Csengeri kistérség CSENGERI KISTÉRSÉG

Átírás

1 Csengeri kistérség Régió: Észak-Alföld Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg A csengeri kistérség a Szatmári-síkságon helyezkedik el, nyugatról a mátészalkai, északról a fehérgyarmati kistérség, dél-délkelet felıl a román határ határolja, és átszeli a Szamos. Az egyhangú síkságot a ligeterdık, a folyómeder maradványok és a holtágak teszik változatossá, s biztosítanak helyszínt a pihenéshez, segítve ezzel a környék túrizmusát. Erre a vidékre települı ıseink szinte zárt erdıket találtak, amikor itt letelepedtek, ezek napjainkra jelentısen megritkultak, de maradványaik itt-ott még fellelhetıek. Ugyanígy megtalálhatjuk a - honfoglalás óta itt folytatott ártéri gyümölcstermesztés emlékeit, az úgynevezett dzsungelgyümölcsösöket (körtések, szilvások, almások), melyek természetes génbankként számos ısi fajtát ıriznek. Ez a táj az álltartásnak is kedvezett, hisz a rossz lefolyású területeken nedves rétek, kaszálók alakultak ki. A természeti környezetbe nagyobb mértékő beavatkozást a századi folyószabályozások és lecsapolások hoztak, de a megelızı állapotnak is fellelhetjük az emlékeit. Sok esetben meghatározzák még napjainkban is a területek hasznosítását. A térség korábbi zártsága sok olyan történelmi, kulturális mőemlékek, gyöngyszemek fennmaradását tette lehetıvé, amelyek az ország más könnyebben megközelíthetı területein már elpusztultak. Modern kori gazdasági életében egyre meghatározóbb szerepet játszik a területet érintı egyre növekvı hazai és nemzetközi forgalom, a magyar-román határátkelınél.

2 Ajánló: Faluról falura, folyókanyaroktól a holtágakig szinte lépten-nyomon találunk olyan természeti és kulturális látnivalót, amelyrıl az útikönyvek és netes források többsége ma még semmit sem tud. A felfedezés örömének hódoló diákoknak és tanároknak ajánljuk a térség meglátogatását. A látnivalók mellett megismerhetjük a munkanélküliség igazi hatását a mindennapi életre. A környékre jellemzı almatermesztés és állattenyésztés mai problémáit, a vele foglalkozók kiszolgáltatottságát. Jó felfedezést!

3 Kitekintı Kirándulás javaslatok a Csengeri kistérséghez közeli, vagy útbaesı települések értékeinek megismeréséhez. Gacsály (Fehérgyarmati kistérség): nyolcszögletes gótikus tornyú temploma. (Kulcs Kós Móninál - vasút elıtti utca, balra, az utcában csak egy ház van.) Gyügye (Fehérgyarmati kistérség): Európa Nostra díjas temploma. Jánkmajtis (Fehérgyarmati kistérség): Gótikus temploma, egyháztörténeti kiállítása, és néprajzi győjteménye. Kisszekeres (Fehérgyarmati kistérség): késı gót palánkos temploma, néha kis színházként, hangversenyteremként is szolgál az egykori sekrestyéje. Nagyszekeres (Fehérgyarmati kistérség): A Gıgı-Szenke patak által közrefogott kis mesterséges szigeten a Boldogságos Szőz tiszteletére emelt, falu ékessége, a 15. századi gótikus erıdtemplom, mely ma református templom. Kulcs Borsó János harangozónál, Petıfi u. 11. (a templom bejárattal szemközti ház, de a harangláb felıl a templom gyakran nyitva van). Ideális helyszín alkotótáborokhoz, a településen van kempingezési lehetıség. Nemesborzova (Fehérgyarmati kistérség): Nagyon szép késı barokk temploma és tájháza.

4 Pátyod Közigazgatási rangja: község (népesség: 664 fı) Mátészalkáról Csenger-felé útközben (49-es út) érdemes megállnunk, a várost megelızı utolsó faluban, Pátyodon. Már a 14. században említik az okiratok a létezését. A Pátyodi, Zoltán, majd Báthori család uradalmához tartozott. Késıbb, a török idıkben elnéptelenedett, a 18. században a lakatlan pusztát többségében görög katolikus szlovákokkal telepítették be, akik napjainkra zömmel elmagyarosodtak. Jelenlegi lakosok között egyre nagyobb szerepet játszanak a Romániából áttelepült magyar családok, akik a zöldség-gyümölcs termeléstıl, az újrainduló külterjes állattenyésztéstıl és a kereskedelemtıl várják sorsuk jobbra fordulását. Az almaültetvények szomszédságában, a falu határában lévı pusztaságok ideális terei a külterjes juhtenyésztésnek, melynek hol a gyapja, hol a teje, hol a húsa ad megélhetést a vele foglalkozó, igen kemény életformát fölvállaló családoknak.

5 Érdemes megállnunk a pátyodi pusztákon, és megkeresnünk Jencsik István juhászt, aki 300 birkával járja napi útját és nagyon szívesen elmagyarázza nekünk, hogy mit jelent ma ez a mesterség, milyen elınyei és hátrányai vannak. Hogyan kell megküzdeni a természet- és a felvásárolók okozta viszontagságokkal. A juhász természettel való együttélésének érdekes jelképe a kunyhója, melyet nemcsak kívülrıl, hanem belülrıl is befutotta a borostyán és ez ıt egyáltalán nem zavarja., mert így bent is kint van a természetben. Jencsik István Tel: 06/ évf. természetismeret, földrajz évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, illetve növény- és állattenyésztéssel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.

6 Csenger Közigazgatási rangja: város (népesség: 5251 fı) Csenger a Szatmári-síkságon, közvetlenül a román határ közelében, a Szamos bal partján, Mátészalkától 32 km-re, Szatmárnémetitıl (Románia) 18 km-re található. Ez a régóta lakott település Szatmár vármegye történetében több évszázadon keresztül fontos szerepet töltött be. A középkorban várispánsághoz tartozott, és fontos révátkelıhely volt a Szamoson. Elsı írásos említése a településnek 1239-bıl származik ban már vásártartási joggal rendelkezik, az 1400-as évek elején már mezıvárosként szerepel az akkori iratokban. A században a vármegye központjának számított, megyegyőléseknek, törvénynapoknak, és református zsinatoknak is adott helyszínt. A mezıvárosi rangját (városiasodás útján elindult település) a 19. század végéig megtartotta, a polgárosodás motorja a zsidó kereskedı réteg volt március 1-én városi rangot kapott, majd 10 év múlva a városkép fejlesztésének elismeréseként Hild-éremmel tüntették ki. A mai város arculatát jelentısen meghatározzák a Makovecz Imre és tervezıcsoportja által megálmodott impozáns épületek. Az építész munkássága iránt érdeklıdık gyakran felkeresik a várost. Amennyiben az osztálykirándulás célja a határon túli magyar terület megismerése (útban Szatmárnémeti felé) érdemes egy éjszakát Csengeren aludni, és megnézni a csengeri és csengersimai látnivalókat is.

7 Ritkaságnak számít, hogy ugyanabban az utcában három egyház építi fel szinte egymás mellé templomát. A helyiek templomok utcájának nevezik ezt a városrészt. Református templom Kelet-Magyarország és az egész Alföld református templomai között ez az egyik legnagyobb és legjelentısebb Árpád-kori épület. A 14. században fából készült elıdje helyén - épült kora gótikus református templom, melynek pirosfekete téglákból kirakott fala különös vibráló hangulatot ad az épületnek (hasonlóval találkozunk Szamostatárfalván). Az eredetileg egyhajós templomot 1713-ban, egy pusztító tőzvész után a helyreállításkor egy oldalhajóval bıvítették. Ez a templom is jó bizonyítéka az Alföldön létezı egykori monumentális téglaépítészetnek. Sok látogatót vonz ide a templom 1745-bıl származó festett kazettás deszkamennyezete, melyen szép népi reneszánsz motívumok láthatók. A templom mőemlékvédelem alatt áll. A templomnak kiemelkedı az egyháztörténeti jelentısége is, mert 1576-ban Méliusz Juhász Péter által vezetett zsinat itt fogadta el a reformáció kálvini irányát és megfogalmazták az un. Csengeri Hitvallást. Hısök tere 8. Tel: 06/

8 Úrszínváltozás görög katolikus templom Makovecz Imre tervei alapján készült ez az új, napjaink életérzését is sugárzó görög katolikus templom. Érdemes tanulmányozni a modern templomépítészet itt fellelhetı elemeit. Kossuth L. u. Tel: 06/ Parókia: Pátyod, Kossuth u. 4. Római katolikus templom Szintén a templomok utcájában találjuk az között épített egyhajós klasszicista stílusú templomot. Berendezése copf, illetve klasszicista díszítéső. A templomot a közelmúltban felújították. Kossuth Lajos u. 6. Plébánia: Csegöld, Dózsa Gy. u. 1. Tel.: 06/ Adventista templom A központtól távolabb található templom szintén Makovecz Imre tervei alapján készült. Tisza u. 2.

9 Helytörténeti Múzeum A 60-as években győjtött helytörténeti anyag, - melybıl annak idején egy kis kiállítást is rendeztek, - sajnos az idık folyamán elkallódott. Ezt a győjtımunkát folytatta két lelkes, Csenger múltjának felkutatása iránt elkötelezett pedagógus (Fábián László és Fábián Béla) a 70-es évektıl folyamatosan napjainkig. A fokozatosan gyarapodó és gazdagodó győjtemény 1982-ben egy nagypolgári épületben kialakított múzeumban nyert méltó elhelyezést, melynek ünnepélyes avatása július 14-én volt. A múzeum Csenger és környékének régészeti, néprajzi és helytörténeti tárgyait mutatja be. A kiállított tárgyakon túl a győjtemény gazdag fotó-, és dokumentumtárral is rendelkezik. Érdekfeszítı, diákok érdeklıdését is felkeltı vezetést tart a múzeumban Fábián László igazgató, etnográfus, de elızetes egyeztetés alapján szívesen szervez múzeumi foglalkoztató órákat is. A múzeum épületéhez tartozó parkosított udvar ligetszerő hátsó része ideális sátorozási terület, ahol fedett bográcsoló helyet is alakítottak ki az étkezés biztosításához. Javaslat: Jó lenne kialakítani egy, a múzeumhoz tartozó foglalkoztató helyet, hogy a diákok kipróbálhassanak régi munkafolyamatokat, eszközöket mőködés közben. Hısök tere (44) helytorteneti.csenger@museum.hu Nyitva tartás: 9-12; óráig, de célszerő az elızetes egyeztetés.

10 Barcsay Panzió Hısök tere 11. Tel: (44) Fax: (44) Ideális szállás diákcsoportoknak fıt tudnak elhelyezni 2-3 ágyas szobákban. Napi háromszori étkeztetés megoldható, de lehetıség van önálló bográcsozásra, szalonnasütésre is. Udvaron lévı fedett közösségi tér, nagy ebédlı biztosítja a csoport foglalkozás helyszínét. Családias hangulatot biztosító, segítıkész tulajdonosok jól ismerik a környéket, programötleteikkel gazdagíthatják az osztálykirándulást. Csengeri Almafesztivál Minden év szeptember második felében kerül megrendezésre. simaiz@t-online.hu Ady E. út évf. természetismeret, földrajz évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, illetve századi helytörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, komplex humán-sporttáborok résztvevıi számára. Kitekintı: Hazai osztálykirándulásnál amennyiben hosszabb idıt töltünk el itt, akkor a csengeri szálláshelyrıl jól megközelíthetı: Nagygéc, Csegöld, Gacsály, Szamosangyalos. Határon túli, Romániába induló, Szatmárnémeti és környékét földolgozó kirándulás esetén is érdemes Csengert és közvetlen környékét tanulmányozni. Ez azért is érdekes lehet, mert meg lehet vizsgálni, hogy ha a korábbi egységes történeti vármegyéket országhatárok darabolnak szét, akkor egyik-másik hogyan fejlıdött, milyen eredményeket ért el! Szatmár vármegye esetében a magyar, az ukrán és a román jellegzetességeket lehet tanulmányozni. Érdemes elgondolkodni egy Csengerbıl kiinduló és Gergelyiugornya- Vásárosnaményba érkezı komplex vízitúra, azaz sportot és humánkultúrát összekapcsoló vándortábor szervezésén, melynek gerince a Szamos folyó két partja.

11 Szamostatárfalva Közigazgatási rangja: község (népesség: 346 fı) Megközelíthetı a 49-es úton Csenger (5 km), vagy Csengersima felıl (5 km). A középkori eredető településrıl az elsı írásos emlék 1181-bıl származik, ami Tatárfalva néven említi. A Gutkeled nemzetség Tatár nevő tagja lehetett a névadó, és az elsı birtokos. A Szamos elıtag pedig a folyóra utal, melynek közelsége meghatározta az itt élık életét. Az ásatások során elıkerült leletek arról is tanúskodnak, hogy kedvezı természeti adottsága miatt már az új kıkorban is éltek ezen a területen emberek. A 14. században a terület egyedüli ura a Tatárfalvi család volt. 18. század-végi térképeken még mindig Tatárfalu néven tüntetik fel, 100 évvel késıbb már használják a megkülönböztetı Szamos elınevet is. A település a Szamoshát legrégebbi faluja. Református templom A század fordulóján épült, késı román, kora gótikus stílusban. Vakolatlan falát vörösre és feketére égetett téglából rakták, a színek váltogatott használata különleges vibrálást ad az épületnek, hasonlóan a csengeri templomhoz. A templom belseje egyhajós, kékre festett sík famennyezet fedi, belsı tere egyszerő kiképzéső. Érdemes megfigyelni a déli ajtó helyreállított középkori reteszrendszerét. Ady Endre u. Kapcsolattartó a Szamosbecsi lelkészi hivatal: 44/ Elızetes bejelentkezéssel látogatható.

12 Fa harangláb A fa harangláb a templom nyugati homlokzata elıtt áll, melyet a 18. században építettek, feltehetıen egy korábban épültnek a helyén, erre utal, hogy a hozzá tartozó harangot 1650-ben öntötték. A településen csoportoknak szállás- és étkezési lehetıség nincs. A falu folyópartja kiválóan alkalmas csengeri szállásközponttal horgász táborok, és természet megfigyelı, természetvédı látogatások megszervezésére. Vigyázat, a folyó veszélyes szakaszokat is rejt magában, még az úszni tudó diákok és tanárok is csak csoportosan, helyi vezetıvel vállalkozzanak a folyó megismerésére! évf. természetismeret, földrajz évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, illetve századi helytörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, komplex humán-sporttáborok résztvevıi számára.

13 Komlódtótfalu Közigazgatási rangja: község (népesség: 123 fı) A település az ország észak-keleti csücskében, a Szatmári-síkon található, néhány kilométerre a román határtól. A 49-es útról érhetı el, Csenger, és Csengersima irányából, vagy kis komppal Csengerrıl. A falu természeti környezete mesébe illı: éger-, főz-, és nyírfák keverednek a mocsárrétekkel, buja ártéri erdıvel a Szamos partján, illatokban és színekben pompázó mikrokörnyezetet kialakítva. A folyó félkörívben öleli körül a falut, a gátak magassága mutatja idınkénti félelmetes erejét. A település a leletek alapján a században már lakott volt, a 14. században az oklevelekben két különálló kis településként Komlód és Dombó néven szerepelnek. A 15. században már Tótfaluként nevezik, a század végére egyesül a két falu és a Becsky család birtokává válik. A lakosság különösen nehéz helyzetbe kerül a trianoni békeszerzıdés következtében, amikor az addig természetes történelmi központjától, Szatmárnémetitıl elválasztják. A következı nagy megrázkódtatást az 1970-es nagy Szamosi-árvíz jelentette, ahol a falu majdnem teljesen elpusztult, és a hatóságok megakadályozták, hogy az árterületre esı házakat újjáépítsék.

14 Ártéri erdı A meseerdıben a nyulak, fácánok, ızek és a rókák, vízimadarak szinte minden pillanatban láthatóak. Rovar faunája is egyedülálló. Tavasszal és ısszel az ártéri erdıkre jellemzı illatos, virágos növények pompájában gyönyörködhetünk. Különösen alkalmas az egyéni vagy kiscsoportos elmélyülésre, megfigyelésre, természet-, rajzolásra, fotózásra, filmezésre. Verset, novellát, vagy akár mesét is írhatunk. Ne felejtsük el, hogy a víz a meseerdıben is nagy veszélyeket rejt magában, különösen az omladékos, magas partoknál kell nagyon vigyázni! Becsky-kúria A 18. század közepén épült barokk stílusban, majd a késıbbi átalakítások során klasszicista jegyekkel is ellátták. A Mőemlékek Nemzeti Gondnoksága kezelésében lévı kúriában a határon túli magyarság anyaországi kapcsolatait segítı és erısítı rendezvényeket szoktak tartani. Jelenleg felújítás alatt áll. Kisfaludy u évf. természetismeret, földrajz évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, illetve századi helytörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, komplex humán-sporttáborok résztvevıi számára.

15 Csengersima Közigazgatási rangja: község (népesség: 723 fı) Régóta lakott település, elsı írásos emlék róla 1237-bıl származik. A Rákóczi szabadságharc és az évi pestisjárvány után elnéptelenedett a falu, a templomot felgyújtották, amely ezután évig elhagyottan, romosan állt. A falu körül észak-kelet alföldi flórára jellemzı erdıtársulásokat figyelhetünk meg (tölgy kıris - szil ligeterdık, de találunk főz-nyár és elegyes ligeterdıket is), közöttük egész idıs fákat rejtı területekre is bukkanhatunk. A Bőr-erdı és a Gécisőrő állományai megyei védelem alatt állnak. Csengersima külterületén a Szamos-Túr-közi zárógát építésekor a földkitermelés helyén halastavak alakultak ki, ma ezek kiránduló-, pihenıhelyek. A község közúti határátkelıhely szerepe - Románia felé, - jelentısen befolyásolja a település mindennapjait. Református templom A település leghíresebb látnivalója a 13. században épült román stílusú kis templom, mely a Szamos-menti Árpádkori templomok közül a legrégibb. A Szamos régi holtágából kialakult Simai-tó partján, kis félszigeten álló templomot között alakították át, elıtte több mint tíz évig szinte pusztulásra volt ítélve ben készült el a bejárati csarnok és a kazettás deszkamennyezet, mely 8x7 táblából áll, figurális és növényi díszítéső, valamint bibliai alakok és idézetek is láthatók rajtuk. Az utolsó bıvítést követı idıkben nem volt lehetıség a felújításra, így fokozatosan romlott az állapota, és 1892-ben életveszélyessé nyilvánították. Felújítása csak az

16 1960-as években kezdıdhetett el, három lépcsıben, 1980, majd 2000-ben fejezıdött be teljesen mőemlékvédelmi szakemberek irányításával. Fı út A templom kulcsát a lelkészi hivatalból lehet elkérni (a templom bal oldalán végig a kis betonúton, balra az elsı ház). - A templom környéki tavat jóléti tóvá alakították, ezáltal gyönyörő, rendezett a környezet, mely alkalmas helyet ad a megpihenésre. - A falunapot júliusban tartják. A településen csoportoknak szállás- és étkezési lehetıség nincs évf. természetismeret, földrajz évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, illetve századi helytörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, komplex humán-sporttáborok résztvevıi számára.