ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Átírás

1 ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

2 Előadás áttekintése A halhús-termelés gazdasági jelentősége (világgazdasági / EU-ós / nemzetgazdasági) Vállalatgazdasági előnyei, hátrányai A berendezkedés kérdései, termelési alapok Az ágazat hozamai, termelési értéke A termelés költségei Jövedelem, jövedelmezőség alakulása az ágazatban Az ágazat versenyképességének javítási lehetőségei

3 A VILÁG AKVAKULTÚRA ÉS HALÁSZATI TERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA Termelés (millió tonna) Kontinensek belső területeiről Halászat 8,7 9,0 8,9 9,7 10,1 Akvakultúra 23,0 25,2 27,8 29,6 31,6 Összesen a belső területekről 31,7 34,2 36,7 39,3 41,7 Tengerek és óceánok vizéből Halászat 84,5 81,3 85,7 84,5 81,9 Akvakultúra 26,0 16,7 18,1 18,9 20,1 Összes tengeri 110,5 98,0 103,8 103,4 102,0 Halászat összesen 93,2 90,3 94,6 94,2 92,0 Akvakultúra összesen 48,0 41,9 45,9 48,5 51,7 Összes haltermelés 142,2 132,2 140,5 142,7 143,6 Felhasználás Emberi fogyasztás 100,7 103,1 104,5 107,1 110,4 Halliszt és halolaj 30,6 29,2 36,0 35,6 33,3 Forrás: FAO SOFIA 2004, 2008

4 A VILÁG AKVAKULTÚRA ÉS HALÁSZATI TERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA I. 160 millió tonna HALÁSZAT AKVAKULTÚRA Forrás: FAO 2008

5 A VILÁG HALÁSZATA ÉS HALTERMELÉSE Az összes fogás és termelés kb. 146 millió tonna, ez értékben milliárd USD (akvakultúra ~50 milliárd USD) A fogások mennyisége csökken, miközben az akvakultúra termelés növekszik A fogások kb. 90%-a tengeri eredetű (10% belvízi) A világ fogásának közel 50%-át, míg a termelésnek kb. 95%-át Ázsia adja A világ ponty fogása és termelése kb. 3,3 millió tonna Az egy főre jutó fogyasztás 20 kg/fő/év (élőtömegben) Kiemelt szerep a fehérje ellátásban (3. Világ)

6

7 A tengeri és belvízi akvakultúra helyzete millió tonna Belvízi akvakultúra millió tonna Tengeri akvakultúra Kína Kína Világ, Kína nélkül Világ, Kína nélkül Megjegyzés: vízinövények nélkül Akvakultúrás termelés fő termékcsoportonként A Világ haltermelése és fogyasztása ( ) millió tonna Hal Puhatestű Vízinövény Ízeltlábú Egyéb állat Akvakultúra, Kína Akvakultúra, Világ Kína nélk. Halászat, Kína Halászat, Világ Kína nélk. Nem élelmiszer felh. Előrejelzés

8 EURÓPA AKVAKULTÚRA ÉS HALÁSZATI TERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA Millió tonna Akvakultúra Halászat Forrás: FAO 2005

9

10 EU (27)

11

12

13

14

15 Európa jelentősebb belvízi halászországai Oroszo. 207 Fiinorsz. Némato. Lengyelo Magyaro. Spanyolo. Fehéroroszo. Csehország Románia Észtorsz. Olaszo. Ukrajna Egy.Kir ezer.t Belvizekben a legnagyobb mértékben halászott fajok Egyéb fajok Dévérkeszeg Azovi sprotni Egyéb pontyfélék Egyéb bodorka Csuka Sügér Egyéb lazac Ponyt Maréna félék Ketalazac Vöröslazac ezer.t Közös Halászati Politika Célja: stabil árak, kereslet-kínálat célszerű alakítása a piac átláthatóságának biztosítása halászati lelőhelyek és nemzetközi halászati vizek védelme környezetvédelem biológiai erőforrások ésszerű felhasználása Európa jövőbeni haltermelésének alakulása ezer tonna Halászat Akvakultúra Import

16 FŐBB TENYÉSZTET HALFAJOK AZ EU-BAN (15) Tengeri keszeg Tengeri Pisztráng Laposhalak sügér Pontyfélék Angolna Lazac

17

18 AZ EU 15 ORSZÁGOK PONTYTERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA FAO FishStat+

19 A TÓGAZDASÁGOK FONTOSABB PARAMÉTEREI (Polikultúrában) Félintenzív (síkvidéki tavak) Extenzív (hegyvidéki tavak) Termelési ciklus (év) A tavak mérete (ha) Takarmányozás (tonna/ha/év) 1.5-2; gabona Trágyázás (tons/ha/year) Munkaerő ráf. (fő/100ha) Hozam (tonna/ha) ; gabona A hozam halfajok szerinti megoszlása (Polikultúra) 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Ponty Fehér és pettyes busa Amur Ragadozók Egyebek

