ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék. PEDAGÓGIA SZIGORLAT (információk, tételsor, szakirodalom) A NÓK és EÓK III.

Átírás

1 ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszék PEDAGÓGIA SZIGORLAT (információk, tételsor, szakirodalom) A NÓK és EÓK III. évfolyama részére

2 Kedves Hallgatók! A pedagógia szigorlat magában foglalja a pedagógia tantárgycsoport tananyagát. A szigorlati felkészüléshez használják fel az előadásokon és a szemináriumokon feldolgozott tananyagot és a gyakorlati képzésük során szerzett tapasztalataikat. A szigorlati témakörök eredményes feldolgozásához, kifejtéséhez szeretnénk segítséget nyújtani azzal, hogy megjelöljük a kapcsolódó, fontosabb szakirodalmi forrásokat. Ezek többsége megtalálható a korábbi stúdiumok kötelező és ajánlott irodalmi jegyzékeiben, de van olyan is, amely azok között nem szerepelt. Ezek tanulmányozása az elmélyültebb, igényesebb felkészülést, az óvodapedagógia aktuális kérdéseiben való jártasságot segítik elő. A szigorlat rendje: A pedagógia szigorlatra a hallgatóknak a kari tanulmányi és vizsgaszabályzat előírásai szerint jelentkezniük kell. A választott vizsganapon óráig írásbeli, azt követően szóbeli vizsgát tesznek. Az írásbeli vizsga tartalma a pedagógiai tárgyak alapvető fogalmainak, összefüggéseinek értelmezése. (Az írásbeli vizsga feladatai kizárólag a tájékoztató füzetben megjelölt írásbeli követelmények alapján készülnek.) Az írásbeli dolgozatokat a megírást követően azonnal javítjuk, az eredményéről a hallgatók tájékoztatást kapnak. A dolgozat sikertelensége esetén a hallgató szóbeli vizsgára nem bocsátható.

3 Szigorlati írásbeli alapismeretek, fogalmak Kisdedóvási törvény, közoktatási törvények, köznevelési törvény, Az óvodai nevelés országos alapprogramja,központi és helyi szabályozás, alternativitás, pluralizmus, intézményi autonómia, gyermeki jogok; A társadalmi értékrend alakulásának értelmezése, szocializáció, család (funkciói, típusai, szerkezete, funkciózavarok), primer és szekunder szocializáció, szociális tanulás (perszonalizáció, individualizáció, identifikáció, interiorizáció), érték, értékszocializáció a primer és szekunder szocializáció során; Gyermekkép, nevelhetőség, nevelés, pedagógiai érték, norma, értékközvetítés, értékrelativizmus, nevelési folyamat, neveltségi szint, szokásalakítás, direkt és indirekt nevelési módszerek; Játék, a játék feltételei az óvodában; spontán és irányított játék; játéktípusok az óvodában, játékba ágyazott ismeretközvetítés és tanulás, a játék helye, szerepe az alternatív pedagógiai irányzatokban Képesség, jártasság, készség, ismeret, tanulás, spontán tanulás, tapasztalatszerzés, a tanulási folyamat, tanítás, tevékenységi formák és műveltségtartalmak az óvodai tanulás folyamatában, az oktatás célja, tartalma, oktatási-tanulási módszerek, szervezeti keretek, munkaformák, kötött és kötetlen szervezési mód, tananyagkoncentráció, tartalmi integráció, komplex tevékenység; A tervezés pedagógiai szempontjai, homogén és heterogén csoportszervezés, A nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a helyi óvodai nevelési program, minőségfejlesztés, az óvodai csoport éves nevelési terve, tematikus terv, epochális terv, projekt terv, hetirend, napirend; Egészség, egészséges életmód, testápolás, szokásalakítás, az egészséges életvitel kialakítása, a gyermek testi fejlődésének biztosítása, a gyermek egészségének védelme, edzése; Érzelmi nevelés, szociális szükségletek és értékek, szociális tanulás, szociális minta, pedagógiai légkör, empátia, énkép, státusz, szerep, szerepkonfliktus; Erkölcs, erkölcsi fejlődés,, heteronom és autonóm erkölcs, az erkölcsi nevelés folyamata, erkölcsi értékek, normák, anómia, erkölcsi tudat, erkölcsi ítéletek, modellnyújtás, -tanulás; Esztétikai nevelés, esztétikum, esztétikai minőségek, katarzis, kalokagathia, giccs, ízlés, esztétikai alkotó képesség, kreativitás; Szegregáció, integráció, inklúzió, differenciálás, sajátos nevelési igény, előítélet, iskolakészültség, az egyéni és/vagy kiscsoportos fejlesztés tervezése (az individuális fejlesztés dokumentumai: személyiséglap, egyéni fejlődési lap, fejlődési napló, adatvédelem); Inter- és multikulturális nevelés, szegregált és inklúzív nevelés, nemzet, nemzeti identitástudat, nemzeti kisebbség, etnikum, migráció, A nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, előítélet; Pedagógus mentálhigiénéje (önismeret, önkontroll, mintaközvetítés), érzelmi intelligencia, pedagógus jogok és kötelességek, pedagógusetika, pedagógiai kommunikáció, verbális és nonverbális kommunikáció, testbeszéd, kongruencia, vezetési stílusok és nevelői attitűdök; Konfliktusok, okai, típusai, funkciói az óvodában, konfliktuskezelés, megoldási stratégiák

4 Reformpedagógiai irányzatok (Freinet-, Montessori- és Waldorf-pedagógia) az óvodai nevelésben, alternatív óvodai nevelési programok ("DOB"-program, "Játék, mozgás, kommunikáció", Komplex prevenciós program, "Tevékenységközpontú óvodai program", "Epochális óvodai nevelési program", "Óvodai nevelés játékkal, mesével", "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel", Óvodaiskola Program). SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK PEDAGÓGIA, NÓK, EÓK 1. Az óvoda mint közoktatási intézmény 2. Szocializáció és színterei. 3. A nevelés mint értékközvetítő, személyiségfejlesztő folyamat 4. A játék mint az óvodai nevelés eszköze 5. A tapasztalat- és ismeretszerzési folyamat óvodai sajátosságai 6. Tervezés az óvodában 7. Az inter- és multikulturális nevelés az óvodában 8. Az óvodapedagógus hivatása, kapcsolatrendszere 9. A sajátos nevelési igény, differenciált bánásmód az óvodai nevelésben 10. Az egészségfejlesztés pedagógiája 11. Konfliktusok az óvodában 12. Az erkölcsi nevelés 13. Az esztétikai nevelés 14. Reform- és alternatív pedagógiai irányzatok, programok az óvodai nevelésben

5 A szigorlat témakörei, a témakörök kifejtéséhez kapcsolódó fogalmak és szakirodalmak Minden tételhez kötelező: A 255/2009. (XI. 20.) Kormányrendelettel módosított 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról. A többször módosított évi LXXXIX. törvény a közoktatásról. A CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1. Az óvoda helye, szerepe és feladatai a magyar közoktatásban. Az óvoda megjelenése és fejlődése a magyar közoktatás rendszerében. A szabályozás dokumentumai (törvények, rendeletek) a magyar óvoda történetében. Az óvodai nevelés célja, funkciói, pedagógiai alapelvei, feladatai. Az óvodai élet megszervezésének elvei Az óvodával, mint közoktatási intézménnyel szemben támasztott társadalmi igények, elvárások alakulása. Pluralizmus és alternativitás a közoktatásban. Az intézményi átmenetek pedagógiai kérdései: család - bölcsőde - óvoda, óvoda - iskola. Az óvodából az iskolába történő átmenet előkészítésének feladatai. A fejlettség szerinti, rugalmas beiskolázás. Az óvoda külső kapcsolatai. Kisdedóvási törvény, közoktatási törvény, köznevelési törvény, központi és helyi szabályozás, intézményi autonómia, Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, gyermekkép, óvodakép, iskolakészültség, fejlettség szerinti, rugalmas beiskolázás. Bakonyi Anna (2000): A magyar óvodai nevelés helyzete: az önállóság előnyei és a távlatok problémái. Kisgyermeknevelés, 3. sz Báthory Zoltán (1997): Az óvodai nevelés országos alapprogramjának humanista üzenete. Óvodai Nevelés 6. sz Gubicza Katalin (1996): Beiskolázás, iskolaválasztás. In: Óvodavezetők kézikönyve IV. kötet, OKKER Kiadó, Kelemen Elemér (2000): Az óvoda a magyar társadalom történetében I-III. rész. in: Óvodai nevelés, sz p., 5. sz p., 6. sz Kereszty Zsuzsa (szerk.) (1993): Óvodaiskolai program 1. Szorobán Bt Podráczky Judit (2000): A társadalmi célok kifejeződése az évi kisdedóvási törvényben. In.: Pedagógusképzés, Bp. ELTE-TÓFK. Szüdi János (1998): Óvoda a közoktatás rendszerében. OKKER Kiadó, Bp. (Az óvodai nevelés tartalmi szabályozása. Az óvodai nevelés és a szakszolgálatok) Vágó Irén (2002): Óvodai intézményrendszer, óvodai nevelés az ezredfordulón. Új Pedagógiai Szemle, 12. sz

6 2. Szocializáció és színterei A gyermek- és családkép történeti alakulásának főbb állomásai. A szocializáció és a nevelés fogalma, sajátosságai. A család mint a primer, az óvoda mint a szekunder szocializáció színtere. A család fogalma, típusai, funkciói, funkciózavarai. Szülői jogok és kötelességek A családi és az óvodai nevelés kapcsolatrendszere, az együttműködés hagyományos és alternatív formái, tartalma, szervezetei. Szocializáció, primer és szekunder szocializáció, szociális tanulás, perszonalizáció, individualizáció, identifikáció, interiorizáció, család, egyszülős család, nukleáris család, nagycsalád, válás, szülői közösség, óvodaszék, szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás, gyermekkép, eredendő bűn, tabula rasa. Bagdy Emőke (1994): Családi szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp Bakonyi Anna (1998): Gyerekek, óvók, szülők helyzete Magyarországon a XXI. század küszöbén. Új Pedagógiai Szemle, 3. sz Bakonyi Anna (1997): A család mint óvodahasználó meghatározó szerepe a gyermeknevelésben. in: Villányi (szerk.): Óvodavezetők kézikönyve. V. kötet OKKER, Bp Bodonyi Edit, Busi Etelka, Hegedűs Judit, Magyar Erzsébet, Vizelyi Ágnes (2006): Család, gyermek, társadalom. In: A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése 5. kötet (sorozatszerk.: M. Nádasi Mária) 6-17., Boreczky Ágnes Németh András (1997): A gyermekkor változó színterei. Gyermek, nevelés, iskola és a gyerekkor változó színterei. Eötvös Kiadó, Bp Kovács György Bakosi Éva (2004): Óvodapedagógia I. Debrecen , , Czike Bernadett (szerk.)(1996): Bevezetés a pedagógiába. Eötvös József Kiadó, old. Perlai Rezsőné (2002) : A család és az óvoda kapcsolata különös tekintettel a hátrányos helyzetű cigány gyermekekre Magyar Óvodai Egyesület Pukánszky Béla (2005): A gyermekről alkotott kép változásai az óvoda történetében. Educatio,. 4. sz Ronkovicsné Faragó Eszter (1997): A családi nevelés atmoszférája. In: Villányi Györgyné (szerk.): Óvodavezetők kézikönyve. IX. kötet OKKER, Sallai Gézáné (2001): Az óvoda és a család kapcsolata. in: Villányi Györgyné (szerk.): Óvodavezetők kézikönyve. IX. kötet OKKER, Török Balázs (2005): Óvodák és szülők: vonzások és választások. Educatio, sz

7 3. A nevelés mint értékközvetítő, személyiségfejlesztő folyamat Értékek, egyén és közösségfejlesztő értékek, értékközvetítés. A nevelésről és a nevelhetőségről alkotott pedagógiai felfogások. A normatív és értékrelatív nevelési koncepciók. Az óvodai nevelési folyamat sajátosságai, rendszere, feltételei, megszervezése, a nevelési folyamat irányítása, indirekt és direkt nevelési módszerek. A neveltségi szint és mérése. Érték, egyén és közösségfejlesztő értékek, norma, értékrelativizmus, nevelés, nevelhetőség, nevelési folyamat, szokásalakítás, értékközvetítés, direkt és indirekt nevelési módszerek, neveltségi szint. Bakonyi Anna (2001): Az óvodás gyermekek értékelési-mérési rendszerének elvi és gyakorlati kérdései, in.: Szivák Judit (szerk.): Minőség az óvodában. OKKER, Budapest, Bábosik István (1999): A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Kósáné Ormai Vera (2001): A mi óvodánk. Okker, Bp. Célok és értékek o. Lénárd Sándor (2006): A nevelés értelmezése, célja, feladatrendszere. In: Multimédia és pedagógia Neveléselmélet (Az Alapfogalmak és a Nevelés cél- és feladatrendszere c. fejezetek) Lénárd Sándor- Rapos Nóra (2001): A neveltségi szint mérése az óvodában, in.: Szivák Judit (szerk.): Minőség az óvodában. OKKER, Budapest, Vekerdy Tamás: Az értékszocializáció néhány kérdése. In: Neveléselméleti szöveggyűjtemény (szerk: Vargáné Fónagy Erzsébet)(2000) ELTE TÓFK Bp Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Műszaki Könyvkiadó, Bp ,

8 4. A játék mint az óvodai nevelés eszköze A játék pedagógiai értelmezése az alapdokumentumokban. A játék fejlődése és az egyes játékformák az óvodáskorban. Játék értelmezése és szerepe a reform- és az alternatív pedagógiai irányzatokban. A játéktevékenység szociális és környezeti feltételei A játéktevékenységek szervezése. Eltérések a fiúk és lányok játékában. Az óvodapedagógus szerepe és feladatai a játék támogatásában. Konfliktusok kezelése a játékban. Játék, spontán játék, irányított játék; játéktípusok az óvodában: gyakorló játék, szerepjáték, bábozás, szabályjáték, konstruálás, barkácsolás és kézimunka; funkcionális játékterek az óvodában; hagyományos és újabb játékszerek; szabad játék. B. Lakatos Margit (szerk.)(2001): Játékpszichológia. Olvasókönyv óvodapedagógus hallgatóknak. V. fejezet. Játék. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar. Budapest, 301. Babic, N. Irovic, S. (1998): A pedagógus és a gyermek interakciója játék közben az óvodában. In: Kovácsné Bakosi Éva (szerk.): 9. Játékpedagógiai Fórum, Hajdúböszörmény, B. Méhes Vera (1993): Az óvónő és az óvodai játék. Calibra, Bp , Einon, D.(1999): A tanulás kezdetei. Aquila Könyvkiadó, Bp. A fizikai fejlődést elősegítő játékok , A biztonságos játék , Játékok járni tudó apróságok számára , A tipegő kétévesektől az iskolásokig Ismerkedés a térrel Karlócainé Kelemen Mariann (1976): Kisgyermekek játékos könyve. Medicina, Budapest

9 5. A tapasztalat- és ismeretszerzési folyamat óvodai sajátosságai A spontán és a szervezett tapasztalatszerzés szerepe a kulcskompetenciákat megalapozó tanulási képességek fejlődésében/fejlesztésében. A tanulás értelmezése az óvodában; feltételei, folyamata, módszerei, megszervezése. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai. Az értelmi nevelés feladatai az óvodában. Az óvodapedagógus szerepe az anyanyelvi nevelés feladatainak megvalósításában A komplexitás, a tevékenységekbe integrált műveltségtartalmak, a projekt módszer. Tapasztalatszerzési lehetőségek a játékban, gondozásban, munkatevékenységekben. Munka jellegű tevékenységek az óvodai nevelés folyamatában. Az iskolakészültség jellemzői Tanulás, spontán tanulás, szervezett tanulás, tanítás, tapasztalatszerzés, jártasság, készség, képesség, kulcskompetencia, oktatási-tanulási módszerek, szervezeti keretek, munkaformák, kötött és kötetlen szervezési mód, projekt, tartalmi integráció, komplex tevékenységek, játékba ágyazott tevékenységi tartalmak, munka, munka jellegű tevékenységek, iskolakészültség. Az óvodai nevelés országos alapprogramja 137/1996. Kormányrendelet Földi Rita (2003): Az óvodai fejlesztés lehetőségei. In: XII. Óbudai Közoktatási Konferencia / [alkotó szerk. Werenka Ödön]. - Budapest : Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Ped. Szolgáltató Int.ézet Einon,D. (1999): A tanulás kezdetei. Aquila Könyvkiadó, Bp. Gerő Zsuzsa (2002): Érzelem, fantázia, gondolkodás óvodáskorban: Flaccus Kiadó, Bp. Ismeretszerzés-fantáziaműködés gondolkodásfejlesztés o. Gósy Mária: Beszéd és óvoda. Nikol Kkt Kósáné Ormai Vera (2001): A mi óvodánk. OKKER, Bp. A tanulás , Motiváció és értékelés o. Kovács György - Bakosi Éva (2005): Óvodapedagógia - Játékos tanulás az óvodában. Debrecen Ranschburg Jenő (2002): A világ megismerése óvodáskorban. OKKER, Bp. A mennyiség és az idő fogalma o. Zsolnai Anikó (2006): A szocialitás fejlesztése 4-8 éves életkorban. Módszertani segédanyag óvodapedagógusoknak és tanítóknak. Mozaik Kiadó, Szeged.

