AZ IGE. Kérdése: Mit csinál? Mi történik?

Átírás

1 AZ IGE

2 Az ige ragozása

3 AZ IGE Az ige cselekvést, történést, létezést, állapotot jelentő szófaj. Kifejezi a cselekvés módját, idejét, a cselekvő számát, személyét és utal a tárgyra. Az ige a mondatban az állítmány szerepét veheti fel, toldalékolható és valamilyen igealakban szerepel. Kérdése: Mit csinál? Mi történik?

4 Gyakorló nyelvtan 15. oldal Az ige ragozása Az ige mindig valamilyen igealakban jelenik meg: szeretne Az igealak megjelöli a cselekvés idejét: jelen idő módját: -ne feltételes mód A cselekvő számát, személyét : E/3 (ő) Utalhat a tárgyra is: tárgyas

5 A cselekvés irányulása szerint megkülönböztetünk: TÁRGYAS IGÉKET TÁRGYATLAN IGÉKET Lehet mellé tárgyat tenni pl. eszik, kér Nem lehet mellé tárgyat tenni pl. alszik

6 ÁLTALÁNOS RAGOZÁS E/1 én írok T/1 mi írunk HATÁROZOTT RAGOZÁS E/1 én írom T/1 mi írjuk E/2 te írsz T/2 ti írtok E/2 te írod T/2 ti írjátok E/3 ő ír(ø) T/3 ők írnak E/3 ő írja T/3 ők írják VALAMIT egy (határozatlan névelő) AZT a, az (határozott névelő)

7 Az általános ragozás személyragjai csak az alany személyét és számát határozzák meg. Levelet írok. (én E/1) Könyvet olvasunk. (mi T/1) A határozott ragozású igék személyragjai is meghatározzák az alany személyét és számát, de utalnak arra is, hogy az igéhez tárgy kapcsolódik. Írom a levelet. Olvassuk a könyvet. ÁLTALÁNOS RAGOZÁS HATÁROZOTT RAGOZÁS ALANYI RAGOZÁS TÁRGYAS RAGOZÁS

8 ÁLTALÁNOS személyragot kap az ige, ha mellette nem áll tárgy, vagy a tárgy határozatlan. Levelet írok. Könyvet olvasunk. HATÁROZOTT személyragot kap az ige, ha mellette határozott tárgy áll. Írom a levelet. (határozott névelő) Olvassuk a könyvet. ÁLTALÁNOS RAGOZÁS ALANYI RAGOZÁS HATÁROZOTT RAGOZÁS TÁRGYAS RAGOZÁS

9 Az ikes ragozás Az ikes ragozás az ősmagyar nyelvben jött létre eredetileg azzal a céllal, hogy a tárgyat (illetve a cselekvés célpontját) egyértelműen megkülönböztesse az alanytól (a cselekvés végzőjétől). Az ikes ragozás időközben elvesztette eredeti funkcióját, mivel elterjedt a tárgy teljes jelöltsége, és szétvált az általános (alanyi) és a határozott (tárgyas) ragozás. E/1. eszem, T/1 esszük E/2 eszed T/2 eszitek E/3 eszik, iszik, alszik, dolgozik T/3 eszik Gyakorló nyelvtan 19. oldal

10 Jó, ha tudod: A tárgyas ragozás felszólító mód rövidebb alakjaiban nincs módjel: add, nyeld ( a hosszabb alak is szabályos: adjad, nyeljed). Az ikes ige általános és határozott ragozása, kijelentő mód jelen időben egyforma: Reggelire tejet iszom (általános ragozás). A tejet mindig hidegen iszom (határozott ragozás). Helytelen az iszok, dolgozok, törölközök, helyes az iszom, dolgozom, törölközöm. Általános ragozás(alanyi) feltételes mód jelen idejének egyes szám 1. személyű alakjában a né+k toldalék van illeszkedés nélkül: adnék, mennék. Ilyenkor helytelen a nák! A határozott ragozás (tárgyas ) feltételes mód jelen idő többes szám 3. személyben viszont érvényes a mély és magas hangrendű toldalék illeszkedése: Eloltanák a lámpát? Besötítítenék a szobát?

11 ÖSSZEFOGLALÓ Az ige A cselekvés irányulása szerint megkülönböztetünk: TÁRGYAS IGÉK TÁRGYATLAN IGÉK AZ IGE RAGOZÁSA ÁLTALÁNOS RAGOZÁS E/1 én írok T/1 mi írunk HATÁROZOTT RAGOZÁS E/1 én írom T/1 mi írjuk E/2 te írsz T/2 ti írtok E/2 te írod T/2 ti írjátok E/3 ő ír(ø) T/3 ők írnak VALAMIT egy (határozatlan névelő) E/3 ő írja T/3 ők írják AZT a, az (határozott névelő)

12 Felhasznált szakirodalom: Dr. Rajsli Ilona-Kávai Bozsó Ildikó: Magyar nyelv Gyakorló nyelvtan az általános iskolák 6. osztálya számára Belgrád, Zavod za udžbenike Lerchné Dr.Egri Zsuzsa: Anyanyelv felsősöknek 6. Szeged, Mozaik Kiadó, Az ige -

13 Köszönöm a figyelmet! Az anyagot szerkesztette: Arnold Ildikó

14

15 IGEOK

16 A KIJELENTŐ Ú IGÉVEL MEGÁLLAPÍTJUK, BEJELENTJÜK A CSELEKVÉST. Jele: ø(nincs) olvas, sétálgatott, A FELTÉTELES DAL ARRA UTALUNK, HOGY A CSELEKVÉS BEKÖVETKEZÉSE VALAMILYEN FELTÉTELTŐL FÜGG. Jele: -na, -ne, -ná, -né. adna, jönne, mondaná, segítené. A FELSZÓLÍTÓ AZT FEJEZI KI, HOGY A BESZÉLŐ AKARJA, KÉRI A CSELEKVÉST,UTASÍT RÁ VAGY BELEEGYEZIK. Jele: j Mosolyogj, írj A j módjel módosulhat: -s, -sz, -z, -dz, -gy, -ts, -ss,-ssz, -ggy, moss, mássz, nézz, eddz, igyál, higgy, önts, alkoss, fogyassz,

17 M IDŐ Ó D KIJELENTŐ FELTÉTELES FELSZÓLÍTÓ ad, adja, adna, adná, adjon, adja, JELEN IDŐ kér, kéri, kérne, kérné, kérjen, kérje, adott, adta, adott/adta MÚLT IDŐ kért, kérte, volna kért/kérte adni fog-fogja JÖVŐ IDŐ kérni fogfogja

18 IDŐ M Ó D KIJELENTŐ FELTÉTELES FELSZÓLÍTÓ JELEK JELEN IDŐ O -na, -ne, -ná, -né, -j, -s, -sz, -z, -dz, -gy, -ts, -ss, -ssz, -ggy, MÚLT IDŐ JÖVŐ IDŐ -t -tt Ige+ni+fog -t, -tt+volna - - -

19 Jó, ha tudod: A felszólító mód szabályos alakja: -j: adj, írjatok, nőj, főjön. Kivétel: jöjj. Az s, -sz, -z, -dz végű igékben teljesen hasonul: kapdoss, kússzatok, eddzél, hozz. Néhány sz végű igében gy:(lesz) legyetek. Kivétel a (hisz) higgy. A t végű igék felszólító módja háromféle lehet: cs -t vagy ccs -t hallunk, ts-t írunk:süvítsen, ss -t hallunk, ss-t írunk: nyiss, ültessétek, ssz -t hallunk, -ssz-t írunk: eressz, halasszuk el.

20 Nyelvhelyesség Ne cseréljük föl a t végű igék kijelentő és felszólító módú alakjait: Kijelentés: Learatjuk a búzát. Elhalasztják a találkozást. Felszólítás: Arassuk le a búzát! Halasszák el a találkozást! Helytelen: Nem szeressük az esőt. Helyes: Nem szeretjük... Helytelen: Mikor tartsátok az esküvőt? Helyes: Mikor tartjátok...

21 IGEOK KIJELENTŐ tanul FELSZÓLÍTÓ tanulj FELTÉTELES tanulna

22 M ÖSSZEFOGLALÓ IDŐ Ó D KIJELENTŐ FELTÉTELES FELSZÓLÍTÓ ad, adja, adna, adná, adjon, adja, JELEN IDŐ kér, kéri, kérne, kérné, kérjen, kérje, adott, adta, adott/adta MÚLT IDŐ kért, kérte, kért/kérte volna JÖVŐ IDŐ adni fog-fogja kérni fog-fogja

23 SZORGALMI HF: Írd be a táblázatba az igéknek azokat a toldalékos alakjait, amelyet a vár ige vízszintesen olvasható példái mutatnak! KIJELENTŐ FELSZÓ- LÍTÓ várja várjuk várj várjatok ás mászik kiált hagy

24 HF: Írd be a táblázatba az igéknek azokat a toldalékos alakjait, amelyet a vár ige vízszintesen olvasható példái mutatnak! KIJELENTŐ FELSZÓ- LÍTÓ E/3 Ő T/1 MI E/2 TE T/2 TI várja várjuk várj várjatok ás ássa ássuk áss ássatok mászik mássza másszuk mássz másszatok kiált kiáltsa kiáltsuk kiálts kiáltsatok hagy hagyja hagyjuk hagyj(ál) hagyjatok

25 Felhasznált szakirodalom: Dr. Rajsli Ilona-Kávai Bozsó Ildikó: Magyar nyelv Gyakorló nyelvtan az általános iskolák 6. osztálya számára Belgrád, Zavod za udžbenike Lerchné Dr.Egri Zsuzsa: Anyanyelv felsősöknek 6. Szeged, Mozaik Kiadó, Dr.Balázs Géza: Magyar nyelv Budapest, Corvina Kiadó, Az ige -

26 Köszönöm a figyelmet! Az anyagot szerkesztette: Arnold Ildikó

27

28 Igeidők

29 A JELEN IDŐT AKKOR HASZNÁLJUK, HA A CSELEKVÉS A BESZÉDDEL EGY IDŐBEN TÖRTÉNIK. Balázsék labdáznak a téren. A MÚLT IDŐT AKKOR HASZNÁLJUK, HA A CSELEKVÉS MEGELŐZTE A BESZÉDET. Tegnap a szobában tanult. A múlt idő jele: mássalhangzó után: -t pihentünk, szállt, magánhangzó után: -tt megfőtt, átugrotta, Feltételes módban a volna segédigével összetett igealakot képezünk. tanult volna. A JÖVŐ IDŐT AKKOR HASZNÁLJUK, HA A CSELEKVÉS, TÖRTÉNÉS A BESZÉD UTÁN MEGY VÉGBE. Az éjjel esni fog. A jövő időt ni képzős igenévből és fog segédigéből szerkesztett összetett igealakkal fejezzük ki. Esni fog. Táncolni fogunk. Jövőidőt majd határozószóval és létigével is kifejezhetünk. (Holnap eső lesz.)

30 M Ó D KIJELENTŐ FELTÉTELES FELSZÓLÍTÓ IDŐ JELEN ø -na, -ne -ná, né, -j, -s, -sz, -z, -dz, -gy, -ggy, -ts, -ss, -ssz. MÚLT -t, -tt, -t, -tt+volna JÖVŐ Ige+ni+fog

31 Jó ha tudod: Az egyes igeidőket jelekkel vagy összetett igealakokkal fejezzük ki: A múlt időt feltételes módban a volna segédigével szerkesztett összetett igealakkal fejezzük ki: küzdöttek volna. A múlt idő jele mássalhangzó után t: ült, magánhangzó után:-tt: megfőtt, A jövő időt ni képzős igenévből és fog segédigéből szerkesztett igealakkal fejezzük ki: Zsóka táncolni fog. A jövő időt kifejezhetjük jelen idejű igealakkal és majd határozószóval: Adél majd megvár. A jövő időt kifejezhetjük létigével is: Patrícia orvos lesz.

32 Helyesírás: Kölön figyelmet érdemel, ha az igealak írása eltér a kiejtéstől: lesz, egyezik, egyesül. JELÖLÉS befuthatnátok : be fut hat ná tok igekötő szótő-képző -jel - rag

33 Gyakorló nyelvtan 23. oldal 24.a JELEN IDŐ olvas MÚLT IDŐ olvasott JÖVŐ IDŐ olvasni fog KIJELENTŐ FELTÉTELES JELEN IDŐ tanul tanulna tanulj FELSZÓLÍTÓ MÚLT IDŐ tanult tanult volna / JÖVŐ IDŐ tanulni fog / /

34 Gyakorló nyelvtan 24. oldal 2. példa JELEN IDŐ MÚLT IDŐ JÖVŐ IDŐ KIJELENTŐ ír írt írjon FELTÉTELES írna írt volna / FELSZÓLÍTÓ írj / / Jelen idő: (olvas)- olvassa (tesz) tesszük (hoz) hozza

35 Gyakorló nyelvtan 25. oldal 2. példa A múlt idejű igéket egészítsd ki! szaladt, pihent,megszűnt, száradt, elakadt, feslett. 3. Jövő idő: Megveszed a cipőt? Meg fogom venni. Majd megveszem. Visszaadjátok a tollamat? Vissza fogom adni. Majd visszaadom. Megsütöd a tortát? Meg fogom sütni. Majd megsütöm.

36 M ÖSSZEFOGLALÓ IDŐ Ó D KIJELENTŐ FELTÉTELES FELSZÓLÍTÓ ad, adja, adna, adná, adjon, adja, JELEN IDŐ kér, kéri, kérne, kérné, kérjen, kérje, adott, adta, adott/adta MÚLT IDŐ kért, kérte, kért/kérte volna JÖVŐ IDŐ adni fog-fogja kérni fog-fogja

37 Köszönöm a figyelmet! Az anyagot szerkesztette: Arnold Ildikó

38 Felhasznált szakirodalom: Dr. Rajsli Ilona-Kávai Bozsó Ildikó: Magyar nyelv Gyakorló nyelvtan az általános iskolák 6. osztálya számára Belgrád, Zavod za udžbenike Lerchné Dr.Egri Zsuzsa: Anyanyelv felsősöknek 6. Szeged, Mozaik Kiadó, 2006 Az ige - Dr.Balázs Géza: Magyar nyelv Budapest, Corvina Kiadó, 2007.

39 Helyesírás: Sok igealakhoz és igéből képzett szóhoz kapcsolódik igekötő. Írjuk helyesen őket! Ha az igekötő a saját igéje előtt áll, akkor egybeírjuk vele: leír, megsóz, kimos. Ha az igekötő az ige után áll, akkor különírjuk: írd le, sózd meg, mosd ki. Ha az igekötő és a saját igéje között egy másik szó áll, akkor is különírjuk: el ne felejtsd, meg szerette volna mutatni. Ha az igekötő ismétlődik, akkor a kettő közé kötőjelet teszünk: be-benéz, meg-megáll.