DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VÍGH TÍMEA

Átírás

1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VÍGH TÍMEA Keszthely 2012

2 PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Kocsis László egyetemi tanár Témavezető: Dr. Kazinczi Gabriella egyetemi tanár GYOMIRTÁSI TECHNOLÓGIÁK HATÁSA HERBICID TOLERÁNS NAPRAFORGÓ HIBRIDEKRE DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: VÍGH TÍMEA Keszthely 2012

3 1. A kutatás előzményei, célkitűzései A napraforgó a legfontosabb és legnagyobb területen termesztett olajos növényünk. Növényvédelmi szempontból gyomirtása régóta különösen nehéz feladat, kritikus pontja az egyéves és évelő kétszikű gyomok ellen végzett állománykezelés. A közismerten jó gyomelnyomó képessége ellenére fejlődésének első 4-6 hetes koráig, cm-es állománymagasságig fokozottan érzékeny a gyomosodásra. Az elmúlt években a napraforgó növénynemesítésnek köszönhetően új hibridek előállítására és termesztésbe vonására került sor, melynek eredményeképpen napjainkban már egyre nagyobb területen termesztenek herbicid toleráns napraforgó hibrideket. A termelők jelentős hányada választja az imazamox hatóanyaggal szemben rezisztens napraforgó hibrid felhasználása mellett alkalmazott CLEARFIELD technológiát, valamint a tribenuron-metil toleráns napraforgó hibrideket, melyek előnye, hogy olyan helyekre is lehetségessé vált a napraforgó vetése, ahol eddig a tábla gyomfertőzöttsége miatt nem lehetett napraforgót termeszteni. Mindemellett a fitotoxicitás veszélye nélkül tudjuk ezeket a széles hatásspektrummal rendelkező herbicideket állományban kipermetezni. A gyomok fejlettségére kell csupán odafigyelnünk, a napraforgó fenológiai állapota nem döntő. Mindkét gyomirtási technológia előnye, hogy elsősorban a kétszikű gyomok ellen igazán hatásos, mely azelőtt nem volt megoldott. Mindezek alapján az értekezés fő célkitűzése a herbicid toleráns napraforgó hibridek gyomirtási technológiájának az összehasonlítása volt. Ezen belül vizsgáltuk: - a herbicid tolerancián alapuló technológiát összehasonlítva a hagyományossal, - értékeltük a posztemergens herbicidek fitotoxicitását, - választ kerestünk arra, hogy az alkalmazott gyomirtási technológiák csökkentik-e a napraforgó kaszattermését (t/ha), - az alkalmazott gyomirtási technológiák befolyásolják-e a napraforgó olajtartalmát (%), - az alkalmazott gyomirtási technológiák csökkentik-e a napraforgó olajtermését (kg/ha), - vizsgáltuk az egyes készítmények és kombinációik gyomirtó hatását.

4 2. Anyag és módszer Céljaink megvalósítása érdekében között, három egymást követő évben szabadföldi kisparcellás kísérleteket végeztünk Szeged környékén, a Dow AgroSciences Hungary Kft. telephelyén. A vizsgálatokat köztermesztésben szereplő toleráns napraforgó hibridekkel (IMI: NK Meldimi, NK Neoma, Rimisol és SU: PR63E82) állítottuk be. A kísérleteket négy ismétlésben végeztük, négy soros, hat méter hosszú parcellákban. A parcellák mérete 18 m 2 volt. A napraforgó táblák kétszikű gyomnövényekkel voltak fertőzöttek. A betakarítást Chanpool (2007), illetve Wintersteiger Delta ( ) típusú kisparcellabetakarító kombájnnal végeztük. A termésből laboratóriumi körülmények között parcellánként olajtartalmat határoztunk meg. A 2007 és a 2009-es kísérleti évben olajtermést határoztunk meg az alkalmazott gyomirtási technológiák figyelembevételével. A fitotoxikus tünetek értékelése során a posztemergens kezelések hatására kialakuló fitotoxicitás mértékét szemrevételezés alapján határoztuk meg a BASF által megadott besorolás alapján, melyet egyetlen értékszámmal fejeztük ki. A tünetek felvételezése a posztemergens kezelést követő 7., 14. és 21. napon történt. A vegyszerek kijuttatását kisparcellás precíziós permetező készülékekkel (Pulvirex, Wintersteiger) végeztük el. A kísérletek során alkalmazott herbicideket és herbicid kombinációkat a kultúrnövényre és a gyomnövényekre gyakorolt hatásuk alapján értékeltük. A gyomfelvételezés a Balázs-Ujvárosi módszer alkalmazásával történt. Értékeléskor az abszolút kontrollhoz (kapálatlan kontroll), valamint (2008 és 2009-es években) a csak posztemergens technológiában részesített kontrollhoz viszonyítottuk a vizsgált készítmények hatását. Becsléssel határoztuk meg a kezelések hatékonyságát a kezeletlen kontrollhoz képest. A gyomirtó hatást, a gyomok pusztulásának mértékét százalékban fejeztük ki. A számszerű eredmények meghatározása az EWRS besorolásnak megfelelő, hivatalos skála figyelembevételével történt. A vizsgálatokból származó eredményeket statisztikailag is, egy- és kéttényezős varianciaanalízissel, valamint páronkénti t-próbákkal végeztük, az egyes kezelések hatása közötti eltérések megbízhatóságának igazolása céljából. A hibavalószínűség határa 5% volt.

5 ben beállított kísérletek A 2007-es évben vizsgálataink során kontrollt [kezeletlen (gyomos) kontroll)], valamint hat különböző (fél, normál, 1.5, 2, 2.5, 3 szoros) dózisban kijuttatott herbicideket (imazamox és tribenuron-metil) alkalmaztunk csak posztemergensen, a napraforgó 4-6 leveles állapotában (BBCH 14-16). Két IMI (Rimisol és NK Meldimi) és egy SU (PR63E82) hibridet használtunk a kísérletek során. Betakarítás alkalmával kaszattermést (t/ha), laboratóriumi körülmények között olajtartalmat (%) mértünk, a kapott adatokból olajtermést (kg/ha) határoztunk meg. A fitotoxikus tüneteket a herbicid kezeléseket követő 7, 14. és 21. napon értékeltük. Herbicidek gyomirtó hatását két alkalommal értékeltük (posztemergens kezelést követő 2. héten, illetve betakarítás előtt). A területen fellelhető jelentősebb gyomnövények: Ambrosia artemisiifolia, Chenopodium album, Convolvulus arvensis, Hibiscus trionum és Portulaca oleracea voltak. A Rimisol napraforgó hibriden posztemergensen protoporfirinogén-ix oxidáz gátló herbicideket is kijuttatunk normál és dupla dózisban, bifenox és flumioxazin hatóanyaggal, összehasonlítva ezáltal a hagyományos és herbicid toleráns technológiákat ban beállított kísérletek A 2008-as évben a hibridek (IMI: Rimisol, NK Meldimi, SU: PR63E82) már preemergens alapkezelésekben is részesültek (acetoklór+diklormid, oxifluorfen, oxifluorfen+s-metolaklór, fluorkloridon, acetoklór+diklormid+fluorkloridon, fluorkloridon+s-metolaklór, pendimetalin+dimetenamid, S-metolaklór). A napraforgó 4-6 leveles állapotában, a preemergens kezelésekre merőlegesen imazamox (engedélyezett dózisa 45 g hatóanyag/ha) illetve tribenuron-metil (engedélyezett dózisa (22,5 g hatóanyag/ha) hatóanyagú herbicideket juttatunk ki az engedélyokirat egyszeres illetve kétszeres dózisában. Ezen kívül a tribenuronmetil hatóanyagot a gyakorlati ajánlás szerint osztott kezelésben is kijuttattuk. Az osztott kezelésnél a második posztemergens kezelés az első állománypermetezést követő harmadik héten történt. Kontrollként kapálatlan, abszolút kontrollt, valamint csak posztemergens technológiában részesült kontrollt használtunk. Betakarítást követően laboratóriumi körülmények között olajtartalmat (%) mértünk. A fitotoxikus tüneteket a herbicid kezeléseket követő 7, 14. és 21. napon értékeltük. A herbicid

6 kezelések gyomirtó hatásának értékelésekor a gyomokra gyakorolt hatásukat három időpontban értékeltük, hatékonysági százalékot állapítottunk meg a kezeletlen kontrollhoz képest (preemergens kezelést követő 14. napon, posztemergens kezelést követő 14. napon, illetve betakarítás előtt). A kísérleti terület domináns gyomfajai a következők voltak: Ambrosia artemisiifolia, Convolvulus arvensis, Chenopodium album, Orobanche cumana, Portulaca oleracea ben beállított kísérletek A 2009-es évben a hibridek (IMI: NK Neoma, SU: PR63E82) pre-és posztemergens kezelésekben részesültek, amelyek a szintén a gyakorlatban leginkább használatos technológiákat foglalták magukban (acetoklór+diklormid, oxifluorfen, oxifluorfen + S- metolaklór, fluorkloridon, acetoklór+diklormid+fluorokloridon, acetoklór+diklormid+oxifluorfen). A 2008-as év kísérletéhez hasonlóan, a napraforgó 4-6 leveles állapotában, a preemergens kezelésekre merőlegesen imazamox (engedélyezett dózisa 45 g hatóanyag/ha) illetve tribenuron-metil (engedélyezett dózisa (22,5 g hatóanyag/ha) hatóanyagú herbicideket juttatunk ki az engedélyokirat egyszeres illetve kétszeres dózisában.. Ezen kívül a tribenuron-metil hatóanyagot a gyakorlati ajánlás szerint osztott kezelésben is kijuttattuk. Az osztott kezelésnél a második posztemergens kezelés az első állománypermetezést követő harmadik héten történt. Kontrollként kapálatlan-abszolút kontrollt, valamint csak posztemergens technológiában részesült kontrollt használtunk, emellett külön csak preemergens alapkezelésben részesült parcellákat is alkalmaztunk az összehasonlíthatóság érdekében. Betakarítás alkalmával kaszattermést (t/ha), laboratóriumi körülmények között olajtartalmat (%) mértünk, a kapott adatokból olajtermést (kg/ha) határoztunk meg. A szántóföld meghatározó gyomnövényzete a 2009-es évben: Ambrosia artemisiifolia, Convolvulus arvensis, Chenopodium album, Hibiscus trionum. A gyomirtó hatás értékelését három időpontban végeztük el: preemegens kezelést követő 14. napon, posztemergens kezelést követő 14. napon és közvetlen betakarítás előtt. A fitotoxikus tüneteket a herbicid kezeléseket követő 7., 14. és 21. napon értékeltük.

7 3. Új tudományos eredmények 1. Az imazamox hatóanyagú Pulsar 40 SL készítmény átmeneti, dózistól függő sárgulást (yellow flash) eredményezett az IMI hibrideken, amely (az engedélyokirat normál dózisában kijuttatva) a napraforgó 8-10 leveles állapotára (kb. két héttel a kezelést követően) teljesen megszűnt. Ugyancsak dózistól függő növekedésgátlást is megfigyeltünk, amely csak később, a virágzás idejére normalizálódott. A fitotoxikus tünetek intenzitását a kijuttatást követő időjárási tényezők (csapadék, hőmérséklet) befolyásolták. Hűvösebb időben a fitotoxikus tünetek tovább megmaradtak a növényeken. AZ SU toleráns napraforgó hibridet a tribenuron-metil kezelés még átmenetileg sem károsította. Nem volt látható sem színelváltozás, sem növekedésgátlás. 2. A termésátlagot az alapkezelésektől függetlenül az imazamox és tribenuron-metil hatóanyagú normál és dupla dózisú kezelések nem befolyásolták jelentősen. AZ NK Meldimi kaszattermését az egyes herbicid kezelések szignifikánsan növelték. Az NK Neoma és a Rimisol hibridek esetében szignifikáns különbség nem volt kimutatható a kezeletlen, gyomos kontrollhoz képest. A tribenuron-metil hatóanyag esetében a normál dózis nem okozott statisztikailag kimutatható eltéréseket, viszont a kijuttatás gyakorisága (dupla dózis, osztott kezelés) szignifikáns különbségeket eredményezett a kezeletlen, gyomos kontrollhoz viszonyítva. 3. A kaszatok olajtartalmát az imidazolinon toleráns napraforgó hibridek (NK Meldimi, NK Neoma, Rimisol) esetében a herbicidkezelések a kapálatlan, gyomos kontrollhoz képest szignifikánsan nem befolyásolták. AZ SU hibrid (PR63E82) esetében a tribenuron-metil normál és dupla dózisa osztott kezelésben szignifikáns eltéréseket okozott a kontrollhoz képest. Egyes alapkezelések után az osztott posztkezelés az olajtartalom szignifikáns növekedését eredményezte. 4. A kaszatok hektáronkénti olajtermését az imidazolinon toleráns napraforgó hibridek közül az NK Neoma és a Rimisol hibrid esetében a herbicidkezelések a kapálatlan, gyomos kontrollhoz képest szignifikánsan nem befolyásolták. Az NK Meldimi

8 esetében szignifikáns olajtermés növekedés volt kimutatható az imazamox feles és normál dózisában kijuttatva. AZ SU hibrid (PR63E82) esetében a csak posztemergens technológiában részesített parcelláknál a normál dózis kivételével minden esetben szignifikáns különbségeket tapasztaltunk az olajtermés vizsgálata során a kezeletlen kontrollhoz képest A tribenuron-metil hatóanyag a preemergens kijuttatást követően normál dózisban és a normál dózis osztott technológiájában kijuttatva szignifikáns különbséget eredményezett a gyomos kontrollhoz képest. 5. A kapott eredmények statisztikai elemzései során megállapítottuk, hogy azokat a hibridek genetikai jellege és az adott év időjárási körülményei nagyban befolyásolják. 6. Az imazamox gyomokkal szembeni hatékonysága jelentősen függött a gyomfajtól, azok fenológiai állapotától és a herbicid dózisától. Legjobb gyomirtó hatást provokatív kísérletekben a herbicidek háromszoros dózisa biztosította, ezt azonban a hibridekre gyakorolt fitotoxikus hatás és költségtakarékossági okok miatt nem javasoljuk. 7. A hagyományos technológiákban alkalmazott protox-gátlók (bifenox, flumioxazin) erős gyomfertőzés esetén önmagukban nem biztosítanak a gyakorlat számára kielégítő gyomirtó hatást. Ugyanez érvényes a herbicidtoleráns (HT) hibridekben alkalmazott imazamox és tribenuron-metil hatóanyagú készítményekre is. 8. A napraforgó legjelentősebb gyomnövénye, a parlagfű ellen az imazamox és a tribenuron-metil hatóanyagok csak a parlagfű max. 2-4 leveles állapotáig (BBCH 12-14) voltak megfelelő hatékonyságúak.

9 4. Az értekezés témaköréből írt tudományos közlemények, publikációk, előadások Magyar nyelvű lektorált tudományos folyóiratban megjelent közlemények: 1. Vígh T. - Kerekes G. - Mészáros G. - Hoffmann R. - Kazinczi G. (2009): Gyomirtási technológiák hatása herbicid toleráns napraforgó hibridekre. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 10 (1): Vígh T. - Kerekes G. - Hoffmann R. - Kazinczi G. (2010): Herbicid toleráns napraforgó hibridek kaszattermésének alakulása különböző herbicid kezelések hatására. Acta Agararia Debreceniensis, Agrártudományi Közlemények, Különszám, 2010/39: Idegen nyelvű, lektorált tudományos folyóiratban megjelent közlemények: 3. Vígh T. - Kerekes G. - Hoffmann R. - Kazinczi G. (2012): Comparison of oil-content of IMI- and SU-tolerant sunflower hybrids treated with different herbicides and their efficacy on weeds. Herbologia, 13 : (1): Magyar nyelvű előadások teljes terjedelemben megjelentetve CD-n 4. Vígh T. - Mészáros G. - Kazinczi G. (2008): Gyomirtási technológiák hatása herbicid toleráns napraforgó hibridekre, különös tekintettel a kaszattermés mennyiségi, minőségi alakulására. XIV. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, április 03. CD-kiadvány. 5. Vígh T. - Kerekes G. - Mészáros G. - Kazinczi G. (2009): IMI és SU toleráns napraforgó hibridek gyomirtási eredményei. XV. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, április 16. CD-kiadvány. 6. Vígh T. - Kerekes G. - Mészáros G. - Hoffmann R. - Kazinczi G. (2010): IMI toleráns napraforgó hibrid olajtartalmának, kaszattermésének alakulása különböző herbicid kezelések hatására. XVI. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, március 25. CD-kiadvány.

10 Magyar nyelvű előadások, poszterek összefoglalói 7. Vígh T. - Mészáros G. - Kazinczi G. (2008): Gyomirtási technológiák hatása herbicid toleráns napraforgó hibridekre, különös tekintettel a kaszattermés mennyiségi, minőségi alakulására. XVIII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, Keszthely, január 30. p Vígh T. - Kerekes G. - Mészáros G. - Kazinczi G. (2009): ALS- gátló herbicidekre toleráns napraforgó hibridek gyomirtási eredményei. Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaság A Gyommentes Környezetért Alapítvány 26. találkozója valamint a Magyar Gyomkutató Társaság Konferenciája, Salgótarján (Salgóbánya) március Magyar Gyomkutatás és Technológia, 10 (1): pp Vígh T. - Kerekes G. - Mészáros G. - Kazinczi G. (2010): Acetolaktát- szintetáz működést gátló herbicidek gyomirtási eredményei herbicid toleráns napraforgó hibrideken. XX. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, Keszthely, január p Vígh T. - Kerekes G. - Mészáros G. - Hoffmann R. - Kazinczi G. (2010): Gyomirtó szerek hatékonyságának vizsgálata IMI és SU napraforgó hibrideken. Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaság A Gyommentes Környezetért Alapítvány 27. találkozója valamint a Magyar Gyomkutató Társaság Konferenciája, Kaszó, március Magyar Gyomkutatás és Technológia, 11 (1): pp Idegen nyelvű lektorált nemzetközi konferencia kiadványban megjelent összefoglaló 11. Vígh T. - Kerekes G. - Mészáros G. - Hoffmann R. - Kazinczi G. (2010): Effect of weed control technologies on herbicide-tolerant sunflower hybrids. 15th International European Weed Reseaech Society Symposium, Kaposvár, July p. 44.