a évi kukoricatermesztési kísérletek eredményei az előző évek adatainak összehasonlításában
|
|
- Domokos Bognár
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 kukoricatermesztőknek extra 47. a évi kukoricatermesztési kísérletek eredményei az előző évek adatainak összehasonlításában Dr. Széll Endre, Dr. Szél Sándor, Makra Máté Gabonakutató Non-profit Kft., Szeged 2012-t a magyar kukoricatermesztés fekete évének mondhatjuk. A miértre adott válaszban az időjárásra kell hivatkoznunk. A termésadatainkat megismerve mondhatjuk, hogy a kedvezőtlen időjárás a kísérleti területünket sem kímélte. Terméseink annak ellenére nagyon alacsonyak voltak, hogy területünkön öntöztünk. A csapadékhiányt tehát igyekeztünk ellensúlyozni, de növényállományunkat a nagy hőségtől megvédeni nem tudtuk. Annak ellenére, hogy cm mélységben a talajunk megfelelően nedves volt, a növényeink vízhiánytól szenvedtek. Feltételezhetően azért, mert a kukorica gyökérzete a talajból nem tudott annyi vizet felvenni, mint amennyit a levélzete a nagy hőség miatt elpárologtatni kényszerült. Az utóbbi évek időjárása Szeged térségének időjárására az utóbbi négy év ( ) csapadék (1. ábra) és hőmérséklet adatai szerint az alábbiak voltak jellemzők: A kukoricaév csapadék-ellátottsága a kísérlet négy évében (Szeged, ) 1. ábra A kukorica tenyészidőbeni csapadék-ellátottsága a kísérlet négy évében (Szeged, ) 2. ábra december
2 extra 47. A tenyészidőn kívül 2009-ben átlagos mennyiségű, 2010-ben és 2011-ben átlagot meghaladó, 2012-ben az átlagosnál kevesebb csapadék hullott. A tenyészidőben csak 2010-ben volt átlagosnál több csapadék ben, 2011-ben és ben annál jelentősen kevesebb csapadékot mértünk. A csapadékhiányt 2009-ben 80 mm (2x40 mm), 2012-ben pedig 105 mm (3x35 mm) mennyiségű öntözővízzel igyekeztünk ellensúlyozni. A 2. ábra adatai jól érzékeltetik, hogy 2012-ben a június és augusztus hónapok voltak rendkívül csapadékhiányosak. A 3. ábra oszlopdiagramjai az utóbbi négy év hőség- és forrónapjainak számát mutatják. Ezek átlagához viszonyítva 2009-ben és ben kevesebb hőség- és forrónapot tapasztalhattunk ben átlagot meghaladó hőségnap, valamint átlagos számú forrónap volt. Mindezek után 2012-ben közel átlagos számú hőségnap mellett az átlagost kétszeresen felül múló forrónapot számszerűsíthettünk. A csapadék mennyiségét, valamint a hőség- és forrónapok adatait együttesen értékelve megállapítható, hogy 2012-ben az időjárásunk szélsőségesen aszályos volt. kukoricatermesztőknek sem eredményezett terméstöbbletet ben és 2012-ben az aszályos időjárás miatt lényegesen kevesebb termést takaríthattunk be, mint az előző két évben. A legtöbb termést a hektáronkénti 60 ezres növényállomány adta. A további sűrítés jelentős mértékű terméscsökkenést okozott. A évi termés annak ellenére nagyon kevés volt, hogy mint korábban leírtuk a csapadékhiányt jelentős öntözővíz mennyiséggel igyekeztünk ellensúlyozni. A kevés termésért a tenyészidőben tapasztalt kevés csapadék, a nagy hőség és az ehhez kapcsolódó légköri aszály okolható (5. ábra). A 4. ábra diagramjai szerint a vizsgált hibridek termése még aszályos időjárási viszonyok között is több volt a hektáronkénti 60 ezres tőszámon, mint a 40 ezres növényállományban. Mindemellett a kevés adatból számolt szórásmutatók azt jelzik, hogy a túlsűrítéssel a termésbiztonságot jelentősen rontottuk ben a csapadékhiányt ellensúlyozó öntözés kontrolljaként két hibriddel (Szegedi 349 és Kenéz) a tőszámkísérletet öntözés nélkül is beállítottuk. A két hibrid átlagában kapott termésadatok azt mutatják, hogy az öntözés a hektáronkénti 80 ezres tőszámon volt a legeredményesebb. Az adatok viszont azt is bizonyítják (6. ábra), hogy a hektáronkénti tőszámot még öntözött A hőség és forró napok száma a kísérlet négy évében (Szeged, ) 3. ábra A tőszámkísérletek eredményei A négyéves adatsorok (4. ábra) a csapadékviszonyok különbségei miatt nagy évjárathatást mutatnak. Amíg a csapadékhiányt 2009-ben öntözéssel próbáltuk ellensúlyozni, addig 2010-ben a túl sok csapadék a talajt levegőtlenné tette, ami a kísérleti területünkön a kukoricának nem kedvezett. Ezt a termésadatok és évi összehasonlítása is jól bizonyítja ben és 2010-ben a legtöbb termést a hektáronkénti 80 ezres tőszámon kaptuk. A 60 ezres tőszámhoz viszonyítva viszont csak csekély terméstöbbletet (0,2 t/ha, illetve 0,5 t/ha) számszerűsíthettünk. A növényállomány hektáronkénti 100 ezerre növelése a 80 ezres növényállományhoz viszonyítva még a jó vízellátottsági viszonyok mellett 4. ábra Az évjárat és a tőszámnövelés hatása a termésre a Sarolta, a Szegedi 386, a Csanád, a GK Boglár és a Kenéz hibridek adatainak átlagában (Tőszámkísérlet, Újszeged, ) december 41
3 kukoricatermesztőknek 2012 június és július havának időjárása A tőszámnövelés és az öntözés hatása a termésre a Szegedi 349 és a Kenéz hibridek adatainak átlagában (Tőszámkísérlet, Újszeged, ) 5. ábra 6. ábra extra 47. körülmények között sem szükséges 100 ezerre növelni. Elemezve az eredményeinket azokkal értünk egyet, akik az aszályos időjárásra való tekintettel a túlsűrítés mellőzésére hívják fel a figyelmet. Fajtaajánlatunkban ezért a hibridek tőszámreakciójától függően a hektáronkénti ezres növényszámot javasoljuk. Vetésidővel kapcsolatos tapasztalatok 2012-ben a vetésidő tekintetében is papírformától eltérő eredményeket kaptunk (7. ábra), s reméljük, hogy ezek a jövőt tekintve egyediek lesznek. A vetésidő ajánlásnál nem a évi eredményekre kell majd tekintettel lennünk, hanem a korábbi tapasztalatokra alapozhatunk ben a vetésidő több mint egy hónapos késése a betakarítási szemnedvességet csak 1,4 %-kal (13,5 %-ról 14,9 %-ra) növelte. A korábbi vetések ( és ) esetében a megkésetthez (05.02.) viszonyítva tonnákban mérhetően kevesebb termést kaptunk. Ennek a szokatlan jelenségnek a magyarázatául az 5. ábrán látható időjárási feltételek és a kukorica virágzási időpontjai szolgálnak. Az első és második vetésidő növényállománya a forrónapok miatt légköri aszályos időszakban virágzott. Emiatt a növények rosszul termékenyültek. Évjárat, műtrágyázás és elővetemény hatása 7. ábra Vetésidő hatása a betakarításkori szemnedvességre és a termés mennyiségére a vizsgált 8 hibrid adatainak átlagában (Kiszombor, 2012) Az 1979-ben indított tartamkísérletünk öt évének (2007, ) adatai az évjárat, a műtrágyázás és az elővetemény együttes hatását mutatják be (8. ábra) adatait azért ábrázoltuk, mert 2012 tavaszáig azt gondoltuk, hogy annál aszályosabb évjárat nem fordulhat elő. A természet ezt az elképzelésünket megcáfolta. Az aszályos időjárás miatt 2007-ben kevés, 2012-ben nagyon kevés termést takaríthattunk be. A műtrágyázás hatása 2007-ben kicsi, 2012-ben elenyésző volt. Az elfogadható, illetve jó vízellátottságú években szakszerűen műtrágyázva, jelentős műtrágyahatás mellett, hektáronként 9 tonnát meghaladó mennyiségű termést kaptunk. A 2009., és évek átlagában a műtrágyázás agroökológiai optimumát a hektáronkénti 140 kg N, 150 kg P 2 és a 150 kg K 2 O műtrágyadózis jelentette. Az ennél több műtrágya használata (210 kg/ha N december
4 extra 47. P 2 + K O) gazdaságtalannak, illetve (280 kg/ha N+ P K O) terméscsökkentőnek bizonyult. 2 Az elővetemény és az évjárat együttes hatását a 8. ábra adataiból kigyűjtéssel mutatjuk be (9. ábra). Ezek azt bizonyítják, hogy műtrágyázással és években is csak mérsékelni tudtuk az évjárat és az elővetemény kedvezőtlen hatását, megszűntetni viszont nem. A tápanyag-utánpótlás mennyiségi tervezésénél éppen ezért fokozottan figyelembe kell venni azt a növénytermesztés minden területén érvényes szabályt, hogy ne csak az utolsó év eredményeire emlékezzünk, hanem legalább az előző három vagy öt év gazdálkodási tevékenység adatait vegyük figyelembe. Ezen információk figyelembevételével kell a műtrágyadózisokat úgy megtervezni, hogy a terménnyel elszállított tápanyagokat több forrásból (műtrágya, szalma, kukoricaszár, pillangós elővetemények stb.) visszapótoljuk. Ha kevesebb tápanyag jut vissza, akkor a talajunkat 8. ábra Évjárat, műtrágyázás és az elővetemény hatása a kukorica termésére 7 hibrid adatainak átlagában (Újszeged, 2007 és ) 9. ábra Az évjárat és az elővetemény együttes hatása a kukorica termésének mennyiségére különböző műtrágyázási szinten (Újszeged, 2007 és ) kukoricatermesztőknek zsaroljuk. Ha több, akkor a jövedelmezőségi kérdésen túlmenően az is előfordulhat, hogy a környezetünket szennyezzük. Kísérleti eredményeink viszont azt bizonyítják, hogy szakszerűen végzett tápanyag-utánpótlással eleget teszünk a környezetvédelmi elvárásoknak is. A kukoricaszár hasznosítása hatással van a tápanyag-utánpótlás mennyiségi adataira. Az iparszerű termesztési szemlélet a kukoricaszárat többletköltséget igénylő, megsemmisítendő mellékterméknek tekintette. A kártevők elleni küzdelem ürügyén az égetést javasolta. Fordulatot jelentett az a lehetőség, amikor birtokunkba kerültek azok a munkagépek, amelyekkel a kukoricaszárat kiváló minőségben a talajba dolgozhattuk. A kukoricaszár bedolgozásával kettős célt érünk el: a szervesanyag visszajuttatásával a talajszerkezetet javítjuk; a szár makrotápelem-tartalmát csökkentő tényezőként vehetjük figyelembe a műtrágyadózisok tervezésénél. Az elmúlt egy-két évben újabb jelenséggel találkozhatunk. A kukoricaszárat mind szélesebb körben takarmányként vagy energetikai célra is hasznosítják. Melléktermékként az utóbbi felhasználás esetén a gazdaság részére ez árbevételt jelent. A kukoricaszár hasznosításával kapcsolatos döntés a gazdálkodón múlik. Győri Zoltán 1987-ben íródott, Az évjárat, műtrágyázás és az öntözés hatása a szántóföldi növények tápanyagtartalmára és minőségére című kandidátusi értekezése szerint egy tonna kukoricaszárral termőterületünkről hektáronként 6,5 kg N, 1 kg P 2 és 3,5 kg K 2 O hatóanyagot szállítunk el. A bevétel és kiadás becslésénél gondolni kell arra, hogy a kukoricaszárral elszállított nitrogén, foszfor és kálium mennyiségét többlet-műtrágyával kell a talajba visszajuttatni. A kukorica gyomirtása A kukorica vegyszeres gyomirtása a 2,4-D hatóanyaggal, 1946-ban, az USA-ban kezdődött. Hazánkban Győrffy, I só, Ubrizsi, Virág és Gyi december 43
5 kukoricatermesztőknek extra 47. mesi nevéhez fűződnek a vegyszeres gyomirtás sikeres munkái. A Gabonakutató Kft. jogelődjénél Förgeteg Sándor és Nagy Mária végeztek kísérleteket Simazin és Atrazin herbicidekkel. Sokáig vita folyt arról, hogy kapálás nélkül lehet-e kukoricát termeszteni? Napjaink eredményei Győrffy és Ujvárosi azon megállapításait igazolják, miszerint a vegyszeresen gyomirtott területeken nem kellett kapálni, a kukorica termése ennek ellenére felülmúlta a kapált területek termését. A kukorica vegyszeres gyomirtásának napjainkban három fontos jellemzőjét kell kiemelni: A gyomirtást szolgáló herbicidekből túlkínálat van. Szakszerű kiválasztásukkal megoldható, hogy a talaj tápanyag- és vízkészletét ne a gyomok pazarolják, hanem azokat a kukorica hasznosítsa. Köztermesztésbe kerültek a nem genetikai módosítással előállított, herbicid-rezisztens hibridek. Mind nagyobb területen sikeresen alkalmazzák a precíziós technológia eljárásokat. évi eredmény, amikor csak 27 % meghatározottsági értéket kaptunk. A szokásosnál kisebb gyomhatás magyarázata az, hogy 2010-ben a bőséges csapadéknak köszönhetően (1. ábra) a gyomok jelenléte ellenére is elegendő mennyiségű víz állt a kukorica rendelkezésére termésének kialakításához. Bizonyítja ezt az a tény (2. táblázat), hogy a herbicid kezelések átlagában a betakarításkori 46 %-os gyomborítottság ellenére hektáronként 11,1 tonna termést kaptunk. Ezzel szemben a csapadékszegény és években a gyomosodás 43, illetve 42 %-ban határozta meg a kukorica termését. A 2. táblázat segítségével a jó vízellátottságú év eredménye- 1. táblázat A betakarítás előtti gyomborítottsági értékek és a kukorica szemtermésének mennyiségi összefüggése a vizsgált években Összefüggésvizsgálati adatok Év r R 2 Meghatározottság % ,8062 0, ,8832 0, ,8888 0, ,7348 0, ,5236 0, ,6519 0, ,6508 0,42 42 A gyomirtási időszak időjárási viszonyai 10. ábra Az intézményünknél folyó gyomirtási kísérletek eredményei évről évre hasznosítható eredményekkel szolgálnak a gyakorlat részére. Az 1. táblázatban bemutatott adataink Berzsenyi Zoltán korábbi megállapításával megegyezően bizonyítják, hogy a gyomosodás önmagában is meghatározhatja a termés mennyiségét. Kirívó a Megnevezés A gyomirtási kísérletek és évi adatainak összehasonlítása Gyomborítottság % Preemergens permetezés Korai posztemergens permetezés Posztemergens permetezés Átlag 2. táblázat D D D D Tavaszi gyomfelvételezés adatai Gyomos kontroll Herbicidkezelések átlaga Betakarítás előtti felvételezés adatai Gyomos kontroll Herbicidkezelések átlaga Szemtermés (t/ha) Gyomos kontroll 2,3 1,9 0,4 3,2 2,3 0,9 3,2 1,7 1,5 2,9 1,9 1,0 Herbicidkezelések átlaga 10,5 4,4 6,1 11,2 5,2 6,0 11,5 5,1 6,4 11,1 4,9 6,2 Megjegyzés: Jelölés: D = a évi kísérletek adatai december
6 extra ábra A betakarítás előtti gyomborítottsági % a gyomflórához igazodó herbicidhasználat sikerességének függvényében (Újszeged, évek adatainak átlagában) 12. ábra Szemtermés (t/ha) a gyomflórához igazodó herbicidhasználat függvényében (Újszeged, évek adatainak átlagában) 13. ábra A gyomflórához igazodó herbicidhasználat haszna terméstöbbletben és forintban az újszegedi gyomirtási kísérlet évi adataival, továbbá herbicid és kukorica egységárával számolva it hasonlíthatjuk össze az aszályos időjárású évével. A gyomborítottságot felvételezve megállapíthattuk, hogy 2012-ben az aszályos időjárást a gyomok is megszenvedték. Ezt a gyomfelvételezési adatok is jól mutatják ben a herbicidekkel permetezett parcellák átlagában 33 %-kal kisebb gyomborítottságot tapasztaltunk, mint 2010-ben. A kukoricatermesztőknek év termése ennek ellenére hektáronként 6,2 tonnával kevesebb volt, mint 2010-ben. A permetezést követő napok időjárási viszonyait a 10. ábra szemlélteti. A preemergens permetezésünk az utolsó napokban kapta meg a bemosó csapadékot. A korai posztemergens módon kijuttatott herbicidek tartamhatású hatóanyagainak talajon keresztüli érvénysülését a május 15. és 16. napján lehullott csapadék (25 mm) kedvezően befolyásolta. A posztemergensen permetezett herbicidek kijuttatásakor lehűlés volt a jellemző. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy hasonlóan a többi növénytermesztési művelethez, a gyomirtás eredményességét és gazdaságosságát is döntően befolyásolja az évjárat. A ábrák oszlopdiagramjai a gyomflórához igazodó herbicidválasztás szükségességét bizonyítják. Kísérleti területünkön eltérő időpontokban (preemergensen, korai posztemergensen és posztemergensen) különböző, ma forgalmazott herbicideket permeteztünk. Azok gyomirtó hatása jelentős eltérést mutatott, annak bizonyságául, hogy szakszerű, eredményes és gazdaságos gyomirtás nem nélkülözheti a terület gyomosodásának ismeretét, s az ahhoz igazodó herbicidek használatát. A legkevésbé sikeres herbicidhasználat a gyomos kontroll %-os gyomborítottságát csak %-ra csökkentette. A legsikeresebb ezzel szemben %-ra. A legsikeresebb herbicidkezelés parcelláinak termése hektáronként 0,7-1,3 tonnával haladta meg a legkevésbé sikeres herbicidhasználat parcelláinak termését. A kísérlet évi adatainak felhasználásával gazdaságossági számítást is végeztünk (13. ábra). Eszerint a gyomflórához igazodó herbicidhasználat javára a kevésbé sikereshez viszonyítva hektáronként ezer forint többletjövedelmet mutathattunk ki. Olyan többletbevételt, amely többletköltséget nem igényelt, csupán a gyomflóra ismeretét és arra alapozott szakszerű herbicidhasználatot. n december 45
A legfontosabb termesztési tényezők hatása a kukorica termésére a években
KUKORICATERMESZTŐKNEK extra 52. A legfontosabb termesztési tényezők hatása a kukorica termésére a 2007-2012. években Dr. Széll Endre, Makra Máté Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged 1. táblázat A 2007 és
Részletesebben7.1. A kutatásunk célja. - A nemesítők részére visszajelzést adni arról, hogy az új hibridek a herbicidek fitotoxikus hatását mennyiben viselik el.
7. A HERBICIDEK SZELEKTIVITÁSÁNAK ILLETVE A KÜLÖNBÖZŐ GENOTÍPUSÚ KUKORICAHIBRIDEK ÉS AZOK SZÜLŐPARTNEREINEK SPECIFIKUS HERBICID- ÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA 7.1. A kutatásunk célja - A nemesítők részére
RészletesebbenA KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
RészletesebbenA kukorica hasznosításának és termesztésének néhány kérdése
2009. január A kukorica hasznosításának és termesztésének néhány kérdése a racionális felhasználás és a termésingadozás mérséklésének jegyében Dr. Széll Endre, Dévényi Károlyné Gabonatermesztési Kutató
Részletesebbenamiről a szegedi kukoricák bemutatóján, 2011 őszén beszéltünk
kukoricatermesztőknek extra 42. amiről a szegedi kukoricák bemutatóján, 2011 őszén beszéltünk Dr. Széll Endre, Dr. Szél Sándor, Makra Máté Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged Miután a kukoricatermesztésre
RészletesebbenTavaszi Dél-Alföldi Fórum
Tavaszi Dél-Alföldi Fórum Gazdaságos kukorica termesztés GK hibridekkel Szél Sándor és munkatársai Gabonakutató Nonprofit Kft. Szeged 2016.02.24 Mikor gazdaságos? Ha a termésért kapott bevétel meghaladja
RészletesebbenA termésingadozás mérséklésének lehetősége kukoricában termesztéstechnológiai műveletekkel
időszerűen, korszerűen 2010. május A termésingadozás mérséklésének lehetősége kukoricában termesztéstechnológiai műveletekkel Dr. Széll Endre Gabonakutató Non-profit Közhasznú Kft., Szeged Az 1. ábra oszlopdiagramjainak
Részletesebben500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1!
5-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 15/16 Fókuszban a Genezis Nicola! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. A 15-16-os szezonban hazánk repce termőhelyeit lefedve, 5 fajtasorral
RészletesebbenKísérleti eredmények Vetésidő kísérlet:
A talaj termékenységét megőrző fajtaspecifikus kukoricatermesztési technológiák fejlesztése tartamkísérletben c. OTKA által támogatott kutatás (23-26) keretében a célkitűzések maradéktalanul teljesültek.
Részletesebbenkukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények
014-015 kukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények A kukorica számára a 015 a szélsőségek éve volt, nem csak az egyes régiókban, de még táblán belül is jelentős különbségeket láttak a gazdák. Különösen
RészletesebbenA tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27
B és L Bt. tulajdonosa Babicz Károly, aki a családjával és testvérével Babicz Lászlóval közösen végzi a gazdálkodást a Pest megyei Tápiószentmártonban. A Babicz testvérek már az 1990-es évek elejétől elkezdték
RészletesebbenAz EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról
KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével
RészletesebbenA kukorica öntözésének technológiai és gazdasági kérdései
A kukorica öntözésének technológiai és gazdasági kérdései Hazánk ökológiai körülményeinek figyelembe vételével megállapítható, hogy a tenyészidőszakok többségében a természetes csapadékellátás sem mennyiségben,
RészletesebbenA telephely Szécsény központjában van. A gabonatárolás megoldott egy kb m 2 -es tározóban, ami a mi céljainkra elegendő.
Interjú Mosó Ottó 500-ak Klubja résztvevővel Genezis: Bemutatnád a gazdaságot röviden? A család 520 hektáron gazdálkodik, ebbe beletartozik két gyermekem gazdasága is, akik gépészként és növénytermesztőként
RészletesebbenAz EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról
KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével
Részletesebben26. évfolyam 1. szám 2012. január. Sikerekben gazdag évet kíván a Gabonakutató Nonprofit Kft.
26. évfolyam 1. szám 2012. január Sikerekben gazdag évet kíván a Gabonakutató Nonprofit Kft. 2012 Növénynemesítésünk látványos sikerei A 87 éve alapított, legnagyobb magyar agrárkutató intézmény a szegedi
Részletesebbenrepce 500-ak Klubja kísérleti eredmények
04-05 repce 500-ak Klubja kísérleti eredmények Nicola F az Ön repce hibridje! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. Mi sem mutatja jobban, mint az, hogy 8 fajtasorral együtt az 500-alk klubja
RészletesebbenA nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.
A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó
RészletesebbenA kukoricatermesztés agrotechnikai elemei: lehetőségek a fejlődési stresszek csökkentésére és növelésére
KUKORICATERMESZTŐKNEK extra 52. A kukoricatermesztés agrotechnikai elemei: lehetőségek a fejlődési stresszek csökkentésére és növelésére Dr. Árendás Tamás, Dr. Berzsenyi Zoltán, Dr. Bónis Péter, Dr. Micskei
RészletesebbenAz országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett júniusában.
Az országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett 2013. júniusában. Megrendezésre került az első 500-ak Klubja szántóföldi bemutató 2013. június 14-én 11 órától a Nógrád
Részletesebben500-ak Klubja eredmények őszi búzában
00-ak Klubja eredmények őszi búzában 201-201 A Genezis Partnerhálózat őszi búzával 130, hibridbúzával 2 helyszínen állított be trágyázási kísérleteket. Az országosan 1 Üzemi-Genezis technológiákat összehasonlító
RészletesebbenNÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára
NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára technológiával még eredményesebben termesztheti búzáját! Biztosítsa az őszi búza terméséhez szükséges összes tápanyagot! Fajlagos tápanyagigény (kg/t) 27 kg 11 kg 18
RészletesebbenA kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában
A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de
RészletesebbenKovács Péter 1 - Sárvári Mihály 2
Kovács Péter 1 - Sárvári Mihály 2 A tápanyagellátás és a tőszám hatása a kukoricahibridek termésére és minőségére The effects of nutrient supply and the number of plants on the yield and quality of maize
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés
RészletesebbenVIZSGÁLATI EREDMÉNYEK
A műtrágyázás üzemi számításának menete 1. A gazdaság (tábla) talajtípusának meghatározása és szántóföldi termőhelyi kategóriákba sorolása 2. A táblán termesztendő növény termés-mennyiségének mennyiségének
RészletesebbenAszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával. Záray Gyula professor emeritus
Aszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával Záray Gyula professor emeritus Aszály definíciója: hosszú időtartamú szárazság, csapadékhiány, amelynek következtében a növénytermesztés kárt
RészletesebbenPrecíziós gazdálkodás a gyakorlatban
Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban doing the right thing at the right place at the right time Kauser Jakab K-Prec Kft. jakab.kauser@k-prec.hu Amiről beszélni fogok Bemutatkozás Precíziós gazdálkodás
RészletesebbenA szója oltás jelentősége és várható hozadékai. Mándi Lajosné dr
A szója oltás jelentősége és várható hozadékai Mándi Lajosné dr. 2016.12.08. Nitrogén megkötés Rhizobium baktériumokkal Légköri nitrogén (78 %) megkötés. Endoszimbiózis kialakítása, új szerv: nitrogénkötő
RészletesebbenTermésbiztonság vs. termésbizonytalanság a növénytermesztésben. Kanizsai Dorottya Pest megye
Termésbiztonság vs. termésbizonytalanság a növénytermesztésben Kanizsai Dorottya Pest megye +36 70 9359895 A termésbizonytalanság hazai okai Talajszerkezet romlása és talajélet hiánya Szervesanyag deficit
RészletesebbenTEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva.
1. számú melléklet (Forrás: K.B) TEMATIKUS TERV Téma: Az őszi búza termesztése. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. Nevelési
RészletesebbenA vetésidő és a tápanyagellátás hatása a kukorica termésbiztonságára
A vetésidő és a tápanyagellátás hatása a kukorica termésbiztonságára El Hallof Nóra Sárvári Mihály Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai
RészletesebbenA kukorica tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata két eltérő időjárású évben
A kukorica tápanyag- és vízhasznosításának vizsgálata két eltérő időjárású évben KARANCSI LAJOS GÁBOR Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenMérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom
Trágyázás Mérlegelv Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Mivel Szerves trágya Műtrágya Növényi maradvány Előző évi maradvány Pillangosok N megkötése
Részletesebben2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés
RészletesebbenPioneer napraforgóhibridek
2012.12.07. AKTUALITÁSOK Pioneer napraforgóhibridek HASZNOS INFORMÁCIÓK Pioneer.com/hungary Árutızsdei hírek Pioneer sajtófigyelı Idıjáráselırejelzés Agrometeorológia Ha segítségre, szaktanácsadásra van
RészletesebbenKukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be Kép. Ukrajna kukorica betakarítása: termelés USDA (United States Department of Agriculture
RészletesebbenA kukorica gyomirtásának ez évi viszontagságai
2010. december A kukorica gyomirtásának ez évi viszontagságai Egy kísérlet margójára Dr. Bónis Péter, Dr. Árendás Tamás, Dr. Berzsenyi Zoltán MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár A fajták teljesítményének,
RészletesebbenJELENTÉS. Az EM-I nevű antagonista/szinergista mikrobiológiai készítmény burgonyatermesztésben való felhasználásáról
JELENTÉS Az EM-I nevű antagonista/szinergista mikrobiológiai készítmény burgonyatermesztésben való felhasználásáról Veszprémi Egyetem Georgikon Mg.tud. Kar, Keszthely Burgonyakutatási Központ 2005 Bevezetés:
RészletesebbenA Top20 kísérleteket eredetileg azzal az elgondolással vezettük be, hogy termelői tesztként működik.
A Top20 Kisparcellás Kukorica fajtaösszehasonlító kísérletek termés/szemnedvesség adatainak bemutatása összesített adatok alapján, 2018. A Top20 kisparcellás hibridkukorica fajtakísérleteket 2018-ban állítottuk
RészletesebbenÁrendás Tamás 1 Berzsenyi Zoltán 2 Marton L. Csaba 3 - Bónis Péter 4 Sugár Eszter 5 Fodor Nándor 6
Árendás Tamás 1 Berzsenyi Zoltán 2 Marton L. Csaba 3 - Bónis Péter 4 Sugár Eszter 5 Fodor Nándor 6 Növekedési faktorok hasznosulásának javítása kukorica növényszám-reakció vizsgálatokkal Improving the
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették USDA a 2018/19 évre Ausztrália búza termelését 20,0 millió metrikus tonnára (mmt) becsülte, ami 2,0 mmt vagy 9%-os
RészletesebbenFÓKUSZBAN A SZÓJA. Virágné Pintér Gabriella Szeged, február 24.
FÓKUSZBAN A SZÓJA Virágné Pintér Gabriella Szeged, 2016. február 24. A világ szójatermesztése Évente 250-270 millió tonna szójabab terem a világon. A világ mezőgazdasági területének 6%-án termelnek szóját,
RészletesebbenTavaszi fajtaajánlat
Tavaszi fajtaajánlat 2014 Tartalomjegyzék Köszöntő... 1 Kukorica... 2 Hibridkukorica összefoglaló táblázat...2 TK 175, GKT 211 ÚJ...3 GKT 288, Sarolta, GKT 270 (fj)...4 GKT 372 ÚJ...5 GKT 376 (fj), Szegedi
RészletesebbenKun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1
Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1 1 NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, Szarvas 2 NAIK
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VÍGH TÍMEA
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VÍGH TÍMEA Keszthely 2012 PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Kocsis László egyetemi tanár
RészletesebbenSzántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi
RészletesebbenFőbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során. Gödöllő, február 16. Tóth Milena
Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során Gödöllő, 2017. február 16. Tóth Milena Alapok: Növény Talaj Klíma Víz Tápanyag Mikor? Mit? Mennyit? Hogyan? Növények életciklusa
RészletesebbenNÖVÉNYSPECIFIKUS. ajánlat repcére
NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat repcére Genezis technológiával jövedelmezően termelheti a repcét! 2 3 A repcét hatékonyan érdemes termeszteni! A repcét intenzíven kell táplálni! A repce termésével felvett tápelemek
RészletesebbenÖnkormányzati területek összegzése
Önkormányzati területek összegzése A képviselő testület döntése alapján Gyomaendrőd város önkormányzata a tulajdonában álló termőföldeket maga műveli. Illetve a folyamatban lévő bérleti szerződéseket lejárata
RészletesebbenAlpha-Vet Kft. sajtóanyag
Alpha-Vet Kft. sajtóanyag Egy organikus alapokon nyugvó talajkondicionáló készítmény, mely csökkenti az öntözővíz felhasználást és az aszály okozta kiszáradást. A termék fenntarthatósága, társadalmi hasznossága
RészletesebbenCsepegtető öntözőrendszerek tisztítása. Kísérlet 2018
Csepegtető öntözőrendszerek tisztítása Kísérlet 2018 Kísérlet adatai Termény / Fajta: Ország / Régió: Kísérlet célja: Nincs adat Faversham / Egyesült Királyság Tesztelt ICL termék: PeKacid 0-60-20 Alkalmazási
RészletesebbenA VETÉSIDŐ ÉS A TÁPANYAGELLÁTÁS HATÁSA A KUKORICA TERMÉSÉRE
DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTUDOMÁNYI TANSZÉK NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori iskola vezető: Dr. habil Győri Zoltán MTA doktora
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz.
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL T 37 442 sz. OTKA téma Zárójelentés A magyar növénytermesztésben jelentős szerepet játszanak
RészletesebbenGabonaKutató. Árral szemben - együtt könnyebb
GabonaKutató Kutatás + Marketing A Gabonakutató Kft. lapja 23. évfolyam 1. szám 2009. január Árral szemben - együtt könnyebb Az Egyesült Államokból kiinduló globális pénzügyi, majd gazdaságiba forduló
RészletesebbenGABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 12. hét Előadás áttekintése A kukorica fajlagos tápanyagigénye, tápanyagreakciója A kukorica trágyázása,
RészletesebbenTartamkísérletek Martonvásáron: az agroökoszisztéma szabadföldi laboratóriumai Long-term trials in Martonvásár: field laboratories of agro-ecosystems
Árendás Tamás 1 Berzsenyi Zoltán 2 Bónis Péter 1 Sugár Eszter 3 Bedő Zoltán 4 Marton L. Csaba 5 Fodor Nándor 5 Tartamkísérletek Martonvásáron: az agroökoszisztéma szabadföldi laboratóriumai Long-term trials
RészletesebbenDombvidék Olaszország középső részén Talajtulajdonságok: Szerkezet: Nem megfelelő mennyiségben K 2 O
ESETTANULMÁNY Helyszín: Dombvidék Olaszország középső részén Talajtulajdonságok: Szerkezet: Agyagos vályog mészkövön ph 7,7 humusz%. 1,8 P 2 O 5 Nem megfelelő mennyiségben K 2 O kielégítő mennyiségben
RészletesebbenA évi TOP20 kukorica hibridek terméseinek stabilitásvizsgálata
A 2017. évi TOP20 kukorica hibridek terméseinek stabilitásvizsgálata Árendás Tamás MTA ATK Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár A 2017. évi kisparcellás kísérletek eredményei alapján az egymástól eltérő,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenI. Kiemelt kukoricahibrid ajánlat
I. Kiemelt kukoricahibrid ajánlat FAO 380 PIONEER PR3N01 Rekordtermő a FAO 300 végén, nevében és termésben is Nº1 2011-ben Magyarország legnépszerűbb hibridje! 2011-ben a legnagyobb területen termesztett
RészletesebbenTérinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán
Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi
RészletesebbenKísérleti Szöveges Értékelés 2017.
Kísérleti Szöveges Értékelés 2017. Gazda neve: Zsemberi Gábor, Ópusztaszer. Termesztés: -előnövény; nem volt -főnövény; berakó uborka Fajta: Triology F1 Genezis Kísérlet (GK): 350 m² 780 tő Üzemi Kísérlet
RészletesebbenA Top20 Fajtakí sé rléték érédmé nyéinék hélyénké nti é rté kélé sé
A Top20 Fajtakí sé rléték érédmé nyéinék hélyénké nti é rté kélé sé A fajtakísérleti eredmények áttekintése a sok, különböző tulajdonságokat megjelenítő adat miatt nagy figyelmet és nem kevés fáradságot
RészletesebbenA tápanyagellátás szerepe búzatermesztésnél
Ugyanakkor fontos szerepet tölt be a vetésváltásban, termése hosszabb ideig tárolható, a szemtermése eltérő jövedelmezőségi szinten ugyan relatíve jól értékesíthető a hazai és külföldi piacokon, viszonylag
RészletesebbenA fenntartható kukoricatermesztés technológiai fejlesztése
KovácsP:Layout 1 5/16/17 11:49 AM Page 1 A fenntartható kukoricatermesztés technológiai fejlesztése Kovács Péter Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Növénytudományi
RészletesebbenAz olajnövények termesztésének helyzete, a napraforgó termesztéstechnológiájának, tápanyagellátásának fejlesztése
10 2008. 19. évf. 11. szám FÓKUSZBAN A NAPRAFORGÓ Az olajnövények termesztésének helyzete, a napraforgó termesztéstechnológiájának, tápanyagellátásának fejlesztése Dr. Pepó Péter Debreceni Egyetem AMTC
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok
RészletesebbenHüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban
Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,
RészletesebbenSzemescirok termesztési technológia
Szemescirok termesztési technológia A szemescirok nagy termőképességű, kiváló szárazságtűrő-képességű, közepes- és gyengébb talajadottságú területeken is jövedelmezően termeszthető szemestakarmánynövény.
RészletesebbenA vetésidő és a tőszám hatása a kukoricahibridek termésére
AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 5/1. KÜLÖNSZÁM A vetésidő és a tőszám hatása a kukoricahibridek termésére Molnár Zsuzsa Sárvári Mihály Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési
RészletesebbenVÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenAz öntözés gyakorlati problémái, az öntözésfejlesztés lehetőségei és korlátai
Az öntözés gyakorlati problémái, az öntözésfejlesztés lehetőségei és korlátai dr. Tóth Árpád www.moe.hu FRIUTVEB Gödöllő. 2018. 03. 02. A növények vízpótlása Locsolás A termelés a szárazgazdálkodás gyakorlatára
RészletesebbenA legtöbbet termő középérésű.
REPCE 64 REPCE HIBRIDEK REPCE HIBRIDEK A legtöbbet termő középérésű. Az SY Bluestar a Syngenta legújabb, ogura típusú hibridrepcéje. Robosztus megjelenésű, középérésű hibrid, mely átlagon felüli terméspotenciállal
RészletesebbenCziráki László 2014.
Cziráki László 2014. A talajerő utánpótlás Feladata: a talaj termőképességének fenntartása, a kivont tápanyagok pótlása a talaj táplálása úgy, hogy az a növényt táplálhassa Fogalma: minden olyan anyag
RészletesebbenSzimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban
Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenAgrometeorológiai összefoglaló
Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.
RészletesebbenBeszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program
Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program Berentén a munkaprogram 2012.03.01-én indult.14 fő kapott itt munkát, 8 órás munkaidőben.
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA csemegekukorica védelme
A csemegekukorica védelme Talajfertôtlenítés, gyomirtás Talajfertôtlenítés A kukoricabogár lárvája és egyéb talajlakó kártevôk ellen a Force 1,5 G nélkülözhetetlen. Dózisa: 12-15 kg/ha vetéssel egymenetben
RészletesebbenZöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály Kalocsai Kutatóállomás. KUTATÁSIBESZÁ]dOLÓ 2017.
Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály Kalocsai Kutatóállomás KUTATÁSIBESZÁ]dOLÓ 2017. WATER RETAINER VÍZÖR KEZELÉSEK INTENZÍV SZABADFÖLDI FŰSZERPAPRIKA TERMESZTÉSBEN Összeállította: Pék Miklós kutató
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA hazai és világ kukoricatermesztés eredményességét befolyásoló globális problémák.
A hazai és világ kukoricatermesztés eredményességét befolyásoló globális problémák. A világ kukoricatermesztése az elmúlt időszakban rendkívüli fejlődést mutatott, mind a vetésterületet, mind a termésátlagokat
RészletesebbenA HIBRID EREJE ÚJ KUKORICA HIBRIDEK
ÚJ KUKORICA HIBRIDEK Kedves Gazdálkodók! Az AGRIMAX cég kukorica hibridek nemesítésével foglalkozó kutatócsoportja Szerbiában már több, mint 20 éve a legmodernebb genetikai és biotechnológiai ismeretek
Részletesebbenaz AGROSOLUTION Magyarországi Képviselete megrendelésére végzett A NAPRAFORGÓ NÖVÉNYVÉDELMI TECHNOLÓGIÁJÁNAK TOVÁBBFEJLESZTÉSE című témáról
DEBRECENI EGYETEM Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és KörnyezetgazdálkodásiKar Növénytudományi Intézet K U T A T Á S I J E L E N T É S az AGROSOLUTION Magyarországi
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenA cirkok jelentôsége, termesztése
Cirok Ajánlat 2013 A cirkok jelentôsége, termesztése Az EURALIS törekszik arra, hogy a szemes és siló/biogáz hasznosítású cirkok (Sorghum bicolor) kapcsán több alternatívát kínáljon partnereinek. TAKARMÁNYCIROK
RészletesebbenGABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 15. hét Előadás áttekintése A kukorica vetőmagtermesztés legfontosabb feltételei A kukorica vetőmagtermesztés
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenGörögdinnye tápanyag-utánpótlási kísérlet Általános leírás és eredmény
Görögdinnye tápanyag-utánpótlási kísérlet 2015 Általános leírás és eredmény A kísérlet beállítása Meggyes Milánnál történt Csányon, aki több generációs dinnyetermesztő családból származik. A dinnyetermesztésben
RészletesebbenA Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek
A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek Hagyományos rendszerek: a teljes felület művelése, alapművelésre ágyeke használata, elmunkálásra egyszerű eszközök (simító, henger, fogas, tárcsa),
RészletesebbenTalajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor)
Talajnedvesség szintek 2009-ben a Talajminőség Klíma kísérletben (Hatvan-Józsefmajor) Művelési kezelések: 1. Szántás (28-32 cm, SZ) és elmunkálás, 2. Lazítás (35-40 cm, L), elmunkálás tárcsával, 3. Kultivátoros
RészletesebbenAz NPK műtrágyázás és a különböző genetikai adottságú kukoricahibridek termésmennyisége, valamint minősége közötti összefüggés vizsgálata
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori iskola
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTechnológiai javaslatok Haifa CoteN, Turbo-K szántőfóldi növényekhez, 2016 ősz, 2017 tavasz. ŐSZ HAIFA Őszi BÚZA
Technológiai javaslatok Haifa CoteN, Turbo-K szántőfóldi növényekhez, 2016 ősz, 2017 tavasz ŐSZ HAIFA Őszi BÚZA Őszi búza (Kb. 6 tonna/ha terméshez.): Haifa CoteN Mix 30-7-7+ME (2) (+1 MgO+9SO3+0,05%Fe+0,01Zn)
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet
DEBRECENI EGYETEM Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet KERPELY KÁLMÁN DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Nagy János
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL
A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ
Részletesebben