A romániai oktatás finanszírozása 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A romániai oktatás finanszírozása 1"

Átírás

1 Márton János A romániai oktatás finanszírozása 1 Tanulmányunk a romániai oktatás finanszírozását vizsgálja, megpróbálva feltárni a magyar nyelvű oktatás többségi állami költségvetésből történő finanszírozásának különböző vetületeit is. A vizsgálat három részt ölel fel: I. egy elméleti részt, amelynek keretében ismertetjük a romániai oktatás finanszírozására vonatkozó fontosabb jogszabályokat és a különböző finanszírozási módszertani rendelkezéseket, kitérve a kisebbségi (magyar nyelvű) oktatás finanszírozására vonatkozó rendelkezésekre; II. egy statisztikai részt, amelyben a romániai oktatás finanszírozására vonatkozó statisztikai adatokat ismertetünk; III. egy empirikus részt, amelyben egy magyar nyelvű iskola helyzetét elemezve, esettanulmány formájában bemutatjuk, hogy a gyakorlatban hogyan valósul meg az oktatás, azon belül pedig a kisebbségi oktatás finanszírozása. I. A romániai oktatás finanszírozásának jogi háttere A oktatás finanszírozásának kereteit, akárcsak az oktatás egészének működését Romániában az 1995/84-es számú, elfogadása óta többször is módosított oktatási törvény szabályozza. A törvény mind a közoktatás, mind a felsőoktatás működéséről rendelkezik. Az alábbiakban két különálló tanulmányrészben ismertetjük a közoktatás és a felsőoktatás finanszírozásának főbb elemeit az oktatási törvény, és más jogszabályok illetve módszertani dokumentumok tükrében. 1 A tanulmány a Szülőföld Alap támogatásával, az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet Pozíciók a változásban című kutatási programjában készült, október február közötti időszakban. A kutatás vezetője: Papp Z. Attila. A tanulmány rövidített változata A romániai közoktatás finanszírozása címmel megjelent a REGIO 2008/2-es számában. [1]

2 I.1. A romániai közoktatás finanszírozása A romániai közoktatás finanszírozása az utóbbi években szorosan összefügg az oktatás decentralizációjával. A decentralizáció az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások megkezdése után került előtérbe, az addig minden területen erősen centralizált Románia is kénytelen volt megbarátkozni az EU-ban már hosszú ideje működő gyakorlattal, amelynek alapelvét a helyi közösségeket érintő döntéshozatalnak a legalsóbb szinteken történő megvalósítása jelentette. Az európai decentralizációs elvekhez való igazodás Romániában a kezdeti években csak a jogszabályozás szintjén történő megfelelést jelentette, a gyakorlatban ez kevésbé mutatkozott. Az utóbbi években azonban fokozatosan egyre több területen így az oktatásban is sor került a decentralizáció elvének alkalmazására. I.1.1. Az oktatás decentralizációja Romániában A romániai decentralizációt előbb a 2004/339-es számú törvény, 2 majd az ezt hatályon kívül helyező 2006/195-ös törvény 3 szabályozza. A kerettörvényként elfogadott jogszabály az alsóbb közigazgatási szintek által gyakorolható hatáskörök három típusát különbözteti meg: a kizárólagos hatáskörök, amelyeket vagy kizárólag a települési (municípiumi, városi és községi) közigazgatási hatóságok, vagy kizárólag a megyei közigazgatási hatóságok gyakorolnak; a megosztott hatáskörök azokra a feladatokra utalnak, amelyeket a települési vagy a megyei közigazgatási hatóságok a központi közigazgatási hatóságokkal közösen gyakorolnak; a delegált hatásköröket a központi közigazgatási hatóságok utalják át a helyi közigazgatási hatóságoknak. A második típusú, megosztott hatáskörök között találhatók a közoktatásra vonatkozó hatáskörök. Eszerint a települési közigazgatási hatóságok a központi közigazgatással közösen gyakorolják az állami közoktatással kapcsolatos hatásköröket, kivéve a speciális oktatást. Ez utóbbi szintén a megosztott hatáskörök közé tartozik, viszont a megosztás nem a települési, hanem a megyei közigazgatási hatóságok és a központi hatóságok között működik. Az oktatás decentralizációjára azonban nem csupán a decentralizációs kerettörvény fent ismertetett része vonatkozik, hanem a decemberében a kormány által elfogadott, 2007 márciusában véglegesített, A közoktatás decentralizációjának stratégiája címet viselő 2 Lege-cadru nr. 339 din 12 iulie 2004 privind descentralizarea. (Publicat în Monitorul Oficial nr. 668 din 24 iulie 2004) 3 Lege-cadru nr. 195 din 22 mai 2006 privind descentralizarea. (Publicat în Monitorul Oficial nr. 453 din 25 mai 2006) [2]

3 dokumentum is. 4 A stratégia szerint a közoktatás decentralizációja az alábbi területeket érinti: tanterv (curriculum), humán erőforrás, vezetés és igazgatás, valamint finanszírozás. Az alábbiakban az utóbbival foglalkozunk bővebben. A közoktatás-finanszírozás decentralizációja alapjaként a dokumentum az alábbi négy elvet nevezi meg: átláthatóság, méltányosság, adekvátság és előreláthatóság. E négy elv a stratégia szerint alábbi cselekvési irányvonalak révén kerül megvalósításra: i. Az Oktatási és Kutatási Minisztérium nyilvános felelősséget vállal az oktatásra, mint nemzeti prioritásra nézvést. ii. Az oktatás finanszírozása egy finanszírozási képlet alapján történik, a tanulók létszámából, az oktatási szintekből és típusokból, a diákok, iskolák, közösségek sajátos szükségleteiből, valamint a humán erőforrásra vonatkozó országos prioritásokból kiindulva. iii. A pénzalapok kiutalását a döntéshozók minden szinten nyilvánosságra hozzák. iv. A pénzügyi mechanizmusok koherensek és stabilak lesznek, oly módon, hogy az érdekelt tényezőknek lehetővé tegyék a költségvetés megtervezésében, végrehajtásában és monitorizálásában való részvételt. v. A pénzügyi kiutalásokat hivatalos és nyilvános statisztikai adatokra alapozzák. vi. Az oktatásra szánt pénzalapokat az állami költségvetésből oltatási támogatás (grant) formájában osztják szét. vii. Egy központi, 1%-os tartalékalap létrehozása az egyes pénzügyi sokkhatások elkerülése/enyhítése érdekében, amelyet az Oktatási és Kutatási Minisztérium javaslata szerint osztanak szét, a minisztériumok közötti konzultációt követően. viii. A finanszírozási képletek változatainak szimulációja (tesztelése), az eredmények, hiányosságok és azok okainak ismertetése a év során, továbbá nyilvános konzultáció a finanszírozási képlet véglegesítése céljából. A decentralizációs stratégia említést tesz a közoktatás finanszírozásának forrásairól és összetevőiről. Eszerint a közoktatás finanszírozása elsősorban az alábbi négy forrásból történik: állami költségvetés, a megyei önkormányzati költségvetés, a helyi (települési) önkormányzati költségvetés, valamint az oktatási intézmények saját jövedelmei. A közoktatás finanszírozási költségei az alábbi három költségtípusból tevődnek össze: 5 4 Ministerul Educaţiei şi Cercetării: Strategia descentralizării învăţământului preuniversitar adoptatő prin Memorandum al Guvernului României în decembrie 2005 actualizare martie 2007 (Forrás: A honlap letöltésének időpontja: október A három finanszírozási típus részletesebb kifejtését lásd később, az oktatási törvény finanszírozási előírásainak ismertetése során. [3]

4 alapfinanszírozás; kiegészítő finanszírozás; kiegyenlítő finanszírozás. I.1.2. A közoktatás finanszírozásának jogi háttere Amint azt korábban említettük, a romániai oktatás működését beleértve a közoktatást is, és ezáltal nyilván finanszírozásának alapvető kereteit is az 1995/84-es számú közoktatási törvény szabályozza. A törvényt elfogadása óta többször is módosították, az oktatási reform célkitűzéseinek megfelelően. Egyik legjelentősebb módosítás-csomag a 2004/354-es számú törvény által került be az oktatási törvény szövegébe. A 2004/354-es számú törvény értelmében a közoktatási intézmények működését illetően a következő átszervezésre kerül sor: a 200 fő alatti létszámmal rendelkező iskolák, valamint a 100 fő alatti létszámmal rendelkező óvodák megszűnnek önálló jogi személyiségként működni. Ezeket újjászervezik valamely, ugyanazon fenntartó hatóság (általában önkormányzat) hatáskörében működő másik, önálló jogi személyiséggel rendelkező oktatási intézmény keretében. Kivételes esetben az önkormányzatok, az Oktatási és Kutatási Minisztérium jóváhagyásával, elfogadhatják a 200/100 tanuló/óvodás alatti létszámmal működő intézmények önálló jogi státusát. A módosított oktatási törvény (170. szakasz 1. bekezdés) rendelkezik arról is, hogy az állami közpénzekből az oktatás számára a bruttó hazai össztermék (GDP) legkevesebb 4%-át kell biztosítani, továbbá biztosítani kell a költségvetési kiutalások mértékének évenkénti növelését is, oly módon, hogy ez 2007-re elérje a GDP legkevesebb 6%-át. Az oktatási törvény értelmében az állami közoktatási intézmények fő finanszírozási forrását az állami költségvetésből az önkormányzatok számára kiutalt pénzalapok jelentik. Ezekből a pénzalapokból gondoskodnak az önkormányzatok a területi-közigazgatási vonzáskörzetükbe tartozó közoktatási intézmények fenntartásáról. A törvény szerint a finanszírozás magában foglalja az alapfinanszírozást és a kiegészítő finanszírozást. 6 Az alábbiakban ismertetjük a közoktatás költségvetését alkotó finanszírozási típusokat: Az alapfinanszírozás 7 a diáklétszámmal arányosan a standard költségeket és megkülönböztető koefficienseket jelenti, amelyek fedezik a személyzeti kiadásokat, a napi anyagi költségeket, valamint az eszközjellegű és a továbbképzési költségeket (kivéve 6 Az oktatási törvény nem tesz említést a kiegyenlítő finanszírozásról, azonban a decentralizációs stratégia ezt is megemlíti, így a másik két finanszírozási típus részletesebb ismertetésekor erre is kitérünk majd. 7 Finanţare de bază. [4]

