Akvakultúra Szakmai Nap

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Akvakultúra Szakmai Nap"

Átírás

1 A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE 2014/3. szám Tisztelt MASZ tag! A MASZ Hírlevél évi 3. számát annak az Akvakultúra Szakmai Nap programja bemutatásának szenteltük, amely hazai halgazdálkodási ágazat egyik ez évi kiemelkedő eseménye volt. A program az ágazatot érintő olyan aktuálisabb kérésekkel foglalkozott, mint az akvakultúra európai helyzete, a gyomhalak ragadozókkal történő hasznosítása, a halfeldolgozás lehetőségei, a halgasztronómia, valamint az akvakultúra innováció helyzete és lehetőségei. Reméljük, hogy a szakmai nap előadásainak megjelentetésével valamelyest hozzá járulunk ahhoz, hogy lendületet vegyen a hazai akvakultúra innováció. A MASZ vezetősége nevében: Dr. Váradi László elnök Akvakultúra Szakmai Nap A Magyar Tudományos Akadémia Állatnemesítési Tenyésztési, Takarmányozási és Gyepgazdálkodási Tudományos Bizottsága, a Szenti István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar Halgazdálkodási Tanszéke és a Budapesti Gazdaságtudományi Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Vendéglátás Tanszéke október 3 án Budapesten a Budapesti Gazdaságtudományi Főiskolán rendezte meg az Akvakultúra Szakmai Nap ot. A Budapesti Gazdaságtudományi Főiskola nevében Solt Katalin rektor helyettes, az MTA Állatnemesítési Tenyésztési, Takarmányozási és Gyepgazdálkodási Tudományos Bizottsága nevében Schmidt János akadémikus köszöntötte az ágazat képviselőit és az agrártudományok megjelent professzorait, hiszen az esemény az MTA Bizottságának kihelyezett ülése is volt. Schmidt professzor a hazai agrártudományok egyik erős területeként említette az akvakultúra kutatást, amit a HAKI mellett ma már több hazai kutatóműhely művel, így a Szent István Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pannon Egyetem, a Kaposvári Egyetem és a Nyugat Magyarországi Egyetem. A Bizottság ülésein így rendszeresen napirendre kerül az akvakultúra, mint ezen alkalommal is.

2 Az európai akvakultúra jelene és jövője: Összevetés az ázsiai trendekkel Az áttekintő előadást Váradi László a MASZ elnöke tartotta, aki hangsúlyozta, hogy a hazai akvakultúra beágyazódik az európai akvakultúrába, így hasznos áttekinteni az európai akvakultúra helyzetét és fejlesztési lehetőségeit, különös tekintettel az EU akvakultúrájára és 2012 között világ akvakultúra termelése mennyiségre számolva évente 6,2% al, Ázsiában 8,2% al növekedett. Ez idő alatt az EU akvakultúra termelése gyakorlatilag stagnált, holott Európa akvakultúra termelése 2,73% al növekedett. Különösen figyelemre méltó a növekedés Törökországban (8,24%) és Norvégiában (7,94%). Európa a világ akvakultúra termelésének csak mintegy 4% át adja, Európa azonban vezető régió a következő fajok termelésében: lazac; pisztráng; óriás lepényhal; tengeri sügér; tengeri keszeg; kagylók. Az EU halfogyasztásának 65% át az import, 25% át az EU természetes vízi fogásai és 10% át az EU akvakultúrája fedezi, ami elfogadhatatlan, miután az EU ban értékes természeti és emberi erőforrások állnak rendelkezésre. Az Európai Akvakultúra Termelők Szövetsége (FEAP) szerint az EU akvakultúra növekedését gátló fő tényezők az alábbiak: Nincs esélyegyenlőség az EU farmerek számára; Nincs világos akvakultúra fejlesztési stratégia; Hiányos a fogyasztók tájékoztatása; Bonyolult és túl szigorú szabályozás; A vadon élő állatok kártétele és a kompenzáció hiánya; Az ökológiai szolgáltatások támogatásának hiánya. A FEAP több száz európai szakértő bevonásával kidolgozta az Európai Akvakultúra Jövőképét, amely szerint 2030 ban az európai akvakultúra fenntartható és globálisan versenyképes lesz új termékekkel és integrált szolgáltatásokkal. Az akvakultúra termelés növekedni és diverzifikálódni fog Európában, igazodva a fogyasztói és piaci igényekhez, illetve alkalmazkodva a klimatikus és környezeti körülményekhez, harmóniában a természettel és a társadalommal. Mindez az állattartás, az állatjólét, a technológia és tudás menedzsment megerősítésén keresztül érhető el. Az európai akvakultúra 2030 ra évente 4,5 millió tonna fenntartható élelmiszerterméket fog előállítani 14 millió értékben, több mint ember közvetlen foglalkoztatásán keresztül. Az optimista szcenárió az EU akvakultúra termelésének ugrásszerű emelkedését feltételezi, amint az 1. ábrán látható. 1. ábra Az EU akvakultúra termelésének jövőképe 2030 ig

3 Az édesvízi akvakultúra jövőképét illetően a tanulmány azt állapítja meg, hogy a pisztráng és a ponty maradnak a domináns halfajok, a termelés évi 1,5% al bővül, ami 2030 ra több, mint 40% os többlet termelést eredményez a évi szinthez viszonyítva. Az EU akvakultúrájának növekedését elősegítendő számos tanulmány és szakmai anyag készült, amelyek közül kiemelhető az EU Bizottság Stratégiai Irányelve, amely a termelés növelése érdekében négy fő feladatot fogalmaz meg: (1) az adminisztratív terhek csökkentése; (2) területhez és vízhez jutás elősegítése; (3) a szektor versenyképességének növelése; (4) esélyegyenlőség biztosítása. Az EU a Kék Növekedés stratégiája egyik fontos elemének tekinti az akvakultúrát. A Kék Növekedés stratégiája alapvetően a tengerekre fókuszál, amely érthető az akvakultúra fejődés tendenciáit tekintve. A 2. ábra jól szemlélteti, hogy az európai akvakultúra termelés növekedésének fő színtere a tenger, amely környezetben az a termelés jelentősen nőtt az 1990 es évek kezdete óta, míg az édesvízi és fél sósvízi környezetben az akvakultúra termelés gyakorlatilag stagnál. Tengervíz Édesvíz Fél sós víz 2. ábra Az európai akvakultúra termelés különböző termelési környezetben Az EU szakirányításában az akvakultúra a halászattal együtt a Környezetvédelem, Tengerügy és Halászat Főigazgatósághoz tartozik, miután 2014 től összevonták a Tengerügyi és Halászati illetve Környezetvédelmi Főigazgatóságokat. Ez a körülmény az EU akvakultúrájának tengerhez kötődését erősítheti, tovább kell tehát lobbizni az édesvízi akvakultúra sajátosságainak meg és elismertetése érdekében. Az akvakultúra termelés növekedése is stagnál, az EU ban, miközben a 2000 és 2012 között. Nagy kihívás az EU akvakultúra ágazata számára a termelés növelése, amely során még jobban ki kell használni az innovációban, az ágazati szereplők összefogásában, továbbá a nemzetközi (kiemelten ázsiai) együttműködésében rejlő lehetőségeket. Az édesvízi akvakultúra, különösen a hazánkban meghatározó tógazdálkodás nem válthat ki olyan aggodalmakat, mint amilyeneket 10 európai NGO megfogalmazott egy nemrégiben kiadott tanulmányban. Ezek a fő aggodalmak a következők: a tengerekből származó fehérje forrásoktól (halliszt, halolaj) való erős függőség (ami túlhalászáshoz vezet); ismeretlen mennyiségű gyógyszerek és vegyszerek folyamatos használata; a betegségek nem hatékony kezelése; az

4 akvakultúra termelés ökoszisztémára gyakorolt hatásai, amelyek nem kellően ismertek kutatások és megbízható adatok hiánya miatt; az IUCN veszélyeztetett fajok listáján található kék úszójú tonhal és európai angolna termelésének gyakorlata. Az EU akvakultúra termelésének növekedését jól szolgálhatja az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), amely a közötti tervidőszakra 5,7 milliárd Eurót irányoz elő a halászat és az akvakultúra fejlesztésére. Fontos feladat azonban, hogy a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan használja fel az ágazat, mert az Európai Számvevőszék vizsgálata szerint az akvakultúra fejlesztésre fordítható összeg az elmúlt tervidőszakban nem nyújtott hatékony támogatást az ágazat fenntartható fejlesztésére. Az ázsiai akvakultúra fejlesztés egyik sikertörténete a vietnami pangasius termelés fejlődése és 2011 között a termelés növekedés éves üteme 25,1% volt és 2011 re a termelés meghaladta az 1,1 millió tonnát. A siker főbb elemei a következők: a halfaj; Vietnami vízrajzi, éghajlati adottságai; az akvakultúra nagy hagyományai; az emberi tényezők; a szakirányítás és kormányzati támogatások; a piacfejlesztés. Ezek között figyelemre méltó az utolsó három tényező, amely földrajzi és éghajlati adottságoktól független. Az emberi tényezők között kiemelendő a pangasius termeléssel kapcsolatos több évtizedes tudás és tapasztalat; a szorgalom és a kitartás; az innovációs készség (leleményesség), illetve a kockázatvállalási készség. Ez utóbbira jellemző, hogy egy hektárra vetített árbevétel meghaladhatja 100 millió Ft ot is, ami jelentős kockázat a kisvállalkozók számára. A kockázatot csökkenti a termelés szervezettsége, amelynek alapja a feldolgozók és a termelők szerződése, illetve a feldolgozók integrátori szerepe, amelyet a 3. ábra szemléltet. 3. ábra A vietnami pangasius termelő ágazat szervezettségének bemutatása, amelynek meghatározó szereplője a Vietnami Vízi Élelmiszereket Feldolgozók és Értékesítők Szövetsége (VASEP) A sikerhez hozzájárultak a kormányzati támogatások, amelyek nem közvetlen termelői támogatást jelentenek, hanem a következő támogatásokat: oktatás, szakképzés; szaktanácsadás (egyetemek, kutatóintézetek, projektek); kutatás támogatás (ivadékminőség; állategészségügy; környezeti monitoring); bankkölcsön kedvező feltételekkel (termelők és kiemelten feldolgozók számára); nemzetközi marketing tevékenység támogatása (termékminőség; nyomon követhetőség;

5 élelmiszerbiztonság); marketing, illetve piacfejlesztés. A fentiekhez hozzá lehet tenni, hogy az innováció Vietnamban kényszerű innováció és nem kényelmes innováció, amely utóbbira akad európai példa. Az európai haltermelés számára hasonlóképpen fontosak azok a kihívások, amelyet a siker árnyékában fogalmaztak meg Vietnamban: betegség megelőzés, gyógyszerhasználat minimalizálása; környezeti fenntarthatóság javítása; ivadék ellátás, illetve az ivadék minőségének javítása; víztakarékos és energia hatékony termelő rendszerek fejlesztése; új piacok feltárása; és az ágazati szervezettség növelése. Az előadó zárógondolatként kiemelte, hogy magas minőségű, egészséges és tápláló, fenntartható módon előállított, versenyképes árú TERMÉK, illetve termék választék szükséges ahhoz, hogy az európai fogyasztók minél több Európában előállított akvakultúra terméket egyenek. A fogyasztói igényekhez igazodó termék centrikus fejlesztéshez alapvetően szükséges azonban a támogató környezet (megfelelő szabályozók és támogatások), illetve az innovatív és jól szervezett szektor. Elemi csapásból hozzáadott érték: Példa az épített halastavak természeti erőforrásainak rugalmas hasznosítására Horvát László, Csorbai Balázs és Németh István szerzőhármas által készített előadást Horvát László a SZIE professzora adta elő a bevezetőben bemutatva egy állóvízi ökoszisztéma energia áramlását, a bottom up (alulról vezérelt) és a top down (felülről vezérelt) szabályozás sajátosságait, valamint a tógazdaságokra jellemző top down szabályozás előnyeit. Ez utóbbi, amel y ember i beavatkozáson alapul, lehetővé teszi a korábbról ismert, várható hatások figyelembe vételét (pl. gyomhal fertőzöttség feltételezését), célzott összetételű és fajú ragadozó állomány telepítését, illetve a polikulturás szerkezet érvényre juttatását (biológiai produkció hatékony kihasználását). A csúcsragadozók állományának gyarapodását vizsgálva megállapítható, hogy az egy vegetációs időszakban természetes vízben pl. 1 3 kg süllő hektáronként (Bíró, 1974), míg tógazdaságokban elérheti a kg/ha t is a kihelyezett állomány és a táplálék ellátottság függvényében (Horváth et al. 2002) A hazai vizekben előforduló kb. 90 halfaj közül egzotikus fajként tizenkettőt tartunk számon, amely közül, az első három olyan jelentős gyomhal, amely állományának csökkentése kiemelt feladat a tógazdaságokban. Razbóra (Pseudorasbora parva) Ezüstkárász (Carassius gibelio) Barna törpeharcsa (Ameiurus nebulosus) Fekete törpeharcsa (Ameiurus melas) Pettyes harcsa (Ictalurus punctatus) Naphal (Lepomis gibbosus) Amurgéb (Percottus glenii) Folyami géb (Neogobius fluviatilis) Csupasztorkú géb (Neogobius gymnotrachelus) Kessler géb (Neogobius kessleri) Feketeszájú géb (Neogobius melanostomus) Szirman géb (Neogobius syrman)

6 A gyomhalak elterjedésének legfőbb oka azok sikeres szaporodási stratégiája, a törpeharcsa esetén különösen az ivadékgondozás, a razbóra esetén az ikragondozás, a gyakori és folyamatos szaporodás, az ezüstkárász esetén a korai és többszöri szaporodás, illetve az ivari parazitizmus. A gyomhalak elleni védekezés három alapvető módja a vízszűrés (tóba kerülés megakadályozása); irtás (mérgezés), illetve a ragadozó halak telepítése, amely különös figyelmet érdemel. A 4. ábra szemléletesen mutatja, milyen szoros összefüggés van Magyarország egyes régióinak gyomhal fertőzöttsége, illetve a ragadozó halak hozama között. Gyomhal fertőzöttség régiónként (három éves átlag) Ragadozó hal termelés régiónként (három éves átlag) 4. ábra. Magyarország egyes régióinak gyomhal fertőzöttsége, illetve a ragadozó halak hozama ( ) A szerzők két dunántúli tógazdaság példáján mutatták be, milyen hatása van a gyomhalak ragadozókkal történő gyérítésének, illetve hasznosításának a gazdálkodás jövedelmezőségére.

7 Első esetben egy 96 hektáros tógazdaságban megtermelt halmennyiséget és elért árbevételt vizsgálták öt év átlagában ( között). A megtermelt halmennyiség ragadozó népesítés nélkül hektáronként átlagosan 964 kg, az árbevétel Ft volt. Ugyanezek a paraméterek ragadozó népesítéssel 882 kg nak, illetve Ft nak adódtak. Az árbevétel a ragadozó népesítés eredményeként 33,76% al nőtt, amivel szemben nem állt takarmányköltség növekedés, hiszen a ragadozók hozama a gyomhalak takarmányhalként történő hasznosításának eredménye. Második esetben egy nagyméretű 1090 hektáros tógazdaság megtermelt halmennyiségét és árbevételét vizsgálták ragadozó telepítéssel és anélkül, ugyancsak öt év átlagában. A halmennyiség ragadozó nélkül 1272 kg/ha, az árbevétel Ft/ha, ragadozóval 1117 kg/ha, illetve az árbevétel Ft/ha volt. Így az árbevétel a ragadozó népesítés eredményeképpen 26,26% al növekedett. Gyomhallal fertőzött területen a ragadozó hallal kombinált haltermelési technológia alkalmazása olyan környezet tudatos és erőforrás takarékos (top down) beavatkozás, amely révén nem csak a természeti erőforrások (takarmány) felhasználása csökken, de javul a természeti környezet állapota is a fajidegen gyomhalak eltávolítása révén. Sikamlós kérdés: Lehet e versenyképes a magyar halfeldolgozás? Az előadást Palotás Péter a PLP Seafood Hungary Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be, aki szerzőtársaival a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kara munkatársaival Kasza Gyulával, Vajda Ágnessel és Bódi Barbarával, illetve a SZIE Halgazdálkodási Tanszékének munkatársaival Müllerné Trenovszky Magdolnával és Urbányi Bélával dolgozta fel a hazai halászati ágazatban igen aktuális témát. A halhús és a baromfihús világszerte népszerű és sok esetben konkurens termék. Mindkét húsféleség termelése világviszonylatban egyenletesen növekszik, bár a halhús termelés növekedésének üteme majdnem kétszerese a baromfiénak. A világ baromfitermelése 106 millió tonna volt 2012 ben, míg a halé 66 millió tonna (a baromfitermelés 62% a). Becslések szerint hosszabb távon a haltermelés volumene elérheti, illetve meg is haladhatja a baromfi termelés volumenét. A biológiai paraméterek alapján sok a hasonlóság a baromfi és a halhús között, bár a baromfihús koleszterin tartalma magasabb, ugyanakkor a hal sajátságos előnyös élettani tulajdonsága a többszörösen telítetlen zsírsav tartalom. Miért eszünk még is jóval kevesebb halat, mint baromfit Magyarországon? Kétségtelen, hogy a halhús ára lényegese magasabb, mint a baromfié. A pontyfilé ára 2970 Ft, míg a csirkemell filé ára 1510 Ft, mindemellett a pontyfilé ára 34% al, míg a csirkemell filé ára csak 21% al emelkedett 2005 és 2013 között. Az is tény, hogy míg a baromfitermékek sokféle feldolgozott formában kerülnek az üzletekbe, addig a hazai haltermékek választéka igen szűkös. A halfeldolgozás fejletlenségét nem igazolja az, hogy rossz a halhús kihozatal, hiszen az élő ponty és az élő csirke bontási veszteségei hasonlóak (kb. 35%), amit az 5. ábra is érzékeltet. Mi hát az, amivel jobb a baromfi ipar? Egyik lényeges különbség, hogy a baromfi feldolgozás technológiáját az innováció révén olyan módon fejlesztették, hogy alig van veszteség. Így a halfeldolgozásnál a magas veszteséget kell beépíteni a filé árába. A baromfi feldolgozás

8 melléktermékeiből olyan magas értéket képviselő készítményeket állítanak elő, mint például fűszeres mirelit csirkeszárny, panírozott csirkemell csíkok, chicken nugets, vagy baromfi felvágott. 5. ábra Az élő csirke és az élő ponty bontási veszteségei (Forrás: AKI, 2014) Elemzések kimutatták (Kozák Ákos, GFK PhD értekezés), hogy a halat vásárlók jelentős része (18 % a) tudatos vásárló, akik magasabb árat is hajlandóak megfizetni a kívánt haltermékért. A haltermelés évi átlagos növekedése 1% volt hazánkban 1995 és 2013 között, míg a halfogyasztás növekedése 2,11%. Figyelemre méltó, hogy az említett időszakban a friss hal importja megtízszereződött, míg a fagyasztott halak importja 28% al csökkent. Felmerül a kérdés, hogy nem is a hazai fogyasztói igények hiánya gátolja a hazai haltermelés növekedését? További elemzések kimutatták, hogy jelentős a fogyasztói szegmentáció és van olyan fogyasztói réteg, amelyik számára az ár nem probléma. A lazac filé ára például 40% al magasabb a pontyénál, még is jelentősen növekedett a lazacfilé értékesítése. A hazai halfogyasztók szegmentációját mutatja a 6. ábra. 6. ábra Fogyasztói szegmentáció (Forrás: GFK Tárki, 2008) A kérdés nem az: Miért nem eszik több halat a hazai fogyasztó?, hanem inkább az: Mit vár el a vásárolni hajlandó fogyasztó a terméktől?. A kérdésre adható válaszok milyennek kell lenni a terméknek a következők (Temesi, 2014): egészséges; konyhakész; félkész; friss halászléalap; szálkamentes, illetve szükség van több értékesítési pontra.

9 A feldolgozás, megnövelt értékű termékek előállítása tehát alapvető kérdés a halfogyasztás növelése érdekében, amely területen az ágazat tanulhat a baromfi ágazat eredményeiből és tapasztalataiból. Az 1990 es években a baromfi ágazatra az elaprózott és koordinálatlan termelés, a diverzifikált kisüzemi feldolgozás és funkció nélküli terméktanács működése volt jellemző. A halászati ágazat helyzete némileg hasonló a baromfi ágazat korábbi helyzetére. Az ágazatban 380 vállalkozás működik 442 telephelyen, és 18 feldolgozó 3500 tonna halat dolgoz fel (amelynek fele afrikai harcsa). A ponty aránya az összes feldolgozott halból mindössze 15%. Napjainkban a baromfiágazat dinamikus integrációt követően nemzetközi szinten versenyképes ágazat kevesebb szereplővel és világos szerepkörökkel. A változás egészségesebb versenyt és kifehéredett viszonyokat eredményezett. Ma már szakmai kérdés az életben maradás és 1 2% hatékonyság javulásért folyik a verseny. A magyar baromfi ágazat a hazai állattenyésztési szektorok között legversenyképesebb Európában. A baromfi ágazat fejlődése követendő példa lehet a halászati ágazat számára. Az ágazat szervezettségének fejlesztése magába kell, hogy foglalja egy a baromfi ágazatban működőhöz hasonló professzionális terméktanács létrehozását, amely az alábbi feladatokat láthatja el. rendszeres ágazati egyeztetések; friss ágazati információk eljuttatása a termelőknek; hatékony ágazati lobbi tevékenység; professzionális közösségi marketing; külföldi szakanyagok fordítása. A halászati ágazatban fontos lenne egy koordinációs szerepet betöltő integrátor jellegű szervezet felépítése, amely integrálná a termelők, a feldolgozók, illetve az értékesítési szövetkezetek tevékenységét. Fontos lenne a minőségügyi paraméterek meghatározása, illetve minőséget garantáló védjegyek (pl. Aranyszalag minőség vagy a francia Label Rouge ) bevezetése, továbbá egy objektív monitoring rendszer működtetése. Az ágazatfejlesztést jól szolgálná egy az ágazati szereplők közreműködésével kialakított ágazatfejlesztési program, amely végrehajtásának eredményeként létrejönne egy kiegyensúlyozott minőségű, a fogyasztói igényeknek megfelelő árualap, illetve visszaszorulnának a nem etikus eszközök és módszerek. Az integráció révén a szinergia hatások eredményeképpen költséghatékony termékgyártás és tervezhető árazás lenne megvalósítható. Fel kell tárni a fogyasztói szegmentációt elkerülve a felesleges árversenyt más termékekkel, vagy a negatív árspirált egyes fogyasztói csoportok esetén. Fel kell továbbá kelteni új fogyasztói igényeket, például kedvező áron forgalmazott prémium termék érzetét keltő termékekkel (a melléktermékek fejlett technológiával történő igényes feldolgozásával). A hal megszerettetését más óvodás korban el kell kezdeni. Első lépés lehet az íz szoktatása pl. 50% ban halhúst tartalmazó készítményekkel, majd az íz megszokását követően lehet kínálni a 100% ban halhúst tartalmazó terméket. Jó lehetőséget kínál a halételeknek a közétkeztetésbe történő széles körű bevezetése. A biztos halevők csoportjával is foglalkozni kell, akiknél azt lehet elérni, hogy trendi legyen a hazai hal. Szükséges azonban a minőségi árualap, illetve a minősített termékek (pl. Aranyszalag minőség), illetve csúcsgasztronómiai versenyeken díjazott termékek (pl. Bocuse d'or 2012). Aranyszalag minőség) megléte, továbbá csúcsgasztronómiai versenyek (pl. Bocuse d'or), azok nyerteseinek, illetve díjazott termékeinek megismerése.

10 A halak szerepe a magyar gasztronómiában Gundel János professzor Budapesti Gazdasági Főiskola KVIK Vendéglátás Intézeti Tanszék vezető munkatársa volt az előadója a halaknak magyar gasztronómiában betöltött szerepéről szóló prezentációnak, amelyet a tanszék munkatársával Lugasi Andreával dolgozott ki. A halnak fontos szerepe volt őseink táplálkozásában és mondaszerű volt a hazai halbőség. Már a honfoglalás előtti időktől ismertek olyan halneveink, mint a keszeg, sügér, söreg (ma sőregtok), tok, önhal (ma vörösszárnyú keszeg), őn (ma balin), illetve a tatin (ma compó). A halakat leginkább nyárson sütötték de gyakori volt a hal bográcsban történő főzése. Régi dokumentumokban számos példa található különböző halételek receptjeire. Ilyen például az Erdélyi fejedelem szakácskönyve a XVI. századból (7. ábra), vagy a Müncheni Állami Könyvtárban található Kódex a XVIII. századból. Érdekes, hogy régen sok esetben édesen ették a halat. Egy 1683 ból származó szakácskönyv borítója látható a 7. ábrán. A nagy hagyományok ellenére a hazai halfogyasztás jelenleg messze elmarad az európai átlagtól, ami a folyamatos kismértékű emelkedés ellenére 4 kg/év/fő érték körül alakul. A halfogyasztás követi a haltermelés szezonalitását, illetve a vallási hagyományokat és a hazai összes fogyasztás 35 40% a az év utolsó negyedére esik. 7. ábra Az 1538 ban írt szakácskönyv ÉTELEK NEMEIRŐL Vagy Hellyesen lehető Késziteséikről és más egyébb a féle Szükséges Házi dolgokról írott Könyv. Az egészséges táplálkozás és általában az étkezések változatosabbá tétele érdekében fontos lenne a halfogyasztás növelése. A GFK Hungária közvélemény kutatása szerint a megkérdezettek 68% a szívesen fogyaszt halat, ennek ellenére a lakosságnak mindössze 17% a eszik heti rendszerességgel halféleségeket. A hazai halhús fogyasztás növelésének egyik legfontosabb kitörési pontja lehet a halhús kedvező élettani hatásainak hangsúlyozása, annak beépítése a fogyasztás és eladás ösztönző rendszereibe és eszközeibe. A hal egyedüli forrása az igen előnyös élettani hatású telítetlen zsírsavaknak. A felmérésekből az is kiderült, hogy az emberek nagyon keveset tudnak a halról. Magyarországon nagy hagyománya van a halászlének, így külön figyelmet érdemel a halászlevek világába történő betekintés. A halászlé is olyan magyar étel, mint a gulyás, a pörkölt vagy a lecsó, amelyek esetében elmondható, hogy ahány ház annyi szokás, illetve a saját receptek és módszerek dicsérete ( csak én tudom, mindenki más kontár ). A halászlé készítésének, összetételének, fűszerezésének ezernyi változata ismert. Vannak ugyanakkor olyan megállapítások, hogy a halászlé nem más, mint hosszú lére eresztett halpaprikás, hasonlóan ahhoz a vélekedéshez, hogy a gulyás nem más, mint hosszú lére eresztett pörkölt. Több, mint 100 éves szakácskönyvekben is említik a halászlevet halpaprikás halászosan néven. Hermann Ottó szerint sok kecsege, elég ponty és kevés harcsa

11 kívánkozik bele. Hazánkban különböző tájegységek vallják a maguk elkészítési módjának elsőbbségét, egyedüli hitelességét. A régmúltban a Tisza vidékén pontyból, csukából, kecsegéből és angolnából főzték. A Balaton mellett a ritkás hallébe sok hagymát, kecsege helyett apró halat, főleg dévért használtak, paprikával csak módjával fűszereztek. A komáromi halászlét a paprika és a hagyma fele fele aránya jellemezte. A szegedinek olyan színűnek kellett lennie, mint a legdühösebb bika vére. A tájegységek között a lé sűrűségében is van különbség. A Közép Duna vidékén a tartalmas lét szeretik, amelyben elmaradhatatlan a metélt tészta. A Duna alsó szakasza mellett savanyított lével készítik. A savanyítást ciberével és babérlevéllel végzik. A Balaton mellett a leveses, de sűrű, kevésbé fűszeres változatát szeretik. A Tiszánál fontosabbnak tartják a hal ízét és szilárdságát. Fontos a halászlé főzési módja is, de az igazi halászlé bográcsban szabad tűzön készül. A bográcsot csak jobbra balra rázogatni szabad, a kevergetés tilos, mert a halhús szétesik. A jó formájú bogrács rézből van; körte alakú széles fenekű, felfelé keskenyedő (8. ábra), így befelé forr a lé és nem fut ki. A Duna mentén készült halászlé készül a legősibb módon. A cél, hogy a lé legyen minél tartalmasabb: a leves a főétel, a hal csak másodrendű (a Tisza mentén fordítva). A hagyomány szerint a szegedi halászlé főzéséhez csak a Tisza vizét használták. A szegedi halászlé valamelyik bárka, vagy uszály tetején szabad tűzön, bográcsban készült. Klasszikus halászlevek a bajai és a paksi, de vannak különleges halászlevek is, mint például a regős, vagy korhely halászlé, illetve az al dunai halászlé, amelyet zöldséggel és babérlevéllel főzik, de vannak olyan furcsaságok is mint a magyaros ponty cappucino, amely alapja a hagyományos halászlé és a borban pácolt haltej. Az interneten több száz balatoni, tiszai és dunai halászlé recept között válogathatnak a halászlé iránt érdeklődők. Nem csak a halászlé főzésének, de a fogyasztásának is vannak hagyományai. Ha a főzőmester jelzi, hogy elkészült az alkotás, mindenki azonnal asztalhoz ül. A hal sohasem várhat egy percet sem a vendégekre. Ha valakit halászlére hívnak meg, illik a megjelölt időpont előtt megérkezni, késésről szó sem lehet. A halászlét illik csendben, átszellemülten, áhítattal fogyasztani. Csak a lé minőségére vonatkozó dicsérő, néha bíráló megjegyzések 8. ábra Halászlé főző bogrács hangozhatnak el, mert ilyenkor mindenki a mással össze nem hasonlítható gasztronómiai élvezetekre koncentrál. Később, amikor a gyomrok már teltebbek, kezdődhet az ízes, szellemes, az alkalomhoz illő beszélgetés. A halászléhez vörös bort illik fogyasztani. Nagy bűn ilyenkor vizet inni. Mondják, hogy átkozott a hal a harmadik vízben: az első, amelyben úszott, a másodikban megfőzték, a harmadik az lenne, amit innának rá. Bármelyik tájegység, bármely recept halászléjét választhatjuk, biztosak lehetünk abban, hogy maradandó élményben lesz részünk. Összességében megállapítható, hogy gasztronómiai szempontból semmiféle akadálya nincs a nagyobb halfogyasztásnak hazánkban, van kínálat és vannak nagyszerű receptek.

12 A magyar akvakultúra innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek Az előadó Urbányi Béla professzor a SZIE Halgazdasági Tanszékének vezetője kiemelte, hogy ilyen közös, a hazai akvakultúra kutatás főbb intézményeinek innovációs tevékenységét bemutató előadás először szerepel hazai szakmai rendezvény programjában. Az előadás szerzői Urbányi Béla, Horváth Ákos, Müller Tamás, Csenki Zsolt, Hegyi Árpád, Müllerné Trenovszki Magdolna, Staszny Ádám, Bokor Zoltán (Szent István Egyetem), Bercsényi Miklós (Pannon Egyetem), Stündl László (Debreceni Egyetem), Kucska Balázs (Kaposvári Egyetem), Gál Dénes (NAIK HAK), illetve Kovács Örs (Nemzetgazdasági Minisztérium Az innováció új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketingmódszer, vagy új szervezési szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban. Minden innováció közös jellemzője az a kitétel, hogy megvalósított, akár a piaci bevezetést, akár a tényleges alkalmazástekintve. A magyar akvakultúra innovációjának eredményes múltjára jól jellemző, hogy 1988 ban 20 millió dollár származott a szellemi exportból a különböző elsősorban fejlődő országokban (Algéria, Brazília, Egyiptom, Görögország, Irak, Kolumbia) magyar szakemberek által végrehajtott fejlesztési programokból. Ma is jelentős bázisa van az akvakultúra innovációnak, amelynek része 1 ágazati Kutatóintézet, 5 Felsőoktatási intézmény, 1 MTA Intézet és 2 MTA csoport. Az innovációt segíti az EU Tengerügyi és Halászati Alapjának támogatása is a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében a közötti időszakban. Az akvakultúra területén folyó hazai innovációs munkát jellemzi az egyes kutatóintézmények tevékenysége, amelyet címszavakban az alábbi összeállítás mutat be: NAIK HAKI Innovatív, egészséges haltápok kifejlesztése, Medence tisztítási technológia az ivadéknevelés elősegítésére, Halgénbankok, Egyes folyóink rák populációinak alkalmazkodóképességének vizsgálata, Stressz és betegség ellenálló ponty fajták, családok és egyedek azonosítása. Pannon Egyetem Ragadozó halfajok tápos nevelése (csuka és süllő), Tavi intenzív egynyaras harcsa nevelés, Steril amur és busa állományok létrehozása, Ponty pikkelyöröklődés vizsgálata és újraértelmezése. Kaposvári Egyetem Termékminőség, funkcionális élelmiszerek, állatjólléti kutatások, Hal takarmányozási kutatások, Tenyésztett halak mellékíz (off flavours) mentesítése, A csuka tápanyagigényének vizsgálata intenzív nevelési körülmények között, A takarmánymegvonás hatása a zsírsav anyagcserére és termékminőségre.

13 Debreceni Egyetem Exportképes halfajok termeléstechnológiájának fejlesztése, Dúsított élőeleségek és takarmánykiegészítők vizsgálata, Akvapónia rendszerek fejlesztése, A geotermikus energia haltermelési célú hasznosítási lehetőségeinek feltárása. Szenti István Egyetem Halszállítmányozás technológiájának fejlesztése, Angolna reprodukciós képességének vizsgálata, Halastavak és horgásztavak vízminőség monitoringjának kidolgozása, Ökotoxikológiai vizsgálatok zebradánióra alapozott modell rendszerben, Spermamélyhűtés gyakorlati alkalmazása. A kutatóintézmények és a vállalkozók az utóbbi öt évben közel 2 milliárd Ft hazai pályázati forráshoz jutottak, amelyet különböző fejlesztési programokra fordítottak közösen végrehajtott projektek keretében (9. ábra). Kiemelendő, hogy ezeket a forrásokat versenyhelyzetben nyerte el az ágazat. Sikeres nemzetközi pályázatok révén mintegy 1,1 milliárd Ft ot nyertek hazai kutatóhelyek 2006 és 2013 között K+F programok végrehajtására, amelyben azonban kevés vállalkozó vett részt. 9. ábra Ágazati fejlesztésekre elnyert hazai pályázatok száma (összes forrás millió Ft) Az ágazati K+F szereplők kritikájaként fogalmazható azonban meg, hogy 2008 és 2013 között megjelent 561 tudományos mércével mérhető publikációból mindössze 107 nek (19%) volt közvetlen gyakorlati jelentősége. A beadott szabadalmak száma ezen időszak alatt mindössze 5 db volt (10. ábra). Ez a körülmény felhívja a figyelmet arra, hogy van mit javítani a K+F szféra, illetve a vállalkozói szféra közötti együttműködésben, annak érdekében, hogy az együttműködés révén a gyakorlati igényeket szolgáló kutatási programok fogalmazódjanak meg, illetve kerüljenek végrehajtásra, célszerűen közös projektek keretében.

14 10. ábra 2008 és 2013 között megjelent tudományos mércével mérhető publikációk, illetve szabadalmak A vállalkozások sem jeleskedtek az innováció területén. A hazai halászati szektorban innovatív fejlesztésekkel vállalkozás foglalkozik pályázati szinten, ami kevesebb, mint a szereplők 10% a. Az innováció, illetve azt segítő projektek során elengedhetetlen, határidők, tervezés, teljesítmény és jelentés szitokszavak az ágazatban. Csekély a hajlandóság a K3F intézményekkel történő együttműködésre. A vállalkozók előnyben részesítik a könnyebb forrásokat (pl. területalapú támogatás). Jellemző az innováció hiányára, hogy bár a ponty ára egy évtizede stagnál nem történt említésre méltó innováció az önköltségek csökkentése érdekében. A hazai akvakultúra ágazat számos kihívással néz szembe, amely innovációt igényel, olyanokat, mint például az alább felsoroltak bár a lista korán sem teljes: Tavi tápanyagforgalom jobb megismerése és kiaknázása, Intenzív haltenyésztés technológiai és technikai fejlesztése, Mycotoxin kérdés, és ennek hatásainak vizsgálata a haltakarmányozásban, Ragadozó halak termelési potenciáljának fejlesztése, Feldolgozottsági fok növelése, új haltermékek piacra juttatása, Megújuló energia hasznosítási lehetőségei, Halas rendszerek környezetterhelésének vizsgálata. Bár a hazai akvakultúra innováció jelenlegi helyzete nem mondható példaértékűnek, a meglévő erőforrások figyelembe vételével van remény arra, hogy az innováció az ágazatfejlesztés motorja lesz az elkövetkezendő években annak érdekében, hogy nemzetközi versenyképességet megőrizzük, eséllyel vegyünk részt Horizon2020 projektekben, megtartsuk oktatási és továbbképzési potenciálunkat, illetve ledolgozzuk a környező országok fejlesztéseiből adódó piaci hátrányt. Ehhez szükséges azonban a MAHOP forrásainak hatékony felhasználása. Nem ismétlődhet meg az az eset, hogy a Halászati Operatív Program III. tengelyének forrásaiból az ágazat K+F szférája a tervidőszak végéig nem részesült támogatásban.

15 Szakmai vita Az előadásokat követő szakmai vitában a vállalkozók is aktívan részt vettek. Lévai Ferenc az Aranyponty Halászati Zrt. elnök vezérigazgatója fontosnak tartotta a halfeldolgozás fejlesztését, azonban ami halfajt illeti, véleménye szerint a busa lehet jó feldolgozási alapanyag és nem a ponty. A feldolgozás területén olyan új termékekben is lehet gondolkodni, mint például a pecsenye harcsa. A halászati és a baromfi termelési ágazat összehasonlítása során figyelembe kell venni azt, hogy a baromfi termelés ciklusa 60 nap, míg a halé 3 év, a tógazdálkodás nagyobb kitettségét. Fontos az innováció és egyetért azzal a megállapítással, hogy míg sok fejlődő országban kényszer az innováció, addig hazánkban kényelmes az innovációs tevékenység. A halászati ágazatnak továbbra is ki kell szolgálnia a horgászokat, illetve a horgász vizeket, de alapvető fontosságú az intenzív haltermelés fejlesztése. Fontos lenne a közös értékesítésben rejlő lehetőségek kihasználása is és a támogatásoknak el kell ismerniük az ágazat társadalmi és ökológiai szolgáltatásait. Németh István a Tógazda Kft. elnöke, illetve a MAHAL elnöke igen sajnálatosnak nevezte, hogy a MAHAL és a MASZ együttes fellépésének ellenére sem nyílt lehetőség a Halászati Operatív Program 3. tengelyében rendelkezésre álló források felhasználására. A fejlesztésekhez tőke kell, illetve előfinanszírozásra van szükség, amelyre nagyon kevés gazdaság képes. Az ágazatnak igen is szükség van mintegy Ft/ha területalapú támogatásra a Halászati Környezetgazdálkodási Program keretében, hiszen a növénytermesztési ágazatok ennek az összegnek több, mint háromszorosát is kaphatják. Szathmári László (Nyugat Magyarországi Egyetem) szóvá tette, hogy a halnak a közétkeztetésbe történő bevezetését nehezítik a szabályozások, mert az intézmények nem vásárolhatnak halat közvetlenül a termelőtől, csak kereskedőtől. Megjegyezte továbbá, hogy az import halak esetén több alkalommal mutatták ki szennyező anyagok jelenlétét. Horváthné Tamás Gizella saját tapasztalatáról számolt be, miszerint az import fagyasztott hal tömegének 30% a víz volt, amit a glazúrozással tettek a termékre. Hangsúlyozta a kereskedők felelősségét. Bojtárné Lukácsik Mónika (AKI) hozzászólásában hangsúlyozta, hogy valóban szükség van a termelők és a feldolgozók tevékenységének összehangolására, illetve integrátor szervezetekre. Egy a közelmúltban végzett felmérés alapján az állapítható meg, hogy nem látszik a szükségessége további halfeldolgozók építésének, mert a jelenlegi feldolgozói kapacitások is kihasználatlanok. Schmidt János (MTA Bizottság) a halliszt felhasználás tendenciáiról érdeklődött, amire azt a választ kapta az előadótól, hogy az akvakultúrában jelentős eredmények születtek a halliszt és halolaj kiváltására, bár a fenntartható forrásokból származó halliszt és halolaj továbbra is fontos haltáp alapanyag lesz. Józsa Vilmos (NAIK HAKI) arról érdeklődött, milyen új fajok termelésbe vonására lehet számítani a hazai akvakultúrában. Az előadó szerint nem is a fajválaszték, hanem a termékválaszték bővítésére kell koncentrálni a jövőben. A hazai őshonos fajok termelésében is van még kihasználatlan lehetőség. Gábor János (FM) arról tájékoztatott, hogy a HOP 3. tengely forrásai felhasználásra fognak kerülni és lehetőség lesz előleg felvételére is. A beinduló MAHOP keretében a HOP hoz viszonyítva 11% al magasabb keret áll majd rendelkezésre.

16 Halétel kóstoló A halétel kóstolóra a Budapesti Gazdaságtudományi Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának aulájában került sor Győri Előre HTSz: Füstölt afrikai harcsa és tokhal filé Hoitsy & Rieger Kft: Füstölt pisztráng Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt: Sült keszeg PLP Seafood Kft: Ceviche

Sikamlós kérdés. Lehet-e versenyképes a magyar halfeldolgozás?

Sikamlós kérdés. Lehet-e versenyképes a magyar halfeldolgozás? 1 MTA-AKVAKULTÚRA SZAKMAI NAP BUDAPEST, 2014. OKTÓBER 3. Sikamlós kérdés Lehet-e versenyképes a magyar halfeldolgozás? PALOTÁS PÉTER, KASZA GYULA, VAJDA ÁGNES, BÓDI BARBARA CORVINUS EGYETEM BUDAPEST ÉLELMISZERTUDOMÁNYI

Részletesebben

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek

Részletesebben

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai

Részletesebben

AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JELENE ÉS JÖVŐJE ÖSSZEVETÉS ÁZSIAI TRENDEKKEL

AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JELENE ÉS JÖVŐJE ÖSSZEVETÉS ÁZSIAI TRENDEKKEL Akvakultúra Szakmai Nap Budapest 2014. október 3. az MTA Tudományos Bizottságának kihelyezett ülése AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JELENE ÉS JÖVŐJE ÖSSZEVETÉS ÁZSIAI TRENDEKKEL Váradi László Magyar Akvakultúra

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA?

A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA? A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA? Urbányi Béla, Horváth Ákos, Müllerné Trenovszki Magdolna, Hegyi Árpád,

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas 75. ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KIÁLLÍTÁS 2011. szeptember 28. október 2. AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Részletesebben

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA) Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért II. MASZ Szakmai Fórum, 2012. március 2. Debrecen Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Részletesebben

AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JÖVŐJE Az EATIP dokumentuma

AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JÖVŐJE Az EATIP dokumentuma KUTATÓK ÉS TERMELŐK EGYÜTT AZ ÁGAZATFEJLESZTÉS LENDÜLETVÉTELÉÉRT III. MASZ Fórum, 2013. március 28. Debrecen AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JÖVŐJE Az EATIP dokumentuma Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség

Részletesebben

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség 5 000 17 000 35 000 52 000 58 000 93 000 133 000 240 000 298 000 320

Részletesebben

A halak szerepe a magyar gasztronómiában

A halak szerepe a magyar gasztronómiában MTA Állatnemesítési-, Takarmányozási és gyepgazdálkodási bizottsága SZIE MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR HALGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK Bgf Kereskedelmi-, vendéglátóipari és idegenforgalmi Kar vendéglátás

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály Magyarországon

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI

A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Konferencia a hazai akvakultúra ágazat megújulásáért A 15. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál alkalmából 2011. Szeptember 2. Szeged A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Tartalom

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME WORKSHOP BLUE ECONOMY IN FRESHWATER AQUACULTURE 10 APRIL 2013, EUROPEAN PARLIAMENT BRUSSELS ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség A Kék Gazdaság

Részletesebben

Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform bemutatása

Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform bemutatása Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform bemutatása Urbányi Béla, Csorbai Balázs, Horváth Ákos, Hegyi Árpád, Bokor Zoltán és Horváth László Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi

Részletesebben

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Biró Janka 1,2, Csengeri István 1 1 Halászati és Öntözési Kutatóintézet 2 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Takarmányozást oktatók és

Részletesebben

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában Balázs Kucska Az intenzív és s tavi haltermelés s megoszlása sa 25000 intensive systems ponds ponds and intensive systems 20000 15000 mt 10000 5000 0

Részletesebben

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2015. év 1. szám

A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2015. év 1. szám A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE 2015. év 1. szám Tisztelt MASZ tag! A MASZ Hírlevél 2015. évi 1. száma egy olyan új elektronikus tájékoztató sorozat kezdete, amely kombinálja a MASZ híreknek a

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt. A halászati ágazatban végrehajtott fejlesztés bemutatása, különös tekintettel a víztakarékos intenzív tavi haltenyésztés környezeti és gazdasági hatásaira Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián²

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Tartalom A fenntarthatóság a haltermelésben Haltermelő rendszerek típusai Jellemző haltermelési gyakorlat

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2014/2. szám

A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2014/2. szám A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE 2014/2. szám Tisztelt MASZ tag! A MASZ Hírlevél 2014. évi 2. számában két nemrégiben megjelent olyan kiadványt mutatunk be, amelyek átfogó képet adnak a világ,

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben

Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben Dr. Szűcs István egyetemi docens Debreceni Egyetem (DE GVK) Dr. Szathmári László egyetemi docens Mosonmagyaróvári Kar (NymE-MÉK) A halgazdálkodás fenntartható

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Szabadkai Andrea MIS-ÖKO Kft. Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete www.kisleptek.hu

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN XXXVII. HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS SZARVAS, 2013. május 22-23. A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN Dr. Szűcs István alelnök Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ) Dr. Németh István elnök

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Szalay István Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben HAKI Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben Csengeri István és munkatársai Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Csengeri I. 2010. Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2012-ben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2012-ben Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2012-ben Letyan-Goda Anita (1975-2013), az Országos Halászati Adattár munkatársa emlékének ajánljuk Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

A halak váltv állatok.

A halak váltv állatok. Halak más m s váltv ltózó testhőmérs rsékletű állatok A halak váltv ltózó testhőmérs rsékletű állatok. Váltózó testhőmérs rsékletű még: Rákok Békák Kagylók Polipok Tintahal Csigák Halak húsa A halhús kedvező

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA 1 Előzmények (az NKTH támogatás elnyerése után) Kickoff meeting (március 18.) Platform vezetőség Titkárság Munkacsoportok

Részletesebben

INGYENES KÉPZÉSEK. Megszerezhető kompetenciák. Elóadók, oktatók

INGYENES KÉPZÉSEK. Megszerezhető kompetenciák. Elóadók, oktatók INGYENES KÉPZÉSEK A mezőtúri Oktatási Centrumban működő Gál Ferenc Főiskola a LEADER térségek közötti együttműködési projekt címe: Helyi termékekre, helyi szolgáltatásokra alapozott jó gyakorlatok feltérképezése

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

A HOP eddigi eredményei és tapasztalatai Magyarországon

A HOP eddigi eredményei és tapasztalatai Magyarországon A HOP eddigi eredményei és tapasztalatai Magyarországon Dr. Réczey Gábor Vidékfejlesztési Minisztérium Dr. Szűcs István Magyar Akvakultúra Szövetség Székelyudvarhely, 2011. február 24. Közös Halászati

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz- és infrastrukturális fejlesztése A2 Helyi

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben