Encsi kistérség ENCSI KISTÉRSÉG

Átírás

1 Encsi kistérség Régió: Észak-Magyarország Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén A három kis régióra osztható ez a térség: Belsı Cserehát-i, a Kegyetlen-i és a Hernád-völgyi (Encsi) rész. A terület Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén helyezkedik el, határos Szlovákiával. Erre a környékre az aprófalvas területek jellemzıek, többségük ezer fı alatti, sıt, több település lélekszáma nem éri el az 500 fıt sem. A kistérségben egyetlen város van, Encs. Ezen a vidéken élık megélhetését mindig a mezıgazdaság biztosította, az ágazat hanyatlásával fokozatosan nehezedett az itt élık sorsa. Új megélhetési lehetıséget a gyümölcstermesztésben, az idegenforgalomban: - különös tekintettel a falusi- és a vízi turizmusra - keresik és találják meg napjainkban. Ebben a térségben az osztálykirándulásoknál is a víz közelsége határozza meg a programok nagy részét. Ajánlás: Kifejezetten a természetet: folyóvizeket, vadvizeket, horgászatot kedvelı, a táj és az ember kiegyensúlyozott együttélését megismerni kívánó diákoknak és tanároknak ad felejthetetlen élményt ez a kistérség.

2 Forró Közigazgatási rangja: község (népesség: 2599 fı) Forró, a többi környezı településhez hasonlóan már a bronzkorban is lakott hely volt, amit a Kövecses dőlıben végzett ásatások eredménye is bizonyít, hisz egy egész bronzkori telepet, illetve fegyvereket, ékszereket találtak. Árpád-korban már plébániája volt, és 1338-ban már az oklevelek is említik, mint népes, lakott területet. A 17. századi pestisjárvány a lakosság közel felét elpusztította, ekkor Kassa város uradalmából - Tıkés, Kavecsány, Hámor falvakból tótokat telepítettek ide. A Buda-Kassa közötti országút mellett fekvı település egykor fontos vámhely volt, a mőemlék-jellegő volt Kakas csárda (fogadó) épületében postaállomás is mőködött, segítve ezzel a kereskedelmet. Nagyboldogasszony római katolikus templom A templom a 14. században gótikus stílusban épült, az évek során többször átépítették, 1729-ben barokk stílusban, de megırizték a gótikára utaló támpillért és szentélyt. Tornya között épült. Elızetes bejelentéssel látogatható. Kossuth L. u. 1. Tel.: 06/ Kakas csárda Kakas csárda néven Kassa város építtette ezt a barokk stílusú fogadót az 1770-es években. A fogadónak több kiemelkedı, neves vendége is volt: 1809-ben Ferenc király és családja, 1815-ben Miklós cár szállt meg itt, amikor Bécs felé utazott. Késıbb az épület postaállomás is lett, Pest-Buda-Miskolc-Kassa országút részeként tıl ebben az épületben mőködött az Abaúji Múzeum, az itteni győjtemény az épület leromlott állapota miatt 2006-ban, a 38 km-re lévı Telkibányára került át, szintén Abaúji Múzeum néven. Az épületben jelenleg csak a helytörténeti győjtemény maradt (nincs kiállítva), illetve könyvtár és ifjúsági klub mőködik.

3 A ház oldalán emléktábla ırzi a holokauszt - ebbıl a házból elhurcolt - áldozatainak emlékét. További információk: Abaúji Múzeum 3896 Telkibánya Múzeum u. 15. abauji.forro@museum.hu abaujmuz@hermuz.hu évf. természetismeret, évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, illetve századi helytörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára. Holdfény Hotel Étterem Összes férıhely: 68 fı Fı u Tel.: (46) , (46)

4 Gibárt Közigazgatási rangja: község (népesség: 372 fı) A települést ma fıként az ipari mőemlékké nyilvánított törpe vízierımőve miatt keresik fel, de a szép, nyugalmas környezet is célpontja lehet a kirándulásnak, - a településen áthalad az országos kék túra útvonala. A környék már a 4. században lakott volt, ezt, az itt talált régészeti leletek tanúsítják. Elsı okleveles említése 1290-bıl való, (ahol Gybart-ként írják a település nevét). Minden korban fontos átkelıhely volt itt a Hernádon, az 1800-as évektıl vashíd köti össze a folyó két partját. Gibárt, Encstıl 3 km-re fekszik, 1984-tıl 2006-ig Encs része volt, segítve ezzel a nagyobb település várossá válásának folyamatát október 1-tıl azonban visszanyerte önálló községi jogát. A falu életét mindig is a Hernád közelsége határozta meg, fejlıdését segítette, olykor gátolta, mint például az 1952-es gátszakadás súlyos következményekkel járt a falu szempontjából, de a Hernád áradása szinte mindig gondot jelent az itt élık számára, ugyanakkor vizet, táplálékot, és megélhetést is biztosított. Megközelítése: Encstıl 3 km-re keletre, Encs és Abaújkér között. A törpe vízerımő 1903-ban épült a Hernádon, - a volt vízimalom helyén - a környék elsı elektromos áramfejlesztıje. A vízierımővet báró Harkányi János földbirtokos jajhalmi uradalmának ellátására hozta létre. Késıbb, ahogy az erımő erısödött, az uradalom ellátása mellett bevezették az áramot Abaújszántó, Tállya, Mád és Szerencs községekbe. Mivel a Hernádon ingadozott a vízmennyiség, az áramszolgáltatás is

5 idıszakos volt. Az emberek sokáig idegenkedtek ettıl az új dologtól, nehezen tudták elképzelni, hogy a víz hogyan képes megvilágítani otthonukat. Ma is üzemelı, hazánk legrégebbi magyar gyártású, többségében ma is eredeti alapgépeivel mőködı villamos energia termelı telepe. A vízerımő géptermében két darab, egyenként 250 kilowatt teljesítményő generátor található. A duzzasztómő és az erımő épülete klasszicizáló stílusban épült. Elızetes bejelentkezéssel látogatható. Gibárt, Petıfi u. Telefonszám:46/ csaba.kozak@sinergy.hu Fax:46/ Kapcsolattartó:46/ Mihály bácsi fája Régen a Hernád folyót galériaerdı kísérte, melynek nagy részét az idık során kivágták. Ennek az erdınek egyik maradványa a mai is látható 20 méter magas, 7-8 méter törzskerülető a szakemberek szerint 250 éves nyárfa. A legenda szerint a nevét arról az erdészrıl kapta, aki nem engedte kivágni ezt a szép, rég letőnt korok tanúfáját. Csoda, hogy a Hernádon rendszeresen bekövetkezı árvizeket ez a fa képes volt átvészelni a hosszú évek során. A híd elıtt (Encsrıl Gibártra) a folyó mentén balra, kb. 1-1,5 km-nyi járásra érjük el ezt a gyönyörő szürke nyárfát. A hídnál játszóteret és tőzrakó helyet találunk, ami jól szolgálja osztálykiránduláson a pihenést évf. természetismeret, évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, illetve századi helytörténettel és ipartörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.

6 Hernádbűd Közigazgatási rangja: község (népesség: 163 fı) A település a Hernád-völgy középsı részén található, 12 km-re Encstıl, a legközelebbi várostól. A falu határában lévı neolit kori földvár is bizonyítja, hogy itt már az ıskorban letelepedtek az emberek. A Hernád partján végzett ásatások tovább erısítették ezt a feltevést, hisz bronzkori tőzhelyre és tárgyakra bukkantak. További régészeti leletek (cserépedénybe helyezett vaskard, vaskés, lándzsák) pedig arról árulkodnak, hogy ezen a területen bányamőveléssel és vasgyártással foglalkozó gotinok laktak az i.e. 4. században. A falu elsı írásos említése 1246-ból való, egy többször átírt oklevélen olvasható - Bywd-Byd alakban. Az Árpád korban Bőd az Aba-nemzetség birtokához tartozott, a falu a Bődy család birtokához tartozott feltehetıen a településrıl vették fel a nevüket -, de 1348-ban érdemtelenség címén elvette tılük a király (késıbb sikerült visszavásárolniuk). Késıbb a török hadak gyakran háborgatták a falu lakóit, ezért egy részük elmenekült innen, de csökkentette az itt élık számát a Rákóczi szabadságharc idıszaka, és az 1711-es pestisjárvány is. A 18. század közepén Zemplénbıl református magyarokat telepítettek be, növelve ezzel a lakosság számát ben közel négyszáz lakosa volt, ez a szám az évek során nem emelkedett, sıt napjainkra jelentısen lecsökkent. A fı közlekedési út-, és vasútvonaltól 15, illetve 12 km-re fekszik, Ináncs és Encs felıl mellékúton közelíthetı meg. A legközelebbi vasútállomásra (Ináncs) buszjárat közlekedik. Református templom A 13. században épült román stílusú templomot az évszázadok során többször átépítették, míg elnyerte a mai formáját. Kapuja gótikus, a szószékkoronája 1753-ból, festett famennyezete 1766-ból származik. Rákóczi u. Tel: 06/ Parókia: Hernádszentandrás, Fı u. 70. Elızetes bejelentéssel látogatható.

7 Magaspart tanösvény Szép, két napos programot lehet szervezni a tanösvény végigjárására, szálláshelyként ajánljuk a Perén található kempinget (lásd Pere község leírásánál). A tanösvény útvonalának hossza 26 km (leágazásokkal együtt), szintemelkedés 380 méter. A tanösvény gyalogos végigjárása két nap, kerékpárral egy nap alatt is megtehetjük az utat. Állomások a tanösvényen: 1. Gata földvár 2. Kilátó és pihenıhely 3. Református templom 4. Református templom és a Bárczay-kastély 5. Földtani és geomorfológiai értékek (suvadás) 6. Kunhalom 7. Felsıdobsza várdomb 8. Református templom és a Bárczay általános iskola 9. Felsıdobsza vízierımő és régi malomépület 10. Hernádkércs, Magyar Szentföld 11. Turisztikai centrum és a református templom 12. Tájház 13. Római katolikus templom és Szent István szobor 14. Millenniumi emlékmő A tanösvény a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht pályázata támogatásával készült. Bıvebb információ és további túrajavaslat a környéken: évf. természetismeret, földrajz évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelemmel (különös tekintettel a folyók felszínformálásával és élıvilágával)foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.

8 Pere Közigazgatási rangja: község (népesség: 370 fı) A Hernád bal partján elhelyezkedı kis községben található diákbarát kemping és a tıle nem messze lévı panzió és étterem ideális helyszínt biztosít az osztálykirándulásokhoz, errıl a településrıl, mint bázishelyrıl érdemes bejárni az Encsi kistérséget, a tömegközlekedés is jól szervezhetı innen. Ezt a hangulatos, Hernád által határolt falut a török sem tudta sokáig bevenni, mivel a folyó jól védhetıvé tette a települést, így csak 1640 után került török kézre, de lakói ekkor már elmenekültek. A Thököly-féle felkelés és a Rákóczi szabadságharc eseményei ismét a lakhely elhagyására késztette az itt élıket, ezért késıbb ruszinokat telepítettek be, hogy visszatérjen az élet Perére. Ez a csöndes kis falu napjainkban szeretné minél jobban fejleszteni a faluba és a környékre irányuló turizmust. Bárczay-kastély A mőemlék jellegő épület 1830 körül épült klasszicista stílusban. A kastély arról a korszakról tanúskodik, mikor a település a Bárczay család birtokában volt. Jelenleg az épületben a polgármesteri hivatal és orvosi rendelı mőködik. A kastély elıtt az eredeti park maradványai láthatók.

9 Hernád-parti Kemping és Üdülıház A zárt kerten belül mőködı családias hangulatú üdülıház közvetlenül a Hernád partján található. Az épületben 26 fı elhelyezését tudják biztosítani egész évben. A kertben pedig idıjárástól függıen - 50 fı tud sátorozni. Jól felszerelt konyhája alkalmas az önellátás megszervezésére, de lehetıség van meleg étel rendelésére is, a közeli Aranyhordó Étterembıl, melyet itt helyben is fel tudnak tálalni. A kempingben egyaránt megtaláljuk a fedett közösségi beszélgetésre, vagy a szalonnasütésre, grillezésre kialakított teret. A kemping partszakasza lehetıséget biztosít vízitúráknál a csónakok kikötésére. A környék megismerésében, programszervezésben segítenek a kemping üzemeltetıi. Bıvebb információ a honlapjukon. Rákóczi út 20/B Telefon: 70/ Telefon, fax: 46/ info@hernad-party.hu évf. természetismeret, földrajz évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelemmel (különös tekintettel a folyók felszínformálásával és élıvilágával)foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára. Aranyhordó Panzió és Étterem Iskolás csoportok számára szállás-, és étkezési lehetıséget biztosítanak 70 fıig. Bıvebb információ a honlapjukon. Rákóczi u. 23. Tel: (46) , Fax: (46) info@aranyhordo.com