A magyar halászati ágazat stratégiáját megalapozó problémaelemzés

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar halászati ágazat stratégiáját megalapozó problémaelemzés"

Átírás

1 Halászati-horgászati szabályozás a Kárpát-medencében c. konferencia november 22. Szeged, Szent-Györgyi Albert Agóra A magyar halászati ágazat stratégiáját megalapozó problémaelemzés Dr. Szűcs István egyetemi docens Debreceni Egyetem (DE GVK)

2 ELŐADÁSVÁZLAT 1. Kihívások (EU) 2. Ágazati helyzetkép 3. Ágazati problémák a) SWOT: Erősségek/Gyengeségek b) SWOT: Lehetőségek/Veszélyek c) Ágazati szintű versenyképesség d) Problémafa 4. Problémák és megoldások 5. Problémák és kihívások 6. Következtetések 7. Ágazati küldetésnyilatkozat

3 1. KIHÍVÁSOK (EU szinten) Tengeri fogások csökkennek, míg a kereslet növekszik Halliszt / halolaj csapdája Az EU27 importfüggősége (kb. 10 millió tonna/év) Igazodni kell a közösségi célkitűzésekhez: Ösztönözni kell a fenntartható fejlődést; A környezeti hatások fokozottabb figyelembe vétele Biztosítani kell a versenyképesség növelését, a foglalkoztatottság megőrzését és annak növelését; Segíteni kell a versenyképes és piacorientált termelést és az ehhez szükséges szerkezet átalakítást; Az élelmiszerbiztonságnak, az állatok egészségének és jólétének garantálása; A szektor gazdaságosságának elősegítése, kiemelt fontosságot kell tulajdonítani a legnagyobb hozzáadott értéket adó fejlesztési területeknek; EU támogatások (CFP) várható csökkenése

4 2. ÁGAZATI HELYZETKÉP Bruttó haltermelés (27-29 ezer tonna/év és mrd Ft/év): Tógazdasági: 18,0-20,0 ezer tonna Intenzív üzemi: 2,2-2,3 ezer tonna Természetesvízi: 2,0-3,5 ezer tonna Horgászfogás: 5,0-6,0 ezer tonna Import: ezer tonna/év (14-15 mrd Ft) Export: 2,0-2,2 ezer tonna/év (1,6-1,7 mrd Ft) Halfogyasztás: Élő friss és hűtött: 1,83 kg/fő/év Fagyasztott: 0,93 kg/fő/év Tartósított, konzerv: 1,02 kg/fő/év Becslések szerint 5-6 ezer tonna hal nem jelenik meg a statisztikákban!!! 35,4 ezer ha halastó művelési ágból csak mintegy 25 ezer ha-on folyik termelés

5 2.1. Az akvakultúrás haltermelés alakulása ( ) tonna étkezési hal (tonna) tenyész hal (tonna) Forrás: AKI, 2012.év előzetes adatok

6 2.2. Az étkezési haltermelés faji megoszlása (2012) Afrikai harcsa 12% Egyéb 2% Vadhal 4% Ponty 67% Harcsa 1% Busa 11% Forrás: AKI előzetes adatok Amur 3% Összesen: tonna

7 tonna Az étkezési haltermelés változása ( ) Ponty Amur Busa Harcsa Vadhal Afrikai harcsa Egyéb Forrás: AKI, 2012.év előzetes adatok

8 tonna Ft/kg 2.4. A tógazdasági ponty (étkezési) termelésének és árszínvonalának alakulása ( ) Étkezési ponty Termelői ár (IV. né.) Forrás: AKI PAIR adatok alapján

9 kg/kg Hány kg búzát (termelői átlagár) lehet megvenni egy kg ponty termelői árából (IV. negyedév) 21,4 22,5 19,6 P P ,1 14,5 15, ,7 10 9,1 9, Forrás: AKI PAIR adatok alapján

10 3.a. AKVAKULTÚRA (SW) (TÓGAZDASÁGI ÉS INTENZÍV ÜZEMI TERMELÉS) STRENGTHS WEAKNESSES - Kedvező klimatikus viszonyok - Kiváló minőségű ponty genetikai háttér - A halastó vizes élőhelyként funkcionál (magas szintű biodiverzitás) - Alacsony környezeti terhelés - Kiforrott polikultúrás termelési lehetőség - Magasabb szintű élelmiszerbiztonság a termelt, mint a fogott halaink esetében - A víztakarékos és környezetbarát haltermelés technológiai alapjai ismertek - Nyomonkövethető termelés az intenzív rendszerekben - Korszerű technológiai elemek (pl. integrált extenzív-intenzív rendszerek) -A biohal termelés technológiai alapjai adottak a tógazdaságokban - Új halfajok megjelenése (barramundi, hibrid csíkossügér) - Futó HOP, magas szintű EU-ós támogatási intenzitás - Degradálódott halastavak, alacsony műszaki színvonal a termelésben - Nem kellően képzett és kiöregedő munkaerő - Jelentős regionális különbségek a termelés feltételrendszerében (Dunántúl / Alföld) - Jelentős különbségek az étkezési ponty minőségében - Konzervatív termelői szemlélet - Innováció iránti nem kellő nyitottság - Magas kallódás és egyéb veszteségek - Integrációs kapcsolatok hiánya, alacsony színvonalú termelői szerveződések - Energetikailag egy lábon álló intenzív üzemi haltermelés - Hazai haltápok alacsony felhasználási szintje - A haltermelés túlzottan ponty-centrikus - Kedvezőtlen külkereskedelmi struktúra

11 3.b. AKVAKULTÚRA (OT) (TÓGAZDASÁGI ÉS INTENZÍV ÜZEMI TERMELÉS) OPPORTUNITIES - A magyar lakosság körében az egészséges életmódra való törekvés erősödik - Horgász halpiac folyamatos bővülése - A gabona-alapú a halliszt és halolaj felhasználást mellőző akvakultúra kiemelt fejlesztése - A húsliszt/vérliszt/csontliszt engedélyezése haltápokban - Növekvő igény az akvakultúrákban termelt halak természetes-vízi kihelyezésére - Öko- és horgászturizmus népszerűsége - Technológiatranszfer igény a fejlődő országok irányából - Új ETHA források - Ökológiai szolgáltatások iránti igény erősödése THREATS - Fokozódó madárkártétel (pl. kormorán) - Termelési költségek további növekedése, melyet különösen a magas gabonaárak indukálnak - Koi herpesz vírus megjelenése - Vízszennyezések (pl. cianid) - Konfliktusok a természetvédelem, a vízgazdálkodás és a halászat között - Szigorodó állat- és természetvédelmi előírások betartásának többlet költsége - Import halfajok előretörése (pl. pangasius) - Csökkenő uniós és hazai támogatási források - Idegenhonos halfajok termelési tilalma - Csökkenő vásárlőerő (fogyasztók és horgászszervezetek)

12 3.C. VERSENYKÉPES-E A HAZAI AKVAKULTÚRA ÁGAZAT? IGEN, mert GMO mentes természetbarát módon termelnek a tógazdaságok mert képes igazodni a KHP prioritásaihoz a tógazdasági haltermelés halliszt független a tógazdasági haltermelés hazai takarmánybázisa stabil (gabonafélék) többé/kevésbé stabilan tartja a hazai pontypiacot mert méretéhez képest jó a támogatottsága (HOP) nem csökkent a hazai termelőinfrastruktúra az ágazati szereplők száma számottevően nem csökken Nem, mert nem megfelelő az export/import struktúrája a ponty tóparti ára nem tudja követni az inputok árszínvonalának emelkedését nem tud labdába rúgni a nyugat-európai piacokon nincs elég nagy hozzáadott értékű terméke túlzottan a hazai piacra van utalva nem terjedtek el a modern technológiák ezért jelentős a lemaradás a műszaki fejlesztés területén alacsony az együtt-működési készség az ágazati szereplők között

13 VERESENYHÁTRÁNYUNK OKOZÓI: 27%-os ÁFA Relatíve magas vízdíjak Exportpiacoktól való távolság Élve szállítás kényszere Csak részlegesen térített ökológiai szolgáltatások Szervezetlen értékesítés Relatíve alacsony színvonalú feldolgozás Alacsony hazai fogyasztás Importnyomás Degradálódott termelői infrastruktúra Alacsony színvonalú gépesítettség Innovatív szemlélet hiánya/elutasítása

14 ÁGAZATI VERSENYKÉPESSÉG ROMLIK ÉS A FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK HÁTTÉRBE SZORULNAK HATÁS HATÁS HATÁS HATÁS HATÁS A GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEGŰ FEJLESZTÉSEKET NEM BIZTOSÍTÓ ÖSSZÁGAZATI JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉG Akvakultúra termelés nem kielégítő jövedelemtermelő-képessége A potenciális szinthez képest alacsony színvonalú hozamok és halászati szolgáltatások Értékesítési és piaci problémák Relatíve magas termelési költségek Degradálódott halastavak Tórekonstrukció jövedelmekhez képest túl magas költsége Kutatás és gyakorlat kapcsolatának nem megfelelő Elöregedett, nem kellően képzett munkaerő Túlzottan alacsony munkabérek Konzervatív technológiai szemlélet K+F alul finanszírozottsága Alacsony műszaki színvonal Alacsony innovatív készség Informatikai, logisztikai rendszerek fejletlensége Kormorán populáció növekedése Magas kallódás Természetvédelmi korlátozások Jelentős mértékű hallopás Enyhe szankcionálás A növekvő rekreációs igények kiszolgálásának alacsony színvonala Vertikális és horizontális integráció alacsony szintje Alacsony fokú termelői szerveződés Nem megfelelő együttműködési készség Primer feldolgozók regionális hiánya Relatíve alacsony pontyár Normatív HKP támogatás Szegényes halfaj szortiment Jelentős kompenzálatlan madárés vadkártétel Növekvő gabonaárak Nem kellően diverzifikált gazdaságok Export piacok túlzott távolsága miatt magas szállítási költségek Nincs közös platformon szervezett input beszerzés A konkurenciához képest magas vízgazdálkodási költségek Monopolizált vízszolgáltatók

15 4. PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK Hozamok: Nagy madárkártétel (pl. kormorán) Hallopás Relatíve alacsony ragadozó arány Szakmai felkészültség Koi herpesz veszély Magas szintű csak részben kompenzált ökológiai szolgáltatások Degradálódott termelői infrastruktúra, általános technológiai színvonal Tárolókapacitás Kompenzáció és/vagy szolgáltatás alapú támogatások (EU- Nemzeti) Vidra és védett vízimadár élőhely-fenntartási program Szankciók (törvényi szabályozás) Védelmi célú fejlesztések támogatása Kombinált (extenzív/intenzív) rendszerek Szakmai továbbképzések Fejlesztési célú támogatások ( )

16 4. PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK Értékesítési árak: Nagy területi és időszakos ingadozások Nagy termelői ingadozások (ármeghatározó/árelfogadó gazdaságok) Fekete hal Gyenge alkupozíció Kényszerértékesítés Magas ÁFA Árkartell Közös platformon történő értékesítés (pl. Magyar Hal Kereskedőház Zrt. és/vagy internetes aukciós ház) Tároló kapacitások bővítése Közraktározás+ kedvezményes hitelek 5%-os ÁFA Fordított ÁFA

17 4. PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK Importnyomás Alacsony hazai fogyasztás Alacsony hazai kereslet Feldolgozás alacsony szintje (relatív termékhiány) EU-ón kívülről jövő import szigorú ellenőrzése Közétkeztetés Ágazati szintű marketing tevékenység ösztönzése Minőségi rendszerek bevezetése Feldolgozás és termékfejlesztés ösztönzése

18 4. PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK Magas input árak: Takarmány Munkabér Gázolaj Villamos áram Víz Magas logisztikai költségek Közös platformon történő beszerzés (pl. BÉSZ) Takarékoskodás: Racionalizálás Ráfordítások pontos nyomonkövetése Okszerű tervezés

19 4. PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK Víz: Árszínvonala (monopolhelyzetű vízszolgáltatók) Minősége Mérése Elérhetősége (pl. aszály, évszakok) Politikai lobby tevékenység (MASZ- MAHAL) önköltség alapú vízdíj Minőség alapú vízdíj Határérték feletti paraméterek térítésmentes (puffer hatás) Vízpótlás legyen térítésmentes (pozitív externális hatás) Víztakarékos technológiák (intenzitás)

20 5. PROBLÉMÁK - KIHÍVÁSOK A magyar tógazdasági haltermelés alapja a ponty és ez középtávon nem fog megváltozni. Az évszázados tenyésztői munka eredményeként rendelkezésre állnak a különböző adottságokhoz és termelési célokhoz adaptált, államilag elismert pontyfajták. E pontyfajták a magyar akvakultúra legértékesebb genetikai erőforrását alkotják, amelynek megóvásáról a jövőben is gondoskodni kell. Lényeges, hogy a különböző halfajok részarányát mennyire tudjuk olyan halfajok javára eltolni (pl. harcsa, süllő, csuka és compó,) amelyek rövidtávon szinte korlátok nélküli értékesítési lehetőségekkel bírnak. A termelésbiológiai-ökológiai és ökonómiai szempontoknak egyaránt megfelelő polikultúrás termelési szerkezet kialakítása szakmai kihívás a halastavi gazdálkodók számára.

21 5. PROBLÉMÁK - KIHÍVÁSOK Az gazdag madárfauna és a vonuló fajok egyedülálló természeti érték hazánknak és Európának. Ennek a változatos élővilágnak a fenntartása össznemzeti érdek. Tudatosítani kell azt a szemléletet, hogy a halastavaknál élő/előforduló, természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok egyedei nem károkozók, hanem a vizes élőhelyekhez kötődő élővilág szerves, elválaszthatatlan, megőrzendő természeti értékei. A jövőben a kölcsönös egymásra utaltság elve kell, hogy legyen az a vezérelv, ami meghatározza a tógazdák és a természetvédelem kapcsolatát. A tógazdaságokban a legnagyobb halfogyasztó madárfajok a kormorán, a szürke gém és a nagy kócsag. Az ország egyes területein a védett és nem védett vízimadarak okozta együttes hozamkiesés, elérheti a 20-30%-ot. A madarak mellett a halfogyasztó vidra az egyik leggyakrabban jelenlévő védett és kiemelten védendő emlősfaj. A hazai vizes élőhelyekhez kapcsolódó fajok védelmének komplex kezelését a jelenleg még nem létező, a túzok, haris vagy a fogoly mintájára szervezett vidra és védett vízimadár/vidra élőhelyfenntartási program jelenthetné az vízi-környezetgazdálkodás keretei között.

22 Miért nehéz a megoldás Kishazánkban? Mindent tudunk a haltermelésről, különben is a világ tőlünk tanulta halszaporítást. Nehogy már az EU mondja meg, hogy merre hány lépés. Ami másutt jól működik, az nálunk úgysem vezethető be, mert itt teljesen mások a körülmények. Nincs szükségünk az örökös kavarásra : a nagy elődök által kifejlesztett és jól letisztult dolgokat kell használni. A normatív támogatás (HKP) nekem jár, azért ne kelljen már erőfeszítéseket tenni. A Minisztériumnak az a dolga, hogy ezt elintézze. Pató Pál Úr az öreg tapasztalt magyar halász Nem a termeléssel van a baj, ahhoz értünk, csak azzal a fránya hal/pontyárral, azzal nem tudunk mit kezdeni. Az minden bajunk okozója, azt tessék már végre MEGINNOVÁLNI! Egyébként meg senkinek semmi köze ahhoz, hogy kinek és hogyan adom el a halam (itt számla, hol a számla?).

23 6. KÖVETKEZTETÉSEK: 1. Szükség van specifikus beruházási (fejlesztési) támogatásokra, hogy azok segítsék a fenntartható és versenyképes ágazat fejlesztését azáltal, hogy előnyben részesítik az innovációt, a nagyobb hozzáadott értéket biztosító fejlesztéseket, az energia és költségtakarékosságot, a megújuló energia felhasználását, a minőségi termelést és a természeti környezet megóvását. 2. A piaci lehetőségek jobb kihasználása érdekében szükséges a termékpálya szereplői közötti együttműködés erősítése. 3. Ösztönözni kell a haltermelőket az élelmiszerminőségi rendszerekben való részvételre, a termelést és értékesítést segítő információs rendszerek bevezetésére, valamint a piacon való együttes fellépésre az EU-ós szabályozásnak megfelelő halászati termelői szervezetek alakításán keresztül. 4. A halászatban dolgozók korösszetételének javítása érdekében ösztönözni szükséges a fiatal halászok vállalkozásainak indítását, illetve a már működők termelési alapjainak a fejlesztését. 5. Az akvakultúra versenyképességének és fenntarthatóságának fokozása érdekében szükséges a halászok szaktudásának, innovatív gyakorlati ismereteinek bővítése. Ehhez a szaktanácsadási szolgáltatások fejlesztése szükséges.

24 6. KÖVETKEZTETÉSEK: 6. A tógazdasági és intenzív üzemi haltermelésben a választékbővítés érdekében ösztönözni szükséges a jó piaci lehetőségekkel rendelkező és hazánkban újnak minősülő halfajok termelésbe vonását és piaci bevezetését. 7. A járványt okozó halbetegségekkel szembeni megelőző intézkedéseknek és akcióknak kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani, mely különösen vonatkozik a Koi-herpesz vírus esetleges megjelenésére. 8. Összegezve az akvakultúra fejlődési lehetőségét, az elsősorban a humántőke javításában, a termeléshez szükséges erőforrások minőségi (rekonstrukció) és mennyiségi megújulásában, a szerkezetátalakításában, az innovációban, valamint a minőségi termék-előállításban rejlik. 9. Olyan, több lábon álló, diverzifikált és egyben multifunkciós halgazdaságok kialakítására kell törekedni, mely nem terheli a környezetet, és amely az alacsonyabb képzettségűeknek is munkalehetőséget kínál.

25 7. KÜLDETÉSNYILATKOZAT A változó társadalmi és gazdasági környezetben a természeti értékek - különös tekintettel a vizes élőhelyekre - fenntartása, fejlesztése és a halászati hagyományok megőrzése, valamint az ágazat hármas rendeltetésének való megfelelés, melyek: 1. gazdasági, azaz termelési funkció (termelés), 2. természeti- és környezeti állapot megóvása és javítása (természetvédelem), 3. jóléti funkció, azaz pihenés kikapcsolódás szolgálata (turizmus, horgászat, rekreáció). A halgazdálkodás, kiemelten a Magyarországon meghatározó tógazdasági haltermelés, a mezőgazdaság, a környezet- és természetvédelem, valamint a vidékfejlesztés szorosan egymásra utalt területek, mindamellett, hogy a vidéki térség és benne a halastó a termelés színhelye és egyben biológiai és társadalmi élettér is.

26

Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben

Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben Dr. Szűcs István egyetemi docens Debreceni Egyetem (DE GVK) Dr. Szathmári László egyetemi docens Mosonmagyaróvári Kar (NymE-MÉK) A halgazdálkodás fenntartható

Részletesebben

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN XXXVII. HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS SZARVAS, 2013. május 22-23. A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN Dr. Szűcs István alelnök Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ) Dr. Németh István elnök

Részletesebben

A hazai akvakultúra ágazat versenyképessége és fejlesztésének főbb prioritásai

A hazai akvakultúra ágazat versenyképessége és fejlesztésének főbb prioritásai 76. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás A HALGAZDÁLKODÁS FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE ÉS JÖVŐJE A hazai akvakultúra ágazat versenyképessége és fejlesztésének főbb prioritásai Nem elég a vágyakat

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22. A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti

Részletesebben

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései Mihálffy Szilvia Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági osztály Az előadás tartalma: Mi a halgazdálkodás? Milyen

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni fejlesztési lehetőségei Gál Dénes NAIK Halászati Kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több mint 100 éves kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több

Részletesebben

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

A magyar halászati ágazat K+F+I stratégiájának főbb elemei

A magyar halászati ágazat K+F+I stratégiájának főbb elemei KUTATÓK ÉS TERMELŐK EGYÜTT AZ ÁGAZATFEJLESZTÉS LENDÜLETVÉTELÉÉRT (szakmai fórum / interaktív workshop) Debreceni Egyetem AGTC A magyar halászati ágazat K+F+I stratégiájának főbb elemei (K+F igények és

Részletesebben

Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform

Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens Platform szakmai vezető Bemutatkozás NKTH által meghirdetett pályázat, 2007: Nemzeti Technológiai

Részletesebben

A magyar halászati stratégia A as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok.

A magyar halászati stratégia A as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok. A magyar halászati stratégia A 2014-2020-as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok. Gábor János VM HAHOPIHO Halászati horgászati szabályozás

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Részletesebben

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2011- ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági Osztály Magyarországon a tógazdaságokból

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály Magyarországon

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék

Részletesebben

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9.

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9. A harcsatenyésztés fejlesztésének lehetősége itthon Lengyel Péter, Udvari Zsolt Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja,

Részletesebben

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség 5 000 17 000 35 000 52 000 58 000 93 000 133 000 240 000 298 000 320

Részletesebben

TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA. Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály

TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA. Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály Miért? Érdekeltek nem elégedettek a jelenlegi szabályozással Változó társadalmi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2012- ben Jámborné Dankó Kata, Mihálffy Szilvia, Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály, Halgazdálkodási

Részletesebben

A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI

A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Konferencia a hazai akvakultúra ágazat megújulásáért A 15. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál alkalmából 2011. Szeptember 2. Szeged A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Tartalom

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME WORKSHOP BLUE ECONOMY IN FRESHWATER AQUACULTURE 10 APRIL 2013, EUROPEAN PARLIAMENT BRUSSELS ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség A Kék Gazdaság

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN BENYÚJTHATÓ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEK FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

A HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN BENYÚJTHATÓ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEK FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI A HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM KERETÉBEN BENYÚJTHATÓ ÁGAZATI FEJLESZTÉSEK FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI 2009. június BEVEZETÉS A Halászati Operatív Program (HOP) Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terve

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek Urbányi Béla, Bercsényi Miklós*, Stündl László**, Kucska Balázs***, Gál Dénes****, Kovács Örs*****, Horváth Ákos, Müller

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA 1. AZ OPERATÍV PROGRAM MEGNEVEZÉSE, TAGÁLLAM A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 Budapest, 2008. augusztus

Részletesebben

A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, szeptember 20. Budapest

A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, szeptember 20. Budapest 2013 A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, 2013. szeptember 20. Budapest 2013 A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, 2013. szeptember

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Sikamlós kérdés. Lehet-e versenyképes a magyar halfeldolgozás?

Sikamlós kérdés. Lehet-e versenyképes a magyar halfeldolgozás? 1 MTA-AKVAKULTÚRA SZAKMAI NAP BUDAPEST, 2014. OKTÓBER 3. Sikamlós kérdés Lehet-e versenyképes a magyar halfeldolgozás? PALOTÁS PÉTER, KASZA GYULA, VAJDA ÁGNES, BÓDI BARBARA CORVINUS EGYETEM BUDAPEST ÉLELMISZERTUDOMÁNYI

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai Halasi-Kovács Béla Halászati és Öntözési Kutatóintézet A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 1. 30 000 Haltermelés adatai

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas 75. ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KIÁLLÍTÁS 2011. szeptember 28. október 2. AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület 2015-HFS tervezés Legfontosabb szükségletek, lehetőségek A Velencei-tó LEADER HACS esetében a települési igények mellett a Velencei-tó, mint meghatározó

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA KOMBINÁLT HALTERMELÉSI TECHNOLÓGI GIÁK K GAZDASÁGOSS GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA Békefi Emese és Gyalog Gergő Halászati és Öntözési Kutatóintézet, HAKI, Szarvas Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona

Részletesebben

Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon. Bardócz Tamás főosztályvezető

Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon. Bardócz Tamás főosztályvezető Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon Bardócz Tamás főosztályvezető Változó szabályozási környezet Új Btk. Új rendészeti tv. EU Közös Halászati Politika Változó társadalmi, gazdasági elvárások

Részletesebben

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt. A halászati ágazatban végrehajtott fejlesztés bemutatása, különös tekintettel a víztakarékos intenzív tavi haltenyésztés környezeti és gazdasági hatásaira Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián²

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

A Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról 498 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 8. szám A Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról 1. A Kormány megállapítja a Vidékfejlesztési

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

MAGYARORSZÁG NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERVE

MAGYARORSZÁG NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERVE MAGYARORSZÁG NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERVE a 2007-2013-as tervezési időszakra 2007. November TARTALOMJEGYZÉK 0. BEVEZETÉS...5 0.1. A NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV KERETEI...5 0.2. A NEMZETI HALÁSZATI

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2013-ban

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2013-ban Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2013-ban Udvari Zsolt, Csörgits Gábor Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály Magyarországon a tógazdaságokban és az intenzív

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Innováció és stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar kormányzati stratégiája KÖZPONTI PROBLÉMA: GYENGE VERSENYKÉPESSÉG, GYENGE JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉG

Részletesebben

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA) Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért II. MASZ Szakmai Fórum, 2012. március 2. Debrecen Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Részletesebben

Elemi csapásból hozzáadott érték

Elemi csapásból hozzáadott érték Elemi csapásból hozzáadott érték Példa az épített halastavak természeti erőforrásainak rugalmas hasznosítására Horváth László, Szent István Egyetem, Gödöllő Csorbai Balázs, Szent István Egyetem, Gödöllő

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JELENE ÉS JÖVŐJE ÖSSZEVETÉS ÁZSIAI TRENDEKKEL

AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JELENE ÉS JÖVŐJE ÖSSZEVETÉS ÁZSIAI TRENDEKKEL Akvakultúra Szakmai Nap Budapest 2014. október 3. az MTA Tudományos Bizottságának kihelyezett ülése AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JELENE ÉS JÖVŐJE ÖSSZEVETÉS ÁZSIAI TRENDEKKEL Váradi László Magyar Akvakultúra

Részletesebben

A MAGYAR BAROMFIÁGAZAT

A MAGYAR BAROMFIÁGAZAT CEPO KONFERENCIA ÉS WORKSHOP, KESZTHELY, 2013. OKTÓBER 18 A MAGYAR BAROMFIÁGAZAT FEJLESZTÉSI (TÚLÉLÉSI?) STRATÉGIÁJA Dr. Csorbai Attila Világ hústermelése Me.: millió t marha sertés baromfi 38,3 35,8 15,2

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

Élelmiszeripari támogatások

Élelmiszeripari támogatások Élelmiszeripari támogatások 2014-2020 Szilágyi Péter közigazgatási tanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály 1 Érintett témakörök ÚMVP támogatások és tanulságok Akadálypálya: a 2014-2020 tervezés feltételrendszere

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben