1. Modul MIKROÖKONÓMIA. Közbeszerzési referens képzés - Gazdasági modul. Elıadás vázlatok, Oktató: Csiszárik- Kocsir Ágnes 1

Átírás

1 1. Modul MIKROÖKONÓMIA 1 I. A KÖZGAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI Közgazdaságtan tárgya: Választások és döntések tudománya szűkös körülmények (szőkösség viszonyai) között, Az embereknek a gazdasági folyamatban (termelés, elosztás, csere, fogyasztás) felmerülı döntési alternatíváival foglalkozó társadalomtudomány A közgazdaságtan kérdései: mit termeljenek, hogyan termeljenek, kinek termeljenek, Osztályozása sokféle szempont alapján történhet. Elméleti / alkalmazott: Normatív / pozitív: 2 A közgadaságtan fı részei: Mikroökonómia Makroökonómia Nemzetközi gazdaságtan Gazdasági rendszerek összehasonlító elemzése A közgazdaságtan fıbb módszerei: Modellezés Mennyiségi összefüggések feltárása: o Teljes mennyiség (Ty = y) o Átlag mennyiség (Ay = y / x) o Határmennyiség (My = y / x) 3 Kocsir Ágnes 1

2 Szükséglet: A szükséglet az egyén és a közösség szubjektív hiányérzete, életfeltételeinek elsajátítása iránti belső igény. Sokféle lehet: Társadalmi mértékben a szükségletek: effektív / látens Gazdasági szükséglet: eszköz / mozzanat Hasznosság: A javak azon hasznos tulajdonságainak összességét, amelyek valamilyen szükséglet kielégítésére alkalmassá teszik ıket. 4 A szükségletek kielégítésére alkalmas javak is sokfélék lehetnek: SZABAD: GAZDASÁGI: Termékek / Szolgáltatások Magánjavak (egyéni) / Közjavak (közjószágok) Termelés: A gazdasági javak nem állnak szabadon és korlátlanul rendelkezésre, A termelés az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak előállításának folyamata A termeléshez tartozik tágabb értelemben újratermelés mellett elosztás, forgalmazás, fogyasztás, A termeléshez termelési tényezőket kell felhasználni 5 Termelési tényezők: Munkaerő Természeti tényezők Tőkejavak Vállalkozó Info, tudás 6 Kocsir Ágnes 2

3 Termelési lehetőségek határa: A gazdálkodásban megnyilvánuló döntési kényszert illusztrálja A görbe minden pontja hatékony (un. Pareto féle hatékonyság) Ahhoz, hogy az egyik termékből folyamatosan egy egységnyivel többet állítsunk elő, a másik termékfajtából a növekvő termékmennyiségről le kell mondanunk. 7 II. PIACGAZDASÁGI ALAPFOGALMAK A gazdaság szervezeti-gazdasági alapegységei: 1. Háztartás A fogyasztás gazdasági, szervezeti egysége. Család háztartás Alapvető gazdasági tevékenységük a fogyasztás, Gazdasági funkciói: végső fogyasztók, jövedelemösszpontosító, jövedelem felhasználó, munkaerőbázis, Megtakarítók hitelkínálat, vagyonuk a nemzeti vagyon része, elsősorban saját szükségletre termelnek és szolgáltatnak, kiegészítő, kisegítő jellegű árutermelő tevékenysége is van 8 2. Üzleti szervezetek Alapvető funkciója a javak és szolgáltatások elıállítása, a termelés, Jellemzıi: önállóság, profitérdekeltség, kockázatvállalás, eredményességét a valóságos piac minısíti. 3. Állam Sajátos gazdasági szereplı + gazdasági kapcsolatot és folyamatot aktívan befolyásoló közhatalmi tényezı, Gazdasági funkciói: gazdasági hatékonyság elısegítése makrogazdasági egyensúly és stabilitás biztosítása társadalmi igazságosság és méltányosság 9 Kocsir Ágnes 3

4 Piaci szereplők: Mindazon személyek, szerveztek és csoportok, akik termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat, és a piaci események szempontjából egységnek tekinthetık. Piaci szereplık: háztartások, vállalkozás, állam, A piaci szereplık közös jellemzıi: racionális gazdasági cselekvés, önérdek, gazdasági hatékonyság. Csak azok a piac szereplıi, akik vagy keresletükkel, vagy kínálatukkal kapcsolódnak a piachoz. 10 Gazdaságkoordinációs formák: ETIKAI AGRESSZÍV PIACI BÜROKRATIKUS VEGYES 11 A piaci koordináció sémája: KINEK? MIT? HOGYAN? 12 Kocsir Ágnes 4

5 A bürokratikus koordináció sémája: KINEK? KÖZPONT MIT? HOGYAN? 13 A vegyes koordináció sémája: KINEK? KÖZPONT MIT? HOGYAN? 14 Piaci tényezők: 1. Kereslet: Abban az árutömegben fejezıdik ki, melyet a fogyasztók az adott idıpontban, adott árak mellett képesek és hajlandók megvásárolni. Keresleten mindig a fizetıképes keresletet értjük. Egyéni / piaci kereslet 2. Kínálat: Az a meghatározott mennyiségő és összetételő árutömeg, amelyet az árutermelık valamely piacon, adott áron eladásra felkínálnak. Egyéni / Árupiaci kínálat 15 Kocsir Ágnes 5

6 3. Ár: Az áru értékének pénzben történı kifejezése. A piaci árat rövidtávon a kereslet-kínálat határozza meg. Azonban az ár maga is befolyásolja a kereslet-kínálatot. Az egyes szereplık számára megváltoztathatatlan külsı adottság. 4. Jövedelem: Termelı / fogyasztó nézıpontja Nominál / reál jövedelem 16 A keresleti függvény: 17 A kínálati függvény: 18 Kocsir Ágnes 6

7 Marshall-kereszt: 19 Az árak gazdasági szerepe: információ a döntésekhez, mérés, elszámolás, nyilvántartás, termelés és fogyasztás szabályozása, Jövedelemelosztás, egyensúlyteremtés a piacon. 20 A piaci verseny jellege, piaci formák: A piac jellegét meghatározzák: A piaci szereplők száma és nagysága A piacra lépés feltételei A termék jellege A piaci szereplők befolyása az áralakulásra Az információhoz való hozzájutás lehetőségei Piaci formák: Tökéletes versenypiac: Monopolpiac: Oligopol-piacnak (monopolisztikus versenypiac): Monopszónia, oligopszónia Alapvető piacok: Termékpiac Tényezőpiac 21 Kocsir Ágnes 7

8 A vállalati környezet elemei Természeti-technológiai környezet Gazdasági-piaci környezet VÁLLALAT Társadalmi környezet 22 Az üzleti szervezetek és a piaci szerkezet A piacok két nagy csoportja: Nyomásos, vevői piac Szívásos, hiánypiac A piaci szerkezetet meghatározó tényezık: A szereplık száma, nagysága, Piacra lépés feltételei, A szereplık befolyása az árra és egymás termelési döntéseire, Termék jellege, Információhoz való jutás lehetıségei, Piac típusok: Tökéletes verseny, Monopólium, Oligopólium, Monopolisztikus verseny 23 Időtávok a mikroökonómiában A mikroökonómiai időtáv a gazdasági változásokra, impulzusokra való reagálás módja és időigénye alapján határolható be. Az inputok természete különböző: Befektetett eszköz, Forgóeszköz, Három időtávot különböztetünk meg: Piaci időtáv Rövid időtáv Hosszú időtáv 24 Kocsir Ágnes 8

9 p p p P 1 P 0 Piaci táv Q Rövid táv Q Q 0 Q 1 Hosszú táv Q Eredeti keresleti görbe (d 0 ) Új keresleti görbe (d 1 ) Kínálati görbe (s) 25 III. Költségfogalmak Számviteli és gazdasági költség Explicit és implicit költség Fix és változó költség 26 Bevétel és profit Bevétel Árbevétel (R = p * Q) Profit Normálprofit Bruttó profit Számviteli profit Gazdasági profit 27 Kocsir Ágnes 9

10 Rövid távú költségfüggvények Költségek π = R - C ATC AFC AVC MC 28 AFC Modul MAKROÖKONÓMIA 30 Kocsir Ágnes 10

11 I. A makroökonómia alapfogalmai: Tárgya: Törvényszerőségek feltárása, A nemzetgazdaság teljesítményét meghatározó tényezık, Reál- és pénzfolyamatok, Gazdaság egyensúlyi / egyensúlytalansági kérdései, Kormányzati gazdaságpolitika lehetıségei és hatásai Eszközei: költségvetési politika monetáris politika jövedelempolitika külgazdaság politika 31 A makroökonómia módszerei: Aggregálás Indexálás Mérleg Bruttó és nettó nemzeti termelés mérlege Ágazati kapcsolatok mérlege Költségvetés mérlege Nemzetközi fizetési mérleg Modell 32 A makroökonómia alapfogalmai: Kibocsátás (quantity = Q) Nominálkibocsátás Reálkibocsátás Potenciális kibocsátás Makrojövedelem (Yield = Y) Fogyasztás (Consumption = C) Megtakarítás (Saving = S) Beruházás (Investment = I) Makroegyensúly Aggregált kereslet (aggregated demand = AD) Aggregált kínálat (aggregated supply = AS) Árszínvonal Infláció 33 Kocsir Ágnes 11

