Berettyóújfalui kistérség

Átírás

1 Berettyóújfalui kistérség Régió: Észak-Alföld, Megye: Hajdú-Bihar Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása 4100 Berettyóújfalu, Dózsa György út A térség ısidık óta lakott terület, de a történelem viharai gyakran végigsöpörtek rajta. Ennek emlékeit több helyen felfedezhetjük, ha értı és figyelı szemmel utazzuk be a vidéket. Számos településen megcsodálhatjuk az ott élık néprajzi és helytörténeti emlékeit, a térségben megfigyelhetı a nemzetiségek (román) kulturális és vallási sokszínősége. A határmenti települések között (magyar és román oldalról egyaránt) példamutató kulturális és gazdasági együttmőködés alakult ki. A kistérség egy része régen a Bocskai uradalomhoz tartozott. Ennek hatását és emlékeit több helyen megtalálhatjuk. A kistérség része a Bihari-sík Tájvédelmi Körzetnek, ahol több, részben még természetes állapotú terület található. A védett területek hően ırzik az Alföld egykori tájképéhez tartozó növény-, és állatvilágot. Ezen a területen a táj képét, és az itt élı emberek életét évszázadokon keresztül a kanyargó víz határozta meg. Nagy változást hoztak a vízrendezési munkálatok, megindult a másodlagos szikesedés, míg a mélyebben fekvı területek megtartották nedves, lápos jellegüket. A Berettyó körüli táj felszínét az egykor meanderezı, fımedrét gyakran változtató folyó ágai, a kiszáradt vagy a nedves, lápos világot ırzı medrei jellemzik. A Sárrét egykor végeláthatatlan mocsaras, vízjárta világa már régen eltőnt, ma ez a terület is túlnyomó részben mezıgazdasági mővelés alatt áll, de kisebb természetes gyeptársulások, nedves kaszálók, és lápos, zsombékos foltok máig több helyen fennmaradtak. Ezeken a területeken több védett növénnyel is találkozhatunk, például sárga nıszirom, különbözı kosborfaj, kornistárnics, stb. A változatos élıhelyek következtében az állatvilág is igen sokszínő. A szikes részek jellemzı növényei a sótőrı kamilla, mézpázsit, bárányparéj és sziki csenkesz. A tavasz csapadékos, ekkor a rossz vízáteresztı képességő szikes legelık napokig megtartják a vizet, ilyenkor a táj egy összefüggı vízterület képét mutatja, ma már az egész évben víz alatt lévı terület igen kevés. Ajánlás: A terület meglátogatását azoknak az iskoláknak ajánljuk, akik a természetföldrajz és ökológia iránt érdeklıdnek, illetve az erdélyi fejedelmek, - különös tekintettel Bocskai István tevékenységével, életútjával foglalkoznak. Különösen jól érezhetik magukat a tájon a népmővészettel, népi mesterségekkel foglalkozó diákok és tanárok, kihasználva a bihari emberek még mindig meglévı vendégszeretetét.

2 berettyóújfalu Közigazgatási rang: város (Népesség: fı) Berettyóújfalu a Berettyó folyó feltöltött síkságán a es fıútvonalak találkozásánál Romániához közel, az ártándi határátkelıhelytıl 20 km-re fekszik, Püspökladánytól vonaton, közúton (42-es) 38 km-re, Debrecentıl pedig 35 km-re. Ez a terület szinte folyamatosan átjáróház volt, különbözı idıben különbözı népek éltek itt, ennek emlékeit, ásatások során elıkerült értékes tárgyakat múzeumokban ırzik. Ásatás során elıkerült leletek bizonyítják, hogy a város területén már az újkıkorban (Kr.e ) éltek emberek. A honfoglalást követıen a város körül elhelyezkedı kb települések központjában, Herpályon a mai Berettyóújfalu keleti határrészén - épült a román stílusú monostor, ami nagyban hozzájárult a környék fejlıdéséhez ben említik elıször a történeti források a települést, mely a 16. században az erdélyi fejedelmek birtokához tartozott. Berettyóújfalu 1608-ban Báthori Gábortól kapott városi rangot. A terület ingoványos jellege (a Sárrét a város szélénél ér véget) egyrészt segítette (megvédte a dúlásoktól, biztosította a megélhetést, stb.), másrészt nehezítette (a víz kiszámíthatatlan hatalma) az itt élık életét. Ez a terület kiváló búvóhely volt a történelem során, akár a török idıben, akár a Rákóczi-, vagy az 1848/49-es szabadságharc idején. A térség kiváló katonáinak emlékét több történet, ballada is megırizte. A 20. században nagyarányú fejlıdésnek indult a település, kétszer volt megyeszékhely, 1979-ben kapta vissza városi rangját. Bihari Múzeum Az 1974-ben alapított Bihari Múzeum ben költözött Berettyóújfalu fıterére, az ben épült volt községháza épületébe. Az állandó kiállítása 2004-ben készült el, melynek címe A táj és az ember Herpálytól a faluvárosig. A kiállítás anyaga segít megismerni a település múltját a Tisza- Herpály-Csıszhalom kultúrkomplexum névadó településén talált ásatás értékeit, az itt élı kiemelkedı személyek (Tardy György, Nadányi Zoltán) életét, munkásságát, képet ad a hadviselés történetérıl, a hagyományos nıi munkákról, és a környék változatos vízivilágáról. Elızetes bejelentés alapján nagyon felkészült, gyermekeket szeretı múzeumpedagógus segít a szakszerő, életkorhoz igazított tárlatvezetésben: Sándor Mária muzeológus, múzeumpedagógus, 06/ Kálvin tér 1. Tel.: 54/ bihari.muzeum@mezei-vill.hu Nyitva tartás: keddtıl szombatig óráig, vasárnap szünnap, hétfın szünnap, de csoportokat elızetes bejelentés alapján fogadnak.

3 Alkotóház Mőhelygaléria A Bihari Népmővészeti Egyesület tagjainak célja élesztgetni, fenntartani a még meglévı hagyományt, és felkutatni a már feledésbe merülıket. A tagok 17 féle mesterséget mővelnek, (csuhé-, gyékény-, szalma-, kosárfonó, fafaragó, gyöngyfőzı, nemezelı, gyerekjáték-készítı, fazekas, bırös, szövı, hímzı, szőrrátét-készítı, ötvös, hagyományırzı íjász, viselet-, és citerakészítı). Látogatható és bemutató foglalkozás kérhetı a program elıtt két héttel telefonon történt egyeztetés után. Az egyesület elnöke Török Istvánné óvodapedagógus, titkára Kállai Irén, etnográfus, muzeológus, a Bihari Múzeum igazgatója Tavasz krt / bne93@fre .hu Herpályi monostorrom Az Árpád-kori román stílusú templom valószínő a században épült, a környezetbıl enyhén kiemelkedı magaslaton, dombon (régi földvár), melyet az Ér és a Berettyó folyó ölelte körül. A 10. században itt kialakult település Pályi, Érpályi, majd Herpály nevet kapta. A monostor a premontrei vagy bencés rendhez tartozhatott, a háromhajós román stílusú monostor fénykorában szellemi és kulturális élet jelentıs központja volt. A falu elıször a tatárjárás során, majd végleg a törökök 1658-as és 1660-as rombolása nyomán néptelenedett el végleg. Ezután folyamatosan pusztulásnak indult a kolostortemplom is. A 19. század közepén lebontották az északi tornyot és a déli torony egy részét, majd a megmaradt csonka torony is súlyos károkat szenvedett a II. világháború után és 1977 közötti régészeti feltárás és állagmegóvás után védetté nyilvánították az 5 hektáros környezetével együtt. Ez a terület, a herpályi Földvárhalom, kutatástörténeti jelentıséggel bír, az itt talált különbözı korokból (kıkor, bronzkor, kora középkor) származó értékes régészeti leletek miatt. Errıl áttekinthetı képet kaphatunk a Bihari Múzeum kiállításán. A rom a Püspökladányt Biharkeresztessel összekötı 42-es fıközlekedési út mellett, Berettyóújfalu határában található. Református templom Az között épült késı barokk református templom kiemelkedı nevezetessége az orgonája, melyen Liszt Ferenc is játszott. A templom külsı falán Liszt Ferenc portrédombormőves emléktáblája emlékeztet a híres zeneszerzıre. Kossuth u.

4 Kirándulás a környékre: Korhány-ér Ez a terület, ahova érdemes ellátogatni diákjainkkal a városból. A es fıutak körforgalmú keresztezıdésébıl Debrecen felé haladva jobb oldalon a város végét jelzı tábla után található. A Holt-Berettyó meder a vízszabályzásakor került ármentesített területre. Ez a mocsaras, zsombékos, nádas rész, mely aszályos idıben teljesen kiszárad, jelenleg a feltöltıdés állapotában van, de azon ritka terület, ahol természetes növényvilágot találunk, mely egyben változatos faunát is von maga után. Különösen gazdag ennek a területnek a madárvilága, például megfigyelhetünk vörös nyakú, fekete nyakú vöcsököt, vörös és szürke gémet, de különbözı énekes madarakat is hallgathatunk. Védelem alatt álló, de látogatható terület. Egyéb programok: Bihari Nemzetközi Kocsifecskendı és Tőzoltó Fesztivál minden év szeptember elején Rendezvény helyszíne: Berettyóújfalu, Morotva liget További információ: helyi önkormányzattól 7. és 11. évf. anyanyelv és irodalom (szépirodalom, irodalomtörténet), évf. természetismeret, évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyománnyal foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, mővészeti és kézmőves táborok résztvevıi számára Városi Uszoda, Strand- és Gyógyfürdı Amennyiben az idıjárás kedvez, érdemes pihenésként néhány órát eltölteni ebben a saját melegvizes kútjából táplálkozó fürdıben. A strand nyitva tartása: Május 1 - szeptember 15., 8-20 óráig Móló Panzió Étterem 60 fı részére tud szállást és étkezést biztosítani. Földesi u Tel.: Bella Costa Étterem, vendégház 25 fı részére tudnak szállást és étkezést biztosítani Dózsa Gy. u. 28. Tel.:

5 nagykereki Közigazgatási rang: község (Népesség: 1400 fı) A település megközelíthetı a 42-es úton Berettyóújfaluból Biharkeresztesig, innen északi irányba Pocsaj felé haladva érjük el (28 km), vasúton a Debrecen-Sáránd-Nagykereki vonalon. A község Hajdú-Bihar megye délkeleti részén, közvetlenül a román határ mellett fekszik. A község nevének eredeztetéséhez több elképzelés, illetve legenda főzıdik, eredeti neve Kereki volt. A helynév a kör alakú erdıt jelentı kerek szavunkból származik. A legenda szerint: Szent László király holttestét szállító barátokra ráesteledett, ezért betértek a faluba, de hiába fogták ki a lovakat, a halottas kocsi kerekei önmaguktól megindultak a királlyal, és meg sem álltak addig, míg a nagyváradi templomig nem értek. Az elsı írásos emlékek a községrıl a Váradi Regestrumban maradtak fönn, Keki, Keyke, Egyházaskereky változatban. Régészeti leletek alapján tudjuk, hogy itt már az Árpád-korban megtelepedtek ıseink, a késıbbi Ártándy család elıdei. A család palánkkal védett földesúri épületeibıl az 1440-es évekre várkastély épült, és idıvel országos jelentıségővé emelkedett ez a 11 faluból álló uradalmi központ. A vár késıbb Bocskai István tulajdonába, felesége, Hagymássy Katalin révén jutott. Ekkor tovább erısödött a település jelentısége, mert a várat a fejedelem erıdítménnyé alakította át. A 16. században a község lakói áttértek a református hitre. Bocskai István az 1604-es ostrom után amikor a hajdúk és a lakosság segítségével visszaverte a császári csapatokat hajdúkiváltságot adományozott a településnek, lakóit kiemelte a jobbágysorból. Az idık során a település folyamatosan vesztett hadászati és gazdasági jelentıségébıl. Az 1960-as évektıl kezdıdıen sok fiatal költözött el, - munkahely hiányában - más településen keresve boldogulását. Bocskai vár A palánkvárral védett kúriából folyamatos átépítések során vált korszerő, katonák elhelyezésére is alkalmas építménnyé, különösen Bocskai István idejében, aki után viseli a Bocskai nevet. A lakóépületet reneszánsz stílusban építtette át, a várat pedig jelentısen megerısíttette. Bocskait megtámadó császári csapatok október 3-án megostromolták a várat, de kapitánya, Örvendi Pál hajdúkkal és a helyi lakossággal megvédte. Bocskai István, örököse nem lévén unokaöccsére, Báthori Gábor erdélyi fejedelemre hagyta a várat, kinek testvére Báthori Anna hosszú évekig élt itt. Ezt követıen adományok és örökségek sorozata után végül hozományként a Zólyomi család kezébe került. A várat 1660-ban Szejdi pasa ostroma során nagy rombolás érte, folyamatosan elhanyagolódott, a lepusztult lakóépület helyén között barokk kastély épül, délkeleti részén toronyszobával. Utoljára Csanády Sándor es megyebiztos, nemzetır kapitány, országgyőlési képviselı lakott itt. Az ı nevéhez főzıdik a klasszicista kocsifeljáró, a belsı átalakítások, majd 1870-ben az épület romantikus neobarokk átépítése tıl

6 lakatlanul állt, folyamatosan pusztította az idı, például elhordták a 17. századi körítı kıfalat, a kapubejáratot, a sarokbástya maradványait re az Országos Mőemlékvédelmi Felügyelıség helyreállította, hasznosítása többcélú, itt kapott helyet a Bocskai korát felidézı múzeumi kiállítás is. A Kismarjai Bocskai István nemzetsége és nagysága címő 2003-ban összeállított kiállítás változatos és szép anyagát a kastély három helységében tekinthetjük meg. Elsı terem Bocskai István származását, birtokait és családját mutatja be, a második Bocskai hadvezéri tevékenységét, de itt láthatjuk a Kereki várról készített rekonstrukciós makettet is. Nyomógombos terepasztal segítségével végigkísérhetjük a Bocskai szabadságharc egyik jelentıs csatáját. A sarokbástyában pedig a kor fegyvereit (másolatban) hadi viseleteinek ábrázolásait láthatjuk. A parkban található az 1977-ben felavatott Bocskai mellszobor, mely Pátzay Pál alkotása. Bocskai u. 1. Nyitva tartás: hétfı - péntek: , szombat - vasárnap: elızetes bejelentkezéssel Tel.: 54/ Dávid Jenıné - davidjenone@fre .hu Református templom A 15. századi eredető gótikus mőemléki templom ben épült késı barokk stílusban. Ekkor a harangot még a templomtól különálló haranglábban helyezték el, késıbb között a hajóhoz bádogsüveges tornyot építettek részére. Az Úrasztala 1838-ban készült copf stílusban. Soukenik János építette (1903) orgonáját, majd 1999-ben holland adományból újjáépítették. Kossuth u. 2. Tel: 54/ Parókia: Kossuth u évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, mővészettörténet, illetve hadtörténet témakörökkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára. Program: Bocskai nap minden év június utolsó hétvégéjén Polgármesteri Hivatal Nagykereki, Kossuth u / A településen diákcsoport részére szállás és étkezési lehetıséget nem találunk, ilyen legközelebb Berettyóújfalun van.

7 kismarja Közigazgatási rang: község (Népesség: 1364 fı) Megközelíthetı Nagykerekitıl 6 km-re északra, vagy Debrecenbıl 36 km-re délre. A település a Berettyó folyó menti elmocsarasodó terület nem túl nagy szigetén alakult ki, tipikus félreesı szigettelepülés, mely Hajdú-Bihar megye keleti csücskében, a magyar-román határ mentén található. A település régi neve Maria néven 1277-bıl származó oklevelekben olvasható, ez egyben arra is utal, hogy ebben az idıben már templom állott itt, melyet Szőz Máriáról neveztek el. Kismarja legjelentısebb földesurai a Bocskai család tagjai voltak. Bocskai György a kismarjai várban lakott, hatodik gyermekeként születı István, a késıbbi fejedelem, a Kismarjai elınevet holtáig viselte, hisz neve hivatalosan így hangzott Kismarjai Bocskai István, aki szeptember 22-én aláírt szabadalomlevéllel mezıvárosi joggal és kiváltsággal ruházta fel szülıfaluját. Ezt a kiváltságot a település 1848-ig megırizte, de az 1876-os közigazgatási törvény szerint már csak nagyközségi rang illeti meg. A település másik híres szülötte Osváth Pál, aki a Sárrét világának egyik legjobb ismerıje és krónikása volt. Bocskai Várdomb A falu északkeleti részén van a Bocskai Várdomb kulturális örökségünk, melyen a Bocskai család lakhelye állt, feltételezések szerint lehet, hogy itt született Bocskai István. A családnak és a Bocskai szabadságharc hajdúinak állít emléket a dombon található székely kapu, kopjafa, és hajdú (katona) szobor. Református templom Az 1804-ben épített barokk stílusú templomban a 2004-es feltárás során találták meg a Bocskai család kriptáját, a régi templom falmaradványait és más sírokat. A templom mőemlékvédelem alatt, a templomkertben található ezüsthársak pedig természetvédelem alatt állnak. Az itt található méter magas fák, melyek átlagos törzsmérete 200 cm, azért jelentısek, mert régen a Tiszántúlon gyakran elıforduló fafaj volt az ezüsthárs, de ma már csak kevés helyen található természetes körülmények között, sıt, telepített egyedeivel is ritkán találkozhatunk. Bejelentkezéssel látogatható (70/ ) Bethlen G. u. 3. Telefonszám: 54/

8 İszi kikerics Kismarja határában, a Berettyó folyó egykori árterületén az erdei tisztásokon, és kaszálókon tenyészik az ıszi kikerics. Ez az élıhely azért értékes és érdekes, mert ez a növény a hegyi rétek, kaszálók gyakori virága, Alföldön ritkaságnak számít. Az ıszi kikerics élıhelyének megközelítése: a templom melletti jobb oldali úton elindulva a Berettyó-híd elıtt egy magántulajdonban lévı major melletti földúton 800 métert haladva, egy árvízvédelmi töltéshez érünk, e mögött találjuk a legelıt, és az erdıt. Ha GPS-t is tudunk vinni magunkkal, akkor segítenek a földrajzi koordináták: É 47 14' 50.27", K 21 49' 11.19" Tájház Ezt a bihari nagygazda házat a 18. század második felében épült ház alapjaira építették, eredetileg falai döngölt agyagból készültek, de a többszöri felújítás során néhol téglával kiegészítették. A jelenlegi klasszicista stílusú épület régen nádtetıs volt, a konyhában az I. világháborút megelızıen még szabadkéményes volt, a jelenlegi kemence 1940 körül készült. A ház eredeti beosztása két szoba, konyha, kamra, pince volt, (csak késıbb, főtési okok miatt választották el a nagyszobát). A szobákban látható kiállítási anyagok miatt az épület inkább falumúzeum, mint tájház, hisz az 1940-es 50-es évek életformáját idézı enteriırök mellett helyet ad falutörténeti dokumentumoknak is. A házhoz tartozó gazdasági épületben, magtárban, ma az egykori munkaeszközök, szerszámok, háztartási kellékekkel ismerkedhetünk meg. Ez a porta több mint 300 éven át a Sajó család tulajdona volt. Az önkormányzat 2000-ben vásárolta meg a család leszármazottaitól. Petıfi u. 60. Látogatható: elızetes bejelentkezés alapján, 06/ Egyéb programok: Gyalog és kerékpár túrák a román-magyar határhoz, a Zálogos erdıbe, a Berettyó folyóhoz, vagy a kék-fehér turistaútvonalon Falusi életmód megismertetése szervezıi segítséggel: csordahajtás este-reggel, tehénfejés, a terelıkutya munkája a birkanyájnál, kukoricamorzsolás, növényápolás A programokhoz segítséget adnak: Cím: 4126 Kismarja Bocskai u. 11. Tel.: 06 20/ vince1623@fre .hu évf. természetismeret, évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve természet-, és környezetvédelem témakörökkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára. A településen diákcsoport részére szállás és étkezési lehetıséget nem találunk, ilyen legközelebb Berettyóújfalun van.