Mindenfajta nevelés önnevelés, és mi mint tanítók, nevelők csak a saját magát nevelő gyermek környezetét alkotjuk. A legkedvezőbb környezetet kell

Átírás

1 Mindenfajta nevelés önnevelés, és mi mint tanítók, nevelők csak a saját magát nevelő gyermek környezetét alkotjuk. A legkedvezőbb környezetet kell teremtenünk, hogy a gyermek úgy nevelje általunk önmagát, ahogy belső sorsát követve nevelődnie kell. / Steiner Rudolf/ ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Mihálovics Ferenc igazgató

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető oldal 1. Az intézmény bemutatása oldal 1.1. Óvodai intézményegység oldal 1.2. Iskolai intézményegység oldal 1.3. Közművelődési intézményegység oldal 1.4. Pedagógiai szakmai szolgáltatás oldal 2. Jövőkép oldal 3. Minőségpolitikai nyilatkozat oldal 3.1. Az Újvárosi ÁMK Minőségügyi alapelve oldal 4. A fenntartó elvárásai a helyi közoktatási rendszer működésével kapcsolatban oldal 4.1. Az intézmények részére oldal 4.2. Az óvodában oldal 4.3. Az általános iskolában oldal 5. Az intézménynek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatai oldal 5.1. Az intézményben oldal 5.2. Az óvodában oldal 5.3. Az általános iskolában oldal 5.4. Az intézményi pályázatokból és fenntarthatóságukból eredő elvárások oldal 6. Küldetésnyilatkozat oldal 7. Intézményi minőségpolitika oldal 8. Intézményi minőségirányítási rendszer oldal 8.1. A vezetés elkötelezettsége és felelőssége oldal 8.2. A minőségirányítási csoport működése oldal 8.3. Jogszerű működés oldal 8.4. A belső szabályzatok felülvizsgálata oldal 9. Tervezés oldal 9.1. Éves tervezés oldal 10. Ellenőrzés, értékelés oldal Intézményi értékelés oldal Vezetői ellenőrzés és értékelés oldal A vezetők és pedagógusok teljesítményértékelése oldal Az intézményvezető munkájának értékelése a fenntartó által oldal Az intézményvezető és a helyettesek teljesítményértékelése az intézményben oldal A pedagógusok munkájának értékelése a Pedagógiai Programban megfogalmazott értékrend és feladatok alapján oldal A munkaközösségek munkájának értékelése oldal Rendezvények, események értékelése oldal 11. Mérés oldal Intézményünk mérési rendszere oldal Óvodánk mérési rendszere oldal Iskolánk mérési rendszere oldal 12. A partnerközpontú működés lépései iskolánkban oldal A partnerek igényeinek és elégedettségének felmérése oldal 13. Panaszkezelés oldal Panaszkezelés az alkalmazottak részére oldal 14. Indikátorok az intézményi értékeléshez oldal 15. Záradék oldal 16. Kiegészítések, módosítások oldal 1

3 BEVEZETŐ Az Újvárosi ÁMK törekvése, hogy hosszú távon önálló minőségfejlesztési rendszert építsen ki, működtesse és továbbfejlessze azt, jelzi, hogy az intézmény alkalmazotti közössége megértette a minőség kezelésének szerepét, jelentőségét, és elkötelezte magát az Oktatási Minisztérium által meghirdetett törvényben is megfogalmazott minőségügyi célok és minőségkezelési feladatok megvalósítása mellett. Napjaink globalizálódó világában már a magyar társadalomnak is alapvető elvárása, természetes igénye az oktatásügy vonatkozásában az, hogy a fiatalok korszerű, versenyképes tudást és európai mércével összehasonlítva is kedvező megélhetést, perspektívát, karrierlehetőséget biztosítani képes ismeretek birtokában lépjenek ki a közoktatási rendszerből. Különös jelentőséggel bír ez a megállapítás az európai uniós csatlakozás tükrében. Magyarországnak nem csak a csatlakozási feltételeket kellett teljesítenie, hanem az európai közösség hasznos és hatékonyan működő tagjává kell válnia úgy, hogy közben nemzeti szuverenitását és történelmi hagyományait is megőrizze. Ebben a nemzet jövőjét megalapozó és meghatározó időszakban a felnövekvő generációk felkészítésének fokozott felelőssége hárul az oktatásügyre. A feladatok végrehajtásában, a kitűzött célok elérésében a nevelés-oktatás folyamatának tudatos minőségfejlesztése a siker hatékony eszközének tekintendő. Az elmúlt évek során az intézmény alkalmazotti köre a minisztérium által teremtett lehetőségeket kihasználva, a fenntartó önkormányzat támogatásával elsajátította a partnerközpontú gondolkodás (a folyamatos értékelésre, önértékelésre alapozott fejlődés és a minőségszemléletű nevelés-oktatás) alapgondolatát, elméleti ismereteit, továbbá megismerkedett a minőség kezelésének alapvető elveivel, módszereivel, eszközeivel. A jelen és a közeljövő feladatait jelenti ezen megszerzett ismeretek intézményi szintű gyakorlati alkalmazása, az önálló minőségfejlesztési rendszer kiépítése, működtetése és fejlesztése. A közoktatás minőségfejlesztési folyamatában továbblépést jelentett 2003-ban a közoktatási törvény módosítása, amely törvényi erőre emelte a minőségügy kérdéseit és középtávú minőségirányítási programok kialakításának szükségességét fogalmazta meg úgy a fenntartók, mint az egyes közoktatási intézmények számára. A fenti gondolatokat, továbbá a közoktatási törvény említett előírásait alapul véve, a helyi adottságok, környezeti feltételek és sajátosságok szem előtt tartásával készült el az intézmény minőségirányítási programja. 2

4 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Az Újvárosi ÁMK alapítása óta (1981) speciális szerepet tölt be a helyi közoktatási és közművelődési intézményhálózaton belül. Az ÁMK profilja, alaptevékenységi köre, szervezeti felépítése, tárgyi feltételrendszere többször módosult. Az intézmény a lakótelep benépesüléséből következő demográfiai csúcsidőszakban kezdte meg működését a közoktatási - később, 1984-től a közművelődési - feladatellátás biztosítása érdekében. Az 1997-ben elkészített - alapos helyzetelemzésre, kliensi elvárásokra alapozott - pedagógiai művelődési program egy önálló arculattal rendelkező, személyiségközpontú intézmény alapvető céljait, feladatait fogalmazta meg ban ünnepeltük az intézmény fennállásának 25 éves évfordulóját. Az eltelt öt év jelentős tartalmi és szervezeti változásokat hozott: ben új alapfeladatként a pedagógiai szakmai szolgáltatás kistérségi szintű ellátására kapott fenntartói megbízást az intézmény. - A következő év nyarán megszüntetésre került a Madách utcai óvodai telephely. - A Képviselő-testület 2007 tavaszán döntött az Eötvös József Főiskola Gyakorló Általános Iskolája felsővárosi feladat-ellátási helyének átvételéről, melynek következtében az ÁMK szakmailag önálló tagintézményeként működik e tanévtől. Az Újvárosi ÁMK Általános Iskolájának Felsővárosi Tagintézménye több mint 150 éve lát el városrészben közoktatási feladatot. - Az integrációval módosult a beiskolázási körzet is. A körzethatár kiterjesztését követően arról is határozott a fenntartó, hogy a Fehérló utcai Óvoda 2008 őszétől az ÁMK óvodai intézményegységének telephelyeként működik ÓVODAI INTÉZMÉNYEGYSÉG Az intézményegység alaptevékenysége a napközi otthonos óvodai ellátás (a gyermekek harmadik életévétől az iskolába lépésig, de legfeljebb hétéves koráig). Az 5. életévüket betöltött gyermekek kötelező fejlesztése mellett, a szakértői és rehabilitációs bizottság által elkészített szakvélemény alapján az intézmény ellátja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelését, a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését szolgáló tevékenységet a mozgás-, értelem- és beszédfejlődés területén. Az óvodai nevelés célja, hogy az óvodás gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődését a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. Alapvető feladat a gyermek testi, lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - Az egészséges életmód alakítása: - Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása: - A kulcskompetenciák megalapozása, a személyiségkompetencia modellje szerint. Az óvoda részt vesz kompetencia-alapú nevelés bevezetését célzó, intézmények közötti együttműködéssel megvalósuló programban. Az intézményegység alaptevékenységén túl - a pedagógiai szakmai szolgáltatások terén bázisintézményi feladatokat lát el a Bajai kistérségben. 3

5 1.2. ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉG A tanulói összetétel mindkét iskolarészben rendkívül heterogén, és mi ezt tartjuk helyénvalónak. A beiskolázási körzetünkbe tartozó igen eltérő anyagi, kulturális, szociális helyzetű családokból érkező gyermekeken kívül, sokan jönnek hozzánk más városrészből ill. vidékről. Az ok valószínűleg abban keresendő, hogy iskolánkban a magas színvonalú képzés párosul a barátságos, harmonikus tanár-diák kapcsolattal. A tevékenységeket megpróbáljuk a gyerek képességeihez, tudásához, haladási sebességéhez szabni, így a kiemelkedő képességű és a tanulási, viselkedési nehézségekkel küzdő tanulók is megtalálják a helyüket, meleg, szerető légkör veszi körbe őket. Át kellett alakítanunk tanítási módszereinket, másfajta konfliktuskezelési eljárásokat kellett megismernünk és alkalmaznunk, sokkal nagyobb rugalmassággal és empátiával kell kezelni a legkülönbözőbb tanulási és szocializációs nehézségekkel küszködő gyerekeket. Ebben az önfejlesztő folyamatban felvállaltuk a többségi iskolában együtt nevelhető SNI-tanulók teljes körű integrálását és ez mára az alapító okiratunkban is szerepel. Képzési sajátosságunk a NAT 2007 alapján a kulcskompetenciák eltérő módszerrel történő kiemelt fejlesztése, az információs és kommunikációs technika alkalmazása a tanítási- tanulás folyamatban, az emelt szintű idegen nyelv oktatása angol nyelvből. Tanítási, tanulási folyamataink kialakításában korszerű szervezési módokat alkalmazunk: projekt oktatás, kooperatív munkaszervezés KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEGYSÉG Az oktatást segítő és azt kiegészítő tevékenységeket, valamint a helyi közművelődési tevékenységet látja el változatos formában, (Újváros, Felsőváros, Szentjános). Felértékelődött az intézmény és városrészek hagyományaira, kapcsolatrendszerére alapozott rendezvények szerepe és jelentősége, figyelembe véve a környezetfüggőséget, mint az általános művelődési központok legfontosabb alapelvét. A feladatvégzés során folyamatosan együttműködnek az intézményegységek, a szakmai munkaközösségek, a szülők és a diákok szervezetei. Számos program valósul meg a helyi közművelődési intézmények és a civil szervezetek közreműködésével PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS Az ÁMK a kistérségi pedagógiai szakmai szolgáltatás bázisintézménye és a Baja Környéki Iskolaszövetség székhelye. A négy éve létrehozott iskolaszövetség 20 település általános iskoláinak nyújt szakmai szolgáltatásokat. Fő feladata a pedagógus továbbképzések helyi megvalósítása. A jelentkező elvárások, igények alapján szerveződnek a szakmai fórumok és az akkreditált tanfolyamok. 4

6 2. JÖVŐKÉP Az intézmény közössége olyan képet vázol maga elé, amilyennek egy távolabbi jövőben szeretné látni az óvoda, általános iskola működését, a lakosságnak nyújtott közművelődési és rekreációs szolgáltatások színvonalát, valamint azok feltétel-rendszerét. Meggyőződése, hogy a jövőkép értékes és hatékony motiváló tényező lehet a későbbi feladatok végrehajtásában, ezért olyan intézményt képzel el, amelyben: - 3 éves kortól a gyermekek nevelése, oktatása a lehető legmagasabb színvonalú, - a sajátos nevelési igényű gyerekek ellátása, fejlesztése helyileg biztosított, - a legkorszerűbb taneszközök és módszerek állnak rendelkezésre az integrált nevelésben, - a közoktatás, közművelődés a város és a városrészek hagyományainak, értékeinek megőrzésében kiemelkedő szerepet játszik, és ezért az intézmény működését a környezet valamennyi szereplője pozitívan értékeli és támogatja, - a kistérségi közoktatási intézményhálózat működését szolgáltatásaival segíti, - a gyermekeket, tanulókat az intézmény nem szegregálja, minden gyermek egyenlő eséllyel, az integrált nevelés jegyében fejlődik az intézményben, - a gyermekek, tanulók olyan alapokat kapnak, melyek segítségével életpályájukon sikeressé válnak, mobilizálhatók, felkészülnek a versenyhelyzetre a piacközpontú világban, - a fejlesztések szabályozott folyamatok, a partnerek elvárásain alapulnak, - a szervezeti kultúra tudatos építése, folyamatos fejlesztése az intézményi élet résztvevőinek elvárásai alapján biztosított. Mindez egy többéves, komoly belső erőforrásokat igénylő munkával valósítható meg, amelynek sikeréhez, a vezetői elkötelezettségen túl a nevelőtestület aktív támogatása szükséges. Várható eredmény: - egy gyermekcentrikus, partnerközpontú, magas színvonalú és folyamatosan megújulni képes, jogszerű, hatékony és eredményes intézményi működés; - a hozzáadott pedagógiai értékek mérhetők, értékelhetők és regisztrálhatók. 3. MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT Intézményünk elkötelezi magát teljes tevékenységrendszerével, hogy partnerei igényeit minél teljesebb körben törekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az ÁMK-t érintő kihívásokhoz. Munkánk tartalmát a gyermek mindenek felett álló érdeke határozza meg. Kiemelt feladatunk a gyermeki alkotóképesség, a kreatív energiák felszabadítása. Segítséget kell adnunk ahhoz, hogy növendékeink eligazodhassanak a változó világban és képessé váljanak arra, hogy megfogalmazzák saját értékeiket, miközben tiszteletben tartják másokét. Az általános alapok fejlesztésén túl fontosnak tartjuk a tehetséges tanulók felismerését, fejlődésük elősegítését, támogatását, egyidejűleg a lemaradó, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását. 5

7 Kiemelt figyelmet fordítunk a HH/HHH tanulók felé, az intézmény a kisebbségeket és a különböző tanulói képességű gyermekeket együtt neveli. Az intézmény biztosítja a magyar kultúra, a magyar nemzet tiszteletét, segít a környezettudatos magatartás kialakításában, a társadalmi és természeti értékek megőrzésének érdekében. A gyermekeket olyan ismeretek birtokába juttatjuk, amely segíti őket a pályaválasztásban, a továbbtanulásban. Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. A közművelődés folyamatos fejlesztése a lakossági elvárásokhoz igazodik, képes biztosítani a szórakozási, önművelési, infokommunikációs igényeket. A szakmai szolgáltatás biztosítja a pedagógus továbbképzés helyi lehetőségeit. A kistérségi versenyek, fórumok, találkozók, a szakmai információcsere megvalósítása a helyi igények alapján történik. Intézményvezetésünk elkötelezett a minőségirányítási rendszer működtetésében és ehhez biztosítja a szükséges feltételeket. Nálunk a minőségi munka, az innováció alapkövetelmény, melynek garanciája a munkatársak belső és külső képzése, a minőségirányítási rendszer működtetése és folyamatos fejlesztése. Intézményünk kinyilvánítja, hogy szolgáltatásaink minőségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége AZ ÚJVÁROSI ÁMK MINŐSÉGÜGYI ALAPELVE - a minőségközpontú szemléletmód, - a vezetés minőségalapú elköteleződése, - az alkalmazottak teljes körű meggyőzésen, meggyőződésen alapuló bevonása a minőségügyi tevékenységbe, - a partnerközpontúság, - a folyamatszemlélet meghonosítása, - szervezeti kultúra fejlesztése, - a folyamatos fejlesztések és a preventív gondolkodás fontossága. 4. A FENNTARTÓ ELVÁRÁSAI A HELYI KÖZOKTATÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATBAN 4.1. Az intézmények részére Az intézmény alapító okiratában szereplő feladatai jó színvonalú megoldása céljából biztosítja a minőségi munkavégzés épületbeli, tárgyi és személyi feltételeit. E célt az intézmény akkor éri el, ha: - a rábízott önkormányzati vagyont a jó gazda gondosságával kezeli, - részt vesz az e feladatok ellátását segítő pályázatokon, 6

8 - biztosítja a teljes szakos ellátottságot, pedagógusai részt vesznek a szakmai felkészültség javítását, karbantartását célzó képzéseken, továbbképzéseken. A városban élő minden 3 év feletti, tanköteles korú gyermek és fiatal számára állampolgári jogon lehetővé tenni a nevelési-oktatási rendszerben való teljes körű részvétel lehetőségét. E célt az intézmény akkor éri el, ha: 4.2. Az óvodában - az óvodai nevelési program megvalósításának és a minőségi munkavégzés eredményeként a gyermekek az óvodás kor végére elérik az iskolai követelmények teljesítéséhez szükséges fejlettséget, csökkentve a visszamaradók számát, - nevelési programjába beépíti a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlesztését célzó programokat, s azokat eredményesen alkalmazza, - kiteljesedik az óvoda-iskola együttműködése Az általános iskolában - az általános iskola tanulóinak legalább 95 %-a a tankötelezettség ideje alatt elvégzi a 8. osztályt, - az országos tanulmányi összehasonlító mérések eredményei alapján az intézmény eléri a városi iskolák átlaga eredményt, és a hozzáadott érték fejlődést mutat, - az intézmény a helyi tantervében megfogalmazottak szerint az alapkészségek megerősítésével törekszik a kiemelt kulcskompetenciák és fejlesztési feladatok megvalósítására, - az intézmény a pedagógiai, pedagógiai-művelődési programjában megfogalmazottak szerint kiemelt figyelmet fordít a felzárkóztatásra, a tehetségek felismerésére és fejlesztésére, - biztosítja az esélyegyenlőség széles körű megvalósítását, - pedagógiai, pedagógiai-művelődési programjába, helyi tantervébe beépíti a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók fejlesztését célzó programokat, s azokat eredményesen alkalmazza, - az ÁMK-ként működő intézményekben a közművelődési intézményegység hatékonyan segíti a gyermekek részére az iskolai követelmények teljesítését, valamint az intézmény és társadalmi környezete kapcsolatának rendszeresebbé, eredményesebbé tételét. 7

9 5. AZ INTÉZMÉNYNEK A FENNTARTÓI ELVÁRÁSOKKAL KAPCSOLATOS FELADATAI 5.1. AZ INTÉZMÉNYBEN Feladatok Sikerkritériumok Módszerek, eljárások Felelősök, közreműködők Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Hatékony gazdálkodás, osztálylétszámok kialakítása, Törvény szerinti osztálylétszámok férőhelykihasználtsága, feladatellátás költséghatékony megszervezésével Statisztikai adatok elemzése, előrejelzések prognosztizálása, évenkénti felülvizsgálat, pályázatok Igazgató Gazdasági vezető Beiskolázás időszaka, minden év októbere Pályázatok A lehetséges pályázatok kihasználása a feladatellátás segítése érdekében Pályázatfigyelés, adatgyűjtés, pályázat írása Igazgató A pályázatok kiírásának megfelelően A humán erőforrás újabb hosszú távú tervének elkészítése Pedagógusok kompetenciájának növekedése, pl.: SNI, HHek fejlesztésével foglalkozóknál, kompetencia-alapú oktatás bevezetése/kiterjesztése Továbbképzési terv, beiskolázási terv, Belső képzések Igazgató 277/1997(XII.22) Kormányrendelet szerint Az intézményi minőségirányítási program működésének értékelése Az elkészült program koherens az önkormányzati minőségirányítási programmal, ez alapján működik az intézmény minőségfejlesztési rendszere Helyzetértékelés, stratégiai cél, feladat - és időterv, ellenőrzési, mérés- értékelési rendszer; fejlesztési mutatók, partnerek elégedettségi szintje Intézményvezető, minőségügyi vezető, tagjai, pedagógusok, szülői szervezet Tanév vége, június 30-ig Intézményértékelési, minőségirányítási rendszer stratégiájának lebontása Társadalmi, szakmai kapcsolatok szélesednek Nevelési területek számbavételeprioritások meghatározása Minőségügyi vezető, partnerek képviselői Tanév eleje 8

