A legfontosabb termesztési tényezők hatása a kukorica termésére a években
|
|
- Albert Pap
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KUKORICATERMESZTŐKNEK extra 52. A legfontosabb termesztési tényezők hatása a kukorica termésére a években Dr. Széll Endre, Makra Máté Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged 1. táblázat A 2007 és évek kedvezőtlen időjárásának terméscsökkentő hatása országrészenként és megyénként Országrész/Megye től ig terjedő időszak termésátlaga (t/ha) Szemtermés (t/ha) Aszály miatti terméscsökkenés % 2007-ben 2012-ben 2007-ben 2012-ben Dunántúl 6,1 3,7 4, Termőtáj és az időjárás hatása Az Agrofórum decemberi (Extra 47.) számában megjelent cikkünkben részletesen ismertettük a évek csapadék- és hőmérsékleti viszonyait. A csapadék mennyiségét, valamint a hőség- és forrónapok számát értékelve megállapítottuk, hogy 2012-ben az időjárásunk szélsőségesen aszályos volt. Visszatekintve 2007-re kitűnik, hogy az az év sem kedvezett a kukoricatermesztő gazdaságoknak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az országrészek és a megyék bontásában tekintettük át a kukorica termését. Az 1. táblázat adatai azt szemléltetik, hogy a 2007-től 2012-ig terjedő hatéves időszak átlagához viszonyítva a 2007., illetve a évi aszály nagymértékű terméscsökkenést okozott. A vizsgált időszakban a hektáronkénti termés országos átlaga kb. 5,8 tonna volt. A Dunántúl átlagtermése 0,3 tonnával haladta meg az országos átlagot, az Alföldé 0,3 tonnával, Fejér 6,3 2,9 4, Komárom-Esztergom 6,3 3,7 4, Veszprém 5,2 3,6 4, Győr-Moson-Sopron 6,7 4,2 6, Vas 6,5 4,6 5, Zala 6,1 4,5 4, Baranya 6,3 4,2 4, Somogy 5,6 3,2 3, Tolna 6,1 3,4 3, Alföld 5,5 4,0 4, Hajdú-Bihar 6,4 4,7 5, Jász-Nagykun-Szolnok 4,1 2,8 2, Szabolcs-Szatmár- Bereg 5,3 3,4 4, Bács-Kiskun 5,1 3,6 3, Békés 5,7 4,4 3, Csongrád 4,9 3,8 2, Budapest 5,4 3,3 3, Pest 5,3 2,7 3, Észak-Magyarország 5,3 3,6 5, Borsod-Abaúj- Zemplén 5,8 4,1 6, Heves 4,4 2,9 3, Nógrád 4,4 2,9 3, Forrás: KSH adatok Megjegyzés: %= A évek átlagadata = 100% Észak-Magyarországé 0,5 tonnával volt kevesebb. A vizsgált 6 éves időszak átlagában: A Dunántúlon Győr-Moson- Sopron megye termése 10 %-kal, Vas megyéé 7 %-kal haladta meg az országrész átlagát decemer
2 extra 52. Veszprém megye termése 15 %-kal, Somogy megyéé 8 %-kal maradt el attól. A többi öt megye termése az átlag szintjén alakult. Az Alföldön az országrész átlagát csak Hajdú-Bihar (+16 %) és Békés megye (+4 %) haladta meg. Attól kevesebb termést takarítottak be Jász-Nagykun- Szolnok ( 25 %), Csongrád ( 11 %) és Bács-Kiskun ( 7 %) megyékben. Észak-Magyarországon Borsod- Abaúj-Zemplén megyében termett a legtöbb (5,8 t/ha) kukorica. A és évek aszályos időjárásának terméscsökkentő hatásának összehasonlításából kitűnik, hogy: a Dunántúlon 2007-ben az aszályos időjárás nagyobb (40 %-os) terméscsökkenést okozott, mint 2012-ben (34 %). A kedvezőtlen időjárás Somogy és Tolna megyékben mindkét évben az átlagosnál nagyobb terméscsökkenéssel járt ben Fejér, 2012-ben Baranya megyékben mutatkozott átlagosnál nagyobb aszálykár. Az Alföldön a csökkenés a két évben azonos volt ( 27 %) ben Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyékben, valamint Budapest kukoricatermő területein volt az átlagosnál nagyobb aszálykár. A évben Hajdú- Biharban és Szabolcsban a régióra jellemzőnél kisebb volt a terméscsökkenést. Észak-Magyarországon Heves és Nógrád megyékben mindkét évben jelentős (30-34 %) elmaradást tapasztaltunk. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2007 aszálya 29 %-os terméscsökkenést okozott, viszont 2012-ben a megyében az időjárásnak is köszönhetően a hatéves átlaghoz viszonyítva 9 %-kal több kukoricát takarítottak be. A 2007-től 2012-ig tartó időszak termésadatainak értékelése az alábbi szempontokra hívja fel újból a figyelmünket: A termőképesség ismerete mellett a hibridek alkalmazkodóképességét is fontos tulajdonságként kell kezelnünk. A nagy termőképességet csak jó termőhelyeken, kedvező időjárással és intenzív termesztéstechnológiával lehet kihasználni. A közepes és gyengébb termőhelyeken, valamint kevésbé intenzív termesztéstechnológia esetén a hibridek alkalmazkodóképességét is fontos tulajdon ságként kell számba vennünk. Az uniformizált termesztéstechnológia alkalmazását mellőznünk kell. Annak ellenére, hogy az alkalmazandó agrotechnikára a technológia fejlesztéséhez kapcsolva a termesztő üzemek folyamatosan ajánlásokat kaptak. A hibridválasztást, valamint a termesztéstechnológiát a termőhelyi viszonyokhoz igazítottan kell végeznünk. Ellenkező esetben két káros következménnyel számolhatunk: amennyiben nagy termésre képes hibridet közepes termőhelyen termesztünk, akkor nem használjuk ki annak genetikai termőképességét, és fordítva; KUKORICATERMESZTŐKNEK ha kiváló termőhelyre közepes termőképességű hibridet választunk, akkor a termőhely által nyújtott lehetőségek maradnak kihasználatlanul. A termésbiztonság növelésének eszközeit számba véve a kukoricatermesztésre is vonatkoztathatók Petőfi Sándor Föltámadott a tenger című versében leírtak: Habár fölül a gálya, S alul a víznek árja, AZÉRT A VÍZ AZ ÚR. Természetesen a kukorica fejlődését egyéb meteorológiai tényezők, így a kedvezőtlenül magas hőmérsékleti viszonyok is károsíthatják. Szót kell itt ejtenünk a hőség- és forrónapokról, valamint a légköri aszályról. A hőségnapok esetében a maximális hőmérséklet meghaladja a 30 C-ot, a forrónapokon a 35 Ct. Az időjárás kedvezőtlen hatását megszűntetni nem tudjuk. Csak mérséklésre van lehetőségünk a termésbiztonságot javító szakszerű termesztéstechnológiai eljárások alkalmazásával. Alkalmazkodást segítő lehetőségek Teljességre nem törekedve a következő műveletek szerepét és je- 1. ábra A vízellátottság és a tőszámnövelés hatása a kukorica termésére a vizsgált hét hibrid adatainak átlagában december 19
3 KUKORICATERMESZTŐKNEK extra 52. A vízellátottság hatása a műtrágyázás eredményességére a vizsgált hét hibrid adatainak átlagában lentőségét szeretnénk hangsúlyozni. Talajművelés Hazánkban a tenyészidőben lehulló csapadék nagy gyakorisággal nem fedezi a kukorica vízigényét. Talajműveléssel kell biztosítanunk, hogy a télen lehulló csapadék is hozzájáruljon a kukorica vízigényének kielégítéséhez. Hektáronkénti növényszám A túlsűrítéssel vízhiányt provokálunk, amellyel terméscsökkenést okozunk. Ennek hatása a csapadékhiányos évjáratokban jelentkezik erőteljesen (1. ábra). A jelenlegi hibridek nagyobb egyedi termőképességgel rendelkeznek, mint a korábbiakban termesztettek. Genetikai termőképességük az alacsonyabb hektáronkénti növényszámnál (50-70 ezer tő/ha) is érvényesülni tud. A ritkább növényállományokkal elkerülve a túlsűrítés veszélyét a termésbiztonság növeléséhez járulunk hozzá. 2. ábra növényeink termesztésénél elsődlegesen a talaj tápanyagkészletére hagyatkozunk. Szigorúbban fogalmazva: a talaj tápanyagkészletét zsaroljuk, rontva ezzel a termésbiztonságot. Csökkentjük a termesztési műveletek azon eredményességét, amelyekkel mérsékelnünk kellene az embertől függetlenül ható tényezők kedvezőtlen hatását. Az 1979-ben beállított trágyázási tartamkísérletünk utóbbi nyolcéves ( ) eredményeit a 2. ábra grafikonjai mutatják. A kukorica vízellátottsága e nyolc évből hatban jó, kettőben (2007 és 2012) viszont nagyon kedvezőtlen volt. A kedvező vízellátottság nagy termést és jelentős műtrágyahatást eredményezett. A műtrágyázás biológiai optimuma a hektáronkénti 210 kg N, 170 kg P 2 O 5 és a 200 kg K 2 O hatóanyag dózisnál jelentkezett. A gazdaságossági (agroökológiai) optimum ugyanakkor a hektáronkénti 140 kg N, 150 kg P 2 O 5 és a 150 kg K 2 O-nál mutatkozott. Azaz, a biológiai optimum gazdaságossági optimumhoz viszonyított terméstöbbletének (0,4 t/ha) értéke nem fedezte a többletműtrágya költségét. A gazdaságossági optimumhoz viszonyítva a kevés nitrogénműtrágya (N=70 kg/ha) használata hektáronként 1,5 t, a műtrágyázás nélküli termesztés 5,0 t/ha terméscsökkenést okozott. A két aszályos évben (2007, 2012) nagyon kevés termést és kis műtrágyahatást mértünk. A műtrágyázatlan területhez viszonyítva a hektáronkénti 70 kg N-hatóanyag (a hozzátartozó P 2 O 5 és K 2 O hatóanyagokkal) 2007-ben 2,1 t/ha 2012-ben 0,9 t/ha terméstöbbletet eredményezett. A talaj tápanyagkészlet zsarolásának új módjaként jelentkezik a kukoricaszár energetikai hasznosítása. Ekkor a szár szervesanyaga, annak tápanyagai nem kerülnek vissza a talajba, hanem elszállítjuk. Felhívjuk a figyelmet, hogy a melléktermék értékesítéséből származó árbevétellel mindig szembe kell állítani egyebek mellett azt a műtrágyaköltséget, amellyel a kukoricaszárral elszállított tápanyagot a talajba vissza kell juttatnunk. Az irodalomban a kukoricaszár NPKtartalmára egymástól nagyon eltérő adatok szerepelnek, ezért pénzügyi kalkulációnkat Dr. Árendás Tamás és munkatársai búzaszalma beltartalmi vizsgálatának legújabb adatait figyelembe véve készítettük el. Az egy hektárról elszállított 5 tonna búzaszalmával annyi NPK- 2. táblázat 5 tonna búzaszalmával elszállított tápanyag mennyisége és annak műtrágya-ellenértéke Tápanyagellátás Hazai műtrágya felhasználásunk az 1990-es évek kezdetétől jelentősen lecsökkent. Sárvári Mihály adatai szerint 2011-ben egy hektár mezőgazdaságilag művelt területre 77 kg műtrágya jutott. A terméssel kivont tápanyag mennyiségének alapján számított mérleg adatai szerint az 1990-es évek kezdete óta Hatóanyag Mennyisége Hektáronkénti többlet műtrágyaigény és annak költsége Neve kg/t kg/5 t Neve kg/ha Ft/kg Ft/ha (nettó) N 7 35 Pétisó , P 2 O MAP , K 2 O Kálisó (60 %) , Összesen Tápelem-tartalom adatok forrása: Dr. Árendás Tamás és munkatársai decemer