5 közvetlenül az állami költségvetésből finanszírozott programokat). Ez biztosítja a közoktatási folyamat normális keretek közötti, az országos szabványok szerinti működését. Az alapfinanszírozást a helyi önkormányzatok költségvetéséből biztosítják, amelynek fő forrásait az állami költségvetés és a helyi költségvetésből származó egyéb jövedelmek jelentik. Az oktatási alapfinanszírozás kiszámításához alapul az egy tanulóra/óvodásra eső standard költség szolgál. Ezt minden oktatási szint, szakirány és szakterület esetében a létező tisztségek/katedrák számától, az oktatás nyelvétől, az oktatási és szakképzési folyamat minőségétől, az intézményi menedzsmenttől, az oktatás sajátosságaitól és a működési környezettől (város/falu) függően állapítja meg a Közoktatás Finanszírozásának Országos Tanácsa, 8 az Oktatási és Kutatási Minisztérium által kidolgozott és kormányhatározattal jóváhagyott módszertanban szereplő mutatók alapján. A minisztérium a mutatókat társadalmi partnerekkel és a helyi közigazgatási egységekkel konzultálva állapítja meg. Az alapfinanszírozáshoz szükséges pénzalapok kiszámításakor egy ún. finanszírozási képletet használnak, amely figyelembe veszi az egy tanulóra/óvodásra eső standard költség mellett az illető intézményben tanuló diákok/óvodások számát, valamint a különböző korrekciós tényezőket, amelyek függnek az illető térség diáksűrűségétől, a különböző hátrányok súlyosságának mértékétől és más tényezőktől. Az alapfinanszírozás természetesen annak az oktatási intézménynek jár, ahová az illető tanuló/óvodás be van iratkozva. A kiegészítő finanszírozás 9 pénzalapjait nem feltétlenül határozza meg a beiskolázott diákok száma; ezeket a szociális és az oktatási folyamathoz kapcsolódó más költségek jelentik. Ezt a helyi költségvetésből és különböző más forrásokból biztosítják; és a következő költségtípusokat tartalmazza: befektetések és általános javítások; az iskolai kollégiumok (bentlakások) és étkezdék támogatása; a diákok országos értékelésének és vizsgáinak költségei (kivéve az állami költségvetésből finanszírozott költségeket); a diákok ösztöndíjköltségei; a diákok számára nyújtandó szociális támogatások; a diákok szállításának költségei; az oktató- és kiegészítő-személyzet ingázási költségei, beleértve a törvény szerint évente hat alkalommal biztosítandó kedvezményes vasúti utazást; 8 Consiliul Naţional de Finanţare a Învăţământului Preuniversitar. 9 Finanţare coplementară. [5]

6 az oktatási intézmény alkalmazottai kötelező időszakos orvosi vizsgálatainak (ellenőrzésének) költségei (kivéve az állami költségvetésből finanszírozott költségeket); iskolai versenyek és oktatási, kulturális-művészeti, turisztikai tevékenységek költségei; nemzetközi finanszírozásból megvalósított országos programok társfinanszírozása. A kiegészítő finanszírozást a helyi költségvetésből utalják ki az oktatási intézmények számára, erre maguk az intézmények tesznek megalapozott javaslatot szükségleteik függvényében. A kiegyenlítő finanszírozás 10 pénzalapjait különböző programok alapján utalják ki, és ezek olyan forrásokat jelentenek, amelyek az alábbi tényezők által meghatározott pluszköltségeket hivatottak fedezni: a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok iskoláztatása; a rendszerből való korai kilépésre hajlamos diákoknak és fiataloknak a rendszerbe való bevonása és ott-tartása; fogyatékkal élő és szociálisan hátrányos helyzetű diákok pluszköltségei; különleges tanulási képességekkel rendelkező diákok ösztönzése; egyes alternatív oktatási programokban (Waldorf, step-by-step stb.) résztvevő diákok iskoláztatása. Az alapfinanszírozás és a kiegészítő finanszírozás összegét az oktatási intézmény igazgatója és a helyi közigazgatási egység polgármestere között megkötendő szerződés alapján folyósítják, amelyet legkevesebb 30 nappal a helyi költségvetés elfogadása után meg kell kötni. A két típusú finanszírozásnak megfelelő pénzösszegeknek szerepelniük kell a bejöveteli és kiadási költségvetésben, amit évente minden oktatási intézménynek el kell készítenie. Az iskolák szintjén a decentralizáció feltételezi a következő tényezők az iskola vezetőségének hatáskörébe történő utalását: a) a költségvetés megtervezése; b) a költségvetés végrehajtása, kivéve a beruházásokat, amelyek a helyi önkormányzat hatáskörében maradnak; c) a források bővítése az iskola saját jövedelmeiből, és ezek független felhasználása. Az oktatásfinanszírozás mechanizmusát az intézmények költségvetésének meglapozása, jóváhagyása és kiutalása sajátos törvények és módszertanok alapján valósítják meg, 10 Finanţare compensatorie. [6]

7 amelyeket az Oktatási és Kutatási Minisztérium és alárendelt szakintézményei, valamint a Közpénzügyi Minisztérium dolgozzák ki. Amint azt korábban ismertettük, a romániai közoktatásnak négy fő finanszírozási forrása van. A legjelentősebb forrást az állami költségvetésből a helyi önkormányzatok, és azok által az iskolák számára kiutalt pénzalapok képezik, ebből finanszírozzák az oktatás működésének legfontosabb kiadásait. Emellett azonban vannak kizárólag az állami, illetve megyei költségvetésből finanszírozott tevékenységek és kiadások, illetve az iskolák is rendelkezhetnek saját bevételekkel. Az alábbiakban bővebben kitérünk ezekre a költségtípusokra. Az állami költségvetésből az Oktatási Minisztériumon keresztül kerülnek finanszírozásra a következő tevékenységek: a román kormány és nemzetközi intézmények által társfinanszírozott projektek önrésze, valamint az illető projekteknek megfelelő külső hitelek részletei; a Moldva Köztársaságbeli és más külföldi diákok ösztöndíjai, valamint a külföldön tanuló román állampolgár diákok ösztöndíjai; az országos értékelések és vizsgák költségei; az oktató- és kiegészítő-személyzet továbbképzési költségei, valamint az oktatói tisztségek betöltésére szervezett versenyvizsgák költségei; a kötelező oktatás tankönyveinek költségei, valamint az anyagi nehézségekkel küzdő középiskolai tanulók tankönyveinek költségei; egyéves vagy többéves, a kormány által jóváhagyott, befektetési, modernizálási és fejlesztési programok költségei, amelyek magukban foglalják az oktatási intézmények anyagi alapjainak fejlesztését, az iskolák rehabilitációját és felszerelését; egyes országos szociális védelmi programok finanszírozási költségei; a diákok számára szervezett tantárgy- és foglakozási versenyek, műszaki-alkalmazott, tudományos, alkotó-versenyek, kulturális-művészeti versenyek és fesztiválok, iskolai sportbajnokságok és versenyek költségei, amelyek országos és nemzetközi részvétellel járnak, továbbá a nemzetközi tantárgyversenyek költségei. A felsoroltak mellett van néhány olyan költség, ami nem minden esetben közvetlenül az oktatási intézményekhez kapcsolódik, viszont finanszírozásuk szintén az állami költségvetésből, az Oktatási és Kutatási Minisztérium közvetítésével valósul meg: [7]