10 6. Tervezés az óvodában A tervező munka jogi háttere (közoktatási törvény, ÓNÓAP, A nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve) A helyi óvodai nevelési program felépítése, készítésének folyamata, bevezetésének feltételei. Az óvoda egyéb dokumentumai (alapító okirat, SZMSZ, házirend, éves munkaterv) A pedagógiai tervezés formái (óvodai csoport nevelési terve, havi terv, tematikus terv, epochális terv, projekt terv, hetirend, napirend, tervezet), alapelvei A tervezés kiindulópontja: a gyermekek megismerése, a megismerés módjai. A gyermekhez kapcsolódó egyéni tervezési feladatok (egyéni fejlesztési terv, személyiséglap, fejlődési napló, tehetséggondozás) A minőségfejlesztés és -biztosítás értelmezése az intézményi munkában. közoktatási törvény, ÓNÓAP, A nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, helyi óvodai nevelési program, alapító okirat, SZMSZ, házirend, éves munkaterv, minőségbiztosítás, -fejlesztés, az óvodai csoport nevelési terve, haviterv, tematikus terv, epochális terv, projekt terv, hetirend, napirend, az individuális fejlesztés dokumentumai: személyiséglap, fejlődési napló, adatvédelem, Hunyady Györgyné - M.Nádasi Mária (2000): Pedagógiai tervezés. Coménius Bt., Pécs Nagy Jenőné (1998): Az óvodai programkészítéshez szükséges előzetes információk, elemzések, értékelések. In: Óvodavezetők kézikönyve VII. kötet, OKKER Kiadó, Bp. Kovács György- Bakosi Éva (2004): Óvodapedagógia. Szerzői kiadás Debrecen, Kósáné Ormai Vera (2001): A mi óvodánk. OKKER, Bp Petren Ferencné (1998): Az óvodavezetés elmélete és módszertana. Comenius Bt.. Pécs, ; (A tervezés írásos formái az óvodában és a minőségbiztosítás c. részek). Serfőző Mónika (2001): Minőség a közoktatási intézményekben. In: Szivák Judit (szerk.): Minőség az Óvodában. OKKER, Bp Villányi Györgyné (2002): Az óvodai nevelési dokumentumok elemzése, az óvodai nevelőmunka megfigyelése és az interjúk tapasztalatai. Új Pedagógiai Szemle, 12. szám

11 7. Az inter- és multikulturális nevelés az óvodában Az interkulturalizmus fogalma, az interkulturális óvodai nevelés alapelvei A nemzeti, etnikai, kisebbségi nevelés óvodai irányelvei. A multikulturalizmus fogalma, eredete és szintjei, lehetőségei az óvodai nevelésben Az eltérő szociokulturális hátterű gyermekek megismerése. Az előítélet-mentesség megteremtése. Alternatív pedagógiai koncepciók ("Lépésről-lépésre" óvodai program, a Montessori- és a Freinet- szellemiségű programok) az inter- és multikulturális nevelés szolgálatában. Roma, migráns - külföldi családok gyermekeinek nevelése az óvodában, a szülők támogatásának módjai. Interkulturalizmus, interkulturális nevelés, multikulturalizmus, multikulturális nevelés, kisebbség, etnikum, migráció, népi hagyomány, a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés irányelvei, előítélet, tolerancia, empátia, inklúzív nevelés, szegregált nevelés, kétnyelvűség A művelődési és közoktatási miniszter 32/1998. (VII.3.) MKM rendelete a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve Babusik Ferenc (2003): Roma gyerekek óvodáztatása. Új Pedagógiai Szemle, 6. sz Csányi Yvonne (1999): Integráció, befogadás. In: Kereszty Zsuzsa (szerk.): Mindenki iskolája. IFA-BTF-OM Forray R. Katalin /szerk/ (2000): Romológia Ciganológia. Dialóg Campus Kiadó, Bp.- Pécs, Réthy Endréné (2002) A speciális szükségletű gyermekek nevelése, oktatása Európában. Az integráció és inklúzió elméleti és gyakorlati kérdései. In: Magyar Pedagógia 102. évf. 3.sz Szüdi János (1998): A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése. In: Óvoda a közoktatás rendszerében. OKKER, Bp Torgyik Judit (2004): Multikulturális társadalom, munltikulturális nevelés Új Pedagógiai Szemle, április-május Varga Aranka (2006) Multikulturalizmus-inkluzív oktatási rendszer. pdf Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Műszaki Könyvkiadó, Bp.,

12 8. Az óvodapedagógus hivatása, kapcsolatrendszere Az óvodapedagógusi munka neveléstörténeti megközelítése (az első kisdedóvóktól napjainkig). A pedagógusok jogai és kötelességei. Pedagógusetika. A pedagógusszerep változása az 1980-as évek közepétől napjainkig. A pedagógiai kommunikáció. Az óvodapedagógus beszédkultúrája. Mentálhigiéné, önismeret, önkontroll szerepe az óvodapedagógus testi-lelki egészségének megtartásában. A kiégés folyamata, megelőzése. A pedagógiai munka megújítása (önképzés, továbbképzés). pedagógusetika, pedagógiai kommunikáció, verbális és nonverbális kommunikáció, testbeszéd, kongruencia, érzelmi intelligencia, érzelmi biztonság, szerep, pedagógusszerep, mentálhigiéné, önismeret, önkontroll, kiégés, Bagdy Emőke: Hivatás és személyiség. A hivatásra nevelés, pályaszocializáció pedagógusképzésben. a In.:Bagdy Emőke /szerk./ (1997): A pedagógus hivatásszemélyisége. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet, Debrecen, Gombocz János Trencsényi László (2007): Változatok a pedagógiára. Okker, Budapest, Hoffmann Rózsa (szerk.)(2004)): Szakmai etikai kódex pedagógusoknak. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kolozsváry Judit (2004): Az óvodapedagógus személyisége. In: A pedagógusszerep kihívásai (szerk: Kolozsváry Judit) Trezor Kiadó, Bp (A hivatás c. résztől) Kovács György Bakosi Éva (2004): Óvodapedagógia I. Debrecen Szüdi János (1999): A pedagógus-továbbképzés és szakvizsga. in: Villányi Györgyné (szerk.): Óvodavezetők kézikönyve. VIII. kötet OKKER, Bp Vág Ottó (1989) Az óvodapedagógiai képzés különböző szintjei a magyar neveléstörténetben. In: Óvóképző és tanítóképző főiskolák tudományos közleményei XXII. kötet. Debrecen, Zrinszky László (1993): Bevezetés a pedagógiai kommunikáció elméletébe. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Műszaki Könyvkiadó, Bp ,

13 9. A sajátos nevelési igény, differenciált bánásmód az óvodai nevelésben A sajátos nevelési igény fogalma a köznevelési törvényben. A sajátos nevelési igény megjelenése az óvodai nevelésben. Az integrálhatóság jogi és szakmai, szervezeti feltételei. A differenciálás fogalma, típusai és lehetőségei az óvodában. A beilleszkedési zavar tünetei, korrekciós lehetőségek az óvodai csoporton belül. A korai fejlesztés fogalma, helye az intézményrendszerben. Szakellátás szerepe a sajátos nevelési igényű gyermekek diagnosztizálásában, elhelyezésében, fejlesztésében. A szakellátás és az óvodapedagógusok kapcsolata, együttműködése. sajátos nevelési igényű gyermek, fogyatékosság, beilleszkedési és magatartási zavar, szegregáció, integráció, differenciálás, előítélet, korai fejlesztés, diagnosztika, szakellátás: Nevelési Tanácsadó, rehabilitációs bizottságok, EGYMI, utazó gyógypedagógus, pedagógiai megfigyelések és pedagógiai szakvélemény 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Csányi Yvonne (1999): Integráció, befogadás. In: Kereszty Zsuzsa (szerk.): Mindenki iskolája. IFA-BTF-OM Kolozsváry Judit (2002): "Más" gyerek, "más" szülő, "más" pedagógus. Okker, Bp., Rózsáné Czigány Enikő (1995): Elfogadni sajnálat nélkül. Óvodai Nevelés, 7. sz Rózsáné Czigány Enikő Csiky Erzsébet (1998): Egy bölcsődei és óvodai integrációs modell. In: Óvodavezetők kézikönyve. Okker 7. kötet. Vetró Ágnes (2000) A figyelem és a cselekvésszervezési képesség zavarai. In: Gyógypedagógiai alapismeretek (szerk.: Dr. Illyés Sándor). ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar

14 10. Az egészségfejlesztés pedagógiája Az egészség fogalma (WHO meghatározás) z óvodáskorú gyermek életkori sajátosságai, alapvető testi és lelki szükségletei. A testi és lelki egészségre negatívan ható tényezők az óvodában. Az egészséges életmódra nevelés feladatai, valamint feltételrendszere az óvodai nevelés folyamatában. Az óvoda egészségnevelési programja. Az óvoda feladata az egészséget elősegítő feltételek megteremtésében, a szokások kialakításában. Az óvodás gyermek életritmusa, napirendje. Egészségnevelési prevenciós programok az óvodáskorú gyermekek számára Egészség, testi és lelki szükségletek; alapvető fiziológiai szükségletek, mozgásszükséglet, lelki szükségletek: a biztonság igénye, új tapasztalatok szerzése, az önállóság, a belső állapot spontán kifejezése, kötődés, egészséges életmód, edzés, önismeret, önkontroll, énkép, prevenció Bihariné Krekó Ilona (1998): Egészségnevelés. Társszerzők: Kulin Eszter, Pákozdi Erika. BTF, Bp. Dehelán Éva (2003): A pedagógiai-pszichológiai prevenció lehetőségei az óvodában. Új Pedagógiai Szemle, 7-8. sz Kósáné Ormai Vera (2001): A mi óvodánk. Neveléspszichológiai módszerek az óvodában. OKKER, Budapest, Kovács György Bakosi Éva (2004): Óvodapedagógia I. Debrecen Skiera, E.: A gyermek alapvető lelki szükségletei és figyelembevételük az iskolában. In: Gereben Ferencné Kereszty Zsuzsa (szerk.)(1996): Különböznek. BTF, Budapest, old. vagy A gyermek alapvető lelki szükségletei és azok figyelembevétele a nevelés során. In: Kisgyermeknevelés 2. évf. 2. sz Winnicott, Donald W. (2000): Kisgyermek, család, külvilág. Animula kiadó, (Az ötévesnél kisebbek igényei.) Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Műszaki Könyvkiadó, Bp

15 11. Konfliktusok az óvodában A konfliktus fogalma, típusai, szintjei, okai A konfliktusok (gyerek-gyerek, pedagógus-gyerek, szülő-pedagógus, vezető-pedagógus, pedagógus-pedagógus, pedagógus-kisegítő személyzet) hatása a gyermek szocializációjára. A konfliktuskezelés és -megoldás stratégiái az óvodai nevelésben A nevelő és a nevelt harmonikus kapcsolatának jellemzői. A vezetési stílusok és nevelői attitűdök pedagógiai konzekvenciái. A vegyes csoportban folyó nevelőmunka sajátosságai. Konfliktus, szerepkonfliktus, ténykonfliktus, érdekkonfliktus, kapcsolati konfliktus, értékkonfliktus, strukturális konfliktus, konfliktuskezelő stratégiák: versengő, alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszumkereső, problémamegoldó; vezetési stílusok és nevelői attitűdök, konfliktuskezelés megoldás: alku, alkulehetőség, konszenzus, Gordon módszerei. Gordon, Thomas (1989): T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése. Gondolat Kiadó, Budapest. Körmöci Katalin (2004): A vegyes életkorú csoportokról pro és kontra I. Óvodai Nevelés 3. sz. Körmöci Katalin (2004): A vegyes életkorú csoportokról pro és kontra II. Óvodai Nevelés 4. sz. Puky Istvánné (2003): Konfliktusok az óvodában. Esetelemző gyakorlatok. Comenius Bt., Pécs, Szekszárdi Júlia: A konfliktuskezelés gyakorlata In: Neveléselméleti szöveggyűjtemény (szerk.: Vargáné Fónagy Erzsébet)(2003): ELTE TÓFK Bp Zrinszky László (2006): Neveléselmélet. Műszaki Kiadó, Bp ,

16 12. Az erkölcsi nevelés Az erkölcs fogalma, változása A gyermek erkölcsi fejlődése és az erkölcsi nevelés folyamata Az erkölcsi értékek közvetítésének lehetőségei és módszerei az óvodai nevelési folyamatban. Magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének direkt és indirekt módszerei. A büntetés és a jutalmazás pedagógiai kérdései. Munka jellegű tevékenységek szerepe az erkölcsi nevelésben. Az óvodapedagógus mint magatartási modell. Hazaszeretetre, nemzeti identitástudatra való nevelés nevelés Erkölcs, heteronom és autonom erkölcs, erkölcsi értékek, erkölcsi ítéletek, normák, anómia, direkt és indirekt nevelési módszerek, magatartási modell, szociális tanulás, nemzet, nemzeti identitástudat, hazaszeretet Brezsánszky László (szerk.)(1998): A bátorító nevelés alapjai. Altern Füzetek 10. Budapest, Iskolafejlesztési Alapítvány Hegedűs Judit: Jutalmazás és büntetés. Multimédiapedagógia József István (2010): A csecsemő és a kisgyermek erkölcsi fejlődése. In: Képzés és gyakorlat Training and practice 2. sz Kovács György Bakosi Éva (2004): Óvodapedagógia I. Debrecen Németh Erzsébet (1997): Hogyan jutalmazzunk? A jutalmazás előnyei és hátrányai a pedagógiában. In: Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Villányi Györgyné (2003): Állampolgári nevelés kisgyermekkorban. Új Pedagógiai Szemle, 11. sz Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Műszaki Könyvkiadó, Bp ,

17 13. Az esztétikai nevelés Az esztétikai nevelés és a hozzátartozó fogalmak (esztétika, esztétikum) definiálása Az esztétikai és az erkölcsi nevelés kapcsolata, neveléstörténeti gyökerei. Az esztétikai élmények forrásai, az esztétikum megjelenése az óvodai tevékenységekben. Az óvodapedagógus feladatai az esztétikai értékek közvetítésében, befogadásában, az ízlésformálásban, az esztétikai alkotó képesség, a kreativitás fejlesztésében, a tárgyi környezet esztétikumának alakításában. A viselkedés és a magatartás esztétikája. Esztétika, esztétikum, esztétikai minőségek, katarzis, kalokagathia, giccs, ízlés, esztétikai élmény, alkotó képesség, kreativitás, esztétikai érzékenység, fantáziaműködés és élmény, alkotás, szabad rajz és mesealkotás. Bálványos Huba-Sánta László (2003): Vizuális kultúra. Balassi Kiadó, Bp. Gerő Zsuzsa (2002): A művészeti nevelés jelentősége a személyiségformálásban. In. Érzelem fantázia, gondolkodás óvodáskorban. Flaccus Kiadó, Bp Horváthné Fülep Éva (1994): Komplex esztétikai nevelés az óvodában. Fejlesztő Pedagógia, 2-3. szám Kovács György Bakosi Éva (2004): Óvodapedagógia I. Debrecen , Mészáros István: Az esztétikai nevelés tartalma. In: Neveléselméleti szöveggyűjtemény (szerk: Vargáné Fónagy Erzsébet) ELTE TÓFK Bp (Az esztétikai elemző és értékelő képesség formálása c. részig). Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Műszaki Könyvkiadó, Bp.,

18 14. Reform- és alternatív pedagógiai irányzatok, programok az óvodai nevelésben Pluralizmus és alternativitás a közoktatás rendszerében. Reformpedagógiai irányzatok az óvodai nevelésben (Freinet, Montessori, Waldorf) Két választott alternatív óvodai program (pl. DOB", "Játék, mozgás, kommunikáció", "Komplex-prevenciós Óvodai Program", "Tevékenységközpontú óvodai program", "Epochális óvodai nevelési program", "Óvodai nevelés játékkal, mesével", "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel", Óvodaiskola Program) bemutatása az alábbi szempontok mentén: alapfilozófiájuk, gyermekkép, kiemelt értékek, cél, környezeti sajátosságok, szervezeti formák, közvetített tartalmak, módszerek, sajátos eszközök, pedagógus szerepfelfogása, pedagógusok sajátos felkészítése Pluralizmus, alternativitás, alternatív óvodai nevelési program, szakmai autonómia, reformpedagógia, Freinet-, Montessori- és Waldorf-pedagógia, "DOB", "Játék, mozgás, kommunikáció", "Komplex-prevenciós Óvodai Program", "Tevékenységközpontú óvodai program", "Epochális óvodai nevelési program", "Óvodai nevelés játékkal, mesével", "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel", Óvodaiskola Program, Montessori eszközök o Bakonyi Anna (1995): Irányzatok, alternativitás az óvodai nevelés területén. Tárogató Kiadó, o Fábián Katalin (1997): Tevékenységközpontú óvodai program. Fabula Bt. Miskolc o Györfi Éva (1993): Az epochális rendszerű óvodai program. In.: Óvodai Nevelés 10.sz, o Kereszty Zsuzsa (szerk.)(2003): Óvodaiskola program. Szorobán Bt. Bp. o Kiss Erika - Szirt Miklósné (1998): Montessori - pedagógia az óvodában. HORIZONT Humán szolgáltató Bt. Bp. o Porkolábné Dr. Balogh Katalin - Balázsné Szűcs Judit - Szaitzné Gregorits Anna (2004): Komplex prevenciós óvodai program Kudarc nélkül az iskolában Argumentum Kiadó, Bp.