20

21

22 EURÓPA HALÁSZATA ÉS HALTERMELÉSE Az összes fogás és termelés kb. 18,5 millió tonna A termelés a fogásnak kb. 10%-a A fogások mennyisége csökken, miközben az akvakultúra termelés növekszik Az egy főre jutó fogyasztás kb. 23 kg/fő/év Édesvízi akvakultúrában meghatározó a ponty és a pisztráng, míg a tengeriben a lazac, a tengeri sügér és a tengeri keszeg Közös Halászati Politika (CFP); Európai Halászati Alap (EHA)

23 EURÓPA HALÁSZATA ÉS HALTERMELÉSE Közös Halászati Politika (CFP) 1983 Állományok fenntartása Külkapcsolatok Piac segítése Kutatás segítése Struktúra-támogatás Környezetvédelem Természetvédelem Állatvédelem Élelmiszerbiztonság Felelősségteljes halgazdálkodás kódexe

24

25 uelle: LfL Institut für Fischerei BAVARIA

26 Akvakultúra típusok Tengeri akvakultúra Brakkvízi akvakultúra Édesvízi akvakultúra

27 Halastavak mesterséges, haltermelési célból épült víztestek

28 A halgazdaságok két fő csoportba sorolhatók: Intenziv haltermelés a cél maximális hozam elérése minimális vízfelhasználás mellett Extenzív tógazdaságok a hozam a tavak természetes termőképességének függvénye 100 : 1 European Fisheries Found, Inland Fishing and Aquaculture Production Methods Enhancing the Environment, June 2007, Bucharest, Romania

29 Intenzív tavas akvakultúra A hagyományos és a modern pisztráng telep

30 Izrael

31 Extenzív tógazdasági akvakultúra A hagyományos és a,,modern

32 A HALHÚSTERMELÉS ÉS FOGYASZTÁS MAGYARORSZÁGI JELENTŐSÉGE Vízrajzi és klimatikus adottságok kedvezőek A halhústermelés bruttó TÉ-ke mintegy milliárd Ft/év A hazai állattenyésztés bruttó TÉ-nek 2,0-2,5%-a Legfontosabb halfajok: a ponty és a busa A halfogyasztás 4,16 kg/fő/év 2008-ban (élősúlyban kb. 5 kg/fő/év) növekszik

33 EXTENZÍV HALASTÓRENDSZER november 07. Székelyudvarhely

34 A Szarvas-Fish Kft. szarvasi intenzív halnevelő telepe

35 A Szarvas-Fish Kft. tukai intenzív halnevelő telepe

36 JELENTŐSEBB HALÁSZATI TERMELŐHELYEK Forrás: HALTERMOSZ, 2007 Összes halastóterület: ha Extenzív halastóterület ha 578 termelő tó NATURA 2000 terület ha

37 MAGYARORSZÁG ÖSSZES HALTERMELÉSE ( ) Tógazdasági haltermelés Intenzív üzemi haltermelés Természetesvízi zsákmány Összesen Me.: tonna Évek bruttó étkezési bruttó étkezési bruttó étkezési bruttó étkezési Forrás: AKI, 2007 és HALÁSZAT, 2009

38 Étkezési haltermelés Magyarországon ét.ponty ét.busa ét.afr.harcsa ét.angolna ét.pisztráng ét.tokféle ét.egyéb

39 Az afrikai harcsa termelés alakulása Magyarországon (t/év) t/év Afrikai harcsa összesen Étkezési afrikai harcsa

40 Export / Import Haltermelő Horgász szervezet Halfeldolgozó Halfeldolgozó Szupermarket Vendéglátóipar Fogyasztó Halkereskedő (kis- és közvetítői kereskedelem) Export / Import Export / Import

41 A JELENTŐSEBB HALFELDOLGOZÓ ÜZEMEK ÉS A HALFORGALMAZÁS SZEMPONTJÁBÓL FONTOSABB ÜZLETLÁNCOK Forrás: HALTERMOSZ, 2007

42 HALFORGALMAZÁS A hazai halpiac rendkívül merev és kicsi a rugalmassága Áringadozások, nagy piaci szereplők ezer tonna étkezési hal 32% Budapest, 37% Dunántúl Hipermarketek szerepe egyre nő Export: 2-4 millió euró/év Import: millió euró/év Export: főleg élő hal Import: főleg feldolgozott hal és halászati termékek Export: Busa Lo. Ponty, Ragadozó Németország Import: Feld. termékek EU, Ponty Csehország

43 MAGYARORSZÁG HAL- ÉS HALÁSZATI TERMÉK EXPORT-IMPORTJA ( ) Megnevezés Nettó tömeg tonna Érték ezer EUR Nettó tömeg tonna Érték ezer EUR Nettó tömeg tonna Érték ezer EUR Nettó tömeg tonna Érték ezer EUR Export Import / = 14,41 Export: 71% élőhal, 28% friss és fagyasztott, 1% konzerv, egyéb Import: 4% élőhal, 53% friss és fagyasztott, 43% konzerv, egyéb

44 TENDENCIÁK Csökken az élőhal exportunk, és jelentősen nem növekszik a feldolgozott halászati termékeink kivitele; A horgászpiac jelentősége folyamatosan növekszik; Csökken a halkereskedők forgalomban betöltött szerepe és a kiskereskedelmi egységek száma is folyamatosan csökken, miközben a szuper- és hipermarketek szerepe folyamatosan növekszik, mind az élőhal és mind a feldolgozott termékek vonatkozásában; A halfeldolgozó üzemek kibocsátása mind mennyiségben és mind választékban ugyan csak kismértékben, de növekszik; Direkt módon a fogyasztók felé közvetlenül történő értékesítés jelenlegi szintje alacsony; A vendéglátóipar szerepe stagnál a halforgalmazásban, egyes térségekben szerepe jelentéktelen, míg másutt számottevő;

45 A HAZAI HALFOGYASZTÁS STRUKTÚRÁJÁNAK ALAKULÁSA (NETTÓ TÖMEGBEN MÉRVE) 4,5 4 3,5 kg\fő/év 3 2,5 2 1,5 1 0, Friss, élő Fagyasztott Konzerv és egyéb Forrás: HALTERMOSZ, 2007 és HALÁSZAT, 2009

46 TERMELÉSI POTENCIÁL Mintegy 30 ezer tonna az összes halfogás és haltermelés (ebből 8-12 ezer tonna étkezési ponty) A tógazdasági termelésünk (18-20 ezer tonna) kb. 70 %-a ponty, 15-20%-a busa, 2-4%-a ragadozó és a maradék egyéb hal, mely főleg ezüst kárász Intenzív üzemi termelés 2,0-2,1 ezer tonna Természetes vízi halászat: 2-4 ezer tonna Horgászfogás (330 ezer fő): 5-6 ezer tonna Becslések szerint 3-4 ezer tonna hal nem jelenik meg a statisztikákban!!! ezer ha halastó ezer ha-on termelés

47 HALFELDOLGOZÁS A hazai haltermelés és halfogás 10-15%-át dolgozzuk fel 24 halfeldolgozó üzem 0,4-5,2 tonna/műszak feldolgozási kapacitás 30%-os kapacitáskihasználtság Alacsony feldolgozottsági szint Szegényes termékskála Gyenge csomagolási színvonal Az alacsony hozzáadott érték nehezen realizálható a fogyasztói árban

48

49 Halfeldolgozás a Szarvas-Fish Kft. tiszacsegei halfeldolgozó üzemében

50 Különböző feldolgozottsági fokú afrikai harcsa termékek (Szarvas-Fish Kft.)

51 Grätenschneider Filéző Bavaria Fleischqualität

52 ELŐNYÖK Alacsony termőképességű, nehezen hasznosítható területek termelésbe vonása (belvizes, szikes, stb.) Saját takarmánybázisra is alapozható Mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek is jól hasznosíthatók Kombájntiszta, nagy nedvességtartalmú (20-25%) gabona magvak is felhasználhatók Környezet- és természetvédelmi szempontok (hígtrágya, madár, vizes élőhely) fokozottabban figyelembe vehetők Vizes élőhely (AKG) Viszonylag kicsi gépi és közepes élőmunka ráfordítás Kapcsolt tevékenységek (bérvadásztatás, bérhorgásztatás, nád, fűzvessző, vízibaromfi, béka, stb.)