8 az iskolai tanfelügyelőségek, a pedagógus-testületek házai, a gyerek és diákpaloták és klubok, pszichopedagógiai központok és kabinetek, logopédiai központok, iskolai kabinetek, sport és iskolai egyesületek működési költségei; a Közoktatás Finanszírozásának Országos Tanácsa működési költségei. Szintén állami költségvetésből kerülnek finanszírozásra a diákok kedvezményes vasúti szállításából adódó költségek: ezt azonban egy másik, a Szállítási, Építkezési és Turisztikai Minisztérium költségvetéséből fedezik. A megyei önkormányzatok költségvetéséből elsősorban a speciális oktatás költségeit finanszírozzák, valamint a megyei tantárgyversenyek és iskolai versenyek megszervezéséhez szükséges költségeket. A megyei önkormányzatok a befizetett jövedelemadóból rendelkezésükre álló alapokból elkülönített további pénzösszegeket utalhatnak ki az oktatási intézmények finanszírozására. A közoktatási intézmények saját jövedelemmel is rendelkezhetnek. Ez nem csökkenti az alapfinanszírozás és a kiegészítő finanszírozás mértékét. A saját jövedelmek mellett az intézmények más forrásokból is részesülhetnek: juttatások, adományok, szponzortámogatások és adók jogi vagy magánszemélyek részéről. A fenti forrásokból szerzett összegeket teljes mértékében az illető oktatási intézmény szintjén használják fel akár a fizetésalap növelésére is, anélkül, hogy ebből az állami vagy helyi költségvetésbe be kellene fizetni, és ez befolyásolná a költségvetésből az iskolák részére kiutalandó összegeket. A felsorolt költségtípusok mellett a közoktatási intézmények és diákjaik más anyagi jellegű juttatásokban is részesülhetnek, a következőképpen: az óvodások és diákok ingyenes orvosi és pszichológiai ellátásban részesülnek az iskolai orvosi és pszichológiai rendelőkben, valamint az állami poliklinikákon és kórházi egységekben; a diákok 50%-os kedvezményben részesülnek a felszíni és földalatti helyi közlekedési eszközökön, valamint a belföldi közúti, vasúti és vízi szállítási eszközökön a naptári év teljes időszakában; az árva vagy intézetből származó gyerekek számára 100% a kedvezmény; a diákok 50%-os kedvezményben részesülnek múzeumokban, illetve az állami intézmények által szervezett koncerteken, színházi és operaelőadásokon, filmvetítéseken és más kulturális vagy sportrendezvényeken; az iskolán kívüli tudományos, technikai kulturális-művészeti és sporttevékenységek, valamint a kiváló teljesítményre képes diákok tevékenységeit, valamint az alkotó-, sport- és [8]

9 pihenőtáborokat az országos költségvetésből finanszírozzák, az Oktatási és Kutatási Minisztérium által megállapított normák alapján. I.1.3. A közoktatás finanszírozásának módszertana A részletes elméleti/jogszabályi ismertetés után megpróbáljuk gyakorlati(bb) megközelítésből is feltárni a közoktatás finanszírozását. Ezt a különböző keretjogszabályokon kívül jelenleg konkrétan két dokumentum szabályozza: a 2001/538-as kormányhatározattal elfogadott Az állami közoktatás finanszírozásának módszertani előírásai, valamint a 2004/2192-es kormányhatározattal elfogadott Az állami közoktatási intézmények finanszírozásának és szervezésének módszertani előírásai. Az első dokumentum érvényes a közoktatási intézmények többségére, míg utóbbit az ún. cölöp-megyék 11 közoktatási intézményei esetében alkalmazzák. A két említett normaszöveg mellett azonban létezik egy módszertani dokumentum is, amelyet a Közoktatás Finanszírozásának Országos Tanácsa dolgozott ki: Standard költségek, az közoktatási intézmények finanszírozási pénzalapjainak elosztási képletei és mutatói. Az alábbiakban e három dokumentumot alapul véve ismertetjük a közoktatási finanszírozás jelenleg érvényben levő módszertani vetületeit. A jelenleg érvényben levő rendelkezések mellett azonban kidolgozásra került egy új finanszírozási módszertan is, amelyet a decentralizációs stratégia szerint előbb a cölöpmegyékben, majd a többi megyében is alkalmaznak, ennek alapja pedig az ún. fejkvótarendszer, amelyről más korábban az oktatási törvény ismertetésekor is szó esett. Jóllehet ez utóbbi finanszírozási módszertannak számos vitatott eleme van, és a benne foglalt mutatók és azok értéke még egyeztetések tárgya lehet és változhat, ismertetését fontosnak tartjuk, ugyanis a most érvényben levő finanszírozási rendszerhez képest egy új koncepciót fog jelenteni, és alkalmazására valószínűleg a közeljövőben sor fog kerülni. 11 A cölöp-megyék (judeţe-pilot) azok a megyék, amelyeket a kormány jelölt színhelyül ki az oktatás decentralizációs stratégiája életbe ültetésének első, kísérleti szakaszában. Ezekben a megyékben szám szerint nyolcban sor kerül a decentralizációs stratégia alkalmazására, tesztelésére, míg az ország többi megyéjében a korábbi módszertan szerint szerveződik az oktatás. A cölöp-megyékben szerzett tapasztalatok alapján történik a decentralizációs stratégia korrigálása és véglegesítése, majd ezután kiterjesztik alkalmazását az ország összes megyéjére és közoktatási intézményére. A nyolc cölöp-megye: Brăila, Kolozs, Dolj, Hargita, Iaşi, Neamţ, Szeben és Szatmár. [9]

10 A. A közoktatás finanszírozása a gyakorlatban a jelenleg érvényben levő módszertan a). Az első ismertetett dokumentum tehát a 2001/538-as kormányhatározattal 12 elfogadott Az állami közoktatás finanszírozásának módszertani előírásai című. A dokumentum szerint 2001-től kezdődően a közoktatási intézmények finanszírozása a helyi közigazgatási hatóságok költségvetéséből történik, kivéve azokat a költségtípusokat, amelyeket továbbra is az állami költségvetésből finanszíroznak. Ez utóbbiak: a román kormány által társfinanszírozott, december 31-én már folyamatban levő reformprojektek helyi összetevője; a Moldva Köztársaság-beli diákok, és a külföldön tanuló romániai diákok ösztöndíjai; a vizsgák, versenyek és országos tantárgyversenyek megszervezése; a pedagógusok továbbképzési költségei; diákklubok, -táborok, pedagógustestület házai és tanfelügyelőségek költségei. Az alábbiakban az oktatási intézmények költségvetésének kidolgozásával, elfogadásával és alkalmazásával kapcsolatos módszertani előírásokat mutatjuk be. Az oktatási intézmények költségvetésének kidolgozása A módszertan szerint az összes önálló jogi személyiséggel rendelkező közoktatási intézménynek kötelező kidolgozni a saját költségvetését. A falusi környezetben működő, önálló jogi személyiséggel nem rendelkező iskolák költségvetését az ugyanazon területiközigazgatási egységben működő önálló iskola költségvetésébe foglalják bele. A költségvetés alapját az alábbiak képezik: a diákok/óvodások számával arányos finanszírozás, a személyzeti, tankönyv- és ösztöndíjköltségek fedezésére; kiegészítő költségek, különböző anyagi és szolgáltatási kiadásokra, valamint felújításokra. Az iskola költségvetéséhez mellékletben szükséges csatolni a költségvetésen kívüli tevékenységek kiadásait, valamint a kollégiumok és étkezdék kiadási és bevételi költségvetését. A költségvetést az oktatási intézmények vezetői dolgozzák ki különböző fizikai- és értékmutatók alapján, amelyek tükrözik az iskola reális finanszírozási szükségleteit, és szem előtt tartják az intézmény létező anyagi bázisának a maximális hatékonysággal történő kihasználását is. Ugyanakkor szem előtt kell tartaniuk azt is, hogy a költségvetési év 12 Hotărâre a Guvernului nr. 538 din 7 iunie 2001 privind aprobarea Normelor metodologice pentru finanţarea învăţământului preuniversitar de stat. (Publicat în Monitorul-Oficial nr. 329 din 19 iunie 2001). [10]

11 nem egyezik meg a tanév szerkezetével, hanem tartalmazza az egyik tanév utolsó néhány hónapját, a következő tanév első néhány hónapját és a szünidőket. Azokat a mutatókat, amelyek alapján kidolgozásra kerülnek az egyes közoktatási intézmények költségvetései, a Közoktatás Finanszírozásának Országos Tanácsa 13 dolgozza ki és terjeszti az Oktatási és Kutatási Minisztérium elé, továbbá szintén a CNFIP tesz javaslatot az egy diákra/óvodásra jutó évi átlagos irányadó költségek 14 nagyságára is, oktatási szint, szakirány és szakterület függvényében. Miután ezek az értékek a minisztérium szintjén elfogadásra kerülnek, továbbítják őket a megyei tanfelügyelőségekhez. A tanfelügyelőségek szintjén létrejön az oktatási intézmények évi átlagos költségvetésének megállapítására egy bizottság, amely a megye területén működő összes állami közoktatási intézmény esetében elemzi a beszolgáltatott adatokat diáklétszám, személyzeti, tankönyv és ösztöndíjkiadások szükségletei, majd objektív és megalapozott módon megállapítja az egy diákra/óvodásra eső éves irányadó költséget. Az oktatási intézmény szintjén a diáklétszámmal arányos finanszírozás költségvetésének kidolgozásakor a szükséges pénzösszegeket a diáklétszám, oktatási szakterület, és az egy diákra/óvodásra eső évi átlagos irányadó költség alapján számolják ki. Minden intézmény, a költségvetés kidolgozásának szakaszában az osztályok számát figyelembe vevő becsült diáklétszámmal dolgozik. A kiegészítő finanszírozás a közoktatási intézmény kiadási szükségletei alapján kerül megállapításra. Az intézmény indoklással megalapozott javaslatára a helyi önkormányzatok belefoglalják költségvetésükbe az anyagi költségeket és a különböző szolgáltatások ellenértékének költségeit, valamint a felújítási költségeket. Az állami és helyi költségvetésből származó pénzforrásokon kívül az intézmények saját, ún. költségvetésen kívüli bevételekre is szert tehetnek. Ezek a következő tevékenységekből származhatnak: termelés (iskolai műhelyek és mezőgazdasági farmok stb.) és szolgáltatás (szakképzési tevékenységek, informatika és idegennyelv-tanfolyamok stb.); magán- és jogi személyektől igényelt illetékek (felvételi vizsga díja és más vizsgadíjak; oklevelek kibocsátásának díjai, amelyet a tanfelügyelőségekkel közösen állapítanak meg; magán- és jogi személyek által igényelt tanfolyamok részvételi díjai, amelyek legkevesebb a tanfolyam megszervezésének költségeit fedezniük kell stb.); 13 Consiliul Naţional pentru Finanţarea Învăţământului Preuniversitar (CNFIP). 14 Costurile medii anuale orientative pe elev/preşcolar. [11]

12 az iskolához tartozó ingatlanok felületeinek bérbeadása, amelyekhez kötelező módon hozzáadódik ezek fenntartásának és a használt eszközöknek a költségei; magán- és jogi személyek adományai; szponzorbevételek és más bevételek. A költségvetésen kívüli tevékenységek kiadásait szintén bele kell foglalni a költségvetésbe, tételesen felsorolva. A költségvetésen kívüli tevékenységek bevételei és kiadásai közötti különbözetet az oktatási intézmények szükségleteiknek megfelelően használhatják fel, más kiadásaik fedezésére. Az oktatási intézmények költségvetésének bemutatása és elfogadása Az költségvetést első szakaszban a helyi önkormányzati költségvetés, majd az állami költségvetés tervezési szakaszában fogadják el, végleges formáját az állami költségvetés elfogadásakor nyeri el, és a helyi költségvetés elfogadása során kerül sor tényleges jóváhagyásra. Tehát az oktatási intézmény költségvetése oda-vissza megjárja ugyanazt az utat, a helyi önkormányzati költségvetéstől az állami költségvetésig, amíg végleges formájában elfogadásra kerül. Ugyanez a helyzet áll elő a költségvetés-kiigazítások esetében is. A közoktatási intézmények vezetői az általuk kidolgozott költségvetést a megfelelő indoklással kísérve bemutatják a helyi önkormányzatoknak a helyi és állami költségvetéstervezet kidolgozásának szakaszában. Az állami költségvetés kidolgozása után a megyei önkormányzatok, a közpénzügyi hatóságokkal és tanfelügyelőségekkel közösen szétosztják az egyes helyi önkormányzatoknak az állami költségvetésből számukra elkülönített pénzösszegeket, ezeken belül külön szerepelnek az oktatásfinanszírozásra jóváhagyott pénzösszegek. A helyi önkormányzatok a megyei önkormányzatokon keresztül számukra leosztott pénzösszegek alapján, a kiegészítő finanszírozáshoz szükséges pénzösszegek hozzáadása után az oktatási intézmények tudomására hozzák az elfogadott költségvetéseket. A finanszírozás során felmerülő problémák megoldására az oktatási intézmények és a megyei tanfelügyelőségek a helyi önkormányzatokkal közösen próbálnak megoldást keresni. Az oktatási intézmények költségvetésének végrehajtása Az oktatási intézmények költségvetésének megvalósításához szükséges pénzösszegeket a helyi közpénzügyi hivatalokon keresztül folyósítják. Az iskolák vezetőinek minden hónap 20. napjáig le kell tenniük igénylésüket a következő hónap költségvetési szükségleteinek fedezésére vonatkozó pénzösszegeket illetően. [12]

13 A pénzek folyósítása az oktatási intézmények részére különböző törvényes dokumentumok (fizetési jegyzék, megrendelések, szerződések stb.) alapján történik. Az oktatási intézményeknek szemeszterenként és évente beszámolót kell készíteniük a költségvetés végrehajtására vonatkozóan, amellett pedig a megyei tanfelügyelőségeket is tájékoztatják az illető szemeszterre/évre vonatkozóan a költségvetés végrehajtásának helyzetéről. A tanfelügyelőségek ezeket az adatokat összesítik és továbbítják a CNFIP-nek, amely egyrészt ellenőrzi a költségvetés végrehajtásának módját, másrészt pedig az egyes kockázati tényezőket és azok okait. Az elemzések alapján a CNFIP szemeszterenként/évente jelentést tesz az Oktatási és Kutatási Minisztériumnak, amelyben javaslatokat fogalmaz meg a közoktatás finanszírozásának és a költségvetés végrehajtásának javítása érdekében. A fent ismertetett finanszírozási módszertan összefoglalásként a tanulmány 1. sz. mellékletében egy folyamatábrát ismertetünk, amelyben az oktatási intézményeknek járó pénzalapok elosztását mutatjuk be, a 2004/354-es törvénnyel szabályozott módosítások alapján, és amely módszert az ország legtöbb oktatási intézményében alkalmazzák. b.) A második ismertetésre kerülő dokumentum a 2004/2192-es kormányhatározattal 15 elfogadott Az állami közoktatási intézmények finanszírozásának és szervezésének módszertani előírásai címet viselő módszertani szabályozás. A kormányhatározat szerint jelen módszertani előírást a pénzügyi évtől kezdődően alkalmazzák a cölöp-megyék állami közoktatási intézményeiben. A korábban ismertetetett módszertani előíráshoz képest, ez a módszertani előírás számos részletkérdést újradefiniál, kezdve az oktatási intézmények szervezési és működési keretétől, a finanszírozás forrásokon keresztül a finanszírozási rendszer egészéig. Az alábbi néhány bekezdésben azokat a fontosabb részleteket mutatjuk be, amelyek az előzőleg ismertetett módszertanhoz képest új elemeket tartalmaznak. Az oktatási intézmények gazdasági-pénzügyi és igazgatási szervezése, a humánerőforrással és a személyzet bérezésével kapcsolatos politikák A módszertani előírások első szakaszában meghatározásra kerül az állami közoktatási intézmény fogalma: ez megegyezik az oktatási törvényben is ismertetett feltételek szerint szerveződő intézménnyel, amelynek az önálló jogi személyiséghez rendelkeznie kell 200 fős diák-, illetve 100 fős óvodás-létszámmal. 16 Az intézmény vezetését a vezetőtanács látja el, 15 Hotărâre a Guvernului nr din 30 noiembrie 2004 pentru aprobarea Normelor metodologice privind finanţarea şi administrarea unităţilor de învăţământ preuniversitar de stat. (Publicat în Monitorul-Oficial nr. 66 din 19 ianuarie 2005). 16 A továbbiakban, jelen módszertani előírások ismertetése során az oktatási intézmény (vagy iskola/óvoda) megnevezést a 200/100 fős létszámkeretet elérő, tehát önálló jogi személyiséggel rendelkező intézményekre [13]

14 amelynek elnöke az intézmény igazgatója, ő tölti be a végrehajtó vezetői tisztséget is. Az iskola vezetőtanácsának tagjai: iskolaigazgató, a helyettes iskolaigazgató, a helyi önkormányzat képviselője, a polgármester képviselője, a szülők képviselője, 1 5 pedagógus, a helyi gazdasági társaságok képviselője és egy felső tagozatos diákképviselő. Ilyenképpen az intézmény nagyságától függően az igazgatótanács 9 15 tagú lehet. Az iskola vezetését összehangoló igazgató 4 éves menedzseri szerződés alapján végzi munkáját, amelyet a megyei tanfelügyelőség köt meg vele. Az iskola vezetőtanácsa több hatáskörrel is rendelkezik. Ezek közül az alábbiak kapcsolódnak közvetlenül az iskola költségvetéséhez és finanszírozásához: az éves beiskolázási, tisztségjegyzék- és költségvetési tervek láttamozása; az iskolaigazgató által az éves költségvetés kiigazítására megfogalmazott javaslatok láttamozása; az éves költségvetés-kiigazítás során az alapfinanszírozásra kiutalt pénzösszegek kiadási tételek szerinti elosztásának jóváhagyása, az igazgató javaslatára. A vezetőtanácshoz hasonlóan, az oktatási intézmény vezetője is rendelkezik az iskola finanszírozásával és költségvetésével kapcsolatos hatáskörökkel. Ezek a következők: kidolgozza az intézmény éves beiskolázási és költségvetési tervezeteit; biztosítja az iskola vagyonának védelmét és az azzal történő megfelelő gazdálkodást; javaslatot tesz az igazgatótanácsnak az év folyamán szükségessé váló költségvetési kiigazításokra, a globális arányos finanszírozás vagy a kiegészítő finanszírozás bevételeinek/kiadásainak csökkenése/növekedése következtében; felel a fő hitelutalványozó 17 itt az iskola finanszírozását biztosító intézményekről van szó előtt az iskola pénzügyi menedzsmentjének végrehajtásáról. Mind a vezetőtanács, mind az iskolaigazgató többi általunk nem ismertetett hatáskörei általában igazgatási és humánerőforrás-menedzsmenttel kapcsolatos kérdésekre vonatkoznak. Az iskola finanszírozásával szorosan összefüggő kérdés a pedagógusok és a kisegítőszemélyzet bérezése. Ez képezi ugyanis az iskola költségvetésének legjelentősebb részét. Az oktató és kisegítő-személyzet bérjegyzékét az intézmény igazgatóhelyettese állítja össze, az iskolaigazgató, illetve az igazgatótanács láttamozza, majd a megyei tanfelügyelőség feladata annak jóváhagyása. vonatkoztatjuk. Amennyiben önálló jogi személyiséggel nem rendelkező intézményekre vonatkozó előírást ismertetünk, arra külön felhívjuk a figyelmet. 17 Ordonator principal de credite. [14]