4 extra 52. hatóanyagot távolítunk el a területről, amelyet a évi árakkal számolva forint értékű műtrágya kijuttatásával tudunk visszapótolni (2. táblázat). A gyomirtás és annak jelenlegi helyzete A kukorica növényvédelménél napjainkban egy dolog az állandó és biztos, hogy a szabályozások és a feltételek fokozott gyorsasággal változnak, beleértve a környezetvédelem esetenként indokolt, viszont több esetben indok nélküli és kevésbé körültekintő aggodalmát. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy a Föld növekvő számú emberiségének élelmiszerigényét peszticidek nélkül nem lehet kielégíteni. Azt is biztosan kijelenthetjük, hogy szakszerűen végzett növényvédelmi eljárásokkal a környezetünket nem károsítjuk. A fáradságot és az energiát ezért alapvetően arra kellene fordítani, hogy időben ki lehessen szűrni a felelőtlenül és szakszerűtlenül végzett növényvédelmi tevékenységet. Annak hibázó irányítóit és munkavégzőit kellene csak büntetni. A kollektív bűnösség elvét e téren sem szabadna alkalmazni. Erősödnie kell a szakmaiság szemléletének, és csökkennie az érdekeken alapuló határozatok és intézkedések számának. A kukorica növényvédelmében korábban a gyomirtás volt a meghatározó jelentőségű. Az 1900-as évek végétől azonban fontos lett az amerikai kukoricabogár elleni védekezés is. A kampányszerű óvintézkedések szükségessége hazánkban napjainkra megszűnt. A kártételt megelőző védekezésre viszont a továbbiakban is szükség lehet. A gondot az okozza, hogy az EU-adminisztráció a szakmai indokokat kevésbé figyelembe véve a csávázószerként alkalmazott klotianidin hatóanyag használatát betiltotta. Annak ellenére, hogy köztudott, az inszekticides vetőmagcsávázás a talajlakó kártevők elleni védekezés legkörnyezetkímélőbb eljárása. Ugyancsak érdekeket követő eljárásként volt vélelmezhető az az EU-s határozat, amikor az atrazin és az acetoklór gyomirtó szer hatóanyagok használatát betiltották. Az atrazint a magyar kukoricatermesztők felelősségteljesen használták. A betiltást megelőző hosszú időszakban nem volt utóvetemény probléma. Helyette csatasorba állítottuk a terbutilazin hatóanyagot. Kevés sikerrel, mert gyomirtó hatása lényegesen elmarad az atrazinétól. Ugyanakkor az acetoklór nélkülözését megkönnyítette az S-metolaklór felhasználásának bővülése, továbbá az egyszikű gyomokat irtó szulfonilkarbamid hatóanyagok posztemergens permetezése. Az ellátottságot illetően megismételhetjük a 2012-ben tett megállapításunkat, miszerint a herbicidekből túlkínálat van, akár a bőség zavaráról is beszélhetünk. Zavaró tényezőként a torta-hasonlatra is utalhatunk. A torta mérete nem nő, ennek ellenére mind több gyártó és forgalmazó tart igényt abból újabb szeletekre. Bővében vagyunk a generikus szerek kínálatának. Feltételezhetően ezért találkozhatunk olyan ismertetőkkel is, amelyekben csak a formulációs név szerepel, a hatóanyagoké nem. Napjainkban a kukoricatermesztők táborában olyan gazdálkodók is vannak, akiknek a gyomirtás terén alaposabb tudással, részletesebb ismeretekkel kellene rendelkezniük. Részükre a reklámszerű ismertetőkön túlmenően korrektebb termékismereteket kellene nyújtani. Időről időre visszatérő kérdés, hogy a nagyon gyors változások miatt a herbicidek számáról lehet-e, vagy érdemes-e statisztikát készíteni? A válaszhoz azt nem megkerülve inkább ajánlható a Kádár Aurél szerkesztette Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás című könyv. A kiadvány a vegyszeres gyomirtás technológiáját a hatóanyagok ismeretére építi. A hatóanyagot tartalmazó formulációk kereskedelmi terméknevét ezen belül tűnteti fel. Példaként hivatkozva arra, hogy a 2,4-D hatóanyag önállóan tíz, a bromoxinil önállóan hat, a nikoszulfuron önállóan hét, a mezotirion önállóan egy, herbicid-formulációban jelenik meg. Ezen túlmenően kell szólni a kombinált herbicidekről, amelyekben az KUKORICATERMESZTŐKNEK előbb ismertetett hatóanyagok kombinációs partnerként szerepelnek. Példaként említve: floraszulam + 2,4-D észter három herbicidje bromoxinil + butirat bromoxinil + terbutlazin mezotrion + nikoszulfuron nikoszulfuron + rimszulfuron A dikamba is több kombinált herbicid tagja, így például: topramezon + dikamba tritoszulfuron + dikamba proszulfuron + dikamba bentazon + dikamba A mezotrion négy ismert kombinált herbicid tagja: mezotrion + nikoszulfuron mezotrion + S-metolaklór + terbutilazin mezotrion + terbutilazin mezotrion + S-metolaklór A kombinált herbicidek imént közölt sora bizonyítja, hogy a gyomok ismeretében ki lehet választani azokat a herbicideket, amelyek lehetővé teszik a sikeres gyomirtást. A gyomirtás sikerességének fontos feltétele az alkalmazástechnika, valamint a permetezési időpont gyomosodáshoz igazított megválasztása. Az alkalmazástechnikát tekintve napjainkban a teljes felületen végzett permetezés az általánosan elterjedt módszer. A sávpermetezést jelenleg kisebb területen alkalmazzák, mint amennyire előnyei indokolnák. A vetőelemekre szerelt szórófejekkel a vetéssel egy menetben csak a kukorica sorát kell permetezni, mintegy cm-es sávon. Ezzel a felhasznált herbicidek hektáronkénti dózisát közel egyharmadára csökkentjük. Ilyen technológia alkalmazásakor a sorközök gyomirtását kultivátorozással végezzük. A levél alá permetezés a korábbi időszakban indokoltabb lett volna, mint napjainkban. A technológia herbicid és műszaki háttere jelenleg is rendelkezésre áll, illetve állna. A gyakorlatban viszont sok helyütt általánossá vált a sorköz kultivátorozás, amelynek munkáját a GPS-es módszer pontosabbá és gyorsabbá teszi. A permetezési időpont megválasztása a gyomirtás sikerességé december 21
5 KUKORICATERMESZTŐKNEK extra 52. nek fontos tényezője. Azt, hogy mikor permetezzünk több tényező befolyásolja. Többek között az időjárás, a gyomosodás, a gépkapacitás és nem utolsó sorban a termőterületek táblamérete. A vetés előtt (presowing) végzett gyomirtási technológia a múlté. Annak ellenére, hogy az 1970-s és 80-as években a kukorica termőfelületének mintegy 50 %-án alkalmazták. A vetés előtt talajba dolgozás nélküli gyomirtásos módszer herbicid háttere megvan. Elterjedését a vetéshez kapcsolódó műveletek (műtrágyaszórás, magágykészítés) munkacsúcsa akadályozza, nem beszélve arról, hogy a vetés előtti permetezés A gyomirtási időszak időjárása (Kiszombor, 2013) 2007-től 2013-ig végzett gyomirtási kísérletek gyomfelvételezési adatainak értkelése Tavaszi gyomfelvételezés adatai 3. ábra 3. táblázat Betakarítás előtti gyomfelvételezés adatai Kezelések évek átlaga Átlag évek átlaga Átlag Gyb. Gyh. Gyb. Gyh. Gyb. Gyh. Gyb. Gyh. Gyb. Gyh. Gyb. Gyh. Gyb. Gyh. Gyb. Gyh. Preemergensen permetezett herbicidek Évente 8 herbicidkezelés Gyomos kontroll Legkevésbé sikeres kezelés Herbicidkezelések átlaga Legsikeresebb kezelés Korai posztemergensen permetezett herbicidek Évente 8 herbicidkezelés Gyomos kontroll Legkevésbé sikeres kezelés Herbicidkezelések átlaga Legsikeresebb kezelés Posztemergensen permetezett herbicdek Évente 9 herbicidkezelés Gyomos kontroll Legkevésbé sikeres kezelés Herbicidkezelések átlaga Legsikeresebb kezelés Átlag Gyomos kontroll Legkevésbé sikeres kezelés Herbicidkezelések átlaga Legsikeresebb kezelés Megjegyzés: Gyb.% = gyomborítottsági %, Gyh.% = gyomirtó hatás % decemer
6 extra 52. többlet talajtaposással jár, amely a gyenge hordképességű talajokon további tömörödési kárt okozhat. A vetés után, kelés előtt (preemergensen) végzett gyomirtást a közeli múltban országos szinten a terület mintegy 50 %-án végeztük. A technológia herbicid háttere biztosított. A preemergens gyomirtás hátrányára azt lehet írni, hogy a legtöbb herbicid gyomirtó hatását a permetezést követő nap alatt lehullott csapadék mennyisége nagyon befolyásolja. Eredményeink szerint az a tavaszi felvételezéskor tapasztalt gyomirtó hatást 73 %-ban, az őszi gyomborítottság mértékét 74 %-ban határozta meg ez a körülmény. A korai posztemergens permetezést a kukorica szögállapotától kezdve annak 2-3 leveles koráig végezhetjük. A technológia nagy előnye, hogy olyan kombinált herbicideket, vagy herbicid-kombinációkat alkalmazhatunk, amelyek irtják a már kikelt gyomokat, továbbá megakadályozzák az újabbak kelését. Ez azért lehetséges, mer a bőségesen rendelkezésre álló herbicidek hatóanyagai közül az egyik posztemergens hatású, a másik pedig tartamhatással rendelkezik. A posztemergens permetezést a kukorica 20 cm-es növénymagasságáig végezhetjük. A technológia szükségességét a csapadékhiány miatt rosszul sikerül preemergens gyomirtás hibájának javítása indokolja, vagy olyan gyomok (pl. a szerbtövis fajok, árvakelésű napraforgó) jelenléte, amelyek csak posztemergensen permetezett herbicidekkel irthatóak. A technológia egyik hátránya, hogy a munka elvégzésre rövid idő áll rendelkezésre. A másik, hogy a kikelt gyomok már igénybe vették a talaj tápanyag- és vízkészletét. További nehézség, hogy a 20 C feletti hőmérséklet sok posztemergensen permetezett herbicid fitotoxikusságát megnöveli. A PRE/POST gyomirtási technológia korai magágykészítést igényel, hogy a kukoricavetés idejére a gyomok kikeljenek. Ennek jegyében a permetezést a kukorica tekintetében preemergensen, a gyomok tekintetében posztemergensen végezzük. A technológia kialakulását a nehezen irtható köles fajok tették szükségessé. Sikerességét az adja, hogy a linuron hatóanyag a fiatal gyomokat egyrészt leperzseli, másrészt tartamhatásával egy ideig a további gyomkelést is megakadályozza az előző évi eredmények tükrében Az Agrofórum Extra 47. számában KUKORICATERMESZTŐKNEK 1. kép Korai posztemergensen permetezett herbicidek kísérlete 2010-ben 2. kép A kezeletlen kontrollon a gyomok 100 %-os borítottság mellett túlnőtték a kukoricát (2012. december) a gyomirtási kísérleteink eredményeiről részletesen beszámoltunk. A évek átlagában ismertettük a betakarítás előtt felvételezett gyomborítottsági adatokat és terméseredményeket. A gyomirtási kísérleteinket ban is az előző évek módszeréhez hasonlóan végeztük. A permetezést követő napok csapadék- és hőmérsékleti viszonyait a 3. ábrán szemléltetjük. Szemben 2012-vel, ban a preemergens és korai posztemergens permetezéseket december 23
7 KUKORICATERMESZTŐKNEK extra kép A kezeletlen kontrollon a gyomok 95 %-os borítottság mellett a kukorica állományban aljnövényzetként vannak jelen követően elegendő bemosó csapadékot kaptunk. A posztemergens permetezéseket követően lehűlést tapasztaltunk. A kukorica évi tenyészidejének 30 év átlagához viszonyított időjárását a csapadékhiány (június 1-jétől augusztus 31-éig 86 mm) és az átlagosnál magasabb hőmérséklet jellemezte. Május elsejétől augusztus 31-éig 31 hőségnapot és 16 forrónapot számoltunk. A csapadékhiány ellensúlyozására 105 mm mennyiségű öntözővizet juttattunk ki. A gyomfelvételezés adatait a 3. táblázatban foglaltuk össze. A től 2013-ig végzett kísérleteinkben a gyomos kontroll gyomborítottsága változatos képet mutatott. A kísérletek átlagában a gyomos kontroll gyomborítottsága mind tavasszal, mind ősszel a évek átlagában volt a legnagyobb és ban a legkisebb. A tavaszi gyomfelvételezésnél a posztemergensen permetezett herbicidek kezeletlen kontrollja volt az átlagosnál gyomosabb. Ez azzal magyarázható, hogy a posztemergens permetezés esetén a gyomfelvételezést a preemergens permetezéshez viszonyítva később végeztük. A gyomirtó hatás adatait értékelve nagy különbségekkel és következetesen érvényesült, hogy a gyomirtás 4. táblázat 2007-től 2013-ig végzett gyomirtási kísérletek gyomborítottsági és termésadatai A kísérleti évek eredményei Kezelések évek átlaga Átlag Gyb. Szemtermés Gyb. Szemtermés Gyb. Szemtermés Gyb. Szemtermés % t/ha D % t/ha D % t/ha D % t/ha D Preemergensen permetezett herbicidek Évente 8 herbicidkezelés Gyomos kontroll 95 5,3-4,8 70 1,9-2,7 59 8,6-2,0 75 5,3-3,1 Legkevésbé sikeres kezelés 42 8,8-1,8 32 4,2-0, ,2-0,4 36 7,7-0,7 Legsikeresebb kezelés 18 10,1 0,0 6 4,6 0,0 5 10,6 0,0 10 8,4 0,0 Korai posztemergensen permetezett herbicidek Évente 8 herbicidkezelés Gyomos kontroll 96 4,9-5,2 72 2,3-3,3 78 8,4-2,1 82 5,2-3,5 Legkevésbé sikeres kezelés 55 8,6-1,5 19 5,0-0,6 32 9,4-1,1 35 7,7-1,0 Legsikeresebb kezelés 15 10,1 0,0 7 5,6 0,0 5 10,5 0,0 9 8,7 0,0 Posztemergensen permetezett herbicdek Évente 9 herbicidkezelés Gyomos kontroll 97 6,4-3,8 89 1,7-3,9 43 9,2-1,2 76 5,8-2,9 Legkevésbé sikeres kezelés 57 9,5-0,7 24 4,8-0,8 38 8,7-1,7 40 7,7-1,0 Legsikeresebb kezelés 17 10,2 0,0 9 5,6 0,0 6 10,4 0,0 11 8,7 0,0 Kísérletek átlaga Gyomos kontroll 96 5,5-4,6 77 2,0-3,3 60 8,7-1,8 78 5,4-3,2 Legkevésbé sikeres kezelés 51 9,0-1,1 25 4,7-0,6 35 9,4-1,1 37 7,7-0,9 Legsikeresebb kezelés 17 10,1 0,0 7 5,3 0,0 5 10,5 0,0 10 8,6 0,0 Megjegyzés: Gyb.% = betakarítás előtt felvételezett gyomborítottság adata, D = bázis a legsikeresebb herbicidkezeés parcellájának termése decemer
8 extra 52. csak akkor sikeres, ha a herbicidválasztást a gyomflóra ismeretében végezzük. Ezt bizonyítja, hogy az évek és a kísérletek átlagában a legalkalmasabb vegyszerrel 87 %-os, a legkevésbé sikeressel csak 53 %-os gyomirtó hatást értünk el (1. kép, 3. táblázat). A gyomosodás hatása a termésre A gyomosodás jelentős terméscsökkentő hatása először akkor jelentkezhet, ha a kelőfélben levő kukoricának kell a gyomokkal versenyezni a talaj tápanyag- és vízkészletéért. Ezért van jelentősége annak, hogy a kukoricát preemergens, vagy posztemergens permetezéssel minél hamarabb megmenekítsük a gyomok konkurenciájától. Itt kell megjegyeznünk, hogy a posztemergens gyomirtással olyan fejlettségű gyomokat irtunk, amelyek már használták a talaj víz- és tápanyagkészletét. Kísérleteink értékelésénél azt vizsgáljuk, hogy a betakarítás előtti gyomborítottság miként hat a termés mennyiségére. Eközben tekintettel kell lenni arra is, hogy a közel azonos értékű gyomborítottság termésre gyakorolt hatását a gyomok fejlettsége, tömege is befolyásolja. A közel 100 %-os borítottság mellett a gyomok túl is nőhetik a kukoricát (2. kép), de aljnövényzetként is gyomosíthatnak (3. kép). A kísérletek betakarításkori gyomborítottsági adatait és terméseredményeit együttesen a 4. táblázat tartalmazza, mely szerint mind a gyomosodás, mind a termésadatok jelentős évjárathatást mutatnak. A évi aszály a kukorica károsítása mellett a gyomoknak sem kedvezett ban az aszályos időjárás miatt 105 mm öntözővizet juttattunk ki, amelyet a gyomok hátrányára a kukorica jobban hasznosított. Az adatok azt bizonyítják, hogy a gyomosodás következetesen jelentős mennyiségű terméscsökkenést okoz. A legsikeresebb herbicid kezelés KUKORICATERMESZTŐKNEK parcellájának termését bázisnak tekintve megállapíthattuk: A kísérletek és az évek átlagában a gyomos kontroll termése hektáronként 3,2 tonnával, a legkevésbé sikeres herbicid kezelés parcellájának termése 0,9 tonnával volt kevesebb. A kísérletek átlagában a gyomos kontrollon mért terméscsökkenés a évek átlagában volt a legtöbb, és 2013-ban a legkevesebb. A legkevésbé sikeres herbicid kezelés terméscsökkentő hatása 2012-ben volt a legkisebb (0,6 t/ha), szemben a évek átlagával, valamint a évben tapasztaltakkal, amikor is 1,1 t/ha különbségek mutatkoztak. A 4. táblázattal ismertetett gyomborítottsági adatok és terméseredmények egyértelműen rámutatnak a gyomirtás szakszerűségének szükségességére, kihangsúlyozva a gyomflóra ismeretének fontosságát és a herbicid választás jelentőségét. Fotó: Makra Máté december 25
a évi kukoricatermesztési kísérletek eredményei az előző évek adatainak összehasonlításában
kukoricatermesztőknek extra 47. a 2012. évi kukoricatermesztési kísérletek eredményei az előző évek adatainak összehasonlításában Dr. Széll Endre, Dr. Szél Sándor, Makra Máté Gabonakutató Non-profit Kft.,
Részletesebben7.1. A kutatásunk célja. - A nemesítők részére visszajelzést adni arról, hogy az új hibridek a herbicidek fitotoxikus hatását mennyiben viselik el.
7. A HERBICIDEK SZELEKTIVITÁSÁNAK ILLETVE A KÜLÖNBÖZŐ GENOTÍPUSÚ KUKORICAHIBRIDEK ÉS AZOK SZÜLŐPARTNEREINEK SPECIFIKUS HERBICID- ÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA 7.1. A kutatásunk célja - A nemesítők részére
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés
RészletesebbenAz almatermesztés időjárási
Az almatermesztés időjárási vonatkozásai Tőkei László, Sepsi Panna Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43. K épület, 3. emelet
RészletesebbenA kukorica hasznosításának és termesztésének néhány kérdése
2009. január A kukorica hasznosításának és termesztésének néhány kérdése a racionális felhasználás és a termésingadozás mérséklésének jegyében Dr. Széll Endre, Dévényi Károlyné Gabonatermesztési Kutató
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XVII. évfolyam, 6. szám, 2012 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2012. október 15-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenA termésingadozás mérséklésének lehetősége kukoricában termesztéstechnológiai műveletekkel
időszerűen, korszerűen 2010. május A termésingadozás mérséklésének lehetősége kukoricában termesztéstechnológiai műveletekkel Dr. Széll Endre Gabonakutató Non-profit Közhasznú Kft., Szeged Az 1. ábra oszlopdiagramjainak
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2010. augusztus 16-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2010. augusztus Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenA KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XIX. évfolyam, 7. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. november 24-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról
Részletesebbenamiről a szegedi kukoricák bemutatóján, 2011 őszén beszéltünk
kukoricatermesztőknek extra 42. amiről a szegedi kukoricák bemutatóján, 2011 őszén beszéltünk Dr. Széll Endre, Dr. Szél Sándor, Makra Máté Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged Miután a kukoricatermesztésre
RészletesebbenStatisztikai Jelentések
XX. évfolyam, 4. szám, 2015 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2015. augusztus 17-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
Részletesebbenrepce 500-ak Klubja kísérleti eredmények
04-05 repce 500-ak Klubja kísérleti eredmények Nicola F az Ön repce hibridje! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. Mi sem mutatja jobban, mint az, hogy 8 fajtasorral együtt az 500-alk klubja
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága A kalászos gabonák 2005. évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon Veszprém 2005. október Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság,
RészletesebbenKUKORICA VETŐMAG AJÁNLAT
KUKORICA VETŐMAG AJÁNLAT 2014 dekalbteszt.hu dekalbmet.hu 04.30. ÚJ DKC3811 9 10 10 9 10 10 Termőképesség Vízleadás Aszálytűrés Korai fejlődési erély Szárszilárdság Gyökérerősség Alacsony növénymagasságú,
Részletesebben500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1!
5-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 15/16 Fókuszban a Genezis Nicola! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. A 15-16-os szezonban hazánk repce termőhelyeit lefedve, 5 fajtasorral
RészletesebbenSTATISZTIKAI JELENTÉSEK
XXII. évfolyam 4. szám 2017 STATISZTIKAI JELENTÉSEK TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2017. augusztus 14-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenSTATISZTIKAI JELENTÉSEK
XXI. évfolyam 4. szám 2016 STATISZTIKAI JELENTÉSEK TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2016. augusztus 15-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
Részletesebbenkukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények
014-015 kukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények A kukorica számára a 015 a szélsőségek éve volt, nem csak az egyes régiókban, de még táblán belül is jelentős különbségeket láttak a gazdák. Különösen
RészletesebbenÁtadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése
A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került
RészletesebbenA kukorica gyomirtásának ez évi viszontagságai
2010. december A kukorica gyomirtásának ez évi viszontagságai Egy kísérlet margójára Dr. Bónis Péter, Dr. Árendás Tamás, Dr. Berzsenyi Zoltán MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár A fajták teljesítményének,
RészletesebbenTermésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27
Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi
RészletesebbenSzántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XIX. évfolyam, 4. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. augusztus 11-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenTermésbiztonság vs. termésbizonytalanság a növénytermesztésben. Kanizsai Dorottya Pest megye
Termésbiztonság vs. termésbizonytalanság a növénytermesztésben Kanizsai Dorottya Pest megye +36 70 9359895 A termésbizonytalanság hazai okai Talajszerkezet romlása és talajélet hiánya Szervesanyag deficit
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 2006 január
Foglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT Megnevezés 2006 január Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli és nyilvántartott
RészletesebbenStatisztikai Jelentések
XX. évfolyam, 3. szám, 2015 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2015. július 20-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenA kalászos gabonák betakarított területe, termésmennyisége és termésátlaga, 2008
Közzététel: 2008. szeptember 19. Sorszám: 191. Következik: 2008. szeptember 22. Népmozgalom A kalászos gabonák betakarított területe, termésmennyisége és termésátlaga, 2008 2008-ban a 2007. évinél 2%-kal
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XVIII. évfolyam, 7. szám, 2013 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2013. november 25-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági
RészletesebbenA legtöbbet termő középérésű.
REPCE 64 REPCE HIBRIDEK REPCE HIBRIDEK A legtöbbet termő középérésű. Az SY Bluestar a Syngenta legújabb, ogura típusú hibridrepcéje. Robosztus megjelenésű, középérésű hibrid, mely átlagon felüli terméspotenciállal
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ İSZI MEZİGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2011. november 28-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2011. december Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
Részletesebben500-ak Klubja eredmények őszi búzában
00-ak Klubja eredmények őszi búzában 201-201 A Genezis Partnerhálózat őszi búzával 130, hibridbúzával 2 helyszínen állított be trágyázási kísérleteket. Az országosan 1 Üzemi-Genezis technológiákat összehasonlító
RészletesebbenA tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27
B és L Bt. tulajdonosa Babicz Károly, aki a családjával és testvérével Babicz Lászlóval közösen végzi a gazdálkodást a Pest megyei Tápiószentmártonban. A Babicz testvérek már az 1990-es évek elejétől elkezdték
Részletesebben26. évfolyam 1. szám 2012. január. Sikerekben gazdag évet kíván a Gabonakutató Nonprofit Kft.
26. évfolyam 1. szám 2012. január Sikerekben gazdag évet kíván a Gabonakutató Nonprofit Kft. 2012 Növénynemesítésünk látványos sikerei A 87 éve alapított, legnagyobb magyar agrárkutató intézmény a szegedi
RészletesebbenA legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május
A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:
RészletesebbenA nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.
A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó
RészletesebbenKísérleti eredmények Vetésidő kísérlet:
A talaj termékenységét megőrző fajtaspecifikus kukoricatermesztési technológiák fejlesztése tartamkísérletben c. OTKA által támogatott kutatás (23-26) keretében a célkitűzések maradéktalanul teljesültek.
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 364858
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 368093
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 378737
RészletesebbenPrincipal Plus Principal Plus Gold
DuPont Principal Plus Principal Plus Gold A kukorica eredményes gyomirtására, változó talaj-, csapadék- és gyomnövény viszonyok között is. az E. I. du Pont de Nemours and Company bejegyzett márkaneve az
RészletesebbenVIZSGÁLATI EREDMÉNYEK
A műtrágyázás üzemi számításának menete 1. A gazdaság (tábla) talajtípusának meghatározása és szántóföldi termőhelyi kategóriákba sorolása 2. A táblán termesztendő növény termés-mennyiségének mennyiségének
RészletesebbenNÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára
NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára technológiával még eredményesebben termesztheti búzáját! Biztosítsa az őszi búza terméséhez szükséges összes tápanyagot! Fajlagos tápanyagigény (kg/t) 27 kg 11 kg 18
RészletesebbenA szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon
A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon Tikász Ildikó Edit 2015. november 17. Az EU-28 szójatermesztése Terület (1000 hektár) 2014 2015 15/14 EU-28 (%) %-ában IT 233 320 +37 45 FR
Részletesebben2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA
2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és
Részletesebben2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA
2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett
RészletesebbenA szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon
A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon Tikász Ildikó Edit 216. december 8. Donau Soja Kongresszus Hüvelyesek Nemzetközi Éve GMO-mentes jelölés Rekord szójatermés Termeléshez kötött
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2009. április 6-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2009. április Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
Részletesebben2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA
2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt
RészletesebbenUMG MICRO. mikrogranulált starter műtrágya
UMG MICRO mikrogranulált starter műtrágya A mezőgazdasági termelők körében egyre jelentősebb az igény olyan korszerű, hatékony és környezetkímélő technológiák iránt, amelyek minél nagyobb biztonsággal
Részletesebben2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés
RészletesebbenDuPont PRINCIPAL. Kukorica gyomirtó szer. ÚJ HATÓANYAG ÖSSZETÉTEL Hatékonyabban a gyomnövények ellen
DuPont PRINCIPAL Kukorica gyomirtó szer ÚJ HATÓANYAG ÖSSZETÉTEL Hatékonyabban a gyomnövények ellen az E. I. du Pont de Nemours and Company bejegyzett márkaneve az E. I. du Pont de Nemours and Company márkaneve
RészletesebbenKovács Péter 1 - Sárvári Mihály 2
Kovács Péter 1 - Sárvári Mihály 2 A tápanyagellátás és a tőszám hatása a kukoricahibridek termésére és minőségére The effects of nutrient supply and the number of plants on the yield and quality of maize
RészletesebbenVSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése szeptember
VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése 2007. szeptember Tagság alapadatai A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak jelenleg 811 tagja van. A tagság megyék szerinti megoszlása
RészletesebbenAz EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról
KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével
RészletesebbenVSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése szeptember
VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése 28. szeptember Tagság alapadatai A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak jelenleg 819 tagja van. A tagság megyék szerinti megoszlása
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XVII. évfolyam, 3. szám, 2012 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2012. július 16-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenSTATISZTIKAI JELENTÉSEK
XXI. évfolyam 1. szám, 2018 STATISZTIKAI JELENTÉSEK ÖNTÖZÉSJELENTÉS 2017. év Tájékoztató jelentés az öntözésről Tájékoztató jelentés az öntözésről XXI. évfolyam 1. szám, 2018 Megjelenik évente 2018. június
RészletesebbenA munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben
A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben Az elmúlt évben főigazgatói intézkedés határozta meg a polgári védelmi szervezetek gyors (12 órás) és rövid (24 órás)
RészletesebbenGABONAPIACI HELYZETKÉP
GABONAPIACI HELYZETKÉP Malom és sütőipari Osztályülés, Budapest 2017. április 10. Mátyus Kornél NAK A világ gabonakészleteinek várható alakulása Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZİGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2011. július 11-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2011. július Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenA KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005 2300/9/2005. GYŐR 2005. november Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,
RészletesebbenA csemegekukorica védelme
A csemegekukorica védelme Talajfertôtlenítés, gyomirtás Talajfertôtlenítés A kukoricabogár lárvája és egyéb talajlakó kártevôk ellen a Force 1,5 G nélkülözhetetlen. Dózisa: 12-15 kg/ha vetéssel egymenetben
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I BUDAPEST 2009. október Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet Gazdaságelemzési Igazgatóság
RészletesebbenA telephely Szécsény központjában van. A gabonatárolás megoldott egy kb m 2 -es tározóban, ami a mi céljainkra elegendő.
Interjú Mosó Ottó 500-ak Klubja résztvevővel Genezis: Bemutatnád a gazdaságot röviden? A család 520 hektáron gazdálkodik, ebbe beletartozik két gyermekem gazdasága is, akik gépészként és növénytermesztőként
RészletesebbenSTATISZTIKAI JELENTÉSEK
XXI. évfolyam 1. szám 2016 STATISZTIKAI JELENTÉSEK TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2016. április 18-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenAz EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról
KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével
RészletesebbenÁtadásra került diagnosztikai eszközök megyei bontásban 1. ütem. Rorschac h. Óvodás. Revision WISC-IV. Sindelar GMP RAVEN RAVEN. Sceno.
A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott diagnosztikai eszközök Átadásra került
RészletesebbenA kukoricatermesztés agrotechnikai elemei: lehetőségek a fejlődési stresszek csökkentésére és növelésére
KUKORICATERMESZTŐKNEK extra 52. A kukoricatermesztés agrotechnikai elemei: lehetőségek a fejlődési stresszek csökkentésére és növelésére Dr. Árendás Tamás, Dr. Berzsenyi Zoltán, Dr. Bónis Péter, Dr. Micskei
RészletesebbenMegoldások A-tól Z-ig. Kukorica
Megoldások A-tól Z-ig Kukorica A legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk, ezért a technológia sikere a legnagyobb mértékben befolyásolja a növénytermesztési ágazat eredményét. Melyek a technológiai
RészletesebbenF.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása
F.3. számú függelék Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása Hatályos: 2015.07.07. 1/5. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 1. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelemi
RészletesebbenTavaszi Dél-Alföldi Fórum
Tavaszi Dél-Alföldi Fórum Gazdaságos kukorica termesztés GK hibridekkel Szél Sándor és munkatársai Gabonakutató Nonprofit Kft. Szeged 2016.02.24 Mikor gazdaságos? Ha a termésért kapott bevétel meghaladja
RészletesebbenBUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA
BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30
RészletesebbenA hazai és világ kukoricatermesztés eredményességét befolyásoló globális problémák.
A hazai és világ kukoricatermesztés eredményességét befolyásoló globális problémák. A világ kukoricatermesztése az elmúlt időszakban rendkívüli fejlődést mutatott, mind a vetésterületet, mind a termésátlagokat
Részletesebben1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek
1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek Tér és társadalom (TGME0405-GY) gyakorlat 2018-2019. tanév Viszonyszámok Viszonyszá m Viszonyítandó adat (A) Viszonyítási alap (B) 1. Megoszlási
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XVIII. évfolyam, 2. szám, 2013 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2013. május 21-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a tavaszi mezőgazdasági
RészletesebbenAz országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett júniusában.
Az országos lefedettségű 500-ak Klubja kísérletsorozat újabb állomásához érkezett 2013. júniusában. Megrendezésre került az első 500-ak Klubja szántóföldi bemutató 2013. június 14-én 11 órától a Nógrád
RészletesebbenA Top20 Fajtakí sé rléték érédmé nyéinék hélyénké nti é rté kélé sé
A Top20 Fajtakí sé rléték érédmé nyéinék hélyénké nti é rté kélé sé A fajtakísérleti eredmények áttekintése a sok, különböző tulajdonságokat megjelenítő adat miatt nagy figyelmet és nem kevés fáradságot
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XIX. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. április 14-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a tavaszi mezőgazdasági
RészletesebbenA bal oldali kezeletlen állomány, a jobb oldali Trifenderrel kezelt.
A Trifender alkalmazása a burgonyában. Készítette: Osváth Zoltán email:osvathz@enternet.hu A Trifender egy hiper parazita gomba, amely készítmény a Trihoderma asperellum gomba egy agresszív törzsét tartalmazza.
RészletesebbenKalászosokban is számoljon az Arystával Gyomirtáshoz ajánljuk!
Kalászosokban is számoljon az Arystával Gyomirtáshoz ajánljuk! Ha a kalászosok gyomirtásáról esik szó, bizonyára keveseknek jut eszébe az Arysta. Más lenne a helyzet, ha pl. a cukorrépa lenne a téma, ahol
RészletesebbenA Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek
A Magyarországon alkalmazott talajművelési rendszerek Hagyományos rendszerek: a teljes felület művelése, alapművelésre ágyeke használata, elmunkálásra egyszerű eszközök (simító, henger, fogas, tárcsa),
RészletesebbenAz egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben
1. sz. táblázat Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben Ügyészségek A nyomozás elrendelésétől számított A nyomozás elrendelésétől a jogerős bírósági 1
RészletesebbenTechnológiai javaslatok Haifa CoteN, Turbo-K szántőfóldi növényekhez, 2016 ősz, 2017 tavasz. ŐSZ HAIFA Őszi BÚZA
Technológiai javaslatok Haifa CoteN, Turbo-K szántőfóldi növényekhez, 2016 ősz, 2017 tavasz ŐSZ HAIFA Őszi BÚZA Őszi búza (Kb. 6 tonna/ha terméshez.): Haifa CoteN Mix 30-7-7+ME (2) (+1 MgO+9SO3+0,05%Fe+0,01Zn)
Részletesebben2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete
2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete Személyi szabadságot korlátozó intézkedések I./1. Elfogások Az elfogások száma 1,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakában regisztráltakhoz viszonyítva
RészletesebbenA kukorica öntözésének technológiai és gazdasági kérdései
A kukorica öntözésének technológiai és gazdasági kérdései Hazánk ökológiai körülményeinek figyelembe vételével megállapítható, hogy a tenyészidőszakok többségében a természetes csapadékellátás sem mennyiségben,
RészletesebbenSzínre lép. az új tengeri mentő
Színre lép az új tengeri mentő Egyszerű, modern, hatékony Kétszikű gyomok Felhasználási javaslat Új posztemergens kukorica gyomirtószer felhasználható: Takarmány és vetőmag kukoricában. Az Elumis a mesotrion
RészletesebbenA kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában
A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de
RészletesebbenA nagy széltippan növekvő gond őszi búzában
A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú ATHOS TM.
Részletesebben1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület
1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni
RészletesebbenFelügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek
Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4
RészletesebbenTovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések
RészletesebbenA csemegekukorica védelme
A csemegekukorica védelme Talajfertôtlenítés, gyomirtás Talajfertôtlenítés A kukoricabogár lárvája és egyéb talajlakó kártevôk ellen a Force 1,5 G nélkülözhetetlen. Dózisa: 12-15 kg/ha vetéssel egy menetben
RészletesebbenŐszi sörárpa termesztéstechnológia
Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. szakmai anyag Őszi sörárpa termesztéstechnológia 1. A vetés ideje Fontos a vetés időpontjának meghatározása, optimális periódusnak mondható az október 10-20. között, nem
RészletesebbenGörögdinnye tápanyag-utánpótlási kísérlet Általános leírás és eredmény
Görögdinnye tápanyag-utánpótlási kísérlet 2015 Általános leírás és eredmény A kísérlet beállítása Meggyes Milánnál történt Csányon, aki több generációs dinnyetermesztő családból származik. A dinnyetermesztésben
RészletesebbenOrdax kukoricában Hatás Általános leírás Clio topramezon talajon keresztüli egyszikû gyomnövények ellen hatást hosszabbíthatjuk Stomp 330-cal
Ordax kukoricában Hatás Az Ordax kiválóan irtja a magról kelô egyszikû gyomnövényeket, a kakaslábfüvet, a muharféléket, a pirók ujjasmuhart, különösen erôsen a vadkölest. A kétszikû gyomnövények közül
RészletesebbenElőadó: Dégi Zoltán igazgató NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága. Veszprém, november 7.
Előadó: Dégi Zoltán igazgató NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága Veszprém, 2017. november 7. VESZPRÉM MEGYE 2016. TOP 100+200 Amiről szó lesz.. 1 TOP 100+200 elemzés 2 Kedvezmények 3 Adóbevételek
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenA Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági
Részletesebben