10 5.2. AZ ÓVODÁBAN Feladatok Sikerkritériumok Módszerek, eljárások Felelősök, közreműködők Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Óvodai nevelési program megvalósítása Az óvodáskor végére rendelkeznek az iskola megkezdéséhez szükséges készségekkel, jártasságokkal, csökken az óvodában maradó gyermekek száma Egyéni, komplex személyiségfejlesztés, a gyermek testi- lelki szükségleteinek kielégítése, az egészséges életmód alakítása, érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, kulcskompetenciák megalapozása Intézményegységvezető Munkaközösségvezetők óvodapedagógusok Folyamatos SNI gyermekek, tanulók fejlesztése Testi, értelmi és a szocializációs fejlődésüknek megfelelő iskolatípusba kerülnek A sérült funkciók differenciált működésének tudatos fejlődésével a kompenzáció biztosítása Intézményegységvezető Fejlesztőpedagógus, szakszolgálat óvodapedagógusok Folyamatos Óvoda-iskola együttműködése Kudarcmentes iskolakezdés, megfelelő iskolaválasztás Közös programok szervezése, munkaközösségek együttműködése Intézményegységvezetők Munkaközösségvezetők óvodapedagógusok tanítók Folyamatos Hátrányos helyzetűek körében a beóvodáztatási arány növelése: Esélyegyenlőség megteremtése: a gyermekek szükségleteihez igazodó fejlesztés Szociokulturális hátrányok csökkentése, rendszeres óvodába járás elérése Egyéni bánásmód, differenciálás, gyermekvédelmi feladatok hatékony működtetése Intézményegységvezetők óvodapedagógusok Gyermekvédelmi felelős Folyamatos 9

11 5.3. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Feladatok Sikerkritériumok Módszerek, eljárások Tankötelezettség teljesítése Tehetségekkel és az SNI tanulókkal való egyenrangú törődés A társadalmilag hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás Az általános iskola tanulóinak legalább 95%-a a tankötelezettség ideje alatt elvégzi a 8. osztályt Egyéni tanulási út biztosított Biztosított a képzésük, fejlesztésük és a megfelelő középfokú intézménybe való bejutás A gyengébb képességűek a szociokulturális hátrányokkal küzdők segítése Differenciált egyéni személyiség és képességfejlesztés, tanórán és tanórán kívül Hátránykompenzáció, fejlesztésüket szolgáló speciális programok alkalmazása; együttműködés a család-segítő gyermekjóléti szolgálat munka-társaival és a nevelési tanácsadóval Felelősök, közreműködők Igazgató, tanárok Gyermek és ifjúságvédelmi felelős Osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők Igazgató, tanárok Gyermek és ifjúságvédelmi felelős Osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők Családsegítő Gyermekjóléti szolg., Nevelési tanácsadó Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Folyamatos Folyamatos Folyamatos, nyári szünetben is, igény szerint Esélyegyenlőség széles körű megvalósítása, különös tekintettel a cigány tanulókra Felkészítés a továbbtanulásra; továbbtanulások kiszélesítése Integrált oktatás, multikulturális tartalmak beépítése az oktató- nevelő munkába, felzárkóztató programok Igazgató Igazgatóhelyettesek Gyermek és ifjúságvédelmi felelős, romológus, Osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők Folyamatos Pedagógiai program beválásának folyamatos figyelemmel kísérése Tudatos tervezés; tantárgyi követelményeknek való megfelelés Tervezés éves lebontásban; ellenőrzés, értékelés Igazgató Intézményegységvezetők Munkaközösségvezetők szaktanárok Folyamatos Az oktatás tartalmának és kínálatának fejlesztése Változó elvárásoknak való megfelelés, alkalmazkodás Innovációs programok; idegen nyelvi órák, informatikai foglalkozások Munkaközösségvezetők szaktanárok Tanítók Folyamatos Kulcskompetenciák fejlesztése A továbbhaladáshoz szükséges alapismeret, alapkészségek megfelelő szintű fejlettsége Tanulási módszerek tanítása, differenciálás Kompetenciafejlesztő feladatok Tanítók Szaktanárok Napközis vezetők Folyamatos Országos tanulmányi összehasonlító mérés Az intézmény eléri a városi iskolák átlagát, a hozzáadott érték fejlődik Mérés, értékelés, intézményi szintű elemzése, Intézkedési terv Szaktanárok, mérési csop. Intézményegységvezetők Évente, az OKÉV által meghat. napon 10

12 5.4. AZ INTÉZMÉNYI PÁLYÁZATOKBÓL ÉS FENNTARTHATÓSÁGUKBÓL EREDŐ ELVÁRÁSOK Projekt megnevezése Elvárások Feladatok Megvalósító HEFOP Kompetencia- alapú oktatás elterjesztése Kompetencia-alapú oktatás kiterjesztése a tagintézményben A kompetencia-alapú oktatás minden évfolyamon 2010-re. Matematikai logika, szövegértés-szövegalkotás, szociális, életviteli és környezeti kompetencia-területen. Fenntarthatósági jelentések az IH felé. Felsővárosi Tagintézmény HEFOP Kompetencia alapú óvodai nevelés Kompetencia alapú nevelés kiterjesztése az óvodában A kompetencia alapú óvodai nevelési program bevezetése, a kulcskompetenciák megalapozása. Öt éven belül mindkét óvodai épületben történő bevezetése. Óvodai bázisfeladatok ellátása. Óvoda IPR működtetése Háromhavonta kötelező kompetenciaalapú szöveges értékelés a HHH tanulókra vonatkozóan. Tanulói differenciálás a tanórán. Pályaorientáció középiskolai intézményekkel HHH tanulók utánkövetése Felsővárosi Tagintézmény Intézményi önértékelés OOIH szempontrendszere szerint Szakértői értékelés Felsővárosi Tagintézmény HEFOP A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése Intézményi összefogás A Felsővárosi Tagintézmény és a Fehérló utcai Óvoda a Jelky András Szakközépiskolával, valamint a Bajai Cigány Önkormányzattal szoros kapcsolatot alakított ki, biztosítva ezzel a szakmaiságot, az óvoda-iskola átmenet, az iskola-szakközépiskola átmenet megkönnyebbítését. Felsővárosi Tagintézmény, Fehérló utcai Óvoda Multikulturális nevelés A sokszínű Bácska kultúrájának megismertetése, az etnikai kisebbségek kultúrájának ismertetése és elfogadtatása (különös tekintettel a cigány kultúrára). Felsővárosi Tagintézmény, Fehérló u. Óvoda Kisgyermekkori fejlesztés A szokásos tartalmú és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálás alkalmazása a felzárkóztatás érdekében. Fehérló u. Óvoda ÖKO-iskola Fenntarthatóság pedagógiájának megvalósítása A környezettudatos magatartás kialakítása. Felsővárosi Tagintézmény 11