53 Halastavi kacsanevelés

54 HÁTRÁNYOK Tartósan befektetett eszközigénye nagy Speciális eszközszükséglete magas Hosszú ideig tartó tőkelekötés és lassú forgási sebesség Folyamatosak a kiadások és időszakosak a bevételek, amik gyakran likviditási gondokhoz vezethetnek Idényszerűség, szezonalítás, munkacsúcsok Időjárási kitettség, magas termelési kockázat, a termelésről bizonyos információk csak közvetett úton nyerhetők Kedvezőtlen munkakörülmények A hazai értékesítés a potenciális felvevőpiachoz képest kicsi, szűk a belső piacunk Az exportpiacoktól távol vagyunk

55 SZERVEZETI KERETEK Állami és nem állami tulajdonú ZRt.-k Korlátolt felelősségű társaságok, Betéti társaságok Szövetkezetek, Halászati szövetkezetek Őstermelők, egyéni gazdálkodók Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa - termelői - feldolgozói érdekegyeztetés - törvények előkészítése - nyilvántartás, szabályozás - közösségi marketing

56 A HAZAI HALASTAVAK ÉPÍTÉSI IDŐ SZERINTI MEGOSZLÁSA

57 A HAZAI HALASTAVAK HASZNOSÍTÁS SZERINTI MEGOSZLÁSA

58 A halastavakat rendszerint alacsony értékű földterületeken alakítanak ki

59 Bárhol helyezkedjenek is el, a víz tározójaként minden tájtípus lényeges elemei Erdő Mezőgazdasági táj Legelő Courtesy of Laslo Varadi, HAKI, Hungary

60 A hagyományos tógazdaságokat a Dubics-féle módszernek megfelelően alakították ki,...

61 ,ahol a tavak paraméterei a halak igényeihez igazodnak 40cm Ivató tavak 250cm Telelő tavak 80cm Előnevelő tavak 150cm Kétnyaras halak tavai 120cm Ivadéknevekő tavak 250cm Piaci halak tavai

62 A halastvak kialakítása

63 HALASTAVI BERUHÁZÁSKOR MÉRLEGELENDŐ SZEMPONTOK Megoldható-e a környezet károsítása nélkül az üzemeltetés, vízelvezetés? Milyen termelési szakaszt szolgáló tavakat kívánunk létesíteni? Van-e lehetőség, takarmány termesztésére a tórendszer közelében? Milyen messze van a potenciális piacoktól? Nem ütközik-e hatósági engedélyekbe a létesítés? Saját és idegen tőke megléte, aránya, megtérülése és ezek fedezete. Megfelelő-e a talaj minősége, víztartóképessége? Rendelkezésre áll-e a közelben elegendő, jó minőségű víz? A terepviszonyok milyen építési módot tesznek lehetővé?

64 HALASTAVAK ALAPVETŐ SPECIÁLIS LÉTESÍTMÉNYEI I. FÖLDMŰVEK: - körtöltés - választó töltés - nádpadka II. VÍZVEZETŐ MŰVEK: - tápcsatorna - levezető csatorna - halágy III. MŰTÁRGYAK: - vízszinttartásra szolgáló műtárgyak - vízadagolásra, feltöltésre szolgáló műtárgyak - ürítésre szolgáló műtárgyak - közlekedést szolgáló műtárgyak IV. PARTVÉDELEM: - technikai - biológiai

65 EGYÉB SZÜKSÉGES LÉTESÍTMÉNYEK ÉS ESZKÖZÖK Takarmánytermő terület (0,3-0,4 ha AK) Takarmánytárolók Szociális épületek, utak, közművek Telelők, haltárolók Szivattyúk, vízemelők Csónakok+motor Válogatóasztalok, halas kádak, hálók Keltetőház Kotrógépek, erőgépek, tgk.

66 A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS MUNKAERŐGAZDÁLKODÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI Természethez kötött, térben kiterjedt, időjárásnak kitett Az év egyes időszakaiban eltérő a munkaerő igény Fokozott balesetveszély A konkrét munkavégzés és az eredmény időben elválik egymástól A munkavégzés során gyakran váltakozó feladatok A szakképzett (szakmunkás) munkaerő állomány kiöregedő A halakról bizonyos információk csak közvetett úton nyerhetők és ezek ismerete nagy tapasztalatot igényel A halásznak egyben vagyonőrként is kell tevékenykedni, mivel az ágazatra különösen jellemzőek a vagyonvédelmi problémák

67 A HALÁSZATBAN JELLEMZŐ MUNKAKÖRÖK 500 ha-ra fő fő max tonna hal/nap lehalászáskor halászati mérnök állatorvos halászmester halász szakmunkás vagyonőr halász betanított munkás

68 A TÓGAZDASÁGI HALHOZAMOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK RENDSZERE - mennyiség TAKARMÁNY - minőség - féleség - arány NÉPESÍTÉS - mennyisége - minősége TRÁGYÁZÁS GENETIKAI - faj - fajta POTENCIÁL - hibrid TECHNOLÓGIA HUMÁN TÉNYEZŐK TÉNYEZŐK EREDŐJE - hőmérs. KLIMAITKUS - légnyomás TÉNYEZŐK - napsug. (intenzitás, tartam) VÍZMINŐSÉG TÓTALAJ FEKVÉS, KITETTSÉG KALLÓDÁS - madár - egyéb ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY

69 A PONTY FŐBB TERMELÉSI MUTATÓINAK ALAKULÁSA (5 ÉV ÁTLAGA) Év Ponty kihelyezés kg/ha Ponty bruttó hozam kg/ha Ponty nettó hozam kg/ha Súlynövekedé si hányados ,6 617,8 373,0 2,5

70 A hazai tógazdasági haltermelés fajonkénti megoszlása (5 év átlaga) Halfaj Részesedés (%) Ponty 75 Növényevők - Pettyes busa, fehér busa (fajhibridek) - Amur Ragadozók (Harcsa, csuka, süllő, stb.) 1 Vadhalak (ezüstkárász, razbóra, stb.) 3

71 HOZAMOK Tógazdaság: Természetes víz: 0,6-1,5 tonna/ha kg/ha Intenzív termelés: kg/m 3 Nád: kéve/ha nádas

72

73 A HALHÚSTERMELÉS TERMELÉSI ÉRTÉKÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK TERMELÉSI ÉRTÉK Hozamok Biológiai alap Tartástechnológia Takarmányozástech. Állat eü. kallódás Klimatikus tényezők Trágyázás Humán tényezők Tótalaj, vízminőség Értékesítési árak Faj, fajta Korcsoport Minőség, mennyiség Értékesítés ideje Kapcsolatok Kapcsolt értékesítés Kereslet - Kínálat TÉ-t növelő egyéb bevételek Támogatás Biztosítási kártérítés Pénzügyi műveletek eredménye Egyéb bevételek

74 ÁRPOLITIKAI CÉLKITŰZÉSEK A fogyasztók számára méltányos és elfogadható áron kínált biztonságos és nyomon követhető hal, mint élelmiszer A haltermelők számára társadalmilag is elfogadható életszínvonal biztosítása Minimális kilengések, relatív kiszámíthatóság piac stabilitás Ármeghatározó és árelfogadó magatartást követő piaci szereplők alakítják

75 AZ ÉTKEZÉSI PONTY ÁRSZINTJÉNEK ALAKULÁSÁRA HATÓ FŐBB TÉNYEZŐK Keresleti és kínálati viszonyok Versenyző és helyettesítő termékek kereslete és árszínvonala HUF / EUR árfolyam alakulása (export / import) Meghatározó ágazati szereplők piaci magatartása Kvázi normatív módon járó támogatások (AKG) nagyságrendje Évszakok, ünnepek Általános életszínvonal gazdasági válság Elérhetőség, kínálat módja Állategészségügyi, higiéniai botrányok (múlt/jelen/jövő) Vízszennyezések Reklám, promóció Divat

76 Az étkezési ponty termelői árának alakulása ( ) Ft/kg I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV Egységár Min. Max. Forrás: HALTERMOSZ, 2009

77 A tógazdasági ponty termelésének és tóparti értékesítési árának alakulása ( ) tonna Ft/kg Bruttó tógazdasági termelés Termelői ár (IV. negyedév) Forrás: HALTERMOSZ, 2009

78 Az étkezési ponty termelői és fogyasztói árának alakulása ( ) Ft/kg Termelői ár (IV. negyedév) Fogyasztói ár (IV. negyedév) Forrás: HALTERMOSZ, 2009

79 Árképzési mechanizmus ig Alapanyag költség + Munkabér költség + Anyag költség + Elvárt Profit = Értékesítési ár Forrás: BÁRÁNY, 2008

80 Profit termelés esélye 2005-től Értékesítési ár _ Anyag költség _ Munkabér költség _ Alapanyag Profit + költség = -? Akármilyen előjellel kijön Forrás: BÁRÁNY, 2008

81 Hány kg búzát (termelői átlagár) lehet megvenni egy kg ponty termelői árából (IV. negyedév)? 20,0 18,0 16,0 18,6 19,0 14,6 P P 16,1 14,0 12,0 11,0 kg/kg 10,0 8,0 8,5 6,0 4,0 2,0 0,

82 Az étkezési busa termelői árának alakulása ( ) Ft/kg I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV Egységár Min. Max. Forrás: HALTERMOSZ, 2009

83 A tógazdasági busa termelésének és tóparti értékesítési árának alkulása ( ) tonna Ft/kg Bruttó tógazdasági termelés Termelői ár (IV. negyedév) Forrás: HALTERMOSZ, 2009

84 A fogyasztói halárak 30-35%-al haladják meg a tóparti halárakat 1 nyaras ponty ára 20-30%-al, a 2 nyaras ponty ára 10-20%-al magasabb mint a 3 nyaras ponty ára A nyári halárak 20-30%-al magasabbak mint az adott évi őszi halárak Az árolló folyamatosan nyílik (fogy.-term.) ÁRAK PONTY ÁR (2007): Ft/kg + ÁFA (2009) Ft/kg + ÁFA

85 A HALHÚSTERMELÉS TK-ÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK TERMELÉSI KÖLTSÉG Ráfordítások Anyagok Energia Állatok (teny. ivadék) Munkaidő Gépi üzem Fogyóeszközök Termelési eszközök Egyéb ráfordítások Ráfordítások árszínvonala Saját előállítású ráfordítások ára Vásárolt ráfordítások ára Beszerzés ideje Beszerzés volumene Kapcsolatok TK-t növelő egyéb kiadások Kamatok Pénzügyi műveletek költségei Biztosítási díjjak Tagsági díjjak Illetékek Egyéb kiadások

86 A HALÁSZATI ÁGAZAT TÁMOGATÁSA Európai Halászati Alap (EHA) Nemzeti Halászati Stratégia Halászati Operatív Program

87 A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS KÖLTSÉGE (átlagos értékek) AKG Mértékegység: Ft/ha Megnevezés átlag Kihelyezési anyag Költségek a kihelyezési anyag nélkül (Ft/ha) 0 Munkabér TB. Járulék Munkaadói járulék Takarmány Vízdíj Műtrágya + szerves trágya Villamosenergia Folyékony energia ebből: gázolaj Egyéb anyagköltség ebből: gyógyszer Értékcsökkenési leírás Segédüzemi költség Egyéb költség Főágazati általános költség Szűkített önköltség Gazdasági általános költség Teljes önköltség Total:

88 A KOMPLEX TÓGAZDASÁGI TERMELÉS ÁTLAGOS KÖLTSÉGSZERKEZETE ANYAGKÖLTÉG ebből: - takarmány - teny. anyag - víz - trágya - egyéb SZEMÉLYI JELLEGŰ KÖLTSÉGEK SPECIÁLIS TÁRGYI ESZKÖZ KÖLTSÉG 3-4 SEGÉDÜZEMÁGI KÖLTSÉG 4-5 EGYÉB KÖZVETLEN KÖLTSÉG 5-10 ÁLTALÁNOS KÖLTSÉG 10-15

89 A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS EREDMÉNYE (átlagos értékek) Me.: Ft/kg Me.: Ft/kg Árak (átlag) átlag Ponty (piaci) 528,5 503,1 474,5 460,2 491,6 Ponty (1 nyaras) ,1 571,4 584,2 601,2 Ponty (2 nyaras) 564,4 543,3 494,4 513,4 528,9 Busa 163,6 148,8 176,2 173,7 165,6 Harcsa 978,3 923, ,30 910,2 965,6 Kárász 170,6 164,9 192,1 170,5 174,5 Kukorica 25,4 22,9 15,4 23,7 21,9 Búza 27,2 19,1 18,5 17,8 20,7 Triticale 28, ,9 20,4 21,0 Me.: Ft/ha Me.: Ft/ha Megnevezés átlag Hozamérték (hal) Hozamérték (egyéb) Támogatás Termelési érték Termelési költség Fedezeti összeg Ágazati eredmény

90 TÓGAZDASÁG TÉ TK J J% - ÖK TÉ TK J eft/ha eft/ha eft/ha J% 20 55% ÖK ponty Ft/kg

91 VÁRHATÓ TENDENCIÁK AZ ÁGAZATBAN Erősödő cseh konkurencia Növekvő kereslet a bio-minőségű és minősítésű hal iránt Tovább növekszik az import eredetű feldolgozott haltermékek mennyisége és választéka Az élő ponty exportunk jelentősen nem fog bővülni Szigorodó higiéniai és környezetvédelmi előírások Tótól a tányérig való lekövethetőség (címkézés) Csökkenni fog a kereskedelmi célú természetesvízi halászat jelentősége

92 VÁRHATÓ TENDENCIÁK AZ ÁGAZATBAN Tógazdaság környezetileg érzékeny terület (agrárkörnyezetvédelem) Szigorodó állatvédelmi előírások (szállítás, tárolás, stb.) Árszínvonal növekedés A horgászpiac jelentősége növekedni fog A természetvédelem is megjelenik a vevők sorában Madárkártétel növekedése + kompenzáció Csökkenő orvhalászat, fekete és szürke kereskedelem A Balaton szakszerű halgazdálkodása kiemeltebb szereppel fog bírni

93 GAZDASÁGI, JÓLÉTI, KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FUNKCIÓK Fenntartható termelés (környezetileg, gazdaságilag) Minimális környezeti terhelés melletti termelés A halastavi környezet természeti értékeinek megóvása A hazai és export fogyasztói igények kielégítése Biztonságos élelmiszer előállítása Horgászigények kielégítése (hal+horgásztó) Halas katasztrófák utáni rehabilitáció (+biodiverzitás) Munkalehetőséget biztosítani a vidéki térségekben Környezettudatos fogyasztói szemlélet alakítása

94 A HALGAZDÁLKODÁS, A MEZŐGAZDASÁG, A KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, VALAMINT A VIDÉK SZOROSAN EGYMÁSRA UTALT TERÜLETEK VIDÉKI TÉRSÉG No.2. Környezetvédelem VIDÉKI TÉRSÉG No.1. Haltermelés No.3. Természetvédelem VIDÉKI TÉRSÉG No.4. Rekreáció VIDÉKI TÉRSÉG A VIDÉKI TÉRSÉGEK ÉS BENNE A HALASTÓ A TÓGAZDASÁGI TERMELÉS HELYSZÍNE ÉS EGYBEN BIOLÓGIAI ÉS TÁRSADALMI ÉLETTÉR

95 Hagyományos tógazdaságok bőséges élőhely és táplálékforrás Nagy eltartóképesség Fajok sokasága Nagy biodiverzitás

96 Konfliktusok Kreus, 1928

97 A HALASTAVAK DIVERZIFIKÁCIÓJÁNAK LEHETŐSÉGEI Multifunkcionális extenzív tavak - Élőhely - Öko-turizmus - Horgászat - Haltermelés Nagyüzemi tógazdaságok Fél-intenzív tavak alacsony/közepes piaci értékű halak termelésére Természetes takarmány, szerves hulladék és melléktermékek hasznosításán alapuló haltermelés Intenzív tavak magas piaci értékű halak termelésére - Teljes értékű takarmány felhasználásán és gépesítésen alapuló haltermelés Forrás: Váradi L., 2006.

98 KÖRNYEZET FENNTARTHATÓ HALTERMELÉS KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉRTELEMBEN Egyre kisebb környezetterhelés melletti termelés Vizes élőhelyek védelme Biodiverzitás Rehabilitációs lehetőségek (halpusztulások) GAZDASÁG Fogyasztói és horgász igények kielégítése Biztonságos élelmiszer Bővített újratermelés TÁRSADALOM Vidéki munkaerő foglalkoztatása Környezettudatos fogyasztói szemlélet Rekreáció

99 ESETTANULMÁNY

100 Aranyponty Fish Farm as an example of multifunctional pond fish farms

101 MULTIFUNKCIÓS TÓGAZDÁLKODÁSI MODELL ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSAI Megalapozott és környezetbarát haltermelési módszerek, amelyek biztonságos és egészségvédő terméket állítanak elő, A tógazdasági haltermeléshez közvetlenül és közvetve kapcsolódó szolgáltatások kiemelt kezelése, mely egyaránt megfelel a gazdasági, társadalmi és környezeti elvárásoknak, A természeti környezetnek megfelelő intenzitási fok és gazdálkodási forma megválasztása, Sokszínű és gazdag hagyományokkal rendelkező tógazdasági haltermelés (halászati örökség), mely nem kizárólagosan termelés központú, A nem megújuló energiaforrásokkal takarékoskodó és a megújuló és alternatív energiaforrások használatát előtérbe helyező tógazdálkodás, Olyan tógazdálkodás, mely magáénak vallja a környezettudatos gazdaságirányítás elveit, és kiemelten kezeli a dolgozók és a gazdálkodás környezetében élők egészségét és élet-, illetve munkakörülményeit.

102 I. Haltermelés Minőségi halhús előállítása a helyi és az exportpiacra egyaránt Kihelyezési alapanyag biztosítása a horgász egyesületek számára Organikus halhús előállítása a helyi és az exportpiacra egyaránt K+F tevékenység

103 I. Haltermelés ORGANIKUS HALTERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSA A biohal termelés feltételrendszerének előkészítése A nemzetközi minősítési rendszerek adaptációja a hazai pontytermelésre A kritériumok vonatkoznak: A keltetés és az ivadéknevelés körülményeire A szállítási és tárolási körülményekre A népesítési sűrűségre A tórendszer sajátosságaira A takarmányozásra és a trágyázásra Az engedélyezett és tiltott kemikáliákra A vízminőségre, annak folyamatos kontroljára A feldolgozás és az értékesítés folyamatára

104 II. Természet- és környezetvédelem Vizes élőhelyek megóvása és fejlesztése Megújuló energiaforrások hasznosítása K+F tevékenységek

105 II. Természet- és környezetvédelem Vadludak télen

106 II. Természet- és környezetvédelem Megújuló energiaforrások hasznosítása Termálvíz (30 C, 400 m) Fűtés Üvegházak Téli horgásztatás Wellness centrum

107 II. Természet- és környezetvédelem Megújuló energiaforrások A nád hasznosítása kéve évente Tető, nádkerítés, dísztárgyak

108 II. Természet- és környezetvédelem Megújuló energiaforrások Vízenergia Kisméretű áramtermelő állomás Szélenergia Szélerőmű alkalmazása elektromos áram előállítására, vízátemelésre és levegőztetésre

109 III. Horgásztatás A gazdaság horgászcentruma számos szolgáltatást nyújt az idelátogató horgászok számára A vendégek számára rekreációs lehetőségek is rendelkezésre állnak Horgászversenyek megszervezése

110 III. Horgásztatás Horgászcentrum - Örspuszta Speciális tavak építése Rekreációs park, játszótér, kemping Komplex szolgáltatás (büfé, horgászbolt, zuhanyzók, zárt parkolók, szálláslehetőség, kerékpár bérlés, stb.)

111 IV. Turizmus Madárfigyelés (220 faj, amelyek közül 181 védett) Kirándulások a környéken Halászkocsma és borpince Kisméretű hotel és vendégházak Rekreációs lehetőségek Melegvizes fürdő Wellness centrum

112 IV. Turizmus Hagyományos halászcsárda

113 IV. Turizmus Ökoturizmus Fotó turizmus és madár figyelés Fotó turizmus és madár figyelés Túra ösvények Információs táblák Kilátók Madáretető tavak

114 IV. Turizmus Tréningek, bemutatók, találkozók Halászati örökségek (halászati múzeum) Konferenciák és családi események Tréning programok - a vadvilág és a természet területén - a halászat és az akvakultúra területén - a természetes anyagok használata terén

115 IV. Turizmus Halászati múzeum Wetland iskola és bemutató tó Túraösvények

116 IV. Turizmus Konferenciák és családi események Konferenciák és tréningek Étterem Szezonnyitó halfesztivál Szent Péter napi fesztivál Wetland fair

117 A GAZDASÁG BEVÉTELEINEK SZERKEZETE 350e-500e Ft / ha / év % bevétel 100% 80% 60% 40% 20% 0% Hagyományos tógazdaság Multifunkcionális tógazdaság Haltermelés Horgásztatás Környezetvédelmi támogatások Termelési támogatás Turizmus

118 Előadás összefoglalása A magyar halászati ágazat (termelés + természetes-vízi halfogás) éves étkezési hal termelési értéke mintegy 9-10 milliárd Ft, melyből a tógazdaság étkezési haltermelés 6-6,5 milliárd Ft, a természetes-vízi és horgász-étkezési halfogás 3-3,5 milliárd Ft. Ezzel az értékkel a halászati ágazat étkezési hal termelés 0,04%-kal járul hozzá a nemzetgazdasági GDP-hez. Az ágazatban dolgozók jövedelmi helyzetét jól mutatja, hogy az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete az elmúlt tíz évben nem érte el a nemzetgazdasági átlag 75%-át. A magyar halászati ágazat nemzetgazdasági súlyának megítélésekor, az egyik leggyakrabban használt mutató a nemzetgazdasági és/vagy a mezőgazdasági GDP-hez való hozzájárulás. Ez az érték ugyan nem magas, de a halászati ágazat multifunkcionális szerepéből következően sokkal jelentősebb gazdasági szektora a nemzetgazdaságnak. Számos ellátó és kiszolgáló ágazat léte, valamint a teljes rekreációs célú halászat és horgászat, illetve ezek gazdasági teljesítménye ezen szektoron alapszik. Mindezeken túlmenően, a fenntartható magyar halászati ágazat egyaránt ellát gazdasági, jóléti és természetvédelmi funkciókat.

119 Előadás ellenőrző kérdései Ismertesse a halászati ágazat világgazdasági jelentőségét! Ismertesse a halászati ágazat nemzetgazdasági jelentőségét! Mutassa be a halászati ágazat vállalatgazdaságtani előnyeit és hátrányait! Ismertese a halászati ágazat termelési alapjait! Ismertesse a halászati ágazat ráfordítás és költség, valamit hozam és termelési érték viszonyait! Mutassa be a halászati ágazat jövedelemviszonyait és fejlesztési lehetőségeit!

120 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: A nyúl és a méhészeti ágazat gazdasági kérdései Előadás anyagát készítették: Dr. Szűcs István Dr. Pupos Tibor