A T. canis fejlődése. Toxocarosis. Dr. KOBULEJ Tibor Allatorvostudományi Egyetem Altalános Állattani és Parazitológiai Tanszéke, Budapest

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A T. canis fejlődése. Toxocarosis. Dr. KOBULEJ Tibor Allatorvostudományi Egyetem Altalános Állattani és Parazitológiai Tanszéke, Budapest"

Átírás

1 Parasit. Hung Toxocarosis Dr. KOBULEJ Tibor Allatorvostudományi Egyetem Altalános Állattani és Parazitológiai Tanszéke, Budapest "Toxocarosis." - Kobulej, T. - Parasit. Hung. H) ABSTRACT, In this review paper the author discusses literary data including also the results of his own research group concerning the life cycle of Toxocara canis, pathologic significance of migrating Toxocara-larvae, epidemiology and control of toxocarosis. Special consideration is given to the role of paratenic hosts in spreading the infection and to the characteristics of migration of larvae within the organism of the paratenic host. It is stressed that the problem of toxocarosis as an important helminthozoonosis requires increasing attention. 62 references are cited. A háziállatok toxocarosisának az okozói - a Toxocara canis (Werner, 1782), a T. mystax (Zeder, 1800) és a T. vi tu lórum (Goeze, 1782) - felé akkor fordult a helmintológusok érdeklődése, amidőn kiderült, hogy a T. canis fertőzésre alkalmas lárvái egy sor un. paratenikus gazdában is megtelepednek, de nem állapodnak meg annak valamelyik szervében, hanem hónapokon keresztül vándorolnak szervezetében. Fokozta az érdeklődést a későbbiekben az a felismerés is, amely szerint e lárvák paratenikus gazdája az ember is, továbbá, a különféle szervekbe vagy éppen a szembe és az agyvelőbe jutó lárvák súlyos, esetenként irreverzibilis elváltozások okozói lehetnek. Az érdeklődés eredményeként kibontakozó kutatás azóta már tisztázta a genus egyik képviselőjének, - a T. canis-nak - a fejlődését, kórtani jelentőségét, az általa okozott igen veszélyes helminthozoonosis járványtanát, s így ma már ott tartunk, hogy ezeknek az ismereteknek a birtokában a siker reményében szervezhetjük a bántalom elleni tervszerű védekezést. Ez nem csupán egy érdekes állategészségügyi feladat, hanem a környezet védelméről szóló törvény elfogadásával minden gyakorló állatorvos törvényes kötelessége. A T. canis fejlődése A T. canis fejlődése az egészen fiatal gazdában - a kutyában - az Ascaris és Parascaris genusokba tartozó fajok fejlődésére emlékeztet. A vékonybélben élősködő férgek nőstényei igen nagy mennyiségben termelik a vastagburku, 75-95x60-75 um átmérőjű petéket. Ezek embryonálódása a talajon indul meg. Kedvező körülmények között (18-23 C, nedvesség) nap alatt kialakul az 1. lárva, amely nem hagyja el a peteburkot, hanem ezen belül 5-8 nap múlva vedlik és 2. stádiumú, un. fertőzésre (invázióra,) alkalmas lárvává lesz. Ez utóbbi az ellenálló peteburokban nedves, árnyékos helyen hónapokig életben marad. A gazda (kutya) leggyakrabban invázióra alkalmas lárvákat tartalmazó peték elfogyasztása által fertőződik. Amennyiben 3-5 hetes (49, 18), esetleg ennél valamivel korosabb, de 4 hónapnál nem idősebb (30) kutyakölykök fertőződnek, a vékonybélben az emésztőnedvek közreműködésével kiszabadult lárvák un. hepato-pulmonális vándorlásba kezdenek, majd a légutak, a garat, a nyelőcső és gyomor közvetítésével ismét a vékonybélbe jutnak, ahol hamar ivarérettségre tesznek szert. A fajnak a Neoascaris Travassos, 1927 genusból a Toxocara Stiles, 1905 genusba való áthelyezését 1970-ben javasolta WARREN, joggal, azon az alapon, hogy a T. canis-tól és a T. mystax-tól nem különbözik morfológiailag olyan mértékben, hogy az indokolná az önálló genusba való tartozást (56).

2 A vándorlás alatt, amely 9 napot vesz igénybe (43, 49), a 2. stádiuma lárvák még a tüdőben vedlenek és mint 3. stádiumú lárvák jutnak a vékonybélbe. Itt további két vedlés után - az in váziótól számitott nap múlva - kialakul az ivarérett féregpopuláció, amelynek 9-18 cm hosszú nőstényei óriási tömegben termelik a petéket (32., 49), A gazda korának előrehaladásával csökken annak fogékonysága a Toxocara iránt: 5-16 hetes koron túl a bélbe jutott Toxocara-petékből kiszabadult lárvák vándorlásnak indulnak, a fenn jelzett úton eljutnak a tüdőbe, de itt vándorlásuk útja irányt változtat, mert nem a légutak irányába vándorolnak tovább, hanem a nagy vérkörbe jutnak, s ennek közvetítésével külftnféle szervekbe kerülnek. Ezek a lárvák nem fejlődnek (nem vedlenek), de hónapokon (talán éveken) keresztül életképes állapotban maradnak a gazda szervezetében. Ezek a lárvák, ha gazdájuk történetesen szuka, a vemhesség alatt a magzatokba is bekerülnek, így ezek fertőzötten születnek. Kölykezés után az anya szerveiben levő lármák egy része a tejmirigybe jut és a születés utáni 20. napig a tejjel folyamatosan ürül (51), alkalmat adva a szopós kutyakölykök ilyen módon való fertőződésének is*. ' ' Kifejlett kutyák patens fertőződésére csak jóval ritkábban kerül sor. Előfordul, hogy szoptató szukákban patens Toxocara-invázió létesül. SPRENT (50) kísérleti megfigyelései alapján ezt azzal magyarázza, hogy az anyák kölykeik nyalogatása (tisztogatása) során az utóbbiakból esetenkint ürülő stádiumú lárvákat lenyelik, s ezekből vékonybelükben ivarérett féregpopuláció keletkezik. Nincsen annak a lehetősége sem kizárva, hogy a már korábban fertőződött, majd vemhes szukában a fialáskor "mobilizált' lárvák fejlődésnek indulnak és belőlük nem csak a tejmirigybe jut, hanem egy részük a tüdőből a légutak és a garat közvetitésével az emésztőcsatornába kerül, s itt ivarérett féregpopulációt létesft (50). OSHIMA (38) szerint kifejlett gazdák patens fertőződését a nőstények hormonháztartásában a vemhességgel és kölykezéssel összefüggő változások segítik elő. GREVE (18) 1 éves kutyákban mesterségesen kiszabadított 2. stádiumú lárváknak bőr alá történt befecskendezésével létesített patens inváziót. WARREN (55) 2. stádiumú Toxocara-lárvákat tartalmazó egerek szerveinek kifejlett kutyákkal való megetetésével létesitett enyhe patens Toxocara-fertözöttséget. WEBSTER-nek (57) pedig igen nagyszámú lárvát tartalmazó petének szájon át való bevitelével sikerült patens Toxocara-fertözöttséget létesítenie kifejlett kutyában. A paratenikus gazdák szerepe a T. canis fejlődésében és terjedésében A T. canis un. paratenikus gazdáiban az invázióra alkalmas lárvák megtelepszenek, nem fejlődnek, de sokáig - több hónapig, esetleg 1 évig is - életben maradnak. Ezek a lárvák fogékony, fiatal gazdába (kutyába) jutva folytatják fejlődésüket és ivarérett féregpopuláció kialakulását eredményezik. Ezért â paratenikus gazdáknak fontos szerep jut a T. canis terjedésében. FÜLLEBORN elsőként állapította meg, hogy az egér a T. canis paratenikus gazdája (16). Azóta számos szerző vizsgálta a Toxocara-lárvák viselkedését inadekvát gazdákban és a következő állatfajokról állapította meg, hogy a T. canis paratenikus gazdái: egér, patkány, tengerimalac (48, 24, 38, 29, 45, 6, 7, 40, 37, 21, 54), sertés (52, 62, 10), házinyúl (8, 12), borjú (14), kecskegida (46), házityúk, pulyka, galamb (53, 17, 33, 26), a majmok közül a Papio anubis és a Macaca sinica (1, 13), földi giliszta (25, 33), ember (3, 2, 31, 19, 15, 44, 4, 41, 13, 9, 28, 47, 60). A T. canis paratenikus gazdaköre tehát igen széles és nincs kétség afelől, hogy az ezirányú vizsgálatok még számos további paratenikus gazda létezését fogják kideríteni. Miután nyilvánvalóvá lett, hogy a T. canis paratenikus gazdája az ember is, fontossá vált a faj lárvái viselkedésének a tisztázása a paratenikus gazdában. Ennek a vizsgálatára legalkalmasabbnak az egér bizonyult, s igy egér-kísérletekben tisztázódott, hogy mi történik e lárvákkal a paratenikus gazdában (48, 24, 38, 29, 45, 6, 7, 40, 37, 21).

3 A továbbiakban a T. canis lárváknak az egér paratenikus gazdában való vándorlásának sajátosságait elsősorban HO igen alapos vizsgálatai alapján ismertetem (21). Az emésztőnedvek közreműködésével a petékből kiszabadult 2. stádiuma lárvák késedelem nélkül un. hepato-pulmonális vándorlásba kezdenek. A vándorlás ütemében a mezőny erős széthúzódása miatt látszólag nincsen törvényszerűség. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy az egyes szervekben a lárva-populáció milyen sorrendben éri el a legnagyobb sűrűséget, akkor a vándorlás ütemében mutatkozó törvényszerűség is mindjárt nyilvánvalóvá válik lárvával történt invázió esetén a májban és a tüdőben a lárva-populáció egyedsűrűsége a 2., iu. 4. napon kulminál (730, ill lárva 1 g szövetben). A tüdőben a lárváknak egy igen csekély hányada a légutak irányába veszi az útját és a garat, nyelőcső és gyomor közvetítésével másodszor is a vékonybélbe kerül, ahol újból hepato-pulmonális vándorlásba kezd. A lárvák túlnyomó többsége azonban a tüdőben a vv. pulmonales segítségével visszajut a szívbe és a nagyvérkör révén a szervezetben mindenhová elhurcoltatik. Ennek megfelelően a 8., de különösen a 12. napon igen magas egyedsűrűségű lárva-populáció van az agyvelőben (lásd az ábrát!) Körülbelül erre az időre esik a lárvaszám tetőzése a vesében, majd valamivel később (a 20. napon) az izomzatban is. Sajátságos a vándorló lárvák viselkedésében az, hogy a májban, a tüdőben és a vesében tetőzés után jelentősen csökken a lárvák száma, majd bizonyos határok között, de az előbbinél jóval alacsonyabb szinten ingadozik. Az agy velőben és az izomzatban viszont a tetőzés után valamelyest csökken ugyan, de a megfigyelés végéig magas szinten ingadozik. Nem tisztázott annak az oka, hogy miért kerül az agyvelőbe a lárva-populáció ilyen nagy hányada. Feltehetően ebben a hidrodinamikai törvények játszanak fontos szerepet. A lárva-populáció egyedsűrűsége állandó ingadozásának az oka abban keresendő, hogy a lárvák a paratenikus gazdában megszakítás nélkül vándorolnak és vándorlásuk során ismételten a vérerekbe jutnak, s ezáltal a lárvák az egyes szervek között is cserélődnek. A lárvák aktivitása csak hónapok múlva kezd lanyhulni, de m g 1 év múlva is találhatók aktív lárvák; 25Ö0 lárvával történt invázió után pl. minden egérnek a szemeiben is volt legalább l - l lárv^ (22). A paratenikus gazda szöveteiben levő T. canis lárvák más paratenikus gazdák ismételt fertőzésére is alkalmasak. Ilyen módon kannibalizmus révén egy paratenikus gazda- (egér-) populációban a T. canis lárvái még a kutya (gazda) hiányában is huzamos ideig cirkulálhatnak (22). A paratenikus gazda-populációban a T. canis lárváinak terjedése a magzatok intrauterinalis fertőződésével és a tej útján is lehetséges. WEBSTER a gestatio 1., 2. és 3. hetében fertőzött egerek utódaiban egyaránt megtalálta a Toxocara-lárvákat 457). Ezzel szemben OSHIMA (38) és HO (21) csak azoknak a nőstényeknek a megszületett utódaiban találtak T. canis lárvákat, amelyek inváziójára a gestatio 2. felében került sor. Alá kell azonban húzni, hogy még az igen erősen fertőzött nőstény egerek utódaiban is nagyon gyér volt a méhen belül szerzett lárva-populáció. Ezért feltehető, hogy a fertőződésnek ez a módja másodrendű szerepet játszik a T. canis lárvák terjedésében a paratenikus gazda-populációban (21). Valószínű, hogy ennél sokkal jelentősebb szerepet játszik e tekintetben a szopós egereknek anyjuk tejével való fertőződése. HO kísérletesen bizonyította, hogy a fertőzött anyáktól származó egérfiókák korával arányosan növekszik Toxocara-lárvákkal való fertőzöttségük is (21), E vizsgálatok arra is rávilágítottak, hogy a lárvák aránylag hamar eljutnak az anya tejmirigyébe, A kölykezés után két nappal történt fertőzés esetén további 2 nap múlva már a szopóskölykökben voltak a lárvák. A toxocarosis kórtani jelentősége A T. canis veszélyes helminthozoonosis okozója lehet; megtelepedése mind a gazdában, a paratenikus gazdákban súlyos elváltozások kialakulásával járhat. mind Kutyában a hepato-pulmonális vándorlást végző lárvák a májban és a tüdőben okoznak szabad szemmel is észrevehető elváltozásokat. Amájbeli elváltozások csak kivételes esetekben (igen líj

4

5 súlyos invázió) manifesztálódnak klinikai tünetekben. A lárvák tüdöpass zázsa már néhány 1000 lárva esetében olyan elváltozások okozója lehet (vérzések, beszúrődések, hurutos tüdőgyulladás, emphysema, esetleg allergiás jelenségek), amelyek klinikailag is jól felismerhetők és a fiatal gazdaállat elhullására vezetnek. A bélben nagy számban megtelepedett férgek anyagcseretermékeikkel és táplálékelvonással károsítják fiatal gazdáikat. Igen súlyos invázió esetén a férgek anyagcseretermékeinek toxikus hatása idegrendszeri tüneteket okozhat. Kifejlett kutyában a vándorló lárvák csak abban az esetben okoznak klinikai toxocarosist, ha valamilyen különösen exponált helyre kerültek. Toxocara-lárvák okozta elváltozásokat észleltek 4 esetben a kutya szemében (42), s a jelek szerint ezek a lárvák eljutnak az eb agyvelejébe is. Jól ismertek a T. canis vándorló lárvái által okozott elváltozások az egér és patkány paratenikus gazdában. Súlyos invázió esetén (5000 lárva/egér) az állatok heveny traumás tüdőgyulladás következtében a 3-6. napon elhullanak (21), Ezeknek az állatoknak a mája szintén súlyos traumás gyulladás képét mutatja, 2500 lárvának az inváziója nem vezet az egerek elhullására, de a különféle szervekben már szabad szemmel is jól definiálható elváltozások vannak. A máj már a 2. napon megnagyobbodott, szélei tompák, metszéslapja nedvdús, a metszéslapról vett folyadékban sok sejtes detritus anyag van; ebben a vörösvértestek dominálnak. Szövettani metszetben a lárvák vándorlásának a nyomai jól láthatók. A járatokat kitöltő sejtes detritus-anyagban - az elváltozások korától függően - a szövettani képet sorrendben a vörösvértestek, a lymphocyták, a neutrofil majd az eosinofil granulocyták uralják (23). A két hétnél idősebb elváltozásokban már a histiocyták dominálnak (21, 23). A tüdőben az első, szabad szemmel is látható elváltozások pontszerű vérzések formájában a 2. napon jelennek meg. A vérzések terjedelme az 5-6, napon kulminál és mind a két tüdőlebenyre kiterjed. A súlyos vérzéstől a tüdő egyneműen sötétvörös. Ekkor az állatok nagyon elesettek, szaporán lélegzenek, nem táplálkoznak. Később a tüdő veszít a vörös színéből, idővel visszanyeri eredeti színét, de itt-ott pontszerű vérzéseket mindig találunk benne. Súiyos lárvális toxocarosis átvészelése után az egerekben vikariáló emphysema marad vissza (21, 23). Az agyvelőben az első elváltozások (pontszerű vérzések) a 4. napon jelennek meg. Ezek száma rohamosan növekszik, úgy, hogy a napon már kiterjedt vérzések vannak az arteriolák mentén az agyburkok alatt, az agykamrákban. Az agyvelő állományában még erős invázió esetén is csak itt-ott vannak pontszerű vérzések. Súlyos invázió esetén mindig vannak lárvák az egerek szemében, ami az állatoknál látási zavarokat, majd megvakulást eredményez. Az állatok mozgása bizonytalan, hátsó végtagjaik esetenkint megbénulnak (21, 23, 4, 7, 36). Jellegüket tekintve hasonló elváltozásokat észleltek egyéb paratenikus gazdákban is, így a Papio anubis majomban (1), a házinyúlban (8), a borjúban (14), a sertésben (52, 62) és a kecskében (46). Érdekesek azok az adatok, amelyek arról tanúskodnak, hogy a patkányok "értelmi képessége" T. canis lárvákkal való invázió után csökken. Bizonyítást nyert, hogy a patkányok, miután megtanulták a tájékozódást egy labirintusban, T. canis lárvákkal történt invázió hatására irreverzibilisen elvesztik ezt a képességüket (11, 35). Figyelmet érdemelnek azok a megfigyelések, melyek szerint a T. canis lárvákkal való invázió potenciálja különféle kórokozók pathogen hatását. WOODRUFF összegezi a kérdés irodalmát (59). Eszerint egy felmérésben fertőző gyermekbénuláson átesett személyek 13,6%-ánál alapos gyanú állt fenn, hogy T. canis lárvákkal is fertőzöttek voltak, míg a kontrollként szereplő személyeknek csupán 2,1%-ánál merült fel a larvalis toxocarosis gyanúja. Összefüggést tapasztaltak a Japán encephalitis B-virus megbetegitő hatása és a Toxocara-lárvainvázió között lóban és egy kísérlet során egérben. KHALIL és társai egy Kairóban végzett vizsgálatban azt tapasztalták, hogy 102 idült polyomyelitisben szenvedő 1-2 éves gyermek 5,8%-a reagált a bőrbe Vitt Toxocara-antigénre, míg az egészséges gyermekeknek csak az 1,4%-a (28), Egy másik kísérletben fehér-egerek elhullását okozta, ha szubletális Japán encephalitis vírusadaggal együtt T. canis lárvákkal is fertőzték az egereket (39),

6 A toxocarosis járványtana A kutya-toxocarosis a világon mindenütt nagyon elterjedt helminthosis és aggasztóan szaporodnak az ember fertőződésére utaló adatok is. Bőségesek a toxocarosis általános elterjedtségéről szóló adatok. Málta szigetén 52 kutya 28,8%-a, Dar-es-Salamban (Tanganyika) 50 állat 28%-a, Kampalában (Uganda) 116 kutya 12,5%-a, Nairobiban (Kenya) 35 eb 5,7%-a és Ibadanban (Nigéria) a 72 megvizsgált eb 37,5%-a bizonyult T. canis-szal fertőzöttnek (59). Londonban egy vizsgálat szerint 250 boncolt eb 6, 4%-a volt fertőzött (34). A londonihoz hasonló fertözöttséget állapítottak meg Malaysiában, ahol a megvizsgált 552 kutya 7,«6%-ának a bélsarában voltak T. canis peték (4). Egy Texasban végzett vizsgálat szerint 14 hat hónapnál idősebb kutya közül 9 bizonyult fertőzöttnek, mig az ennél fiatalabb 10 állat kivétel nélkül fertőzött volt (20). Hollandiában HAAN szerint gyakorlatilag minden fiatal kutya Toxocarával fertőzött (19). Ezek az adatok, kevés kivételtől eltekintve, nem adnak ugyan hü képet a helyi fertőzöttség extenzitásáról, de arra jók, hogy meggyőzzenek bennünket a toxocarosis általános elterjedtségéről. Hazánkban nem végeztek pontos felmérést a fertőzöttség extenzitásának a megállapítására. Egy szolgálati, vegyeskorú kutyaállomány fertőzöttsége az években koprológiai vizsgálatok alapján a következő képet mutatta: 301 állat 58,38%-a, 506 állat 48,62%-a, 499 állat 50,7%-a, 381 áuat 44%-a és végül 1974-ben 405állat 37,9%-a bizonyult fertőzöttnek. A feltűnően magas fertőzöttség magyarázata az, hogy az állományban 1973-ig tenyésztés is folyt, s így annak nagy része kölykökből állt. Ami a különféle korcsoportok fertözöttséget illeti, többet mondanak az ban az Állat orvostudományi Egyetem Parazitológiai Tanszékén vizsgált budapesti kutyabélsár minták vizsg'álatának az eredményei. A 3 hónaposnál fiatalabb, a 3-6 hónapos, a 7-12 hónapos és a 2-8 éves 82, 87, 78, ill. 124 kutyából származó bélsárminták 37, 8, 25, 3, 12,8, ill. 8%-ában voltak T.canis peték (27"). Ezek az adatok arról tanúskodnak, hogy még avárosi viszonyok között felnőtt kutyák is aránylag gyakran ürítenek T. canis petéket, továbbá, hogy gyakorlatilag minden al^mbrm rendszerint van egy-két kölyök, amely fertőzötten születik. A felsorolt adatok meggyőzően bizonyítják, hogy a toxocarosis a városlakó ember számára is súlyos potenciális veszélyt jelent. A T. canis ugyanis egy sor olyan tulajdonsággal és képességgel rendelkezik, amelyek a féreg számára még kedvezőtlen körülmények köjött is lehetővé teszik fejlődési alakjainak huzamos fennmaradását, sőt biztosítják a faj terjedését is. Petéi minden tekintetben igen ellenálló burokkal rendelkeznek. E burkon belül a fejlődő embryo, majd az 1. és a 2. stádiumú lárva olyan mostoha viszonyok között is igen hosszú ideig életben marad, amilyen viszonyok között más fonálférgek fejlődési alakjai régen elpusztultak volna. A T. canis petéihez hasonló felépítésű Toxascaris peték Moszkva környékén a talajban 7 hónap alatt sem pusztulnak el; a peték 60%-a átvészelte árnyékos környezetben a 6 hónapos kiszáradás körülményeit [91), így idővel az olyan hely, ahol kutyák is rendszeresen megfordulnak, az ember fertőződésének a forrásává válik. Hogy idővel városi közterületek milyen mértékben szennyeződhetnek a T. canis petéivel, azok a vizsgálódások mutatják, amelyeket Anglia különféle városaiban végeztek. Anglia különböző részeiből nyilvános parkokból származó 800 talajminta 24, 4%-ában mutattak ki Toxocara-petéket. Egy másik vizsgálatban 400, részben decembertől-februárig, részben májustól-júliusig gyűjtött minta 25, 5, ill. 23, 3%-a tartalmazott Toxocara-petéket. Ez utóbbi park környékén lakó 170 gyermek 4,1%-a Toxocara-antigénre a bőrpróbában pozitívan reagált (5). London környékén és Skóciában magántelkekről gyűjtött 250 talajminta 5, 2%-ában voltak Toxocara-peték. Az ilyen területek gyerekek számára különösen veszélyesek, de aligha akadályozható meg itt a felnőttek fertőződése is, mert a száraz talajról a szél révén a porral együtt levegőbe emelt peték belélegzését elkerülni nem lehet. Különösen veszélyes, ha a kutyákat gyermekjátszótereken sétáltatják. A homokozóban még igen súlyos fertőződés lehetősége is fennállhat, A 3-5 hónapos kutyákból ugyanis a Toxocara-aduitusok spontán kezdenek ürülni. A kiürült nőstények uterusa ekkor ezer petét tartalmaz (HO, nem közölt adat), amelyek hamarosan invázióképessé válnak és a homokhoz keveredve könnyen fertőzhetik a játszadozó gyermekeket.

7 Diagnosztikai módszereink tökéletesedésével egyre jobban gyarapodnak a jelzések, hogy a larvalis toxocarosis az emberek között az egész világon terjedőben van. Erre utalnak a különféle országokban, így Angliában (2, 3, 31, 60), Nyugat-Németországban (9), Jamaikában (41), Minneapolisban (USA) (44), Ceylonban (13), Nyugat-Malaysiában (4), Melbourneben (47), valamint Uj-Zélandon (15) végzett vizsgálatok adatai is. Az elmondottak alapján joggal feltételezhetjük, hogy sokkal több Toxocara-lárvával fertőzött ember létezik, mint amennyit a szűrővizsgálatok eredményei mutatnak. A T. canis fennmaradását és terjedését nemcsak az igen ellenálló pete, hanem egy sor egyéb biológiai tulajdonsága és alkalmazkodási képessége is biztosítja, amelyekről részben már volt szó a megelőző fejezetekben. Egy kutya-populációban, ahol, ha csak időnként is, de kölykezés is előfordul, a toxocarosis állandósulásával számolni kell. Az intraut*inális, valamint lactogen fertőződés eredményeként mindig van pátensen fertőzött gazda, amelyből a tömegesen ürülő Toxocara-peték szenynyezik a környezetet, s így az ember fertőződésének a veszélye is állandósul. A paratenikus gazdákhoz (elsősorban az egérhez és patkányhoz) való alkalmazkodás kétféle módon is segíti a faj terjedését. Sok paratenikus gazda egyúttal a rendes gazda állandó prédája, tápláléka. A kutya környezetében (a háztartásban) élő apró rágcsálók is Toxocara-lárvákkal fertőzöttek lehetnek. így a kutya, miután ezekrv vadászik, maga is állandóan újrafertőződik, vagyis a faj terjedéséről gondoskodik. A kutya huzamos hiánya nem biztosíték arra, hogy a környezet Toxocara-lárváktól mentes lesz. A Toxocara-lárvák a paratenikus gazdában nemcsak hosszú ideig életben maradnak, hanem annak populációjában részben kannibalizmus, részben lactogen fertőződés révén még terjednek is, helyüket változtatják. A paratenikus gazda a környezet Toxocara-fertözöttséget a gazda hiányában is huzamos időre konzerválja. A toxocarosis járványtanában szezonjelleg nem ismerhető fel. A vastagburkú petékben az invázióra alkalmas lárvák hosszúidéig életképesek maradnak, s így hála ezeknek és a jelenlévő fertőzött paratenikus gazdáknak, mind a gazda, mind a paratenikus gazdák újrafertőződésére az év minden szakában egyaránt sor kerülhet. A fertőződés intenzitása és extenzitása azonban a szukák kölykezése szerint ingadozik. Kölykezés után ugyanis hamarosan megjelennek a petetermelő féregpopulációk. Mivel egy-egy nőstény naponta mintegy petét termel (HO, 1973, nem publikált adat), kézenfekvő, hogy kölykezések után a környezet fokozott mértékben fertőződik, s így egyaránt fokozódik mind a kutya, mind a paratenikus gazda fertőződésének az extenzitása és intenzitása. A toxocarosis elleni védekezés szervezése Az elmondottak alapján kézenfekvő, hogy a toxocarosis igen veszélyes helminthozoonosis, amely ellen a védekezést késedelem nélkül meg kell szervezni. Most, miután hazánk minden állampolgárának törvény szabta kötelessége környezetünk tisztaságának a védelme, állategészségügyi szolgálatunknak is feladatává vált, hogy munkatervébe iktassa a toxocarosis megszűntetését, vagy legalábbis szűk területre korlátozását. Ez a törekvés csak akkor lesz igazán eredményes, ha egy-egy nagyobb adminisztratív egység egész területén egyszerre és átgondoltan történik a védekezés. A védekezés sarkalatos pontjaként a tervszerű terápiás beavatkozást kell megjelölni akkor is, ha jelenleg még nem rendelkezünk olyan anthelmintikummal, amely biztosan elpusztítaná a kutyában, ill. a paratenikus gazda szöveteiben vándorló Toxocara-lárvákat. A terápiás beavatkozásnak arra kell irányulnia, hogy a környezetnek Toxocara-petékkel való ismételt szennyeződését megakadályozza; vagyis, a dehelmintizációkat úgy kell szervezni, hogy azok preimaginalis jellegűek legyenek. A T. canis sajátos fejlődése ezt lehetővé teszi, ugyanis egy kutya-populációban az ivarérett férgek rendszerint a kölykezést követő időszakban jelennek meg. Hogy a preimaginalis jelleg érvényesüljön, a kölykök első dehelmintizációját 2 hetes korban kell végezni. Tekintettel azonban arra, hogy a kölykök az anyatej közvetítésével még legalább 20 napos korig rendszeresen újrafertőződnek Toxocara-lárvákkal, 5 hetes korban még egy 2 3

8 dehelmintizációban kell őket részesíteni. Ha együttal anyjukat is féregtelenítjük és a beavatkozás minden esetben körültekintően történt (minden kölykezett szuka és minden újszülött kölyökkutya maradéktalanul megkapja az előírt gyógyszeradagot), megakadályozhatjuk, hogy a környezetet újabb Toxocara-pete töm eg szennyezze. A védekezés eme módjának következetes alkalmazása idővel a toxocarosisnak az adott területen (háztartásban) való teljes megszűnését (devasztációját) eredményezi. Ahol rendszeres kutyatenyésztés folyik, célszerű a lassú eredményt biztosító terápiás beavatkozás hatását a tartási (higiéniai) viszonyok megfelelő alakításával is fokozni. A Toxocara-petéket biztosan megsemmisítő, egyébként veszélytelen fertőtlenítővel nem rendelkezünk ugyan, de a petékkel szennyezett helyeknek a tervszerű takarításával (a kennelek padozatának erős vizsugárral történő lemosásával) csökkenthető a fertőződés veszélye. A különféle fizikai behatások közül a hő (forró víz, gőz), valamint a szárazság sikerrel alkalmazhatók a Toxocara-peték elpusztítására. Egy adott toxocarosis góc fenntartásában esetenkint fontos szerep jut a rágcsálóknak. Ezért a toxocarosis ellen való tervszerű védekezést nem lehet elválasztani a rágcsálók elleni küzdelemtől. Ha a rágcsálók elpusztítását követi az ebek eltávolítása is, minden egyéb rendszabály nélkül is igen hamar megszűnik a toxocarosis góc. Az állattenyésztési telepeken tartott háziáuatok szintén paratenikus gazdái lehetnek a T. canisnak. Fertőződésük a T. canis lárváival az ember fertőződésének a veszélyét vonja maga után pl, tatár bifsztek fogyasztása utján. Ezért országos érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy az állattenyésztési telepek területéről távolítsák el a kutyákat, vagy legalábbis azok ne érintkezhessenek az ott tartott mezőgazdasági haszonállatokkal. Amennyiben ez utóbbi elv nem valósítható meg (terelő juhászkutyák), gondoskodni kell arról, hogy ezek a kutyák ne ürítsenek Toxocara-petéket. A toxocarosis elleni küzdelem szervezése elsősorban állatorvosi feladat. A bántalom leküzdése azonban csak társadalmi összefogással lehetséges. Ebben az összefogásban a lakosságnak, pontosabban az ebtulajdonosoknak fontos szerep jut. A tulajdonosok bejelentése alapján hajtja végre az állatorvos a kutyák esedékes dehelmintizációját. Sajnos, még messze vagyunk attól, hogy állattartási kultúránk magas színvonala biztosítsa minden ebnek a kellő időben a szükséges kezelésben való részesítését. Ezért széleskörű felvilágosító munkát kell kibontakoztatni abból a célból, hogy minden ebtartó tájékoztatást kapjon mindazokról a kutya-bántalmakról, amelyek az ő egészségét is veszélyeztetik. E felvilágosító munka szervezésében fontos szerepet kell vállalnia az Ebtenyésztők Országos Szövetségének, Az állatorvos nem nélkülözheti a toxocarosis leküzdésében az orvos közreműködését. A toxocarosis humán eseteit jelezni kell az illetékes állatorvosnak, aki a jelzés alapján felkutatja a fertőződés forrását. Ezeknek a jelzéseknek az alapján lehet majd a jövőben (ha országos méretekben folyik majd a toxocarosis elleni tervszerű küzdelem) felfedni az ember fertőződésének a módját, ill. tisztázni a bántalom terjedésének jelenleg még ismeretlen mozzanatait. A kutatás terén is sok még a tennivaló. A Toxocara Stiles, 1905 genusba számos faj tartozik. Ezek között a Toxocara canis (Werner, 1782) fajon kívül még a T. vitulorum (Goeze, 1782) és a T. mystax (Zeder, 1800) háziállatok élősködője. Ezek fejlődése, terjedésük módja, köz- és állategészségügyi jelentősége valószínűleg sok mindenben hasonlít a T. canis-éra, de sok mindenben el is tér tőle. Széles alapokon folytatott kutatások segítségével ki kell munkálni ezen helminthozoonosisok ellen is a tervszerű védekezés terveit. A gyógyszeripar adós még olyan anthelmintikummal, amely elpusztítaná a kutya és a paratenikus gazda szöveteiben vándorló 2. stádiumú T. canis lárvákat. Tökéletesíteni kell a lárvális toxocarosis diagnosztizálásának a módozatait. A rendelkezésre álló diagnosztikai eljárások pontatlanok, esetenkint nem specifikusak, ami humán lárvális toxocarosis esetén számos nehézség okozója.

9 Összefoglalás A toxocarosis általánosan elterjedt, veszélyes helminthozoonosis. A bántalmat okozó Toxocara canis nősténye óriási mennyiségű petét termel, petéinek burka igen ellenálló, biológiája sajátságos, mindez kedvez a faj terjedésének, A kutya gazdában patens invázió csak 3-5 hetes korban létesül. Ennél idősebb gazdaállatokban az invázióra alkalmas lárvák larva migrans visceralis-szá lesznek és intrauterin magzatinváziót, ill. a kölykök lactogen invázióját eredményezik. A különféle fajokhoz tartozó paratenikus gazdákban a 2. stádiumú Toxocaralárvák hosszú ideig életben maradnak, ezek elfogyasztásával a rendes gazda is fertőződhetik. A toxocarosis ellen hatékony védekezés sarkalatos pontja a rendszeres preimaginalis dehelmintizációk megszervezése. Irodalom 1. ALJEBOORI, T.I. - STONT, C- IVEY, M.H. (1970): Toxocara canis infections in baboons. II. Distribution of larval and histopathologic responses. - Am. J. trop. Med. Hyg,, ASHTON, N. (1960): Larval granulomatosis of the retina due to Toxocara. - British J. Ophthalm., 44^ BEAVER, P.D. (1956): Larva migrans. - Exper. Parasit., 5_ BISSERU, B, (1968): Skin test suggesting human toxocariasis in West Malaysia. - Med, J. Malaya, 23^ BORG, O.A. - WOODRUFF, A.W. (1973): Prevalence of infective ova of Toxocara species in public places, - British Med. J., 4^ BURREN, C.H, (1968): Experimental toxocariasis. I. Some observations on the histopathology of the migration of Toxocara canis larvae in the mouse. - Z.f. Parazitenkunde, _ BURREN, C.H. (1971): The distribution of Toxocara canis larvae in the central nervous system of the mouse, - Trans. Roy. Soc. Trop. Med. Hyg., CASAROSA, L. - FAVATI, V. (1962): Infectione sperimentale del coniglio con larval di Toxocara canis. - Parassitologia, _4_ ENGEL, H, - S PIE C KE R MANN, D.A. - TISMER, R. - MÖBIUS, W. (1971): Akute Meningomyelitis verursacht durch Toxocara Larven. - Deutsche med. Wschr., FAVATI, V. - MARCONCINI, A. (1966): Localizzazione nell' encefalodi cavia di larve di 2 stadis di Toxocara canis (Werner, 1782). - Riv. Parasit., FAVATI, V. - LUGETTI, G. - PARENTI, G. (1970): Osservazioni comportamentali relative alla soluzione di problemi di labirinto completale da indigni elettroencefalografiche in topi albini sperimentalmente infestati con uova embrionate di Toxocara canis. - Atti Soc. ital. Sei. vet., FERNANDO, S.T. (1968): Heterophile antibodies in Toxocara canis infection in rabbits. - J. comp. Path., FERNANDO, S.T. - ASUDEVAN, B. - HAMZA, M.H.M. - PANDITHA-GUNAWARDENE, I.K.T. - SAMARASINGHE, H. T. (1970): Precipitin reactions in monkeys (Macaca sinica) experimentally infected with Toxocara canis and in children with visceral larva migrans syndrome. - J. comp. Path., FITZGERALD, P.R. - MANSFIELD, M.E. (1970): Visceral larva migrans (Toxocara canis) in calves. - Am, J. vet. Res.,

10 15. FRANKISH, J.D. (1965): Toxocariasis: report of one surviving case. - N. Z. med. J., FÜLLEBORN, F. (1921): Ascarisinfèktion durch Verzehren eingekapselter Larven und über gelungene intrauterine Ascarisinfektion. - Arch. f.'schiffs, u. Tropenhyg., ' GALVIN. T. J. (1964): Experimental Toxocara canis infections in chickens and pigeons. - J. Parasit., J5CK GREVE, J. H. (1971): Somatic migration of Toxocara canis -in áscarisnaive dogs. In: Gaafar, S.M. (ed.): Pathology of parasitic diseases. Lafayette (Ind.), HAAN, A.B. De (1964): Toxocariasis. - Ned. Tijdschr. Genessk., HENSON, R. N.» - YILMAZ, S. (1971): Incidence' of Toxocara canis (Werner) and Ancylostoma caninum (ercolani) from dogs in Becazos County, Texas. - Tex. J. Sei., HO, thi TH. (1973): A Toxocara canis lárvák'viselkedése és gyógyszeres eliminálása a paratenikus gazdából. Kand. dissz., Budapest. 22. HO, thi TH. - KOBULEJ, T. (1974): A Toxocara canis-lárvák vándorlásának tanulmányozása egérben. - Parasit. Húng., JjV HO, thi TH. - TURY, E. - KOBULEJ, T, (1974): A vándorló Toxocara canis-lárvák okoz- ^ ta szöveti elváltozások egérben. - Parasit. Hung., 7^ ISCHII, T. (1959): Studies on larva migrans. II. Comparative behaviour and larval morphology of Toxocara canis and Ascaris suilla with regard to their reinfectibility. - Jap. J. Parasit., 8^ ISCHII, T. (1959'): Studies on larva migrans. Ill, Hatchability of Toxocara canis in the earthworm. - Jap. J. Parasit KALINER, G. (1970): Visceral larva migrans in einer Hühnerlunge. - Berl. Münch, tierärztl.-. Wschr., KÁVÁI, A. (.1974): Nem publikált adatok. 28. KHALIL, H. M. - KHATTAB, A. K. - EL-FATTAH, S.M. A. - KHALID, M. L. - AWAAD, S. - RIFAAT, M.A. (1971):. Interrelationship between polyomyelitis and Toxocara infection. - Trans. Roy. Soc. trop. Med. Hyg.,' LAMINA, J. (1964): Die Entwicklung der in Europa am häufigsten vorkommenden Haustier-Ascariden im nicht adäquaten Wirt, der Maus. - Z. f. Parasitenkunde, LEE, J. C. (1970): Study on the life-cycle of Toxocara canis. - din, J. Microbiol., JL_ MOORE, M. T. (1962): Human Toxocara canis encephalitis with lead encephalopathy. J. Neuropathol. exper. Neurology, NÖDA, R. (1957): Experimental studies on Toxocara canis infections in puppies. - BuU. Univ. Osaka Pref. Series B., 7^ OKOSHI, S. - USUI, M. (1968): Experimental studies on Toxascaris leonina. IV. Experimental infection of mice, chickens and earthworms with Toxascaris leonina, Toxocara canis and T. cati. - Jap. J. vet. Sei., OLDHAM, J. N. (1965): Observations on the incidence of Toxocara and Toxascaris in dogs and cats from the London area. - J. Helminth., OLSON, L.J. - ROSE, J.E. (1966): Effect of Toxocara canis infection on the ability of white rats to solve maze problems. - Exper. Parasit., OLSON, L.J. - IZZAT, N.N. - PETTEWAY, M, B. - REINHART, J.A. (1970): Ocular toxocariasis in mice. - Am. J. trop. Med. Hyg.,

11 37. OLSON, L. J. - PETTEWAY, M.B. (1972): Invasion of the spinal cord of mice by Toxocara canis. - J. Parasit., 'OSHIMA, T. (1961): Standardization of techniques for infecting mice with Toxocara canis and observation on the normal migration routes of the larva. - J. Parasit., PAVRI, K.M. - GHALSASI, G.R. - DASTUR, D. K. - GOVERDHAN, M.K. - LALITHA, V. S. (1975): Dual infections of mice: visceral larva migrans and sublethal infection with Japanese encephalitis virus, - Trans. Roy. Soc. trop. Med. Hyg., RAMISZ, A. (197*0): Badania morfplogia larw Toxocara canis i T. cati w miesniach ziwiciela paratenicznego. - Polskié Arch. Weterynaryjne 13_ RICKIE, A. - MILLER, C.G. (1969): Toxocara canis infection in a Jamaican child. - Trans. Roy. Soc. trop. Med. Hyg., 63, , 42. RUBIN, L.F. - SAUNDERS, L.Z, (1965): Intraocular larva migrans in dogs, - Patbologia vet., SCHACHER, J.F. (1957): Cit.: SPRENT (49) - J, Parasit., 43^ SCHOCHET, S. S. (1967): Human Toxocara canis encephalopathy in a case of visceral larva migrans. - Neurology (Minneapolis), SINHA, B. N. (1966): The migratory behavior of the larvae of Toxocara canis in white mice. - Indian vet. J SINHA, B. N. (1970): Hematological studies of normal and'parasitized Spanish goats by migrating larvae of Toxocara canis. - S. West Vet,, SMITH, P. H.-GREER, C.H. (1971): Unusual presentation of ocular Toxocara infection. - Br. J. Ophthal., SPRENT, J.F,A. (1952): On the migratory behavior of the larvae of various Ascaris species in white mice. - J. infect. Dis., SPRENT, J.F.A. (1958): Observations on the development of Toxocara canis (Werner, 1782) in the dog. - Parasitology, SPRENT, J.F.A. (1961): Post-parturient infection of the bitch with Toxocara canis. - J. Parasit., STOYE, M. (1976): Lactogenic and prenatal infection with Toxocara canis in the dog. - D. T. W., 83^ SZOSZIPATROVA, L.A. (1968): Patomorfologicseszkije izmenyenia v organyizme szvi-.nyej pri migracii licsinok Ascaris suum, A. lumbricoides i Toxocara canis pri od- 'nokratnom zarazsenyiji i szuperinvazii. Moszkva, (kand. dissz. tézisei). 53. VASZILEV, I. (1960): Ecology of Toxocara canis (Werner, 1782) and Toxascaris leonina (Linstow, 1902). - C.r. Acad. bulg. Sei. LL_ VOLKOVA, N. S. - SZOLYANYIK, F.T. (1975): Izucsefiyije putyej migracii licsinok Toxocara canis V misi. A "Parazita i parazitozi zsivotnich i cselovjeka" kötetben. Naukova dumka, Kijev, WARREN, E.G. (1969): Infection of Toxocara canis in dogs fed infected mouse tissues. - Parasitology, WARREN, E.G. (19 70): Studies on the morphology and taxonomy of the genera Toxocara Stiles, 1905 and Neoascaris Travassos, Zool. Anz,, , 57. WEBSTER, G. A. (1956): A preliminary report on the biology of Toxocara canis (Werner, 1782). - Can. J. Zool,, 34^ WISBMAN, R.A. (1969): The epidemiology of toxocariasis. - Bull. Soc.Path. exot.,

12 59. WOODRUFF, A.W. (1968): Helminths as vehicles and synergists of microbial infections. - Trans. Roy. Soc. trop. Med. Hyg., WOODRUFF, A. W. (1976): Toxocariasis as a public health problem. - Environmental Health, 8<L_ "ÏAFIZOV, F. N. (1968): Vizsivanyie jajic Toxascaris v naruzsnoj szregye. - Trudi Vszesz. Inszt. Vet. Szanit., ZENDULKA, M. (1967): Rozdílnosti zmen v játrech u prasat, vyvolanych experimentálni migraci larev. - Veterinární medicina, Érkezett: február 24. Dr. KOBULEJ, T. Állatorvostuöományi Egyetem Általános Állattani és Parazitológiai Tanszéke H-1076 Budapest, Landler Jenő u. 2.

A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei

A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei Farkas Róbert SZIE ÁOTK Parazitológiai és Állattani Tanszék, 1078 Budapest, István u. 2. Farkas.Robert@aotk.szie.hu Az utóbbi

Részletesebben

A KUTYÁK ÉS A MACSKÁK EMBERRE VESZÉLYES JELENTŐSEBB BELSŐ ÉLŐSKÖDŐI (ENDOPARAZITÁI) ÉS AZ EZEKKEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK, TÉVHITEK

A KUTYÁK ÉS A MACSKÁK EMBERRE VESZÉLYES JELENTŐSEBB BELSŐ ÉLŐSKÖDŐI (ENDOPARAZITÁI) ÉS AZ EZEKKEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK, TÉVHITEK A KUTYÁK ÉS A MACSKÁK EMBERRE VESZÉLYES JELENTŐSEBB BELSŐ ÉLŐSKÖDŐI (ENDOPARAZITÁI) ÉS AZ EZEKKEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK, TÉVHITEK Dr. Fok Éva tudományos főmunkatárs, PhD, klinikus szakállatorvos SZIE Állatorvos-tudományi

Részletesebben

Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A LÁRVÁLIS TOXOCAROSIS PATOGENEZISE, PATOMECHANIZMUSA, KEMOTERÁPIÁJA ÉS PREVENCIÓJA. Dr. Fok Éva

Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A LÁRVÁLIS TOXOCAROSIS PATOGENEZISE, PATOMECHANIZMUSA, KEMOTERÁPIÁJA ÉS PREVENCIÓJA. Dr. Fok Éva Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A LÁRVÁLIS TOXOCAROSIS PATOGENEZISE, PATOMECHANIZMUSA, KEMOTERÁPIÁJA ÉS PREVENCIÓJA Dr. Fok Éva Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Parazitológiai és Állattani

Részletesebben

Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A LÁRVÁLIS TOXOCAROSIS PATOGENEZISE, PATOMECHANIZMUSA, KEMOTERÁPIÁJA ÉS PREVENCIÓJA. Dr. Fok Éva

Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A LÁRVÁLIS TOXOCAROSIS PATOGENEZISE, PATOMECHANIZMUSA, KEMOTERÁPIÁJA ÉS PREVENCIÓJA. Dr. Fok Éva Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A LÁRVÁLIS TOXOCAROSIS PATOGENEZISE, PATOMECHANIZMUSA, KEMOTERÁPIÁJA ÉS PREVENCIÓJA Dr. Fok Éva Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Parazitológiai és Állattani

Részletesebben

Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft.

Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft. Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft. Mi a bárány-kokcidiózis? Kórokozó Eimeria spp. Kórokozóképes ség E. ovinoidalis +++ E. crandallis +/++ E.

Részletesebben

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Parazitológiai és Állattani tanszék

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Parazitológiai és Állattani tanszék Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Parazitológiai és Állattani tanszék Hazai macskák orsóféreg fertőzöttségének újabb adatai Dr. Pogány Károly Témavezető: Dr. Farkas Róbert tanszékvezető egyetemi

Részletesebben

Riemerella anatipestifer okozta

Riemerella anatipestifer okozta Riemerella anatipestifer okozta megbetegedés pulykában Nemes Csaba PhD, Tóth Zoltán, Simonyai Erika, Makrai László PhD, Surányi Andrea, Cséplő Attila, Glávits Róbert az állatorvos-tudományok tudományok

Részletesebben

Adatok a Demodex folliculorum és a D. brevis hazai előfordulásához*

Adatok a Demodex folliculorum és a D. brevis hazai előfordulásához* Parasit. Hung. 6. 1973. Adatok a Demodex folliculorum és a D. brevis hazai előfordulásához* Dr. NEMESÉRI László Dr. BOTÁR Zoltán Országos Állategészségügyi Intézet, Budapest Magyar Testnevelési Főiskola

Részletesebben

Mennyibe kerül a BVD?

Mennyibe kerül a BVD? Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása:

Részletesebben

Parazitológia IV. Hengeresférgek. Toxocara életciklusa. Toxocara canis, Toxocara cati. Diagnózis és terápia. Tünetek. Szabó Judit 2010.

Parazitológia IV. Hengeresférgek. Toxocara életciklusa. Toxocara canis, Toxocara cati. Diagnózis és terápia. Tünetek. Szabó Judit 2010. Parazitológia IV. Szabó Judit 2010. Hengeresférgek Enterobius vermicularis Ascaris lumbricoides Trichuris trichiura Toxocara Ancylostoma duodenale Necator americanus Strongyloides stercoralis Trichinella

Részletesebben

Módosított miracidiumbújtatási eljárás schistosomiasis mansoni kimutatására

Módosított miracidiumbújtatási eljárás schistosomiasis mansoni kimutatására Módosított miracidiumbújtatási eljárás schistosomiasis mansoni kimutatására Dr. LENGYEL Anna Országos Közegészségügyi Intézet Parazitológiai Osztálya, Budapest "A modified miracidium hatching test for

Részletesebben

Három anthelminthieum hatásosságának összehasonlító vizsgálata humán ancylostomiasisban

Három anthelminthieum hatásosságának összehasonlító vizsgálata humán ancylostomiasisban Három anthelminthieum hatásosságának összehasonlító vizsgálata humán ancylostomiasisban Dr. LENGYEL Anna Dr. LÉVAI János Dr. VIDOR Éva Országos Közegészségügyi Intézet Parazitológiai Osztálya, Budapest

Részletesebben

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 2.6.16. Vizsgálatok idegen kórokozókra Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.7.0 1 2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 01/2011:20616 Azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyekhez a vírust előzőleg

Részletesebben

A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJÁNAK, TOVÁBBÁ AMENNYIBEN ETTŐL ELTÉR, A GYÁRTÁSI TÉTELEK FELSZABADÍTÁSÁÉRT FELELŐS-GYÁRTÓ NEVE ÉS CÍME

A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJÁNAK, TOVÁBBÁ AMENNYIBEN ETTŐL ELTÉR, A GYÁRTÁSI TÉTELEK FELSZABADÍTÁSÁÉRT FELELŐS-GYÁRTÓ NEVE ÉS CÍME HASZNÁLATI UTASÍTÁS 1. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJÁNAK, TOVÁBBÁ AMENNYIBEN ETTŐL ELTÉR, A GYÁRTÁSI TÉTELEK FELSZABADÍTÁSÁÉRT FELELŐS-GYÁRTÓ NEVE ÉS CÍME A forgalomba hozatali engedély jogosultja:

Részletesebben

A malacok fontosabb felnevelési betegségei

A malacok fontosabb felnevelési betegségei A malacok fontosabb felnevelési betegségei Varga János egyetemi tanár az MTA tagja Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Mikrobiológia és Járványtan Tanszék 1581 Budapest, 146 Pf. 22. A szopós

Részletesebben

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek).

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). Mivel az egész testünkben jelen van, sok információt nyerhetünk belőle, hisz egy

Részletesebben

LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK

LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK Prof. Dr. László Fodor Head of the department Dean A laboratóriumi állatok fertőző betegségei indukált betegségek fogékonyság spontán betegségek terjedés az állományon

Részletesebben

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére július 28-án tartják a fertőző májgyulladás elleni küzdelem világnapját, melynek idei mottója: Gondolja át újra!

Részletesebben

Légzőszervi megbetegedések

Légzőszervi megbetegedések Orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis) Légzőszervi megbetegedések Az orr melléküregeinek gyulladása, melyet leggyakrabban baktériumok okoznak. Orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis) Különböző típusú gyulladások

Részletesebben

Szerodiagnosztikai vizsgálatok humán toxocariasis esetekben

Szerodiagnosztikai vizsgálatok humán toxocariasis esetekben PlIl"88it. hung. 17. 1984 Szerodiagnosztikai vizsgálatok humán toxocariasis esetekben Dr. LENGYEL Anna Országos Közegészségügyi Intézet Parazito16giai Osz161ya. Budapest "Serodiagnostical studies on human

Részletesebben

Időszerű állategészségügyi kérdések. Országos Húsmarhaágazati Konferencia 2015. December 3.

Időszerű állategészségügyi kérdések. Országos Húsmarhaágazati Konferencia 2015. December 3. Időszerű állategészségügyi kérdések Országos Húsmarhaágazati Konferencia 2015. December 3. Bőrcsomósodáskór Lumpy skin disease (LSD) Bejelentési kötelezettség (HU, EU és OIE listás) Morbiditás 5-45%, mortalitás

Részletesebben

A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok

A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok Dr. Peter Franken Budapest 2013 BVD elleni védekezés a szarvasmarhaállományokban 1. Bevezetés és holland szarvasmarha-adatok

Részletesebben

A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók. Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21.

A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók. Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21. A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21. IBR és BVD mentesítés IBR mentesítés 1. ge negatív állomány kialakítása 2. IBR negatív állomány kialakítása

Részletesebben

Miért várnád meg a csípést?! Dr. Szilágyi Noémi MÁOK Fővárosi Szervezete Továbbképző Konferencia Budapest, 2015. 01. 17-18.

Miért várnád meg a csípést?! Dr. Szilágyi Noémi MÁOK Fővárosi Szervezete Továbbképző Konferencia Budapest, 2015. 01. 17-18. Miért várnád meg a csípést?! Dr. Szilágyi Noémi MÁOK Fővárosi Szervezete Továbbképző Konferencia Budapest, 2015. 01. 17-18. Vérszívás Viszketés Fájdalom Kórokozók átadása 2 Repellencia Csípés megelőzése

Részletesebben

LÉLEGEZZEN KÖNNYEBBEN TERMÉSZETESEN!

LÉLEGEZZEN KÖNNYEBBEN TERMÉSZETESEN! LÉLEGEZZEN KÖNNYEBBEN TERMÉSZETESEN! A FOLYAMATOSAN NÖVEKVÕ LEVEGÕSZENNYEZÉSSEL EGYENES ARÁNYBAN NÖVEKSZIK A LÉGÚTI BETEGSÉGEKBEN SZENVEDÕK SZÁMA, KÜLÖNÖSEN A GYEREKEKNÉL. HASZNÁLD A TERMÉSZET EREJÉT //

Részletesebben

Kellemetlen kirándulótársaink, a kullancsok. Az ember külső élősködői I.

Kellemetlen kirándulótársaink, a kullancsok. Az ember külső élősködői I. Kellemetlen kirándulótársaink, a kullancsok Az ember külső élősködői I. A tanösvényhez kapcsolódó bevezető külön letölthető: http://www.nhmus.hu/hu/nateu Készítők: Mike Éva (animátor, Magyar Természettudományi

Részletesebben

a fertőző vírusos macskabetegségekről

a fertőző vírusos macskabetegségekről a fertőző vírusos macskabetegségekről 1.FeLV (macska leukémia) Az FeLV, azaz a macska leukémia egy széles körben elterjedt, Retrovírus által okozott megbetegedés, mely iránt csak a macskák fogékonyak.

Részletesebben

Az első 1000 nap táplálási és gondozási szempontjai a bio-pszicho-szociális modell alapján

Az első 1000 nap táplálási és gondozási szempontjai a bio-pszicho-szociális modell alapján Az első 1000 nap táplálási és gondozási szempontjai a bio-pszicho-szociális modell alapján Dr. Scheuring Noémi Heim Pál Gyermekkórház, Budapest Kávészünet-17 Házi Gyermekorvosok Egyesülete XVII. Tudományos

Részletesebben

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól (8/2012.(V.31.) rendelettel módosítva) (Egységes szerkezetbe szedve) Csólyospálos

Részletesebben

Állategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10.

Állategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10. BAROMFI, NYÚL, PRÉMES ÁLLAT, ERDEI és SZÁRNYAS VAD élőállat bemutató Tyúk, pulyka olyan helyről szállítható, melynek 10 km-es sugarú körzetében baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó

Részletesebben

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC Nemzetközi Szarvasmarha Akadémia Szarvasmarha telepi BRDC menedzsment a gyakorlatban Budapest, 2012. november 30. A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC Fodor László Szent István

Részletesebben

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Á N T S Z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Dr. Ócsai Lajos Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi

Részletesebben

Környezeti koktél I. Müller Ágnes szakoktató, kari külügyi és nemzetközi program koordinátor az előadás anyaga a KSOHIA projekt alapján készült Témák a palackozott víz (ásványvíz) biztonságosabb a gyermekek

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Háziállatok parazitózisainak preventív terápiája

Háziállatok parazitózisainak preventív terápiája Parasit. Hun». 5. 217-224. 1972. Háziállatok parazitózisainak preventív terápiája Vizsgálatok a Furidin és a Kodanin hatékonyságáról Dr. NEMESÉRI László Országos Állategészségügyi Intézet, Budapest Mind

Részletesebben

Ha nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, 2013.02.21. dr. Schweickhardt Eszter

Ha nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, 2013.02.21. dr. Schweickhardt Eszter Ha nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, 2013.02.21. dr. Schweickhardt Eszter Áttekintés Miért éppen a nyuszik? Védekezés módja Vakcina jellemzői Vakcina működése Ráfertőzési

Részletesebben

Biztonsági adatlap VERTIMEC 1,8 EC

Biztonsági adatlap VERTIMEC 1,8 EC 1. AZ ANYAG/KEVERÉK ÉS VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1 Termékazonosító Terméknév Formulációs kód 1.2 Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt felhasználása Felhasználás:

Részletesebben

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok.

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok. Vírusok Szerkesztette: Vizkievicz András A XIX. sz. végén Dmitrij Ivanovszkij orosz biológus a dohány mozaikosodásának kórokozóját próbálta kimutatni. A mozaikosodás a levél foltokban jelentkező sárgulása.

Részletesebben

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE VII. Praxismenedzsment Konferencia Budapest, 2013. november 23. A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE Fodor László Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék

Részletesebben

KISÁLLAT EGÉSZSÉGÜGYI KÖNYV

KISÁLLAT EGÉSZSÉGÜGYI KÖNYV A VESZETTSÉG ELLENI VÉDEKEZÉS RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 164/2008. (XII. 20.) FVM RENDELET ELÕÍRÁSAINAK ÉS A MAGYAR ÁLLATORVOSI KAMARA AJÁNLÁSAINAK MEGFELELÕ KISÁLLAT EGÉSZSÉGÜGYI KÖNYV Az oltási könyv

Részletesebben

Amit a méhnyakrákról tudni érdemes

Amit a méhnyakrákról tudni érdemes Amit a méhnyakrákról tudni érdemes Dr. Koiss Róbert TÁMOP.6.1.3. Szakmai Vezető A HPV szerepe a rosszindulatú daganatok kialakulásában 1974: a HPV-k szerepet játszhatnak a méhnyakrák kialakulásában (H.zur

Részletesebben

1. 4. tételek. 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei

1. 4. tételek. 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei 1. 4. tételek 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei 1. A kórbonctan tárgya, feladata és vizsgáló módszerei 2. A kórbonctani és egyes kiegészítı diagnosztikai vizsgálatra szánt anyagok győjtésének

Részletesebben

6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL. A rendelet hatálya 1..

6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL. A rendelet hatálya 1.. 6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL A rendelet hatálya 1.. Ez a rendelet Város1 Nagyközség közigazgatási területén tartott ebek tulajdonosaira, továbbá az ebek felügyeletével megbízott más

Részletesebben

BRDC általános állománydiagnosztika. Dr. Cseh Kálmán keszovet@t-online.hu

BRDC általános állománydiagnosztika. Dr. Cseh Kálmán keszovet@t-online.hu BRDC általános állománydiagnosztika Dr. Cseh Kálmán keszovet@t-online.hu Melyik az elsődleges az állománydiagnózis, vagy az egyedi diagnózis? 1. Egyedi diagnózis 2. Állomány diagnózis 3. Mindkettő egyformán

Részletesebben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Protopic 0,1% kenőcs Takrolimusz-monohidrát

BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Protopic 0,1% kenőcs Takrolimusz-monohidrát BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Protopic 0,1% kenőcs Takrolimusz-monohidrát Mielőtt elkezdené alkalmazni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót. - Tartsa

Részletesebben

A 2012/12. SZÁM TARTALMA. Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak

A 2012/12. SZÁM TARTALMA. Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak A 2012/12. SZÁM TARTALMA LÓ Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak nyugat-nílusi vírus okozta agy- és gerincvelő-gyulladása. Irodalmi áttekintés / 708 SZARVASMARHA Mee,

Részletesebben

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Bemutatkozás Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési

Részletesebben

33/2010. (IV. 7.) FVM rendelet az állatgyógyászati termékekről szóló 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet módosításáról

33/2010. (IV. 7.) FVM rendelet az állatgyógyászati termékekről szóló 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet módosításáról 33/2010. (IV. 7.) FVM rendelet az állatgyógyászati termékekről szóló 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet módosításáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. -a (2)

Részletesebben

Újudvar község Önkormányzata Képviselő-testületének 12 /1992. számú Rendelet az állattartás szabályairól és az állati hulladék kezeléséről 1

Újudvar község Önkormányzata Képviselő-testületének 12 /1992. számú Rendelet az állattartás szabályairól és az állati hulladék kezeléséről 1 Újudvar község Önkormányzata Képviselő-testületének 12 /1992. számú Rendelet az állattartás szabályairól és az állati hulladék kezeléséről 1 1.. /1/ Újudvar Község közigazgatási területén állatot tartani

Részletesebben

Vírusok Szerk.: Vizkievicz András

Vírusok Szerk.: Vizkievicz András Vírusok Szerk.: Vizkievicz András A vírusok az élő- és az élettelen világ határán állnak. Önmagukban semmilyen életjelenséget nem mutatnak, nincs anyagcseréjük, önálló szaporodásra képtelenek. Paraziták.

Részletesebben

Szociális viszonyok és kooperáció

Szociális viszonyok és kooperáció Szociális viszonyok és kooperáció Különböző csoportszerkezetek Szaporodó pár a kölykeikkel Pl. vörös róka: hasonló etogram kutyához, farkashoz, de a hierarchiával kapcsolatos viselkedések hiányoznak (Tembrock,

Részletesebben

Kérődzők trichostrongylidosisainak leküzdése újabb ismereteink tükrében *

Kérődzők trichostrongylidosisainak leküzdése újabb ismereteink tükrében * Kérődzők trichostrongylidosisainak leküzdése újabb ismereteink tükrében * Dr. KOBULEJ Tibor Állatorvostudományi Egyetem Parazitológiai Tanszéke, Budapest A parazitózisok jelentőségének megítélésében és

Részletesebben

Miért kell a nyuszimat vakcinázni?

Miért kell a nyuszimat vakcinázni? Miért kell a nyuszimat vakcinázni? A mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége (RHD- Rabbit Haemorrhagic Disease) két akár halálos kimenetelû (de megelôzhetô) fertôzô betegség, amely a nyulakat veszélyezteti.

Részletesebben

Shoof és Ritchey állategészségügyi és állatkezelési termékek

Shoof és Ritchey állategészségügyi és állatkezelési termékek SHOOF WALKEASE - Korai beavatkozásra csülökápolásban A készlet tartalmazza a Walkease blokkokat, a speciális Walkease ragasztót, egy Surform reszelőt. A használat így egyszerű és nagyon hatékony. Gyors

Részletesebben

Prenatalis MR vizsgálatok

Prenatalis MR vizsgálatok Prenatalis MR vizsgálatok Prof. Dr. Lombay Béla Borsod A.Z. Megyei Kórház és s Egyetemi Oktatókórház Miskolci Egyetem, Egészségtudományi gtudományi Kar, Képalkotó Diagnosztikai Tanszék Miskolc Múlt - jelen

Részletesebben

Fejtetű? Serkék? Megijedt?

Fejtetű? Serkék? Megijedt? Fejtetű? Serkék? Megijedt? A NYDA mindet eltünteti. Kedves Szülők! Ha az orvos fejtetűt talált a gyermekükön, az első és legfontosabb cél a tetű és a fejlődés különböző stádiumában levő serkéinek hatékony

Részletesebben

A pulzáló és folyamatos norfloxacin itatás összehasonlító vizsgálata csirkében és pulykában. Sárközy Géza

A pulzáló és folyamatos norfloxacin itatás összehasonlító vizsgálata csirkében és pulykában. Sárközy Géza A pulzáló és folyamatos norfloxacin itatás összehasonlító vizsgálata csirkében és pulykában Sárközy Géza Gyógyszertani és Méregtani tanszék Állatorvos-tudományi fakultás Szent István Egyetem Budapest 2002

Részletesebben

VESZÉLY. Elkészítés időpontja: 2008. 09. 09. Felülvizsgálat időpontja: 2015. 06. 01. Verziószám: 3

VESZÉLY. Elkészítés időpontja: 2008. 09. 09. Felülvizsgálat időpontja: 2015. 06. 01. Verziószám: 3 BIZTONSÁGI ADATLAP 1. SZAKASZ: A KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1. Termékazonosító: 1.2. A keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt felhasználása: Zsírtalanító,

Részletesebben

Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének

Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2000. (IX.l4,.) önkormányzati rendeletet Az állattartásról. 1 Módosította a 12/2012. (V.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. május 30.

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kihirdetve: 2006. november 30. Józan Judit jegyző Módosítva: Hatályos: 19/2009. (V.28.)

Részletesebben

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Boostrix Polio szuszpenziós injekció diftéria, tetanusz, pertusszisz (acelluláris összetevő) és inaktivált poliomielitisz vakcina (adszorbeált, csökkentett

Részletesebben

VeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat

VeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat VeyFo VeyFo Jungtier - Oral Mulgat Különleges táplálási igényeket kielégítő/diétás/ kiegészítő takarmány borjak, malacok, bárányok, kecskegidák és kutyák részére Használati utasítás Trimetox 240 oldat

Részletesebben

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési

Részletesebben

12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról

12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról 12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének az 1990. évi LXV. Tv. 16. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az állatok

Részletesebben

Ismerni életmentô, oltani ajánlott!

Ismerni életmentô, oltani ajánlott! Ismerni életmentô, oltani ajánlott! Széleskörû védelem a meningococcus betegség ellen Már 2 hónapos kortól Minden korosztálynak. A meningococcus baktérium leggyakoribb, betegséget okozó típusai ellen.

Részletesebben

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára. Imigran 50 mg tabletta Imigran 100 mg tabletta szumatriptán

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára. Imigran 50 mg tabletta Imigran 100 mg tabletta szumatriptán Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Imigran 50 mg tabletta Imigran 100 mg tabletta szumatriptán Mielőtt elkezdi szedni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót,

Részletesebben

1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE. Cutivate 0,5 mg/g krém 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE. Cutivate 0,5 mg/g krém 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE Cutivate 0,5 mg/g krém 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 0,5 mg flutikazon-propionát (mikronizált) 1 gramm krémben. 7,5 mg flutikazon-propionát (mikronizált) 15 g krémben.

Részletesebben

SERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft.

SERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft. Dr Valler József Vitamed Pharma Kft. EGY KIS TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS : Hazai sertésekben főleg malackorban gyakori az Eimeria debliecki, E.scabra, E. polita véglények előfordulása. Amerikai kutatók Isospora

Részletesebben

TÅjÄkoztatÅs szakmai rendezvänyről Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/nekap/pollen)

TÅjÄkoztatÅs szakmai rendezvänyről Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/nekap/pollen) 8. Ävfolyam 23. szåm 2001. jçnius 15. KrÉmi-kongÑi låz KoszovÑban TÅjÄkoztatÅs szakmai rendezvänyről Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/nekap/pollen) Impresszum NEMZETKÄZI

Részletesebben

BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim

BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim Mi a fűbetegség? polyneuropathia, ami elsősorban a gyomor-bél traktus beidegzését

Részletesebben

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS 1/33 1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE Resolor 1 mg-os filmtabletta 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 1 mg prukaloprid filmtablettánként (prukaloprid-szukcinát formájában).

Részletesebben

Histomoniasis (Blackhead)

Histomoniasis (Blackhead) Histomoniasis (Blackhead) régen ismert betegség - ismét elterjedőben hús szülőpár állományokban Derzsy Napok 2015 DR. KŐRÖSI LÁSZLÓ Blackhead A kórokozó Protozoa -véglény Család: Sarcomastigophora (Flagellaten,

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: 10/2011.(V.27.)

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4.

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4. ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4. Élelmiszerrel terjedő vírusok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Élelmiszerekkel terjedő vírusok A vírusok sejtparaziták, csak élő sejtekben képesek szaporodni.

Részletesebben

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Dr.Kővágó István 1.sz.Üzemegészségügyi Kft Budapest 2014 Mezőgazdaság igen széles terület: Állattenyésztés (nagyüzemi és háztáji) Növénytermesztés (szántóföld,

Részletesebben

HASZNÁLATI UTASÍTÁS. 1 ml tartalma: 54 mg dinotefurán, 4,84 mg piriproxifen és 397 mg permetrin.

HASZNÁLATI UTASÍTÁS. 1 ml tartalma: 54 mg dinotefurán, 4,84 mg piriproxifen és 397 mg permetrin. HASZNÁLATI UTASÍTÁS Vectra 3D rácsepegtető oldat 1,5-4 kg-os kutyáknak Vectra 3D rácsepegtető oldat 4-10 kg-os kutyáknak Vectra 3D rácsepegtető oldat 10-25 kg-os kutyáknak Vectra 3D rácsepegtető oldat

Részletesebben

PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA

PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA (TOJÁSTÓL VÁGÓHÍDIG) Törzsállomány Keltető Előnevelő Hízlaló 57 hét 1.,29-33 hét előnevelés, felkészítés a tojástermelésre 2.,24 hét tojástermelés 5 + 28 nap 1. Tojás

Részletesebben

Biztonsági adatlap VERTIMEC 1,8 EC. Címkézés az 1272/2008 (EK) rendelet alapján

Biztonsági adatlap VERTIMEC 1,8 EC. Címkézés az 1272/2008 (EK) rendelet alapján 1. AZ ANYAG/KEVERÉK ÉS VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1.1 Termékazonosító Terméknév Formulációs kód A8612AI 1.2 Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt felhasználása

Részletesebben

Méhnyakszűrés: Vizsgálati eredmények magyarázata. Frissített útmutató

Méhnyakszűrés: Vizsgálati eredmények magyarázata. Frissített útmutató Méhnyakszűrés: Vizsgálati eredmények magyarázata Frissített útmutató Page 2 Ebben a betegtájékoztatóban a méhnyakszűrés eredményét magyarázzuk el, amely vizsgálat célja a méhnyak (a méh alsó része) sejtjeiben

Részletesebben

A 2014/6. SZÁM TARTALMA. Joó Kinga, Nyerges-Bohák Zsófia, Szenci Ottó, Kutasi Orsolya:

A 2014/6. SZÁM TARTALMA. Joó Kinga, Nyerges-Bohák Zsófia, Szenci Ottó, Kutasi Orsolya: A 2014/6. SZÁM TARTALMA LÓ Joó Kinga, Nyerges-Bohák Zsófia, Szenci Ottó, Kutasi Orsolya: Dinamikus felső légúti elváltozások endoszkópos kórjelzése lovakban. Irodalmi összefoglalás SERTÉS Sanchez-Vizcaino,

Részletesebben

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára. Seractil Dolo 200 mg filmtabletta Seractil Dolo 300 mg filmtabletta dexibuprofén

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára. Seractil Dolo 200 mg filmtabletta Seractil Dolo 300 mg filmtabletta dexibuprofén Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára dexibuprofén Mielőtt elkezdi szedni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mert az Ön számára fontos információkat tartalmaz.

Részletesebben

A magas patogenitású madárinfluenza elleni védekezés szabályai

A magas patogenitású madárinfluenza elleni védekezés szabályai A magas patogenitású madárinfluenza elleni védekezés szabályai Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár 2012. március 6. Témák: Az állategészségügyi

Részletesebben

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA V. évfolyam 11. szám, Tisztelt Olvasó! A Táplálkozási Akadémia című hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról, valamint a legújabb

Részletesebben

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára. nasic pur 0,5 mg/ml + 50 mg/ml oldatos orrspray kisgyermekeknek

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára. nasic pur 0,5 mg/ml + 50 mg/ml oldatos orrspray kisgyermekeknek Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára nasic pur 0,5 mg/ml + 50 mg/ml oldatos orrspray kisgyermekeknek xilometazolin-hidroklorid és dexpantenol Mielőtt elkezdi alkalmazni ezt a gyógyszert,

Részletesebben

Mit tennék meg azért, hogy megvédjem magamat a méhnyakráktól és a HPV okozta nemi szervi szemölcsöktôl? Mindent, amit csak lehet

Mit tennék meg azért, hogy megvédjem magamat a méhnyakráktól és a HPV okozta nemi szervi szemölcsöktôl? Mindent, amit csak lehet Mit tennék meg azért, hogy megvédjem magamat a méhnyakráktól és a HPV okozta nemi szervi szemölcsöktôl? Ismerd meg az összefüggést: HPV és méhnyakrák. A HPV-nek több mint 100 típusa van, de ezek közül

Részletesebben

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS 1 1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE Protopy 0,03% kenőcs 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 1 g Protopy 0,03% kenőcs 0,3 mg takrolimuszt tartalmaz takrolimusz-monohidrát formájában.

Részletesebben

Kéknyelv betegség. rövid ismertető

Kéknyelv betegség. rövid ismertető Kéknyelv betegség rövid ismertető Mi az a kéknyelv betegség? A kéknyelv betegség (angolul: bluetongue) törpeszúnyogok által terjesztett fertőző, de állatról állatra közvetlenül nem terjedő vírusos állatbetegség,

Részletesebben

Beszámoló a Magyar Parazitológusok Társasága 1973-1975. évi tevékenységéről *

Beszámoló a Magyar Parazitológusok Társasága 1973-1975. évi tevékenységéről * Beszámoló a Magyar Parazitológusok Társasága 1973-1975. évi tevékenységéről * Dr. NEMESÉRI László főtitkár "The activity of the Hungarian Society of Parasitologists in years 1973-1975." Nemeséri, L. -

Részletesebben

Vizsgálatok a humán Toxoplasma-fertőzöttség hazai elterjedéséről

Vizsgálatok a humán Toxoplasma-fertőzöttség hazai elterjedéséről Parasit. Hung. 6. 1973. Vizsgálatok a humán Toxoplasma-fertőzöttség hazai elterjedéséről Dr. JANKÓ Mária Dr. ZOLTAI Nándor Dr. ZOLTAI László Országos Közegészségügyi Intézet Parazitológiai Osztálya, Budapest

Részletesebben

Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható:

Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható: Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Területének 95%-a trópusi övezetben Magas napállás miatt legtöbb melegmennyiség Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható: Egyenlítıi,átmeneti,

Részletesebben

Benzines Folttisztító. BIZTONSÁGI ADATLAP (CLP és REACH szerint módosítva)

Benzines Folttisztító. BIZTONSÁGI ADATLAP (CLP és REACH szerint módosítva) Oldalszám: 1/10 BIZTONSÁGI ADATLAP (CLP és REACH szerint módosítva) 1. SZAKASZ: AZ ANYAG/KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 1. 1. Termékazonosító Az anyag/keverék neve: CAS szám: - EU szám:

Részletesebben

Parazitológiai vizsgakérdések 2008.

Parazitológiai vizsgakérdések 2008. Protozoológia Parazitológiai vizsgakérdések 2008. 1. Trypanosomatidosis általában 2. Nagana: etiológia 3. Nagana: pathogenesis 4. Nagana: klinikum (fajonként) 5. Nagana: diagnózis, gyógykezelés 6. Álomkór

Részletesebben

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia

Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Herjavecz Irén Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Epidemiológia I. Prevalencia: - nagy helyi reakció: felnőtt 10-15 % - szisztémás reakció: gyerek 0.4-0.8

Részletesebben

3M termékszám 70-2010-3677-2

3M termékszám 70-2010-3677-2 Biztonsági Adatlap Szerzői jogok, 2012, 3M csoport. Minden jog fenntartva. Jelen információknak a 3M termékek rendeltetésszerű hasznosítása céljából történő lemásolása és/vagy letöltése megengedett feltéve,

Részletesebben

A SZIHALOM KÖZSÉGET ÉRINTŐ DAGANATOS HALMOZÓDÁS GYANÚ KIVIZSGÁLÁSÁNAK EREDMÉNYEI

A SZIHALOM KÖZSÉGET ÉRINTŐ DAGANATOS HALMOZÓDÁS GYANÚ KIVIZSGÁLÁSÁNAK EREDMÉNYEI HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyintéző szervezeti egység: Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Járványügyi Osztály Iktatószám: HE/058/00037-6/2016 Ügyintéző: dr. Papp Zoltán Telefonszám:

Részletesebben

A Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon

A Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon A Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon Mendlerné Drienyovszki Nóra 1 Mándi Lajosné 2 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum,

Részletesebben

2 kultúra. Zétényi Tamás. www.nytud.hu/depts/tlp/quantification zetenyi@nytud.hu

2 kultúra. Zétényi Tamás. www.nytud.hu/depts/tlp/quantification zetenyi@nytud.hu 2 kultúra Zétényi Tamás www.nytud.hu/depts/tlp/quantification zetenyi@nytud.hu MTA Nyelvtudományi Intézet - 'Elmélet és kísérlet a nyelvészetben' Budapest, 2014. február 25 agenda: mit csinálunk? mit veszünk

Részletesebben

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Behcet-kór Verzió 2016 1. MI A BEHCET-KÓR 1.1 Mi ez? A Behçet-szindróma vagy Behçet-kór (BD) egy szisztémás vaszkulitisz (az egész testre kiterjedő érgyulladás),

Részletesebben

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Lamictal 25 mg tabletta Lamictal 50 mg tabletta Lamictal 100 mg tabletta Lamictal 2 mg rágótabletta/diszpergálódó tabletta Lamictal 5 mg rágótabletta/diszpergálódó

Részletesebben

zuhanytálcák felújító festésére alkalmas 2030 Érd, Fehérvári út 63-65. telefon: 06-23-521-270 tel./fax: 06-23-521-275

zuhanytálcák felújító festésére alkalmas 2030 Érd, Fehérvári út 63-65. telefon: 06-23-521-270 tel./fax: 06-23-521-275 A kiállítás kelte: 20130405 A felülvizsgálat kelte: 20130711 Verzió: 20 BIZTONSÁGI ADATLAP 1907/2006/EK és a 453/2010/EU rendelet és módosításai szerinti biztonsági adatlap 1SZAKASZ Az anyag / keverék

Részletesebben