13 6. KÜLDETÉSNYILATKOZAT Az Újvárosi ÁMK együtt nevel különböző képességű, különböző szociokulturális és anyagi hátterű gyermekeket, valamennyiük számára biztonságos, boldog és élményteli óvodás és iskolás éveket biztosít. Kialakítjuk a gyermekekben az egy életen át tartó tanuláshoz és a kiegyensúlyozott, egészséges életvitelhez szükséges alapkészségeket: - kooperációs készség, - problémamegoldó képesség, - ismeretszerző, feldolgozó és rendszerező képesség, - kommunikációs képesség, - testi-lelki állóképesség, - konfliktus tőrés és kezelés képessége, - érzelmi intelligencia, - tolerancia. Felkészítjük őket a középfokú oktatásba való bejutáshoz szükséges eszköztudásokra és ismeretekre. Egyénre figyelő differenciálással és gazdag tanórai és szabadidős kínálattal lehetővé tesszük, hogy minden egyes gyermekünk saját képességeinek és személyiségének megfelelően teljesítménye maximumát érhesse el. Feladatunkat és célunkat az ÁMK közművelődési intézményegysége hatékonyan segíti. 7. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA Minőségfelfogásunk középpontjában partnereink elégedettségének biztosítása áll: az Újvárosi ÁMK-ba járó gyermekek és szüleik, az itt dolgozó pedagógusok, valamint a fenntartó igényeinek figyelembevételével. Elkötelezettek vagyunk a szakmai munka és az intézményi működés színvonalának folyamatos fejlesztése iránt. Az intézményvezetés tudatosítja a munkatársakban a vonatkozó jogszabályokat, törvényi kötelezettségeket, jogokat, valamint a szakmai elvárások fontosságát. A színvonalas munkavégzéshez, minőségfejlesztéshez szükséges erőforrásokat a vezető biztosítja. Az emberi erőforrás tudatos tervezésével, fejlesztésével (képzés, önképzés) a társadalmi és partneri igényeknek kívánunk megfelelni. Rendszeres visszajelzést gyűjtünk céljaink megvalósulásáról, és a munkatársak elégedettségéről. Szervezeti céljainkat egyértelműen megfogalmazzuk a munkatársak számára, bevonjuk őket a döntéshozatalba. Biztosítjuk a hatékony csoportmunka feltételeit 12

14 A hatékony és eredményes munkavégzést elismerjük, ennek ösztönző rendszerét kidolgozzuk, működtetjük. 8. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE 8.1 A VEZETÉS ELKÖTELEZETTSÉGE ÉS FELELŐSSÉGE A minőség elérésében, bármilyen minőségirányítási rendszerben gondolkodunk is, a szervezet vezetésének kulcsszerepe van. Ha az intézmény vezetői nem alkalmazzák, nem sajátítják el a vezetőkkel szemben támasztott új követelményeket, a szervezetnek esélye sincs eredményes, hatékony minőségirányítási folyamat kiépítésére és napi alkalmazására. A minőségbiztosítás rendszerének kiépítése elsősorban az intézmény vezetésének a felelőssége. A minőségbiztosítási rendszerek kidolgozásának és működtetésének első számú felelőse az ÁMK igazgatója. Elengedhetetlen a vezetői elhatározás, elköteleződés. Ezért: - Az intézmény vezetése kinyilvánítja elkötelezettségét a minőség, a minőségfejlesztés terén. - Betartja az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszert, a szabályozók előírásait. - Elkészíti az intézmény küldetésnyilatkozatát, megfogalmazza a minőségpolitikáját. - Kinevezi az intézmény minőségügyi vezetőjét és létrehozza a támogató szervezetet. - Elkészíti az intézményi értékeléseket, kezdeményezi a szükséges beavatkozásokat. - Biztosítja mindenkor a szükséges erőforrásokat. Vezetői célok a minőségfejlesztés során: - egyenletessé, kiszámíthatóvá és partnerközpontúvá tenni az intézmény működését; - olyan működést biztosítani, amely alkalmassá teszi az intézményt a felmerülő problémák; - megelőzésére, kezelésére, javítására; - pozitív, problémamegoldó kultúra kialakítása a szervezetben; - konszenzusos és szakmai alapú szervezet-átalakítás a minőségfejlesztő tevékenységben; - résztvevő csoportok segítségével a stratégiai és minőségi céloknak megfelelően. Vezetői feladatok ezzel összefüggésben: - a munkatársak folyamatos motiválása, értékelése, képzése; - programok, projektek támogatása (tervezés, irányítás, összehangolás); - minőségközpontú szemléletváltozás megvalósítása A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI CSOPORT MŰKÖDÉSE 13

15 Az intézményvezető a minőségirányítási program elkészítésére, működtetésére minőségirányítási csoportot hoz létre. A csoport tagjait és vezetőjét az intézményvezető bízza meg. A csoport munkáját közvetlenül az intézményvezető bízza meg. A csoport munkáját közvetlenül az intézményvezető irányítja, ellenőrzi. Működési rendjüket maguk alakítják ki. Minden formális megbeszélésen feljegyzés szükség esetén jegyzőkönyv készül. A csoport- vezetőjének koordinálásával- operatív módon irányítja a minőségirányítási rendszert. Ennek érdekében: - munkatervet készít - szervezi a feladatok végrehajtását, - kommunikációs csatornákat működtet- tájékoztat, - ellenőrzi a feladatok végrehajtását - kezdeményezi az intézményi szervezeti működés fejlesztésének tartalmát, módját - gondoskodik az adminisztratív fegyelemről (kidolgozza és szabályozza a folyamat közben keletkező dokumentumok tárolási rendjét, biztosítja a kövezhetőséget, a külső kontrollt), - kezdeményezi az IMIP felülvizsgálatát, - fejleszti saját tevékenységét 8.3. JOGSZERŰ MŰKÖDÉS Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogy az ÁMK életét szabályozó jogi dokumentumok törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó vagy az intézmény belső szabályozói minden munkatárs számára hozzáférhetőek legyenek, azokat mindenki ismerje meg. Megtartásuk munkaköri feladat. A közlönyökben megjelent változásokról a felelősök értesítik az érintetteket. A mindenkit érintő belső szabályzatok az ÁMK minden feladatellátási helyén megtalálhatók. A külső jogi szabályozás folyamatos nyomon követéséért felelős: - igazgató - intézményegység- vezető és helyettesek - gazdasági vezető 14

16 8.4. A BELSŐ SZABÁLYZATOK FELÜLVIZSGÁLATA Dokumentum A felülvizsgálat ideje Felelős Hol található Alapító okirat fenntartói igény szerint önkormányzat Igazgatói iroda Feladatellátási h. SZMSZ jogszabályváltozások szerint igazgató intézményegység-vezetők Igazgatói iroda Feladatellátási h. Könyvtár Pedagógiai program négyévente igazgató intézményegység-vezetők munkaközösségvezetők intézményegység-vezető hely. Igazgatói iroda Feladatellátási h. Iskola honlapja Könyvtár Helyi tanterv háromévente igazgató intézményegység-vezetők intézményegység-vezető hely. Igazgatói iroda Feladatellátási h. Minőségirányítási program kétévente Igazgató Minőségfejlesztési vezető Igazgatói iroda Feladatellátási h. Iskola honlapja Könyvtár Házirend szükség szerint Igazgató intézményegység-vezetők DÖK segítő ped. Igazgatói iroda Feladatellátási h. Iskola honlapja Könyvtár 9. TERVEZÉS A minőségtervezési rendszer valójában stratégiai tervezés, és közvetlenül kapcsolódik az intézményi stratégiához. Stratégiai tervezés: - Minőségirányítási Program, Pedagógiai Program, Vezetői pályázat, Házirend A stratégiai tervezés magába foglalja: - az intézmény küldetését, - erőforrásait, - környezet elemzését ahhoz, hogy meg tudjuk határozni, mik legyenek az intézményi prioritások és stratégiák. A stratégiai tervben fogalmazódik meg, hogyan tud az intézmény a legjobban teljesíteni a meghatározott célok, erőforrások és változó lehetőségek esetén. A stratégia megvalósítása rendszerint az intézményi struktúra, az információs rendszer, a tervezés és az ellenőrzés megváltoztatását vonja maga után. 15