15 Az oktatószemélyzet alkalmazása az iskola vezetőtanácsának hatáskörébe tartozik, azonban a bérezést az 1997/128-as számú, módosított, az oktatószemélyzet jogállásáról szóló törvény szabályozza, tehát központi szintű rendelkezésről van szó. Az oktatási intézmények finanszírozási forrásai, a finanszírozási rendszer és az elosztási mutatók, valamint a közoktatás finanszírozásában szerepet vállaló szaktanácsadó testületek Amint azt korábban már említettük, az oktatási intézmények két fő finanszírozási forrása az állami költségvetés és a helyi önkormányzatok költségvetése. Emellett az oktatási intézményeknek lehetnek saját bevételi forrásai is. A két fő költségvetési forrásból finanszírozott tevékenységek eloszlása megegyezik az oktatási törvényben szabályozottakkal. Szintén az oktatási törvény megfelelő rendelkezéseinek ismertetésekor mutattuk be, hogy a különböző forrásokból származó pénzösszegek mire költhetők el, az alapfinanszírozás és a kiegészítő finanszírozás körébe mely tevékenységek tartoznak. Ezek újbóli ismertetését nem tartjuk szükségesnek. Az alapfinanszírozásra kiutalt pénzösszegekkel az oktatási intézmény igazgatója gazdálkodik. Amennyiben az iskolának az alapfinanszírozási költségvetés egyes területein megtakarításokat sikerül megvalósítani, azok az iskola vezetőtanácsa és a helyi önkormányzat jóváhagyásával az alapfinanszírozás más területeire is elkölthetők. Ezek a megtakarítások nem befolyásolják az oktatási intézménynek jogosan járó többi költségvetési források kiutalását, tehát az iskola ilyen esetekben nem részesül kevesebb támogatásban. A kiegészítő finanszírozás az oktatási intézmények javaslatára, saját szükségleteiknek megfelelően történik, a szükséges pénzösszegeket a különböző finanszírozó intézmények állam, helyi önkormányzat, gazdasági társaságok igazoló dokumentumok alapján utalják ki. A közoktatásnak szánt pénzalapok elosztása különböző mutatók alapján történik, amelyeket az egyes finanszírozási szinteken alkalmaznak. Három ilyen szintről beszélhetünk: i. Központi szint Ezen a szinten költségvetési törvény révén az oktatás alapfinanszírozására a megyéknek elkülönített pénzösszegeket az alábbi mutatók szerint osztják el: diáklétszám oktatási szintenként és profilonként, városi/falusi környezet szerint; egy városi gimnáziumi diákra eső standard költség; korrekciós koefficiensek oktatási szintenként és profilonként, városi/falusi környezet szerint. ii. Megyei szint [15]

16 A megyei önkormányzatok továbbosztják a helyi önkormányzatoknak az állami költségvetésből kiutalt pénzösszegeket, kiegészítve ezt a jövedelemadókból elkülönített egyéb pénzösszegekkel. Az elosztásnál alkalmazott mutatók, a három korábbi a központi szint esetében ismertetett mutatón kívül a következők: a törvény által előírt létszámnál kevesebb diákkal/óvodással működő intézmények hányada; a más nemzetiségekhez tartozó és az osztálylétszámot befolyásoló diákok/óvodások száma. A jövedelemadókból származó pénzösszegeket a hátrányos helyzetű vidékek önkormányzatai és/vagy azok az önkormányzatok kapják meg, amelyek vonzáskörzetében más településekről származó diákokat beiskoláztató középiskolák működnek. iii. Helyi szint A helyi önkormányzatok a vonzáskörzetükben működő közoktatási intézmények finanszírozását szintén különböző mutatók alapján állapítják meg. Ezek közül az első három megegyezik a központi és megyei szint esetében is alkalmazott első három mutatóval, nyilván az intézmények szintjére vonatkoztatva. Emellett az alábbi mutatók kerülnek alkalmazásra: az egy osztály megalakítását lehetővé tevő diákok száma, kizárólag demográfiai okoktól befolyásolva; az oktatási intézményben beiskolázott más nemzetiségű diákok száma; a helyi önkormányzatok saját bevételeinek mértéke és ebből az oktatásra kiutalható támogatások aránya. A felsorolt mutatók mellett a helyi önkormányzatok határozat révén jóváhagyott kiegészítő pénzalapokat juttathatnak olyan oktatási intézményeknek, amelyek sajátos oktatási követelményekkel rendelkező diákokat iskoláztatnak, vagy kiemelkedő oktatási teljesítményt nyújtanak. A pénzalapoknak az oktatási intézmények közötti elosztásánál a helyi önkormányzat figyelembe veszi az intézmények által benyújtott költségvetési tervezetek nagyságát is. Az alapfinanszírozást alkotó, a felsorolt mutatók alapján kiszámított pénzösszegek mellett az önkormányzatoknak a kiegészítő finanszírozást is biztosítaniuk kell az intézményeknek. A közoktatási intézmények finanszírozását megalapozó döntésekben, az egyes szinteken különböző szaktestületek vesznek részt. Országos szinten a Közoktatás Finanszírozásának Országos Tanácsa (CNFIP), amely az egy diákra eső standard költség finanszírozási mutató értékére tesz javaslatot az Oktatási és Kutatási Minisztériumnak. Emellett megyei szinteken és [16]

17 helyi szinteken is léteznek ún. oktatásfinanszírozási bizottságok, amelyek feladata az önkormányzatok illetve az oktatási intézmények által benyújtott adatok elemzése, valamint javaslattétel a megyei és helyi szintű oktatás-finanszírozási mutatók értékére vonatkozóan. Az oktatási intézmények költségvetésének szerkezete és a költségek megalapozása Az oktatási intézmények költségvetésének összeállításakor több az előzőekben, az egyes finanszírozási szintek esetében már részben ismertetett mutatót szükséges figyelembe venni. Ezeket az alábbiakban soroljuk fel: diáklétszám oktatási szintenként és profilonként; egy városi gimnáziumi diákra eső standard költség; korrekciós koefficiensek oktatási szintenként és profilonként, városi/falusi környezet szerint, ez utóbbi esetében figyelembe véve, hogy hol működik az intézmény; az egy osztály megalakítását lehetővé tevő diákok száma, kizárólag demográfiai okoktól befolyásolva; a más nemzetiségekhez tartozó diákok/óvodások hányada; az anyagi kiadások fedezésére szükséges pénzösszeg nagysága, amelyet az iskola anyagi bázisának sajátosságai alapján az iskolaépületek/oktatási felületek szórása és nagysága, történelmi műemlékek stb. számolnak ki. Az oktatási intézmények vezetősége az iskola reális szükségleteit figyelembe véve, fizikai és értékmutatók alapján megindokolja az iskola költségigényeit. A iskola költségvetésének kidolgozására a helyi és az állami költségvetés kidolgozásának szakaszában kerül sor, véglegessé azok elfogadása után válik. A költségvetés mellékleteiben fel kell tüntetni az iskola saját bevételeiből származó pénzösszegek nagyságát, valamint a kollégiumok és étkezdék bevételi és kiadási költségeit. Az oktatási intézmények saját jövedelmei ugyanazokból a forrásokból származhatnak, mint amelyeket a korábban ismertetett, az 2001/538-as kormányhatározattal elfogadott módszertan is meghatározott, és felhasználásuk is hasonlóképpen történik. A közoktatási intézmények költségvetésének elfogadása és végrehajtása A költségvetés elfogadásának folyamata a cölöp-megyékben működő iskolák esetében is nagymértékben megegyezik a többi megyében működő intézmény költségvetésének elfogadásával. Ebben az esetben is a végigjárt út az oktatási intézményektől az állami költségvetésig és vissza, érintve közben a helyi és megyei költségvetés szintjét is. Az intézmények végleges költségvetése tehát az állami költségvetésben az oktatás számára elkülönített pénzalapoknak a megyei szinten történő elosztásából amikhez hozzájönnek még [17]

18 a jövedelemadókból származó pénzalapok, majd ezeknek a helyi önkormányzat által történő elosztásából tevődik össze. Az oktatási intézmények költségvetését tehát a helyi önkormányzatok véglegesítik, és ezt hozzák az intézmények, valamint azon közpénzügyi hatóságok tudomására, amelyek hatáskörében működnek az intézmények. Elfogadása után az oktatási intézmény költségvetése jelenti azt a dokumentumot, amely alapján és az érvényben levő finanszírozási gyakorlatnak megfelelően biztosítják az intézmények különböző költségeinek fedezését. A költségvetés végrehajtása az a) pontban ismertetett módszertan gyakorlata alapján történik a cölöp-megyékben működő oktatási intézmények esetében is. Létezik viszont egy új rendelkezés, ami a korábbi módszertanban nem volt megtalálható; ez a pénzalapok felhasználásnak átláthatóságára vonatkozik. Eszerint az oktatási intézmények igazgatói kötelesek nyilvánosságra hozni az elfogadott költségvetést, egyértelművé téve az egyes finanszírozási forrásokból állami költségvetés, helyi költségvetés, saját bevételek származó pénzösszegek bevételi mutatóinak mértékét, valamint a költségek rendeltetését. Hasonlóképpen az önkormányzatnak is kötelessége nyilvánosságra hozni a közpénzügyi hatóságoknak történő továbbítás után a helyi oktatás finanszírozásának szemeszterenkénti és éves helyzetjelentését. Az előző módszertani dokumentum ismertetéséhez hasonlóan, ezt a finanszírozási folyamatot is egy ábrában szeretnénk összegezni, amelyben az cölöp-megyékben működő oktatási intézményeknek járó pénzalapok elosztását mutatjuk be. Az ábra a 2. sz. mellékletben található. c.) A harmadik dokumentum a CNFIP által kidolgozott Standard költségek, az közoktatási intézmények finanszírozási pénzalapjainak elosztási képletei és mutatói 18 című. A dokumentum két fejezetben tárgyalja a közoktatás finanszírozását: I. A standard költségek kiszámítási módszertana és nagysága, II. Az állami közoktatási intézmények finanszírozásához szükséges pénzalapok kiszámítási és elosztási modelljei. Az I. fejezet tartalmaz két bevezető alfejezetet, amelyekben a közoktatás finanszírozásának a különböző jogszabályokban elsősorban az oktatási törvényben szereplő rendelkezéseit foglalják össze, kiemelt hangsúlyt fordítva a finanszírozási forrásokra és a finanszírozási típusokra (alap és kiegészítő finanszírozás). Ezeket a rendelkezéseket 18 CNFIP: Costuri standard, formula şi indicatorii de alocare a fondurilor pentru finanţarea unităţilor de învăţământ preuniversitar. Februarie, (Forrás: A honlap letöltésének időpontja: január 18. [18]

19 tanulmányunk korábbi részeiben részletesen ismertettük, így megismétlésüket nem tartjuk indokoltnak. Amivel foglalkozni kívánunk, az a dokumentum következő alfejezetében tárgyalt standard költség, mint az alapfinanszírozáshoz szükséges pénzösszegek megalapozásához szolgáló mutató. Az egy diákra eső standard költség meghatározása a CNFIP hatásköre, a minisztérium által kidolgozott módszertan alapján. A standard költség mértékét, valamint az alapfinanszírozással járó különböző költségkategóriák mértékét, a humán- és az anyagi erőforrások fizikai költségmutatói befolyásolják. Ezek a mutatók: az osztálylétszám, az egy osztályra jutó pedagógusi normák száma, a pedagógusok bérének mértéke, amit a villamos- és hőenergia költségnormái, valamint az oktatási-nevelési folyamat megfelelő lebonyolításához szükséges anyagi és szolgáltatás-költségek befolyásolnak. Az egy diákra eső standard költség egy hiteles mintamérték (etalon), és egy városi vagy falusi környezetben működő iskola valamely oktatási szintjének valamely szakterületén tanuló diákra jutó arányos finanszírozáshoz szükséges pénzösszegre vonatkozik. 19 Ebből következnek az alábbi megállapítások: i. A standard költség nem egységes költséget jelent minden oktatási kategória esetében, hanem nagysága a következők függvényében különböző lehet: az oktatási szint: óvodai, elemi iskolai, gimnáziumi, líceumi/alsó középfokú, felső középfokú és posztliceális; szakirányok: elméleti, műszaki, vokacionális; szakterület: elméleti oktatás reál, humán; szakoktatás szolgáltatások, anyagi erőforrások és környezetvédelem, műszaki; vokacionális oktatás művészeti, pedagógiai, testnevelési és sport, teológiai, katonai. környezet: városi vagy falusi. ii. Az esetek többségében az egy diákra eső standard költség nem egyezik meg az egy oktatási intézményben a diákok alapfinanszírozására szükséges pénzösszeg nagyságával. Ezt legalább két ok befolyásolja: a standard költség egy adott diáklétszámmal, osztályszámmal és osztálylétszámmal, az egy diákra jutó adott felülettel rendelkező ún. etalon iskolára vonatkozik. A valóságban pedig egy adott iskola a standardtól eltérő számú diáklétszámmal, különböző felületekkel és egy adott felszereltségi szinttel rendelkezhet; 19 A standard költség oktatási szint, szakterület és oktatási környezet szerinti mértékeit, valamint a hiteles mintamértéknek (etalonnak) tekintett szinttől való eltérést lásd a 3. sz. mellékletben. [19]

20 az egy diákra jutó személyzeti költségek eltérhetnek a standardtól, a pedagógusok képzettségi szintjétől, munkaviszonyának hosszától (régiségétől) és az egy pedagógusra jutó diákszámtól függően. iii. Az oktatási intézmények által a standard költség alapján kiszámolt pénzalapszükséglet nagyobb, egyenlő vagy kisebb lehet, mint az állami és önkormányzati költségvetésekből kiutalható összegek. Ez is több tényező függvénye: a GDP nagysága; az állami költségvetésbe és helyi költségvetésekbe befolyt jövedelmek nagysága; a GDP-ből az oktatásra jutó százalék; az oktatásban alkalmazott bérezési és befektetési politikák; az egyes helyi közösségek gazdasági potenciálja közötti különbségek; annak képessége, hogy külső erőforrásokat és gazdasági társaságok támogatását vonják be az oktatás finanszírozásába. Az utóbbi években az állami és helyi költségvetések oktatásfinanszírozási lehetőségei kisebbek voltak, mint a standard költség alapján meghatározott alapfinanszírozási szükséglet. Ezt a különbséget a standard költség és az egy diákra jutó történelmi költség közötti viszony igazolja: a CNFIP elemzései bebizonyították, hogy a történelmi költségek mértéke szisztematikusan 15 25%-kal alacsonyabb volt az oktatási szinttől és intézmény szakirányától, az oktatási környezettől, a demográfiai tényezőktől, az oktatási intézmények szórásától függően. A fenti megállapítások alapján a CNFIP módszertani dokumentuma a következő következtetésekre jut az egy diákra jutó standard költség nevű mutató tartalmával és céljával kapcsolatosan: i. A standard költség nem lehet egyetlen kritériuma az oktatási intézményeknek járó pénzalapok elosztásának. Az elosztás egy képlet alapján történik, amely a standard költség mellett figyelembe vesz más korrekciós tényezőket is, valamint az oktatási intézmények történelmi költségeit és a helyi önkormányzatoktól az oktatásra kiutalt pénzösszegeket is. ii. Az, hogy ezek a tényezők mekkora eltérést tesznek szükségessé az egy diákra jutó standard költség értékéhez viszonyítva, nagyon különböző a földrajzi és közigazgatási régiónként, de akár az egy településen működő oktatási intézmények esetében is. Ezekben az esetekben a standard költséghez mért korrekciókat nem lehet központilag meghatározott mutatók alapján elvégezni, hanem szükség van egy helyszínen végzett elemzésre, amely vagy a helyi, vagy a megyei önkormányzat feladata. [20]

A romániai oktatás finanszírozása

A romániai oktatás finanszírozása Márton János A romániai oktatás finanszírozása Tanulmányom a romániai oktatás finanszírozását vizsgálja, és célja feltárni a magyar nyelvű oktatásnak az állami költségvetésből történő finanszírozásának

Részletesebben

3. A román közoktatási rendszer néhány aktuális jellemzője 16

3. A román közoktatási rendszer néhány aktuális jellemzője 16 3. A román közoktatási rendszer néhány aktuális jellemzője 16 3.1. A közoktatási rendszer fontosabb szereplői Ebben a fejezetben rövid áttekintést adunk a romániai közoktatási rendszer legfontosabb szereplőiről,

Részletesebben

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Közoktatási Minőségirányítási Programjában meghatározottaktól való eltérés

Részletesebben

15/1998. (VII. 27.) RENDELETE

15/1998. (VII. 27.) RENDELETE ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 15/1998. (VII. 27.) RENDELETE BUDAPEST III. KERÜLET, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL FENNTARTOTT NEVELÉSI- OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN ALKALMAZANDÓ

Részletesebben

Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről

Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről TERVEZET Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről Elvégeztük Sárvár város Önkormányzata 2015. évi költségvetési

Részletesebben

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások rendszere. Hancock Márta központigazgató Pedagógiai Szakmai Szolgáltatási Központ

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások rendszere. Hancock Márta központigazgató Pedagógiai Szakmai Szolgáltatási Központ A pedagógiai-szakmai szolgáltatások rendszere Hancock Márta központigazgató Pedagógiai Szakmai Szolgáltatási Központ Jogszabályok A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.)

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata 1653/2015.02.06. sz. szenátusi határozat A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata Törvényes keretek: A Sapientia EMTE Pályaválasztási

Részletesebben

A Herman Ottó Gimnázium felvételi szabályzata

A Herman Ottó Gimnázium felvételi szabályzata A Herman Ottó Gimnázium felvételi szabályzata I. Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. Törvény 94. (1) bekezdésének r) pontja 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási

Részletesebben

ROMÁNIA HARGITA MEGYE MEGYEI TANÁCS

ROMÁNIA HARGITA MEGYE MEGYEI TANÁCS ROMÁNIA HARGITA MEGYE MEGYEI TANÁCS 227/2010-es számú HATÁROZAT Hargita megye 2010-es évi, jövedelmi és kiadási költségvetésének kiigazításáról és a Hargita Megyei Tanács rendelkezésére álló költségvetési

Részletesebben

RENDELET HATÁROZAT MELLÉKLET

RENDELET HATÁROZAT MELLÉKLET 2009. február 27. 2. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 2/2009. (II. 27.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről 2 szóló 4/2008. (III. 7.) Kgy. rendelet módosítása 3/2009.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Nyilvántartási szám: ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a 200/1993. (II. 9.) határozatával jóváhagyott, a Budapest Főváros X. kerület

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Tisztelet Képviselő-testület!

Tisztelet Képviselő-testület! Tisztelet Képviselő-testület! Putnok Város Önkormányzata 2013. évi költségvetési rendelet-tervezetének felülvizsgálatát elvégeztem. A költségvetés előterjesztése a polgármester, a költségvetési rendelet-tervezet

Részletesebben

A CSALÁDI NAPKÖZIK TÁMOGATÁSI RENDSZERE ÉS KÖLTSÉGINEK ELEMZÉSE

A CSALÁDI NAPKÖZIK TÁMOGATÁSI RENDSZERE ÉS KÖLTSÉGINEK ELEMZÉSE A CSALÁDI NAPKÖZIK TÁMOGATÁSI RENDSZERE ÉS KÖLTSÉGINEK ELEMZÉSE Készítette: Csákvári Tamás a Fehérkereszt Egyesület megbízásából A családi napközik támogatási rendszerét jelentős mértékben meghatározza

Részletesebben

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

A Herman Ottó Gimnázium felvételi szabályzata

A Herman Ottó Gimnázium felvételi szabályzata A Herman Ottó Gimnázium felvételi szabályzata I. Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 94. (1) bekezdésének r) pontja 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási

Részletesebben

A rendelet hatálya. Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások. A térítési és tandíjfizetési kötelezettség

A rendelet hatálya. Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások. A térítési és tandíjfizetési kötelezettség om Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2011. (I.21.) számú rendelete az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó térítési díjak és tandíjak megállapításának

Részletesebben

Az oktatási és kulturális miniszter. /2007. (...) OKM rendelete

Az oktatási és kulturális miniszter. /2007. (...) OKM rendelete A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. (4) bekezdése szerint A törvény hatálya alá tartozó intézményekben,

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS. 2013. év

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS. 2013. év KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2013. év Alapítvány neve, címe: Mohács és Vidéke Ipari és kereskedelmi Szakképzéséért Alapítvány 7700 Mohács, Kossuth L. u. 71. Alapítvány adószáma: 18303913-1-02 Nyilvántartási

Részletesebben

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP-ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 1. BEVEZETÉS A folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezet, az átalakulások korszakát élő közszolgáltatások, a közigazgatási

Részletesebben

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2007. (IX. 28.) Kgy. rendelet

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2007. (IX. 28.) Kgy. rendelet Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2007. (IX. 28.) a Baranya Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről szóló 2/2007. (II. 2) módosításáról A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban:

Részletesebben

1 Vezetői összefoglaló 3. 2 Bevezetés 10. 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11

1 Vezetői összefoglaló 3. 2 Bevezetés 10. 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11 1 Vezetői összefoglaló 3 2 Bevezetés 10 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11 4 Az egységköltség-alapú elszámolás kialakításának intézményi feltételei 14 4.1 A támogatott képzési piac és

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Aszófő Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. február 9-i rendes nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Aszófő Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. február 9-i rendes nyílt ülésére Iktatószám: 3/22-3/3/2015. Tárgy: A Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal 2015. évi költségvetésének jóváhagyása. ELŐTERJESZTÉS Aszófő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 9-i rendes

Részletesebben

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T A

A L A P Í T Ó O K I R A T A A Jó Pásztor Református Óvoda módosítással egységes szerkezetbe foglalt A L A P Í T Ó O K I R A T A Az óvodai nevelésünkben a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának

Részletesebben

Kiegészítés az Oktatási Hivatal által kidolgozott. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

Kiegészítés az Oktatási Hivatal által kidolgozott. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Oktatási Hivatal Kiegészítés az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Tájékoztató az intézményvezetői portfólió készítéséhez

Részletesebben

2015/10. SZ. HATÁROZAT. az ülésvezető megválasztásáról

2015/10. SZ. HATÁROZAT. az ülésvezető megválasztásáról ROMÁNIA KOVÁSZNA MEGYE KOVÁSZNA VÁROS HELYI TANÁCSA KOVÁSZNA 2015/10. SZ. HATÁROZAT az ülésvezető megválasztásáról Kovászna Város Helyi Tanácsa 2015. február 12-i soros ülésén, melyen részt vett a tisztségben

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A törvény 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre,

Részletesebben

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2..

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2.. Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. Ózd Város Önkormányzata a sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: Tv.) 55.. (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján,

Részletesebben

Előterjesztés Az önkormányzat 2015. évi költségvetésére

Előterjesztés Az önkormányzat 2015. évi költségvetésére Előterjesztés Az önkormányzat 2015. évi költségvetésére A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991.

Részletesebben

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum. Bolyai János Műszaki Szakközépiskolája és Kollégiuma

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum. Bolyai János Műszaki Szakközépiskolája és Kollégiuma Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Bolyai János Műszaki Szakközépiskolája és Kollégiuma Felvételi tájékoztató 2016/2017 OM azonosító: 203058 Iskolakód: 051402 Telephelykód: 03 Cím: 134 Budapest, Váci

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2013. április 25-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2013. április 25-i rendes ülésére 6. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményekben

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz.

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz. ELŐTERJESZTÉS Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére 5. napirendhez Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: 2013. évi belső ellenőrzés i terv jóváhagyása

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége Bakonyszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VIII.26.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Bakonyszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 2 AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 18/2009. (XI. 26.) _R E N D E L E T E_ A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

A Kőbánya számít Rád szociális alapú tanulmányi ösztöndíj pályázati felhívása

A Kőbánya számít Rád szociális alapú tanulmányi ösztöndíj pályázati felhívása A Kőbánya számít Rád szociális alapú tanulmányi ösztöndíj pályázati felhívása Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének a Kőbánya számít Rád szociális alapú tanulmányi ösztöndíjról

Részletesebben

A Bolgár Országos Önkormányzat 2013. évi költségvetése

A Bolgár Országos Önkormányzat 2013. évi költségvetése A Bolgár Országos Önkormányzat 2013. évi költségvetése A 2013. évi költségvetés összeállításánál a: 2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl 2011. évi CLXXIX. törvény A

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓJA

KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓJA A Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskola 201202 KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓJA a. tanév középfokú beiskolázásához A középfokú iskolába történő jelentkezés rendjét és a felvételi eljárás szabályait

Részletesebben

A versenyeket támogató pályázatok tapasztalatai és a versenyszervezés jogi háttere

A versenyeket támogató pályázatok tapasztalatai és a versenyszervezés jogi háttere A versenyeket támogató pályázatok tapasztalatai és a versenyszervezés jogi háttere Budapest, 2012. június 25. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 78. (1) Az oktatásért felelős miniszter köznevelés-fejlesztéssel

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő testület 2015. december 18-i nyilvános ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő testület 2015. december 18-i nyilvános ülésére 8. NAPIREND Ügyiratszám: 1/566-9/2015. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2015. december 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Előkészítette: Megtárgyalja: Tapolca Város Önkormányzata Képviselő testületének 2016.

Részletesebben

Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium

Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium Felvételi tájékoztató a 2016/17 os tanévre Az iskola mottója : Legfontosabb adatok Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium e mail.: honlap: OM azonosító: 036723 "A míveletlen föld csak gazt terem, A lélek

Részletesebben

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY erkölcstan illetve hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó rendelkezései

Részletesebben

A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1.

A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1. A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1. SZABÁLYOZÁS a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 64. a nevelési-oktatási intézmények működéséről

Részletesebben

A Nemzeti Pedagógus Kar szabályzata az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatairól

A Nemzeti Pedagógus Kar szabályzata az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatairól A Nemzeti Pedagógus Kar szabályzata az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatairól A Nemzeti Pedagógus Kar (továbbiakban NPK) a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban

Részletesebben

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Nézz szembe a valósággal! Elérhető célok A köznevelési rendszer Erőforrásai

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

A BME 2008/2009. TANÉVRE VONATKOZÓ FELVÉTELI SZABÁLYZATA

A BME 2008/2009. TANÉVRE VONATKOZÓ FELVÉTELI SZABÁLYZATA BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM A BME 2008/2009. TANÉVRE VONATKOZÓ FELVÉTELI SZABÁLYZATA Elfogadta a Szenátus 2007. június 25.-i ülésén A BME felvételi eljárását a felsőoktatásról szóló

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére 1181-1/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére Tárgy: Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az Egész

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS. 2012. év

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS. 2012. év KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2012. év Alapítvány neve, címe: Mohács és Vidéke Ipari és kereskedelmi Szakképzéséért Alapítvány 7700 Mohács, Kossuth L. u. 71. Alapítvány adószáma: 18303913-1-02 Nyilvántartási

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 306/2004. (XI.2.) számú h a t á r o z a t a a Nyíregyházi Főiskolával kötendő együttműködési megállapodás jóváhagyásáról A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú

Részletesebben

(módosításokkal egységes szerkezetben) 1

(módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2011. (V.9.) önkormányzati rendelete az Újpesti Diákösztöndíjakról (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Budapest Főváros

Részletesebben

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások

Részletesebben

DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Hajdúsámson, 2012. szeptember. Készítette: Módis Tamás

DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Hajdúsámson, 2012. szeptember. Készítette: Módis Tamás II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4251 Hajdúsámson, Kossuth u. 2-8. 52/590-400 Fax: 52/590-407 hsamsonisk@t-online.hu DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Részletesebben

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt Civil szervezetek gazdálkodása Civil szervezetek gazdálkodása Alapfogalmak Gazdálkodó tevékenység [Ectv. 2. 10.]: A civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére eredményt gyakorló gazdasági

Részletesebben

Előterjesztés Vaszar Község Önkormányzata 2015. március 30-i testületi ülésére

Előterjesztés Vaszar Község Önkormányzata 2015. március 30-i testületi ülésére Előterjesztés Vaszar Község Önkormányzata 2015. március 30-i testületi ülésére Tisztelt Képviselők! A szociális igazgatásról és szociális ellátás szabályairól szóló többször módosított 1993. évi III. törvény

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 3-ai ülésére Tárgy: Javaslat az Erkel Ferenc Általános Iskola, a Hajós Alfréd Általános Iskola, a Damjanich János

Részletesebben

2007. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

2007. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS City College Üzleti Szakképző Közhasznú Társaság 5600 Békéscsaba, Mednyánszky u. 4-6. Levelezési cím: 5600 Békéscsaba Dr. Becsey O. u. 42 Telefon: 06/66/640-304, Fax.: 66/640-305 www.citycollege.hu E-mail:

Részletesebben

Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói

Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói Szakszolgálati feladatellátásunk a számadatok tükrében Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

Papíralapon nem beküldendő

Papíralapon nem beküldendő 2. SZÁMÚ PROJEKT FENNTARTÁSI JELENTÉS Alátámasztó dokumentumok papír alapú benyújtásának kérvényezése: Nem 1. Jelentés azonosító adatai: A jelentés tárgyát képező időszak kezdő dátuma 2013.09.26 A jelentés

Részletesebben

ROMÁNIA KOVÁSZNA MEGYE TANÁCSA ELNÖK 6961/2011.07.19 INDOKLÁS

ROMÁNIA KOVÁSZNA MEGYE TANÁCSA ELNÖK 6961/2011.07.19 INDOKLÁS ROMÁNIA KOVÁSZNA MEGYE TANÁCSA ELNÖK Ikt.sz.: 6961/2011.07.19 INDOKLÁS a 2011-es költségvetések második negyedévi végrehajtási számláinak jóváhagyására A 2006/273-as számú közpénzügyi törvény módosítására

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

á á Ö á é ő ü é ö á á é ö é é é ő í í é é ő ü á ö é é á á á ö é í á ö á ő ó ó é ö é é é á á á ó ó ó é ö é é é á á á á á ó ó ó ö é é á í ó ő ő á é á ö í á é ö é é é őó ó é ö é é é ő ő é ö é őí á á ö é é

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben.

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben. Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának Elnöke Szám. 125/2007. Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi,

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT

A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2007. március 23. 3. szám A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT A KÖZGYŰLÉS HIVATALOS LAPJA Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 4/2007. (III. 23.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről

Részletesebben

A forrásbevonás politikai mintázata

A forrásbevonás politikai mintázata A forrásbevonás politikai mintázata avagy van-e színe, szaga az EU-s pénznek? Másodelemzés a Közpolitikai Intézet által készített tanulmányról a ROP és a KKFOP felhasználásáról (Fondurile Structurale de

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 111/2011. (V. 26.) számú. határozata

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 111/2011. (V. 26.) számú. határozata ÚJFEHÉRTÓ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 8105 Pétfürdő, Hősök tere 10., Telefon: 88/476-211, fax: 88/476-042 Adószám: 18926631-1-19 OM 100522 E-mail: kolping@kolpingpet.hu TÉRÍTÉSI

Részletesebben

A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN

A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN KÖZEGESZSÉGÜGYI KÖZÖSSÉGI PROGRAM A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN A PROJEKT BEMUTATÁSA Az Erőforrások Fejlesztésének

Részletesebben

Melléklet A 2013. július 3-án közzétett TÁMOP-2.2.7.A-13/1 Út a szakmaválasztáshoz c. kiemelt projekt tervezési útmutató változásai

Melléklet A 2013. július 3-án közzétett TÁMOP-2.2.7.A-13/1 Út a szakmaválasztáshoz c. kiemelt projekt tervezési útmutató változásai Módosítás történt az Út a szakmaválasztáshoz című kiemelt felhívásban Módosítás történt a TÁMOP-2.2.7.A-13/1 jelű, Út a szakmaválasztáshoz című kiemelt felhívásban. Melléklet A 2013. július 3-án közzétett

Részletesebben

A Felsőoktatási Regisztrációs Központ 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA

A Felsőoktatási Regisztrációs Központ 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA A Felsőoktatási Regisztrációs Központ 2006. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJÁNAK SZÖVEGES INDOKLÁSA 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény adatai Név: Felsőoktatási Regisztrációs Központ Törzskönyvi

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (angol olasz)

Osztályszám Tagozatkód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (angol olasz) GYŐRI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. utca 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu OM azonosító:

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Határozathozatal: minősített többség I/2014. Nyü. 5 E L Ő T E R J E S Z T É S

Határozathozatal: minősített többség I/2014. Nyü. 5 E L Ő T E R J E S Z T É S Határozathozatal: minősített többség I/2014. Nyü. 5 Ügyiratszám: 134-7/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. január 29-i ülésére Tárgy: 2014. évi

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. november 28-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. november 28-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. november 28-i ülése 4. számú napirendi pontja Rendelettervezet a Tolna Megyei Önkormányzat által fenntartott nevelésioktatási intézményekben

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról

MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról Csanádpalota Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10.

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

СЛУЖБЕНИ ЛИСТ HIVATALOS LAPJA TOPOLYA KÖZSÉG ОПШТИНЕ БАЧКА ТОПОЛА. Број 7 Година XXXVII 15. септембар 2005. г., Бачка Топола

СЛУЖБЕНИ ЛИСТ HIVATALOS LAPJA TOPOLYA KÖZSÉG ОПШТИНЕ БАЧКА ТОПОЛА. Број 7 Година XXXVII 15. септембар 2005. г., Бачка Топола СЛУЖБЕНИ ЛИСТ ОПШТИНЕ БАЧКА ТОПОЛА HIVATALOS LAPJA Број 7 Година XXXVII 15. септембар 2005. г., Бачка Топола XXXVII. évfolyam 7. szám Topolya, 2005. szeptember 15. Broј 7. 15.09.2005. СТРАНА 108. OLDAL

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskola

Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskola Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskola H-3100 Salgótarján Május 1. út 58. Tel: 06-32/411-898 Fax: 06-32/417-248 School of the team of economic experts of the developement of human resources of the

Részletesebben

KOSSUTH ISKOLA GYŐR A KORSZERŰ SZAKKÉPZÉSÉRT ALAPÍTVÁNY 9025 Győr, Kossuth Lajos u. 7. 2009. évi közhasznúsági jelentése

KOSSUTH ISKOLA GYŐR A KORSZERŰ SZAKKÉPZÉSÉRT ALAPÍTVÁNY 9025 Győr, Kossuth Lajos u. 7. 2009. évi közhasznúsági jelentése KOSSUTH ISKOLA GYŐR A KORSZERŰ SZAKKÉPZÉSÉRT ALAPÍTVÁNY 9025 Győr, Kossuth Lajos u. 7. 2009. évi közhasznúsági jelentése Tartalom 1. A SZERVEZET ALAPADATAI... 2 2. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ... 3 3. KIMUTATÁS

Részletesebben

A rendelet célja. (2) A cím adományozása és a címmel járó támogatás megállapítása nyilvános pályázat útján történik.

A rendelet célja. (2) A cím adományozása és a címmel járó támogatás megállapítása nyilvános pályázat útján történik. Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2013. (II.15.) önkormányzati rendelete Doboz Nagyközség Ifjú Reménysége cím alapításáról, támogatásának rendjéről Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 Készült: a Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar 2009. évi Szervezeti önértékelése alapján, valamint a kari fejlesztési stratégia, a módosított

Részletesebben

A Decs Tesz- Vesz Óvoda Alapító Okiratának módosítása

A Decs Tesz- Vesz Óvoda Alapító Okiratának módosítása Az előterjesztés száma: 95/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. május 29-én, 18-órakor megtartandó ülésére A Decs Tesz- Vesz

Részletesebben

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének. 1/2008. (II. 25.) Kgy. rendelete

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének. 1/2008. (II. 25.) Kgy. rendelete Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 1/2008. (II. 25.) Kgy. rendelete a Baranya Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről szóló 2/2007. (II. 22.) Kgy. rendelet módosításáról A Baranya Megyei

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben