amiről a szegedi kukoricák bemutatóján, 2011 őszén beszéltünk

Átírás

1 kukoricatermesztőknek extra 42. amiről a szegedi kukoricák bemutatóján, 2011 őszén beszéltünk Dr. Széll Endre, Dr. Szél Sándor, Makra Máté Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged Miután a kukoricatermesztésre hatást gyakorló tényezők értékelése során három egymástól markánsan eltérő évjárat ( ) adatait mutatjuk be az Olvasónak, ezért cikkünket is a meteorológiai sajátosságok, azok közül is a csapadék- és hőmérsékleti viszonyok elemzésével kezdjük. Időjárás Az időjárás e három évben a talajművelés feltételein keresztül közvetve, a szélsőségei révén közvetlenül hatott a kukorica növényállományának növekedésére és fejlődésére, valamint a gyomirtás eredményességére, mindezek eredőjeként a termés mennyiségére. Közvetlen hatások Az 1. ábra oszlopdiagramjai mutatják, hogy a 2009-es és 2011-es évben a kukorica növényállománya a sokéves átlagnál kevesebb, ezzel szemben 2010-ben 81 %-kal nagyobb mennyiségű csapadék-ellátottságban részesült. A tenyészidőn kívül mindhárom évben az átlagosnál több csapadék hullott. Az adatok szerint 2009 őszétől 2010 áprilisáig a csapadék mennyisége megduplázódott. A 2010-es tenyészidő május és szeptember hónapjaiban volt nagyon sok csapadék. Ezzel szemben 2011-ben a májust kivéve a csapadék mennyisége egyik hónapban sem érte el a sokéves átlagot. Az áprilisi csapadékhiányt a tenyészidőn kívül lehullott csapadékból származóan a talaj vízkészlete ellensúlyozta. A kukorica növényállományaiban a júniusi és az augusztusi nagyon kevés csapadék erőteljes vízhiányt okozott. Növelte az aszálykárt a júliusi és augusztusi hőség- ( 30 C) és forrónapok ( 35 C) gyakorisága (1. táblázat). Közvetett hatások 2010 szeptemberében 93 mm csapadék hullott, amely mennyiség a sokéves átlag 2,5 szerese. Az őszi hónapokban ezt követően is az átlagosnál több esőnk volt, így az állandóan sáros, vizes talaj miatt a szántást csak januárban és rossz minőségben tudtuk elvégezni. Azt, hogy ennek a nedves állapotban kis teherbírású, tömörödésre hajlamos talajon végzett talajmunkának, milyen káros következményei voltak és lehetnek, dr. Birkás Márta fogalmazta meg az Agrofórum októberi számának Meddig jutottunk a talajállapot károk enyhítésében? című cikkében: A őszi és tavaszi műveléseket a nedves állapotú talajokon maradandó károsodás, taposási és művelési eredetű tömörödés kísérte. A Tisza-menti réti öntéstalajunkon a szántott rétegben megjelent tömörödés miatt a kukorica gyökere nem tudott mélyre hatolni. Az 1. kép az mutatja, hogy a tömörödésre nem hajlamos talajon a kukorica gyökere bojtos formában jól ki tudott fejlődni. A tömörödött talajon a májusi, átlagosnál több csapadék nem jutott el a talaj mélyebb rétegeibe. A júliusi és augusztusi A évek csapadékadata Szegeden, a sokéves átlag százalékában 1. ábra 1. táblázat Hőség- és forrónapok száma Szegeden 2011-ben Hónap Hőségnapok száma Forrónapok száma Július 14 7 Augusztus december

2 extra 42. kukoricatermesztőknek A vázolt közvetlen és közvetett hatások eredőjeként, azonos kísérleti kezelések és növényápolás ellenére a évi t/ha-os terméssel szemben 2011-ben hektárra átszámolva a kísérleti területünkről csak 8-10 tonna termést tudtunk betakarítani. Műtrágyázás 1. kép A kukorica gyökerének növekedése eltérő lazultságú talajokon (Fotó: Makra Máté) 2. ábra Néhány ország műtrágya felhasználása a évek átlagában A termőhely és a műtrágyázás hatása a kukorica termésére az évek átlagában hőségben és forrónapokon a talaj gyökerekkel átszőtt felső rétege ezért gyorsan kiszáradt. 3. ábra Sárvári és Kátai (A tanyák fenntartható gazdálkodása, 2011) szerint Európa négy országában (Hollandia, Németország, Lengyelország és Magyarország) a műtrágya-felhasználás mennyisége tól 2008-ig folyamatosan csökkent. Egyedül Kínában növekedett 234 kg/ha-ról 468 kg/ha-ra. Rövidebb időszakot, a évek átlagát értékelve (2. ábra) megállapíthatjuk, hogy a vizsgált öt ország közül a magyar mezőgazdaság használta fel a legkevesebb (100 kg/ha) műtrágyát. Az oszlopdiagram két dologról árulkodik: Műtrágya-felhasználásunk jelenlegi szintjén a környezetünket hosszabb távon sem fogjuk szennyezni. Kína műtrágya-felhasználásának intenzív növekedése az ottani mezőgazdaság erőteljes fejlődését vetíti előre. Intézetünk 1976 óta folytat műtrágyázási kísérleteket. Kezdetben négy különböző talajadottságú termőhelyen vizsgáltuk a műtrágyázás hatását a hibridek termésére. Balástya: Kukorica termesztésére alkalmas homoktalaj. Öthalom: Sekély (60-70 cm) termőrétegű mezőségi talaj. A termőréteg alatt szikes altalaj van, ezért a kukorica termését a tenyészidőszak csapadékviszonya erőteljesen meghatározza. Ebes: Hajdúsági löszháton kialakult mély termőrétegű mezőségi talaj. Újszeged: Tisza-menti lassan felmelegedő réti öntéstalaj. Tömörödése hajlamos. Jó minőségű talajművelés esetén a kukorica részére jó vízellátottságot biztosít. A kísérletben négyéves tartamhatást biztosítottunk. Az adatok értékelésénél először azt néztük, december 73

3 kukoricatermesztőknek 2. táblázat A műtrágyázatlan kontroll termése és a műtrágyázás hatása a négyéves ( ) tartamhatás függvényében a 4 kísérleti hely átlagában Év Kontroll termése NPK (2:1:1) hatás (t/ha) t/ha D 250 kg/ha 500 kg/ha ,3 0, ,2-0,8 1,1 0, ,4-1,6 2,2 2, ,1-1,9 2,7 3,5 A kukorica szemtermése trágyázási tartamkísérletben (Újszeged, ) 4. ábra 5. ábra Az elővetemény hatása a kukorica termésére 2 éves váltásban, búza, illetve önmaga után vetve (7 hibrid és 3-3 kísérleti év átlaga, Újszeged, ) extra 42. hogy a műtrágyázás nélküli kontroll parcellákon a termés miként alakul (2. táblázat). A 3. ábra oszlopdiagramjai a kísérlet négy évének ( ) átlagában a termőhelyek hatását mutatja a műtrágyázatlan kontroll és a 250 kg/ha NPK-val műtrágyázott parcellák termésére, továbbá a műtrágyázás termésnövelő hatását. A műtrágyázatlan kontroll termése Balástyán volt a legkevesebb, és Újszegeden a legtöbb. Az öthalmi és az ebesi kísérletek kontroll parcelláinak termései az átlagot képviselték. A műtrágyázás hatása a balástyai homoktalajon (2,3 t/ha) és az ebesi mezőségi talajon (2,2 t/ha) volt átlagon felüli, Újszegeden (1,3 t/ha) az átlag körül alakult. Öthalmon a talaj rossz vízszolgáltató képessége miatt a műtrágyázás hatása minimális (0,4 t/ha) volt. Az adatok rámutatnak arra, hogy a műtrágyázás tervezésénél a reálisan tervezhető termés mennyiségét termőhelyenként, a talajviszonyokat is figyelembe véve kell elvégezni. Újszegeden 1979 óta állítjuk be azt a trágyázási tartamkísérletet, melyben évente hét szegedi hibrid műtrágya-reakcióját vizsgáljuk. A specifikus műtrágya-reakciót katalógusunkban hibridenként ismertetjük. E helyütt a vizsgált hét hibrid adatainak átlagában teszünk megállapításokat. A 4. ábra grafikonjai három hatást tükröznek: 1. Az évjárat hatásának értékelésénél legelőször a évi adatok tűnnek ki. Ebben az évben az aszályos időjárás miatt nagyon kevés termést kaptunk, és nem volt műtrágyahatás. A kedvezőbb időjárású évek eredményei is eltérnek egymástól. Az egyes évek adatainak műtrágya-dózisonkénti összehasonlítása azt bizonyítja, hogy a szakszerű műtrágyázással az évjárat és az elővetemény együttes hatását jelentősen csökkenteni lehet és tudjuk. E megállapítást az ábrán feltűntetett szórásadatok is bizonyítják. 2. Adataink arról tanúskodnak, hogy kísérletünkben a 140 kg/ december

4 extra 42. A talaj NO 3 -N tartalma a talajszelvény mélységétől függően búza és kukorica termesztését követően (Újszeged, 2010) 6. ábra kukoricatermesztőknek tékkel ugyan, de következetesen csökkentette a keményítőtartalmat. A hektáronkénti keményítőhozam alakulása viszont arra utal, hogy ne a beltartalmi értékek alakulását vegyük figyelembe, hanem a hektáronkénti szemtermés menynyiségét. A N-dózis növelése következetesen és jelentős mértékben javította a szemtermés fehérje százalékát. A szakszerű műtrágyázás a szemtermés hektáronkénti növelésével párhuzamosan jelentős mennyiségű fehérje-terméstöbbletet is eredményez. A műtrágyázási kísérletünkben megvizsgáltuk a talajokat, amit a beltartalmi analízisekhez hasonlóan a Debreceni Egyetem AGTCben, Győri Zoltán vezetésével végeztünk el. A 6. ábra grafikonjai az elővetemény és a műtrágyahatást együtt mutatva a következőkre hívja fel a figyelmet: Búza után a talajunkban több N maradt, mint kukorica után. Kukoricát termesztve műtrágya nélkül jelentős talajzsarolást végzünk. A tápanyagegyensúly a 140 kg/ha N-dózisnál (és a hozzá tartozó P 2 O 5 és K 2 O adagoknál) állt be. A túlzott mennyiségű N-dózissal (280 kg/ha) károsan növeljük a talaj mélyebb rétegeinek NO 3 -N tartalmát, s ezzel jelentős környezetszennyezést okozunk. A jelenlegi műtrágya-felhasználásunk adatait a más országokéval összehasonlítva (2. ábra) megállapíthatjuk, hogy műtrágyázással a környezetünket hosszú távon sem fogjuk szennyezni. Ide kívánkozik még az a megjegyzésünk is, hogy a környezetvédelemről vitázni nem elvi alapon kell, hanem a vizsgálati adatok birtokában. Növényvédelem ha N-dózis és a hozzátartozó P 2 O 5 és K 2 O bizonyult gazdaságosnak. A további dózisnövelés terméstöbblete a műtrágya árát már nem fedezte. 3. Az elővetemény hatását elemezve megállapíthattuk, hogy a műtrágyázatlan kontrollon és a kevés műtrágya (70 kg/ha N) kijuttatása esetén a kukorica búza után termesztve lényegesen több termést adott, mint önmaga után vetve. Ezen adatok is bizonyítják, hogy a kukorica monokultúrás termesztésénél több műtrágya használatával kell számolnunk, mint ha a kukoricát vetésváltással termesztjük (5. ábra). A szemtermés minőségének vizsgálatával megállapíthattuk, hogy a N-dózis növelése nem nagy ér- Betegségek elleni védekezés A fuzárium és vírus (kukorica csíkos mozaik vírus MDMV) elleni védekezés elsődlegesen a nemesítők feladata, miszerint rezisztens hibrideket kell nemesíteni. A termesztéssel kapcsolatos feladatok ezt követően jönnek számításba, ami a fuzárium esetében például a vetőmag csávázását jelenti. A csőfuzárium okozta károk mérséklése többnyire szorosan összekapcsolódik a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke hernyója elleni védekezéssel. Ebből a szempontból lehet fontos a betakarítás időbeni elvégzése is, ami segíthet a nyirkos időjárás miatti csőfuzárium károk megelőzésében. A vírus (kukorica csíkos mozaik vírus MDMV) elleni védekezés jegyében irtani kell a fenyércirkot, mert a vírusnak ez a gyom a köztes gazdája. Ha nagy számban megjelennek, permeteznünk kell a levéltetvek ellen is, mert ezen kártevők szállítják a vírust (kukorica csíkos mozaik vírus MDMV) a gyomról december 75

5 kukoricatermesztőknek a kukoricára, valamint az egyik kukoricanövényről a másikra. Rovarkártevők elleni védekezés Ez a feladat alapvetően a vetőmagfeldolgozó-üzemekre és a termesztő gazdaságokra hárul. Terjedőben van az inszekticides vetőmagcsávázás, amely a drótféreg és a kukoricabarkó ellen tökéletes, az amerikai kukoricabogár lárvája ellen részleges védelmet biztosít. A vetés előtt teljes felületen végzett talajfertőtlenítés helyett terjedőben van a vetéssel egy menetben, sorban végzett talajfertőtlenítés. Szükség esetén állománypermetezést kell végezni a kukoricamoly, a gyapottok-bagolylepke és az amerikai kukoricabogár imágója ellen. Az amerikai kukoricabogár elleni védekezésről a nyugat-dunántúli kollégák jelzése miatt valamelyest részletesebben kell szólnunk. A fő kártevő a lárva, ezért a takarmánynak termesztett kukoricánál a többi lehetőséget is figyelembe véve, az ellene való védekezésre kell hangsúlyt fektetni. Védekezés módjai: 1. Növényvédő szer nélküli védekezés 1.1. A hibridek eltérő ellenállóságának kihasználása 1.2. Monokultúra helyett vetésváltás alkalmazása 2. Növényvédő szeres védekezés 2.1. Lárva elleni védekezés Rovarölő szeres vetőmagcsávázással Vetéssel egy menetben végzett talajfertőtlenítéssel Kultivátorozással egy menetben végzett talajfertőtlenítéssel Kultivátorozással egy menetben végzett talajfertőtlenítés töltögetéssel 2.2. Imágó elleni védekezés állománypermetezéssel Növényvédő szer nélkül eredményesen a vetésváltással védekezhetünk. A szegedi (Gabonakutató Kft.) és a debreceni (Debreceni Egyetem AGTC) eredmények egyaránt bizonyítják, hogy az amerikai kukoricabogár a monokultúrás kukoricatermesztés esetén jelentős extra táblázat Kukoricahibridek lárvakártétellel szembeni ellenállóságának különbsége Növénydőlés (%) Vizsgált hibridek Év A vizsgált hibridek szélső értékei száma Hibridek átlaga legnagyobb legkisebb táblázat Az amerikai kukoricabogár lárvakártétele elleni védekezés kontrollhoz (100 %) viszonyított termésnövelő hatása az 1979 óta kukorica monokultúrás területen végzett mezoparcellás (279 m 2 ) kísérletben (Újszeged, ) Relatív termésadat (%) Kezelés Kontroll = 100 % Átlag Vetőmag csávázása klotianidin formulációjából 104 ml/u Talajfertőtlenítés a vetéssel egy menetben sorkezelés teflutrin granulátum formulációjából 15 kg/ha klotianidin granulátum formulációjából 11 kg/ha * Talajfertőtlenítés a kultivátorozással egy menetben - sorkezelés teflutrin granulátum formulációjából 10 kg/ha Talajfertőtlenítés a kultivátorozással egy menetben - sorkezelés talajtakarással teflutrin granulátum formulációjából 10 kg/ha * Átlag SzD 5% ,4-0,7 - Megjegyzés: * = Az adatok összehasonlításánál nem vettük figyelembe, mert a kezelések nem szerepeltek minden évben 5. táblázat A betakarítás előtti gyomborítottsági értékek és a kukorica szemtermésének mennyiségi összefüggése a vizsgált években Összefüggésvizsgálati adatok Év Meghatározottság r R 2 (%) ,8062 0, ,8832 0, ,8888 0, ,7348 0, ,5236 0,27 27 kárt okozott. Ezzel szemben a vetésváltásos termesztésnél nem tapasztaltunk bogár miatti kárt december

6 extra kép Gyomos kontroll a preemergensen permetezett herbicidek kísérletében (Fotó: Makra Máté) 3. kép Preemergens permetezés legkevésbé sikeres parcellája 2010-ben (Fotó: Széll Endre) kukoricatermesztőknek A vegyszer nélküli védekezés másik módja a hibridek lárvakártétellel szembeni ellenállóságának ismeretén alapszik (3. táblázat). Az információk begyűjtéséhez évről évre kiváló lehetőséget biztosítanak a bemutató kísérletben szereplő hibridek, melyeket 279 m 2 -es parcellán, 1979 óta monokultúrás területen is elvetünk. Arra a területre, amelyen a lárvakártétel veszélye fenyeget, olyan hibridet kell választani, amely a gyökérdőlés adati szerint a lárvakártétellel szemben ellenállást tanúsít. Ugyanakkor hangsúlyozni kívánjuk, hogy vetésváltásos területen a bemutató kísérletben szereplő hibrideknél gyökérdőlést egyik évben sem tapasztaltunk. A lárvakártétel ellen végzett különböző vegyszeres védekezések eredményességét mutató adatokat a 4. táblázatban foglaltuk össze. Az öt év és hat védekezési mód átlagában a kontrollhoz viszonyítva 12 % termésnövekedést kaptunk. Tartamkísérletünkben a terméstöbbletek jelentős évhatást (2011-ben 5 % és 2009-ben 20 % termésnövekedés) mutattak. Az évek átlagában az inszekticides vetőmagcsávázás terméstöbblete elmaradt a vetéssel és a kultivátorozással egy menetben végzett talajfertőtlenítésétől. A vizsgálat három éve közül a kultivátorozással egy menetben végzett talajtakarásnak 2007-ben, a nagyon csapadékszegény időjárás esetén mutatkozott az átlagosnál jóval nagyobb mértékű termésnövelő hatása. A védekezés jövedelmezőségét az évjárati hatások jelentős ingadozásán túl a termés és a ráfordítás árviszonya határozza meg, amelyből is a hektáronkénti védekezési költség ezer forintra becsülhető. Gyomirtás 4. kép Korai posztemergens permetezés sikeres és kevésbé sikeres gyomirtású parcellája 2010-ben (Fotó: Széll Endre) Az öt év alatt végzett kísérleteink adatai (megegyezően az irodalmi megállapításokkal) azt bizonyítják, hogy a gyomosodás önmagában is termésennyiséget meghatározó tényező (5. táblázat). A gyomosodásnak a termés mennyiségét meghatározó sze december 77

7 kukoricatermesztőknek 6. táblázat A évi gyomirtási kísérleteink betakarítás előtti gyomborítottsága és termésadatai (Újszeged) Gyomos kontroll Megnevezés Preemergens Gyomirtási kísérletek Gyomborítottság tavasszal (%) Átlag betakarítás előtt (%) Szemtermés (t/ha) 2,3 3,2 3,2 2,9 Vegyszeresen gyomirtott parcellák Legkisebb gyomborítottságú parcella Gyomborítottság tavasszal (%) betakarítás előtt (%) Szemtermés (t/ha) 11, ,2 11,8 Legnagyobb gyomborítottságú parcella Gyomborítottság tavasszal (%) betakarítás előtt (%) Szemtermés (t/ha) 10 10,8 10,7 10,5 Az Újszegeden végzett gyomirtási kísérletek adatai a évek átlagában Gyomirtási kísérletek Megnevezés Korai posztemergens Posztemergens Preemergens Korai posztemergens Posztemergens 7. táblázat Átlag Gyomos kontroll Betakarításkori gyomborítottság (%) Szemtermés (t/ha) 5,3 4,9 6,4 5,5 Kapált kontroll termése (t/ha) 9,8 9,8 10,3 9,9 Gyomos kontrollhoz viszonyított terméstöbblet 4,5 4,9 3,7 4,4 Vegyszeresen gyomirtott parcellák Legkisebb gyomborítottságú parcella Betakarításkori gyomborítottság (%) Szemtermés (t/ha) 10,1 10,1 10,2 10,2 Gyomos kontrollhoz viszonyított terméstöbblet 4,8 5,2 3,9 4,6 Legnagyobb gyomborítottságú parcella Betakarításkori gyomborítottság (%) Szemtermés (t/ha) 8,8 8,6 9,5 9,0 Gyomos kontrollhoz viszonyított terméstöbblet 3,5 3,7 3,1 3,6 repét mutató adatok jelentős évjárathatást tükröznek. Kirívóan alacsony (27 %) a évi meghatározottsági adata. Az okot keresve azt állapítottuk meg, hogy ben az átlagosnál lényegesen nagyobb mennyiségű csapadéknak eredményeként a gyomok vízpazarlása ellenére a kukorica elegendő mennyiségű vizet tudott hasznosítani. Ezen megállapításunkat az 1. ábra és az 5. táblázat adatai mutatják, valamint a 2-3. és 4. képek bizonyítják. A gyomos kontrollok (2. kép) %-os gyomborítottságú par- extra 42. celláiról hektáronként csak 2,3-3,2 tonna termést takaríthattunk be. A preemergens permetezésű parcellákon a gyomok utánkelése jelentős gyomborítottságot (40-79 %) okozott. A termésük ennek ellenére elérte a 10,0-11,1 t/ha átlagot. A gyomborítottság duplázódása, azaz 40 %-ról 79 %-ra történő növekedése viszont csak 10 %-os (1,1 t/ha) terméscsökkenést okozott. A korai posztemergens permetezésnél az őszi gyomborítottság 18 %-ról 54 %-ra való növekedése szintén csak 10 %-os (1,2 t/ha) terméscsökkenéssel járt (4. kép). Ugyanezt a jelenséget tapasztalhattuk a posztemergensen permetezett parcelláknál is. A posztemergens permetezés hatását kiheverő, valamint az újrakelő gyomok miatti gyomborítottság 15 %-ról 70 %-ra való növekedése csak 12 %-os (1,5 t/ha) terméscsökkenést okozott. A 6. táblázat adatai szerint is a preemergensen és a korai posztemergensen permetezett herbicidek kísérletében a sok eső miatt utólag kikelt és az el nem pusztult, regenerálódott gyomok a nagymértékű (54-79 %) gyomborítottság kialakulása ellenére a 2010-es bőséges mennyiségű csapadékból (1. ábra) hagytak a kukoricának elegendő vizet a 10,0-10,8 t/ha-os termésátlag kialakulásához. A évi kísérletek adatai is bizonyítják, hogy a gyomirtási kísérletek eredményeinek kiértékelésénél sem hagyatkozhatunk egy év eredményeire. Fő oka ennek az időjárás befolyásoló szerepe a herbicidek gyomirtó hatására. A 7. táblázatunkban a évek átlagában, négy év adatai alapján foglaltuk össze a kísérleti eredményeinket. Ezek azt bizonyítják, hogy a gyomirtáshoz szükséges herbicideket a gyomflóra ismeretében kell kiválasztani. Mi az újszegedi gyomflórára ala pozva juttattuk ki évente a 10 preemergensen, 9 korai posz temergensen és posztemergensen permetezett her bicid kombinációt. A kísérleti területünk gyomflóráját tekintve a december

8 extra 42. különböző gyomirtó szer összetételű kezelések eltérő hatást fejtettek ki. Ezt a betakarítás előtt végzett gyomfelvételezés eredményeire és a termésadatokra alapozva állapíthattuk meg. A legkevésbé sikeres herbicidekhez viszonyítva a legsikeresebb a preemergens permetezés során 24 %-kal, a korai posztemergens és posztemergens permetezésnél 40 %-kal csökkentette a gyomborítottságot. Ennek eredményeként a permetezési módoktól függően 0,7-1,5 t/ha terméstöbbletet kaptunk. E terméstöbblet elsődlegesen emberi tudást, és kevésbé többletköltséget igényel. A 7. táblázat adatainak vizsgálatával Ujvárosi közlésével megegyezően azt is megállapíthattuk, hogy a szakszerűen végzett vegyszeres gyomirtással a kijuttatás módjától függően a mechanikai gyomirtáshoz (kapált kontroll) viszonyítva hektáronként 0,2-0,3 t terméstöbbletet kaptunk. Kukoricanemesítési szempontok, stratégiák, a hibrid jelentősége A kukorica növényfaj változatossága igen nagy. Nemcsak a növények külső megjelenésében, morfológiájában gazdag a választék, hanem a gazdaságilag fontos tulajdonságokban is találunk a szelekcióhoz megfelelő forrásokat. A termesztett, vagy termesztendő hibrid értékét koroktól, a technológia színvonalától és a klimatikus tényezőktől függően határozzuk meg. Egyes tulajdonságok szerepe a gyakorlatban bizonyos feltételek között felértékelődik, más esetekben pedig lényegtelenné válik. A kukoricahibridek összehasonlításánál már korábban ismert volt az eltérő vízleadási képesség. E jellemző viszont csak akkor vált nagyon fontossá, amikor a szárításra fordított energia ára ugrásszerűen növekedni kezdett. Az a tulajdonság, ami korábban nem volt mértékadó, egy technológiai váltás után felértékelődik és annak hiánya a hibrid sorsát dönti el. A hetvenes évek elején az iparszerű kukoricatermesztés megvalósítása elképzelhetetlen lett volna a szilárd szárú, géppel veszteségmentesen betakarítható hibridek nélkül. A több mint húsz évvel ezelőtti rendszerváltás némi zűrzavart idézett elő a hibridek iránti igények megfogalmazásában. A nagyüzemi táblák feldarabolását követően az idősebb korosztályhoz tartozók, kis területen gazdálkodók figyelme az alacsony tőszámon termelhető, nagy csövű kukoricák felé fordult. Gyakorlatilag azokat a típusokat keresték, amelyeket még ők termeltek fiatal gazdaként. Leszámítva ezen szempontokat, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kukoricahibridek minősítésében évtizedek óta a termőképesség, a szárszilárdság és a vízleadás voltak a meghatározó tényezők. A sűríthetőséget az iparszerű termesztés igénye hozta a felszínre, amikor is az egységnyi területről betakarítható termést a tőszám növelésével lehetett megvalósítani. Az aszályos évek miatt azonban a sűríthetőség alapvetően elvesztette jelentőségét. A betegségellenálló-képesség mindenkor fontos volt, bár ez a tulajdonság a hibridek jellemzésénél rendszerint a háttérben maradt. Napjaink gyakorlatában tulajdonképpen megőriztük a korábbi évtizedekben kialakított értékmérőket. A klímaváltozás, a globális felmelegedés viszont új feladatokat adott a nemesítésnek. Előtérbe került egy kukoricatermesztőknek 7. ábra Kukorica termésátlagok Magyarországon 1920-tól napjainkig nagyon fontos tulajdonság, amely a biztonságos termesztés alapja is, azaz a hibridek termésstabilitása. E tulajdonság helyett gyakran emlegetjük az alkalmazkodóképességet és a stressztűrést. A termésbiztonságot jól szemlélteti a 7. ábra. Ez a grafikon Magyarország hektáronkénti termésátlagát mutatja be 1920-tól napjainkig. A terméseket egymástól jól elválasztható korszakonként csoportosítottuk. A hatvanas évek elejéig gyakorlatilag a táj-, majd a nemesített fajtákat termeltük. A nemesítés a fajták termőképességében csak mérsékelt előrehaladást tudott elérni, amit az ábrán látható egyenes lassú emelkedése is jól mutat. Az alacsony termésszint mellett nagy volt az évenkénti termésingadozás. A termésmennyiség évenkénti változása egyértelműen az időjárás, konkrétan az aszály következménye volt, hisz a kukoricatermesztésben az aszálykár elhárítására évtizedekig gyakorlatilag csak kevés cselekedet történt. Nagyon illik ide Fleischmann Rudolf 1942-ben írt, A hazai kukoricatermesztésünk hibái c. cikkéből vett idézet: Az utóbbi két nedves év ellenére sem felejtkezzünk meg arról, hogy hazánk, de különösen az Alföld, száraz jellegű. Újból és újból visszakerül a mezőgazdaságunkat mindig fenyegető ostor: az aszály. Fleischmann Rudolfot a magyar kukoricanemesítés kiemelkedő december 79

9 kukoricatermesztőknek 8. ábra A kukorica országos termésátlaga az időjárási feltételektől függően alakjának ismerjük, akinek munkásságát számos jól ismert nemesített fajta (Fleischmann korai, F kukorica, Mezőhegyesi stb.) dicséri. Magyarországon hasonlóan a többi, kukoricát nagy területen termelő országhoz az 50-es évek végén, a 60-as évek elején a hibridek bevezetése ugrásszerűen megnövelte a hektáronként betakarítható termésmennyiséget. A hetvenes évek elején a termelési rendszerek megalakulásával a kukoricatermesztésben alapvető technológiai váltás történt. A technológia alapját ekkortól a műveletek teljes gépesítése és pontos időben való elvégzése adta. A táblasoros adatfeldolgozás pedig minden esetben az elemzés, a következő lépés megtervezésének az eszköze volt. Ez volt az az időszak, amikor az időjárás is mintha a mezőgazdaságban élők kedvére akart volna tenni, hiszen nem alakultak ki napjainkra jellemző szélsőséges időjárási feltételek. A 7. ábra grafikonja ragyogóan mutatja be ennek az időszaknak a kukoricatermesztés eredményességére vonatkozó karakterét: a meredeken növekvő termésátlagot, és mérsékelt évenkénti termésingadozást. A rendszerváltás kedvezőtlen, maradandó nyomott hagyott a kukoricatermesztésben. A termésátlagok mélyre zuhantak és korábban nem tapasztalt évenkénti ingadozás következett be. A kezdeti viszszaesés után napjainkra a termés újra emelkedő tendenciát mutat, de annak évenkénti mennyisége továbbra is nagyon változó. Az kijelenthető, hogy ma már a gazdálkodók a kukoricatermesztésben drága eszközöket alkalmaznak, és a technológia fegyelem is kevés kivételtől eltekintve a termelési rendszerek időszakát idézi. Mivel a fajtaváltás, azaz a hibridek cseréje állandó, de lassú folyamat, így a termésingadozás elsősorban a klimatikus tényezők változékonyságára vezethető viszsza. A 8. ábra azt mutatja be, hogy a kukorica az aszályos években az átlagos évek termésszintjétől több mint 30 %-kal maradt el. Ha az aszályos évek adatait a kedvező évek termésével hasonlítjuk össze, akkor a hatásból eredő különbség még szembetűnőbb. A termésingadozás hasonló mértékű, mint a hatvanas évek előtti időszakban, csak magasabb termésszinten. Nem kell különösebben bizonygatni az aszály kedvezőtlen hatását. Sajnos mindannyian tapasztaltuk. A vízhiányt a hőség súlyosbítja, próbára téve a növényvilágot, állatot és embert egyaránt. A helyzet még azáltal is kedvezőtlenebb, hogy szinte körzetenként más-más időjárási feltételek alakultak ki. Mit tehet ebben a helyzetben a nemesítő? Olyan hibridet ad a köztermesztésnek, amely az eltérő feltételek extra 42. között egyaránt jól szerepel. Tehát jó a termésbiztonsága. A gazdák mindig is kedvelték a kiegyenlítetten teljesítő hibrideket. A jellemző sajnos az, hogy a jó termésstabilitású fajták az intenzív feltételek között nem adnak rekord mennyiségű termést. A gyakorlat ugyanakkor azt mutatja, hogy azok a hibridek rajtolnak jól a köztermesztésben, amelyek a jó talajokon, elegendő csapadék esetén hektáronként tonnára képesek. Általában csak később derül fény arra, hogy aszályos években ezen hibrideknek mi is valójában a teljesítményük. A kísérleti hibridek minél több termőhelyen való kipróbálása ezért a nemesítői stratégia része. Tudatosan kell törekedni arra, hogy az intenzív termelésre alkalmas és az aszályra hajló területekről egyaránt legyenek megbízható adataink. A stratégia része az is, hogy a terméseredmények alapján olyan beltenyésztett vonal nemesítési programot tervezzünk, amelyben egyesíthetők az eltérő klimatikus feltételekhez jól alkalmazkodó genotípusok. Nagy kérdés: van-e olyan fokú változatosság a kukorica tenyészanyagban, hogy a száraz- 5. kép Az aszályos időjárást eltérően tűrő genotípusok egymás melletti sorai (Fotó: Szél Sándor) december

10 extra 42. kukoricatermesztőknek ságot és a hőséget jól tűrő típusokat tudjuk kiválasztani? Amint azt az 5. kép növényállománya mutatja, a válasz: igen. A felvételt szeptember elején, a kiszombori tenyészkertünkben készítettük, ahol az idén kimondottan súlyos aszály uralkodott. A képen mindegyik sor más vonal. Jól látható, hogy az elszáradt sor mellett zölden viruló állomány is van. Örömmel állapítottuk meg, hogy a tenyészkertünkben a teljesen meddő vonalak mellett jelentős számban szép csöveket nevelő vonalak is voltak, amelyek megadják a szelekció és az új nemesítési alapanyagok előállításának genetikai forrását. Az üzemi termesztési tapasztalatok is egyre több jól hasznosítható információt nyújtanak. A szegedi Gabonakutató Kft. hibridajánlatában a Sarolta és a Kenéz hibridek azok, amelyek csapadékos és vízhiányos években egyaránt a termesztő megelégedésére szolgálnak. A Sarolta és Kenéz kiváló alkalmazkodóképességét bizonyítja az is, hogy a Sarolta a FÁK-országokban, a Kenéz pedig Iránban is ismert és keresett hibrid. Napjaink kukoricatermesztésének másik alapvető kérdése a betakarításkori szemnedvesség-tartalom. A szárítási költségeket figyelembe véve a gazdálkodók egyre alacsonyabb szemnedvesség-tartalmat szeretnének elérni. Az aszály tálcán kínálja az alacsony szemnedvességet, de sajnos ennek is megvan az ára. Az átlagos években is reális cél lehet a 20 % körüli szemnedvesség elérése. Korábban a hibridek jó vízleadása volt a szemnedvesség csökkentésnek kézenfekvő eszköze. Napjaink hibridajánlatában szereplő hibridek között, az egyes éréscsoportokon belül a vízleadásban már nem nagyok a különbségek. A vízleadás további javításával viszont könnyen elveszíthetjük a jó szárszilárdságot. Mi úgy látjuk, hogy az alacsonyabb betakarításkori szemnedvességet a rövidebb tenyészidejű hibridekkel fogjuk elérni. Feladatunk tehát, hogy tovább növeljük a korai hibridek termőképességét. A nemesítés jó úton halad, mert egyre több korai hibrid kap elismerést és növekszik az igenkorai hibridek részaránya is. Közben új éréscsoport is született. Két éve az MgSzH kísérletekbe FAO 100-as, ún. szuperkorai hibrideket is lehet bejelenteni. Ez az éréscsoport a fővetések mellett segíti a másod- és a belvizek miatti késői vetések hibridválasztékának az összeállítását. Ma már egyre több esetben hallhatunk arról, hogy fóliatömlőbe, köznyelvben hurkába csomagolják a betakarított kukoricát. Ez az új technológia lehetővé teszi a kukoricaszem nedves tárolását, amit Magyarországon mindenképpen üdvözölnünk kell. A tárolás ilyen jellegű bővülése lehetővé teszi olyan hibridek felhasználását is, amelyet a szárításos technológia kizár. Így mérsékeltebb vízleadás esetén is lehetővé válik a nagyobb termőképesség kihasználása. Stratégiai kérdés a csőfuzárium ellenálló képesség is. A nemesítés alapvető törekvése a csőfuzáriumnak ellenálló hibridek kibocsátása. Az MgSzH kísérletekben a csőfuzárium, a szárfuzárium és üszög fertőzés mértéke immár évek óta felvételezésre kerül. A betegség-ellenállóság tehát ezzel az új hibridek állami elismerésénél minősítési szempont lett. A csőfuzárium ellenállóság azonban még nem jelenti azt, hogy kukoricatábláinkon nem lesz fuzáriumos cső, mert a kártevők (a kukoricamoly és a gyapottokbagolylepke hernyója, valamint az amerikai kukoricabogár imágója) friss rágásán a gomba azonnal meg tud telepedni. Az egészséges termés betakarítása érdekében tehát a kártevők elleni védekezésre is gondolnunk kell. Összefoglaló gondolatok A fontosabb termesztési kérdések részletezésével, valamint a nemesítési törekvések ismertetésével érzékeltetni szerettük volna, hogy a kukorica termésátlagának növelése és a termésbiztonságának javítása érdekében folyamatosan cselekednünk kell. Jobbító szándékú munkánkkal az időjárás termésmódosító hatását mérsékelni tudjuk, de megszüntetni nem áll módunkban. A kukoricatermesztők a technológiában alkalmazható újabb ismeretek és lehetőségek birtokában természetesen nemcsak a kedvező időjárásban reménykednek, hanem kiszámítható árviszonyokat is várnak, hogy a szakszerű termesztési tevékenységük jövedelmező is legyen. dr. Hajdu Frigyes Telefon: (30) Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye Pirgi Zoltán Telefon: (30) Somogy, Tolna és Baranya megye Gáspár Gergely Telefon: (30) Nógrád, Pest és Bács-Kiskun megye Balogh Lajos Telefon: (30) Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye Bujdosó Mihály Telefon: (30) Békés és Csongrád megye Papp Zoltán Telefon: (30) Technológiai információk A hónap kérdése Kukoricában szeretnék az egyszikűek és a kétszikűek ellen is védekezni. Mit javasolnak? A megoldás Colombus 1,5 l/ha + Foramsulfuron 2 l/ha n december 81