12 A makrogazdaság szektorai: HÁZTARTÁSOK VÁLLALATOK ÁLLAM KÜLFÖLD 34 A makrogazdaság teljesítményének mérése: KÉT RENDSZER: MPS: (material product system) rendszer: alapvetıen az anyagi termelését és szolgáltatásokat értelmezi, nem veszi figyelembe a nem anyagi szolgáltatások (oktatás, egészségügy, államigazgatás, stb.) eredményeit (pl. volt KGST országok). SNA: (system of national accounts) rendszer: a javak összesítésekor minden létrehozott terméket, szolgáltatást és szervezett tevékenységet számításba vesz (ENSZ által kidolgozott, nemzetközi rendszer). 35 Az SNA rendszer: A javak összesítésekor minden létrehozott terméket, szolgáltatást és szervezett tevékenységet számításba vesz. A saját fogyasztásra szánt termékek értékét a piaci ár alapján becsülik fel, míg a társadalmilag szervezett formában végzett, de nem érékesített tevékenységeket a költségeik alapján összesítik. A számbavétel másik kiindulópontja a gazdasági szereplık teljesítményének megkülönböztetése. Hazai output (jövedelem) Nemzeti output (jövedelem) A makroteljesítmény nominál vagy reálértéken történı kifejezése: Nominál folyó áron Reál bázisévei áron 36 Kocsir Ágnes 12

13 A makroteljesítmény piaci áron vagy tényezıköltségen való kifejezése: Piaci ár Tényezıköltség A halmozódás szerint három csoportba soroljuk a mutatókat: bruttó mutatók: félnettó mutatók: Nettó mutatók: 37 Megtermelt jövedelem Elsıdleges elosztás során szerzett jövedelem Végsıfelhasználásra kerülı jövedelem Félnettó jellegő mutatók (elnevezésükben bruttó ) GDP GNI GNDI Nettó jellegő mutatók NDP NNI NNDI 38 Az SNA számlarendszer legfıbb mutatói: Bruttó hazai termék (GDP gross domestic product): GDP = GO termelıfogyasztás = hozzáadott érték Nettó hazai termék (NDP net domestic product): NDP = GDP - amortizáció Bruttó nemzeti jövedelem (GNI gross national income): GNI = GDP + külföldrıl kapott jövedelmek külföldre utalt jövedelmek Nettó nemzeti jövedelem (NNI net national income): NNI = GNI amortizáció NNI = NDP + külföldrıl kapott jövedelmek külföldre utalt jövedelmek Bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (GNDI gross national disposable income): GNDI = GNI + külföldrıl kapott transzferek külföldre utalt transzferek Nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (NNDI net nationat disposable income): NNDI = GNDI - amortizáció NNDI = NNI + külföldrıl kapott transzferek külföldre utalt transzferek 39 Kocsir Ágnes 13

14 II. Az infláció fogalma, fajtái Az árszínvonal a gazdaság összes terméke és szolgáltatása adott idıpontban érvényes árának súlyozott számtani átlaga. Az árak idıszakok közötti mozgását (változását) az árindexszel fejezzük ki, ami lehet növekvı vagy csökkenı: Infláció Defláció Az általános árszínvonal változását leggyakrabban a fogyasztói árak változásával azonosítják. Az infláció alakulásának mérésére használt inflációs ráta tehát egyben a fogyasztói árindex is (Consumer Price index, CPI). 40 Az inflációs ráta nagyságától függıen: Kúszó infláció Vágtató infláció Hiperinfláció Az infláció negatívan hat a nominálváltozók reálértékére is, 41 Az infláció okai: Az infláció legáltalánosabban megfogalmazható oka a termelési és jövedelmi folyamatok között diszharmónia: Keresleti infláció árinfláció, pénzinfláció Kínálati vagy költséginfláció Keresleti inflációt eredményezı fontosabb tényezık: Makrokeresletet közvetlenül megnövelı tényezık, Makrokeresletet közvetetten növelı tényezık, Költséginflációt okozó tényezık, 42 Kocsir Ágnes 14

15 III. A munkanélküliség fogalma, típusai Munkanélküli: az, akinek az adott pillanatban (az elmúlt négy hétben) nincs munkája, de aktívan munkát keres (és készen áll arra, hogy 30 napon belül munkába álljon). Típusai: Frikciós (súrlódásos) munkanélküli Strukturális munkanélküli Konjukturális munkanélküli Kereslet-elégtelenségi munkanélküli Munkanélküliséget kiváltó tényezık: 43 Népesség megoszlása: Népesség Munkaerıforrás (M) Munkaerıforráson kívüliek (NM) Gazdaságilag Aktívak (A) Gazdaságilag Inaktívak (IA) Önállóak (Ö) Foglalkoztatottak (F) Munkanélküliek (U) Aktív keresık (K) Ideiglenes távollevık (NK) Modul PÉNZÜGYEK ALAPJAI 45 Kocsir Ágnes 15

16 I. A pénz fogalma, fajtái Ahogy a társadalom fejlıdött, úgy váltotta fel a cserekereskedelmet a pénzhasználat, Pénzfejlıdés szakaszai: Árupénz Aranypénzrendszer elsı szakasza Aranypénzrendszer második szakasza Modern hitelpénzrendszer, belsı érték nélküli pénz A pénz funkciói: Értékmérı funkció Forgalmi eszköz funkció Fizetési eszköz funkció Felhalmozási funkció Világpénz A pénz fontosabb tulajdonságai: Keresett, Értékálló, Homogén, Tartós, Osztható, Szállítható,Felismerhetı, 46 A pénz csoportosítása: Eredet szerint: jegybankpénz, kereskedelmi banki pénz Formája szerint: Készpénz, Számlapénz Felhasználás szerint: szőken értelmezett pénz M1, kp + lekötési idı nélküli betétek tágan értelmezett pénz M2, M1 + határidıs betétek, pénzpiaci értékpapírok hitelpénz D, kvázi pénz gazdaságban lévı pénz M2 + D További csoportosítás: belföldi pénz, külföldi pénz Monetáris aggregátumok: M0 - jegybankpénz: monetáris bázis, vagy forró pénz M1 - szőken értelmezett pénz: - tranzakciós pénz M2 - szélesebben értelmezett pénzmennyiség (vagy un. kvázipénzek: M1 + határidıs betétek M 3 részei: M2 + a bankrendszer által kibocsátott értékpapírok M 4 részei: M3 + vállalatoknál és lakosságnál lévı államkötvények Pénzteremtés: Függ a bankrendszer szintjétıl Pénzteremtés történhet hitelnyújtással és devizavásárlással A pénz megsemmisülése a hitel visszafizetésével vagy devizaeladással történik 47 II. Pénzügypolitika A pénzügyi politika a gazdaságpolitika szerves része. fı célja az áru- és pénzmennyiség makroszintő összehangolása Három része van, A költségvetési (fiskális) politika: Az állami bevételek és kiadások tudatos alakításával közvetlen hatás gyakorlása a gazdaságra, A költségvetési politika szolgálhat stabilizációs, allokációs és elosztási funkciókat. A költségvetési politika eszközei: automatikus eszközök, diszkrecionális eszközök 48 Kocsir Ágnes 16

17 A monetáris politika: A monetáris politika elsıdlegesen a pénz kínálatán és keresletén keresztül próbálja a pénzügyi egyensúlyt megteremteni mennyiség és ár szabályozása, A monetáris politikának az irányítása a Jegybanktanács feladata.. A monetáris beavatkozás lehetséges eszközei: Indirekt: tartalékolási elıírások, refinanszírozás, kamatpolitika, Nyíltpiaci mőveletek, árfolyam-politika, Direkt: hitelkorlátok, kamatplafon, 49 A pénz iránti kereslet: Tranzakciós pénzkereslet, Óvatossági pénzkereslet, A spekulációs pénzkereslet Devizapolitika: Összehangolja a külsı és a belsı fizetési rendszert Devizagazdálkodás: módszerek, intézkedések, elıírások és tiltások összessége, amely révén az adott ország pénzügyi rendszere kapcsolódik a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, valamint egy másik nemzetgazdaság pénzügyi rendszeréhez, A devizagazdálkodás lehet: Szabad, Kötött 50 III. Bankrendszerek A bankrendszer felépítését tekintve lehet egy vagy kétszintő, Egyszintő Kétszintő A JB alapvetı feladatai: A forint belsı és külsı értékállóságának védelme, Törvényes fizetıeszköz kibocsátása, Felel a monetáris egyensúlyért rendelkezik a monetáris irányítás eszközeivel Felel az ország fizetıképességéért, Irányítja a nemesfém gazdálkodást, kezeli az arany és devizatartalékokat, Részt vesz a gazdaságirányításban, İ az állam bankja 51 Kocsir Ágnes 17

18 Pénzügyi intézmények formái: Hitelintézet pénz és a tıkepiacon is mőködnek, szélesebb körben tevékenykednek, mint a pénzügyi vállalkozások: Bank, Szakosított hitelintézet, Szövetkezeti Hitelintézet, Fióktelepi formában mőködı hitelintézet, Pénzügyi Vállalkozások a pénzügyi szolgáltatások szőkebb körét végezheti, ma kb 100 ilyen vállalkozás van, pl ilyen a lízingcég, Pénzügyi intézmény alapítása: Meg kell lenni a jegyzett tıke minimumnak, A mőködés személyi és tárgyi feltételeinek igazolása, A folytatandó tevékenységek üzletszabályzatai és szerzıdési feltételei, Betétgyőjtés esetén csatlakozás az OBA-hoz, Zsírórendszerhez való csatlakozás, BAR-hoz való csatlakozás, 52 Pénzügyi szolgáltatások: Betétgyőjtés, Pénzkölcsön nyújtása (hitel, kölcsön, követelés megvásárlás vagy leszámítolás, faktoring, forfetírozás), Pénzügyi lízing, Pénzforgalmi szolgáltatás (számlavezetés, fizetések lebonyolítása), Készpénzhelyettesek kibocsátása (kártya, csekk), Kezesség, bankgarancia, Pénzügyi ügynöki tevékenység Befektetési alapok részére letétkezelés, Letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, Hitel referencia szolgáltatás, Önkéntes biztosító pénztárak részére vagyonkezelés, Magánnyugdíj pénztárak részére vagyonkezelés, Kiegészítı pénzügyi szolgáltatások: Pénzváltás, Elszámolásforgalmi ügylet, Pénzfeldolgozási tevékenység, Pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi pénzpiacon 53 Betét és befektetés biztosítás : Országos Betétbiztosítási Alap tól, hitelintézeteknél elhelyezett betétek befagyása esetén a betétesek részére meghatározott kártalanítási összeg kifizetése, betéteseket fenyegetı veszély elhárítása, állami kezesség beváltása, részt vesz a bankok felszámolási eljárásában, tájékoztatja a betéteseket a kártalanítás feltételeirıl, Befektetı-védelmi Alap: A kisbefektetık védelmét szolgálja Minden olyan befektetési szolgáltató köteles csatlakozni a BEVAhoz, amely bizományosi tevékenységet, kereskedelmi tevékenységet, portfoliókezelést, vagy értékpapír letéti ırzést, értékpapír-számlavezetést vagy ügyfélszámla vezetést végez. 54 Kocsir Ágnes 18

19 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: A szervezet célja a biztosítási, pénztári, pénz- és tıkepiaci területeken mőködı szervezetek tevékenységének ellenırzése. E felügyeletek elsıdleges küldetése a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek védelme, a tisztességes és átlátható piaci verseny fenntartása. A felügyeletek fı feladata a különbözı pénzügyi szervezetekre vonatkozó törvények betartatása, a pénzügyi rendszerek biztonságos mőködésének szavatolása, és mindazon piaci résztvevık érdekeinek képviselete, akik kapcsolatba kerülnek a pénzügyi piacokon mőködı különféle szervezetekkel és személyekkel. Ugyanakkor megkövetelik a befektetési döntések megalapozásához szükséges információk közzétételét is. 55 Banki kockázatok A spekuláció és a kockázat összetartozó fogalmak. Kockázat és hozam: A nagyobb hozam ígérete nagyobb kockázattal jár Pénzügyi kockázatok: Befektetési kockázat: Likviditási kockázat: Hitelezési kockázat: Kamatkockázat: Árfolyamkockázat: Lehívási kockázat: 56 A banküzem megbízható (prudens) mőködését elısegítı követelmények A hitelintézetek felelıséggel tartoznak a saját és a rájuk bízott idegen forrásokért. A kockázatok mérséklése érdekében mőködésüket szabályozzák az úgynevezett prudenciális szabályokkal. Prudens követelmények: Fizetıképesség fenntartása: likviditás: szolvencia: 57 Kocsir Ágnes 19

20 Saját tıke védelme: a saját tıke nem csökkenthet a törvény által megkövetelt legkisebb jegyzett tıke alá A saját tıke forrásai: Alapítói (jegyzett) tıke Az adózott eredménynek az a része, amelyek a tulajdonosok a hitelintézetnél hagynak. Szavatoló tıke: a hitelintézet jogszabályok által meghatározott saját tıkéje és azok a források, amelyek a hitelintézettel szemben fennálló követelések kielégítésébe tıkeként bevonhatók Alapvetı tıkeelemek: Jegyzett tıke: Tıketartalék: Eredménytartalék: Mérleg szerinti eredmény Lekötött tartalék: Általános tartalék: 58 Járulékos tıkeelemek: értékelési tartalék: alárendelt kölcsöntıke: A hitelintézet tıkemegfelelése Tıkemegfelelési mutató: 8 %-os követelmény a bank a kockázattal korrigált eszközeinek mérlegfıösszegét milyen mértékben finanszírozza a szavatoló tıkéjével szavatoló tıke / kockázattal korrigált eszközeinek mérlegfıösszege Nagykockázat: egy ügyfél (ügyfélcsoport) részére az összes kockázatvállalás nagysága (nyújtott hitel, vállalt kezesség, nyitott akkreditív) meghaladja a hitelintézet szavatoló tıkéjének 10 %-át. Egy ügyféllel szemben vállalható kockázat: a szavatoló tıke 25 %-át meg nem haladó kockázatot vállalhat. A vállalható nagykockázatok együttes összege: nem lehet több a hitelintézet szavatoló tıkéjének nyolcszorosánál Kockázati céltartalék, Általános kockázati céltartalék 59 Bankügyletek: A pénzügyi intézmények által végzett szolgáltatásokat bankügyleteknek nevezzük, A bankügyleteket három csoportba lehet sorolni: aktív, passzív, egyéb Passzív bankügyletek, Betétgyőjtés, pénzalapok kezelése, Értékpapír kibocsátás, Bankközi, JB-i, és egyéb hitelfelvétel, Váltó viszontleszámítolás, Egyéb forrásképzés (pl: saját tıke emelése) Aktív bankügyletek, Pénzkölcsön nyújtása, Pénzügyi lízing, Értékpapír vásárlás, Tıkebefektetések, Bankgarancia, bankkezesség vállalása, 60 Kocsir Ágnes 20

21 Betétügyletek: Betétnek a betétszerzıdés alapján fennálló tartozást, vagy bankszámlaszerzıdés alapján fennálló pozitív bankegyenleget nevezünk, Csoportosítás: Lekötés módja szerint: Lejárat szerint: Kamatozás szerint: Rendelkezési jogosultság szerint: Betétes személye szerint: Kezelés módja szerint: Hitelfelvétel a bank részérıl: 61 Hitelügyletek: Az aktív bankmőveletek között ez a legfontosabb a megtakarítások eljutnak a felhasználókhoz, Csoportosítása: Forma szerint: Közgazdasági jellege szerint: Lejárat szerint: Technikai forma szerint: Cél szerint: Hitelfelvevık köre szerint: Fedezet szerint: 62 Követelés vásárlás, engedményezés ezek a szolgáltatások is a kölcsönnyújtás körébe tartoznak Faktoring: áruk, szolgáltatások nyújtásából eredı rövid lejáratú követelés engedményezése, általában visszkereseti jog mellett, a faktorált követelés általában nem haladja meg a hat hónapot Forfetírozás: Követelés megvásárlása általában visszkereseti jog nélkül, A forfetírozás egy késıbbi idıpontban esedékes, többnyire beruházási javak szállításából és/vagy beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából származó követelések fıleg exportkövetelések megvásárlása a pénzintézet részérıl visszkereset nélkül, azaz az összes kockázat átvállalása mellett. A forfetır magára vállalja a nemfizetés kockázatát, és a követelés eladójával szemben még veszteség esetén sem támaszt semmiféle igényt, 63 Kocsir Ágnes 21

22 Lízing: Lízing esetén a lízingbe adó segít a lízingbe vevınek valamely eszköz megszerzésében, A lízingszerzıdést a hitelszerzıdéstıl alapvetıen az különbözteti meg, hogy a tulajdonjog mint dologi biztosíték minden lízingszerzıdésnek a feltétele. A lízing valójában áruban nyújtott hitelként is értelmezhetı, A lízing szereplıinek száma alapján beszélhetünk: Közvetett lízingrıl, Közvetlen lízing. Alaptípusai: Operatív lízing Pénzügyi lízing Visszlízing 64 A hitelezési folyamat: A hitel pénzeszközök ideiglenes átengedése meghatározott idıre, kamatfizetés ellenében. A hitelezési folyamat fıbb szakaszai: Hitelkérelem összeállítása, bankhoz való benyújtása, Hitelkérelem banki vizsgálata, elbírálása, Hitelszerzıdés megkötése vagy a hitelkérelem elutasítása, A hitel folyósítása a kölcsönszerzıdés szerint, Hitel visszafizetése, A hitelkérelem vizsgálatának négy szakasza: Adósminısítés Ügylet minısítés Biztosítékok értékelése Kölcsönfeltételek értékelése A bankok a hitelkonstrukciókban elıre konkrét feltételeket hirdetnek meg azt ellenırzik, hogy az adott ügylet ennek megfelel-e, Külön megállapítják a hitel összegét, futamidıt, kamatlábat, törlesztési és a türelmi idıt, 65 Bankközi Adós és Hitelinformációs Rendszer (BAR): Célja, hogy támogassa a pénzügyi intézmények üzleti tevékenységét, hitelezési és ügyfél minısítési munkáját, és csökkentse ezzel a hitelnyújtás kockázatát, Tagjai a pü.intézmények és befektetési társaságok, A BAR rendszer vállalkozási és lakossági nyilvántartásra tagolódik: A rendszer az adatokat a tartozás megszőnését követıen még 5 évig tárolhatja, 66 Kocsir Ágnes 22

23 Egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM) valamennyi betéti termékre vonatkozóan kell számítani, Az EBKM és a pénzintézet által meghirdetett éves betéti kamatláb annyiban tér el egymástól, hogy míg a kamatlábak 360 napra vetítve kerülnek megállapításra, ugyanakkor egy adott év, azaz 365 nap elteltével az elhelyezett betét után fizetett kamatösszeg visszaszámítása magasabb kamatlábat eredményez. Teljeshiteldíj-mutató THM A teljes hiteldíj az az összeg, amelyet a hitelfelvevınek a tıkeösszeg visszafizetésén felül fizetnie kell, a THM tartalmazza a hitellel kapcsolatban felmerülı összes kamat-, díj- és kezelési költséget. minél alacsonyabb a THM, annál kedvezıbb a fizetendı teljes hiteldíj. Ezen felül az ügyintézés gyorsasága és a törlesztési szerkezet igazodása jelenthet elınyt a hitelfelvevı számára. 67 IV. ÁLLAMHÁZTARTÁS Az állam gazdasági funkciói: Allokációs funkció, Elosztási funkció, Stabilizációs funkció, Az állam fı feladatai: Allokáció, Stabilizáció, Egyensúly megırzése, Jogi keretek kialakítása, Önfenntartás, A négy alrendszer: Központi költségvetés, Elkülönített állami pénzalapok, Társadalombiztosítás, Helyi önkormányzatok rendszere 68 Az állam gazdasági feladatai: Bizonyos infrastruktúra biztosítása, Gazdasági szereplık számára az esélyegyenlıség biztosítása, Piaci ösztönzık teremtése, externáliák mérséklése, Környezetvédelem, Közös fogyasztás intézményrendszerének biztosítása, Az államháztartás mőködése során biztosítani kell: Pénzügyi egyensúly, Állami feladatok teljesítése, Közpénzekkel való gazdálkodás, Gazdaság ellenırizhetısége, 69 Kocsir Ágnes 23

24 Központi kormányzat Az államháztartás központi szintjét jelenti. Költségvetési egyenleg: szuficit deficit. A deficit finanszírozása történhet: államháztartás rendszerén belül, jegybanki hitelnyújtással, pénzügyi intézmények által nyújtott hitellel, a vállalkozások és a lakosság által nyújtott hitellel. A költségvetés összeállításának szemléletmódjai igényalapú tervezés, erıforrás alapú tervezés, 70 A központi költségvetés fıbb bevételei és kiadásai Bevételek: adók és adójellegő bevételek (pl. áfa, vám), nem adójellegő bevételek (pl. illetékek), tıkebevételek (állami tulajdon utáni részesedés), nemzetközi kapcsolatokból származó bevételek (adományok, juttatások) Kiadások: beruházások, felújítások adósságszolgálat és kamattérítés, az államháztartás többi alrendszerének támogatása, a központi költségvetési szervek támogatása, a gazdálkodó szervezetek támogatása, nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó kiadások, Kocsir Ágnes 24

25 Elkülönített állami pénzalapok bevétel kiadás bevétel kiadás bevétel kiadás bevétel kiadás MEA , , , , , , , ,0 SZA 608,3 608, , ,1 KNPA , , , , , ,6 NKA , , , , , ,0 WMÁBA 329,8 329,8 90,0 90,0 90,0 90,0 85,0 85,0 KTIA , , , , , , , ,6 73 Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás Országonként jelentıs különbségek: Ellátandó feladat, Juttatások mértéke, Járulékfizetés, Költségvetéssel való kapcsolat, Szervezeti felépítés, Biztosítási díjtételek és szolgáltatások, Szociális biztonsági rendszer: Kötelezı TB, Önkéntes pénztárak, Kiegészítı pénztárak, Magánbiztosítás 74 Két része: Nyugdíjbiztosítás (cél, kezelı, bevételek, kiadások) Egészségbiztosítás (cél, kezelı, bevételek, kiadások) Magyarországon négy pillér: Kötelezı TB, Kötelezı magánnyugdíjbiztosítás (1996-tól a fiatalok már ide tartoztak + akik akarnak), Önkéntes magánnyugdíjbiztosítás, Nyugdíj elıtakarékossági számla (2006-tól) A nyugdíj megállapításának rendszerei: Felosztó kirovó rendszer. Várományfedezeti rendszer. Tıkefedezeti rendszer. Magyarországi helyzet 75 Kocsir Ágnes 25

26 Központi költségvet és Elkülönített állami pénzalapok Társadalom -biztosítás EGYEN- LEG 2004 elıirányzat -978,6 24,4-380,9-1335,1 tény ,9-422, elıirányzat -699,7 18,4-341,3-1022,6 tény -544,7 30,4-470,8-985, elıirányzat ,8-1545,8 tény -1266,7 55,2-175,9-1387, elıirányzat -1656, , tény (01-08 hó) -1166,2 81,4-102,5-982,3 76 Helyi önkormányzatok Az államháztartás része az önkormányzati rendszer minden országban, Önkormányzatok csoportosítása: Települési Területi Önkormányzati feladatok: Kötelezı, Önként vállalt, 77 Önkormányzati modellek Központosított Vagy Kiadásorientált Önkormányzati Vagy bevételorientált Európában két k t alapmegoldás Észak-európai (skandináv) Dél-európai (mediterrán) Germán-modell Magyar modell 78 Kocsir Ágnes 26

27 Az önkormányzatok gazdálkodásának fogalma A költségvetési törvény minden évben: megállapítja a helyi önkormányzatokat megilletı állami támogatást és hozzájárulást, meghatározza a központi adókból való részesedés mértékét, Önkormányzati kiadások csoportosítása: közgazdasági osztályozás ágazati csoportosítás Az önkormányzati kiadások finanszírozásának módjai: állami feladat, közvetlen állami finanszírozás mellett állami feladat, mint önkormányzati kötelezettség finanszírozása központilag biztosított forrásból állam által támogatott, az önkormányzat által ellátandó feladat önkormányzat saját felelısségre végzett feladatok 79 Önkormányzatok bevételi jogcímei: Saját bevételek Állami finanszírozás és támogatás Normatív állami finanszírozás Címzett és céltámogatás Területi kiegyenlítést szolgáló támogatás Önhibáján kívül hátrányos helyzető önkormányzatok támogatása Átengedett központi adók Egyéb bevétel Önkormányzati bevételeket meghatározza: Az országban megtermelt jövedelem A központi és helyi elvonások mértéke, A centralizált jövedelem elosztása, Az állami finanszírozás funkciói: helyi adók kiegészítése, központilag meghatározott, helyi szinten végrehajtott állami feladatok finanszírozása, bizonyos feladatok ellátására való ösztönzés, területi különbségek kiegyenlítése. 80 V. AZ ADÓRENDSZER Adó: Kikényszerített jellegő, Vissza nem térülı, Pénbeni szolgáltatás, Amelyet az állam vagy felruházott testület olyan jogszabályok alapján hajt be, amelyek meghatározzák a kötelezettség nagyságát, feltételeit, fizetési esedékességét, Ellenszolgáltatás nélkül, Nem fizetés szankciókat von maga után, Ok a közkiadásokból az adózó is részesül, mert a jogosultság alanyi, állampolgári vagy rászorultsági alapon áll fenn, részesülnie kell a kiadásokból is, Adózási alapfogalmak: Adóalany Adó tárgy, Adóalap Adó mérték, 81 Adókulcs Kocsir Ágnes 27

28 Adók közgazdasági funkciói: Alapvetı vagy fedezeti funkció, Kiegészítı funkciók, Az adórendszerek általános alapelvei: Objektív adómérték Szubjektív adómérték, Adóelosztás elve, Adóhatás elve, Adójogi és adóigazgatási elv, 82 Követelmények az adórendszerrel szemben: Igazságosság, méltányosság Haszonelvőség, Fizetıképességi elv, Hatékonyság elve Semlegesség elve, Stabilitási elv, Egyértelmőség Egyszerőség, Alacsony adminisztratív költségek Rugalmasság, Csoportosítás: Adóviselés alapján: Tárgya: Felhasználás szerint: Mérték: Adózás módja: Adótípus: Idıbeli esedékesség: Közgazdasági funkció: 83 Fıbb adótípusok: SZJA, TA, ÁFA, Osztalékadó, Jövedéki adó, Helyi adók: IPA, építmény-, telek-, kommunális-, idegenforgalmi adó 84 Kocsir Ágnes 28