A Kv1.3 ioncsatorna szerepe a T sejt aktivációban

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Kv1.3 ioncsatorna szerepe a T sejt aktivációban"

Átírás

1 Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum, Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet A Kv1.3 ioncsatorna szerepe a T sejt aktivációban Hajdu Péter Debrecen, 211. november 14.

2 Az előadás tematikája: 1. A Kv1.3 csatornák szerepe a T sejtekben 2. A Kv1.3 csatorna: a lipidkörnyezet és az immunológiai szinapszis hatása 3. A Kv1.3 csatornák útja az immunszinapszisba 4. Kv1.3 ioncsatorna jellemzői a Smith-Lemli-Opitz szindrómás betegek T sejtjeiben

3 Az ioncsatorna egyszerűsített képe: A hidrofil pórus teszi lehetővé az ionok gyors membránon keresztüli áramlását (1 8 ion/s)

4 immunitás mozgás szívműködés ioncsatornák szekréció memória kontrakció gondolkodás érzékelés

5 Hogyan szabályozzák az ioncsatornák a T sejtes immunválaszt? K + K + TCR/ CD3 Kv1.3 ER IP 3 PLC E m ~-5 mv CaM Ca 2+ proliferáció CRAC [Ca 2+ ] idő T sejt CRAC:calcium release activated calcium channel (kalcium felszabadulás aktivált kalcium csatorna)

6 Miképpen tanulmányozhatók az ioncsatornák? Az ionáramok mérése a patch-clamp technikával R f E m I m I p - + V tartási V ki műv. erősítő áram (pa) mv -4 mv +3 mv -1 mv -5 mv -8 mv idő (ms)

7 Az előadás tematikája: 1. A Kv1.3 csatornák szerepe a T sejtekben 2. A Kv1.3 csatorna: a lipidkörnyezet és az immunológiai szinapszis hatása 3. A Kv1.3 csatornák útja az immunszinapszisba 4. Kv1.3 ioncsatorna jellemzői a Smith-Lemli-Opitz szindrómás betegek T sejtjeiben

8 A koleszterin hatása a Kv1.3 kapuzására Hogyan befolyásolja a Kv1.3 csatorna funkcióját a humán T sejtmembrán koleszterintartalmának változása? az aktiváció és inaktiváció kinetikai paraméterei az egyensúlyi aktiváció és inaktiváció feszültségfüggése

9 A membrán koleszterin tartalom növelése lassítja a Kv1.3 (in)aktivációs kinetikát normált K + áram 1 3 Inaktivációs kinetika t τ = i I(t) I e + C max 1.5 mg/ml MβCD/C Kontroll mg/ml MβCD 1 2 Idő idő (s) normált K + áram 2 Aktivációs kinetika 1 t τ = m ax + a I(t) I 1 e C mg/ml MβCD Kontroll 1.5 mg/ml MβCD/C 1 2 idő (ms) 4 τ i (ms) 2 1 τ a (ms) 1 kontroll MβCD/C koncentráció (mg/ml) kontroll MβCD/C koncentráció (mg/ml)

10 Az aktiváció kétfázisúvá válik a koleszterin bevitel hatására normált K + áram 1 Kontroll 1.5 mg/ml MβCD/C 25 5 idő (ms) τ a (ms) 5 τ a,f τ a,s MβCD/C koncentráció (mg/ml) Módosított Hodgkin-Huxley modell: 1 mv 5 mv I t = I 1 exp t/ τ + ( ) a,f ( a,f ) ( a,s ) I a,s 1 exp t/ τ + C 4 4 R Ia,f R = I + I a,f a,s MβCD/C koncentráció (mg/ml)

11 Összefoglalás I. A T sejt membrán koleszterintartalmának növelése lassítja a Kv1.3 inaktivációt és aktivációt, megváltoztatja az aktiváció feszültség függését. A membrán koleszterintartalmának csökkentése nincs biológiailag releváns hatással a Kv1.3 csatornák egyensúlyi és kinetikai paramétereire. A koleszterinszint emelése az aktiváció kétfázisú viselkedését eredményezte. Modell Z Z 1 Z 2 Z 3 Z 4 NY I K + AZ

