Az anyagköltség a kalkulációs egység előállítására felhasznált anyagok beszerzési áronelsődleges fuvarköltség is- számított értéke. Az anyagköltség körébe tartoznak: - alap-, segéd-, egyéb anyag felhasználás - anyag hulladék, (Üzemanyagként veendő számításba a felhasznált elektromos áram, gőz, gáz, víz, stb. anyagok) A tevékenység végzése során keletkezett hulladékot, tovább felhasználható használt anyagokat, készülékeket, szerkezeteket anyagcsökkentő tételként a kalkulációs egység javára kell elszámolni. A véglegesen megszűnő tárgyi eszközökből visszanyert hulladékok értékével - amennyiben tevékenységhez kapcsolódik - közvetlen költségként csökkenti a kalkulációs egység anyag felhasználását (negatív anyagköltség és nem ÉCS!) Készletek hiánya, értékvesztés A készletek hiányait, az értékvesztést - melyet egyedi értékelés alapján kell meghatározni - egyéb ráfordításként kell elszámolni. Igénybe vett szolgáltatások közvetlen költségei Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét - le-vonható ÁFA-t nem tartalmazó - számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni. Anyagjellegű szolgáltatások: belföldi utazási és szállítás költség külföldi utazási és szállítás költség más vállalkozó által végzett (felújításnak nem minősülő) javítás, karbantartás költsége más vállalkozó által végzett fuvarozás, szállítás, rakodás költsége postaköltség telefonköltség telefax, telex költség hírlap, folyóirat előfizetési díjak szakkönyvek költsége kölcsönzési díjak (pl. göngyöleg, audiovizuális eszközök stb.) egyéb ki nem emelt anyagjellegű szolgáltatások bérmunkadíj Nem anyagjellegű szolgáltatások lízingdíj naptári évre járó bérleti díjak hirdetési költségek reklám propaganda, piackutatás jogi személyek részére fizetett tagsági díjak más vállalkozó által végzett szolgáltatásokért fizetett összeg Változat:

10 más vállalkozónak fizetett oktatási, továbbképzési költség perköltség jogi személyek részére fizetett szerzői, szakértői, pályázati díjak fordítás, tolmácsolás költsége Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatásként kell kimutatni az eszközök bekerülési értékében el nem számolt illetéket, jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjat, bankköltséget, biztosítási díjat, egyéb hatósági, igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat. Értékcsökkenés Értékcsökkenés vonatkozásában ki kell mutatni az immateriális javak és tárgyi eszközök megállapított és elszámolt értékcsökkenése összegét Humán erőforrások közvetlen költségei (személyi jellegű ráfordítások) Bérköltség Bérköltség vonatkozásában kell kimutatni a tárgyidőszakra költségként elszámolt és kifizetett járandóságok összegét, beleértve az állományba tartozó és az állományon kívüli személyeknek a naptári évre bérként számfejtett és kifizetett összegeket, valamint a mérlegkészítés időpontjáig kifizetett, elszámolt prémiumokat, jutalmakat. Ez elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni, vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járuléknak. Személyi jellegű egyéb kifizetések A személyi jellegű egyéb kifizetések vonatkozásában kell kimutatni a magánszemélyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozói díjként kifizetett összegeket, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő személyi jövedelemadó összegét. találmányi, szabadalmi, újítási, szerzői közreműködéssel kapcs. díjak étkezési hozzájárulás természetben és pénzben) egyesület által fizetett végkielégítés tanulmányi ösztöndíjak (ha van ilyen) táppénz, betegszabadság egyéb költségtérítések munkába járás költségei üdülési támogatás élet és nyugdíjbiztosítás segélyek reprezentációs költségek kiküldetési költségek (belföldi, külföldi) nyugdíjpénztárba elszámolt munkáltatói hozzájárulás egyéb szabadon adható személyi jellegű kifizetések szociális önsegélyező pénztár munkáltatói része egészségbiztosítási pénztár munkáltatói hozzájárulás Bérjárulékok Változat:

11 Ide tartozik a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, a munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások, vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől Költségek átvezetése Azokat a közvetve elszámolható költségeket, amelyek több kalkulációs egység előállításávalvégzésével is kapcsolatosak és elsődlegesen vagy átmenetileg költséghelyeken számolódnak el, csak később lehet a kalkulációs egységek - tevékenységek - között felosztani. Általános költségek A kalkulációs egységek teljes önköltségének megállapítása érdekében pótlékoló kalkulációt alkalmazunk. Az általános költségeket - amelyek a tevékenység végzése során közvetetten felmerülő, de a tevékenységre felosztható a kalkulációs egységek közvetlen költségének arányában osztjuk szét Költségelszámolások és az önköltségszámítás bizonylatai Költségek utalványozásának, elszámolásának és felosztásának bizonylati rendje A Számviteli Törvény előírásai szerint "minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági műveletek folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli folyamat nyilvántartásaiban rögzíteni kell." Számviteli bizonylat minden olyan külső és belső okmány, amelyet a gazdasági művelet, esemény számviteli nyilvántartására, céljára készítettek. A bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában kell kiállítani. A számviteli bizonylat lehet belső és külső bizonylat. A belső bizonylatok esetében az "Utalványozási szabályzat" keretén belül van meghatározva: a gazdasági műveletet elrendelő személy a bizonylatot kiállító, ellenőrző, utalványozó személy a készlet és pénzmozgás esetén az átvevő, az átadó, illetve a befizető személy aláírása. A külső bizonylat esetében gondoskodni kell: a megrendelés és teljesítés azonosíthatóságáról (rendelés vagy beszerzési megrendelés szám alapján) a beérkező bizonylatot átvevő, igazoló és kifizetést engedélyező személy meghatározásáról. Az önköltségszámítás alapfeltétele tehát: a gazdasági eseményekről a bizonylat kiállítása és lekönyvelése Változat:

12 a bizonylat utalványozása a végrehajtás ellenőrzése a munka utalványozására szolgáló rendelés szám nyilvántartás Önköltségszámításhoz szükséges adatok szolgáltatásáért és ellenőrzéséért való felelősség Az önköltségszámításnál alkalmazott bizonylatok beérkezéséért, továbbításáért, feldolgozásáért a felelősségi köröket egyesületünknél a "Bizonylati szabályzat" rögzíti. A szabályzat tartalmazza, hogy az egyes kalkulációs egységek adatai arról készült megállapítások hova, kihez kerüljenek az értékelések, kalkulációk, milyen időpontra készüljenek, s ennek határidőre történő elkészítéséért ki a felelős Az önköltségszámítás készítésének időpontjai A kalkulációs egységek közvetlen és közvetett költségeinek rögzítése a főkönyveken történik. Az elrendelt zárlati időpontokra gondoskodni kell arról: minden költségtényező lekönyvelésre kerüljön a közvetlen költségeket megjelenítő szervezeti egységek költséghelyek egyenleg nélkül zárjanak a kötelező egyezőségek biztosítva legyenek A kalkulációs egységek önköltségét minden hónapban zárási feladatok részeként elkészítik. 7. Eredmény kimutatás Az eredmény kimutatás egy formában készül: összköltség eljárással ("A" változat, amely az összköltséget költségnemenkénti bontásban tartalmazza.) 8. Végrehajtás felelőssége A jelen szabályzatban foglalt egységesen kötelező előírások végrehajtásáért az Egyesület Elnöke és az Ügyvezető Igazgató együttesen felelős. Az önköltségszámítás céljaira szükséges adatok szolgáltatásáért és tartalmi helyességéért a könyvelést végző Kft. a felelős. Változat: