A kukorica gyomirtásának ez évi viszontagságai

Átírás

1 2010. december A kukorica gyomirtásának ez évi viszontagságai Egy kísérlet margójára Dr. Bónis Péter, Dr. Árendás Tamás, Dr. Berzsenyi Zoltán MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár A fajták teljesítményének, a termesztés eredményességét növelő tényezők hatásának megbízható érvényre jutásához az állományok gyommentességének elérése, a gyomok kordában tartása minden gazdálkodó számára fontos feladat, így Martonvásáron, a Mezőgazdasági Kutatóintézet kísérleti tenyészkertjében is alapvető szempont. Ezért az alapkezelés, korábban a bedolgozást igénylő készítmények, mostanra a preemergensen, korai posztemergensen alkalmazandó herbicidek is minden évben részét képezik a gyomirtási technológiának. Az utóbbi időben az aszályos évek gyakoriságának növekedését Földünk éghajlatváltozásának, a felmelegedés jelének véltük. Úgy tűnt, az időjárás az átlagostól jobbára csak a száraz, csapadékhiányos tenyészidőszakok irányába tolódik el. Az elmúlt évek jó néhány tavaszán sokunknak kellett szembesülnie azzal, hogy a preemergensen kijuttatott gyomirtó szerek megfelelő hatáskifejtéséhez szükséges csapadék mennyiség nem érkezett meg idejében, és elmaradt a várt gyomirtó hatás. A esztendőben is pontosan ez történt. A preemergens kezelések a bemosó csapadék híján nem hatottak. A száraz idő miatt a gyomok kelése is vontatott volt. Majd miután a kukorica kinőtt a permetezőgépek alól, a június végén megérkező eső hatására kicsírázó gyomok ellen már többnyire nem volt hatékony nagyüzemi lehetőség a védekezésre, és a kukorica levélzete alatt számos gyomfaj hozhatott magot. Maga a gyomborítás mértéke még nem okozott jelentős gazdasági kártételt, a talaj gyommagkészlete azonban feldúsult évi tapasztalatok Az idei év időjárása nem várt meglepetések sorozata volt. Azok a gazdák, akik a közelmúlt tapasztalatai alapján kidobott pénznek ítélve a vetés után, kelés előtt kipermetezett gyomirtó szereket a es esztendőben csak posztemergens gyomirtási technológiát terveztek, nagy valószínűséggel nem tudták biztosítani a kukoricatábláik gyommentességét. A rendszeres esőzés feláztatta a talajt, ami sok esetben késleltette a gépi munkákat. A gyomirtást sok helyütt csak a gyomok optimális fejlettségi állapota után lehetett elvégezni, ha az időjárás és a körülmények egyáltalán lehetővé tették azt. Az állandóan nedves talaj pedig folyamatos kelésre késztette a gyomnövényeket. A tartamhatás nélküli készítményekkel történt állománykezelés(ek) után néhány héttel, a nedves talajban, a fel halmozódott gyommagkészletből csírázásnak indultak a növények, ami a tenyészidőszak folyamán egy- 1. kép Gyomnövények a kezeletlen parcellán, május végén 90

2 extra táblázat A kukorica legjelentősebb nyáreleji gyomfajai a évi adatok szerint, fontossági sorrendben (Novák R., Dancza I., Szentey L., Karamán J. Magyarország szántóföldjeinek gyomnövényzete, FVM Budapest, 2009) Gyomfaj Kakaslábfű Parlagfű Fehér libatop Szőrös disznóparéj Fakó muhar Mezei aszat Termesztett köles Csattanó maszlag Karcsú disznóparéj Apró szulák Fenyércirok Tarackbúza Napraforgó árvakelés Lapulevelű keserűfű Varjúmák Selyemmályva Zöld muhar Pirók ujjasmuhar Csillagpázsit Pokolvar libatop re növekvő gyomborítottságot eredményezett. A kukorica legádázabb versenytársai A magyarországi kukoricatáblákon a nyáreleji gyomnövények fontossági sorrendjében az V. országos gyomfelvételezés ( ) eredményei alapján (1. táblázat) a magról kelő egyszikű fajok jelentős előretörése figyelhető meg. A fakó-, a zöldmuhar, a pirók ujjasmuhar és a köles 5-10 helyet lépett előre a borítottsági értékek alapján felállított rangsorban. Az évelő egyszikűek közül a csillagpázsit az előbb említettekhez hasonlóan változott, míg a fenyércirok és a tarackbúza sorban elfoglalt helye nem módosult lényegesen. A kétszikűek közül a legszembetűnőbb sorrendbeli változást a selyemmályva és az árvakelésű napraforgó növekvő térhódítása okozta. Martonvásáron, 2010 tavaszán, különböző kukorica gyomirtási technológiákat összehasonlító kísérletet állítottunk be. A terület egyszikű gyomokkal, főképp kakaslábfűvel 2. táblázat A kukorica nyáreleji gyomnövényeinek fontossági sorrendje a gyomirtási kísérlet kontroll parcelláinak adatai alapján (Martonvásár, 2010) 1 Kakaslábfű 2 Karcsú disznóparéj 3 Köles 4 Parlagfű 5 Csattanó maszlag 6 Varjúmák 7 Fenyércirok 8 Henye disznóparéj 9 Apró szulák 10 Baracklevelű keserűfű 11 Fehér libatop 12 Fekete csucsor 13 Kövér porcsin 14 Muharfélék 15 Parlagi kunkor 16 Pirók ujjasmuhar 17 Vadkender és kölessel volt erősen fertőzött, a kétszikűek közül a karcsú disznóparéj és a parlagfű aránya volt a legnagyobb (2. táblázat). A gyomirtó szerrel nem permetezett kukoricák, azaz a kezeletlen kontrollok (1. kép) gyomborítása alapján a fontossági sorrendben az országos listához hasonlóan a kakaslábfű foglalta el az első helyet. A hazai rangsorban másodikként szereplő parlagfüvet a martonvásári kísérleti téren azonban a karcsú disznóparéj és a köles is megelőzte. A 2. táblázatban feltüntetett sorrendben az első 8, jelentősebb borítással bíró gyomnövény után, a szálanként megjelenő gyomokat nem a borítás arányában, hanem ABC szerinti sorrendben jelöltük. A gyomirtási kísérlet kezeléseit a 3. táblázat tartalmazza. Az április 23-i vetés után a pre- és korai posztemergens permetezéseket optimális körülmények között végeztük el, és az ezt követően lehullott bőséges csapadék elősegítette a jó gyomirtó hatást is. A gyomosodás változása A kukorica növények 4-5 leveles fejlettségi állapotában (2. kép) kijuttatott posztemergens gyomirtószerkombinációk (T 3 ) június első dekádjáig szinte teljes gyommentességet eredményeztek csaknem minden parcellán (4-5. táblázat). Egy átlagos csapadék-ellátottságú évben ez a kedvező állapot akár a tenyészidőszak végéig fennmaradhatott volna. Idén azonban a rendszeres esőzés (3. kép) következtében, a talajban egyébként elfekvő gyommagok is csírázásnak, intenzív fejlődésnek indultak. Az újragyomosodás (4. kép) miatt a posztemergens, csekély tartamhatással bíró, vagy tartamhatással nem rendelkező herbicidek parcelláit a kísérletet felében (I. és III. ismétlés) a növényvédőszergyártók javaslatai alapján felülkezeltük ( ). Az újbóli permetezések célja továbbra is a gyomirtó hatások vizsgálata volt, a gazdaságossági szempontokat teljes mértékben figyelmen kívül hagytuk. Ezért a felülkezelésben leírt technológiák többnyire nem a gazdálkodók számára ajánlható, életszerű, szokványos el- 91

3 2010. december 2. kép A kukorica és a gyomok fejlettségi állapota a posztemergens gyomirtás (T3) időpontjában 3. kép A szeles, hűvös, esős időjárás által megtépázott kukorica növények 9 nappal a posztemergens gyomirtás után 1 kontroll járásokat mutatnak, csupán kísérleti jellegűek. A gyomnövényzet változását az egész tenyészidőszak folyamán figyelemmel kísértük. A 4. táblázatban a felülkezeletlen, az 5. táblázatban a részben felülkezelt ismétlések parcelláinak gyomfelvételezési eredményeit mutatjuk be. A gyomos kontrollokban az utolsó felvételezés idejére a gyomborítás csaknem 90 %-os arányt ért el. A gyomirtási kísérlet kezelései A legnagyobb arányban előforduló kakaslábfű, köles és szőrös disznóparéj közül október végére egyedül ez utóbbi faj borítása csökkent némiképp. Ennek oka a szokatlanul hűvös őszi időjárás miatt bekövetke- 2 T 1 dimetenamid-p + terbutilazin (pre) T 3 topramezon + ammónium-nitrát + adalék (poszt) 50, T 3 topramezon + dimetenamid-p + terbutilazin + ammónium-nitrát + adalék (poszt) 50, T 3 pendimetalin + topramezon + ammónium-nitrát + adalék (poszt) , topramezon + ammónium-nitrát + adalék (poszt) 50, T 3 topramezon + dikamba + ammónium-nitrát + adalék (poszt) topramezon + ammónium-nitrát + adalék (poszt) 50, T 2 mezotrion + S-metolaklór + terbutilazin + ammónium-nitrát + karbamid + adalék (poszt) - 3. táblázat 168, , , nikoszulfuron + adalék (poszt) 45 7 T 3 mezotrion + terbutilazin + ammónium-nitrát + karbamid + adalék (poszt) nikoszulfuron + adalék (poszt) 45 8 T 3 proszulfuron + dikamba + nikoszulfuron + ammónium-nitrát + karbamid + adalék (poszt) , mezotrion + terbutilazin + adalék T 3 mezotrion + nikoszulfuron + ammónium-nitrát + karbamid + adalék (poszt) mezotrion + terbutilazin + adalék Megjegyzés: Adalék: tapadásfokozó, felszívódást segítő anyagok Kezelések időpontja: T 1 - Preemergens: április 26. T 2 - Korai posztemergens: május 5. T 3 - Posztemergens: május Posztemergens: június

4 extra 37. A gyomborítás (%) változása a tenyészidőszak folyamán, a felülkezeletlen parcellákon (Martonvásár, 2010) 4. táblázat Kezelés Felvételezés időpontja Apró szulák Baracklevelű keserűfű Csattanó maszlag Fehér libatop Fekete csucsor Henye disznóparéj Karcsú disznóparéj Parlagi kunkor Parlagfű Varjúmák Fenyércirok Kakaslábfű Köles Muharfélék Pirók ujjasmuhar Összes május 28. 0,5 * * 9,5 2,0 * - 3,0 4, ,5 1 június 7. 0,5 0,5 10,5 2,5 * - 17,5 5, ,0 június 23. * 0,5 * * 0,5 16,0 4,5 1,0-40,5 10,0 * - 73,0 október 21. * 1,0 * * * 11,0 12,5 * - 48,0 15,0 2,0-89,5 május 28. * * - - * - - 0,0 2 június * - - * - - 0,0 június 23. 0, ,5 * * * * 4, ,5 október 21. * - - 1,0 1,0 1,0 * 1,5 3, ,5 május * * - - 0,0 3 június 7. * - - * * * - - * - - 0,0 június ,5 * * - * 1, ,0 október 21. * * * - * * * 0,5 2,5 * - - 3,0 május 28. * * - - 0,5 * - * * - - 0,5 4 június * 0,5 0,5-0,5 0, ,0 június 23. * - 1,0 1,0 2,5 0,5-3,0 1, ,0 október 21. * - 1,5 * 3,5 0,5-3,5 3, ,5 május * - * - 1,0 0, ,5 5 június * * * - 4,0 1, ,5 június * 0,5 1,0 1,0-11,5 2, ,0 október * 2,0 * 1,5 15,0 7, ,5 május * * * * - - 0,0 6 június * 1,5 - * - - 1,5 június * * 2,5 * * - - 2,5 október * 0,5 3,0 1,0 1, ,5 május * - - * * - - 0,0 7 június * - - 1,5 1, ,0 június ,0 1, ,5 október * - 21,0 4, ,0 május * * - 0,5 * - - 0,5 8 június * - 2,5 1, ,0 június * - 11,0 3,0 1,5-15,5 október * ,5-23,0 10,5 * 1,0 35,0 május * - * 0,5 * - - 0,5 9 június * * - 3,5 * - - 3,5 június * * 1,0 0,5-14,0 1, ,5 október * 1,5 * 1,0 22,5 1, ,0 Megjegyzés: * szálanként előforduló gyomok 93

5 2010. december 5. táblázat A gyomborítás (%) változása a tenyészidőszak folyamán, a június 11-én felülkezelt parcellákon (4-9. kezelések) (Martonvásár, 2010) Kezelés Felvételezés időpontja Apró szulák Baracklevelű keserűfű Csattanó maszlag Fehér libatop Henye disznóparéj Karcsú disznóparéj Kövér porcsin Parlagi kunkor Parlagfű Varjúmák Fenyércirok Kakaslábfű Köles Muharfélék Pirók ujjasmuhar Összes május 28. 0,5 * 7,0-1 1, ,5 5, ,5 1 június 7. * 0,5 * 8,5-0,5 3,5 * 0,5 11,5 5, ,5 június 23. * 2,0 * 0,5 14,0 - * 6,5 1,0 1,0 30,0 10,0 * - 65,0 október 21. * * 0,5 * * 7,5 - * 14,5 1,0 1,5 40,0 18,5 4,0-87,5 május * * ,0 2 június 7. * * * - * 0, ,5 június * * 0,5 0,5 3, ,0 október 21. * * * - - 0,5 0,5 0,5 3, ,0 május 28. * * ,0 3 június 7. * * * - * * - - 0,0 június 23. * * * * * 2, ,5 október 21. * ,5 0,5 1,0 1,5 1, ,0 május ,5 * ,5 4 június ,0 * * * 1, ,0 június * * * - * ,0 október * 1,0 - * * - * 1,0 május * - * * * - 1, ,0 5 június * - - * 0,5-5,0 2, ,5 június * * * - 1, ,0 október * 1,5 0,5 1,5 * - 1,5 5,0 május * * 2, ,5 6 június ,5-0, ,0 június 23. * * - 5,0 * 0, ,5 október 21. * - * - - * - - 0,5 0,5 7,5 1,0 * - - 9,5 május , ,5 7 június ,5 1, ,5 június ,5 1, ,0 október ,5-3,5 0,5 * - 4,5 május * - * - * - 0, ,5 8 június * - 1,0 1, ,0 június * - 0,5 2, ,5 október 21. * * * 1,5 1,5 3,0 1,0 7,0 május * * * 0,5 * - - 0,5 9 június * * 1,5 1, ,5 június * 0,5 * 2, ,5 október * 0,5 1,5 1,5 0,5-4,0 Megjegyzés: * szálanként előforduló gyomok 94

6 extra kép Kelő gyomnövények 3 héttel a tartamhatás nélküli posztemergens kezelés után (május 28.) 5. kép Gyommentes parcella 3 héttel a tartamhatással is rendelkező posztemergens kezelés után (május 28.) zett lombvesztés volt. A henye disznóparéj és a varjúmák későn jelentek meg a parcellákon, és az utolsó felvételezési időpontra az agresszívebb gyomok elnyomták őket. A 2. és 3. kezelésben ugyanazon hatóanyagokat eltérő időpontban juttattuk ki. Az alkalmazott gyomirtószer-kombináció a talajon keresztüli tartamhatásnak köszönhetően június közepéig gyommentességet biztosított (5. kép). Az ezután kikelt gyomok (kakaslábfű, köles parlagfű, varjúmák) már csak kismértékű borítást értek el. Felülkezelésre nem volt szükség. Az egy menetben, posztemergensen (T 3 ) kijuttatott 3. kezelés hatékonyabbnak bizonyult az osztottan, pre- és posztemergensen (T 1 és T 3 ) permetezettnél (2. kezelés). A 6. kezelés, hasonlóan az előbb említett 2. és 3. kezeléshez, a II. és IV. ismétlésben kezdeti gyommentességet, majd a talajon keresztüli tartamhatás segítségével a tenyészidőszak végéig alacsony gyomborítottsági szintet biztosított. Minden további herbicid kombináció (4-5., ill kezelések) is teljesen, vagy csaknem teljesen megszüntette a kezdeti gyomfertőzést. A karcsú disznóparéj, a csattanó maszlag és a parlagfű ellen mindegyik gyomirtószer-kezelés hatékonynak bizonyult. Az őszi gyomfelvételezés idejére azonban a később kelő egy-, és kétszikű gyomok %-os borítást értek el. A folyamatosan csírázó gyomnövények miatt június 11-én ( ) felülkezeltük a I. és III. ismétlés 4-9. parcelláit. A késői posztemergens kezelések eredményeként október 21-ére az összes gyomborítás egyik gyomirtószer-kombináció esetében sem érte el a 10 %-os mértéket (5. táblázat). A legnagyobb, 9,5 %-os borítottságot a 6. kezelésben tapasztaltuk. Ezeknek a parcelláknak a felülkezelésére nem az újonnan kelő gyomok, hanem a rizómás fenyércirok fertőzöttség miatt volt szükség. Ennek a korai posztemergensen alkalmazott készítménynek a hatóanyagai köztudottan nem az évelő egyszikű gyomnövények irtására javasoltak, így a fenyércirok sem pusztult el a permetezés hatására. A felülkezeléssel azonban sikerült megállítani a gyomnövény továbbfejlődését, megakadályozni a virágzását. A kiegészítő, posztemergensen alkalmazott herbicid a 4. kezelésben teljesen megszüntette a még kismértékben jelenlévő parlagfű és köles fertőzést, gyommentes parcellákat eredményezett, októberben csak a varjúmák késői kelését észleltük. Az 5. kezelésben mindössze 1 % kakaslábfű maradt a parcellákon a felülkezelés után, ami a tenyészidőszak végére friss kelésű varjúmákkal, fenyércirokkal és pirók ujjasmuharral egészült ki. A 7-9. kezelésekben a fennmaradó 4-7 % gyomborítás jelentős részét is a magról kelő egyszikű gyomok adták. A késői posztemergens kezelések idejére a túlélő, illetve újrakelt gyomok fejlettsége többnyire már meghaladta azt az érzékeny állapotot, amikor a gyomirtó szerektől az optimális hatáskifejtés várható. Ezért a gyomok sok esetben a felülkezelések hatására sem pusztultak el teljesen. Fejlődésük azonban megtorpant, borításuk kismértékben csökkent, vagy stagnált. A gazdálkodóknak nyilvánvalóan nem lehetett lehetőségük az előbb leírt, kiegészítő kezelések elvégzésére. Azokon a kukoricatáblákon, ahol csak posztemergens gyomirtási technológiát terveztek, és az alkalmazott készítmények (tartam)hatása nem birkózott meg a folyamatos gyomkeléssel, a gyomborítás minden bizonnyal meghaladta a kártételi küszöb mértékét. S mégis talán szerencsésnek mondhatók azok a gazdák, akiket idén megkíméltek az országban előforduló ár- és belvizek, egyéb természeti csapások, és csupán a gyomnövények okoztak nekik a szokásosnál nagyobb gondot. n 95