Tudnivalók. Osztályzás. Tananyag. Játékelmélet. Vállalati pénzügytan

Átírás

1 Vállalati pénzügytan ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tudnivalók Tanszék: ELTE TáTK, Közgazdaságtudományi Tanszék Tanszéki titkárság: Északi Tömb, 3.59 Tárgyfelelős: Bárczy Péter Munkahely, elérhetőség: IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola Budapest Bárczy Péter A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével Tananyag Előadások anyaga + Kiadott szövegek CooSpace Tirole, J. (2006): The Theory of Corporate Finance. Princeton University Press, Princeton, NJ. Ajánlott Brealy, R.A., S.C. Myers and A.J. Marcus (2009) Fundamentals of Corporate Finance. McGraw Hill, New York, NY. magyarul: (2005) Modern Vállalati Pénzügyek. Panem kiadó, Budapest, HU. Bolton, P. and M. Dewatripont (2005) Contract theory. MIT Press. Cambridge, MA. Milgrom, P. and J. Roberts (1992) Economics, Organization and Management. Prentice Hall International, London. magyarul: (2005) Közgazdaságtan, Szervezetelmélet és Vállalatirányítás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, HU. Osztályzás Kritérium 1. 3db házi feladat: 3x20 pont Számolások, bizonyítások, rövid kifejtendő kérdések Kritérium 2. házidolgozat: 40 pont ~ 3000 szó Klasszikus vállalati pénzügy témák kifejtése Témaválasztás határideje: okt. 30 Vállalati pénzügytan 1. Ismétlés (szerződéselmélet, játékelmélet) ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Bárczy Péter Muraközy Balázs Vállalatelmélet tárgyhoz készített fóliáinak felhasználásával A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével Játékelmélet Stratégiai szituációk (: játékok) leírására és elemzésére alkalmazható eszközök csomagja Stratégiai gondolkodás, stratégiai lépések Stratégiai szituációk kategóriái Kooperatív vs. Nem kooperatív Érdekellentét foka? Szimultán vs. Szekvenciális vs. ismételt

2 Játék Játékosok Rendelkezésre álló lépések Sorrend, ismétlődés Kimenetelek, kifizetések Ordinális skála is elégséges lehet Rendelkezésre álló információ A játékszabályok köztudatban vannak Common knowledge Árazási probléma Duopólium, egyforma pizzák Egyszerűsített árazási döntés High => profit margin = $12 Low => profit margin = $10 Mindkettőnek van 2000 lojális vásárlója Van még 6000 árérzékeny fogyasztó Azonos árak esetén egyenlő megoszlás Pizza árazás High Low High 60; 60 24; 80 Low 80; 24 50; 50 Te milyen árat szabnál? Miért? Mi történne egy kisvárosi duopólium esetében? A játék megoldása Megoldás: a nyilvánvaló lejátszás meghatározása the obvious way to play the game Független döntéshozók racionális döntései Megoldás keresése:egyensúly elemzés Egy játék Nash egyensúlya egy olyan stratégiapár (-halmaz), amelynek elemei kölcsönösen Legjobb válaszok egymásra Egyensúly egyensúlyi kimenetel! John Nash, Nobel díj 1994-ben; The Beautiful Mind A játék megoldása Keresési technikák Minimax Domináns (: mindig a Legjobb válasz) stratégia keresése (szigorúan) dominált stratégiák iterált eliminálása Visszafejtés (backward induction) Heurisztika Evolúciós játékelmélet Stratégia = Teljes, feltételes cselekvési terv Passzív végrehajtás lehetséges Stratégia lépés Százlábú játék Stratégiai lépés: cél a játékszabályok átalakítása Kevert stratégia =? Tenisz példa Előnye: kiszámíthatatlanság Meglepetés ereje, ellenfél nem mehet biztosra Utolsó szalmaszál Optimális kevert stratégia:? Gyakorlati megvalósítás?

3 2 lapos póker 2 játékos (J1, J2), Keverés értéke =? mindkettő berak 1000-t Lehet-e eredményesen pókerezni blöffölés nélkül? 2 lap (Á > K), a nagyobb Az Emelés értéke =? nyer Kezdeti előny (first mover advantage)? Várható érték =? Az Emelés jelzésértéke =? J1 húz, megnézi és függ a követett stratégiáktól Passzol vagy Emel 500-t Információ manipulálás lehetősége J2 az Emelést Tartja Hogyan lehet növelni az emelés értékét? vagy Passzol Kimenetelek =? Az alábbi egyensúly? J2 azt hiszi, hogy(*), ezért mindig Passzol Stratégiák =? (*) J1 Ászt húzott Egyensúly =? (*) J1 csak Ásszal fog Emelni Megoldás =? J1 azt hiszi J2 mindig Passzol, ezért mindig emel Perfect Bayesian eq. (PBE) Aszimmetrikus információ A priori várakozások egymás típusáról, stratégiájáról A stratégiák a Bayes szabály alapján módosított várakozások alapján kölcsönösen legjobb válaszok egymásra A módosított várakozásoknak konzisztenseknek kell lenniük az alkalmazott stratégiákkal Belépési probléma A piacon egy monopolista. Profitja = 5M Potenciális belépő Belépés költsége 2M Esetleges belépés után a monopolista árat csökkenthet (költséget növel, stb.) Ha nem csökkent, akkor felezik a monopolprofitot Ha árat csökkent, akkor mindkettő profitja szimultán csökken 1-1M-val Kimenetelek =? Stratégiák =? Egyensúly =? Megoldás =? Hogyan növelhetné a monopolista profitját? Az alábbi egyensúly? Belépő azt hiszi, hogy a monopolista csökkenteni fogja az árat, ezért nem lép be Részjáték tökéletes eq. (SGPE) Szekvenciális és ismételt játékok Egy stratégiapár SGPE, ha a generált lépések minden részjátékban legjobb válaszok egymásra Százlábú Optimális stratégiák:? Nash egyensúlyi stratégiák száma? SGPE:? Technika: visszafejtés (backward induction) SGPE: időben konzisztens stratégia Hiteles fenyegetés, elkötelezettség Újratárgyalhatatlan Nash egyensúly, de nem SGPE => újratárgyalható A játék megoldása Nash egyensúly Miért szeretjük? Miért nem szeretjük? Az egyensúly valóságszaga Bonyolultsága Kontextus, társadalmi környezet Finomítások Részjáték-tökéletes (SGPE) Visszafejtés (backward induction) Perfect Bayesian eq. (PBE) Fogoly dilemma Minden játékosnak van szigorúan domináns stratégiája Lehet más lépés racionális? A legvalószínűbb kimenetel: 50,000$ mindkettőnek Van olyan másik kimenetel, amely ezt Pareto dominálja Mindketten szigorúan preferálják az egyensúlyi kimenetelhez képest Szigorúan dominált stratégiák szimultán alkalmazása közös érdek Dominált stratégia: soha sem legjobb válasz irracionális

4 Megoldások Megoldás =? Egyéni vs. Társadalmi optimum pl.: kartell Játékszabályok (kifizetések = ösztönzők) megváltoztatása Stratégiai lépések Hitelesség? Ismételt játék Ismételt játékok Hoszútávú együttműködés Kartell Reputáció, hírnév Folk theorem Többnyire kontinuum sokaságú egyensúly Stratégiák Tit for tat Kísérleti eredmények Stratégiai lépés Célja lehet elrettentés vagy kikényszerítés a játékszabályok átalakítása révén Kifizetések, sorrend, rendelkezésre álló lépések megváltoztatása Feltételes stratégiai lépések: ígéret, fenyegetés Aktív vs. passzív? Határidő? Feltétel nélküli: elköteleződés commitment Hatékony stratégiai lépés: eléri célját, másik fél megváltoztatja tervezett magatartását, stratégiát vált Legjobb válasz nem lehet hatékony!!! Hatékony stratégiai lépésnek költségesnek kell lennie a döntéshozó számára is! Hitelesség Egy jövőbeni lépés, fenyegetés, ígéret hiteles, ha a másik fél teljesen biztos a sugallt lépés (esemény) feltételes bekövetkeztében Hiteles fenyegetést sosem kell végrehajtani Legjobb válaszok mindig hitelesek Nem legjobb válaszok hitelessége mindig kérdéses Lépések, stratégiák hitelessége növelhető, de csak áldozatvállalás révén. Stratégiai tevékenység alapvető problémája Hatékony stratégiai lépés nem lehet teljesen hiteles Időbeli inkonzisztencia Ex post kísértés a fenyegetés/ígéret be NEM tartására Hiteles stratégiai lépés nem biztos, hogy eléri célját Átváltás a stratégiai lépések hatékonysága és hitelesége között Minél hatékonyabb egy stratégiai lépés annál kevésbé hiteles Hiteleség növelése Jövőbeni lépéseink korlátozása, kísértések eltüntetése, elköteleződés A végrehajtás automatizálása, delegálása Hídégetés, kommunikációs csatornák megszüntetése Az alternatívák számának növekedése kárt okozhat!!! Saját kifizetésünk csökkentése, (a kísértések költségének növelése) Reputáció, hírnév A játék felaprózása Csapatmunka Irracionalitás Brinkmanship a tét emelése 2 lapos póker és J1 dönt az Emelés mértékéről (500 vagy 1500)

5 Pepall & all: (p.416) 2 időszak Newvel már az elsőben belép Piacon lévő: Microhard Első lépés: alkalmaz-e kiszorító árazást FC = 115M /időszak mindkettőnek Microhard: van saját forrása Newvelnek a hatékonyan versenyző bankszektortól kell kölcsönöznie Newvel Siker esélye 50%, bármely időszakban, másiktól függetlenül Siker esetén EBIT = 200M Sikertelenség esetén profit = 100M => fizetésképtelenség => a bank jövedelme = 100M Bank várható profitja = 0 (kamatláb = 0) Finanszírozás feltétele? Siker esetén mennyit kell a banknak (minimum) visszafizetni? Legyen bank nettó eredménye 0 helyett 1,25M Mennyit követel siker esetén? Newvel várható időszaki jövedelme =? Microhard Monopolprofit: 325M, Duopólium: 150M Kiszorító lépés: 50M profit feláldozása (árcsökkentés) 30%-ra csökkenti Newvel sikerének esélyét 1 időszak Döntések? Kimenetel? Van kiszorítás? 2 időszak Van kiszorítás? Hiteles a kiszorítási fenyegetés? Visszafejtés Rejtett információ Bolton és Scharfstein (1990) Pepall & all rész (p. 424) Newvel aktuális jövedelme nem verifikálható, jelenthet 100M-t vagy 200M-t Játék a bankkal 1 időszak 13-1 ábra (p. 424) Döntések? Kimenetel? Két időszakos hitelszerződés kell Optimális szerződés =? 13-2 ábra (p. 426) Várható kimenetel? Pepall & all: (p.424) Mind a Bank és Newvel várható profitja pozitív Nem first best. Miért? First best =? SGPE?? Hiteles a bank re-finanszírozási ígérete? Van kiszorítás? Igen! Növeli a csőd esélyét (t =1)-ben => megéri 2 időszakos szerződés Elhárítja az erkölcsi kockázatot Növeli a kiszorítás esélyét Amennyiben a versenytárs ismeri a hitelszerződés részleteit Forrás: Muraközy B.: Vállalatelmélet 2. Szerződéselmélet Szerződés (contract): A felek magatartására vonatkozó kölcsönösen kötelező érvényű megállapodás Önkéntes megállapodás, mindkét félnek előnyös Betartathatóság (enforceability)? Jogrendszer, jogszolgáltatás kényszerítő ereje? Nem-betartatható => hiányos szerződés Szerződéselmélet Normatív: Hogyan lehet különböző feltételek mellett hatékony szerződéseket kialakítani? Leíró: megfigyelt szerződések jellegzetességeinek magyarázata, abból kiindulva hogy valamilyen problémát hatékonyan oldanak meg Ajánlott olvasmány: Bolton-Dewatripont (2005) Bevezetés

6 Teljes szerződések Teljes informáltság, biztonság First best, allokációs hatékonyság; Edgeworth Bizonytalanság, kockázatmegosztás Optimális kereszt- biztosítás; Borch szabály Ex ante hatékonyság a.cs.a. ha ex post hatékony Aszimmetrikus információ Rejtett információ (típus), kontraszelekció Rejtett cselekvés, erkölcsi kockázat Multi-lateral, -agent, -dimensional 2nd best: ösztönzési (incentive compatibility - IC ) korlát Konfliktus ex ante és ex post hatékonyság között Allokációs hatékonytalanság, információs ill. ügynöki járadék Dinamikus, hosszútávú szerződések Újranemtárgyalási (renegotiation proof) korlát Hiányos, incomplete szerződések Ex post opportunizmus (Ex post =?) A szerződő felek érdekei idő közben megváltoznak Ex ante vs. Ex post hatékonyság Döntéshozatali szabályok, intézmények, szerződési formák összehasonlítása Tulajdonjogok, kontrol (beavatkozási) jogok, elosztása Formális vs. igazi hatalom; tulajdonos vs. menedzser Szabályok vs. kézi vezérlés, rules vs. discretion Foglalkoztatás-, vállalatelmélet Pénzügyi, finanszírozási szerződések Forrás: Muraközy B.: Vállalatelmélet 2. Újra(nem)tárgyalhatóság Ex post újratárgyalás lehetősége A szerződés ex post (aktuálisan) nem hatékony kimenetelhez vezethet, tehát szerződésszegés (-változtatás) révén nőhet a torta Az újratárgyalás fenyegetése miatt azonban ex ante kevésbé hatékony a szerződés Bizonyos lépések, kimenetelek ex ante hiteltelenné válnak pl.: Terroristákkal nem tárgyalunk! Akadályozási, hold up probléma Dinamikus, szekvenciális stratégiai szituáció SGPE Nevwel hitelszerződése? Forrás: Muraközy B.: Vállalatelmélet 11. Kinyilvánítási elv (revelation principle) Az aszimmetrikus információ esetén optimális szerződés(ek) meghatározásához elégséges minden típus számára egyetlen szerződést generálni ÉS biztosítani, hogy minden típus a neki rendelt szerződést válassza Tehát nem kell teljes függvénykapcsolatot keresni Ösztönzési, incentive compatibility (IC ) korlát A probléma elemzése jelentősen egyszerűsödik Rejtett cselekvés Erkölcsi kockázat Aszimmetrikus információ, (IC) korlát => csökkenő allokációs hatékonyság 2nd best Ügynöki járadék Fő átváltás: Az erősebb ösztönzés növeli a teljesítményt De áthárítja a kockázatot a kockázatkerülő ügynökre Morális kockázat Rejtett cselekvés Kérdések Miért van önrész a biztosításokban? Miért van bonyolult szerkezete a vállalatvezetők javadalmazásának? Miért dolgoznak a fizikai dolgozók darabbérért, és fix fizetésért a szellemi dolgozók? Tananyag leírt formája: Milgrom-Roberts: 7. fejezet Bolton-Dewatripont: Contract theory, 4. fejezet

7 Ösztönző szerződés modell 1 Két kimenet lehetséges Ha q=1, sikert aratott az ügynök A siker valószínűsége p() az erőfeszítés (a) sztochasztikus függvénye A megbízó hasznossági függvénye V(q w) lineáris vagy konkáv, ahol w a bér Az ügynök hasznosságfüggvénye u(w) - a szeparálható, és szintén lineáris vagy konkáv Ösztönző szerződés, first best First best: az ügynök magatartása (a) szerződhető A kompenzáció az aktuális magatartástól függ Feladat Részvételi korlát (IR): Megoldjuk Lagrange-al. (IR) multiplikátora: λ Borch-szabály: a felek megosztják a kockázatot Az optimális erőfeszítés (a) kiderül a FOC-ból Ösztönző szerződés, first best Kockázatsemleges megbízó: Borch: Részvételi korlátból: Optimális erőfeszítésből: Következtetések: A teljes kockázatot a megbízó viseli (A megbízó szemszögéből) az erőfeszítés MC=MU Second best Aszimmetrikus info, (a) nem szerződhető A megbízó eltérő bért fizet siker és kudarc esetén A célfüggvény és a részvételi korlát (IR) nem változik: Ösztönzési korlát (IC): Az ügynök döntése (FOC): FOC approach: FOC helyettesíti (IC)-t A probléma egyszerűsítése Nem mindig működik a FOC approach, de itt igen, mert az ügynök optimalizálási problémája konkáv és minden bér-párra egyértelmű a döntése. Second best Általános eset q = Q(θ, a), ahol θ valószínűségi változó, az erőfeszítés: a. Ügynök: Szeparálható hasznosság u( w) ψ ( a) u ( ) > 0, u ( ) 0, ψ ( ) > 0, ψ ( ) 0. Kimenetel feltételes eloszlása: F(q a), f(q a) A célfüggvény és a részvételi korlát (IR) hasonló Ösztönzési korlát (IC): FOC. Multiplikátor: µ Lagrange q L = { V [ q w( q) ] f ( q a) + λ[ u ( w( q) ) f ( q a) ψ ( a) u ] + µ [ u ( w( q) ) fa ( q a) ψ ( a) ]}dq q Second best A megbízó problémájának FOC w() Optimális w() olyan, hogy minden q-ra V [ q w( q) ] = λ + µ u w q [ ( )] ( q a) ( q a) A jobb oldal második tagja az ügynöki járadék mértéke Likelihood ratio Ha µ = 0, akkor Borch szabály, optimális kockázatmegosztás Ha µ > 0, akkor az ügynöki járadék pozitív => szuboptimális kockázatmegosztás Az ügynök több kockázatot vállal, mint szeretne A megbízó kockázati prémiumiot (: ügynöki járadék) fizet a nagyobb kockázatvállalásért f f a

8 Second best Lehet optimális µ = 0? Ösztönzés! Magasabb q-t érdemes díjazni Implict: magasabb a általában magasabb q-t hoz FOSD: first order stochastic dominance: F a (q a) 0 Magasabb erőfeszítés csökkenti az alacsony q esélyét két kimenetel: p H > p L Az ösztönzési korlát egyenlőségre teljesül (µ > 0), ha konvex ψ() és FOSD Megbízó FOC w() tartalmazza a kockázat megosztás és ösztönzés közti átváltást Second best [ ( )] ( ) ( ) Speciális eset: a H > a V q w q f q a L = + L λ µ 1 u [ w( q) ] f q ah Az ügynök jutalmat kap (nagyobb w(q), mint optimális kockázatmegosztás esetén), ha az aktuális kimenetel esélyesebb magas erőfeszítés esetén (pozitív likelihood ratio) Büntetés, ha esélyesebb alacsony erőfeszítésnél Hart és Holmström (1987, p.80): Az ügynökprobléma NEM statisztikai inferencia probléma, mert pontosan lehet tudni milyen erőfeszítést implementálunk, hanem ösztönzési probléma. Az optimális tortafelosztás, az ügynökdíj mértékét, az inferencia árazását mutatja A jutalom (büntetés) csak szerencsétől függ Minél inkább kockázatkerülő az ügynök, annál gyengébb az ösztönzés Likelihood ratio Grossman ls Hart (1983a) f ( ) ( ) a q a f q a L p ( a) p ~ 1 ~ ~ ( ) ( ) ( ) H f q a f q a H p a p Kifejezi a szerződhető kimenetelek információ tartalmát Milyen eséllyel származik a q kimenetel (projekt sikere) magas erőfeszítésből MLRP: monotone likelihood ratio property dw d f ( q a ) ( ) L d f a q a > 0 0 ill. 0 dq dq f ( q ah ) dq f ( q a) MLRP szükséges a kompenzációs séma w() monotonitásához Ha w() nem lenne monoton, akkor az ügynök érdekében állhat a kimenetel csökkentése Véges számú kimenetel 2 lépcsős megoldás Először meghatározni a minimum kompenzációt, ami implementál egy adott (a) erőfeszítést. Maximalizálni a szerint Gyenge predikciók, kevés általánosság a szerződésekről Az ösztönző bérezés elvei (MR) Informalitás elve Holmström (1979): elégséges statisztika Vegyünk figyelembe minden olyan tényezőt, ami javítja a teljesítmény becslését, és hagyjunk ki minden olyat, ami csökkenti azt, mert pl. csak véletlen tényezőket tartalmaz Pl. alkalmazzuk az összehasonlító teljesítményértékelés elvét, ha más munkavállalók teljesítményét is hasonló tényezők befolyásolják. Árszabályozásban benchmarking Legyen önrész a biztosításban és az egészségügyben, ha fennáll a morális kockázat De nincs ingyenebéd. A mérés, új változók beemelése költséges lehet Az ösztönző bérezés elvei (MR) Az ösztönzésintenzitás elve: Az ösztönzést meghatározó tényezők: a pótlólagos erőfeszítés hatása a profitra, a mérés pontossága, az ügynök kockázatkerülésének mértéke, és az ösztönzőkre való érzékenysége Felügyeleti intenzitás elve Elképzelhető, hogy a becslés pontossága javítható. Ekkor magasabb intenzitást lehet alkalmazni. Annyit érdemes erre költeni, hogy annak határköltsége legyen egyenlő a határhaszonnal.

9 Az ösztönző bérezés elvei (MR) Egyenlő bérezés elve Ha egy ügynök több tevékenységet is végez, akkor mindkettőnél ugyanakkora határhasznot kell realizálnia Ha az egyik nem megfigyelhető, akkor a másik esetében nem szabad túl erős ösztönzést alkalmazni. Pl. tanárok ösztönzése Ha egy vállalati részleg befolyásolja a bevételt és a költségeket is, akkor érdemes profitközpontot létrehozni. Ha csak a különféle költségekre van hatással, akkor költségközpontot Eszközök használata és karbantartása. Utóbbiban úgy tehető érdekeltté a dolgozó, ha részesül az eszköz értékéből az ő tulajdonában van. Rejtett információ Tragacspiac; the lemons problem Kontraszelekció, Aszimmetrikus információ, (IC) korlát => csökkenő allokációs hatékonyság 2nd best Információs járadék az informált félnek Átváltás allokációs hatékonyság és információs járadék kisajátítás között Allokációs és elosztási hatékonyság nem érvényesül egyszerre Alkalmazás Munkaszerződés: Hitelszerződés Részvénykibocsátás Árdiszkrimnáció Kétrészes (nemlineáris) árazás Marketing eszközök, taktikák Forrás: Muraközy B.: Vállalatelmélet 12. Rejtett típus modellek Szűrés (screening) Kevésbé informált fér próbálja csökkenteni az aszimmetriát, kideríteni az informáltak típusát, hogy információs járadékuk minél nagyobb részét megszerezze Külön szerződésvariánst kínál minden típusnak Jelzés (signaling) A jól informált fél próbálja csökkenteni az aszimmetriát, meggyőzni az informálatlant, hogy nagyobb hasznosságot realizáljon A magas típusúak szeretnének elkülönülni a többitől Az alacsony típusúak utánozni szeretnének A jelzés hitelessége Pl. Spence modellje: az oktatás mint jelzés B-D. 3.1, Forrás: Muraközy B.: Vállalatelmélet 12. Egyensúlyok típusai Szeparáló (separating) egyensúly Egyensúlyban minden típus különböző jelzést választ Létezik hiteles jelzés, az aszimmetria költséghatékony módon csökkenthető Elvegyítő (pooling) egyensúly Egyensúlyban minden típus ugyanazt a jelzést választja Nem létezik hiteles jelzés, az aszimmetria nem csökkenthető költséghatékony módon A posterior becslés azonos a prior-ral, mindenki a várható értéknek megfelelő kompenzációt (árat, stb.) realizálja Az alacsony típus többnyire preferálja az elvegyítést Forrás: Muraközy B.: Vállalatelmélet 11. Szűrésmodell Alapmodell: árdiszkrimináció (B-D, és 2.1.3) A fogyasztók különböző mértékben szeretik a terméket, jelöljük ezt -val. A fogyasztók hasznossága (fogyasztói többlete): Ahol és konkáv Az eladó konstans határköltséggel működik: Kétféle fogyasztó van, alacsony és magas Az alacsonyak aránya béta, és ezt mindenki tudja előre

10 First best, szimmetrikus info. Feladat: csak részvételi korlát: A részvételi korlát egyenlőségre teljesül. A megoldás: Forrás: Muraközy B.: Vállalatelmélet 11. Second best feladat Aszimmetrikus információ Az eladó nem tudja, melyik fogyasztó milyen típusú Utánzás miatt a First Best nem működik Az eladó problémája: IR és IC mindkét típusnak Forrás: Muraközy B.: Vállalatelmélet 11. Mindkettőnek egy személyre szabott menüt kínál, amiben hasznosságuk épp 0 lesz Alacsonyabb ár és mennyiség az alacsony típusúnak Magasabb ár és mennyiség a magasabb típusúnak Implementálhatóság:? A probléma kissé bonyolult Kinyilvánítási elv Forrás: Muraközy B.: Vállalatelmélet 11. Megoldás A magas típusú first-best mennyiséget kap, az alacsony típusú viszont kevesebbet A magas típusú információs járadékot realizál Intuíció: az alacsony fogyasztásának csökkentésével egyre kevésbé vonzó az ő csomagja H-nak, és ezért kevesebb járadékot kap. Az eredmények több típus esetén is megmaradnak: A legmagasabb típus annyit fogyaszt, amennyit aszimmetria nélkül fogyasztana A legalacsonyabb típust kivéve mindenki információs járadékot realizál Forrás: Muraközy B.: Vállalatelmélet 2. Akadályozási (hold up) probléma Egyik fél kapcsolat specifikus beruházást hajt végre Beruházás után újratárgyalás, a többletet Nash-alkumegoldás szerint osztják szét (felezik) Ezért a beruházó fél a beruházás teljes költségét viseli, a hozamnak csak a felét kapja meg Beruházás mértéke =?