Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A LÁRVÁLIS TOXOCAROSIS PATOGENEZISE, PATOMECHANIZMUSA, KEMOTERÁPIÁJA ÉS PREVENCIÓJA. Dr. Fok Éva
|
|
- Domokos Bogdán
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A LÁRVÁLIS TOXOCAROSIS PATOGENEZISE, PATOMECHANIZMUSA, KEMOTERÁPIÁJA ÉS PREVENCIÓJA Dr. Fok Éva Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Parazitológiai és Állattani Tanszék Témavezető: Dr. Rozgonyi Ferenc egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Mikrobiológiai Intézet 2002 Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Patológiai Tudományok Budapest 10. sz. Ph.D. program: Mikroorganizmusok és anyagaik hatásainak molekuláris, celluláris és organizmus szintű vizsgálata Programvezető: Dr. Rozgonyi Ferenc egyetemi tanár, intézet igazgató
2 ÖSSZEFOGLALÁS Magyarországon az utóbbi húsz évben a kutyák és macskák számának növekedésével a környezetnek az állatok bélsarával ürülő paraziták okozta szennyeződése is nő. Az emberre nézve a mérsékelt égövön, így hazánkban is, fertőzési veszélyt a kutyák ill. a macskák féregfajai közül leggyakrabban a Toxocara canis (Werner, 1782) ill. a Toxocara mystax (Zeder, 1800) (syn. cati Schrank, 1788) orsóférgek jelenthetik. Az ember az előbbi féregfajoknak az állatok bélsarával ürülő petéivel passzív módon fertőződik. A fertőzőképes petékből az ember belében kikelő Toxocara-lárvák különféle szervek szöveteiben vándorolva okozhatnak lárvális toxocarosist. Munkánk során bélsárvizsgálattal és boncolással bizonyítottuk a hazai kutyák és macskák különféle bélférgekkel való nagyfokú fertőzöttségét, valamint a közegészségügyileg is jelentős Toxocara-fajok nemcsak a fiatal állatokban való gyakori előfordulását. Továbbá paratenikus (egér) gazda modellen tanulmányoztuk a lárvális toxocarosis patogenezisét és patomechanizmusát. A kevés T. canis lárvával történt mesterséges fertőzés után több mint 13 hónappal is fennálló krónikus lárvális toxocarosis kórszövettani vizsgálatával, valamint a májból és az agyból emésztéses módszerrel visszanyerhető lárvák számának meghatározásával bizonyítható volt a permanens vándorlás, mind a primer, mind a szekunder fertőzésben. Vizsgáltuk az eddig kevésbé tanulmányozott T. mystax lárvák vándorlását szintén egér modellen. Eredményeink szerint, feltehetően az emberben is, mint véletlen paratenikus gazdában is előidézhetik a larva migrans visceralis kórképet. Kemoterápiás kísérletek sorozatával bizonyítottuk, hogy a paratenikus gazdákban megtelepedett Toxocara-lárvák is célpontjai lehetnek az anthelmintikus szereknek. A kiváló ( 90 %) hatékonyság eléréséhez a fenbendazolból ,8 mg ( 12,8-22,4g/ttkg) szükséges, viszont az albendazolból az előbbi 1/3-nyi mennyisége is elegendő. Az adag nagysága mellett, egyéb tényezők, mint pl. a gyógyszer formája, a kezelés időtartama stb. jelentősen módosítják a gyógykezelés kimenetelét. Kérdőíves felmérés értékelése alapján rámutattunk a hazai állattartók és részben az állatorvosok ismereteinek hiányosságaira, különösen a Toxocara-fajokra, ill. ezek közegészségügyi veszélyeire vonatkozóan. Végezetül felvázoltuk az ember, mint véletlen gazda fertőződési veszélyének csökkentését is szolgáló átfogó hazai intézkedéseket.
3 SUMMARY As the number of cats and dogs has increased in the past twenty years in Hungary, so has the contamination of the environment caused by the parasites originating from the faeces of these animals. In temperate climates, such as in Hungary, for humans the main risk of infection come from Toxocara canis (Werner, 1782) and Toxocara mystax (Zeder, 1800) (syn. cati Schrank, 1788) roundworm species of dogs and cats. Humans are passively infected with the eggs of the above-mentioned species originating from the hosts faeces. The Toxocara larvae hatching in the human intestine from the infectious eggs may cause larval toxocarosis while migrating in the tissues of various organs. In our investigations, using faeces examinations and autopsy we proved heavy contamination of local dogs and cats with various intestinal worms, as well as the high frequency of Toxocara species of public health interest not only in young animals. Furthermore, we studied the pathogenesis and pathomechanism of larval toxocarosis in a paratenic (mouse) host model. With histopathological examination of the existing chronic larval toxocarosis still present 13 months after artificial infection with a limited number of T. canis larvae and with the determination of the number of larvae recovered from the liver and brain using the digestion method, we were able to prove permanent migration in both primary and secondary infection. We studied the migration of the up to now less frequently studied T. mystax larvae also in a mouse model. According to our results, they may presumably cause the visceral larva migrans also in humans acting as accidental paratenic hosts. With a series of chemotherapeutic experiments we proved that the Toxocara larvae established in the paratenic hosts might be targets for antihelmintic agents. In order to reach outstanding efficiency ( 90 %) mg ( g/kg of bodyweight) of fenbendazole is required. As for albendazole, 1/3 of the above amount is satisfactory. In addition to dosage, other elements such as the form of the medication, the duration of the treatment, etc. can significantly modify the outcome of the treatment. Following the evaluation of questionnaires we highlighted the flaws in the cognition of both pet owners and partially veterinariens in Hungary particularly regarding Toxocara species and the public health hazard they represent. Finally we outlined the national measures to be taken in order to decrease the infection of humans as accidental hosts
4 BEVEZETÉS Az ember szűkebb és tágabb környezetében élő állatokban előforduló bizonyos féregfajok emberben is fertőzést okozhatnak, ezért közegészségügyileg is jelentősek. A fonálférgek között is vannak olyanok, amelyek mind az emberben, mind az állatokban, mint véletlen végleges gazdákban ivaréretté válhatnak. Még nagyobb azon fajoknak a száma, amelyek ivarérett formájának az állatok a végleges gazdái, a lárvái pedig az emberbe mint véletlen paratenikus gazdába (vivőgazda) bejutva különböző súlyosságú tünetekben, larva migrans (LM) kórképekben megnyilvánuló zoonosist okozhatnak. Magyarországon az utóbbi húsz évben megnőtt az emberek közvetlen környezetében különféle célból tartott állatok, különösen a kutyák és macskák száma. Az állatlétszám növekedésével, többek között, a környezetnek az állatok bélsarával ürülő paraziták okozta szennyeződése is nő. Az emberre nézve a mérsékelt égövön, így hazánkban is, fertőzési veszélyt a kutyák, ill. a macskák féregfajai közül leggyakrabban a Toxocara canis (Werner, 1782) ill. a Toxocara mystax (Zeder, 1800) (syn. cati Schrank, 1788) orsóférgek jelenthetik. Ennek egyik oka az, hogy ezek a férgek igen elterjedtek mind a kutyákban, mind a macskákban, kutyakölykök akár %-a is fertőzött lehet. Az ember az említett ragadozók (carnivora) féregfajainak bélsárral ürülő ivari produktumaival (pete) passzív módon, elsősorban pl. talajjal, homokkal, földdel szennyezett kézzel, élelmiszerrel fertőződhet, ezért különösen a kisgyermekek vannak kitéve a fertőzési veszélynek. Az ember belében a fertőzőképes petékből kikelő Toxocara-lárvák különféle szervek szöveteiben vándorolva okozhatnak lárvális toxocarosist (korábban toxocariasis*). Több mint tíz éve foglalkozom többek között a kutyák és a macskák féregélősködőivel, de már korábban, a diploma megszerzése után klinikus állatorvosként találkoztam az említett állatok férgei okozta fertőzésekkel, valamint megbetegedésekkel, különösen fiatal állatokban. Gyakran tapasztaltam az állattartók tájékozatlanságát ezen paraziták embert veszélyeztető szerepéről, de a megfelelő ismeretek hiánya bizonyos esetekben sajnos az állatorvos kollégák és az orvosok között is észlelhető volt. *A paraziták okozta fertőzések ((fertőzöttségek) elnevezésének írása a Parazitológusok Európai (EFP) és Világ Szövetsége (WFP) által 1990-ben elfogadott új, egységesített standard nómenklatúra ajánlása alapján általában a parazita taxonnevének a nominativusából képzett szótőből egységesen az -osis végződés hozzáadásával történik.
5 Sok ember Toxocara-lárvákkal való fertőzöttségét nem diagnosztizálják, illetve a nem specifikus tüneteket mutató betegek többségénél nem gondolnak erre a fertőzésre. Találkozhatunk hazai orvosi körökben időnként olyan véleménnyel is, hogy nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani annak, ha a fertőzöttséget diagnosztizálják, valamint eltérőek a nézetek a gyógykezelés szükségességével kapcsolatban. A kutyák és a macskák számának hazánkban is tapasztalható emelkedése, a fertőzöttségükre, ill. a környezet féregpetékkel való szennyezettségére utaló adatok hiánya, az emberben is vándorló Toxocara-lárvák okozta kórképek patogenezisével, patomechanizmusával, valamint a végleges (ragadozók) és a paratenikus gazdákban élősködő fejlődési alakok elleni kemoterápiával kapcsolatos ellentmondó irodalmi adatok is késztettek e téma választására. IRODALMI HÁTTÉR Baever és tsai (1952) nevéhez fűződik a larva migrans visceralis (LMV) tünetcsoport első leírása, melynek kórokozójaként akkor a T. canis és a T. mystax, szövetekben hosszabb ideig vándorló lárváit tartották. Az LMV kórkép első leírása óta más fonálféreg-fajok lárváiról is bebizonyosodott, hogy szerepet játszhatnak, közel hasonló tünetcsoport létrehozásában emberben. A T. canisszal történő fertőződésnek több útja (lásd ábra az utolsó oldalon) lehetséges a végleges gazda kutyák esetében. Ezek közül a legnagyobb jelentőségű, ill. a leggyakoribb a vemhes nőstény kutyában a magzatnak, placentán keresztül történő fertőződése. A megszületett kiskutyák vékonybelében lévő férgek már az ellést követő 3 héten belül ivaréretté válnak és a nőstényférgek már a naptól nagyszámban petéket üríthetnek, melyek a kutyaürülékével a környezetünkbe, pl. járda, park, játszótér homokozója, kert stb. kerülhetnek. A macskák esetében nincs magzati korban való fertőződés, azonban a kölyökmacskák az anyamacska tejében lévő T. mystax lárvákkal fertőződnek a szopás során. Mi történik az ember - mint véletlen paratenikus gazda - szervezetében, ha esetleg fertőződik? Csaknem ugyanaz, mint az idősebb kutyákban, azaz a Toxocara-féreg lárvaállapotban vándorol, vagyis a szervezetbe kerülve a petékből a lárvák kiszabadulnak és többnyire a vérárammal különféle szervekbe, szövetekbe jutnak.
6 A normális paratenikus gazdák, elsősorban rágcsálók szerepe járványtani szempontból fontos a Toxocara-férgek fennmaradásában. A paratenikus gazda szerepet betöltő állatfajokon az utóbbi évtizedekben végzett Toxocara-fajokkal kapcsolatos kísérletek többségének a célja, az ún. modellkísérletek révén szerzett tapasztalatok hasznosítása az emberi toxocarosis kutatásában, hiszen ezek a kísérletek segítséget adhatnak a különféle kórformák során lezajló patológiai és immunológiai folyamatok megértéséhez. Külföldön és már hazánkban is történtek vizsgálatok arra vonatkozólag, hogy milyen mértékű a városokban levő parkok talajának, ill. a homokozóknak a parazitapetékkel való szennyezettsége. A felmérések többségében a vizsgált közterületek 1-25 %-a bizonyult fertőzöttnek. Az utóbbi években jelennek meg közlemények arról, hogy az emberi toxocarosis előidézésében a macskák Toxocara-férgének is jelentős szerepe lehet. A legújabb ismeretek szerint a humán toxocarosis klinikailag három formában jelenhet meg: 1. A larva migrans visceralis (LMV) tünetcsoport. Ezt a kórformát a gazdaszervezet immunválasz reakcióitól függő, nagyon változatos, nem specifikus klinikai tünetek, gyakran erőteljes, gyulladásos elváltozások jellemzik a különböző szervekben. 2. A larva migrans ocularis (LMO). A vándorló lárva (vagy lárvák) által előidézett granulomatosus retina elváltozások következményei a látás élesség elvesztése, kancsalság, uveitis, chorioretinitis, retinaablatio és ún. fénylátás. Az esetek kis részében teljes vakság egy vagy mindkét szemre is előfordulhat. 3. A szervi lokalizáció nélküli larva migrans enyhe tünetekkel ( covert toxocarosis ), melyet újabban írnak le, azaz nem szervspecifikus a klinikai kép pl. krónikus súlycsökkenés, fejfájás, alvási zavarok, viselkedési zavarok, hasi fájdalom stb. Az emberi toxocarosis kialakulásához vezető rizikó tényezők különbözők lehetnek országonként, akár ezeken belül földrajzi területenként, az ott lakók személyi higiéniai viszonyaitól, stb. függően. A Toxocara-lárvák okozta migrálás lehet tünetmentes, de a vándorlás után esetleg nyugvó állapotba kerülő lárvák évekkel később aktiválódhatnak pl. immunszuppreszió miatt. Emberben a szerodiagnosztikai módszerek a legalkalmasabbak a fertőzöttség kiderítésére. Hazánkban az emberi LMV-ról 1977-ben jelent meg az első közlemény (Kávai és tsai). Az Országos Közegészségügyi Intézet közötti adatai szerint évente személy vizsgálata alapján átlagosan 17,8 % volt Toxocara-pozitív és az utóbbi években is hasonló ez az arány. Az ismertetett adatokból a hazai valós fertőzöttségre (prevalenciára) nem tudunk következtetni, hiszen ezek célzott vizsgálatok eredményeit tükrözik.
7 Az emberi LMV sikeres gyógykezelésével kapcsolatos irodalmi adatok ellentmondásosak. Kezdetben csak dietilkarbamazint alkalmaztak, majd a tiabendazolt, de a tapasztalatok a gyógykezelés sikeréről igen változatosak. Az emberi Toxocara-fertőzésekben a klinikai tünetek csökkentésére általánosan alkalmaznak kortikoszteroidokat. A különféle anthelmintikumok hatásosságával kapcsolatos tapasztalatok nagy részét kísérleti állatokon, különösen egereken, a fertőzés után rövid idő múlva (az ún. akut fázisban), nagy adaggal, néhány napig történt kezelések során írták le. Az egyes anthelmintikumok Toxocara-lárvák elleni hatékonysága az eltérő modell kísérletek adatai szerint nem meggyőzőek. CÉLKITŰZÉSEK Munkánk során a következő célokat kívántam megvalósítani: 1. Adatok gyűjtése bélsárvizsgálattal és boncolással a hazai kutyák és macskák bélféregfertőzöttségéről, különös tekintettel a Toxocara-fertőzöttségre. 2. Vizsgálni kívántuk a lárvális toxocarosis patogenezisét és patomechanizmusát paratenikus (egér) gazda modellen. Egyik célunk az volt, hogy tanulmányozzuk a már hosszabb ideje fennálló primer T. canis fertőzöttség következményeit, valamint az ismételt fertőzés hatását a lárvaszám alakulására, különös tekintettel a májban, lépben és az agyban tapasztalható kórszövettani elváltozásokra. Továbbá vizsgálni kívántuk az eddig kevésbé tanulmányozott T. mystax lárvák vándorlását összehasonlítva a kutya Toxocara-faj lárváinak viselkedésével. 3. Tanulmányozni kívántuk a lárvális toxocarosis elleni kemoterápia lehetőségeit paratenikus gazda (egér) modellen. 4. Vizsgálni kívántuk a toxocarosis elleni védekezés lehetőségeit, különös tekintettel az ember fertőződésének a megelőzésére. Ez utóbbi célkitűzés megvalósítására tanulmányozni kívántuk az állattartók, az állatorvosok ismereteit a kutyák és macskák férgeivel, ill. azok közegészségügyi veszélyeivel és az ellenük való védekezéssel kapcsolatosan. Végezetül a hazai prevenció lehetőségeit is vizsgálni kívántuk, annak érdekében, hogy az állatorvosok és az orvosok együttműködésének a szorosabbá tételével az állatokkal kontaktusba kerülő emberre esetenként leselkedő helminthozoonosis veszély hazánkban csökkenthető legyen.
8 ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK 1. Adatok gyűjtése bélsárvizsgálattal és boncolással a hazai kutyák és macskák bélféreg-fertőzöttségéről, különös tekintettel a Toxocara-fertőzöttségre Gyűjtési hely, idő Minták Minta szám Módszer /n/ Kutya Budapest, bélsár 1674 felszíndúsítás (klinika,menhely,szolgálati) bélsár (11 park, ill. játszótér) 200 felszíndúsítás Budapest, 1986 (állategészségügyi t.., Phylaxia) 49 boncolás Debrecen, 1994 bélsár (klinika, menhely) 284 felszíndúsítás Budapest, 1997 bélsár (11 park, ill. játszótér) 200 felszíndúsítás bélsár felszíndúsítás Mátraderecske (csak kertben tartott ebek) 206 Monor (92,5 %-a kertben tartott) 305 Barcs (66,8 %-a kertben tartott) 126 Zalalövő és Csöde (96,7 %-a kertben tartott) 100 Macska Budapest, bélsár (klinika, menhely) 150 felszíndúsítás Debrecen, 1994 bélsár (klinika) 38 felszíndúsítás Barcs, bélsár (ún. kijáró állatok) 27 felszíndúsítás Háromféle dúsítófolyadék párosításának, azaz a Breza-féle/Flotol (n=514) és a Brezaféle/káliumkarbonát (n=492) összehasonlítása a felszíndúsítási (flotációs) módszer hatékonyságának javítása céljából. Az ebek bélsárvizsgálattal és egyidejűleg boncolással is kimutatott féregfertőzöttségének adatainak összehasonlítása 49 eb boncolása során. 2. A lárvális toxocarosis patogenezisének és patomechanizmusának vizsgálata paratenikus gazda (egér) modellen A primer és a szekunder T. canis 600 pete/egér(cd-1 konv.) fertőzés hatását a fertőzés utáni 7., 17., 44. és 394. napon leölt állatok lépének, májának és agyának makroszkópos és mikroszkópos elváltozásai, valamint a visszanyert lárvák számának meghatározása segítségével vizsgáltuk. A hosszú ideig tartó fertőzés során az állatok viselkedésében, kondíciójában tapasztalt változásokat is feljegyeztük. A vizsgált szervekből, szövetekből a lárvák visszanyerése sósavas-pepszines emésztéses eljárással történt, továbbá a kórszövettani metszetek haematoxilin-eosinnal végzett festés után kerültek kiértékelésre.
9 A T. mystax lárvák útját és az általuk okozott kórszövettani elváltozásokat 1000 pete/egér (CFLP) fertőzést követő 2., 5., 8., 11., 14., 21., 36., 42. és 128. napon leölt állatok májának, tüdejének, agyának és az egyik oldali végtagok izomzatának az előzőleg leírt módszerekkel történő vizsgálata alapján értékeltük. 3. A lárvális toxocarosis elleni kemoterápia lehetőségeinek tanulmányozása paratenikus gazda (egér) modellen, különös tekintettel a fertőzött ember kezelésére A T. canis lárvák elleni hatékonysági vizsgálat sorozat első, két részből álló kísérletét, ill. a későbbi, nagyszámú állaton elvégzendő összehasonlító vizsgálatokhoz szükséges megfelelő lárva-visszanyerési technika kidolgozását tárgyalja ez a fejezet. A terápiás kísérletben a mebendazol és albendazol lárvák elleni hatékonyságának, 600, ill pete/állat dózissal mesterségesen fertőzött 27 nőstény, fehér CFLP egeren elvégzett előzetes vizsgálatát ismerteti. A további részben a petével történt fertőzés utáni 2., 14., 81., 87., 104., 123. napon indított, különféle ideig és módon alkalmazott, így pl. szuszpenzióban, száraz eleségben, parenterálisan adott többféle anthelmintikummal (benzimidazolok: albendazol, mebendazol, fenbendazol, tiabendazol, flubendazol, oxfendazol; makrociklikus lakton: ivermektin) a migráló, valamint a szövetekben hosszabb ideje megállapodott T. canis lárvák elleni, csaknem 600 egeren végzett kezelés sorozatot foglalja össze. A fejezet tartalmazza még az eddig kevéssé tanulmányozott T. mystax lárvákkal kapcsolatos vizsgálatokat, melyben a 24 állaton végzett kezelések az 1000 petével történt fertőzés utáni ill napon történtek. A hatékonyság elbírálása a különféle szövetekből, elsősorban az agyból, izomból emésztéses eljárással visszanyert lárvák kísérleti csoportonként átlagos számának a kezeletlen kontroll csoportokhoz való hasonlításával történt. 4. A toxocarosis elleni védekezés lehetőségeinek tanulmányozása, különös tekintettel az ember fertőződésének a megelőzésére A tulajdonosok ismereteinek vizsgálata:173 (Debrecen, állatkórház) (Barcs, állatorvosi rendelő) kérdőív alapján, az állatorvosok tájékozottságával kapcsolatos adatgyűjtés:20(nógrád megye) (95 Budapest+31 vidék) kérdőív segítségével történt.
10 EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 1. Kutyák és macskák bélféreg-fertőzöttsége, különös tekintettel a Toxocara-fertőzöttségre a bélsárvizsgálati és a boncolási eredmények alapján között Budapesten az ebek 58,7 %-a, 1994-ben Debrecenben 50,7 %-a, között Monoron, Barcson, Zalalövőn és Csödén 55,0-70,0 %-a, között Budapesten a macskák 36,7 %-a, 1994-ben Debrecenben 26,3 %-a és 1999-ben Barcson 51,8 %-a különféle bélférgekkel bizonyult fertőzöttnek. A kutyákban a Trichuris vulpis és a T. canis, míg a macskákban a T. mystax fertőzöttség bizonyult a leggyakoribbnak. A Toxocara-fertőzöttség fordult elő a leggyakrabban azokban a csoportokban, amelyekben a kutyák többsége fiatalabb volt 1 évesnél (Debrecen, Barcs), illetve 5 évesnél (Mátraderecske). Ez utóbbi vizsgálatban még az 5 évnél idősebb állatok orsóféreg-fertőzöttsége is jelentős (31,8 %) volt. A boncolt kutyák 81,6 %-a bizonyult fertőzöttnek legalább egy féregfajjal. A T. canis főleg a fiatal állatokban fordult elő. A T. vulpis és a Dipylidium caninum mindegyik korcsoportban megtalálható volt. Az ugyanazon 11 budapesti parkból tíz év időközzel gyűjtött kutyabélsárminták vizsgálata azt bízonyította, hogy a parkok talaja %-ban kontaminált féregpetékkel, és ugyancsak a Trichuris- és a Toxocara-peték voltak a leggyakoribbak. A Breza és a Flotol dúsítófolyadék párosításnál a parazitapeték kimutathatóságában nagy különbséget nem találtunk egyik dúsító javára sem, viszont azonos bélsárminták kétszeri vizsgálatával kapott eredményeinek összesítése az egyszerinél nagyobb fertőzöttségre utal. A Breza és a káliumkarbonát összeállításban a kétszeri vizsgálat jelentőségének bizonyítottsága mellett észrevehető volt a Breza-féle dúsító alkalmazásával kimutatott valamivel nagyobb fertőzöttségi szint. A féreglelet és ugyanazon állat bélsárvizsgálati eredményének összehasonlításával kimutattuk, hogy a D. caninum féregnél a felszíndúsítás nem bizonyul biztos módszernek a fertőzöttség felismerésére, viszont a Toxocara- és Trichuris-peték viszonylag jól kimutathatók ezzel az eljárással.
11 2. A lárvális toxocarosis patogenezise és patomechanizmusa paratenikus gazda (egér) modellen T. canis A 600 lárvával történt fertőzés korábbi szakaszában tüneteket nem észleltünk. A több mint 13 hónapig tartó kísérletünk végén jelentkező tünetek összefüggésben vannak az agyban felhalmozódó lárvák okozta kórtani elváltozásokkal is. Az akkumulálódás ellenére az agyból a lárvák egy része ismét folytat visceralis vándorlást. Az állatok viselkedése, klinikai állapota az agyban lévő lárvák lokalizációjával, valamint az agyszövet grammnyi mennyiségére vetített aktuális lárvaszámmal inkább összefügg, mint a fertőző dózissal. A lárvák egy részének folyamatos vándorlását bizonyítja, hogy a kísérletünk végén is találtunk, különösen az egyszer fertőzöttek májában lárvákat. Ezeknek az egereknek az általános állapota, kondíciója sokkal rosszabb volt, mint a kétszer fertőzötteké. A primer és a ráfertőzött állatoknál a korábbi ( nap) időszakban, különösen az agyból visszanyerhető lárvaszámban tapasztalható óriási különbség a 394. napon kiirtottaknál csaknem kiegyenlítődött. Azonban az egyszer fertőzötteknél a korábbiakhoz képest nagyobb számban akkumulálódtak az agyban a lárvák, de a májban is több lárvát találtunk. Véleményünk szerint a lárvák egy részének folyamatos vándorlása a primer fertőzötteknél csaknem akadálytalanul történhet, hiszen a májcsapda kevéssé működik. Kísérletünkben a fertőzés utáni hetekben kórszövettanilag igazolható volt a lárvák vándorlása az agyban, hiszen az agyvelő szürke és fehér állományában a traumás és sejtes infiltráció nyomai, valamint néhány lárva is látható volt, továbbá gócok is felismerhetők voltak. A különböző napokon leölt állatok makroszkópos és mikroszkópos lép, de különösen a máj elváltozásai is mutatták az érintett szervekbe bejutó lárvák hatását, ill. a szervezet élénk reakcióját az újabb fertőzésre. T. mystax A lárvák már a fertőzés korai szakaszában eljutnak az izmokba, ellentétben a T. canisszal. A fertőzést követő 11. napig az agy szövettani vizsgálati eredménye is arra utal, hogy valószínűleg a lárvák később jutnak el az agyba. A májban a fertőzés utáni 21. naptól ismét megjelennek a lárvák. Ezt valószínűleg a lárvák egy részének a szervezeten belüli folyamatos vándorlásával magyarázhatjuk. A későbbi időpontban leölt egereknél az izomzatból visszanyert lárvák aránya 74,7 %. Szövettani vizsgálatunk eredménye is igazolja az előbbi megfigyeléseinket. A májat elárasztó lárvák vándorlásának nyomai, azaz a traumás járatok, vérzések, később neutrophil granulocytás beszűrődések jól láthatók a májszövetben.
12 Ezen elváltozások a lárvák számával arányosan súlyosabbak, vagy enyhébbek. A tüdőben és az agyvelőben szintén láthatók a lárvavándorlás következményei. Ez is alátámasztja a feltételezésünket, hogy a macska Toxocara-fajának is lehet jelentős szerepe bizonyos esetekben a LMV kialakításában. 3. A lárvális toxocarosis elleni kemoterápia lehetőségei paratenikus gazda (egér) modellen, különös tekintettel a fertőzött ember kezelésére T. canis lárvák elleni kemoterápiás kísérletek A szöveti lárvák a vizsgált hatóanyagok iránt érzékenységet mutattak. A fenbendazol többszörös adagjával, a 2. és a 14. naptól történt kezelések hatékonysági szintje azonos volt. A 81., 87. és a 123. napon indított kezelésekben azonban, a fenbendazol, flubendazol és az albendazol az alkalmazott adagok némelyikénél egyértelműen hatékonynak bizonyult a lárvaszámnak %-kos csökkenését okozva, bizonyítva azt, hogy a hypobioticus lárvák is érzékenyek maradnak az anthelmintikumokra a nyugalmi szakaszukban, jóval a fertőzés utáni 80. nap elmúltával is. A gyógyszerbeadás módja befolyásolta a hatékonyságot. A szuszpenzióban adott fenbendazol hatékonysága a fertőzés utáni korai időszakban alkalmazva megközelíti az eleségben történt kezelését, de az idő előrehaladásával, azaz ahogy a lárvák öregednek egyre csökken. A benzimidazolok száraz eleségben való adása növeli a hatékonyságot, így a gyógyszerezett száraz eleség az orális szuszpenzióval szemben egyszerűbb módnak tűnik a kezelés eredményességének a javítására. A béltartalom áthaladásának sebessége, a hatóanyagok bevitelének módja és a felszívódás közötti kapcsolat tűnik a további vizsgálatok egyik járható útjának. A hatékony gyógyszerek és adagok kiválasztása az eredmények alapján lehetővé vált. Benzimidazolok Vizsgálataink szerint a benzimidazolokkal történt kezelések nagymértékű lárva elleni hatékonyságot mutattak a következő kezelési módokat alkalmazva.
13 90 %-os Toxocara canis összlárvaszám csökkenést eredményező kezelések a hatékonyság (IE %) sorrendjében Kezelés Összes IE Adag/nap kezdő tartam hatóanyag % Hatóanyag nap a felvétel fertőzés napokb mg/egér után an Fenbendaz 6, ,8** 99,7 ol g/takkg* 6, ,8 99,2 "- 6, ,0 98,8 "- 6, ,0 97,1 " ,0 95,7 mg/egér 6, ,5 95,1 g/takkg 6, ,0 94,9 "- 9, ,0 92,2 g/takkg Albendazo 1, ,3 l g/t 100,0 ak kg 1, ,5 97,1 "- 1, ,0 93,9 "- IE= intenzeffektivitás *6,0 g/takkg 30 mg/egér/nap 1000 mg/ttkg; **672,8 mg/egér mg/ttkg A flubendazol és az oxibendazol 1,6 g/takkg vagy 6,0 g/takkg adagja 57,8-88,2 % és 81,1 %, ill. 32,0 % hatású volt 20 napos etetés során. A humán medicinában is ismert mebendazol a fertőzés utáni napig adott 125 mg/ttkg/nap adag a szövetekben vándorló, ill. a szövetekben esetleg már megtelepedett lárvákra gyenge hatású volt. A szintén ismert tiabendazol esetében is hasonlóan nem kielégítő hatékonyságot (44,4 %) tapasztaltunk. Az előbbiek alapján elképzelhető, hogy a human toxocarosis esetén a beteg állapota elsősorban az egyidejűleg adott glükokortikoidok gyulladás csökkentő hatása miatt javul, valamint nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a tiabendazolnak is van gyulladás
14 csökkentő hatása. A gyenge larvicid hatás miatt a lárvák nagy része tovább élhet a szövetekben. Makrociklikus laktonok A különféle módon adott ivermektin 0,6 mg/ttkg adagjával maximálisan csak 47,0 %-os hatékonyságot értünk el. A vér-agy-gát áteresztőnek tűnik az alkalmazott anthelmintikumok számára. A vizsgálataink szerint a fertőzés utáni 2., 14., 81. és 87. napon kezdődő kezeléseket követően a kontroll, ill. a kezelt egerek agyában a lárvák 81,8-93,4 %-a, ill. 77,6-91,3 %-a található meg. Bár ezek a különbségek statisztikailag szignifikánsak voltak, az alkalmazott kezelések tetemesen nem befolyásolták a lárvák különböző helyeken való eloszlási arányát. Vizsgálataink szerint úgy tűnik, hogy az egér agy nem jelent búvóhelyet a lárvák túlélésére. A lárvális toxocarosis kemoterápiájának ilyen aspektusa azonban még további vizsgálatokat igényel. T. mystax lárvák elleni kemoterápiás kísérletek Terápiás kísérletünk eredményéből, a rendelkezésünkre álló korlátozott mennyiségű fertőző anyag miatt alkalmazott alacsony állatszám következtében nem vonhatók le messzemenő következtetések. Ennek ellenére kitűnik, hogy a szuszpenziós formában a fertőzés utáni 15. naptól alkalmazott fenbendazol teljesen hatástalannak bizonyult az egérben vándorló T. mystax lárvák ellen, ezzel szemben a sokkal alacsonyabb adagban adott albendazol hatékonysága >60 %-os volt. Viszont az eleségben 25 napig adott febendazol, 600 mg összhatóanyag-felvétel mellett a több mint 7 hónapos T. mystax lárvák ellen is ugyanolyan kiváló hatású volt, mint amit a T. canis lárvák elleni kezelések során megfigyelhettünk. 4. A toxocarosis elleni védekezés lehetőségei, különös tekintettel az ember fertőződésének a megelőzésére Kérdőíves felmérés értékelése A felmérés alapján az állatorvosok szerint majdnem az összes állattulajdonos (98,4%) rosszul tájékozott a bélférgekkel kapcsolatban. Így nem meglepő az, hogy csaknem ugyanennyien kérdezték meg az állatorvostól, hogy a bélférgek veszélyt jelenthetnek-e az ember egészségére. Az állatorvosok 71,9%-a válaszolta, hogy praxisában már volt olyan tulajdonos, akit kutya/macska férgei által okozott fertőzöttség gyanúja miatt kezelt humán orvos. Az 1998-as felmérés szerint az állatorvosok 88,9%-a rutinszerűen végez anthelmintikus kezelést, és mindössze 3,2%-a vesz bélsármintát parazitológiai vizsgálatra, és ennek eredményétől függően dönt, annak ellenére, hogy ilyen vizsgálatra az állatorvosok 90,5%- ának van lehetősége. A megkérdezettek szerint a tulajdonosok egy része még az egyszeri
15 bélsárvizsgálat költségeit sem vállalja. Szintén anyagi okokra vezethető vissza az állatorvosok szerint, hogy a tulajdonosok több mint fele, az olcsóbb, esetleg kevésbé hatékony gyógyszert kéri. A válaszolók 30-25,4%-a helytelenül csak 4-7 hetes korban féregteleníti, illetve féregtelenítené először a kölyökkutyákat. Majdnem 75% véleménye az, hogy nem elegendő az állatorvosok által végzett felvilágosító jellegű munka. A védekezés lehetőségeire adott ajánlások eredményeink és felméréseink alapján A kutyák és a macskák bélféreg-fertőzöttségének csökkentése féregellenes kezelésekkel. Kölykök: A kutyakölyköket 14 napos korban kell először kezelni (preimaginalis dehelmintizáció), majd (a galaktogén fertőződés miatt is) két hetenként 12 hetes korig (ha ez a gyakoribb kezelés nem valósítható meg, akkor a 14. napi kezelés után 2 hetes időközzel legalább még kétszer). Ezután négy és öt hónapos korban, majd negyedévente. A macskakölyköket 4 hetes korban (galaktogén fertőződés miatt) kell először kezelni, majd két hetenként 12 hetes korig (ha ez a gyakoribb kezelés nem valósítható meg, akkor a 4 hetes kori kezelés után 2 hetes időközzel még kétszer), a további ismétlések megegyeznek a kutyáknál leírtakkal. Értelemszerűen, tehát az első két féregtelenítést már a tenyészetekben kellene elvégezni! Szoptató nőstények: a kölykökkel egy időben kell kezelni. Felnőtt állatok: negyedévente a legjobb, de ha mégsem hajtható végre ilyen gyakran, akkor évente legalább kétszer. A felnőtt állatok gyakori kezelésével a bélsárral kiürülő peték számának a csökkentése is elérhető. Tenyészetekben az összes állat kezelése egyszerre történjen, kiegészítve a tartási hely megfelelő takarításával, fertőtlenítésével A kutya és a macska létszám csökkentése. A hobbiállatok és a tenyésztésre nem alkalmas állatok ivartalanítása az egyik megfelelő módszer a nem kívánt szaporulat megelőzésére. Az állatorvosnak kiemelkedő szerepe lehetne a tanácsadásban. A lakosság oktatása. Ide tartozik a kutyák és a macskák bélsárszóródásának megakadályozása közterületen (pl. járda, játszóterek). Ebben az állatorvosnak közvetett szerepe van: a felhívás és a tájékoztatás. A lakosság tájékoztatásában, a helminthozoonosisokra vonatkozó ismeretek bővítésében az állatorvosé a főszerep. A média szerepe az ismeretterjesztésben. Az írott, de még inkább az elektronikus média felbecsülhetetlen szerepet játszhat a felvilágosításban és megelőzésben. Állatokról szóló, népszerű műsorok témája lehetne a féregtelenítés és annak fontossága, egészségügyi vonatkozása, de itt is ügyelni kell arra, hogy vagy specialista vagy ebben a témában jártas
16 állatorvos vegyen részt, mert a media könnyen félretájékoztathat, melyre több példa is van. A lakosság félretájékoztatását segítheti akaratlanul a hatóság is pl. állattartási rendelet egy-egy pontjának hibás megfogalmazásával. Az orvosok szerepe. Be kellene vonni az orvosokat is a tájékoztatásba, mert az állattulajdonosok bizonyos esetekben előbb az orvosukhoz fordulnak. (Felvetődik a kérdés: vajon mennyire tájékozottak ebben a témában az orvosok...?). Az orvosok közül is kiemelkedő szerepe van a háziorvosnak, valamint gyermekes családokban a gyermekorvosnak és a védőnőnek. A helminthozoonosisok, így az emberi lárvális toxocarosis megelőzése közös állatorvosi-emberorvosi feladat hazánkban is. Az önálló parazitológia tantárgy oktatásának bevezetése. Elsősorban a posztgraduális orvos és ápolóképzésben, továbbá a graduális képzésben is lehetőséget kellene teremteni a hallgatóknak parazitológiai ismereteik bővítésére akár fakultatív tantárgy keretében. Jelenleg ilyen tárgy nincs, hanem a mikrobiológián belül 2-4 óra előadás és 2x2 óra gyakorlat vagy szemináriumi képzés keretében kapnak bizonyos ismereteket az orvostanhallgatók. ÚJ EREDMÉNYEK 1. Felmérő vizsgálatainkkal elsőként bizonyítottuk a hazai kutyák és a macskák különféle bélférgekkel való nagyfokú fertőzöttségét, valamint a közegészségügyileg is jelentős Toxocara-fajok nemcsak a fiatal állatokban való gyakori előfordulását. 2. A kevés T. canis lárvával történt fertőzés után több mint 13 hónappal is fennálló krónikus lárvális toxocarosis kórszövettani vizsgálatával, valamint a májból és az agyból visszanyerhető lárvák számának meghatározásával bizonyítottuk a permanens vándorlást, mind a primer, mind a szekunder fertőzésben, bár az utóbbi esetben erre kevesebb lárvának van lehetősége. 3. A több hónappal a fertőzés után is az agyban migráló vagy megtelepedő T. mystax lárvák a paratenikus gazdákban, így feltehetően az emberben, mint véletlen paratenikus gazdában is előidézhetnek idegrendszeri tüneteket, azaz szerepük lehet a larva migrans visceralis tünetegyüttes kialakításában. 4. Kemoterápiás kísérletek során bizonyítottuk, hogy a paratenikus gazdákban megtelepedett Toxocara-lárvák is célpontjai lehetnek a féregellenes hatóanyagoknak, azaz a Toxocara-lárvák vándorlásuk korai és késői szakaszában, valamint a krónikus
17 fertőzések hypobioticus lárvái is megtámadhatók a kemoterápiás szerekkel az alkalmazott megfelelő adagtól függően. 5. A kiváló ( 90 %) hatékonyság eléréséhez a fenbendazolból ,8 mg ( 12,8-22,4g/ttkg) szükséges, viszont albendazolból az előbbi 1/3-nyi mennyisége is elegendő. A többi benzimidazol, így a flubendazol, az oxibendazol, az oxfendazol és a humán medicinában alkalmazott tiabendazol, valamint az ivermektin különféle módon történt alkalmazása esetén a hatékonyság különböző mértékben, de jóval gyengébb. 6. Az aktív hatóanyag becsült felvett mennyisége alig van összefüggésben a kezelés hatékonyságának mértékével, ugyanis az adag nagysága mellett, egyéb tényezők, mint pl. a gyógyszer formája, a kezelés időtartama, a többszörös adagú kezelés, stb. jelentősen módosítják az alkalmazott anthelmintikummal történő gyógykezelés kimenetelét 7. Ismereteink szerint elsőként vizsgáltuk az albendazolnak és a fenbendazolnak a paratenikus gazdában vándorló, illetve megtelepedett T. mystax lárvák elleni hatékonyságát. Kimutattuk, hogy a fertőzés utáni 15. naptól szuszpenzióban orálisan alkalmazott fenbendazol teljesen hatástalan, ezzel szemben a sokkal alacsonyabb (1/6- nyi) adagban adott albendazol hatékonysága >60 %-os. Az eleségben 25 napig adott fenbendazol, a több mint 7 hónapja hordozott T. mystax lárvák ellen ugyanolyan kiváló hatású volt, mint amit a T. canis lárvák elleni kezelések során megfigyelhettünk. 8. A kiküldött kérdőívekre adott válaszok értékelése alapján rámutattunk a hazai állattartók és részben az állatorvosok ismereteinek hiányosságaira a kutyák és a macskák férgeire, különösen a Toxocara-fajokra, ill. ezek közegészségügyi veszélyeire vonatkozóan. 9. A végleges gazda állatok férgei, különösen a Toxocara-fajok elleni hazai védekezési lehetőségeknek az áttekintése alapján felvázoltuk az ember, mint véletlen paratenikus gazda fertőződési veszélyének csökkentésére javasolt átfogó hazai intézkedéseket.
18 Az értekezés alapjául szolgáló megjelent saját közlemények bibliográfiai adatai: 1. Fok É.,Takáts Cs., Šmidová, B., Kecskeméthy S., Karakas M. (1988): Kutyák és macskák bélféreg-fertőzöttségének elterjedtsége I. Bélsárvizsgálat. Magyar Állatorvosok Lapja, 43: Fok É., Takáts Cs., Šmidová, B., Kecskeméthy S., Karakas M. (1988): Kutyák és macskák bélféreg-fertőzöttségének elterjedtsége II. Boncolás. Magyar Állatorvosok Lapja,. 43: Fok, É., Takáts, Cs., Šmidová, B., Kecskeméthy, S., Karakas, M. (1988): Prevalence of intestinal helminthoses in dogs and cats. Parasitologia hungarica, 21: Fok É. (1992): Kutyák és macskák bélféreg-fertőzöttsége és a gyógykezelés lehetőségei hazánkban. Magyar Állatorvosok Lapja, 47: Fok É. (1993): A kutya és a macska gyakoribb bélféreg-fertőzöttségeinek kezelése korszerű anthelmintikumokkal Magyarországon. Magyar Állatorvosok Lapja, 48: Fok É., Kassai T. (1997): Gyógyszer-kombinációk a kutya és a macska helmintózisai elleni védekezésben. Magyar Állatorvosok Lapja, 119: Kobulej T., Fok É. (1997): A kutyák orsóférgességének közegészségügyi jelentősége. Magyar Állatorvosok Lapja, 119: Fok, É., Kassai, T. (1998): Toxocara canis infection in the paratenic host: a study on the chemosusceptibility of the somatic larvae in mice. Veterinary Parasitology, 74: Fok É., Rozgonyi F. (1999): A humán toxocarosis mint egy gyakori urbanizált zoonosis epidemiológiája és közegészségügyi kihatásai. (Irodalmi összefoglaló) Orvosi Hetilap, 140: Fok, É., Szatmári, V., Busák, K., Rozgonyi, F. (2001): Prevalence of intestinal parasites of dogs in some urban and rural areas of Hungary.Veterinary Quaterly,23: Fok É., Imre V., Rozgonyi F. (2001): Felmérés a kisállatpraxisban dolgozó állatorvosok tájékozottságáról a kutyák és a macskák férgei elleni védekezéssel, valamint a helminthozoonosisok megelőzésével kapcsolatban. Magyar Állatorvosok Lapja, 123:
19 Az értekezéshez felhasznált kongresszusi kiadványokban megjelent összefoglalók (előadások, poszterek alapján) bibliográfiai adatai : Idézhető összefoglalók: 12. Fok, É., Lehoczky, I., Albert, M. (1996): Wether the Toxocara mystax (syn. cati) larvae present an important factor in forming of larva migrans visceralis syndroms? In: Abstracts, VIIth European Multicolloquium of Parasitology (EMOP VII), 2-6 September 1996, Parma, Parassitologia, 38: Fok, É., Lehoczky, I., Albert, M. (1998): Chemotherapy against larvae of Toxocara mystax (syn cati) in paratenic host. In: Abstracts, IXth International Congress of Parasitology (ICOPA IX), August 1998, Makuhari, Chiba, Parasitology International, 47: (Suppl.) Fok É., Rozgonyi F. (1998): Lárvális toxocarosis patogenezise paratenikus gazdában. Magyar Infektológiai Társaság és a Magyar Hematológiai és Transzfúziológiai Társaság közös kongresszusa, Szeged, október 8-10., Abstracts. Infektológia és Klinikai Mikrobiológia, : (Suppl.1) S18. Egyéb összefoglalók: 15. Fok, É., Kassai, T.(1994): Chemotherapy of larval toxocarosis in mice. In: Abstracts, Simpozionul International Zoonoze, Universitata de Mediciná si Farmacie Tárgu Mures, Iunie 1994, Tárgu Mures (Marosvásárhely), Fok, É., Kassai, T. (1994): Chemotherapy against resting larvae of Toxocara canis in mice.in: Abstracts. Seventh International Congress of Parasitology (ICOPA). October Izmir, Fok É., Kassai T. (1994): A lárvális toxocarosis kemoterápiája egérben. 30 éves a Magyar Parazitológusok Társasága, jubileumi tudományos ülés, Szeged, november Összefoglalók Fok, É., Kassai, T., Takács, E. (1995): Chemotherapy against larvae of Toxocara canis in mice. In: Programme and Abstracts Seventh International Helminthological Symposium, September 1995, Kassa, Fok É. (1997): Toxocarosis kemoterápiája. Magyar Zoonózis Társaság Szent-Iványi- Binder Napok,1997. október 9-10., Nagyatád, Magyar Zoonózis Társaság kiadványa. Összefoglalók Fok É. (1997): Az állatok orsóférgei okozta zoonózisok és az ellenük való védekezés lehetőségei. Az Magyar Parazitológusok Társasága és az Állatorvos-tudományi Egyetem által
20 rendezett Országos Parazitológiai Szakülés Kotlán Sándor akadémikus tiszteletére születése 110 éves évfordulója alkalmából. Budapest, 1997.november 12.,Összefoglalók Fok, É., Busák, K., Rozgonyi, F. (1998): Study on the prevalence of intestinal helminthoses in dogs at a province of Hungary with speciel regard to zoonotic risks. In: Abstracts, VII.Semmelweis Science Fair, November 4-5, 1998, Budapest, Fok, É., Lehoczky, I., Albert, M., Rozgonyi, F. (1998): Can the Toxocara mystax (syn. cati) larvae present an important factor in forming visceral larva migrans syndroms? In: Abstracts, VII.Semmelweis Science Fair, November 4-5, 1998, Budapest, Fok É., Kassai T., Rozgonyi F. (1999): Lárvális toxocarosis patogenezise és a kemoterápia lehetőségei paratenikus gazdában. SOTE Ph.D. Tudományos Napok 99, Budapest, május 31-június 1. Összefoglalók Fok, É., Szatmári, V., Busák, K., Rozgonyi, F. (1999): Prevalence of intestinal parasites in dogs of two regions of Hungary. In: Abstracts, 17 th International Conference of the World Association for the Advancement of Veterinary Parasitology (WAAVP 99 Copenhagen), August 1999, Koppenhága, g Ferencz A., Fok É. (1999): Egy láthatatlan betegség az orvos és az állatorvos szemével, parazitozoonosisok. Magyar Zoonózis Társaság Szent-Iványi-Binder Napok, november , Hajdúszoboszló, Magyar Zoonózis Társaság kiadványa, Fok É., Szatmári V., Busák K., Rozgonyi F. (2000): Városi és vidéki kutyák féregfertőzöttségének gyakorisága és közegészségügyi jelentősége. Magyar Infektológiai Társaság 28. Kongresszusa, Budapest, október Programfüzet Dr. Rozgonyi Ferenc egyetemi tanár, intézet igazgató Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Mikrobiológiai Intézet Levélcím: 1445 Budapest Pf rozfer@net.sote.hu Dr. Fok Éva tudományos munkatárs, klinikus szakállatorvos Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Parazitológiai és Állattani Tanszék Levélcím: 1400 Budapest Pf.2. efok@univet.hu
Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A LÁRVÁLIS TOXOCAROSIS PATOGENEZISE, PATOMECHANIZMUSA, KEMOTERÁPIÁJA ÉS PREVENCIÓJA. Dr. Fok Éva
Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A LÁRVÁLIS TOXOCAROSIS PATOGENEZISE, PATOMECHANIZMUSA, KEMOTERÁPIÁJA ÉS PREVENCIÓJA Dr. Fok Éva Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Parazitológiai és Állattani
RészletesebbenA KUTYÁK ÉS A MACSKÁK EMBERRE VESZÉLYES JELENTŐSEBB BELSŐ ÉLŐSKÖDŐI (ENDOPARAZITÁI) ÉS AZ EZEKKEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK, TÉVHITEK
A KUTYÁK ÉS A MACSKÁK EMBERRE VESZÉLYES JELENTŐSEBB BELSŐ ÉLŐSKÖDŐI (ENDOPARAZITÁI) ÉS AZ EZEKKEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK, TÉVHITEK Dr. Fok Éva tudományos főmunkatárs, PhD, klinikus szakállatorvos SZIE Állatorvos-tudományi
RészletesebbenÁllítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft.
Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft. Mi a bárány-kokcidiózis? Kórokozó Eimeria spp. Kórokozóképes ség E. ovinoidalis +++ E. crandallis +/++ E.
Részletesebben2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN
2.6.16. Vizsgálatok idegen kórokozókra Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.7.0 1 2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 01/2011:20616 Azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyekhez a vírust előzőleg
RészletesebbenSzent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Parazitológiai és Állattani tanszék
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Parazitológiai és Állattani tanszék Hazai macskák orsóféreg fertőzöttségének újabb adatai Dr. Pogány Károly Témavezető: Dr. Farkas Róbert tanszékvezető egyetemi
RészletesebbenA FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJÁNAK, TOVÁBBÁ AMENNYIBEN ETTŐL ELTÉR, A GYÁRTÁSI TÉTELEK FELSZABADÍTÁSÁÉRT FELELŐS-GYÁRTÓ NEVE ÉS CÍME
HASZNÁLATI UTASÍTÁS 1. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJÁNAK, TOVÁBBÁ AMENNYIBEN ETTŐL ELTÉR, A GYÁRTÁSI TÉTELEK FELSZABADÍTÁSÁÉRT FELELŐS-GYÁRTÓ NEVE ÉS CÍME A forgalomba hozatali engedély jogosultja:
RészletesebbenParazitológia IV. Hengeresférgek. Toxocara életciklusa. Toxocara canis, Toxocara cati. Diagnózis és terápia. Tünetek. Szabó Judit 2010.
Parazitológia IV. Szabó Judit 2010. Hengeresférgek Enterobius vermicularis Ascaris lumbricoides Trichuris trichiura Toxocara Ancylostoma duodenale Necator americanus Strongyloides stercoralis Trichinella
RészletesebbenKutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika
Dr. Abonyi Tamás Tanulmányok: Állatorvostudományi Egyetem, 1981. Kutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika Korábbi munkahelyek: MTA Mezőgazdasági Kutató Intézet Kísérleti Gazdasága
RészletesebbenHistomoniasis (Blackhead)
Histomoniasis (Blackhead) régen ismert betegség - ismét elterjedőben hús szülőpár állományokban Derzsy Napok 2015 DR. KŐRÖSI LÁSZLÓ Blackhead A kórokozó Protozoa -véglény Család: Sarcomastigophora (Flagellaten,
RészletesebbenMiért várnád meg a csípést?! Dr. Szilágyi Noémi MÁOK Fővárosi Szervezete Továbbképző Konferencia Budapest, 2015. 01. 17-18.
Miért várnád meg a csípést?! Dr. Szilágyi Noémi MÁOK Fővárosi Szervezete Továbbképző Konferencia Budapest, 2015. 01. 17-18. Vérszívás Viszketés Fájdalom Kórokozók átadása 2 Repellencia Csípés megelőzése
RészletesebbenKISÁLLAT EGÉSZSÉGÜGYI KÖNYV
A VESZETTSÉG ELLENI VÉDEKEZÉS RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 164/2008. (XII. 20.) FVM RENDELET ELÕÍRÁSAINAK ÉS A MAGYAR ÁLLATORVOSI KAMARA AJÁNLÁSAINAK MEGFELELÕ KISÁLLAT EGÉSZSÉGÜGYI KÖNYV Az oltási könyv
RészletesebbenBelső élősködők által terjesztett betegségek
Belső élősködők által terjesztett betegségek Belső élősködők által terjesztett betegségek Négylábú kedvenceinket a külső paraziták mellett a különféle belső élősködőktől (endoparaziták) is óvnunk kell.
RészletesebbenANIMAL HEALTH CERTFICATE for the exportation of rodents from the Republic of Hungary to Japan
02/15/39/2008 ANIMAL HEALTH CERTFICATE for the exportation of rodents from the Republic of Hungary to Japan ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNY rágcsálók Magyar Köztársaságból Japánba történő exportjához Number
RészletesebbenSERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft.
Dr Valler József Vitamed Pharma Kft. EGY KIS TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS : Hazai sertésekben főleg malackorban gyakori az Eimeria debliecki, E.scabra, E. polita véglények előfordulása. Amerikai kutatók Isospora
RészletesebbenÉletvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai
Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Dr. Élő Gábor Életvégi döntések az intenzív terápiában az újraélesztés etikai és jogi vonatkozásai Tézisek Semmelweis Egyetem 4. sz. Doktori Iskola Semmelweis Egyetem
RészletesebbenAz Advocate macskáknak 100 mg/ml imidaklopridot és 10 mg/ml moxidektint tartalmaz.
1. AZ ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNY NEVE Advocate rácsepegtető oldat kistestű macskáknak és görényeknek Advocate rácsepegtető oldat nagytestű macskáknak 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL Az Advocate macskáknak
RészletesebbenNem-szteroid gyulladáscsökkentők használata a kisállatpraxisban Pre-,és posztoperatív fájdalomcsillapítás
Nem-szteroid gyulladáscsökkentők használata a kisállatpraxisban Pre-,és posztoperatív fájdalomcsillapítás dr.márton Kinga társállat-egészségügyi szakmai vezető Alpha-Vet Állategészségügyi Kft. Nem-szteroid
RészletesebbenCampylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar
Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Bemutatkozás Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési
RészletesebbenA pulzáló és folyamatos norfloxacin itatás összehasonlító vizsgálata csirkében és pulykában. Sárközy Géza
A pulzáló és folyamatos norfloxacin itatás összehasonlító vizsgálata csirkében és pulykában Sárközy Géza Gyógyszertani és Méregtani tanszék Állatorvos-tudományi fakultás Szent István Egyetem Budapest 2002
RészletesebbenLehetséges dentális gócok előfordulásának vizsgálata orthopantomogram felvételeken
Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet igazgató: Dr. Kivovics Péter egyetemi docens http://semmelweis-egyetem.hu/fszoi/ https://www.facebook.com/fszoi Lehetséges
RészletesebbenA vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei
A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei Farkas Róbert SZIE ÁOTK Parazitológiai és Állattani Tanszék, 1078 Budapest, István u. 2. Farkas.Robert@aotk.szie.hu Az utóbbi
RészletesebbenÁllategészségügy klímaváltozás
Állategészségügy klímaváltozás Dr. Farkas Róbert egyetemi tanár Állatorvostudományi Egyetem KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGY ÉS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS szeminárium Nemzeti Közszolgálati Egyetem A felgyorsult klímaváltozás
RészletesebbenDr. Páldy Anna, Málnási Tibor, Stier Ágnes Országos Közegészségügyi Intézet
Melanoma és nem melanoma (BNO-X C43, D03) megbetegedés és halálozás Magyarországon Dr. Páldy Anna, Málnási Tibor, Stier Ágnes Országos Közegészségügyi Intézet Az IPCC V. jelentése megállapítja Hogy a napsütés
RészletesebbenHáziállatok parazitózisainak preventív terápiája
Parasit. Hun». 5. 217-224. 1972. Háziállatok parazitózisainak preventív terápiája Vizsgálatok a Furidin és a Kodanin hatékonyságáról Dr. NEMESÉRI László Országos Állategészségügyi Intézet, Budapest Mind
RészletesebbenHASZNÁLATI UTASÍTÁS NEXGARD SPECTRA
HASZNÁLATI UTASÍTÁS 9 mg / 2 mg rágótabletta kutyáknak 2 3,5 kg 19 mg / 4 mg rágótabletta kutyáknak >3,5 7,5 kg 38 mg / 8 mg rágótabletta kutyáknak >7,5 15 kg 75 mg / 15 mg rágótabletta kutyáknak >15 30
Részletesebben13. KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT
13. KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT 13.A. Fertötlenítés 13.D. Népegészségügy 13.. Egészségőr 13.1. Egészségfejlesztési szakember MSc 13.3. Egészségőr-fertőtlenítő 13.1. Katonai higiénikus
RészletesebbenStudies on the migration of Toxocara canis larvae in the mouse
A Toxocara canis-lárvák vándorlásának tanulmányozása egérben Dr. HO Thi Thuan Dr. KOBULEJ Tibor Állatorvostudományi Egyetem Általános Állattani és Parazitológiai Tanszéke, Budapest "Studies on the migration
RészletesebbenNagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években
Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise
RészletesebbenLépésenkénti útmutató sorozat Kutyák és macskák férgei elleni védekezés
1 Lépésenkénti útmutató sorozat Kutyák és macskák férgei elleni védekezés Európában élő kutyákat és macskákat fertőző férgek szélesköre a fonálférgeket, galandférgeket és a mételyeket foglalja magában.
RészletesebbenAujeszky-betegség. 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet
Aujeszky-betegség 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet Fogalmak Fertőzött sertés: vírus, antigénjei, DNS kimutatható; gyanút keltő klinikai tünetek és olyan állományban van ahol a fertőzöttséget hatóságilag
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-8/1/A-29-11 Az orvosi biotechnológiai
RészletesebbenAktív életerő HU/KAR/0218/0001
Aktív életerő HU/KAR/0218/0001 A bizonyítottan javítja az idősödő kutyák életminőségét: élénkebbé teszi az állatokat és ezáltal aktívabb életmódot tesz lehetővé számukra. Az oxigenizáció mellett a szív-
Részletesebben1. 4. tételek. 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei
1. 4. tételek 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei 1. A kórbonctan tárgya, feladata és vizsgáló módszerei 2. A kórbonctani és egyes kiegészítı diagnosztikai vizsgálatra szánt anyagok győjtésének
RészletesebbenMéhnyakszűrés: A kolposzkópiás vizsgálat. Frissített útmutató
Méhnyakszűrés: A kolposzkópiás vizsgálat Frissített útmutató Page 2 Miért kell a kolposzkópia klinikára mennem? További vizsgálatra van szükség, mivel a méhnyakszűrés a méhnyakon sejtelváltozásokat mutatott.
RészletesebbenA forgalomba hozatali engedély birtokos Név INN/ Erősség Gyógyszerforma Állatfajok. Exitel Plus Tabletten für Hunde. Prazitel Plus Tabletten für Hunde
Melléklet I Az állatgyógyászati termékek nevei, gyógyszerformái, erősségei, állatfajok, az alkalmazás módja és a forgalomba hozatali engedélyek birtokosai a tagállamokban 1 Tagállam EK/KUT Ausztria Ausztria
RészletesebbenÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI
ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat
RészletesebbenNyakörv- Kutya. 6 hónapos kor alatt 2,5 kg alatt vemhes, szoptató májbetegség, bőrsérülések. 3 hónapos kor alatt
Nyakörv- Kutya Kép Név Hatóanyag Hatékonyság Ellenjavallat Méret Ár Megjegyzés Beaphar Duoband Kiltix propoxurt flumetrin 4 hónap bolha és kullancs, cseppálló 4 hónap bolha és kullancs, cseppálló, szőrtápláló
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK
AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp
RészletesebbenA gümőkór járványtani helyzete Magyarországon. Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI
A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI Gümőkór (tuberculosis, TBC) kórokozói különböző emlős állatfajok és az ember gümőkórja M. tuberculosis complexbe tartozó fajok
RészletesebbenAZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
RészletesebbenFertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet
Fertőző betegségek járványtana dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Fogalmak Fertőző betegség: olyan betegség, melyet specifikus fertőző ágens vagy annak terméke hoz létre. Ezek közvetlenül
RészletesebbenAntibiotikumok a kutyapraxisban
Antibiotikumok a kutyapraxisban Antibiotikum választás Bakteriális fertőzés Célzott Empirikus Megelőző Indokolt esetben Ismert betegség kiújulásának megelőzésére Rizikócsoportoknál Mikor ne adjunk? Nem
RészletesebbenA STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI
RészletesebbenMennyibe kerül a BVD?
Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása:
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenÉrdemes vakcinázni a sertések 1-es típusú parvovírusa ellen
1. oldal (összes: 6) 2. oldal (összes: 6) A PPV1 által okozott szaporodásbiológiai zavarok megelőzésére a tenyészkocák vakcinázását széles körben alkalmazzák. Fogékony sertésekben a PPV1 fertőződést követően
RészletesebbenParatyphus tömeges előfordulása nagyüzemi sertésállományokban. Dr. Albert Mihály
Paratyphus tömeges előfordulása nagyüzemi sertésállományokban Dr. Albert Mihály Sertés salmonellosisai Sertéstyphus: S. typhisuis Malac paratyphus: S. choleraesuis S. typhimurium S. dublin Esetismertetés
RészletesebbenA 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
RészletesebbenA malacok fontosabb felnevelési betegségei
A malacok fontosabb felnevelési betegségei Varga János egyetemi tanár az MTA tagja Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Mikrobiológia és Járványtan Tanszék 1581 Budapest, 146 Pf. 22. A szopós
RészletesebbenNépegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.
Részletesebbenpneumococcus poliszacharid konjugált vakcina (13-valens, adszorbeált)
EMA/90006/2015 EMEA/H/C/001104 EPAR-összefoglaló a nyilvánosság számára pneumococcus poliszacharid konjugált vakcina (13-valens, adszorbeált) Ez a dokumentum a -ra vonatkozó európai nyilvános értékelő
RészletesebbenLAJOS ZOLTÁN DUO-BAKT ÁLLATORVOSI OS MIKROBIOLÓGIAI O LABORATÓRIUM. (Kómár emléknap, 2012.09.15. Budapest MÁOK Pest megye)
MACSKÁK FELSŐ Ő LÉGÚTI BAKTERIÁLIS MEGBETEGEDÉSEI LAJOS ZOLTÁN DUO-BAKT ÁLLATORVOSI OS MIKROBIOLÓGIAI O LABORATÓRIUM (Kómár emléknap, 2012.09.15. Budapest MÁOK Pest megye) RHINITISEK, RHINOSINUSITISEK
RészletesebbenIzom- és csontrendszeri tünetek a számítógépen dolgozók körében
MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2 Izom- és csontrendszeri tünetek a számítógépen dolgozók körében Tárgyszavak: számítógépes munka; izom- és csontrendszer; foglalkozási betegség; egérhasználat;
RészletesebbenA mesterséges medencékhez kapcsolódó vízjárványok, USA
A mesterséges medencékhez kapcsolódó vízjárványok, USA 1971-2002 Nemzetközi Fürdőhigiénés Konferencia Budapest 2005 március 10-11 Rebecca L. Calderon U.S. Environmental Protection Agency National Health
RészletesebbenA vakcinázás hatékonyságát alapvetően befolyásoló tényezők. Dr. Albert Mihály
A vakcinázás hatékonyságát alapvetően befolyásoló tényezők Dr. Albert Mihály Vakcinázás Fogalma: Aktív immunizáláskor ismert, csökkent virulenciájú, vagy elölt kórokozót, illetve annak antigénjeit, gyakran
RészletesebbenNOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú
NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú meghatározása. (Megj.: a felsorolt esetekben meghatározó
RészletesebbenLajos Zoltán DUO-BAKT ÁLLATORVOSI MIKROBIOLÓGIAI. MÁOK KEM Szervezete Klinikai Mikrobiológia Workshop, 2014.11.28. Tata
HÁZI MIKROBIOLÓGIAI LABOR AVAGY MIT LEHET, MIT KELL ÉS MIT NEM SZABAD? Lajos Zoltán DUO-BAKT ÁLLATORVOSI MIKROBIOLÓGIAI LABORATÓRIUM MÁOK KEM Szervezete Klinikai Mikrobiológia Workshop, 2014.11.28. Tata
RészletesebbenEz az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye alapján jött létre.
II. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató módosítása az Európai Gyógyszerügynökség előterjesztésére Ez az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye
RészletesebbenVeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat
VeyFo VeyFo Jungtier - Oral Mulgat Különleges táplálási igényeket kielégítő/diétás/ kiegészítő takarmány borjak, malacok, bárányok, kecskegidák és kutyák részére Használati utasítás Trimetox 240 oldat
RészletesebbenBeutalást igénylô állapotok. A beutalás az emlôbetegséggel foglalkozó sebészhez történjen. Minden új, körülírt csomó.
Az emlôpanaszos nôk beutalásának irányelve (Guidelines for the referral of patients with breast problems) NHS Breast Screening Programme & The Cancer Research Campaign Elôszó Az emlôrák a nôket érintô
RészletesebbenSzent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. Háziállatokból izolált Histophilus somni törzsek összehasonlító vizsgálata
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Háziállatokból izolált Histophilus somni törzsek összehasonlító vizsgálata PhD értekezés tézisei Készítette: Dr. Jánosi Katalin Témavezet : Dr.
RészletesebbenA Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon
A Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon Mendlerné Drienyovszki Nóra 1 Mándi Lajosné 2 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum,
RészletesebbenA TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS
A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai
RészletesebbenÉlő metapneumovírus vakcina fejlesztése tojóállományok részére: ártalmatlansági és hatékonysági vizsgálatok. Hajdúszoboszló, június 2-3.
Élő metapneumovírus vakcina fejlesztése tojóállományok részére: ártalmatlansági és hatékonysági vizsgálatok Dr. Kollár Anna, Dr. Soós Pál, Antalné Szalkai Teodóra, Dr. Tóth Ádám, Dr. Nagy Zoltán, Gubucz-Sombor
Részletesebben93/2018. (IV.24.) határozat 1. melléklete:
93/2018. (IV.24.) határozat 1. melléklete: Tájékoztatós információk a háziorvosi feladat ellátásról a 2017-es évről Dr. Jambrikné Dr. Takács Imola Munkánk része a primer és szekunder prevenció, akut és
RészletesebbenNövekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,
RészletesebbenA perifériás neuropátia (PNP) morfológiai jellemzése
Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság A perifériás neuropátia (PNP) morfológiai jellemzése Thuma Ákos 1, Szakáll Szabolcs 2, Glávits Róbert Derzsy napok Hajdúszoboszló, 2018.06.07. 1 NÉBIH-ÁDI 2
RészletesebbenA T. canis fejlődése. Toxocarosis. Dr. KOBULEJ Tibor Allatorvostudományi Egyetem Altalános Állattani és Parazitológiai Tanszéke, Budapest
Parasit. Hung 10. 1977. Toxocarosis Dr. KOBULEJ Tibor Allatorvostudományi Egyetem Altalános Állattani és Parazitológiai Tanszéke, Budapest "Toxocarosis." - Kobulej, T. - Parasit. Hung. H). 17-28. 1977.
RészletesebbenI. MELLÉKLET MEGNEVEZÉS, GYÓGYSZERFORMA, GYÓGYSZER HATÁSERŐSSÉG, ÁLLATFAJOK, ALKALMAZÁSI MÓDOK ÉS A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
I. MELLÉKLET MEGNEVEZÉS, GYÓGYSZERFORMA, GYÓGYSZER HATÁSERŐSSÉG, ÁLLATFAJOK, ALKALMAZÁSI MÓDOK ÉS A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Tagállam Kérelmező vagy a forgalomba hozatali engedély jogosultja
RészletesebbenBOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim
BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim Mi a fűbetegség? polyneuropathia, ami elsősorban a gyomor-bél traktus beidegzését
RészletesebbenEurópai kezdeményezések a kedvtelésből
Európai kezdeményezések a kedvtelésből Szórádi Gyöngyi Budapest, 2012. április 10. 2012 január Cél: az állatjólét további javítása az EU-ban. A dokumentum elsősorban a haszonállatokkal foglalkozik, de
RészletesebbenHOMEOPÁTIÁVAL ELÉRT EREDMÉNY PSORIASISBAN DR. DÉRER CECILIA HOMEOPATA BAJA II.INTERDISZCIPLINÁRIS KOMPLEMENTER MEDICINA KONGRESSZUS A PSORIASIS GYAKRAN ELŐFORDULÓ BŐRBETEGSÉG. A BETEGEK 5-8 %-A SZENVED
RészletesebbenNEM TÉRÍTI MEG A BIZTOSÍTÓ
Ismét kaptunk egy olvasói levelet. Nem névtelenül, névvel és címmel. A levelet elolvasva nem biztos, hogy bárki is szeretne ilyen helyen lakni. Kicsit jobban körbejárva a problémát, rögtön közelebb jutottunk
RészletesebbenHa nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, 2013.02.21. dr. Schweickhardt Eszter
Ha nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, 2013.02.21. dr. Schweickhardt Eszter Áttekintés Miért éppen a nyuszik? Védekezés módja Vakcina jellemzői Vakcina működése Ráfertőzési
RészletesebbenAmit a méhnyakrákról tudni érdemes
Amit a méhnyakrákról tudni érdemes Dr. Koiss Róbert TÁMOP.6.1.3. Szakmai Vezető A HPV szerepe a rosszindulatú daganatok kialakulásában 1974: a HPV-k szerepet játszhatnak a méhnyakrák kialakulásában (H.zur
RészletesebbenStroke. Amit tudni akarsz a vérzésről.. Bereczki D 1, AjtayA 1, Sisak D 1, OberfrankF 2
Amit tudni akarsz a vérzésről.. Stroke Bereczki D 1, AjtayA 1, Sisak D 1, OberfrankF 2 Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika 1 MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet 2 BUDAPEST HÁTTÉR A stroke mortalitása
RészletesebbenA hazai járványügyi helyzet tükröződése a munkahelyeken
A hazai járványügyi helyzet tükröződése a munkahelyeken Dr.Krisztalovics Katalin EMMI Országos TisztifőorvosiFeladatokért Felelős Helyettes Államtitkárság Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztály
RészletesebbenA technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben
Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtudományi Doktori Iskola Bajmócy Zoltán A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Doktori értekezés
RészletesebbenA 2013/5. SZÁM TARTALMA. Kővágó Cs., Balka Gy., Mándoki M., Abonyi T., Rusvai M.: A borjak
A 2013/5. SZÁM TARTALMA SZARVASMARHA Kővágó Cs., Balka Gy., Mándoki M., Abonyi T., Rusvai M.: A borjak újszülöttkori pancytopeniája néven ismert kórkép és annak hazai előfordulása. Irodalmi összefoglaló
RészletesebbenSzeminárium vagy Gyakorlat Időpont: csütörtök Helyszín: Sebészeti. Műtéttani Intézet tanterem/hallgatói műtő
AZ ÁLLATKÍSÉRLETEK ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA B kurzus részletes tematikája Hét Dátum és időpont 1 Szeptember 16. 17.0-19.0 17. 8.00-11.00 18. 8.00-10.00 2 Szeptember 23. 17.0-19.0 24 8.00-11.00 25. 8.00-10.00
RészletesebbenBemutatkozik a Szent Ferenc Állatotthon Alapítvány és az Agár Fajtamentés,,Nem menhely! - tiltakozott rendszeresen Merza Henriett, a Szent Ferenc
Bemutatkozik a Szent Ferenc Állatotthon Alapítvány és az Agár Fajtamentés,,Nem menhely! - tiltakozott rendszeresen Merza Henriett, a Szent Ferenc Állatotthon alapítója. 1995 óta működő állatotthona valóban
RészletesebbenAz étrend-kiegészítő készítmények hatásossága és biztonságossága. Horányi Tamás MÉKISZ
Az étrend-kiegészítő készítmények hatásossága és biztonságossága Horányi Tamás MÉKISZ KÖTELEZŐ SZAKMACSOPORTOS TOVÁBBKÉPZÉS GYÓGYSZERTÁRI ELLÁTÁS SZAKMACSOPORT 2014. április 25. Egészségre vonatkozó állítások
Részletesebben1. AZ ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNY NEVE
1. AZ ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNY NEVE STRONGHOLD 15 mg spot-on oldat STRONGHOLD 30 mg spot-on oldat STRONGHOLD 45 mg spot-on oldat STRONGHOLD 60 mg spot-on oldat STRONGHOLD 120 mg spot-on oldat STRONGHOLD
RészletesebbenA takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére
A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter
RészletesebbenRiemerella anatipestifer okozta
Riemerella anatipestifer okozta megbetegedés pulykában Nemes Csaba PhD, Tóth Zoltán, Simonyai Erika, Makrai László PhD, Surányi Andrea, Cséplő Attila, Glávits Róbert az állatorvos-tudományok tudományok
RészletesebbenNemekre szabott terápia: NOCDURNA
Nemekre szabott terápia: NOCDURNA Dr Jaczina Csaba, Ferring Magyarország Kft. Magyar Urológus Társaság XXI. Kongresszusa, Debrecen Régi és új megfigyelések a dezmopresszin kutatása során 65 év felett megnő
RészletesebbenMit is csinál pontosan a patológus?
Szász A. Marcell Mit is csinál pontosan a patológus? Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Cegléd, 2015. március 19. www.meetthescientist.hu 1 26 Google - patológus www.meetthescientist.hu 2 26 Google - patológia
RészletesebbenA Campylobacter jelentősége az EU-ban és Magyarországon, a várható jogszabályi változások
A Campylobacter jelentősége az EU-ban és Magyarországon, a várható jogszabályi változások Sréterné Lancz Zsuzsanna NÉBIH ÉTbI Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratórium Epidemiológiai helyzet
RészletesebbenDoktori Tézisek. dr. Osman Fares
Az uréter motilitásának ellenőrzése, a körkörös és a hosszanti izomlemezek összehangolása, egy új videomikroszkópos módszer Doktori Tézisek dr. Osman Fares Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika és Uroonkológiai
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenA tényeket többé senki sem hagyhatja figyelmen kívül
I. A tényeket többé senki sem hagyhatja figyelmen kívül A rák legyőzése - 1. kötet: Az elképzelhetetlen megvalósítható 1. tény: Az iparosodott világban a harmadik leggyakoribb halálozási ok a rák A 21.
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
RészletesebbenBRDC általános állománydiagnosztika. Dr. Cseh Kálmán keszovet@t-online.hu
BRDC általános állománydiagnosztika Dr. Cseh Kálmán keszovet@t-online.hu Melyik az elsődleges az állománydiagnózis, vagy az egyedi diagnózis? 1. Egyedi diagnózis 2. Állomány diagnózis 3. Mindkettő egyformán
RészletesebbenMódosított miracidiumbújtatási eljárás schistosomiasis mansoni kimutatására
Módosított miracidiumbújtatási eljárás schistosomiasis mansoni kimutatására Dr. LENGYEL Anna Országos Közegészségügyi Intézet Parazitológiai Osztálya, Budapest "A modified miracidium hatching test for
RészletesebbenBEKÖSZÖNTŐ ÉS FELHÍVÁS TANFOLYAMRA
BEKÖSZÖNTŐ ÉS FELHÍVÁS TANFOLYAMRA SEMMELWEIS NYOMDOKAIN: HÚGYÚTI FERTŐZÉSEK KLINIKUMA, MIKROBIOLÓGIAI GYORSDIAGNOSZTIKÁJA, CÉLZOTT ANTIMIKRÓBÁS KEZELÉSE ÉS MEGELŐZÉSE-2 MIKROBIOLOGIAI GYORSDIAGNOSZTIKA
RészletesebbenNeményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló
Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak
RészletesebbenSzerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra
Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére július 28-án tartják a fertőző májgyulladás elleni küzdelem világnapját, melynek idei mottója: Gondolja át újra!
RészletesebbenAz új és azóta visszavont minimumfeltétel rendszer anomáliáiról
Az új és azóta visszavont minimumfeltétel rendszer anomáliáiról Halmosné Mészáros Magdolna, Békés Megyei Képviselô-testület Pándy Kálmán Kórháza, Gyula A minimumfeltétel rendszer az elmúlt több mint 10
RészletesebbenSzárazonállás és tejtermelés összefüggései. (gyakorlati tapasztalatok)
Szárazonállás és tejtermelés összefüggései (gyakorlati tapasztalatok) 2011. december 3. Dr. Bartyik János Az Enyingi Agrár ZRT. tevékenysége növénytermesztésen és állattenyésztésen alapul, a szarvasmarha
RészletesebbenA rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat.
A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat. A rotavírus az egyik leggyakoribb okozója a súlyos hasmenésnek csecsemő és kisdedkorban. Évente világszerte
Részletesebben