Jánoshalmai kistérség

Átírás

1 Jánoshalmai kistérség Régió: Dél-Alföld Megye: Bács-Kiskun A Jánoshalmi kistérség a Bácsalmási kistérségtıl északra helyezkedik el, négy település tartozik ide, bár területe 399 km 2, alapvetıen tanyavilág szerkezető. A Felsı-Bácska északi peremén elhelyezkedı kistérség gazdálkodását nagyrészt az határozza meg, hogy itt találkozik a löszös síkság és a csernozjomos homoksíkság. Legnagyobb része értékes mezıgazdasági terület, amely jó feltételeket biztosít a gazdálkodás számára. Az egyre intenzívebben (belvíz-szabályozás) terjeszkedı mezıgazdaság azonban több helyen veszélyt jelent az itt megbúvó ıshonos növény- és állatvilágra, ezért egyre több helyen találunk védelem alá helyezett élıhelyeket. A kistérséghez tartozó települések mindegyike tartogat olyan értéket, amelyért érdemes felkeresni az osztálykirándulások során. Ajánlás: A természet- és környezetvédelem, a dél-alföldi mezıgazdasági termelés, illetve ipartörténeti emlékek és hozzájuk kötıdı történeti-, kulturális értékek iránt érdeklıdı diákok és tanárok számára ajánljuk. A tanyákon és a meglátogatott településeken még a régi, hagyományosnak mondott vendégszeretettel fogadják az ide látogatókat.

2 Jánoshalma Közigazgatási rangja: város (népesség: 9751 fı) A város az 54-es és az 55-ös fıút felıl egyaránt megközelíthetı, a Bácskai-löszhát és a Kiskunság találkozásánál fekszik. Ásatásokból elıkerült emlékek tanúsítják, hogy a településen nomád pásztornépek éltek: szarmaták, hunok és avarok. A tatárjárás után kunok települtek a megmaradt lakosság közé. Késıbb 1439-ben a Hunyadi család birtokába került ez a terület, akkor kapta a falu a Jankószállás nevet, melyet csak 1904-ben változtattak Jánoshalmára. A 150 éves török uralom alatt a település szinte teljesen elnéptelenedett, ekkor szerbek, majd bunyevácok költöztek ide tıl katolikus magyarok népesítik be a községet, néhány délszláv és szlovák családdal együtt ben vásártartási jogot kap a település és ezzel mezıvárosi rangot, melyet 1886-ig megıriz. Az elmúlt két évszázad alatt a különbözı tájakról idetelepült lakosok változatos népi kultúrája, szokás-, és hiedelemvilága viszonylag egységessé ötvözıdött. Természeti adottsága az (illancsi homokvilág és a bácskai löszvidék találkozása) lehetıvé tette a szılı- és gyümölcstermesztést, mely idıvel nemzetközi hírővé vált. Ezt a tevékenységet egészítették ki a szántóföldi növénytermesztéssel és a hozzá tartozó állattartással ben Jánoshalma ismét városi rangot kapott. Szent Anna plébániatemplom Ez a nagyon szép, impozáns templom 1783 és 1788 között késı barokk stílusban épült, majd között az eklektika jegyében bıvítették. Figyelemre méltóak a templom színes üvegablakai, érdekes az úgynevezett huszártorony, a barokk szószék, mely a budai karmelita templomból

3 való. A templom elıtt látható nagyon szép kovácsolt-, és öntöttvas feszületet a mohácsi csata 350 éves évfordulója alkalmából állították 1876-ban. A templom körüli szépen gondozott parkban érdemes végignézi a szobrokat és az emlékmőveket (Nepomuki Szent János szobor, Madzinyi János és Dr. Szobonya Zoltán, valamint az es szabadságharc katonái emlékére emelt két kopjafa, Hunyadi szobor, Szentháromság szobor) Béke tér Tel: 06/ Látogatás elızetes egyeztetés alapján. Felsıbácskai Mőmalom - Hengermalom Ezt a középkori várkastélyra emlékeztetı impozáns épületet, Közép- Európa egyik legszebb malmának tartják ben épült, és még mai is mőködik, kiváló minıségő lisztet ad. Az 1920-as évekbıl származó berendezését 1956-ban, 1985-ben és 2000-ben felújították, illetve részben kicserélték. Ipari mőemlék. Elızetes egyeztetéssel a malom diákcsoportok számára látogatható, a szakemberek szívesen elmagyarázzák a gabonaırlés régi és mai technikai eszközeinek mőködését, az ırlés technológiai folyamatait. Dózsa Gy. utca 143. (77)

4 Szélmalom Egykor a településen több szélmalom és szárazmalom állt, de ma már csak a Jókai utcai Anna-malom, és a Bajai u. 75. szám alatt látható Doktor-telepi szélmalomba gyönyörködhetünk, melynek a gerendájába vésett évszám arról üzen, hogy 1892-ben épült. A közelmúltban felújították, népi mőemlék. Helytörténeti győjtemény A Városi Könyvtár alagsorában található helytörténeti győjtemény mellett igazi kuriózum Bányai Taskovics Mihály brazíliai paleontológus és természetbúvár anyagából készült kiállítás, melyen 120 millió éves halkövületeket, ısi növénymaradványokat, érdekes kızetféleségeket, valamint 5-6 ezer éves indián szerszámokat is láthatunk. Bajai u vkjh@emitel.hu Tel +36 (77) K:-P:08-18h, Szo:08-12h Zsinagóga és iskola A Rákóczi Ferenc úton a lakóházak között áll a mőemlék jellegő zsinagóga, mely meg tudta ırizni teljes eredeti berendezését ban épült, mai formáját 1920-ban nyerte el. Freskói nagyon értékesek, ilyen ritkaságszámba menı falfestmények Európában csak Lengyelországban és Németországban találhatók. Csoportok - a városi könyvtár számán tett - elızetes bejelentkezés alapján látogathatják. Tel.: 06/ Király Lovastanya Ezt a szépen és gondosan kialakított tanyát tematikus programjai miatt nemcsak szállás- és étkezési lehetıségként ajánljuk, hanem mint önálló programot. A tanya egyik fı profilja az óvodás és diákcsoportok fogadása, és korosztályhoz kötıdı programok-, illetve táborok szervezése.

5 A programok összeállítását pedagógusok végzik, és egy részét ık vezetik. A Király Lovastanya dolgozóinak segítségével jól és változatos programok keretében megismerhetı Jánoshalma, Jánoshalma kistérsége és a környék egészen Szegedig. A tanyáról, mint kiindulópontról csillagtúraszerően felkereshetı a környék legjelentısebb természeti, kulturális és ipari mőemléke. Többsége megközelíthetı a tanya által biztosított lovas kocsival, de vonaton érkezı vendégek elé is szívesen kimennek lovas kocsival. A tanyán a gyerekek lovagolhatnak, de igény esetén lehetıség van lovas oktatásra is, sıt, megismerkedhetnek a lótartás alapjaival. Részt vehetnek korosztályhoz és érdeklıdéshez igazított kézmőves foglalkozáson, úszásoktatáson, helyi kenyérsütésen (a jánoshalmi mőemlék malomban tett látogatáskor kapott lisztbıl), bıvíthetik biológiai ismereteiket a fedett állatsimogatóban, a területhez tartozó tó partján, és az 5000 hektáros háborítatlan, vadakkal teli erdıben, illetve a közeli ısborókásban. Szakmája, tevékenysége iránt elkötelezett vadász és horgász tart érdekes beszélgetést, gyakorlati bemutatót ezekrıl a szakterületekrıl. Saját tematikus táborokat is szerveznek. Felkészültek az autista és a sajátos nevelési igényő gyerekek fogadására is! Vendéglátóipari szakközépiskoláknak gyakorlati helyszíneként is mőködik ez a tanya. Korszerően kialakított szálláshelyével, konyhájával és változatos programokat kínáló környezetében felejthetetlen napokat tölthetünk itt. Jánoshalmától 3 km-re található a tanya zárt, kullancsmentes területe. A programok, látogatások egyeztetése: 06-30/ tanya, 06-30/ Király Sándor (gazda), 06-30/ Sári Éva - programszervezı lovastanya.kiraly@mailbox.hu 6440 Jánoshalma, Parcelok 27/a

6 évf. természetismeret, földrajz évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) természet-, és környezetvédelem, hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve technikatörténettel, településszerkezettel és lovaglással foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.

7 Kéleshalom Közigazgatási rangja: község (népesség: 516 fı) Ez a kis, a tanyavilágba benyúló zsákfalu Jánoshalmát és Hajóst összekötı útról érhetı el (befelé 3 km). Érdemes felkeresni a külterületén található, fokozottan védett értékei miatt, de sokak érdeklıdésére számot tartó látványosság a minden évben megrendezésre kerülı kettes fogathajtó verseny is. A települést vadakban gazdag erdı veszi körül, ezért régebben sok vadászt csábított ide ez a térség. A homokos részeken a legjobb közlekedési eszköz a lovas kocsi, ezért a településen több család is rendelkezik hintóval, így a környékre látogatók ezzel is bejárhatják a vidéket. Különleges felfedezési lehetıségeket jelentenek a homokbuckák és erdıfoltok árnyékában megbújó tanyák, ahol megfigyelhetjük a tanya, mint gazdasági és lakóegység sajátosságait. A tanyavilág emberei még emlékeznek a közösségi összefogás fontosságára és szükségességére. Vendégszeretetük és segítıkészségük meglepı módon hat a városi életformához szokott emberekre. A falu lakosságának új munkahely lehetıségeket jelenthet a település határában az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében támogatott kéleshalmi tartálypark létesítése, mely segíti a korszerő borászatot. A falu egyetlen jelentıs építészeti emléke a Szent István király tiszteletére szentelt templom, mely 1938-ban épült, érdekessége a csonka tornya. Az elıtte lévı, szépen gondozott park területén teljes nyugalomban dolgozhatjuk föl a környéken látottakat.

8 Kéleshalmi homokbuckák ısborókás Duna-Tisza közének jellegzetes geomorfológiai képzıdményei a Kéleshalom, Illancs környéki homokbuckák ben létesítették a Kéleshalmi homokbuckák Természetvédelmi Területet (168 hektár). A kéleshalmi homokbuckák érdekessége, hogy egyaránt megtalálható itt a Duna-Tiszaközi Homokhát északi részén jellemzı borókás fehér nyárasok, és a déli részén gyakran elıforduló galagonyás fehér nyárasok. Ezeken a természetes erdıtípusokon kívül fellelhetık a múlt század elején kezdett homokfásítások eredményeként létrejött akácosok és nyár erdık. Az Illancs környéki homokbuckákat az elmúlt évtizedekben részben beerdısítették, részen a szılı- és gyümölcstelepítésre (átalakítással) tették alkalmassá, ezzel megváltoztatva a táj eredeti arculatát. Az ısborókás természetvédelmi terület, fokozottan védett értéket képvisel! A közeli mocsárvilág nyugodt, békés háborítatlan természeti környezete is kedvelt kirándulóhely, érdemes felkeresni. Megközelíthetı: Kéleshalom határából induló homokos gyalogúton (2 km). Ha gyorsabban és kényelmesebben kívánunk elérni úti célunkhoz, akkor csak a lovas kocsikat tudjuk javasolni! évf. természetismeret, földrajz évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek,) természet-, és környezetvédelem, hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve technikatörténettel, településszerkezettel és lovaglással foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára. Kitekintı: Amennyiben elég idıvel rendelkezünk, akkor látogassunk át az innen 14 km-re lévı hajósi pincefaluba (Hajós), mely népi építészetünk egyik érdekes együttese. Hangulatos löszfalba vájt pincék, nádtetıs présházak és gyönyörően megmővelt szılıtáblák jellemzik. Érdemes megnézni a pince- és présházmúzeumot (Présház u. 93.), ahol a szılıfeldolgozás eszközeit tanulmányozhatjuk.

9 Mélykút Közigazgatási rangja: város (népesség: 5747 fı) Mélykút neve az 1572-es kamarai összeírásban szerepel elıször, pedig már a honfoglalás elıtt is lakott volt ez a terület. Szent Lászlótól IV. Béla idejéig besenyık és kunok települtek az Alföldre. A kunok fokozatosan olvadtak be a magyarságba. Az akkori falu a mai Kápolna-hegy és környékén volt. A török dúlás keményen sanyargatta az itt élı, inkább állattenyésztéssel, mint földmőveléssel foglalkozó lakosságot. Nem kímélte a Rákóczi szabadságharc idıszaka sem, ekkor elnéptelenedett a falu. A 18. század második évtizedében új letelepülık jöttek ide, és az 1729-es oklevél már ismét lakott helynek tünteti fel ben a Grassalkovich család birtokába került ez a terület, ık rakták le a jelenlegi templom alapját, ekkor a régi falu arculata teljesen megváltozott, mert a templom köré kezdtek el építkezni. Mivel a templomot egy kiemelkedı dombra építették, így alkalmassá vált a hely, hogy itt faluközpont alakuljon ki. Nagy múltra tekint vissza és napjainkban is jelentıs a város lovas múltja, évente kétszer rendeznek nemzetközi szintő versenyeket. A településen lovagoltatásra, sétakocsikáztatásra több vállalkozás jött létre, a falusi turizmus mellett ben Mélykút városi rangot kapott. Szent Joachim római katolikus templom Grassalkovich gróf a régi náddal fedett kápolna helyébe (ami az Öreg-temetı területén állt) szép új templomot emeltetett egy kiemelkedı dombra, mely július végére lett kész ben bıvítették. A berendezés a 18. század második felébıl, a festett üvegablakok pedig a 20. századból származnak. Petıfi tér 06/

10 A templom és a Városháza közötti szépen rendezett parkban érdemes részletesen megnézni és beszélgetni az érzelmek mővészi tömörítésérıl, Pálosy Mihály marosvásárhelyi születéső fafaragómővész impozáns szobrai kapcsán. A szobrok többsége civil közadakozásból készült. A mővész témaválasztása felöleli a magyar történelem sorsfordulóit: az államalapítástól az 1848-as szabadságharcon (Petıfi szoborcsoport) keresztül, az 1956-os elbukott forradalom megörökítéséig. Szvetnik Joachim emlékház Szvetnik Joachim Kossuth-díjas ötvösmővész, az Eszterházy-kincsek restaurátorának, a Szent Korona azonosítójának szülıházában helytörténeti kiállítást és emlékszobát (ötvös-restaurátor mőhelyt) tekinthetünk meg, ahol a mester dolgozott. Ebben a házban született, és életének utolsó éveit is itt töltötte. Születésének 70. évfordulója alkalmából újították fel a házat és ettıl kezdve a nagyközönség számára látogatható. A helyi lakosok tisztelettel ırzik kiemelkedı munkásságú ötvös-restaurátoruk emlékét. A mővész életérıl és munkásságáról bıvebben:

11 Honvéd u. 41. Telefonszám: 20/ Malustyik János az emlékház gondnoka, vagy 30/ Nyitva tartás: Elızetes bejelentkezéssel látogatható Belépıjegy: Nincs, adományt szívesen fogadnak Carl Sagan Amatır Magán-csillagvizsgáló és fényképezıgép győjtemény Malustyik János videó-operatır 11 éve mőködı magángyőjteménye sok érdekes tárgyat rejt, de a kiállítási terület helyszőke miatt csak kiscsoportos, érdeklıdı fotó szakkörösöknek ajánljuk megtekintését. A magán csillagvizsgálót azzal a céllal hozta létre a tulajdonos (Magyar Csillagászati Egyesület tagja), hogy a csillagászati ismereteket népszerősítse szülıfalujában fı számára tud bemutatót tartani a padlástérben kialakított kis csillagvizsgáló segítségével. Fényképezıgép és filmkamera győjteménye a maga nemében páratlan. Dankó P. utca 13. Malustyik János: 20/ Látogatás csak elızetes egyeztetés alapján. Állandó rendezvények: Mélykúti Napok Augusztus közepén, a templom búcsújához kapcsolódóan rendezik meg évf. természetismeret, földrajz évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) természet-, és környezetvédelem, hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve technikatörténettel, csillagászattal foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.