I. Példák, kérdések Csak semleges (tehát kontrasztot, nyomatékot nem tartalmazó) mondatokat vizsgálok.

Átírás

1 Peredy Márta Létigét és csupasz NP-t tartalmazó prezentáló szerkezetek (Nincs van) A magyar nyelvészeti kutatások újabb eredményei című konferencián Kolozsváron május 23-án elhangzott előadás átdolgozott változata I. Példák, kérdések Csak semleges (tehát kontrasztot, nyomatékot nem tartalmazó) mondatokat vizsgálok. I/1. Példák (1a) Egér van a padláson. / Sajt lesz vacsorára. / Fegyver van nála. (1b) * Egér van. / * Sajt lesz. / * Fegyver van. (2a) Baj van a költségvetéssel. / Nyár van Nigériában. / Buli van az emeleten. 1. kérdés: Mi okozza az (1b) és (2b) közti különbséget? Azaz: mikor és miért kötelező a határozó? I/2. Példák (3a) Egér van a padláson. (4a) *Az egér van a padláson. (3b) *A padláson van egér. (4b) A padláson van az egér. OK NP + van + PP * DP + van + PP * PP + van + NP OK PP + van + DP 2. kérdés: Hogyan függ a szórend a kifejezések referenciális/predikatív voltától? I/3. Példák (5a) Az egerek szürkék. (5b) Az egerek szürkék voltak. (6a) Az egerek a padláson vannak. (6b) Az egerek a padláson voltak. 3. kérdés: A van kopula vagy létige a határozós mondatokban? I/4. Példák (1b) * Egér van. / * Sajt van. / * Isten van. / *'Ilyen van./ *'Pénzem van. (8) Van egér. / Van sajt. / 'Van 'isten. / 'Van ilyen. / Van pénzem. (9a) *'Van baj. / *'Van nyár. / * Van hideg. / * Van buli. / *'Van kehe. 4. kérdés: Miért javul meg az (1b) mondat, és romlik el a (2b) attól, hogy hangsúly esik a van-ra?

2 II. Magyarázatok II/1. Szórend a határozók kettős természete (2. kérdés: Hogyan függ a szórend a kifejezések referenciális/predikatív voltától?) (3a) Egér van a padláson. (4a) *Az egér van a padláson. (3b) *A padláson van egér. (4b) A padláson van az egér. A mondat fő állítását az ige előtti pozícióban lévő elem + az ige fejezi ki. meg i T VP kapta j t j t i Berci Benőtől a levelet Mi lehet az ige előtti és igei pozícióban? Azaz: a spec, és T pozíciókban? Jelentésüket tekintve alapvetően kétféle kifejezést különböztetünk meg: referenciális: pl.: az egér, a padlás, a cincogás; konkrét individuumokra (X) vagy eseményekre (E) utalnak predikatív: pl.: egér, cincog, szürke. individuumok/események tulajdonságait írják le, (karakterisztikus) függvényekkel jellemezzük őket: EGÉR(X), CINCOG(E) Szabályok: 1. A predikatív kifejezések az igemódosítói pozícióban jelennek meg a semleges mondatban; ha az ige mögött maradnak, a mondat rosszul formált. (3a) Egér van a padláson. (3b) *A padláson van egér. 2. A referáló kifejezések nem állhatnak az igemódosítóban. (4a) *Az egér van a padláson. Hova tartozik az a padláson határozó? jelölés: kétváltozós függvény: LOC(X, A PADLÁS) A PADLÁSON (X) 1. Állítás: Az a padláson határozó egyrészt predikatív: A PADLÁSON (AZ EGÉR) (4b) A padláson van az egér. másrészt az A PADLÁS egy individuum, mely referenciálissá tudja tenni. (3a) Egér van a padláson. Mondatszerkezet SC (small clause): a logikai alanyt és állítmányt tartalmazó egység (3a) Egér van a padláson. (10a) szemantikai szerkezet: X [A PADLÁSON (X) & EGÉR(X)]

3 (10b) szintaktikai szerkezet: egér i van t i a padláson? II/2. A van expletívum a határozós szerkezetekben (3. kérdés: A van kopula vagy létige a határozós mondatokban?) (5a) Az egerek szürkék. (5b) Az egerek szürkék voltak. (6a) Az egerek a padláson vannak. (6b) Az egerek a padláson voltak. Érvek, motivációk: A határozók jelentéstanilag predikatív elemek. Korlátozottan, de a magyarban is használjuk a van nélküli szerkezeteket: (11a) A kulcs a lábtörlő alatt. / Tej a hűtőben. (11b) Itt a kés. / Ott a szótár az orrod előtt. (11c) Egy mindenkiért, mindenki egyért. (11d) Az ajtó tárva-nyitva. A van megjelenése a fenti példában semmilyen jelentésváltozást nem okoz. Bizonyos nyelvekben (pl. orosz) megjelenhetnek önmagukban. A melléknevek és főnevek esetén azt állítjuk, hogy minden toldalékot felvesznek, amit fel tudnak venni (azaz a zéró toldalékokat és a többesszám jelét). ~ A határozói kifejezés is minden toldalékot felvesz, amit fel tud, de semmit nem tud. A N/A és Adv/P közötti különbség oka, hogy az A/N szabad morfémák képesek a zéró morfémák kötésére, míg a P/Adv általában kötött morfémák, és ezért nem. 2. Állítás: A melléknévi (AP) és főnévi (NP) kifejezésekhez hasonlóan a határozók (AdvP, PP) is lehetnek elsődleges predikátumok, azaz az AdvP/PP + van állítmányokban a van nem lexikális ige, hanem csupán egy jelentés nélküli formai elem, mely toldalékok felvételére (szintaktikai jegyek megjelenítésére) szolgáló expletívum. (Kádár ezt csak az AP/NP + van -os szerkezetekről állítja.) expletívum: nincs jelentése, de van hangalakja. II/3. Időjárás-mondatok: NP+van szerkezetek (1. kérdés: Mi okozza az (1b) és (2b) közti különbséget? Azaz: mikor és miért kötelező a határozó?) (1b) * Egér van. / * Sajt lesz. / * Fegyver van. (2b) alatti szerkezeteket szokás tág értelemben időjárás-mondatoknak nevezni. Intuíció: az itt és most -ról szólnak, az adott helyzetet / állapotot írják le. Ezzel szemben: (12) A: Egér van. B: Jó, jó, de hol???? 3. Állítás: Az (1b) példa névszói individuumokról predikálnak: EGÉR(X), SAJT(X), FEGYVER(X), míg a (2b)- jéi állapotokról (az események egy fajtája): BAJ(S), NYÁR(S), HIDEG(S).

4 Egér van a padláson. X [EGÉR(X) & LOC(X, A PADLÁS)] Hideg van (itt). S [HIDEG(S) & LOC(S, ITT)] (13a) Hideg van. (13b) Baj van. = Hideg van itt. Hideg van az Antarktiszon. = Nekem van bajom. Az előző szomszédom unokatestvérének van baja. 4. Állítás: Ha egy határozó egy eseményről vagy állapotról predikál, és a diskurzus alapján legkézenfekvőbb (default) körülményt adja meg, valamint nem képezi a mondat információs fókuszát, akkor elhagyható. 1. Definíció: Az időjárás-mondatok olyan csupasz NP alanyú és határozói állítmányú mondatok, melyben az NP állapotra vonatkozó tulajdonság (nem individuumra vonatkozó), és a határozó elhagyható, mivel az itt és most -ra vonatkozik és nem információs fókusz (mert az az NP). nyár i van t i itt és most II/4. A lét-igekötő (4. kérdés: Miért javul meg az (1b) mondat, és romlik el a (2b) attól, hogy hangsúly esik a van-ra?) (1b) * Egér van. / * Sajt van. (8) Van egér. / Van sajt. / Van pénzem. (9a) * Van baj. / * Van nyár. / * Van hideg. / * Van buli. / * Van kehe. Az eddigi AdvP+van-os esetekben a mondat viselkedését az ige hangsúlykerülésével és jelentésbeli kiüresedésével szokás magyarázni. Máskor viszont támaszkodunk arra, hogy a van jelentése a létezés. ellentmondás (feloldás lehetne: több van igét feltételezni) A fentiek alapján: valójában nem a lexikális létige, hanem egy expletívum szerepel az AdvP+van-os esetekben. HK-igék (8a) Van egér. (14a) Adtam vizet Marinak. (14b) * Odaadtam vizet Marinak. magyarázandó: a LÉTEZIK jelentéskomponens megvan (14a)-ban, de hiányzik (14b)-ből, (14a) befejezett olvasata perfektiváló elem nélkül. Bende-Farkas (2002): spec,predp-ben egy testetlen perfektiváló elem. 5. Állítás: a LÉTEZIK(X) predikátum tekinthető egy testetlen predikatív kifejezésnek, mely bizonyos igékhez társulhat, másokhoz nem ( zéró-igekötő ). Bár testetlen, hangsúlyt viselhet (mivel van jelentése).

5 Motivációk: nem fordulhat elő más igekötővel együtt, az igekötők többségéhez hasonlóan perfektivál, szemiproduktívan kombinálódhat az igékkel: (15) Toltam sms-t. = Küldtem sms-t. 6. Állítás: Nincs a lexikonban van létige. A -igekötő egy határozó (AdvP), mint minden igekötő. AdvP-ként lehet elsődleges predikátum, és szokásosan az igemódosítói (spec,predp) pozícióba mozog. Ha hangsúly esik a -igekötőre, akkor, mivel az testetlen, megjelenik a van expletívum, hogy a hangsúlyt viselje (illetve hogy az inflexiós morfémákat megjelenítse). (8) Ha a -igekötő egy ige mellett jelenik meg, akkor nincs szükség az expletívumra, az igére tevődik a hangsúly (14-15) Megjegyzés: A létezik ige jelentése nem azonos a LÉTEZIK predikátummal, hanem egy elgondolt entitás aktuális világbeli realitását állítja. A LÉTEZIK predikátumot, azaz hangsúlyos van-t, és individuum-tulajdonságot kifejező NP-t tartalmazó mondatok vagy általánosságban állítják az NP által megadott tulajdonságú individuum(ok) létét (ez érdekes a van isten esetében, de nem informatív a van kenyér esetében, hiszen nem kérdés, hogy létezike olyan, hogy kenyér), ld. (16a), vagy az itt és most helyzetre vonatkoznak: van kenyér (itt és most), ld. (16b). (16a) (16b) AdvP i (itt és most) van isten t i i van kenyér t i Végül: (9a) * Van baj. / * Van nyár. / * Van hideg. / * Van buli. A (9a)-beli mondatok se általánosságban, (16a), nem informatívak (hasonlóan a van kenyér-hez), se az itt és most -ra vonatkoztatva, (16b). Ugyanis míg az egzisztenciális mondatok, mint (8), más dolgok létezését is megengedik, ld. (17a), addig (9a)-beliek nem, ld. (17b). (17a) Van kenyér (itt és most), meg van zsömle is. (17b) Van nyár (itt és most),??meg van tél is. Hivatkozások Bende-Farkas Ágnes Verb-Object dependencies in Hungarian and English: A DRT-Based Account. PhD- Dissartation Kádár Edith (kézirat) Adverbial versus adjectival copula constructions Kádár Edith (kézirat) Atmospherical constructions in Hungarian