Gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezésének gyermekjogi kérdései

Átírás

1 DUENAS-BERDÁR VALÉRIA: Gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezésének gyermekjogi kérdései A gyermekek számára biztosított jogok az emberi jogok különleges és sajátos részterületét képezik. Az elmúlt évtizedekben a gyermeki jogok megközelítése jelentős változáson ment keresztül mind nemzetközi mind hazai viszonylatban. A gyermeki létből fakadó speciális védelmi jogosultságot illetve az ebből fakadó kötelezettségeket maga az alaptörvény is garantálja. Alkotmányunk mellett azonban számos, kifejezetten a gyermekek védelmét biztosító jogszabály is megalkotásra került. A nemzetközi jogfejlődés is hatékony nyomást gyakorolt a magyar jogi szabályozásra. A Gyermek Jogairól szóló egyezményt az évi LXIV. törvény építette be hazai jogrendünkbe. Az Egyezmény egyértelmű keretet adott és irányt mutatott - a végül 1997-ben megalkotásra kerülő gyermekvédelmi törvényhez. Dolgozatom a gyermekvédelem témakörén belül a gyermekek egy szűk réteget érintő intézkedéshez kapcsolódó anomáliákra kíván rámutatni. Az ideiglenes hatályú elhelyezés jelenlegi szabályozása és gyakorlata a gyermeki jogok sérelmét egy olyan szenzitív területen valosítja meg, mint a gyermek saját családi környezetében való nevelkedéséhez való joga. Tanulmányom alapja az évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, a törvényhez kapcsolódó 149/1997-es kormány rendelet, valamint a gyermekjogi egyezmény. A jogi háttér elemzését kiegészíti a jogszabályok alkalmazásának gyakorlatát érintő vizsgálat, mely 2009-ben Somogy megyében született ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozatok áttekintésére épül. A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. Ezeket az alkotmányi alapértékeket ágazati jogszabályok töltik meg további tartalommal szociális, egészségügyi, oktatási és még számos jogterületen. A gyermek ezen alapvető jogát a gyermekvédelmi törvény az alábbiak szerint foglmazza meg: 6. (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. (2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. 7. (1) A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. Az Egyezmény 9. cikke ezzel kapcsolatban sokkal határozottab kitételeket fogalmaz meg : 1

2 1. Az Egyezményben részes államok gondoskodnak arról, hogy a gyermeket szüleitől, ezek akarata ellenére, ne válasszák el, kivéve, ha az illetékes hatóságok, bírói felülvizsgálat lehetőségének fenntartásával és az erre vonatkozó törvényeknek és eljárásoknak megfelelően úgy döntenek, hogy ez az elválasztás a gyermek mindenek felett álló érdekében szükséges. Ilyen értelmű döntés szükséges lehet bizonyos különleges esetekben, például akkor, ha a szülők durván kezelik vagy elhanyagolják gyermeküket, illetőleg ha különválva élnek és dönteni kell a gyermek elhelyezéséről. A gyermekvédelmi törvény és az Egyezmény is tartalmaz rendelkezéseket a gyermekek helyettesítő védelmét illetően amennyiben családból való kiemelésük elkerülhetetlen és legfőbb érdekük csak ezen intézkedések meghozatalával biztosítható csak. A gyermekvédelmi törvény az alábbiakat tartalmazza: 7. (2) A gyermeknek joga van - örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában - a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. (3) A gyermek helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására. (4) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyermeknek a szülő felügyeleti joga megszűnése esetén is joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és - a vér szerinti család beleegyezése mellett - a kapcsolattartáshoz. (5) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek. Az Egyezmény 20. cikke pedig így szól : 1. Minden olyan gyermek, aki ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva családi környezetétől, vagy aki saját érdekében nem hagyható meg e környezetben, jogosult az állam különleges védelmére és segítségére. 2. Az Egyezményben részes államok hazai jogszabályainak megfelelően intézkednek helyettesítő védelem iránt az ilyen gyermek számára. 3. Ez a helyettesítő védelem történhet családnál való elhelyezés, az iszlám jog kafalah-ja szerinti gondnokság, örökbefogadás, illetőleg szükség esetén megfelelő gyermekintézményekben való elhelyezés formájában. A megoldás kiválasztásánál kellően figyelembe kell venni a gyermekek nevelésében megkívánt folyamatosság szükségességét, valamint nemzetiségi, vallási, kulturális és nyelvi származását. A helyettesítő védelem során az elhelyezéssel kapcsolatos priorítások vonatkozásában a gyermekvédelmi törvény az Egyezményhez képest sokkal részletezőbb kitételeket tartalmaz. A jogi szabályozás egyértelműen a gyermek családban történő nevelkedését kívánja elősegíteni és csak igen kivételes, indokolt esetben kerülhet sor a gyermek kiemelésére a családi miliőből. Ehhez kapcsolódóan a gyermekvédelmi törvény 72. -a ad irány mutatást. 72. (1) Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a 2

3 rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket ideiglenesen a) a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, b) a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség - az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt - gyermekotthonban helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt, illetve külföldi állampolgárságú gyermek esetében - ide nem értve a 4. (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt - a Kormány által kijelölt gyámhivatalt. (2) Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. (3) A gyermeknek a gondozási helyre viteléről a beutaló szerv gondoskodik. (4) Az ideiglenes hatályú elhelyezéstől kezdődően a szülő gondozási, nevelési joga szünetel. A beutaló szerv döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. A fenti paragrafus kifejezetten azokat az eseteket szabályozza, amikor a gyermek veszélyeztettségének foka azonnali intézkedést igényel. A törvény a súlyosan veszélyezteti kitételt tartalmazza, melyet a későbbiekben részletesebben is kifejt a jelentős és helyrehozhatatlan károsodás okozása terminusokkal. A törvény szövegéhez igazodóan, a Gyer a megismétli azt, további, értelmezést elősegítő szabályozást nem tartalmaz. 95. (1) Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozza a) a gyermek súlyos veszélyeztetettsége, b) a gyermek által tanúsított olyan magatartás, amely életét közvetlen veszélynek tesz ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat, Az ideiglenes hatályú elhelyezés szabályozása, illetve az ebből adódó gyakorlat számos területen vet fel problémákat. Vizsgálatom során a 2009-es Somogy megyei adatokat tekintettem át. Ennek rövid statisztikája a következő: ig történő beutalások Ideiglenes hatályú elhelyezés Átmeneti nevelésbe vétel Tartós nevelésbe vétel Összesen 151 fő 29 fő 4 fő 184 fő A statisztika egyértelműen mutatja, hogy a beutalások 80 % -a ideiglenes hatályú elhelyezés volt. Az ideiglenes hatályú elhelyezés - mint ez nevéből is adódik, azonnali a gyermekre, családra nézve egy igen drasztikus beavatkozást jelent. Ez a beavatkozás az esetek egy bizonyos hányadában indokolt is, a gyermek veszélyeztettsége alá támasztja. Az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő végzések tartalmából azonban kiderül, hogy számos esetben a 3

4 körülmények nem merítik ki a törvény által megfogalmazott közvetlen életveszély vagy jelentős, illetve helyrehozhatatlan károsodás fogalmát. Kialakult egyfajta gyakorlat, mely az ideiglenes hatályú elhelyezést az átmenti nevelésbe vételt megelőző jogintézményként értelmezi. Abból a tényből, hogy az elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések jelentős hányadában valóban bekövetkezik az átmenei nevelésbe vétel, még nem következik, hogy ideiglenes hatályú elhelyezés elrendelése jogszerű volt. Jellemző fordulatok a végzésekből : Egyik legáltalánosabbnak tekinthető problémaként a szökés, csavargás, rossz baráti társaság szerepel. Ezek valóban megalapozhatnak komoly veszélyhelyzetet is, azonban az iratanyagok áttanulmányozásából kiderül, hogy a helyzet a végzés meghozatalakor semmivel sem akutabb mint 2 héttel, 2 hónappal korábban csupán a türelem fogyott el. Ezt támasztja alá az a nem egyedi eset is, amikor az eljárás az ideiglenes elhelyezés megszüntetésével zárul, védelembe vétel mellett. A beutalást elrendelő végzésben pedig ugyanebben az esetben ott szerepel, hogy csak az id. elhelyezés jelenthet megoldást, a védelembe vételtől eredmény nem várható. Meglepő módon sok határozatban szerepel az iskolai magatartás mint ok. Nem csupán az iskolai mulasztások, hanem a viselkedés (! ) is. Elgondolkodtató indoklások a végzésekből : Csak a hülyeségeken jár az esze. Szüleivel tiszteletlen. Énközpontú gyermek. Fiúknak vagánykodásával, érdektelenségével mutatott rossz példát és vitte magával az arra hajlamos gyerekeket. Tiszteletlenségével, trágárságával folyamatosan zavarta a tanórákat.a fentiek mellett nem láttuk biztosítottnak a tanuló családban történő iskoláztatását, nevelődését. Számos esetben az ideiglenes elhelyezést sem alapellátásban történő gondozás, sem védelmebe vétel nem előzte meg. Ez pedig egyértelműen a jelzőrendszer működésének hiányosságára utal. A 151 ideiglenes hatályú elhelyezésből 27 alkalommal került sor az eljárás megszüntetésére és a gyermek visszakerült családjába, illetve néhány esetben családbafogadásra került sor. Sajnos a másik gyakorlat pedig az, hogy eredménytelen alapellátás, védelembe vétel után a korábbiaktól nem súlyosabb körülmények fennállása esetén nem az átmeneti nevelésbe vétel kezdeményezésére kerül sor, hanem a jegyzői gyámhatóságok az ideiglenes hatályú elhelyezés jogintézményét alkalmazzák helytelenül. Gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésének jogkövetkezményei a szülői felügyeleti jogok vonatkozásában : a szülő gondozási nevelési joga szünetel. Többi szülői felügyeletei jog körébe tartozó jogosítványait a szülő korlátozás nélkül gyakorolja. Gyakorolná Tekintettel az eljárás általánosnak tekinthető elhúzódására ez a szabályozás számos problémát vet fel. Egészségügyi ellátás, beavatkozás engedélyezése, oktatási intzéménybe beiratás, hivatalos eljárásban való képviselet. Szerencsés lenne esetigondnok kijelölése erre az átmeneti időtartamra. Ami nem is annyira átmeneti! 4

5 A 2009-ben Somogy megyében elrendelt ideiglenes elhelyezések időtartama Időtartam Fő 0-30 nap 10 fő nap 56 fő nap 49 fő nap 14 fő fő Adat hiányos folyamatban Összesen 9 fő 9 fő 151 fő A táblázatból egyértelműen kiderül, hogy az eljárások csak kivételesen fejeződnek be 1 hónapon belül. Általánosnak tekinthető a 2-3 hónapig is elhúzodó eljárás. Az ideiglenes hatályú elhelyezés elredelése végzéssel történik. Ezzel kapcsolatban a Gyvt az alábbi kommentárt tartalmazza a fellebbezés kizárása vontakozásában. A Ket. a határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtásának szabályaival való összhang megteremtése érdekében módosításra kerülnek a Gyvt. azon rendelkezési, amelyek a határozat azonnali végrehajthatóságát szabályozzák. A fentiektől eltérően a törvény a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése vonatkozásában a beutaló szerv döntése elleni fellebbezést zárja ki. A Gyvt ának (1) bekezdése szerint az illetékes gyámhivatal a beutaló szerv - ideiglenes hatályú elhelyezésre irányuló - intézkedését 30 napon belül felülvizsgálja. Ennek megfelelően indokolatlan a beutaló szerv döntése vonatkozásában külön fellebbezési jogot biztosítani, hiszen a gyámhivatal hivatalból megvizsgálja az ideiglenes hatályú elhelyezés indokoltságát, és ennek megfelelően megteszi a szükséges lépéseket. Amennyiben az ügyfél a gyámhivatal döntésével nem ért egyet, azt az általános szabályok szerint fellebbezésével megtámadhatja. A jelenlegi szabályozás értelmében, egy olyan intézkedéssel szemben, mely a családi autonnómiába történő drasztikus beavatkozást tesz lehetővé, tulajdonképpen nincs azonnali jogorvoslati lehetőség. Az átmeneti nevelésbe vételi eljárás hivatott a felülvizsgálati jogot biztosítani azonban az eljárások gyakori elhúzódását figyelembe véve alapvető alkotmányos jogsérelem valósul meg a tekintetben, hogy az érintettek nem élhetnek jogorvoslattal az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő végzéssel szemben. Szakmai fórumokon már felmerült annak a lehetősége, hogy szerencsésebb lenne a határozati forma közvetlen bírói felülvizsgálat biztosításával így 5

6 megoldott lenne az egyéb beutaló szervek (rendőrség, az ügyészség, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága ) által hozott határozatok kontrollja is. Az ideiglenes hatályú elhelyezések kezdeményezése megoszlik. Az esetek jelentős számában a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezésére indult az eljárás. Előfordult, hogy a gyermek hozzátartozói köréből érkezett jelzés, az esetek egy kisebb hányadában maga a gyermek kezdeményezte családjából való elhelyezését és a rendőrség is számos alkalommal élt az azonnali intézkedés lehetőségével. Somogy megyében ben 113 alkalommal a gyámhatóság, 21 alkalommal a gyámhivatal, 17 alkalommal a rendőrség kezdeményezte az ideiglenes hatályú elhelyezést. Az adat annyiban elgondolkodtató, hogy az esetek legjelentősebb hányadában intézkedés meghozatalára ott került sor az, ahol elméletileg a probléma már korábban is ismert volt. A határozatok alapján megállapítható, hogy a gyámhivatalok meghallgatási kötelezettségüknek eleget tettek. Néhány esetben nem derült ez ki csupán a végzésekből. A meghallgatás mellőzésére csak kivételes esetben, a gyermek közvetlen veszéleztettsége esetén van mód. A meghallgatás fontos eleme az eljárásnak, hiszen a szülők tudnak nyilatkozni a gyermek elhelyezése szempontjából szóba jöhető hozzátartozókról, egyéb személyekről. Összegzés : Elgondolkodtató adat, hogy a gyermekek szakellátásban történő elhelyezésének 80%- a ideiglenes hatáylú elhelyezésekkel történik és ezek a határozak jegyzői hatáskörben azokon a településeken születnek, ahol a gyermek, család problémája ismert és alapellátásban vagy védelembe vétel mellett kezelt és gondozott kellene, hogy legyen. Sajnálatos, hogy mint belépő kerül a jogintézmény alkalmazásra a gyermekvédelmi szakellátásba. A jogintézmény azon akut helyzeteket lenne hivatott kezelni, ahol valóban közvetlen életet veszélyeztető helyzet, illetve jelentős vagy maradandó károsodás veszélye áll fenn. Szakmailag átgondolandó lenne ezen intézkedések hatása a gyermekekre, alapvető jogaikra. Az ideiglenesen elhelyezett gyermekek egy jelentős hányada ugyanis befogadó otthonokba kerül ahol 2-3 hónapot töltenek el. Az eljárás lezárultával jó esetben haza, egyébként pedig nevelőszülőhöz, lakásotthonba vagy gyermekotthonba kerülnek. Pont abban a fázisban éri őket az újabb változás, amikor már kezdtek beilleszkedni gondozási helyükre, a befogadó otthonba. Állandóságról ilyen feltételrendszerben semmilyen formában sem beszélhetünk. Rendezetlen a gyermek kapcsolattartása is a végzések erről nem szólnak. Természetesnek tekinthető, ha a gyermek bántalmazó szülői közegből kerül a gyermekvédelem kötelékébe hogy az id. elhelyezés alatt nem szükséges a kapcsolattartás szabályozása. Egyre több azonban az olyan gyermek, aki saját veszélyeztető magatartása miatt kerül elhelyezésre esetükben nem indokolt a családtól való izoláció ( sőt!! ) - szerencsés lenne a kapcsolattartás szabályozása ilyen esetekben a végzésben. Figyelemmel az eljárások elhúzódására is! Az ideiglenes hatályú elhelyezést elernedelő végzések helyett érdemes lenne visszatérni a határozati formára, és a fellebbezés kizárása mellett közvetlen bírói utat nyitni a felülvizsgálatok érdekében. 6

7 A bírói felülvizsgálat gyakorlata mindenképpen a jogbiztonságot és a gyermeki jogok védelmének markánsabb megvalósulását eredményezné. 7