12 Immunológiai szinapszis T sejtek aktivációja az immunszinapszisban (IS) zajlik le, ahová számos intracelluláris és sejtmembrán fehérje szegregálódik APC T sejt TCR/CD3 LFA-1 Kv1.3 TCR/ CD3 CD4/CD8 p56 lck elkülönülő piros és zöld jel a két molekula eltérő régióban lokalizálódik (c-smac és p-smac) hdlg K v β 2 ZIP-1/2 PKC Monks et al., Nature, 1998, 395:82-86

13 Az endogén Kv1.3 csatornák az IS-ba szegregálódnak PKC-θ-GFP ext. anti-kv1.3+ IgG-Cy3 tramszmissziós T sejt APC

14 A Kv1.3 csatornák áramának kinetikája megváltozik az IS-ban Aktivációs kinetika Inaktivációs kinetika Egyensúlyi aktiváció normált áram idő idő (ms) (ms) normált áram idő idő (s) (s) norm. konduktancia tesztfeszültség (mv) :T-sejt IS-ben :egyedülálló T-sejt τ a (ms) 2.5 * D1 D1 IS-ban τ i (ms) D1 * D1 IS-ban V 1/2 (mv) k(mv)

15 A PK antagonisták gyorsítják a Kv1.3 csatornák inaktivációját Aktivációs kinetika Inaktivációs kinetika Egyensúlyi aktiváció normált áram idő idő (ms) (ms) normált áram idő (s) norm. konduktancia :,1 µm H89 (PKA) :,5 µm GF1923X (PKC) : kontroll tesztfeszültség (mv) τ a (ms) τ i (ms) * * V 1/2 (mv) k(mv). kontroll GF H89 kontroll GF H

16 Összefoglalás II a T-sejt és az APC közötti IS-ban feldúsulnak az endogén Kv1.3 csatornák az IS-ba rendeződés módosítja a Kv1.3 funkcióját a PK antagonisták egyértelműen nem bizonyítják a Kv1.3 működés foszforiláció indukálta megváltozását (a Kv1.3 átrendeződik más membrándoménekbe??)

17 Az előadás tematikája: 1. A Kv1.3 csatornák szerepe a T sejtekben 2. A Kv1.3 csatorna: a lipidkörnyezet és az immunológiai szinapszis hatása 3. A Kv1.3 csatornák útja az immunszinapszisba 4. Kv1.3 ioncsatorna jellemzői a Smith-Lemli-Opitz szindrómás betegek T sejtjeiben

18 A Kv1.3 ioncsatorna interakciós partnereinek keresése Potenciális interakciós partnerek: MAGUK (membrane-associated guanylate kinases): PSD-95 (SAP-9) SAP97 (hdlg) PCR totál Jurkat cdns-ből Western blot PSD-95 SAP bp 95 kda WB: PSD Jurkat 13 kda WB: SAP97

19 A T sejtvonalak és Kv1.3 csatornák mgfp-vel jelölt vad típusú és C mutáns Kv1.3 csatornát kifejező T sejtvonalak PSD-95 és SAP97gén lecsendesítése shrns-sel

20 A Kv1.3-feldúsulás mérése és kvantitatív jellemzése Jurkat-mGFP-Kv1.3-WT-B-sejt párok APC mgfp-kv1.3 CD3 merge T sejt APC mgfp-kv1.3 CD3 merge I IS, AREA IS : átlagos intenzitás az IS-ben illetve az IS területe I outside : átlagos intenzitás a sejten belül I inside : átlagos intenzitás a citoszólban AREA membrane = AREA outside AREA inside I BG : átlagos háttér intenzitás AR = ( ) I I AREA IS BG IS ( I I ) AREA ( I I ) AREA AREAIS AREA outside BG outside inside BG inside membrane

21 Az előadás tematikája: 1. A Kv1.3 csatornák szerepe a T sejtekben 2. A Kv1.3 csatorna: a lipidkörnyezet és az immunológiai szinapszis hatása 3. A Kv1.3 csatornák útja az immunszinapszisba 4. Kv1.3 ioncsatorna jellemzői a Smith-Lemli-Opitz szindrómás betegek T sejtjeiben

22 Az SLO klinikai tünetei Rendkívül változatos tünetek: - súlyos és középsúlyos esetek: súlyos veleszületett rendellenességek (gyakran nem élik túl a perinatális periódust). - enyhébb esetek: különböző fizikális eltérések, viselkedészavarok, tanulási problémák. Kicsi, előrenéző orrlyukak, csüngő szemhéj, fejletlen állcsont. Abnormális genitáliák, pseudohermaphroditismus. A 2. és 3. lábujj összenövése (95%!). Hiperaktivitás, autoagresszivitás. Autista vonások. Alvási problémák. Visszamaradt növekedés. Késleltetett fejlődés. Porter 26, 28

23 Az SLO kialakulásáért felelős enzim: 7-dehidrokoleszterin reduktáz (DHCR7) 7-dehidrokoleszterin (7-DHC) NADPH NADP + koleszterin DHCR7 szteroid hormonok neuroszteroidok oxiszterolok epesavak magzati fejlődés, embrionális sejtdifferenciáció membránok

24 Kv1.3 csatornák biofizikai karakterizálása CD 4+ T sejt populáció szelekciója (panning) Elektrofiziológia (patch-clamp, teljes sejt konfiguráció) R f Kv1.3 I p - + V ki CD4 T helper E m I K+ V tartási teljes sejt áram (na) Aktivációs kinetika t τ = m ax + a I(t) I 1 e C idő idõ (ms) 4 teljes sejt áram (na) Inaktivációs kinetika t τ = i I(t) I e + C max idő idő (s) (s) norm. konduktancia G Egyensúlyi aktiváció = n V V 1/2 k 1+ e 1 V 1/2 =-2.8 mv k=-1.7 mv tesztfeszültség (mv)

25 Membránösszetétel és aktivációs útvonalak monitorozása Gáz kromatográfia (7DHC és koleszterin) CFSE (karboxifluoreszcein- szukcinimidilészter) hígítási esszé sejtszám CFSE intenzitás

26 Köszönöm a figyelmet!

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok

Részletesebben

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:

Részletesebben

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza

Részletesebben

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg: Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés

Részletesebben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok

Részletesebben

Membránpotenciál, akciós potenciál

Membránpotenciál, akciós potenciál A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30

Részletesebben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben A nyugalmi potenciál jelentősége Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben Transzportfolyamatok a sejt nyugalmi állapotában a sejt homeosztázisának (sejttérfogat, ph) fenntartása ingerlékenység érzékelés

Részletesebben

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018 Szívelektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András 2018 Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Nyugalmi potenciál 1 Transzmembrán transzport A membrántranszport-folyamatok típusai J:

Részletesebben

Érzékszervi receptorok

Érzékszervi receptorok Érzékszervi receptorok működése Akciós potenciál Érzékszervi receptorok Az akciós potenciál fázisai Az egyes fázisokat kísérő ionáram változások 214.11.12. Érzékszervi receptorok Speciális sejtek a környezetből

Részletesebben

CELLULÁRIS SZÍV- ELEKTROFIZIOLÓGIAI MÉRÉSI TECHNIKÁK. Dr. Virág László

CELLULÁRIS SZÍV- ELEKTROFIZIOLÓGIAI MÉRÉSI TECHNIKÁK. Dr. Virág László CELLULÁRIS SZÍV- ELEKTROFIZIOLÓGIAI MÉRÉSI TECHNIKÁK Dr. Virág László Intracelluláris mikroelektród technika Voltage clamp technika Patch clamp technika Membrane potentials and excitation of impaled single

Részletesebben

A szívizom akciós potenciálja, és az azt meghatározó ioncsatornák

A szívizom akciós potenciálja, és az azt meghatározó ioncsatornák A szívizom akciós potenciálja, és az azt meghatározó ioncsatornák Dr. Jost Norbert SZTE, ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Az ingerület vezetése a szívben Conduction velocity in m/s Time to

Részletesebben

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Nyugalmi potenciál Ioncsatornák alaptulajdonságai Nehézségi fok Belépı szint (6 év alatt is) Hallgató

Részletesebben

térrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek

térrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek Biológiai membránok A citoplazma membrán funkciói: Biológiai membránok és membrántranszport térrészek elválasztása (egész sejt, organellumok) transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? lipidek

Részletesebben

Biológiai membránok és membrántranszport

Biológiai membránok és membrántranszport Biológiai membránok és membrántranszport Biológiai membránok A citoplazma membrán funkciói: térrészek elválasztása (egész sejt, organellumok) transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? lipidek

Részletesebben

Az idegsejt elektrokémiai és

Az idegsejt elektrokémiai és Mottó: Mert az angyal a részletekben lakik. Petri György: Mosoly Az idegsejt elektrokémiai és fiziológiai működésének alapjai. ELTE, 2006. október 6. Tartalom Az idegsejt felépítése Az idegi elektromosság

Részletesebben

Zárójelentés OTKA K 60740: K + csatornák és a T sejt receptor jelátvitelének kapcsolata Dr. Panyi György

Zárójelentés OTKA K 60740: K + csatornák és a T sejt receptor jelátvitelének kapcsolata Dr. Panyi György Zárójelentés OTKA K 674: K + csatornák és a T sejt receptor jelátvitelének kapcsolata Dr. Panyi György 25-29 A limfociták specifikus antigén hatására bekövetkező klonális proliferációja az immunrendszer

Részletesebben

EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. A Kv1.3 ioncsatornák szterolok általi szabályozásának vizsgálata in vitro és ex vivo rendszerekben

EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. A Kv1.3 ioncsatornák szterolok általi szabályozásának vizsgálata in vitro és ex vivo rendszerekben EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS A Kv1.3 ioncsatornák szterolok általi szabályozásának vizsgálata in vitro és ex vivo rendszerekben Dr. Balajthy András Témavezető: Dr. Hajdu Péter Béla DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

A T sejt receptor (TCR) heterodimer Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás

Részletesebben

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció

Részletesebben

A szívizomsejt ioncsatornái és azok működése

A szívizomsejt ioncsatornái és azok működése A szívizomsejt ioncsatornái és azok működése Dr. Bárándi László Viktor Passzív transzport Egyszerű diffúzió: H 2 O, O 2, CO 2, lipid oldékony anyagok, ionok Csatornán át történő diffúzió: Permeabilitás:

Részletesebben

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció

Részletesebben

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés

Részletesebben

Az ingerületi folyamat sejtélettani alapjai

Az ingerületi folyamat sejtélettani alapjai Az ingerületi folyamat sejtélettani alapjai Dr. Oláh Attila DEOEC Élettani Intézet 2011.09.15. Alapvetések I. Mi az a membránpotenciál? Az intakt sejtmembrán elektromosan szigetel -> a rajta keresztül

Részletesebben

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés

Részletesebben

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor

Részletesebben

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel. Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron

Részletesebben

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál Membránpotenciál Vig Andrea 2014.10.29. Nyugalmi membránpotenciál http://quizlet.com/8062024/ap-11-nervous-system-part-5-electrical-flash-cards/ Akciós potenciál http://cognitiveconsonance.info/2013/03/21/neuroscience-the-action-potential/

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

S-2. Jelátviteli mechanizmusok S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés

Részletesebben

In vitro elektrofiziológiai technikák Mike Árpád

In vitro elektrofiziológiai technikák Mike Árpád In vitro elektrofiziológiai technikák Mike Árpád 2011-05-20 1. A sejt szintű elektrofiziológia alapjai: Története Technikák Ionáramok szelektivitása, iránya, nagysága, hatása a membránpotenciálra 2. FAQ

Részletesebben

Nyugalmi potenciál, akciós potenciál és elektromos ingerelhetőség. A membránpotenciál mérése. Panyi György

Nyugalmi potenciál, akciós potenciál és elektromos ingerelhetőség. A membránpotenciál mérése. Panyi György Nyugalmi potenciál, akciós potenciál és elektromos ingerelhetőség. A membránpotenciál mérése. Panyi György Nyugalmi membránpotenciál: TK. 284-285. Akciós potenciál: TK. 294-301. Elektromos ingerelhetőség:

Részletesebben

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az

Részletesebben

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α. Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 6. előadás Humorális és celluláris immunválasz A humorális (B sejtes) immunválasz lépései Antigén felismerés B sejt aktiváció: proliferáció, differenciálódás

Részletesebben

BIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet

BIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet BIOFIZIKA 2012 10 15 Membránpotenciál és transzport Liliom Károly MTA TTK Enzimológiai Intézet liliom@enzim.hu A biofizika előadások temamkája 1. 09-03 Biofizika: fizikai szemlélet, modellalkotás, biometria

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:

Részletesebben

Szignalizáció - jelátvitel

Szignalizáció - jelátvitel Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,

Részletesebben

A rövidtávú limfocita aktiváció vizsgálata áramlási citometriával

A rövidtávú limfocita aktiváció vizsgálata áramlási citometriával A rövidtávú limfocita aktiváció vizsgálata áramlási citometriával Doktori értekezés Dr. Toldi Gergely Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Vásárhelyi Barna, PhD, DSc,

Részletesebben

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák

Részletesebben

Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet.

Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet. Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan). Diffúziós potenciál, Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet. Biológiai membránok passzív elektromos tulajdonságai. A sejtmembrán kondenzátorként viselkedik

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. A Kv1.3 ioncsatornák szterolok általi szabályozásának vizsgálata in vitro és ex vivo rendszerekben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. A Kv1.3 ioncsatornák szterolok általi szabályozásának vizsgálata in vitro és ex vivo rendszerekben Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A Kv1.3 ioncsatornák szterolok általi szabályozásának vizsgálata in vitro és ex vivo rendszerekben Dr. Balajthy András Témavezető: Dr. Hajdu Péter Béla DEBRECENI

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Lipoprotein szubfrakciók vizsgálata lipidanyagcsere zavarral járó kórképekben.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Lipoprotein szubfrakciók vizsgálata lipidanyagcsere zavarral járó kórképekben. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Lipoprotein szubfrakciók vizsgálata lipidanyagcsere zavarral járó kórképekben Lőrincz Hajnalka Témavezető: Dr. Seres Ildikó DEBRECENI EGYETEM Egészségtudományok

Részletesebben

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban Erdei Anna Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék ORFI, Helia, 2015 április 17. RA kialakulása Gary S.

Részletesebben

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges

Részletesebben

CELLULÁRIS SZÍV- ELEKTROFIZIOLÓGIAI MÉRÉSI TECHNIKÁK. Dr. Virág László

CELLULÁRIS SZÍV- ELEKTROFIZIOLÓGIAI MÉRÉSI TECHNIKÁK. Dr. Virág László CELLULÁRIS SZÍV- ELEKTROFIZIOLÓGIAI MÉRÉSI TECHNIKÁK Dr. Virág László Intracelluláris mikroelektród technika Voltage clamp technika Patch clamp technika Intracelluláris mikroelektród technika Ag/AgCl

Részletesebben

Lymphoma sejtvonalak és gyerekkori leukémia (ALL) sejtek mikro RNS (mir) profiljának vizsgálata

Lymphoma sejtvonalak és gyerekkori leukémia (ALL) sejtek mikro RNS (mir) profiljának vizsgálata Lymphoma sejtvonalak és gyerekkori leukémia (ALL) sejtek mikro RNS (mir) profiljának vizsgálata Dr. Nemes Karolina, Márk Ágnes, Dr. Hajdu Melinda, Csorba Gézáné, Dr. Kopper László, Dr. Csóka Monika, Dr.

Részletesebben

A KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)

A KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol) 19 11 12 13 C 21 22 20 18 D 17 16 23 24 25 26 27 HO 2 3 1 A 4 5 10 9 B 6 8 7 14 15 A KOLESZTERIN SZERKEZETE (koleszterin v. koleszterol) - a koleszterin vízben rosszul oldódik - szabad formában vagy koleszterin-észterként

Részletesebben

A membránpotenciál. A membránpotenciál mérése

A membránpotenciál. A membránpotenciál mérése A membránpotenciál Elektromos potenciál különbség a membrán két oldala közt, E m Cink Galvani (1791) Réz ideg izom A membránpotenciál mérése Mérési elv: feszültségmérő áramkör Erősítő (feszültségmérő műszer)

Részletesebben

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben és az immunrendszerben A sejttől a szervezetig A sejtek között, ill. a sejtek és környezetük közötti jelátviteli folyamatok összessége az a struktúrált kölcsönhatásrendszer,

Részletesebben

Ioncsatorna funkciók mérése in vitro körülmények között. Dr. Nagy Norbert Tudományos munkatárs SZTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet

Ioncsatorna funkciók mérése in vitro körülmények között. Dr. Nagy Norbert Tudományos munkatárs SZTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Ioncsatorna funkciók mérése in vitro körülmények között Dr. Nagy Norbert Tudományos munkatárs SZTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Témák: -Alapkutatásban alkalmazott elektrofiziológiai technikák

Részletesebben

A koleszterinben gazdag lipidtutajok szabályozó hatásai a limfociták effektor funkciói, differenciálódása és kommunikációja során.

A koleszterinben gazdag lipidtutajok szabályozó hatásai a limfociták effektor funkciói, differenciálódása és kommunikációja során. A koleszterinben gazdag lipidtutajok szabályozó hatásai a limfociták effektor funkciói, differenciálódása és kommunikációja során Doktori értekezés tézisei Izsépi Emese ELTE TTK Biológia Doktori Iskola

Részletesebben

OTKA ZÁRÓJELENTÉS

OTKA ZÁRÓJELENTÉS NF-κB aktiváció % Annexin pozitív sejtek, 24h kezelés OTKA 613 ZÁRÓJELENTÉS A nitrogén monoxid (NO) egy rövid féléletidejű, számos szabályozó szabályozó funkciót betöltő molekula, immunmoduláns hatása

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál

Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál 2011.11.15. A biológiai membránok fő komponense. Foszfolipidek foszfolipid = diglicerid + foszfát csoport + szerves molekula (pl. kolin). Poláros fej (hidrofil)

Részletesebben

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYI TÁPANYAG TRANSZPORTEREK az előadás áttekintése A tápionok útja a növényben Növényi tápionok passzív és

Részletesebben

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,

Részletesebben

Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus

Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus Ravi L. Rungta, Louis-Philippe Bernier, Lasse Dissing-Olesen, Christopher J. Groten,Jeffrey M. LeDue,

Részletesebben

Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Biofizika szeminárium

Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Biofizika szeminárium Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál Biofizika szeminárium 2013. 09. 09. Membránszerkezet Biológiai membránok (citoplazma, sejten belüli membránféleségek) közös jellemzője: Nem kovalens

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a écsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMO-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Hodkin-Huxley formalizmus.

Hodkin-Huxley formalizmus. Mottó: Ha a test a szellem kedvéért lenne, az csoda volna. De ha a szellem a test kedvéért - az volna csak a csodák csodája Davis-Hersch: A matematika élménye Hodkin-Huxley formalizmus. A HH model egyszerűsítése

Részletesebben

Intézeti Beszámoló. Dr. Kovács Árpád Ferenc

Intézeti Beszámoló. Dr. Kovács Árpád Ferenc Intézeti Beszámoló Dr. Kovács Árpád Ferenc 2015.12.03 135 millió újszülött 10 millió újszülött Preeclampsia kialakulása kezdetét veszi Preeclampsia tüneteinek megjelenése Preeclampsia okozta koraszülés

Részletesebben

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges

Részletesebben

Transzporterek vizsgálata lipidmembránokban Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest

Transzporterek vizsgálata lipidmembránokban Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest Transzporterek vizsgálata lipidmembránokban 2016. Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest Membrántranszport fehérjék típusok, lipid-kapcsolatok A membránok szerkezete

Részletesebben

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással Izomműködés Az izommozgás az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással történő mozgás van Galenus id. II.szd. - az idegekből animal spirit folyik

Részletesebben

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 2. előadás A veleszületett és specifikus immunrendszer sejtjei Vérképzés = Haematopeiesis, differenciálódás Kék: ősssejt Sötétkék: éretlen sejtek Barna: érett

Részletesebben

Dr. Zsiros Emese IONCSATORNÁK TERMÉSZETES KÖRNYEZETBEN: EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Témavezető: Dr. Panyi György, az MTA doktora

Dr. Zsiros Emese IONCSATORNÁK TERMÉSZETES KÖRNYEZETBEN: EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Témavezető: Dr. Panyi György, az MTA doktora EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI IONCSATORNÁK TERMÉSZETES KÖRNYEZETBEN: DENDRITIKUS SEJTEK ÉS ENDOTÉLSEJTEK IONCSATORNÁINAK KARAKTERIZÁLÁSA Dr. Zsiros Emese Témavezető: Dr. Panyi György, az MTA

Részletesebben

Az immunválasz akadálymentesítése újabb lehetőségek a daganatok a immunterápiájában

Az immunválasz akadálymentesítése újabb lehetőségek a daganatok a immunterápiájában a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztály, Immunológiai Bizottsága és a Magyar Immunológiai Társaság Immunológia Világnapja - 2016 Az immunválasz akadálymentesítése újabb lehetőségek a daganatok a

Részletesebben

3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.

3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3. Jelutak 3. Főbb Jelutak 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3. Egyéb jelutak I. G-protein-kapcsolt receptorok 1. által közvetített

Részletesebben

Dr. Csanády László: Az ioncsatorna-enzim határmezsgye: egyedi CFTR és TRPM2 csatornák szerkezete, működése c. MTA doktori értekezésének bírálata

Dr. Csanády László: Az ioncsatorna-enzim határmezsgye: egyedi CFTR és TRPM2 csatornák szerkezete, működése c. MTA doktori értekezésének bírálata Dr. Csanády László: Az ioncsatorna-enzim határmezsgye: egyedi CFTR és TRPM2 csatornák szerkezete, működése c. MTA doktori értekezésének bírálata Ezúton is köszönöm a lehetőséget és a megtiszteltetést,

Részletesebben

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői

Immunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása

Részletesebben

Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában

Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Édes István Kardiológiai Intézet, Debreceni Egyetem Kardiomiociták Ca 2+ anyagcseréje és új terápiás receptorok 2. 1. 3. 6. 6. 7. 4. 5. 8. 9. Ca

Részletesebben

szekrécióra kifejtett hatásukat vizsgáltuk. I. Epesavak hatásának karakterizálása a pankreász duktális sejtek működésére

szekrécióra kifejtett hatásukat vizsgáltuk. I. Epesavak hatásának karakterizálása a pankreász duktális sejtek működésére A pankreász duktális sejtek fő funkciója egy HCO 3 ban gazdag, izotónikus folyadék szekréciója, amely alapvető szerepet játszik az acinusok által termelt emésztőenzimek kimosásában illetve a gyomor felől

Részletesebben

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Sántha Péter 2016.09.16. A sejtfunkciók szabályozása - bevezetés A sejtek közötti kommunikáció fő típusai: Endokrin Parakrin - Autokrin Szinaptikus

Részletesebben

Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék

Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék Fő kutatási területek Enzimek vizsgálata mannozidáz amiláz OGT Analitikai kutatások Élelmiszer analitika Magas

Részletesebben

Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai

Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai Élettani és Neurobiológiai Tanszék MTA-ELTE NAP B Idegi Sejtbiológiai Kutatócsoport Schlett Katalin a kurzus anyaga elérhető: http://physiology.elte.hu/agykutatas.html

Részletesebben

A MASP-1 dózis-függő módon vazorelaxációt. okoz egér aortában

A MASP-1 dózis-függő módon vazorelaxációt. okoz egér aortában Analog input Analog input 157.34272 167.83224 178.32175 188.81127 Relaxáció (prekontrakció %) Channel 8 Channel 8 Analog input Volts Volts Channel 12 A dózis-függő módon vazorelaxációt Vehikulum 15.80

Részletesebben

Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok.

Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok. Immunológia alapjai 7-8. előadás Adhéziós molekulák és ko-receptorok. Az immunválasz kezdeti lépései: fehérvérsejt migráció, gyulladás, korai T sejt aktiváció, citokinek. T sejt receptor komplex ITAMs

Részletesebben

Doktori értekezés tézisei

Doktori értekezés tézisei Doktori értekezés tézisei A komplement- és a Toll-szerű receptorok kifejeződése és szerepe emberi B-sejteken fiziológiás és autoimmun körülmények között - az adaptív és a természetes immunválasz kapcsolata

Részletesebben

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre? Sejtbiológia ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-02-25 20:35:53 : Felhasznált idő 00:01:02 Név: Minta Diák Eredmény: 0/121 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mi jellemző a connexin fehérjékre? (1.1)

Részletesebben

A koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós)

A koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós) A koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós) A koleszterin fontos építőeleme az emberi sejteknek, fontos szerepe van a biológiai membránok fluiditásának szabályozásában. E mellett hormonok és epesavak

Részletesebben

2012.11.27. Neuronok előkészítése funkcionális vizsgálatokra. Az alkalmazható technikák előnyei és hátrányai. Neuronok izolálása I

2012.11.27. Neuronok előkészítése funkcionális vizsgálatokra. Az alkalmazható technikák előnyei és hátrányai. Neuronok izolálása I Neuronok előkészítése funkcionális vizsgálatokra. Az alkalmazható technikák előnyei és hátrányai Sejtszintű elektrofiziológia 1.: csatornák funkcionális Sejtszintű elektrofiziológia 2.: izolált/sejtkultúrában

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnolóiai mesterképzés mefeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a écsi Tudományeyetemen és a Debreceni Eyetemen Azonosító szám: TÁMO-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi biotechnolóiai

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

Az immunológia alapjai

Az immunológia alapjai Az immunológia alapjai Kacskovics Imre Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék Budapest Citokinek Kisméretű, szolubilis proteinek és glikoproteinek. Hírvivő és szabályozó szereppel rendelkeznek.

Részletesebben

TÁMOP /1/A

TÁMOP /1/A Előadás száma Előadás címe Dia sorszáma Dia címe 1. Bevezetés 1. 2. Bevezetés 1. (Cím) 3. Történet 4. Jelátvitel 5. Sejt kommunikációs útvonalak 1. 6. Sejt kommunikációs útvonalak 2. 7. A citokinek hatásmechanizmusai

Részletesebben

Kutatási beszámoló ( )

Kutatási beszámoló ( ) Kutatási beszámoló (2008-2012) A thrombocyták aktivációja alapvető jelentőségű a thrombotikus betegségek kialakulása szempontjából. A pályázat során ezen aktivációs folyamatok mechanizmusait vizsgáltuk.

Részletesebben

Sejtek membránpotenciálja

Sejtek membránpotenciálja Sejtek membránpotenciálja Termodinamikai egyensúlyi potenciál (Nernst, Donnan) Diffúziós potenciál, (Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet) A nyugalmi membránpotenciál: TK. 284-285. A nyugalmi membránpotenciál

Részletesebben

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett

Részletesebben

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása Uher Ferenc, PhD, DSc Az immunglobulinok szerkezete Fab V L V H C L C H 1 C H 1 Az egér immunglobulin géncsaládok szerveződése Hlánc

Részletesebben

Zárójelentés. A) A cervix nyújthatóságának (rezisztencia) állatkísérletes meghatározása terhes és nem terhes patkányban.

Zárójelentés. A) A cervix nyújthatóságának (rezisztencia) állatkísérletes meghatározása terhes és nem terhes patkányban. Zárójelentés A kutatás fő célkitűzése a β 2 agonisták és altípus szelektív α 1 antagonisták hatásának vizsgálata a terhesség során a patkány cervix érésére összehasonlítva a corpusra gyakorolt hatásokkal.

Részletesebben