17 9.1. ÉVES TERVEZÉS Éves munkaterv: stratégiai céljaink lebontását jelenti konkretizált feladatok, felelősök, elvárt eredmények meghatározásával (minden év augusztusában készül el a következő évi). Az éves munkaterv fő irányainak meghatározása az előző tanév végén történik (június). Munkaközösségi munkaterv: az intézmény éves munkaterve alapján a szakmai munkaközösségek kidolgozzák éves munkaprogramjukat, feladatok, felelős, határidők, elvárt eredmények meghatározásával (minden év szeptember 30-ig). A munkaterv fő vonalainak kialakítása az előző tanév elemzése alapján történik (június). Tantárgyi programok, tanmenetek: a helyi tanterv alapján a tantárgyaknak illetve a műveltségi területeknek az adott gyermekközösségre bontott éves programja. A szaktanárok készítik. Határidő: szeptember 30. Nevelési terv: az osztályfőnökök készítik el szeptember 30-ig. Elemei: helyzetelemzés, célkitűzések, feladatok, módszerek/eszközök, időterv. Gyermekvédelmi munkaterv: a gyermekvédelmi felelős a pedagógusokkal közösen készítik el szeptember 30-ig, s utána folyamatosan aktualizálják. Egyéni fejlesztési terv: a speciális nevelési szükségletű, a valamely területen lemaradó illetve a különleges képességű gyermekek egyéni fejlesztési terve, melyet a fejlesztő csoport megfelelő tagja készít el a gyermek szükségleteinek megfelelő határidővel. Továbbképzési terv: Az intézmény stratégiai terveit tartalmazó dokumentumok alapján ötéves, az éves munkaterv alapján éves beiskolázási terv. Az igazgató készíti el az intézményegység-vezetők véleményezésével. Óvodai csoportok éves fejlesztési terve: a helyi nevelési program adott csoportban történő megvalósításának tervezése, a csoportok óvónői készítik el. 16

18 Beiskolázási terv Óvoda-iskola átmenet csoport megalakulása, Felelősök kijelölése Együttműködési program elkészítése Programok megvalósítása Sulihívogató megjelenése Óvodai szülői értekezletek Nyílt napok szept okt. nov. dec. jan. febr. márc. ápr. máj. Jún. x x x x x x x x x x x x x x x Szülői szándéknyilatkozat leadása Beiratkozás x x Iskolai szülői értekezletek x Ha a szülők jelentős számban más iskolát választanak, akkor át kell értékelnünk az addigi folyamatot és be kell avatkoznunk. PR-munkánkban új lépésekkel kell gazdagítanunk addigi tevékenységünket, és el kell érnünk, hogy a körzetünkhöz tartozók, ill. az ÁMK óvodásai minél többen iskolánkat válasszák. 17

19 10. ELLENŐRZÉS ÉRTÉKELÉS AZ ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS LEHETSÉGES FORMÁI Ellenőrzés és értékelés formája Ellenőrzés és értékelés tárgya, tartalma Ellenőrzésre és értékelésre jogosult Ellenőrzést és értékelést megrendelő törvényességi fenntartó Külső Belső szakmai-pedagógiai szakhatósági szakmai-pedagógiai - törvényességi - munkáltatói - gazdálkodási - tanügy-igazgatási fenntartó-szakértő ÁNTSZ Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Számvevőszék igazgató intézményegység-vezetők intézményegység-vezető helyettes igazgató intézményegység-vezetők intézményegység-vezető helyettes Oktatási miniszter Fenntartó Jegyző Igazgató Pedagógusok Szülők BELSŐ MÉRÉSEK - ELLENŐRZÉSEK- ÉRTÉKELÉSEK Ellenőrzés formája Gyakorisága Felelős Határidő Intézményvezetői értékelés Belső ellenőrzés Vezetői munka (igazgató, intézményegység vezető és helyettesek) Pedagógusok munkájának értékelése Közvetlen partnerek(szülők,gy erek,pedagógus,fen ntartó) igényeinek mérése Tanulói képesség és tudás, neveltségi szint mérése Pedagógiai program felülvizsgálata Minőségirányítási program felülvizsgálata évente évente 2,5 évente évente 3 évente évente 4 évente 4 évente Igazgató A tervben meghatározott felelősök Minőségügyi vezető Munkaközösségek Igazgató Intézményegységvezetők Munkaközösségvezetők Minőségügyi vezető Pedagógusok Igazgató Intézményegységvezetők Munkaközösségvezetők Igazgató, minőségügyi vezető Fenntartó igénye alapján A tervben meghatározott időrend Tanév végi záróértekezlet Folyamatos információgyűjtés Összegzés: a munkaértékelő interjún I. félévi értekezlet A mérési tervben meghatározott 2008/09-es tanévtől kezdve a fenntartó által meghatározott 2008/09-es tanévtől kezdve a fenntartó által meghatározott Függelék/Melléklet/ Táblázat Intézményi értékelés Függelék: Indikátorok az intézményi értékeléshez Belső ellenőrzés táblázat Függ. vezetői értékelő lap Függ. pedagógus-értékelő lap Óralátogatási lap Tanulói képességek és tudás mérésének rendszere 18

20 Intézményi önértékelés (Felsővárosi Tagintézmény) 1 Teljeskörű intézményi önértékelés évente 5 évente Igazgató Intézményegységvezető, IPR csoportvezető Az OOIH határideje és megadott szempontrendszere szerint Igazgatói megbízás lejáratának megfelelően INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS Az intézmény értékelését az intézményvezetés évente készíti el. Az erről szóló beszámolókat a fenntartó igényei alapján készíti el és hozza nyilvánosságra. Az értékelések az alábbi területre terjednek ki: - a vezetői ellenőrzés és a belső mérések eredményei, - a partnerektől származó visszajelzések, - az indikátorrendszer mutatóinak eredményei a tanévzáró értékelő értekezlet eredményei, - a javító és fejlesztő (megelőző) tevékenységek eredményei, - a korábbi értékelő beszámolók során elhatározott intézkedések megvalósulásának vizsgálata, - az esetleges megváltozott körülmények számbavétele, - a minőségfejlesztési munka eredményei A VEZETŐI ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS Az ellenőrzés napjainkban új filozófiai alapokon áll, a bizalom elvére épül. Feltételezi, hogy mindenkinek érdeke, hogy jó munkát végezzen, az intézmény jól működjön, az igénybevevők számára megfelelő szolgáltatást nyújtson. Az intézményi belső ellenőrzés operatív irányítója és felelőse az intézményvezető. Ellenőrzési joga és kötelessége kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, az általuk végzett munka helyességére és eredményességére, vagyis az intézmény teljes működésére. Az ellenőrzések előre bejelentett időpontban, és szempontok alapján történnek, azok célja a segítségnyújtás, közös elemzés, értékelés. Az ellenőrzések ütemezését, konkrét időpontját az éves intézményi munkaterv tartalmazza. A vezetői ellenőrzések területei: - szakmai-pedagógiai tevékenység ellenőrzése, - gazdálkodás ellenőrzése, - munkáltatói jogkörből adódó ellenőrzés, - tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése. Az ellenőrzésekről írásos feljegyzés készül. A pedagógiai ellenőrzések változatos módszerekkel történnek. (Dokumentumelemzés, feltételek vizsgálata, megfigyelések, mérések, beszélgetés, interjú). A vezető ellenőrzésén kívül a pedagógusok írásos értékelése dokumentálja (regisztrálja) az egyes gyermek és a csoport fejlődését, a pedagógiai feladatok megvalósulását. Kiemelt helyen szerepel a nevelési programban megfogalmazott célok és feladatok teljesítésének nyomon követése, valamint a gyermekek fejlesztésének és fejlődésének ellenőrzése. 1 A HEFOP 2.1.9/b és az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés szerint 19

21 A pedagógiai belső ellenőrzés célja: - a tervezett feladatok kellő időben és megfelelő minőségben történő megvalósulása, - megfelelő mennyiségű és minőségű információ gyűjtése, elemzése, - a tényleges állapot összehasonlítása a pedagógiai céllal, - a megvalósulás értékelése, ténymegállapítás és értékelés, - visszajelzés a pedagógiai munka színvonaláról, - a vezető tervező munkájának segítése. Belső ellenőrzési tervben határozzuk meg és hozzuk nyilvánosságra: - az intézmény működésével, folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket (ennek keretében a működés azon területeit, amelyeket ellenőrzése során a vezető vizsgálni kíván), - a vezető mit kíván személyesen (vagy delegáltja útján) folyamatosan ellenőrizni, - mely területeken kíván véletlenszerű mintavételen alapuló rendszeres felülvizsgálatot végezni, és hogyan használja fel saját ellenőrzési rendszerében a folyamatokban keletkező ellenőrzési bizonylatokat, - az ellenőrzés során nyert információk felhasználási módját és az ellenőrzést követő beavatkozás lépéseit. A belső ellenőrzés, értékelés, mérés három területre irányul: - az intézmény dolgozóira, - a gyermekek fejlődésének nyomon követésére, - a pedagógiai program megvalósítására. BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV Pedagógiai közművelődési - tanügy-igazgatási feladatok Az ellenőrzés területe IX X XI XII I II III IV V VI VII VIII Óvodai csoport dokumentumok B D B D Nevelési tervek, osztályfőnöki munka Munkaközösségi munkatervek, Munkaközösségi munka Közművelődési munkaterv, közművelődési tevékenység Egyéni fejlesztési tervek Gyermekvédelmi munkaterv, gyermekvédelmi munka D C C B B B A A A A A A A A A A A B C B C B C B C B C B C B C B C B B B Naplók C C B C C B Statisztika B C B Tankönyvellátás E B E Tanórán kívüli tevékenység C C C Szülői ért., fogadóórák B D B D B D B C B C 20

22 Munkáltatói feladat Az ellenőrzés területe IX X XI XII I II III IV V VI VII VIII Új dolgozók beilleszkedése B B B Munkaidő betartása B C B C B C B C B C B C Nevelőmunkát közvetlenül segítők Technikai dolgozók munkavégzése B C B E E B E E B E E E E E E Gazdálkodás Az ellenőrzés területe IX X XI XII I II III IV V VI VII VIII Beszerzések A A A Eszköznyilvántartás E E E Leltár Karbantartás E E E E Biztonságtechnika E E E Helyettesítés, túlóra B B B B B B B B B B B B Szabadságolás B B B Étkeztetés E E E Továbbképzési támogatás elszámolása A A Egyéb Az ellenőrzés területe IX X XI XII I II III IV V VI VII VIII Munkavédelmi előírások betartása Munkavédelmi oktatás E E E A E A. igazgató B. intézményegység-vezetők C. intézményegység vezető helyettes D. munkaközösség-vezetők E. gazdasági vezető; gazdasági ügyintéző F. minőségirányítási vezető 21

23 10.3. A VEZETŐK ÉS A PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE Az intézményvezető munkájának értékelése a fenntartó által: Az intézményvezetői munka értékelésének célja az intézmény működésében bekövetkezett változások értékelése. Az igazgató beszámoltatása az igazgatói ciklus végén történik. Ez a fenntartói komplex ellenőrzési és értékelési rendszer eredményeire, valamint a vezető önértékelésére építve határozza meg a következő időszak fejlesztési feladatait Az intézményvezető és a helyettesek teljesítményértékelése az intézményben: Az intézményegység-vezetők, tagintézmény-vezetők és helyetteseik értékelése 2,5 évente megadott szempont szerint történik, a intézményegységek közössége által. Eljárásrend: - A munkaközösségek elkészítik a vezetők egyéni értékelését az értékelőlapok kitöltésével. - Értékelő megbeszélés a tantestülettel, majd az értékelő megbeszélés eredményének rögzítése jegyzőkönyvben A pedagógusok munkájának értékelése a Pedagógiai Programban megfogalmazott értékrend és feladatok alapján: Alapelvek: - elfogadott szempontok alapján történjen - tényanyag birtokában történjen - ösztönző hatású legyen - személyre szóló legyen - megfelelő légkörben történjen Célok: - az egyéni és az intézményi célok összehangolása - az önértékelési képesség fejlesztése - folyamatos minőségbiztosítás - a probléma és konfliktuskezelés javítása Szempontok a pedagógus munka értékeléséhez: - kapcsolat és együttműködés a gyermekekkel - szakmai tevékenység: szaktárgyi, módszertani felkészültség, - tanulásirányítási munka: differenciálás, tanulási technikák, gondolkodtatás - gyermekek ismerete - problémakezelés - közösségalakító tevékenység - önképzés, továbbképzés - együttműködés a kollégákkal - együttműködés a szülőkkel - innovációs tevékenység - kötelező órán kívüli tevékenység - megbízhatóság, pontosság - adminisztrációs munka - különleges teljesítmény 22

24 A pedagógusmunka ellenőrzésének formái: - spontán megfigyelés - tervezett megfigyelés - kérdőíves információ - tanulói teljesítmények vizsgálata - óralátogatás, foglalkozáslátogatás - interjú - dokumentumok vizsgálata, ellenőrzése A pedagógus munka értékelésének formái: - nyilvános szóbeli - zártkörű szóbeli - írásos - munkaértékelő interjú Az ellenőrzést és értékelést végzi: - Igazgató - Intézményegység-vezetők - Intézményegység-vezető helyettesek - Szakmai munkaközösség-vezető Az értékelés eljárásrendje: - Az értékelő lapot kitölti az értékelt kolléga (önértékelés), az igazgató és az intézményegység- vezetők és helyetteseik, valamint a munkaközösség-vezetők. Az értékelőlap kitöltésének alapja a kolléga tevékenységéről különböző forrásokból összegyűjtött információk (folyamatosan). - Az értékelőlap kitöltése után kerül sor a munkaértékelő interjúra. - Az interjú résztvevői: Az értékelt kolléga, igazgató, intézményegység vezető és h., munkaközösségvezető. - Munkaköri leírás áttekintése; - erősségek és fejlesztendő területek számbavételére; - a fejlődést szolgáló szükségletek megfogalmazására; - személyes ambíciók, tervek, lehetőségek számbavételére; - a szervezeti célok megvalósulásához való hozzájárulás lehetőségeinek feltárására; - helyi iskolapolitikában, vezetésben való részvétel lehetőségeinek tisztázására; - programokban, fejlesztésben való részvétel megbeszélésére; - pedagógiai program karbantartásában való részvétel rögzítésére. - Az interjú végén a legfontosabb megállapítások az értékelőlapra kerülnek, s mind az értékelést végző, mind az értékelt aláírja a közösen tett megállapításokat. A következő értékelés alapját már ez az értékelés jelenti A munkaközösségek munkájának értékelése: - Éves programok számbavétele. Lezajlott programok tartalma, minősége, mennyisége. - Óralátogatások összegzése, tapasztalatai a tervezés szempontjai alapján. - Nyílt órák, nyílt napok, bemutató órák összesítése, tapasztalatai. 23

25 - Kiemelt pedagógiai célok, a megvalósítás eszközei. A pedagógiai munka értékelése. - Felzárkóztatás, tehetséggondozás, felvételi előkészítők eredményei, létszámok. - A versenyeken való részvétel és eredményesség összegzése, tapasztalatai. - A munkaközösségek tagjainak éves tevékenysége. - Munkaközösségi megbeszélések a tanév folyamán ezek tapasztalatai. - A helyi tanterv teljesítésének tapasztalatai. - Új kollégák beilleszkedésével kapcsolatos tapasztalatok. - Továbbképzések, tanfolyamok összegzése, tapasztalatai. - Taneszközök, - előirányzott, beszerzett, még szükséges tapasztalatok. - Új tankönyvek használatának tapasztalatai, - Az értékelés alapján milyen feladatokra, folyamatokra kell a következő tanévben, nevelési évben hangsúlyt helyezni? - Ötletek, tervek, vállalások a következő tanévre, ill. nevelési évre. - Minőségfejlesztési tervünk alapján a következő tanév fejlesztéseinek munkaközösségi szintű kijelölése. - Javaslatok a nevelési és munkaközösségi értekezletek témáira, tartalmára, előadóira. - Az elmúlt tanév tantárgyi átlagai, következtetések s az ebből adódó feladatok Rendezvények, események értékelése: A rendezvények értékelésénél azt vizsgáljuk, hogy a rendezvény elérte-e az előzetesen meghatározott célt. Az esemény, rendezvény értékelését a rendezvényért felelős főszervező az érintettek bevonásával végzi. Az értékelés szempontjai: Az előkészítés folyamata: - Kellő mennyiségű információt biztosított-e a szervezésért felelős kolléga? - Minden érdekelt kapott-e megfelelő mennyiségű, minőségű információt? - Milyen szintű volt a felelősök aktivitása az előkészítés során? - Az információk időben érkeztek-e a feladatot ellátókhoz, időben történt-e a felelősök kijelölése? - Világos volt-e a célok, feladatok megfogalmazása, volt-e mód vélemény-nyilvánításra? - Hogyan sikerült bevonni a résztvevőket az előzetes feladatok megoldásába? - Milyen gonddal történt a gyerekek felkészítése az eseményre? Az esemény lebonyolítása: - Minden felelős körültekintően megoldotta-e a rábízott feladatot? - Hogyan sikerült elhárítani az esetlegesen felmerült váratlan történéseket? A rendezvényt követő értékelés: - Elérte-e a rendezvény a célját? - Elégedettek-e a résztvevők? - Milyen haszna volt az eseménynek? (nevelési eredmények, ismeretek bővítése, képességek fejlesztése) - Milyen anyagi eszközöket teremtett a főszervező az akció lebonyolításához? (költségvetési forrás, pályázat, támogatók felkeresése, belépők) - Mennyi időráfordítást igényelt az esemény? - A továbblépés lehetőségeinek, a fejlesztés feladatainak megfogalmazása, meghatározása. Határidő: az adott rendezvényt követően 1 héten belül 24

26 11. MÉRÉS INTÉZMÉNYÜNK MÉRÉSI RENDSZERE Intézményünk pedagógiai munkáját a gyermekközpontú pedagógia jellemzi. A boldog, biztonságos gyermekkorhoz szükséges ideális környezet megteremtése mellett legalább ilyen fontos az, hogy gyermekeink megalapozott tudást szerezzenek, amellyel megállják helyüket a következő iskolafokokban. Miután alapvető csoport- és osztályszervezési elvünk a heterogenitás, kiemelten fontos, hogy az egy osztályban/csoportban tanuló gyerekek fejlődését, a különböző fejlesztések hatásosságát nyomon követhessük ÓVODÁNK MÉRÉSI RENDSZERE A gyermekek óvodába lépésétől kezdve folyamatosan és tudatosan célirányos megfigyeléseket végzünk, melyeket a Fejlődési naplóban rendszeresen feljegyezzük. A gyermek egyéni fejlődésének mutatói segítik munkánkban a differenciálás az egyénre szabott fejlesztés megvalósítását. A folyamatos megfigyelés területei: - A gyermek egészségi állapotának és motoros készségeinek jellemzői - A gyermek játékának és munka jellegű tevékenységének jellemzői - A gyermek érzelmi, akarati és szocializációs képességeinek jellemzői - A gyermek értelmi fejlettségének jellemzői - A gyermek nyelvi/kommunikációs fejlettségének jellemzői Gyakorisága: évente 2 alkalommal Végzik: óvónők Az eredményes iskolakezdés érdekében óvodánkban a DIFER mérőeszközt alkalmazzuk. A mérés ideje középső csoport, nagycsoport. Végzik: óvónők ISKOLÁNK MÉRÉSI RENDSZERE A mérési rendszer kialakításának fontos szempontja volt, hogy segítségével minél jobban megismerhessük az iskolánkba járó gyerekek adottságait, járuljon hozzá a tanulási nehézségeket okozó problémák felderítéséhez, adjon információt a gyerekeknek, a szülőknek és a tantestületnek a gyerekek aktuális állapotáról, segítse a fejlesztések megtervezését. Az országos mérési lehetőségekhez azért csatlakoztunk, mert így módunk van arra, hogy a többi hasonló iskola eredményeivel összehasonlíthassuk saját eredményeinket. Az adatokat saját magunk dolgozzuk föl. Mérési rendszerünk leírását, a mérések idejét, a javítások és a feldolgozás határidejét, valamint a felelősök nevét a következő táblázat tartalmazza. 25