A magyar halászati ágazat K+F+I stratégiájának főbb elemei

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar halászati ágazat K+F+I stratégiájának főbb elemei"

Kornél Gáspár
7 évvel ezelőtt
Látták:

KUTATÓK ÉS TERMELŐK EGYÜTT AZ ÁGAZATFEJLESZTÉS

elemei (K+F igények és elvárások) Magyar

1 KUTATÓK ÉS TERMELŐK EGYÜTT AZ ÁGAZATFEJLESZTÉS LENDÜLETVÉTELÉÉRT (szakmai fórum / interaktív workshop) Debreceni Egyetem AGTC A magyar halászati ágazat K+F+I stratégiájának főbb elemei (K+F igények és elvárások) Magyar Akvakultúra Szövetség Dr. Szűcs István Debrecen, február 11.

2 Miért éppen az innováció? Az OECD-országok tapasztalatai szerint a felzárkózási stratégia egyik sarkköve a versenyképes, gyors ütemben fejlődő országokban az innováció volt. A versenyképesség megőrzéséhez mind több tudományos és technológiai területen volt szükség a magas szintű tudásra. A tudásalapú társadalomra jellemző fejlődési háromszög OKTATÁS, KUTATÁS, INNOVÁCIÓ eredményes működése nélkül nem lehetünk sikeresek Azok a társadalmi, gazdasági és természeti kihívások, amelyekkel Magyarországnak szembe kell néznie, megkövetelik a kutatás, a technológiafejlesztés és az innováció jelenlegitől nagyobb mértékű támogatását.

A versenyképesség csökkenése Kevésbé hatékony termelés relatíve magasabb termelési költségek A profit csökkenése Kevesebb technológia fejlesztés és

4 A versenyképesség csökkenése Kevésbé hatékony termelés relatíve magasabb termelési költségek A profit csökkenése Kevesebb technológia fejlesztés és adaptáció Üzemi innováció csökken ere most nincs pénzünk Kevesebb innovatív ötlet és elképzelés Kisebb K+F források, kapacitások az újszerű elképzelések kimunkálására

5 Mi a helyzet kishazánkban? Mindent tudunk a haltermelésről, különben is a világ tőlünk tanulta halszaporítást. Ami másutt jól működik, az nálunk úgysem nem vezethető be, mert itt teljesen mások a körülmények. Nincs szükségünk az örökös kavarásra: a nagy elődök által kifejlesztett és jól letisztult technológiát kell használni: a jón nem kell változtatni Pató Pál Úr az öreg halász Nem a termeléssel van a baj, ahhoz értünk, csak azzal a fránya hal/pontyárral, azzal nem tudunk mit kezdeni. Az minden bajunk okozója, azt tessék már végre MEGINNOVÁLNI!

7 ÁGAZATI K+F+I A kutatások általános célja az ágazat fejlesztése a fenntartható versenyképesség növelése érdekében. Cél a környezettudatos gazdálkodás ösztönzése, a fogyasztók egészséges élelmiszerekkel való ellátása, az állattenyésztési, takarmányozási, állategészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, ökológiai, élelmiszer-előállítási és élelmiszerbiztonsági szempontokat figyelembevételével. A célkitűzéseket, olyan komplex programok megvalósításával kell elérni, melyek támaszkodnak az új és újszerű tudományos eredményekre is. A halászati kutatások célja és feladatai összhangban vannak a nemzeti halászati stratégiai célokkal, és azok megvalósítását segítik elő. A kutatás-fejlesztésnek - az oktatással és szaktanácsadással együttműködve az ágazat jövedelemteremtő képességének fokozása mellett, a vízi erőforrásaink felelősségteljes hasznosítására és védelmére és az életminőséget javító egészséges élelmiszer-ellátásra kell összpontosítania.

8 I. A TERMELÉSBIOLÓGIAI HATÉKONYSÁG JAVÍTÁSA a genetikai fejlesztő munkát elősegítő alap és alkalmazott kutatások; a magas szintű technológiatűrő-képességű halállományok előállítását célzó kutatások; rezisztencianemesítésre és a genetikai markerek feltérképezésére irányuló kutatások; ivari meghatározottsággal, ivarváltással kapcsolatos kutatások; szaporodásbiológiai alapkutatások és szaporítás-technológiai alkalmazott kutatások; hazánkban új, vagy újszerű halfajok termelésbevonásához kapcsolódó kutatások; idegenhonos halfajok tartási biztonságát növelő steril állományok (pl. triploid) kialakításához és elterjesztéséhez kapcsolódó kutatások; a génmegőrzés tudományos megalapozását, a génforrások hasznosításának elősegítését célzó kutatások; a halbetegségek hagyományos és alternatív gyógymódokkal történő megelőzésével és gyógyításával kapcsolatos kutatások.

9 II. A TARTÁSI ÉS TAKARMÁNYOZÁSI FELTÉTELEK FEJLESZTÉSE a halállományok (faj, kor, ivar) speciális környezeti igényeinek szakszerű kielégítését célzó kutatások; az állatjóléti megfontolásokhoz igazodó etológiai alapkutatások; a természetes, környezettudatos és költségkímélő (energia és víztakarékos) technológiák fejlesztése; a halbetegségekkel, termeléshigiéniával és a járványmegelőzéssel kapcsolatos kutatások; takarmányozás-élettani és takarmányozástechnológia fejlesztési kutatások a takarmányozás biológiai és ökonómiai hatékonyságának javítása érdekében; haltápgyártási technológiák fejlesztése, takarmányok vízállóságának javítását célzó kutatások; új tápreceptúrák és alternatív takarmányozási módszerek kifejlesztése, különös tekintettel a melléktermékek hasznosítására; élő táplálék szervezetek részleges helyettesítését, illetve élettanilag fontos anyagokkal, vegyületekkel történő dúsítását megalapozó kutatások, különös tekintettel a lárva és az ivadéknevelésre, valamint a ragadozó halfajokra; funkcionális haltermékek termelését lehetővé tevő takarmányozási kutatások.

