A parlagfû (Ambrosia artemisiifolia L.) és a kultúrnövények közötti versengés szabadföldi additív kísérletekben
|
|
- Balázs Vass
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A parlagfû (Ambrosia artemisiifolia L.) és a kultúrnövények közötti versengés szabadföldi additív kísérletekben KAZINCZI GABRIELLA 1 BÉRES IMRE 1 VARGA PÉTER 2 KOVÁCS IMRE 3 TORMA MÁRIA 3 1 Pannon Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Keszthely 2 FVM Szôlészeti és Borászati Kutatóintézete, Badacsony 3 BASF Hungaria Kft, Budapest Összefoglalás Szabadföldi additív kísérletekben a napraforgó és a parlagfû, valamint a kukorica és a parlagfû közötti versengést tanulmányoztuk. Napraforgó állományban a termésveszteség a gyomsûrûség növekedésével arányosan csökkent. A parlagfû 1,2, 5 és 10 db/m 2 egyedszáma a napraforgó termést hektáronként 4, 6, 21 és 33%-kal csökkentette a gyommentes kontrollhoz képest. A kukoricában a parlagfû hasonló tôszámú állománynál 24, 33, 30 és 30%-os termésveszteséget okozott, és a nagyobb gyomsûrûségnél megmutatkozó alacsonyabb termésveszteség arra utal, hogy a parlagfû egyedek közötti fajon belüli versengés erôsebb volt, mint a kukorica és a parlagfû között. A napraforgó erôsebb kompetíciós képességgel rendelkezett, mint a kukorica. Kukorica esetében a parlagfû hatására bekövetkezô átlagos termésveszteség 30%, napraforgónál 16% volt. Kulcsszavak: parlagfû, napraforgó, kukorica, versengés Competition between crops and Ambrosia artemisiifolia L. in additive field experiments GARIELLA KAZINCZI 1 IMRE BÉRES 1 PÉTER VARGA 2 IMRE KOVÁCS 3 MÁRIA TORMA 3 1 University of Pannonia, Institute for Plant Protection, Keszthely 2 Research Institute for Viticulture and Enology, Badacsony 3 BASF Hungaria Kft, Budapest Summary Small plot experiments were set up in order to study the effect of A. artemisiifolia density (1, 2, 5 and 10 plants m -2 ) on maize and sunflower under field conditions. In the sunflower A. artemisiifolia competition studies the average yield proportionally decreased as the weed density inceased. A.artemisiifolia at densities of 1, 2, 5 and 10 plant m -2 caused 4, 6, 21 and 33% reduction in sunflower yield, respectively. In the maize A. artemisiifolia competition studies the yield losses were 24, 33, 30 and 30% at similar weed densities. At higher weed densities
2 42 Magyar Gyomkutatás és Technológia VIII. évf. 1. sz. intraspecific competiton among Ambrosia plants was stronger than competition between maize and A. artemisiifolia. Sunflower was a stronger competitor than maize. A. artemisiifolia caused an average of 30 and 16% yield losses of maize and sunflower, respectively. Key words: common ragweed, sunflower, maize, competition Bevezetés és irodalmi áttekintés A parlagfû (Ambrosia artemisiifolia L.) az Országos Gyomfelvételezések adatai alapján a gyomok jelentôségi sorrendjében hazánkban az elsô helyet foglalja el. Európában hazánkat a parlagfûvel legfertôzöttebb országnak tekintik. Elsôsorban humánegészségügyi okok miatt az utóbbi években a szomszédos európai országok érdeklôdésének is a középpontjába került (Bohren és mtsai 2007). A szigorú hatósági intézkedések, a fajjal kapcsolatos széleskörû biológiai, ökológiai és technológiai kutatások, valamint a felvilágosító munka ellenére jelentôsége még mindig nem csökkent. Hazai elterjedésérôl, biológiai, ökológiai sajátosságairól, az általa okozott gazdasági és humánegészségügyi kártétel mértékérôl több évtizedes adatsorral rendelkezünk (Radics 1988, 2001, Radics Pusztai 2000; Radics Gál 2001, Béres és mtsai 2002, Kardeván és mtsai 2004, 2005, Makra és mtsai 2005, Kiss-Béres 2006, Kazinczi és mtsai 2006). Az utóbbi idôben számos összefoglaló közlemény is megjelent (Béres 2003, 2004, Béres és mtsai 2006), és nemzetközi fórumokon is tartottak elôadásokat (Torma és mtsai 2006, Béres és mtsai 2007). Kômíves és mtsai (2006) meghatározták azokat a kutatási prioritásokat, melyek további hasznos elméleti és gyakorlati információkat jelenthetnek az ellene történô hatékonyabb védekezési eljárások kidolgozása szempontjából. Ilyen a gyomfajokra vonatkoztatott gazdasági kártételi küszöbszint ismerete az egyes kultúrákban. Vizsgálatainkban szabadföldi additív kísérletekben a parlagfû változó egyedsûrûségének hatását tanulmányoztuk a kukorica és a napraforgó termésére. Anyag és módszer A parlagfû-kukorica kompetíciós kísérleteket 2006-ban Keszthelyen, a Pannon Egyetem Georgikon Mezôgazdaságtudományi Kar Újmajori kísérleti telepén, Ramann-féle agyagbemosódásos barna erdô talajon (A K : 42; humusz: 1,65%), a parlagfû-napraforgó kompetíciós kísérleteket Dégen mészlepedékes csernozjom talajon (A K : 38; humusz: 2,4 2,6%) állítottuk be. A kukorica (fajta: Kuxxar) vetése május 8-án, a napraforgó vetése (Alexandra PR hibrid) április 16-án történt. Közvetlenül a vetést követôen kijelöltük a parcellákat (egy parcella mérete 15 m 2 volt (3,00 m széles, 5,0 m hosszú, 4 kukoricasor parcellánként; 75 cm sortáv). A parcellák között 1,8 m széles mûvelôutakat hagytunk, amelyeket a vegetációban talajmaróval és kézi kapálással folyamatosan gyommentesen tartottunk. A következô kezeléseket alkalmaztuk 3 ismétlésben: 1. kezeletlen (gyomos) kontroll 2. gyommentes kontroll (a tenyészidôben folyamatos kapálással tisztán tartva) leveles kukorica egyszeri kapálása 4. A. artemisiifolia, 1 növény/m 2
3 Kazinczi et al.: A parlagfû (Ambrosia artemisiifolia L.) és a kultúrnövények közötti versengés A. artemisiifolia, 2 növény/m 2 6. A. artemisiifolia, 5 növény/m 2 7. A. artemisiifolia, 10 növény/m 2 A 4 7.sz. kezelésekben a parlagfû kivételével valamennyi más gyomfajt eltávolítottuk. A parlagfû egyedsûrûségét kézzel beállítottuk, melyet a tenyészidôszak folyamán folyamatosan ellenôriztünk. A kultúrnövények virágzásának idején (napraforgóban július 17-én, kukoricánál augusztus 1-én) minden parcellából átlagos fejlettségû növény magasságát megmértük. A betakarítás kukoricában 2006 október 14-én kézzel történt. Parcellánként a két középsô sorban lemértük a csöves kukoricák termését. Öt reprezentatív minta alapján (5 x 5 csô) meghatároztuk a csô:szem arányt, és 85 C-on 10 órán keresztül történô szárítás után kiszámítottuk a betakarításkori nedvességtartalmat. Kiszámítottuk a parcellákon a betakarításkori nedves szemtermést. A területegységre esô termésátlagot a szemek 14%-os nedvességtartalmára vonatkoztattuk (májusi morzsolt). Napraforgóban a desszikálás ideje szeptember 10-én volt Reglone Air 2,0 l/ha dózisával, cseppnehezítôvel kiegészítve. A parcellák betakarítása szeptember 25-én történt. A terméseredményeket a kaszattermés 8%-os nedvességtartalmára vonatkoztattuk. Az adatokat Excel programban, varianciaanalízis segítségével elemeztük. Eredmények és következtetések Szignifikánsan csak a gyomos kontroll kukorica parcellák voltak alacsonyabbak. Az A. artemisiifolia különbözô egyedsûrûsége nem befolyásolta a kukorica magasságát (1. ábra). A napraforgó esetében az A. artemisiifolia 1 db/m 2 egyedsûrûsége kivételével valamennyi kezelés a napraforgó magasságának szignifikáns csökkenését okozta (2. ábra). 1. ábra. A kukorica magasságának alakulása a kezelések hatására (Keszthely, 2006) Figure 1. The height of maize due to the treatments (Keszthely, 2006)
4 44 Magyar Gyomkutatás és Technológia VIII. évf. 1. sz. 2. ábra. A napraforgó magasságának alakulása a kezelések hatására (Dég, 2006) Figure 2. The height of sunflower due to the treatments (Dég, 2006) Kukoricánál a csô:szem arány az ismétlések átlagában 1:5 volt. A szemek betakarításkori nedvességtartalma: 23.5% volt. A legnagyobb termésveszteség kukoricában és napraforgóban is a gyomos kontroll parcellákon volt, ahol a gyommentes kontrollhoz képest 48, illetve 35%-kal csökkent a termésátlag. A parlagfû valamennyi egyedsûrûség esetén a kukorica szignifikáns terméscsökkenését okozta. Az 1, 2, 5 és 10 db/m 2 A. artemisiifolia a kapált kontrollhoz képest 24, 33, 30 és 30%-os terméscsökkenést idézett elô. Nagyobb egyedsûrûségnél (5 ill. 10 db A. artemisiifolia/m 2 ) a parlagfûegyedek közötti fajon belüli (intraspecifikus) kompetíció hatása jobban érvényesült, mint a kukorica és a parlagfû között. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a magasabb egyedsûrûség hatására valamivel kisebb mértékû volt a termésveszteség, mint az alacsonyabb egyedszám esetén. A parlagfû egyedek közötti erôs fajon belüli versengést támasztják alá Vidotto és mtsai (2007) kísérletei is. 4, 12.5 és 25 parlagfû/m 2 gyomsûrûség esetén a négyzetméterenkénti biomassza produkció 916, 936 és 1180 g volt. A növényegye- 3. ábra. A kukorica termésének alakulása a kezelések hatására (Keszthely, 2006) Figure 3. The maize yield due to the treatments (Keszthely, 2006)
5 Kazinczi et al.: A parlagfû (Ambrosia artemisiifolia L.) és a kultúrnövények közötti versengés denkénti produktivitás ugyanezen gyomsûrûségek esetén 687, 224 és 140 g volt. A fajon beüli erôs versengés más gyomfajnál is érvényesül (Kovács és mtsai 2006). A 2-4 leveles korban egyszer kapált kukorica termésátlaga a gyommentes kontrollhoz képest 12%-kal csökkent, de ez nem volt szignifikáns (3. ábra). Korábbi évek tapasztalatai alapján kukoricában a hektáronkénti termésátlag 0,235 tonnával kisebb volt, ha négyzetméterenként 1 db parlagfû károsított (Varga 2002). Nagyobb egyedsûrûség esetén (9, 18 és 26 növény m -2 ) a termésátlag 42-54%, 62% és 70-71%-kal kevesebb lett (Varga és mtsai 2000). Napraforgóban a termésmennyiség a gyomsûrûség növekedésével arányosan csökkent. Az A. artemisiifolia 1, 2, 5 és 10 db/m 2 -es egyedsûrûsége 4, 6, 21 és 33%-ban csökkentette a termésátlagot a kapált parcellákon mértekhez viszonyítva. A négyzetméterenkénti egy darab A. artemisiifolia a kapált kontrollhoz képest nem csökkentette a termést szignifikánsan. A 2 4 leveles korban történô kapálás statisztikailag azonos terméscsökkenést okozott az A. artemisiifolia 5 db/m 2 -es egyedsûrûség által kiváltott hatással (4. ábra). A parlagfû-napraforgó kompetíciós kísérletekben több év átlagában hasonló volt a különbözô gyomsûrûség hatására létrejövô termésveszteség (Varga és mtsai 2006). Külföldi vizsgálatok szerint szójában a gazdasági kártételi küszöbszint kevesebb, mint egy db parlagfû négyzetméterenként (Cowbrough és mtsai 2003). Kukorica esetében a parlagfû hatására bekövetkezô átlagos termésveszteség 30%, napraforgónál 16% volt. A napraforgó tehát erôsebb kompetíciós képességgel rendelkezett, mint a kukorica. A napraforgó nagy kiterjedésû levélzete viszonylag hamar leárnyékolta a talajfelszínt és az állomány záródása után a gyomnövények növekedésükben jelentôsen lemaradtak a nyílt, napos, szárazabb termôhelyen növô egyedekhez képest. A versenyképesség fajoktól függôen erôsen változó. Elôzetes kísérleteink alapján a selyemmályva (Abutilon theophrasti) például a napraforgó számára nem jelentett versenyképes partnert, hiszen a termésátlag még 10 db/m 2 selyemmályva fertôzöttségnél is alig (néhány%-kal) csökkent a rendszeres mechanikai gyomirtásban részesített parcellákhoz képest (Béres és mtsai 2006). Kukoricában a selyemmályva 1, 2, 5 és 10 db/m 2 egyedsûrûsége 1, 25, 5 és 10%-kal csökkentette a termésátlagot, de ebbôl csak a 2db/m 2 egyedsûrûség 4. ábra. A napraforgó termésének alakulása a kezelések hatására (Dég, 2006) Figure 4. The sunflower yield due to the treatments (Dég, 2006
6 46 Magyar Gyomkutatás és Technológia VIII. évf. 1. sz. hatására bekövetkezô termésveszteség volt szignifikáns (Kovács és mtsai 2006). Hazai gyomnövény-kultúrnövény additív kísérletek szerint a gyomfajok közül a szerbtövis (Xanthium) fajok versenyképessége a legerôsebb (Dávid és mtsai 2006). A gyomnövény-kultúrnövény közötti versengés kimenetelének a gyomsûrûség csak egyik tényezôje. A relatív levélterület (a gyomnövény levélterületének és a teljes levélterületnek az aránya) és a relatív kelési idô a gyomosodás hatására létrejövô termésveszteség szintén fontos összetevôi (Berzsenyi 2000). Az eltérô termôhelyi adottságok és az évjárathatás miatt még a hasonló módon beállított kísérletek eredményei között is jelentôs különbség lehet. Köszönetnyilvánítás A Szerzôk ezúton fejezik ki köszönetüket az OTKA Irodának (T , T037931) a kutatások anyagi támogatásáért. Irodalom Béres I (2003): Az ürömlevelû parlagfû (Ambrosia artemisiifolia L.) elterjedése, jelentôsége és biológiája). Növényvédelem 39, Béres I (2004): Az ürömlevelû parlagfû (Ambrosia artemisiifolia L.) elleni integrált gyomszabályozási stratégiák). Magyar Gyomkutatás és Technológia 5, Béres I. Kazinczi G Narwal SS (2002): Allelopathic Plants. 4 Common ragweed (Ambrosia elatior L. syn A. artemisiifolia). Allelopathy Journal 9, Béres I.- Kazinczi G. Kiss L. Novák R. (2007): Distribution and harmful effect of common ragweed (Ambrosia artemisiifolia) in Hungary. 14th EWRS Symposium (Hamar, Norway) p.13. Béres I.-Novák R. Hoffmanné Pathy Zs. Kazinczi G. (2006): Az ürömlevelû parlagfû (Ambrosia artemisiifolia L.) elterjedése, morfológiája, biológiája, jelentôsége és a védekezés lehetôségei. Gyomnövények, gyomirtás 6, Berzsenyi Z. (2000). Növekedésanalízis a növénytermesztésben. Egyetemi jegyzet, Keszthely. Bohren C. Delabays N. Mermillod G. (2007): Ambrosia artemisiifolia a quick reaction to an invasion of Switzerland. 14th EWRS Symposium, Hamar (Norway), p.19. Cowbrough MJ. Brown RB. Tardif FJ. (2003): Impact of common ragweed (Ambrosia artemisiifolia) aggregation on economic thresholds in soybean. Weed Science 51, Dávid I. Béres I. Kazinczi G. Kovács I. (2006): A selyemmályva (Abutilon theophrasti Medic.) és a bojtorján szerbtövis (Xanthium strumarium L.) versengése kukoricával és napraforgóval. Növényvédelmi Tudományos Napok Budapest p.83. Kardeván P,. Jung P. Reisinger P. Nagy S. (2004): Determining the reflectance spectra of common ragweed (Ambrosia artemisiifolia L.) by field measurements. Hungarian Weed Research and Technology 5 (1), Kardeván P. Reisinger P. Tamás J. Jung P. (2005): Remote sensing of common ragweed. Part I. Enhancing classification effectivity of remote sensing pictures by using
7 Kazinczi et al.: A parlagfû (Ambrosia artemisiifolia L.) és a kultúrnövények közötti versengés DGPS for representative spectra of Ambrosia artemisiifolia L. Hungarian Weed Research and Technogy 6 (2), Kazinczi G Bíró K Béres I Ferger B (2006): Fajon belüli (intraspecifikus) különbségek az ürömlevelû parlagfû (Ambrosia artemisiifolia L.) csírázásában). Növényvédelem 42, Kiss L Béres I (2006): Anthropogenic factors behind the recent population expansion of common ragweed (Ambrosia artemisiifolia) in Eastern Europe: is there a correlation with politial transitions? Journal of Biogeography 33, Kovács I. Béres I. Kazinczi G. Torma M. (2006): Competition between maize and Abutilon theophrasti (Medik.) in additive experiments. Z. PflKrankh. PflSchutz Sonderh. 20, Kômíves T. Béres I. Reisinger P. Lehoczky É. Berke J. Tamás J. Páldy A. Csornai G. Nádor G. Kardeván P. Mikulás J. Gólya G. Molnár J (2006): New strategy of the integrated protetion against common ragweed (Ambrosia artemisiifolia L). Magyar Gyomkutatás és Technológia 6 (1), Makra L. Juhász M. Béczi R Borsos E (2005): The history and impacts of airborne Ambrosia (Asteraceae) pollen in Hungary. Grana 44, Radics L. (1988): Unkrautregulierung durch Bestandesdichte und Saatzeitpunkt in Maiz Z. PflKrankh. Pflschutz, Sonderheft 11, Radics L., Pusztai P. (2000): Az árnyékolóhatás szerepe vetésforgókban gyomok ellen. Növénytermelés 49, Radics L. Gál I. (2001): Gyomszabályozás lehetôségei és korlátai sárgarépában gyomirtószermentes illetve takarékos növénytermesztési rendszerekben. Magyar Gyomkutatás és Technológia 2, Radics L. (2001): Ökológiai gazdálkodás. Dinasztia Kiadó, Budapest. Torma M. Hódi L. Benécsné Bárdi G. Kazinczi G. (2006): Distributon of common ragweed (Ambrosia artemisiifolia L.) in Hungary. Internat. Symp. Intractable Weeds and Plant Invaders. Ponta Delgada, Azores (Portugal) p.19. Varga P (2002): Herbicid- és tápanyagstressz hatása a gyomnövények és a kukorica produktivitására. PhD értekezés, Keszthely, Hungary. Varga P. Béres I Reisinger P (2000): Gyomnövények hatása a kukorica terméseredményére szántóföldi kísérletekben. Magyar Gyomkutatás és Technológia 1, Varga P. Kazinczi G. Béres I. Kovács I. (2006): Competition between sunflower and Ambrosia artemisiifolia in additive experiments. Cereal. Res. Comm. 34, Vidotto F. Boni A. Tesio F.- Patracchini C. Ferrero A. (2007): Bioecological traits of Ambrosia artemisiifolia L. in North-West Italy. In: 14th EWRS Symposium. Hamar, Norway, 191. A Szerzôk levélcíme Address of the authors Kazinczi Gabriella 1 Béres Imre 1 Varga Péter 2 Kovács Imre 3 Torma Mária 3 1 Pannon Egyetem, Növényvédelmi Intézet, 8360 Keszthely, Deák F. u FVM Szôlészeti és Borászati Kutatóintézete, 8261 Badacsonytomaj, Római út BASF Hungaria Kft, 1132 Budapest, Váci út 30.
AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
RészletesebbenA kutatási eredményeinket az alábbiakban foglaljuk össze.
Az eredeti tervtől eltérően kutatási projektünk nem négy, hanem 5 éven keresztül tartott. A hosszabbítás oka a témavezető munkahelyi feladatokban, majd a munkahelyben bekövetkező változása volt. Mindezek
RészletesebbenInváziós növények Magyarországon
Act Sci Soc 39 (2013): 113 120 Inváziós növények Magyarországon Kazinczi Gabriella, * Pál-Fám Ferenc, * Naszer Heider, * Lukács Helga * Abstract Invasive alien plants in Hungary. The rapid spreading of
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VÍGH TÍMEA
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VÍGH TÍMEA Keszthely 2012 PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Kocsis László egyetemi tanár
RészletesebbenHAGYOMÁNYOS- ÉS HIDEGTŰRŐ KUKORICA HIBRIDEK GYOMNÖVÉNYEKKEL VALÓ VERSENGÉSÉNEK VIZSGÁLATA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola Iskolavezető: Prof. Dr. KOCSIS LÁSZLÓ az MTA doktora Témavezető: Prof. Dr. LEHOCZKY ÉVA az MTA doktora,
RészletesebbenTALAJTANI VÁNDORGYŰLÉS VIII. szekció, Tápanyag-gazdálkodás, talajkémia
TALAJTANI VÁNDORGYŰLÉS VIII. szekció, Tápanyag-gazdálkodás, talajkémia 295 300 Az ürömlevelű parlagfű táblán belüli elterjedésének, biomassza képzésének és tápanyagfelvételének vizsgálata a nagypontosságú
RészletesebbenPANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ISKOLAVEZETŐ: DR. HABIL. ANDA ANGÉLA egyetemi tanár, az MTA doktora A MANDULAPALKA (CYPERUS ESCULENTUS
RészletesebbenA Gyommentes Környezetért Alapítvány Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társasága 29. találkozójának
A Gyommentes Környezetért Alapítvány Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társasága 29. találkozójának valamint a Magyar Gyomkutató Társaság 18. Konferenciájának Részletes programja Kedves Tagtársaink! Mint
RészletesebbenFelhasznált ill. ajánlott irodalom
Felhasznált ill. ajánlott irodalom Allergia: Farkas I.-Szánthó A.: Allrgia-ismeretek és tanácsok nemcsak allergiásoknak, Mezőgazdasági Kiadó, 1995. Horváth T. Dr. et al. (é.n.): Asztma kisokos. Tájékoztató
RészletesebbenA gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában
Dr. Lehoczky Éva DSc A gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában Gyomnövények tápanyagelvonásának tanulmányozása precíziós eljárások és térinformatikai módszerek alkalmazásával
RészletesebbenGÁBORJÁNYI RICHARD egyetemi tanár, KISMÁNYOKY TAMÁS egyetemi tanár,
Pannon Egyetem Georgikon Kar Keszthely Növénytermesztés és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola Iskolavezető: GÁBORJÁNYI RICHARD egyetemi tanár, az MTA doktora Témavezető: KISMÁNYOKY TAMÁS egyetemi tanár,
RészletesebbenGyomdiverzitás vizsgálatok trágyázási tartamkísérletben. Összefoglalás
TALAJTANI VÁNDORGYŰLÉS VIII. szekció, Tápanyag-gazdálkodás, talajkémia 301 306 Gyomdiverzitás vizsgálatok trágyázási tartamkísérletben Lehoczky Éva 1 *, Kamuti Mariann 1, Sándor Renáta 1, Mazsu Nikolett
RészletesebbenAz EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról
KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével
RészletesebbenSzimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban
Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár Növényvédelmi Tanszék Doktori Iskola vezető Prof. Dr. Kuroli Géza az MTA doktora Alprogramvezető
RészletesebbenJELENTÉS. Az EM-I nevű antagonista/szinergista mikrobiológiai készítmény burgonyatermesztésben való felhasználásáról
JELENTÉS Az EM-I nevű antagonista/szinergista mikrobiológiai készítmény burgonyatermesztésben való felhasználásáról Veszprémi Egyetem Georgikon Mg.tud. Kar, Keszthely Burgonyakutatási Központ 2005 Bevezetés:
RészletesebbenAz EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról
KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével
RészletesebbenPANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY Növényvédelmi Intézet. Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY Növényvédelmi Intézet Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola Iskolavezetı: Dr. Kocsis László egyetemi tanár Témavezetı: Dr. NÁDASYNÉ Dr. IHÁROSI
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
Részletesebben7.1. A kutatásunk célja. - A nemesítők részére visszajelzést adni arról, hogy az új hibridek a herbicidek fitotoxikus hatását mennyiben viselik el.
7. A HERBICIDEK SZELEKTIVITÁSÁNAK ILLETVE A KÜLÖNBÖZŐ GENOTÍPUSÚ KUKORICAHIBRIDEK ÉS AZOK SZÜLŐPARTNEREINEK SPECIFIKUS HERBICID- ÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA 7.1. A kutatásunk célja - A nemesítők részére
RészletesebbenA fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2010
Közzététel: 2011. január 12. Sorszám: 7 Következik: 2011. január 13. Mezőgazdasági termelői árak A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2010 2010-ben közel 2,6 millió hektáron (az előző
Részletesebben2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége
Közzététel: 2013. január 21. Következik: 2013. január 24. Népmozgalom, 2012. január-november Sorszám: 13. 2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége (A fontosabb növényi
RészletesebbenA fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2007
Közzététel: 2008. január 11. Sorszám: 7. Következik: 2008. január 14. Mezőgazdasági termelői árak A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2007 2007-ben 2,8 millió hektáron (az előző évinél
RészletesebbenNÖVÉNYVÉDELEM. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYVÉDELEM Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Alapvető ellentmondás a célfelület heterogén a kezelés homogén Történeti áttekintés Kezdet 60-70-es évek USA (hadiipar)
RészletesebbenTermésbiztonság vs. termésbizonytalanság a növénytermesztésben. Kanizsai Dorottya Pest megye
Termésbiztonság vs. termésbizonytalanság a növénytermesztésben Kanizsai Dorottya Pest megye +36 70 9359895 A termésbizonytalanság hazai okai Talajszerkezet romlása és talajélet hiánya Szervesanyag deficit
RészletesebbenDr. Reisinger Péter publikációk jegyzéke. A kandidátusi fokozat megszerzése (1988) előtt
Tudományos könyvek: - Atlaszok, térképek: - Könyvfejezet: - Tudományos cikkek: Dr. Reisinger Péter publikációk jegyzéke A kandidátusi fokozat megszerzése (1988) előtt Reisinger P. (1977): A gyomfelvételezési
RészletesebbenA KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL MARTON L. CSABA, SZŐKE CSABA ÉS PINTÉR JÁNOS Kukoricanemesítési Osztály Bevezetés Hazai éghajlati viszonyaink
RészletesebbenA tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés
A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú
RészletesebbenA GYOMNÖVÉNYEK BIOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGAI ÉS A HATÉKONY GYOMSZABÁLYOZÁSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEFÜGGÉSEI
A GYOMNÖVÉNYEK BIOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGAI ÉS A HATÉKONY GYOMSZABÁLYOZÁSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEFÜGGÉSEI KAZINCZI GABRIELLA 1 és BÉRES IMRE 2 1 KE Agrár-és Környezettudományi Kar, Növénytudományi Intézet, Kaposvár
RészletesebbenArccal a parlagfű ellen
Arccal a parlagfű ellen A nemzetközi parlagfű naphoz kapcsolódó megyei rendezvénysorozat 2013. június Együttműködő partnerek Magyar Növényvédelmi Társaság Gyommentes Környezetért Alapítvány Magyar Gyomkutató
RészletesebbenÖkológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék
Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék A tanszék munkatársai Dr. Radics László Tanszékvezető Egyetemi tanár Ökológiai gazdálkodás Agro-ökológiai gyomszabályozás Dr. Szalai Zita Egyetemi
RészletesebbenA kukorica vetésidejének hatása a termést befolyásoló tényezők alakulására évben
A kukorica vetésidejének hatása a termést befolyásoló tényezők alakulására 1-. évben Futó Zoltán Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai Tanszék,
RészletesebbenA KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
RészletesebbenÖkonómiai és agrárfoglalkoztatási tényezôk szerepe a parlagfû elleni védekezésben
TECHNOLÓGIA Ökonómiai és agrárfoglalkoztatási tényezôk szerepe a parlagfû elleni védekezésben KARÁCSONY PÉTER PINKE GYULA REISINGER PÉTER Nyugat-magyarországi Egyetem Mezôgazdaság- és Élelmiszertudományi
RészletesebbenPályázó: Dr. Farkas Anikó. Publikációs jegyzék Dr. Farkas Anikó
Publikációs jegyzék Dr. Farkas Anikó Lektorált tudományos cikk hazai folyóiratban 2 Farkasné Szerletics A. 2002. Művelési rendszerek értékelése gyomszabályozási szempontból gödöllői barna erdőtalajon.
RészletesebbenSzennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata
Szennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata Bányácski Sándor mezőgazdasági mérnök szak IV. évfolyam Témavezető: Prof.dr. habil. Simon László Bevezetés A biomassza
Részletesebben1) MÁJER J. LAKATOS A. GYÖRRFYNÉ JAHNKE G: (2007): A Furmint fajta helyzete Magyarországon. Borászati Füzetek 2007/2, Kutatási rovat 1-4. p.
Publikációs és oktatási tevékenységünk: Lektorált folyóiratban megjelent publikációk: 1) MÁJER J. LAKATOS A. GYÖRRFYNÉ JAHNKE G: (2007): A Furmint fajta helyzete Magyarországon. Borászati Füzetek 2007/2,
RészletesebbenKukorica gyomosodásának vizsgálata mezei aszattal (Cirsium Arvense L. Scop.) erősen fertőzött területen
Kukorica gyomosodásának vizsgálata mezei aszattal (Cirsium Arvense L. Scop.) erősen fertőzött területen Márton Lénárd 1 Lehoczky Éva 2 Wágner Gábor 3 1 IKR Agrár Kft., Bábolna 2 MTA Agrártudományi Kutatóközpont,
RészletesebbenA tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27
B és L Bt. tulajdonosa Babicz Károly, aki a családjával és testvérével Babicz Lászlóval közösen végzi a gazdálkodást a Pest megyei Tápiószentmártonban. A Babicz testvérek már az 1990-es évek elejétől elkezdték
Részletesebben36% more maize was produced (Preliminary production data of main crops, 2014)
Release date: 22 January 2015 Next release: 26 January 2015. Vital events, January November 2014 Number 13 36% more maize was produced (Preliminary data of main crops, 2014) In 2014 the of all major crops
Részletesebben2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés
RészletesebbenBevezetés, irodalmi áttekintés
Makleit Péter - Nagy László Nagy László Géza - Veres Szilvia Az együttes nevelés hatása a napraforgó (Helianthus annuus L. cv.: NK Brio) és a bojtorján szerbtövis (Xanthium strumarium L.) növekedésére
RészletesebbenPublikációs lista - References. Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English)
Publikációs lista - References Referált nemzetközi folyóiratok Publications: peer reviewed (English) 1. Szabó, Á., Molnár A., Győrfi J. and Pénzes B. 2009: New Data on the Mite Fauna of Hungary (Acari:
RészletesebbenSzínre lép. az új tengeri mentő
Színre lép az új tengeri mentő Egyszerű, modern, hatékony Kétszikű gyomok Felhasználási javaslat Új posztemergens kukorica gyomirtószer felhasználható: Takarmány és vetőmag kukoricában. Az Elumis a mesotrion
RészletesebbenTartalomjegyzék. Gyomirtás. 343 Gyomirtás. Gyomnövények a szójában
szőlő SZÓJA 342 Tartalomjegyzék 343 343 Gyomnövények a szójában 3 43 Gyomnövények a szójában 344 A szója alapgyomirtása 344 Wing-P az alapgyomirtásban A szója állománygyomirtása A keléstől a lombzáródásig,
RészletesebbenJövedelemtérképek a precíziós növénytermelésben
gazdálkodás 54. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 176 DOK TOR A NDUSZOK ÉS DOK TOROK II. TUDOM Á N YOS KONFER ENCI Á JA (H A R M A DI K R É S Z) Jövedelemtérképek a precíziós növénytermelésben SMUK NORBERT MILICS GÁBOR
RészletesebbenA gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013-ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2013)
Közzététel: 2014. január 22. Következik: 2014. január 24., Népmozgalom, 2013. januárnovember Sorszám: 13. A gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes
RészletesebbenZÁRÓJELENTÉS. A talajművelés és a tápanyagellátás gyomosodásra gyakorolt tartamhatásának tanulmányozása OTKA ny. sz. K60314
1 ZÁRÓJELENTÉS A talajművelés és a tápanyagellátás gyomosodásra gyakorolt tartamhatásának tanulmányozása OTKA ny. sz. K60314 Kutatásainkat a Keszthelyen 1972-ben beállított talajművelési tartamkísérletben,
RészletesebbenÚJRA FÓKUSZBAN AZ ÜRÖMLEVELÛ PARLAGFÛ (AMBROSIA ARTEMISIIFOLIA L.)
NÖVÉNYVÉDELEM 45 (8), 2009 389 ÚJRA FÓKUSZBAN AZ ÜRÖMLEVELÛ PARLAGFÛ (AMBROSIA ARTEMISIIFOLIA L.) Kazinczi Gabriella 1, Béres Imre 2, Novák Róbert 3 és Karamán József 3 1 Kaposvári Egyetem, ÁTK, Növénytani
RészletesebbenA legtöbbet termő középérésű.
REPCE 64 REPCE HIBRIDEK REPCE HIBRIDEK A legtöbbet termő középérésű. Az SY Bluestar a Syngenta legújabb, ogura típusú hibridrepcéje. Robosztus megjelenésű, középérésű hibrid, mely átlagon felüli terméspotenciállal
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi kar Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék
DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi kar Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék INTERDISZCIPLINÁRIS AGRÁR- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Prof. dr.
RészletesebbenÖnkormányzati területek összegzése
Önkormányzati területek összegzése A képviselő testület döntése alapján Gyomaendrőd város önkormányzata a tulajdonában álló termőföldeket maga műveli. Illetve a folyamatban lévő bérleti szerződéseket lejárata
RészletesebbenA kukorica gyomirtásának ez évi viszontagságai
2010. december A kukorica gyomirtásának ez évi viszontagságai Egy kísérlet margójára Dr. Bónis Péter, Dr. Árendás Tamás, Dr. Berzsenyi Zoltán MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár A fajták teljesítményének,
RészletesebbenM E G H Í V Ó. A Gyommentes Környezetért Alapítvány Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társasága 33. találkozójára. valamint a
M E G H Í V Ó A Gyommentes Környezetért Alapítvány Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társasága 33. találkozójára valamint a Magyar Gyomkutató Társaság 22. Konferenciájára Kedves Tagtársaink! A szokásos
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT:
PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT: 1., Kalmárné Hollósi, E. Kalmár, S. (2000): Friss zöldségek és gyümölcsök értékesítési formái New Jersey államban. Gazdálkodás XLIV.
RészletesebbenEffect of sowing technology on the yield and harvest grain moisture content of maize (Zea mays L.) hybrids with different genotypes
A - MurányiE:Layout 1 2/18/16 9:34 AM Page 1 Effect of sowing technology on the yield and harvest grain moisture content of maize (Zea mays L.) hybrids with different genotypes Eszter Murányi University
RészletesebbenA Magyar Gyomkutató Társaság évi közgyűlési ülése
A Magyar Gyomkutató Társaság 2019. évi közgyűlési ülése az ülés helye: 8636 Balatonszemes, Parti Sétány 159. ideje: 2019. március 8., 12.00 óra Napirendek: 1. Szakmai és pénzügyi beszámoló a Magyar Gyomkutató
RészletesebbenA siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) erdőgazdasági jelentőségének vizsgálata kérdőíves módszerrel
4. évfolyam 1. szám 2014 159 169. oldal A siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) erdőgazdasági jelentőségének vizsgálata kérdőíves módszerrel Molnár Miklós Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar
RészletesebbenM E G H Í V Ó. A Gyommentes Környezetért Alapítvány Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társasága 32. találkozójára. valamint a
M E G H Í V Ó A Gyommentes Környezetért Alapítvány Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társasága 32. találkozójára valamint a Magyar Gyomkutató Társaság 21. Konferenciájára Kedves Tagtársaink! A szokásos
RészletesebbenLevélfelület-index és albedó változása légköri kadmium szennyezés hatására kukorica növényen 2010 és 2011 között
Levélfelület-index és albedó változása légköri kadmium szennyezés hatására kukorica növényen 2010 és 2011 között Illés Bernadett Anda Angéla PE GK Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék Budapest, 2012.
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary
Parlagoltatásos, zöld- és istállótrágyázásos vetésforgók összehasonlítása a talajtömörödöttség tükrében Szőllősi István Antal Tamás Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Jármű és
RészletesebbenRészletes zárójelentés
Részletes zárójelentés Az OTKA F 67849 azonosítójú Az allelopátiát befolyásoló tényezők vizsgálata gyom- és kultúrnövényeken című pályázathoz 1. A kutatás általános leírása Dávid István Debreceni Egyetem
RészletesebbenMikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben
Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a
RészletesebbenLÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ
LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ DEÁKVÁRI JÓZSEF 1 - KOVÁCS LÁSZLÓ 1 - SZALAY D. KORNÉL 1 - TOLNER IMRE TIBOR 1 - CSORBA ÁDÁM
RészletesebbenA nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.
A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó
RészletesebbenA talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben. Összefoglalás. Summary.
A talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben D. Tóth Márta 1 L. Halász Judit 1 Kotroczó Zsolt 1 Vincze György 1 Simon László 2 Balázsy Sándor
RészletesebbenJELENTÉS. Az EM-1 nevű antagonista/szinergista mikrobiológiai készítmény burgonyatermesztésben való felhasználhatóságáról
JELENTÉS Az EM-1 nevű antagonista/szinergista mikrobiológiai készítmény burgonyatermesztésben való felhasználhatóságáról Veszprémi Egyetem Georgikon Mg.tud. Kar, Keszthely Burgonyakutatási Központ 2004
RészletesebbenKülönböző fúvókák vizsgálata kukorica gyomszabályozási kísérletekben
Különböző fúvókák vizsgálata kukorica gyomszabályozási kísérletekben Bevezetés Az elmúlt időszakban a gazdálkodók és a növényvédelmi szakemberek részéről is egyre sürgetőbb igény, hogy a kémiai növényvédelmi
RészletesebbenA TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS
A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai
RészletesebbenAz NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelemfelvételének dinamikájára, öntözött és nem öntözött viszonyok között
Az NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelemfelvételének dinamikájára, Kincses Sándorné Filep Tibor Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Mezőgazdasági Kémiai Tanszék,
RészletesebbenPrecíziós gazdálkodás a gyakorlatban
Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban doing the right thing at the right place at the right time Kauser Jakab K-Prec Kft. jakab.kauser@k-prec.hu Amiről beszélni fogok Bemutatkozás Precíziós gazdálkodás
RészletesebbenGABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 14. hét Előadás áttekintése A kukorica vegyszeres gyomirtása. A kukorica fontosabb gyomnövényei. A gyomok
RészletesebbenA 2010-es év szőlővédelmi tanulságai Lovász Csaba
A 2010-es év szőlővédelmi tanulságai Lovász Csaba az előadás témái időjárási tényezők 2010-ben a 2010-es körülmények hatása és nyomon követése egy konkrét védekezési kísérletben tanulságok, amik segíthetnek
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOMONKOS ZSOLT MOSONMAGYARÓVÁR
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOMONKOS ZSOLT MOSONMAGYARÓVÁR 2018 SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR WITTMANN ANTAL NÖVÉNY-, ÁLLAT- ÉS ÉLELMISZER- TUDOMÁNYI MULTIDISZCIPLINÁRIS
RészletesebbenCurriculum Vitae. 1 Personal Information:
Curriculum Vitae 1 Personal Information: Name: Gabriella Kazinczi Academic Position: DSc Sex: female Date of birth: 15.03.1964 Address (in school with room number): H-7400 Kaposvár Guba S. str. 40. room
Részletesebbenaz AGROSOLUTION Magyarországi Képviselete megrendelésére végzett A NAPRAFORGÓ NÖVÉNYVÉDELMI TECHNOLÓGIÁJÁNAK TOVÁBBFEJLESZTÉSE című témáról
DEBRECENI EGYETEM Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és KörnyezetgazdálkodásiKar Növénytudományi Intézet K U T A T Á S I J E L E N T É S az AGROSOLUTION Magyarországi
RészletesebbenZöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály Kalocsai Kutatóállomás. KUTATÁSIBESZÁ]dOLÓ 2017.
Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály Kalocsai Kutatóállomás KUTATÁSIBESZÁ]dOLÓ 2017. WATER RETAINER VÍZÖR KEZELÉSEK INTENZÍV SZABADFÖLDI FŰSZERPAPRIKA TERMESZTÉSBEN Összeállította: Pék Miklós kutató
RészletesebbenGyommentes Környezetért Alapítvány (Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaság) 27. találkozója és a Magyar Gyomkutató Társaság Konferenciája
Gyommentes Környezetért Alapítvány (Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaság) 27. találkozója és a Magyar Gyomkutató Társaság Konferenciája Kaszó, 2010. március 4-6. A 2010-es évben már második alkalommal
RészletesebbenA D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA
A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009 282 A TÜDİ SÚLYÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSE NÉHÁNY TESTMÉRETTEL AUBRAC ÉS CHAROLAIS
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BORSICZKY ISTVÁN
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BORSICZKY ISTVÁN MOSONMAGYARÓVÁR 2018 SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR WITTMANN ANTAL NÖVÉNY-, ÁLLAT- ÉS ÉLELMISZER- TUDOMÁNYI
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TALAJTAKARÁSI MÓDSZEREK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE PARADICSOMTERMESZTÉSBEN PUSZTAI PÉTER
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TALAJTAKARÁSI MÓDSZEREK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE PARADICSOMTERMESZTÉSBEN PUSZTAI PÉTER Témavezető Dr. Radics László Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék
RészletesebbenTartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek. Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar
Tartamkísérletek, mint a tájgazdálkodás alapjai Keszthelyi tartamkísérletek Kismányoky Tamás Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar A szántóföldi tartamkísérletek olyan élő laboratóriumként
RészletesebbenA parlagfű Magyarországon
Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása
RészletesebbenA termesztési tényezők hatása az őszi búza termésére és a terméselemekre 2000-ben
A termesztési tényezők hatása az őszi búza termésére és a terméselemekre 2000-ben Lesznyák Mátyásné Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai
RészletesebbenA magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó
RészletesebbenNövényvédelmi Tudományos Napok 2014
Növényvédelmi Tudományos Napok 2014 Budapest 60. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 2014. február 18-19. ii Szerkesztőbizottság Tóth Miklós
RészletesebbenGyomirtás. Tartalomjegyzék Gyomirtás. Gyomnövények a szójában
208 209 Tartalomjegyzék 2 0 9 209 Gyomnövények a szójában 210 A szója alapgyomirtása 210 az alapgyomirtásban 212 A szója állománygyomirtása Gyomnövények a szójában A keléstôl a lombzáródásig, valamint
RészletesebbenA GYOMSZABÁLYOZÁS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GYOMIRTÓSZERMENTES SÁRGARÉPA TERMESZTÉSI RENDSZERBEN
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A GYOMSZABÁLYOZÁS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GYOMIRTÓSZERMENTES SÁRGARÉPA TERMESZTÉSI RENDSZERBEN GÁL IZÓRA Témavezető Dr. Radics László Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek
RészletesebbenA vetésidő hatásának vizsgálata a napraforgóban eltérő vízellátottságú években
A vetésidő hatásának vizsgálata a napraforgóban eltérő vízellátottságú években NOVÁK ADRIENN Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenAGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK
AGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK Az Agroklimatológiai Kutatócsoport publikációi (1996-2012): Könyvrészlet: 1. VARGA-HASZONITS Z. (1997): Agrometeorológiai információk és hasznosításuk. In: Meteorológia
RészletesebbenAz évjárat és a vetésidő hatása a kukorica vízleadás-dinamikájára és termésére
AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, /. KÜLÖNSZÁM Az évjárat és a vetésidő hatása a kukorica vízleadás-dinamikájára és termésére Molnár Zsuzsa Sárvári Mihály Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi
RészletesebbenHÁRSLEVELŰ KLÓNOK ÉS KLÓNJELÖLTEK VIZSGÁLATA 2003-2004
HÁRSLEVELŰ KLÓNOK ÉS KLÓNJELÖLTEK VIZSGÁLATA 2003-2004 Gál Lajos 1 -Varsányi Lajos 2 -Nagy Szabolcs 1 -Kiss Péter 1 1. FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, Eger Kőlyuktető Pf. 83 2. Varsányi Lajos
RészletesebbenACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS VOL. 49. NO. 2.
ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS VOL. 49. NO. 2. 345 Napraforgó (Helianthus annuus L.) kálium tápanyagellátási kísérlet eredményei GRÓSZ GERGELY 1 SÁRDI KATALIN 2 BERKE JÓZSEF 1 Pannon Egyetem, Georgikon Mezôgazdaságtudományi
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS MÁRTON LÉNÁRD
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS MÁRTON LÉNÁRD PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR KESZTHELY 2013 PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Prof.
RészletesebbenA tenyészterület hatása az eltérő genotípusú kukorica hibridek (Zea mays L.) termésképző elemeinek alakulására
MurányiE:Layout 1 2/18/16 1:38 AM Page 1 AgrárTuDoMáNyI KözLEMÉNyEK, 216/68. A tenyészterület hatása az eltérő genotípusú kukorica hibridek (Zea mays L.) termésképző elemeinek alakulására Murányi Eszter
RészletesebbenMagyar gyomkutatás. hungarian weed research. and technology. 17. évfolyam 2. szám Budapest, december. és technológia
Magyar gyomkutatás és technológia hungarian weed research and technology 17. évfolyam 2. szám Budapest, 2016. december Magyar gyomkutatás és technológia Ez a szaklap Dr. Ujvárosi Miklós szellemi örökségét
RészletesebbenBiodízel-eredetű melléktermék hatásának vizsgálata a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) csírázására tenyészedényes kísérletben
Tájökológiai Lapok 10 (2): 341 349. (2012) 341 Biodízel-eredetű melléktermék hatásának vizsgálata a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) csírázására tenyészedényes kísérletben CSONTOS Péter 1, POCSAI
RészletesebbenDuPont PRINCIPAL. Kukorica gyomirtó szer. ÚJ HATÓANYAG ÖSSZETÉTEL Hatékonyabban a gyomnövények ellen
DuPont PRINCIPAL Kukorica gyomirtó szer ÚJ HATÓANYAG ÖSSZETÉTEL Hatékonyabban a gyomnövények ellen az E. I. du Pont de Nemours and Company bejegyzett márkaneve az E. I. du Pont de Nemours and Company márkaneve
Részletesebben