10 III. MŰSZAKI TECHNOLÓGIAI HÁTTÉR JAVÍTÁSA vízkinyerési, vízkezelési és vízhasznosítási kutatások; a korszerű telepirányítást lehetővé tevő informatikai fejlesztések; a takarmányozás technológiát, benne a takarmányozás logisztikát fejlesztő műszaki jellegű kutatások és fejlesztések; a gépesítés fejlesztést elősegítő kutatások, különös tekintettel a halválogatásra és a szelektív halászati módszerekre; a halbiomassza becslésével kapcsolatos műszaki fejlesztést megalapozó kutatások; a halnevelés során a környezeti paraméterek monitoringjával kapcsolatos műszaki fejlesztések; a megfelelő vízkémiai, vízfizikai és vízbiológiai paraméterek biztosítását lehetővé tevő energiatakarékos, megújuló energiaforrásokon alapuló műszaki megoldásokra vonatkozó kutatások és fejlesztések; új anyaghasználatok megalapozása a haltermelő telepek létesítéséhez kapcsolódóan, különös tekintettel az újrahasznosított hulladékok felhasználásra, valamint a tartósságra és vegyszereknek való ellenállóságra a beruházási költségkímélésen túlmenően;

11 IV. A KÖRNYEZETI, ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT FENNTARTHATÓSÁGÁNAK BIZTOSÍTÁSA a vizes élőhelyként is funkcionáló halászati termelőhelyeken a biológia sokféleség és azon belül is kiemelten a halfauna vizsgálata; vizes élőhelyeken élő madár, emlős, kétéltű és hüllő és hal populációk kölcsönhatásainak kutatása, különös tekintettel a halfogyasztó madárfajokra; hal populációgenetikai vizsgálatok; halkórtani és hal-járványügyi kutatások, különös tekintettel a CyHV-3-ra; a haltelepítések hatásainak modellezése és vizsgálata természetes vizeinken, a halegyüttesekben és az anyagforgalmi hálózatokban bekövetkező változások, a természetes állományok genetikai diverzitásának változása, illetve genetikai sodródás és következményeinek feltárása; a haltermelés és halászat természetes vizekre gyakorolt hatásainak átfogó kutatása, kiemelt jelentőséggel a természetes vizekbe jutó idegenhonos halfajok biológiájára és hatásaira; vízszennyezések halállományokra és haltermelésre gyakorolt hatásainak vizsgálta; tápanyagforgalmi kutatások haltermelő rendszerekben.

12 V. A KOMPLEX GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG JAVÍTÁSA bio-ökonómiai környezetgazdasági jellegű kutatások, különös tekintettel a halgazdálkodáshoz kapcsolódó pozitív és negatív externális hatásokra; szocioökonómiai kutatások, különös tekintettel a rekreációs célú hasznosításra; haltermelés és halászat üzemtani jellegű (CBA, méretgazdaságosság, stb.) kutatása; haltermékek fogyasztói attitűd vizsgálatai; értékesítési viszonyok, gazdasági és versenypiaci környezet átfogó vizsgálata; minőségpolitikai fejlesztéseket megalapozó kutatások; a halfogyasztással összefüggő táplálkozás-élettani kutatások.

13 EGYES ELVÁRT K+F EREDMÉNYEK új - esetenként specifikus rezisztenciával rendelkező - fajták, törzsek, vonalak és fajon belüli hibridek megjelenése a köztenyésztésben; meglévő fajták és fajok génállományának megőrzése élő, ill. fagyasztott génbankokban; új és újszerű halszaporítási technológiák és technikák; új, eddig nem használt halfajok megjelenése a köztenyésztésben és idegenhonos halfajok steril állományainak kifejlesztése; igazolt információk a különböző halfajok korosztályainak környezettel szemben támasztott igényeiről, új termeléskörnyezeti monitoring rendszerek; a korábbinál hatékonyabb, megújuló energiákat (nap, szél, geotermikus, stb.) hasznosító haltermelési rendszerek; igazolt információk a különböző halfajok korosztályainak táplálékkal szemben támasztott igényeiről és táplálóanyag szükségleteiről; új az eddigieknél hatékonyabb haltakarmányféleségek és takarmánykeverékek, új takarmány-kiegészítők és természetes alapanyagú hozamnövelők; új haltápgyártási technológiák, új az előzőektől jobb vízállóságú haltápok; új halbiomassza becslési módszerek; új és eddig is ismert kórokozók feltárt biológiai jellemzői, új prevenciós módszerek és eljárások a halgazdálkodásban.

teremt egyes betegségekkel szembeni rezisztens állományok létrehozására; A GMO hal, mint élelmiszer is jobb, mint

14 MI A HELYZET A GMO-VAL? Akarjuk, mert felgyorsítja a genetikai előrehaladást; növeli a biológiai és gazdasági hatékonyságot; lehetőséget teremt egyes betegségekkel szembeni rezisztens állományok létrehozására; A GMO hal, mint élelmiszer is jobb, mint a semmilyen élelmiszer a 3. világban. Nem akarjuk, mert az EU sem akarja; nagy a fogyasztói bizalmatlanság; irtózunk az ismeretlentől, különben is belenyúltak a génállományba, ki tudja, hogy ez hová vezet?

15 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!

Hasonló dokumentumok

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni fejlesztési lehetőségei Gál Dénes NAIK Halászati Kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több mint 100 éves kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több